Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-29 / 254. szám
LLOI írta A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1982. OKTÓBER 29., PÉNTEK Egységes rendszer és hatás Művelődésünk új típusú intézményei még egy évtizedes múltra sem tekintenek vissza, a nevük sem állandósult még: hol általános nevelési, hol általános művelődési központ néven emlegetik őket. Majdnem száz működik belőlük az ország különböző településein, s tizennyolc helyen folyik a munka, kísérleti jelleggel. Legnagyobb városainkban — Debrecenben, Szegeden, Pécsett — e célnak megfelelő épületeket emeltek, de mert nem maga az épület legalapvetőbb feltétele az általános művelődési központ létrehozásának. a Heves megyéből szétgyűrűző kezdeményezés követői közé falvak egész sora lépett, s a következő év őszén járásunkban is megkezdik az első új típusú intézmények kialakításának szervezési, indítási munkálatait. Minőségi elemek Az általános művelődési vagy nevelési központok a korábbiakban egymástól jól elhatárolt közművelődési és közoktatási intézményeket fogják egységes rendszerbe. Sok helyen az iskola, a kultúrház és a községi könyvtár az összetevője. Felvetődhet a kérdés: miért van szükség ezek rendszerré szervezésére? Ahol idejében felismerték a kultúrház, a könyvtár nyújtotta művelődési lehetőségeket, ott eddig is igyekeztek együttműködni. Persze ennek a lehetősége jóval több helyen volt meg, mint ahány helyen kihasználták. Általában elmondható: a hagyományos keretek között sem a közoktatási, sem a közművelődési intézmények nem értek el önmagukban, külön-külön olyan eredményt, mint amit elvártak tőlük, mivel a különféle próbálkozások ellenére sem sikerült a minőségi elemek megújítása. Leginkább áll ez a művelődési házakra. Három községben Az óvoda, az iskola, a kultúrház, a könyvtár egységes intézményrendszerré fejlesztésének alapjául az azonos célrendszer szolgál. A szervezeti keret széttagoltsága, a meglehetősen nagy tartalmi különbségek nem teszik lehetővé az egységes hatást, a szervezeti változtatás viszont megteremti az egységes művelődés lehetőségét, s szerkezetéből fakadóan szünteti meg, dönti le a külön-külön működő, egymás vizeit vajmi kissé zavaró kulturális egységek kpzötti válaszfalakat. Természetesen nem szabad lebecsülni a hagyományos együtttműködést. de kétségtelen, hogy a szerkezet; fejlődés ezt hatékonyabbá teszi. Járásunkban három településen, Ikladon, Szadán és Verseden vélték alkalmasnak a feltételeket az általános művelődési központ létrehozásához. Szadán minimális a távolság az oktatási és közművelődési intézmények között, a másik két községben pedig szinte egy tömbben vannak, ami alapvetően fontos az elgondolás megvalósításához. Az új típusú intézmény nem jön létre egyik napról a másikra, működési mechanizmusának kiforrásához évekre lesz szükség. Az előkészületek is hosszú időt vesznek igénybe. A felkészülés már megkezdődött. Mindhárom falu művelődési, közművelődési dolgozói közös előadásokon, megbeszéléseken vettek, illetve vesznek részt, amelyek során a létrehozás és a tervezés követelményeivel, gondjaival ismerkednek meg. Az intézmények továbbra is biztosítják az eddig nyújtott alapellátást, az átszervezés után viszont 'hatékonyabban segítik a helyi kultúra ügyének fellendítését. Tevékenységüket a helyi sajátosságok figyelembevételével tervezik, amit külön mérlegelniük kell az egyének és a kisközösségek, illetve az érdekek és a szükségletek szempontjából, mégpedig rétegenként vizsgálva a lakosságot. Általában kedvező Az általános művelődési központok három formája alakult ki a gyakorlatban. Az egyik lehetőség szerint az ösz- szevont intézmények továbbra is megtartják szakmai önállóságukat. A második formában egy igazgatóság alá tartoznak, ami részleges önállóságot jelent, de külön gazdálkodnak, a harmadik változat esetében pedig az anyagiak is egy kalapban vannak. Bármelyik változat kialakítására is vállalkoznak az említett községekben, az intézmények jelenlegi gyakorlati eredményein túl fognak lépni. Az általános művelődési központoknak statisztikusan kimutatható hasznát az oktatásban még nem lehet mérni, mivel