Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-29 / 254. szám

1982. OKTÓBER 29 PÉNTEK 'l/fnltm Boldizsár ivón kitüntetése Hazai és nemzetközi közéleti tevékenységért A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Boldizsár Iván írónak, publicistának, a Ma­gyar Pen Club elnökének, az Országos Béketanács elnökhe­lyettesének, főszerkesztőnek, Állami-díjasnak munkássága, valamint hazai és nemzetközi közéleti tevékenysége elisme­réseként, 70. születésnapja al­kalmából a Magyar Népköz- társaság babérkoszorúval éke­sített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtökön adta át. Jelen volt a kitüntetés át­adásánál Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Sarlós István miniszterelnök-helyettes és Köpeczi Béla művelődési mi­niszter. Az Újpesti Cérnagyárban-m Államközi szerződés értelmében kubai szakmunkástanulók ismerkednek a textiliparral az Üjpesti Cérnagyárban. A négy­éves tanulóidő után — megfelelő szakképesítést és gyakorlatot szerezve —, hazájukba visszatérve egy újonnan épült tex­tilipari gyárban dolgoznak majd. Szárában értékes cisto vasi Sovány földek növénye A szakemberek Szerint négyszáz éve nem honosodott meg nálunk új szántóföldi növény. A burgonyát, a do­hányt, a kukoricát az ötvenes években követni próbálta a gumipitypang és a gyapot: közismert, mennyire sikerte­lenül. Ciroktermesztéssel ugyan foglalkoztak nálunk korábban is, de a jelenlegi fajták és a hazailag kifej­lesztett technológia egyenér­tékű egy új faj hazai meg­honosításával. A gyenge föld­területek takarmánynövényé­nek termesztéséről, annak jö­vőjéről beszélgetőnk dt. ' Bács Barnával, az ócsat Vörös Ok­tóber Tsz gesztorságában mű­ködő Hybar ciroktermelési rendszer ügyvezető igazgató­jával. Új fajtaskála A termelési rendszer az idén 106 partnergazdaság 15 ezer hektár területét integ­rálta, szoros együttműködést alakított ki az olyan nagyhí­rű állattenyésztési rendsze­rekkel, mint a BOSCOOP és a Taurina. Hogyan jutottak el a semmiből a mostani színvo­nalig? Mi adta az ötletet a Hybar létrehozásához? — Amikor a munkához hozzáfogtunk, idehaza csak nagyon igényes, és a kukori­caterületeken termeszthető cirokfajták léteztek. Első dol­gunk az volt, hogy korai, szá­razságtűrő, kis tápanyagigé­nyű, olcsó növényvédelmi technológiával termeszthető fajtákat v hozzunk be külföld­ről, egyebek között az USA- ból. Azzal a céllal, hogy olyan növényt adjunk a me- zőga'zdaságnak, amelyik biz­tonságosan és nyereséggel termeszthető azokon a földe­ken, ahol a kukorica ráfize­téses vagy egyáltalán nem él riieg. A legnagyobb gondot a technológia kialakítása jelen­tette, számolnunk kellett a hiányos műszaki ellátással, s azzal is, hogy a befogadó üze­mek többsége tőkeszegény vagy veszteségesen gazdálko­dó. A MÉM 1976-ban ismerte el a termelési rendszert, s egyben nemesítési, vetőmag­forgalmazási és -hasznosítási jogot is kaptunk, de kutató­fejlesztő tevékenységgel is foglalkozunk. Importot helyettesít O Milyen eredményeket könyvelhetnek el a partner­gazdaságok? — Pest megyében a dányi Magvető Tsz tartós sikereket ért el: évek óta 60 mázsás hektáronként a szemes cirok hozama. A gazdaságosság mu­tatói: az egy hektárra eső költség 9 ezer forint, míg ugyanekkora területen kuko­ricából 13—14 ezer forintra rúgnak a kiadások. Lényeges megjegyezni, hogy az. adatok olyán üzemekből, olyan te­rületekről származnak, ahol kukoricát a rendkívül rossz talajminőség miatt nem tud­nak termelni. így került vé­lünk kapcsolatba a Balaton- felvidék néhány gazdasága. Az ottani köves, növényter­mesztésre alkalmatlan terüle­tek váltak hasznossá. ® Újdonságok? — Szeretnénk megvalósíta­ni több programot is. A iíérrj öntözhető legelők környékén vetve, kiváló takarmány a juh számára abban a 60 na­pos