a kezdeményezés óta még nyolc év sem telt el, az általános tapasztalatok azonban kedvezőek. Azokon a helyeken, ahol a felnőttek oktatása akadozott, szinte egyik napról a másikra fellendült, a gyermek-szülő kapcsolatán keresztül szélesebb rétegeket sikerült bevonni a kulturális életbe. Pezsgőbbé vált az ifjúsági élet, megszűntek a szakköri átfedések, a tiszteletdíjak problémája — a művelődési házakban ugyanazért a szakköri munkáért jóval magasabb honoráriumot fizettek, mint az iskolákban. Növekedett az eszközök kihasználtsága, amelyekből a kis lélekszámú településeken nincs elegendő egyik intézményben sem. Az új típusú művelődési intézmény-együttes kialakítása járásunkban sem a divat szele, e próbálkozás a társadalmi élet változásaihoz történő igazodás, felzárkózás, egyfajta megoldási mód a továbblépésre az elért eredményeket illetően. Bcne Mihály Mire fáj a fogunk? A fogfájósok nem tartják megnyugtatónak, a hét végi városi ügyeletet. Akinek szombaton délután három óráig kezd el fájni a foga, az még szerencsés, mert eddig az időpontig a Stromfeld sétányon levő gyermekfogászaton ügyeletet tartanak. Utána? Aki beutazik a budapesti Rókus kórházba, az megszabadulhat fájdalmaitól. A Rókus azonban messze van. Különösen a Gödöllő környékén levő községekben lakóknak. Ebből következik, hogy nemcsak a gödöllőiek panaszáról van szó. Azért is érthetetlen a hét végi ügyelet hiánya, mert városunkban közismerten jó a fogászati alapellátás. A fogfájós emberek nem telhetetlenek: ha a járási Székhelyen megoldhatatlan a szombat-vasárnapi ügyelet, akkor legalább Kerepestarcsán, a kórházban kellene erre lehetőséget teremteni. Sződi Sándor Isaszeg Idősek találkozója Isaszegen az idén is jól sikerült az évente ősszel szokásos idősek napja. Majdnem kétszázan gyűltek össze a művelődési házban, ahol a helybeli tánccsoport ötvenperces műsorral szórakoztatta a résztvevőket. Utána a népfront nőbizottsága látta vendégül az egybegyűlteket, akik a Csata vendéglő zenekarának muzsikájára jó hangulatban töltötték el az időt, táncoltak, népdalokat énekeltek, amelyhez jó segítséget kaptak az asszonykórustól. Amint Berkes Istvántól, a népfront isaszegi bizottságának elnökétől megtudtuk, az idős emberek azzal búcsúztak Isaszegen, hogy jövőre ismét megrendezik a találkozót. Művelődési központ ECb nyer ma? A Ki nyer ma? című népszerű zenés rádióvetélkedő ma, pénteken Gödöllőről, a művelődési központból jelentkezik. Aki a vetélkedőn részt kíván venni, 12 órakor jelentkezhet ugyanitt. Színházi előzetes novemberre A féluétás Joisrdain Novemberben ismét több érdekes színházi előadás várja a gödöllőieket és a környékbelieket a művelődési központban. Az óvodások bérletének második előadása az Állami Bábszínház Vásári bábkomédiák című összeállítása lesz, amelyet a hónap első napján kétszer, délelőtt fél tízkor és 11-kor mutatnak be. A kisiskolásoknak szóló meseszínházbérlet első előadását november 14-én tartják, 14 órakor az A 16.30-kor a B sorozatnak. A szolnoki Szigligeti Színház társulata ifjabb Kőmíves Sándor rendezésében Milne Mici Mackóját mutatja be Zala Márkkal a főszerepben. Fellép továbbá Jcney István, Bán János, Fehér Ildikó, Bárdos Margit, Somody Kálmán és De- zsényi Péter. A felnőttek 6-án 19 órakor, nem sokkal a veszprémi világ- premier után láthatják Bulgakov A félnótás Jourdain című — Moliere Az úrhatnám polgár című komédiája által ihletett, — bohózatát. A darabot Oleg Tabakov, a neves szovjet színész-rendező állította színpadra. Szereplői: Szobosz- lay Sándor, Borbiczky Ferenc, Saárossy Kinga, Blaskó Balázs, Losonczy Ariel, Joós László, KJ A piac körül Gazdagon terem a laska Hiánycikk az árcédula A piac felé tartva először megnéztük a Gödöllő és Vidéke Áfész Szabadság úti mező- gazdasági boltja körüli kertbe telepített gombatelepet. Sok száz farönkön már dúsan terem itt a laska. A gombatermesztő szakcsoport vezetőjének, Bordás Bélának a tervei szerint létesített telepnek más csodáiéi is voltak tegnap: az áfész vezetői tartottak szemlét. A szakcsoport két tagja is ott volt. Csombók István, a KKMV művezetője és Kovács Zoltán, a Vegyesipari Szövetkezet műszaki csoportvezetője elmondta, hogy a kertjükbe telepített gomba is szép termést hoz. A piacon találkoztunk Epres Jánossal, a tanács ellátási és szolgáltatási bizottságának elnökével, az ő társaságában néztünk körül. Török József né gödöllői árus, szép paprikával és paradicsommal hívta magára a figyelmet. Kolozs Sándor- né pedig a gondos árcéduláival mutatott példát. Ezt azért is említjük, mert sokan nem teszik ki árujukra annak árát. Halottak napja közeledtével érthetően gazdag volt a virágkínálat. A krizantém szálját 4 és 25, a szegfű csokrát 10, koszorúját 60 és 120 forintért adták. Az élelmiszerpiac árai: a paradicsomért 15—20, a burgonyáért 5—8. a paprikáért 16— 30, a karfiolért 12 forintot kértek. A hagyma 12, a sütőtök 6, az uborka 16, a gomba 80, a saláta 6 forintba került. A zeller darabja 4—6, a kapor csomója 5 forint volt. A szőlőt 15—30, az almát 6— 14, a körtét 14, a naspolyát 30, a héjas diót ugyancsak 30 forintért árulták. Bartal Zsuzsa, Csíkos Gábor, Dávid Kiss Ferenc. A veszprémi színház ezzel a vendégjátékkal mutatkozik be Gödöllőn. November 9-én ismét a kaposváriak szerepelnek a művelődési központban Kacsóh— Bakonyi—Heltai: János vitéz című daljátékát adják elő kétszer, először 15 órakor, nem bérleteseknek, majd este hétkor a zenésszínház-bérlet tulajdonosainak. A daljátékot Ascher Tamás rendezte, a főbb szerepekben Spindler Bélát, Hűvösvölgyi Ildikót, Csá- kAnyi Esztert, Koltai Róbertét, Bezerédy Zoltánt láthatják. Illyés Kinga Fagyöngy című műsorát november 16-án mutatja be, amelyet Horváth István, Farkas Árpád, Lászlóffy Aladár, Király László, Kányá- di Sándor, Szilágyi Domonkos, Hervay Gizella verseiből állított össze. Valamennyi előadásra már kaphatók a jegyek a művelődési központ pénztárában. Főállomás Gyakorlat és kutatás A Közép-magyarországi Mesterséges Termékenyítő Főállomás, amelynek székhelye Gödöllőn van, elsősorban Pest, Nógrád és Heves megye állattartóit szolgálja ki. Eredményei nagyban befolyásolják a környék állattenyésztését, mindenekelőtt a szaporítás tekintetében. Az állomáson termelt és megfelelően előkészített anyagokkal évenként 160 ezer szarvasmarhát és mintegy 120—130 ezer sertést termékenyítenek meg mesterségesen. A gyakorlati munka mellett kutatásokat is végeznek az állomás munkatársai, ezekkel elsősorban a tenyészállatok behozatalát, importját akarják a jövőben csökkenteni. A nap programfa Október 29-én. Gödöllő, művelődési központ: Ki nyer ma? Játék és muzsika 10 percben. A Magyar Rádió zenei vetélkedője, 12.20 órakor. ijessze földön híresek A kisipar múltja és jelene Gödöllőn, ahol a felszabadulásig gyáripar nem jöhetett létre, a kisipar, a kisiparos réteg különösen fontos szerepet töltött be a gazdasági, társadalmi életben, a település fejlődésében. Egy 1733. évi adózási összeírás szerint mindösz- sze 2 molnár, 2 kocsmáros, 1 mészáros, 1 kovács működött az akkoiiban csupán 191 lelket számláló községben. Az iparosok száma Mária Terézia korában, Grassalko- vich Antal birtokszerzése nyomán kezdett jelentékenyen növekedni. A korabeli viszonyokhoz mérten fejlett uradalmi gazdálkodáshoz, a kastély és a többi, a Grassalko- vichok nevéhez fűződő létesítmény felépítéséhez, a fejlődésnek indult és már vásár- tartási joggal is felruházott község ellátásához sok mesteremberre, kézművesre volt szükség, akiket a földesúr külföldről csábított birtokára. A céhek megszűnése után 1879-ben alakult meg Gödöllőn a vegyes ipartársulat, arpelynek első elnöke. Gyar- mathy Ferenc, alelnöke Plis- till Ede, jegyzője Lizits Károly volt. Az ipartörvény alapján 1893-ban jött létre a Gödöllő és Vidéke Általános Ipartestület, amelynek elnökévé először Alberti Pál mészárosmestert választották. Városi méret déséhez méretezett, összejőve^ teleik megtartására alkalmas épületre. Hiszen ezekben az években a tagok száma már a 300-at is meghaladta. Egy 1933-ből származó kimutatás szerint Gödöllőn és Máriabesnyőn 20 férfiszabó, 13 női szabó, 1 magyarszabó, 42 cipész, 21 asztalos, 2 építőmester, 15 kőművesmester, 27 kőművesiparos, 3 ácsmester, 25 ácsiparos, 11 lakatos, 11 szobafestő, 10 bádogos, 14 