időszakban, amikor a fű kisül. A cirok szárában lévő cukor erjesztésével 5—6 ton­na ipari alkohol importot he­lyettesíthetnénk. A kísérletek első eredményei — 150 hek­táron — már megszülettek. Olyan mezőgazdasági üzemek­kel tervezzük a kooperációt, amelyek rendelkeznek a technikai berendezések több­ségével, s beruházásra alig kell költeniük. Tehát szőlő és borgazdasági üzérnek jöhet­nek főként szóba. Exportlehetőség • Mi a helyzet azt export­tal? — Erre is lehetőség nyílik. Jelenleg éppen egy nagyobb tétel eladásának szerződéskor tése van folyamatban. Az eddig elhangzottak alapján a rossz termőföldek­kel rendelkező, alacsony ha­tékonysággal dolgozó terme­lőszövetkezetek" számára szinte megváltás Lenne a ci­rok. Az érdeklődés azonbán ezt csak részben igazolja. A gyenge adottságú gaz­daságokat a végtermék alap­ján dotálják, és sajnos ez a támogatás a cirokra nem ter­jed ki. A MÉM zöldutat adott és segíti programunkat, re­méljük, a cirok ügye előbb- utóbb átverekszi magát az adminisztráció akadályain is. Valkó Béla A hatékonyság kulcsa (2.) Nembánomból lesz majd a bánom Nikas okoskodás, tévhittel körítve némelyek menüje A tej, a kenyér, a szövet a költségek szempontjából ugyanolyan termék, mint a fémmegmunkáló gép, az elekt­ronikus vezérlőberendezés. Közös vonásuk, hogy előállí­tásuk költségekkel jár, az anyag, a munkabér éppúgy forintokat emészt fel, mint a termék készítését megelőző kutatási tevékenység, a gyár­táshoz szükséges energia és így tovább. Sokkal hátrább tart A legutóbbi években a me­gye szocialista iparában a tel­jes termelési költségeken be­lül az anyagok ellenértékének aránya jolyamatosan emelke­dett és tavaly — az egy évti­zeddel korábbi 67—69 száza­lékkal szemben — elérte a 85,9 százalékot. Ami beszéde­sen bizonyítja, mennyire meg­nőtt a hatékonyság alakulásá­ban az anyaggazdálkodás sze­repe, ennek érzékelésében azonban a termelés a szüksé­gesnél sokkal hátrább tart! Jogos a közbevetés, ami az olvasóból kikívánkozik: az lenne a cél, hogy abszolút ér­telemben csökkenjenek a ter­melési költségek? Ez is szük­séges. bizonyos területeken ez az elsődleges, általában vi­szont az, hogy az úgynevezett fajlagos költségek, tehát a ter­mékegységre jutó ráfordítások kisebbedjének. Sok minden — például a társadalombiztosítá­si járulék — meglehetősen stabil tényezője a termelési költségeknek, ám erre hivat­kozva senki sem állíthatja, hogy nincs mód a kiadások mérséklésére. Ez utóbbira ké­zenfekvő lehetőséget kínálnak például a nagy sorozatok. Ilyen esetben ugyanis nagy termelékenységű gépeket, be­rendezéseket működtetnek, al­kalmazhatják az építőszek­rényelvet, fokozhatják a dol­gozók begyakorlottságát, ter­mékek nagyobb tömegáré oszt­hatják el az ún. állandó vagy rezsiköltségeket stb. Ez történt például a Csepel Autógyárban az alvázszerelésnél — tavaly 10 891 készült a fen ék vázakból —, a hidromechanikus sebes­ségváltók összeállításánál, rá­adásul úgy, hogy a fajlagos ráfordítások csökkenésével párhuzamosán az áru haszná­lati értéke emelkedett. Vetélkedtek a bizalmiak Még a vesztesek fs nyertek Ha volt egy kis szabad időnk — mi gyerekek —, mindig a játékon törtük a fejünket. A legjobb persze az volt, amit magunk eszeltünk ki. Senki sem lehetett boldogabb a nye­rőnél. Igaz, azért, a diadal mámora után leginkább a vesz­test vigasztaltuk. Azon a játé­kon azonban, amelyen a mi­nap vettem részt, nem talál­koztam vesztessel, hiszen Mo- noron. a KPVDSZ Pest me­gyei Bizottságának bizalmive­télkedőjén még a vesztesek is nyertek. Reggeli versenyláz Hogyan? íme a részletek. Bevallom: kétkedéssel vegyes kíváncsisággal fogadtam a ked­ves invitálást, amikor erre a versengésre hívtak. Ügy gon­doltam, a szakszervezeti moz­galom kulcsembereit nehéz le­het egy vetélkedőn faggatni