borbély, 12 mészáros-hentes, 8 , pékmester, 8 kocsmáros, 5 ' vendéglős, 2 cukrász, 2 mézes- kalácsos, 2 fényképész, 2 kályhás, 2 szíjgyártó, rajtuk kívül szitakötő, tímár, kádár, kárpitos, nyomdász, gyertyaöntő is működött. Tanulók emlékműve A gödöllői iparosok azonkívül, hogy szakmájuk jeles képviselői voltak, sok mesterségnek messze földön ismert műhelyeit teremtették meg, közéleti tevékenységükkel is megbecsülést, tekintélyt vívtak ki maguknak. Az 1848— 49-es hagyományokat, a Pető- fi-kultuszt éltető hazafiságuk, a Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartásuk, a kulturális élethez való részvételük egyként ezt bizonyítja. Ha arra utalunk, hogy még az iparostanulók adakozásából is emlékmű született itt a szabadságharc Hőseinek tiszteletére, hogy 1919-ben, a direktóriumban, az elnök Keresztesi Géza mellett még számos kisiparos vállalt szerepet és vált emiatt később üldözötté, de ha csak az 1897-ben alapított dalkörük krónikáját lapozgatjuk, vagy mint a gödöllői művészek mecénásai jutnak eszünkbe, elég okot találunk a méltatásra, emlékezésre. Becses tárgyak Az 50-es évek gazdaságpolitikája nem kedvezett a kisipari tevékenységnek, elfogultan, hibásan ítélték meg a maszekok társadalmi szerepét. Boldogulásuk mai feltételei (közepette azonban ismét visz- szanyerik munkakedvüket, önbizalmukat. Ezt igazolja, hogy számuk máris elérte az egykori ipartestület taglétszámát. Hisszük, hogy szakmai, közösségi és nemzeti felelősségtudatuk is eléri elődeikét. Kiállításunk a tisztes ipar régi és mai mesterei iránti megbecsülést igyekszik kifejezni. Köszönettel tartozunk azoknak, akik a becses szerszámok, termékek, dokumentumok felajánlásával és a segítés sok más formájával kiállításunk megrendezését lehetővé tették. Polónyi Péter ★ A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítást ma délután 4 órakor nyitja meg Földi Sándor, a népfront városi bizottságának titkára a helytörténeti gyűjteményben. Rangos réteg A bognár, tímár, kádár, ács, asztalos, lakatos és egyéb szakmák első képviselői, akiknek származását nevük is jelzi (a Schupp, Kohl, Mandl, Wirnhardt, Malm, Zieret, Krit- chcn, Hirling, Mayer családok ősei), így kerültek Gödöllőm és csakhamar elég népes, rangos réteget alkottak ahhoz, hogy céhük is létrejöjjön. Az 1867-es kiegyezés után Gödöllő nemcsak mint a királyi család nyaralóhelye vált ismertté, kedveltté. Polgárok, művészek, tisztviselők sokaságát vonzotta e vidék üdülésre, és ez, akárcsak a bes- nyői búcsújárás a 18. század második fele óta, a szolgáltató és vendéglátó iparágak egész sorának kialakulását, fejlődését serkentette. A századforduló idején és a két világháború között ezekben az iparágakban szinte városi méretű tevékenység bontakozott ki a nagyközségben. 1929-ben felépült az Ipartestület új székháza, mely a Dózsa György út 25. szám alatt ma is otthona a jogutód, a KIOSZ helyi szervezetének. Szükség is volt erre az új, a testület nagyarányú fejlőA népművészeti műhely foglalkozása: A Juhfi Jankó című mese elemzése. Vezeti: Bradák Károly, 18 órakor. Stúdiómozi: Huszárik Zoltán Csontváry, Latinovits Zoltán emlékének. Magyar film, 1980-ban készült, 20 órakor. Filmklub: Harakiri, japán film, készült 1963-ban, 19 órakor. A munkahely esztétikája című kiállítás, megtekinthető: 15—20 óráig. A múzeumi hónap rendezvényei: Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című időszaki kiállítás, megnyitó: 16 órakor. Bag, művelődési központ: ’ Néprajzi filmek vetítése, 18 órakor. Erdőkertes, művelődési ház: Csináld magad ... Bevezetés az elektronikába. Mozimé Bronco Billy. Színes, szinkronizált amerikai film, 4, 6 és 0 órakor. Ügyelet Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Péce- len, Szadán, Veresegyházon október 30-án, szombaton _8 órától november 1-én, hétfőn 8 óráig dr. Békési Béla, Pécel, Isaszegi út 24. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácegresen, Váckisújía- lun, Vácszentlászlón, Verse- gen, Zsámbokon október 30-án szombaton 8 órától november 1-én, hétfőn 8 óníig: dr. Márton János, Galgamácsa, Tsz- tanya. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hír!; /