arról a sokrétű munkáról, amely talán annyiféle, ahány bizalmi egyáltalán létezik. Már a reggeli gyülekezés hangulata is elárult egy keve­set a verseny atmoszférájából; mintha azt a gyermekkori, já­ték előtti izgalmat fedeztem volna fel valamennyiük arcán. A beszélgetésekből már csak néhány kérdés és felelet gyors felidézésére futotta a verseny előtt. Húsz háromtagú csapat fog­lalt helyet az ízlésesen terített asztalok mellett, s hamarosan kezdődhetett a játék, melyet Molnár Fábián, a SZOT mun­katársa vezetett. Az első ver­senyzők némi izgalommal, de máris válaszoltak a pergő kér­désekre, alaposan meggondol­va minden szót. Nehéz mozaikkép Milyen jellegű szakszerveze­ti segélyek vannak? Felmond­hat-e a munkáltató szóban? Képviselheti-e a bizalmi a dol­gozót munkaügyi döntőbizott­ság előtt? A villámkérdések után a tesztlapok kitöltése kö­vetkezett, majd szóbeli és írás­beli feladatok váltakoztak. Játékosságról is bizonyságot tehettek a résztvevők, hiszen ismert személyiségek képét kellett kirakni a feldarabolt mozaikrészekből. Bizony, ez már nem sikerült olyan köny- nyen. Négy forduló után a tíz leg­jobb csapat jutott tovább. A kiesett játékosok először elszo­morodtak. Érthető, hiszen ak­kor még azt hitték, hogy vesz­tesek. Később azonban egyre mosolygósabbá váltak az ar­cok. A kérdésekre néha szinte együtt válaszoltak a továbbju­tottakkal a már nem verseny­zők. A ceglédiek két csapattal is beneveztek. Láttam az áfész csapatának tagjain, hogy bánt­ja őket, amiért nem tudták a maximumot nyújtani, holott a verseny előtt elmondták, milyen lelkiismeretesen felké­szülték. — Végül is — szoros küzde­lemben — a Váci Áfész csapa­ta lett a győztes, s fej-fej mel­lett haladt se tápiószélei és a ráckevei együttes. — Azért az életben köny- nyebb megoldani a dolgokat — magyarázza kipirulva Zoltainé Menyhárt Erzsébet, Kárpáti Gáborné és Medvegy Gyula, a győztes hármas. Öle 107 pont­tal — majdnem a maximum­mal — nyertek első helyezést a hét fordulóban. Szcros küzdelem — Nem egészen így igaz — vallja Horváth Edit, a rácke­vei csoport szóvivője, ök holt­versenyben szorították a har­madik helyre a tápiószeleieket — hiszen olyan kérdést itt nem kaptunk, ami bizony, a való­ságban nekünk sok fejtörést okozott. Igaz, megoldottuk a leckét akkor is, mint ahogy ez alkalommal. — Azért a köznapokon egy­szerűbb esetekkel találkoz­tunk — bizonygatták a tápió- szeleiek —, ugyanis könnyebb megoldani egy-egy helyzetet, mert több a gondolkodási idő... A játékos erőpróba véget ért ezen a napon. A valódira vi­szont naponta sor kerül azóta is. Nem vigaszul szánom, de mégis igaz: nem a győzelem, hanem a részvétel volt a fon- .tos. Azt is hallottam még el­menőben, hogy néhányan mon­dogatták: a bizalmiak oktatá­sát ilyen tréfásan oldjuk meg majd otthon is... Szalai Mária Ma a megye ipara egy hét alatt termel annyit, mint a felszabadulás előtt egy egész esztendőben, de a mennyisé­gen túl a másfajta jellemzők szinte összehasonlíthatatlanok. Az alapvetően megváltozott gyártási körülmények, termé­kek miatt semmiféle alapja nincsen az olyasfajta okosko­dásnak, hogy mi volt olcsó és drága akkor és most, bár van­nak, akik szívesen vállalkoz­nak. bocsátkoznak ilyen esz­mefuttatásba. Ez vezet azután ahhoz a tévhithez, hogy akkor fejlődne igazán a termelés, ha minden és folyamatosan egy­re olcsóbb lenne... Az útté- vesztés ott van, hogy a ráfor­dítás nem abszolút mérce, ezért az adott feltételek és a tényleges eredmények viszo­nyaként vizsgálható csupán, nem időtlenül. A portás fizetése Az ilyen vizsgálódások azért nélkülözhetetlenek, mert a ter­melési költségekbe szinte min­den tényező belejátszik — ahogy tréfásan mondják, a műhely világításától a portás fizetésiéig —. ezért az alkotó­elemeket nem szabad egymás­tól elválasztva mérlegelni. Megtörténhet ugyanis, hogy a technológia változtatása mind­össze tíz fillérrel csökkenti termékegységenként az anyag­felhasználást — ami jelenték­telen összeg —, ám ha évente egymillió darab készül az áru­cikkből, máris százezer forint a megtakarítás...! Ilyen cse­kélységnek látszó tételekből — mint a szabászati hulladék mérséklése, a húzózárak opti­mális méreteinek kidolgozása — csinos összegeket takarítot­tak meg a megye konfekcio­náló cégeinél, így a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyárában és a Lenfonó és Szövőipari Vál­lalatnál. Viszonylag égy szérű ta­karékossági intézkedésekkel, valamint az áraknak az érték­hez való közelítésével elértük, hogy a népgazdaság kőolajfel­használása tetemesen csök­kent. Amibe belejátszott, hogy a megyében intézmények sora mérsékelte az olaj fűtést, ter­melőhelyek álltak át a föld- gáztüzelésre, ám az már nem a köznapian egyszerű lépések közé tartozik, amire a Váci Kötöttárugyár vállalkozott: energiatakarékos színezési el­járást honosít meg, gyors iramban, „csekély” 41 millió forintért. A teendők súlyát. ér­zékelteti, még ilyen ráfordítá­sok mellett is kifizetődik az energiaracionalizálás; ki kell, hogy fizetődjék, hiszen a gyár hitelt vett fel erre a célra,. amit törlesztenie kell. Csupán belemarkoltunk a le­hetőségek zsákjába, de a talá­lomra kiemelt esetek is bizo­nyító erejűek. Pedig rejt ez a zsák nagyobb dolgokat is, így sok más mellett a miniatüri­zálást, amely csökkenti a ter­mék anyag- és energiafelhasz­nálási igényét, súiyát — ami a szállításnál, tárolásnál ko­rántsem mellékes —, beépíté­si térfogatát — gondoljunk csak a nyomtatott áramkö­rökre, még inkább a mikro­processzorokra —. s mindezt egycsapásra. Az ilyen forrá­sok kamatoztatásához termé­szetesen nem pusztán elhatá­rozások kellenek, hanem szük­ségeltetnek valóra váltásuk­hoz anyagiak is, pénzben, e«S- körökben, ám ma még a ter­melőhelyek ritkán kényszerül­nek rá a rejtettebb tartalékok Hasznosítására, hiszen kézen­fekvő intézkedések is — mint amilyen az anyagnormák ki­dolgozása, az utólagos anyag- elszámoltatás — hiányoznak. Ez a nembánom magatartás törvényszerűen hozza magá­val az értékesítés nehezedésé­nek bánomjait...! Követhető módszer Négy év alatt százezer da­rabbal növekedett a villamos fogyasztásmérők előállítási a Ganz Árammérőgyárban. A termék jövedelmező, ez indo­kolja bővülő kibocsátását. Hol­ott a termelő nagy összegeket költött kutatásokra, fejleszté­sekre, a gyártóberendezések: korszerűsítésére, ám ezzel párhuzamosan növekedett a termelékenység, csökkent a fajlagos anyagszükséglét és normaidő, fokozódott a termek használati értéke. Folyamatos elemzés tartja számon a költ­ségeket és a hozamokat, ez az állandó figyelem a'd magyará­zatot a haladásra, a megnehe­zedett értékesítési feltételek ellenére elért eredményekre. Igaz, a termékek többségének gyártási körülményei, érté­kesítési lehetőségei, költségei stb. nem hasonlíthatók mecha­nikusan össze a fogyasztásmé­rők termelésének hasonló al­kotóelemeivel. A módszer azcxniban bárhol alkalmazható! Ennek utánzását ugyanis nem tiltja semmiféle — esetünkben a Ganz — védjegy ... Mészáros Ottó Következik: Porszemekből faxgy hegy lehet? Felsőruhák zimankóra • • ' ­......... ..... ' ... ' ;•••; •' • •>>• 9 A Textilfeldolgozó Vállalatnál az idén több mint 350 008 téli felsőruházati cikket varrnak a belkereskedelem, valamint 10 külföldi cég megrendelésére. Termékeik között nagy szánt­ban készülnek sportöltözetek — dúsított vatelinbélésű dzsekik, téliesített bőrkabátok — is. Termékszerkezetük gyors változta­tásával, a kis szériák vállalásával, a divat legújabb igényei­hez is képesek alkalmazkodni. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom