Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-29 / 254. szám

Ms*: 3. oldal: Sovssly földek növénye Még & vesztesek is nyertek 1. oldal: Leugrott a mozgó vonatról Reklámáron az alma, körte 6. oldal: Lakóterületi tömegsport 1—8. oldal: Heti radio­es televízióműsor Az energiagazdálkodási program gyorsítása llést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter- tanács csütörtöki ülésén fel­hívta az érintett minisztériu­mok és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizs­gálják meg az országgyűlés őszi ülésszakán elhangzott képviselői felszólalásokban telt indítványok megvalósításának lehetőségeit, s arról 30 napon belül tájékoztassák az ország- gyűlés elnökét, valamint a ja­vaslatokat tevő képviselőket. A kormány a Gazdasági Bi­zottság tájékoztatója, valamint a KNEB jelentése alapján át­E gyre több embernek válik személyesen is ünnepévé az október utolsó munkanapján meg­tartandó takarékossági vi­lágnap. Mióta is? »1924, il­letve 1965 óta. Az első nem­zetközi, az utóbbi hazai dá­tum. 1924-ben a világ nagy takarékpénztárainak képvi­selői Milánóban tartott összejövetelükön határoztak úgy, hogy minden évben megünneplik a takarékos­ság napját. Ezen a napon világszerte megemlékezése­ket tartanak és jelhívják a figyelmet a takarékosság eszméjének, az ésszerű életmódnak a fontosságára. Hazánk később csatlakozott ehhez a mozgalomhoz, s a felszabadulás után először 1965-ben tartottuk meg a takarékossági világnapot. Tíz évvel ezelőtt, 1972. október elején Pest megye OTP-fiókjai, takarékszövet­kezetei és postahivatalai együttvéve 2,4 milliárd fo­rint betétet kezeltek, az idén 9,4 millióira forintot. Egy évtized alatt 7 milli­árd forinttal emelkedett a betétállomány. (Valójában a Pest megyeieknek ennél is több van a takarékban, mivel sokan, főképp a fő­városban dolgozók, a fővá­rosi piacokon rendszeresen árusító kisárutermelők bu­dapesti takarékpénztári fiókokban is váltottak be­tétkönyvet.) A betétállomány növeke­dési üteme is évről évre magasabb. 1980. október 1- től 1981. szeptember 30- ig például 900 millió fo­rintot, 1981. október 1-től 1982. szeptember végé­ig 940 millió forintot tettek takarékba a Pest megyeiek. önmagától megfogalma­zódik a kérdés: vajon mi­ből, miért, hogyan tudnak ennyit, s egyre többet meg­spórolni az emberek? Az első válasz kézenfekvő. A jövedelmek, a családok be­vételei emelkednek, vagyis van miből félretenniük. Takarékoskodnak az embe­rek, mert szükségesnek tartják, s egyben az értel­mét is látják. Ebben pedig benne van a bizalom is; természetes bizalom a be­tétgyűjtéssel foglalkozó és arra kamatot fizető pénz­intézetekben, de ami ennél is fontosabb: bizalom a pénzünkben, a forintban, s abban, hogy érte a külön­féle javakat, amikor arra szükségük lesz, megvásá­rolhatják. Szélesítve a kört: gazdasági, társadalmi rend­szerünk iránti bizalom. Sajátos helyet foglal el ünnepeink sorában a taka­rékossági világnap. Ennek több oka van. Egyik, hogy olyan nap, amikor hagyo­mányosan — és nagyon he­lyesen — értéket termelő munkával ünnepelünk mi, pénzintézeti dolgozók. De saiátossá teszi az is, hogy a takarékosság két irányban kiszélesedett. A lakosság és a pénzintézetek kapcsolata, a pénzintézetek nyújtotta szolgáltatások a kormány szociálpolitikájának szerves részévé váltak. A másik minőségi változás: a taka- rékossságon nemcsak a szűk értelemben vett pénz­takarékosságoY értjük, ha­nem életmódunkban, mun­kaerkölcsünkben benne le­vő szemléletet, ami megha­tározza személyes és kö­zösségi javainkhoz való vi­szonyunkat. A takarék- pénztárak, a takarékszövet­kezetek, a postahivatalok betétgyűjtő tevékenysége nem az önmagáért való pénzgyűjtést szolgálja. Az így összegyűlt pénz ugyanis a hitelezés alapja. S ebben a hitelezésben — például a lakásépítés, -vásárlás tá­mogatásában — messzeme­nően érvényesül a szociál­politika. Néhány adat annak ér­zékeltetésére, hogy hogyan gazdálkodunk mi a reánk bízott pénzzel. Az idén szeptember 30-ig 5300 csa­ládi házra, 960 magánszer­vezésű társasházlakásra és 1200 OTP-beruházású la­kásra, összesen 1,3 milliárd forint hosszú lejáratú hitelt adtunk. A teljes hitelállo­mány Pest megyében 11 milliárd forint, ami 1,6 mil­liárd forinttal több, minta betét. Pest megyében is vala­mennyi OTP-fiókban és ta­karékszövetkezetnél lehet nyitni most már átutalási betétszámlát. Eddig 8300- an éltek ezzel a praktikus, korszerű fizetési, pénzke­zelési lehetőséggel. A 8300 főből 1300-an a munkabé­rüket teljesen vagy rész­ben átutalási betétszámlá­jukra fizettetik be. örvendetesen emelkedett az ifjúsági takarékbetétek száma. Jelenleg 33 ezer da­rabot kezelünk, amiből 1700 az idei keltezésű. Ezekre a fiatalok, a szüleik, hozzá­tartozóik és számos esetben a fiatalok munkahelye fize­ti havonta a vállalt össze­get. Méhes Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, ipari minisz­ter, a takarékossági prog­ramsorozat országos meg­nyitó ünnepségén — ahogy arról a Pest megyei Hír­lap is beszámolt — többek között a következőket hang­súlyozta: „valamennyiünk feladata, hogy a takarékos­ságot a legtágabban értel­mezve éljünk, dolgozzunk, s a megtermelt javakat jó gazdaként osszuk, haszno­sítsuk. A jövőbeni eredmé­nyek azon is múlnak, sike­rül-e az energiafelhaszná­lás további racionalizálása, s ezzel egyidejűleg a kö­zelmúltban kidolgozott anyagtakarékossági prog­ram megvalósítása. Áz anyagfelhasználásban min­den százaléknyi megtakarí­tás 10 milliárd forintot je­lent”. A feladat tehát adott. S az elérendő, forintban kife­jezhető eredmény önmagá­ban is óriási. De ennél tö^Vől van szó. N evezetesen arról, hogy a gazdasági takaré­kossági program való­ra váltása közösségi tudati fejlődéssel párhuzamosan mehet, megy végbe. Ennek pedig így kell történnie, hi­szen ez holnapunk, jövőnk egyik záloga. Kovács Gyula, az OTP Pest megyei Igazgatóságának vezetője tekintette az energiagazdálko­dási program végrehajtásának gyorsítását szolgáló intézkedé­sek tapasztalatait, megerősí­tette, hogy a kiegyensúlyozott energiaellátás fenntartásának a továbbiakban is elengedhe­tetlen feltétele a takarékos­ság fokozására előirányzott feladatok következetes végre­hajtása. A Minisztertanács egyidejűleg jóváhagyta a téli fűtési időszakra való felkészü­lés feladatait is. Tudományos Ülésszak A biológiai molekulakuta­tás a témája annak a három­napos tudományos ülésszak­nak, amely az UNESCO égi­sze <}latt 12 ország tudósainak részvételével csütörtökön a Magyar Tudományos Akadé­mia Roosevelt téri székházá­ban kezdődött. A tanácskozás célja a biotechnológiai fejlesz­tés tudományos alapjait jelen­tő eredmények áttekintése, va­lamint a kutatások összehan­golása. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI ÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM Ára: 1,40 farín! 1982. OKTÓBER 29., PÉNTEK Kész lesz év végére a mentőállomás Hajráznak az érdi építők is.. Mindeniití becsli!ette! teljesítik, amit vállaltak ^ Szoktuk olykor tréfásan megállapítani valamire, va- ^ lakire: ha nem lenne, ki kc- ^ ne találni. Ezt hallottam «í Érden is, amikor a helybéli § Budai Járási Építőipari S Szövetkezetről esett szó. — Jólesik a dicséret való­ban, hiszen idén is elsődleges célunk a város gyarapítása — mondja Varga Ilona elnökhe­lyettes. — Inkább arra panasz­kodhatnánk, hogy kevés az erőnk, velünk szemben nem csökken az építési igény. Most például legfőbb gondunk, hogy. november 4-én délután már vásárolhassanak is az emberek — a délelőtt ünnepélyesen át­A külkereskedelmi jogú vállalatokról Rugalmasabb szervezetek Csütörtökön a Külkereske­delmi Minisztériumban sajtótájékoztatón számol­tak be arról, hogy az idén 27 termelővállalat, szervezet kapta meg az engedélyt ön­álló külkereskedelmi tevé­kenység megkezdéséhez, vagy annak bővítéséhez. Mindez — hangsúlyozták — része a külkereskedelmi szervezet több eve tartó korszerűsítésének. Mint ismeretes már 1980-ban és 1981-ben is bővült a kül­kereskedelmi jogosítvánnyal rendelkező iparvállalatok szá­ma, emellett megalakult az új, kötetlen profilú külkereske­delmi vállalat, a Generalim- pex. A Hungagent, az ln- terag és az Intercooperation profilkötöttség nélküli jogo­sítványt kapott nem rubel- elszámolású exportra. Az idén elsősorban a kön­nyűiparban nőtt a külkeres­kedelmi jogú vállalatok köre. Az elkövetkezőkben már ön­állóan kereskedhet külföldön a Fékon Ruházati Vállalat, a Pamutfonóipari Vállalat, a Békéscsabai Kötöttárugyár, a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat, és bővíthetik külpiaci tevékeny­ségüket a Lenfonó és Szö­vőipari Vállalat kereskedői is. Emellett néhány közös vál­lalat — a Hungarotex és 12 termelővállalat által megalakí­tott Modex, illetve lnterag és a Pest megyei Műanyagipari Vállalat részvételével létreho­zott Qualiplast — kapott kül­kereskedelmi jogot. Több ha­zai gazdálkodó egység ezután önálló export fővállalkozó le­het fejlődő országokban. Fröccsöntött és habosított A FEMU solymári üzemében az ország cipőgyárainak havonta ötvenezer műanyag cipősarkot, s hozzá való járófoltot készítenek. A modern, olasz és NDK gyártmányú, automata gé­pek a különféle cipőalkatrcszcket az úgynevezett fröccsöntött és habosított technológiával állítják elő. Hancsovszki János felvétele adandó ÁFÉSZ-Áruházban, ami nagyon kellett már, bizo­nyosan javítja az éllátást. Akadnak rosszmájúak ugyan, állítva, hogy lehetetlen, mi azonban szeretnénk év végére elkészülni a mentőállomással is. Csak a jó idő tartson ki, mert az nagy segítség. Erdli- geten, a Túr utcában, új nyolc tantermes iskola építését bíz­ták ránk, jó ütemben halad a szerkezetszerelés. A gyerekek a jövő tanévkezdésre vehetik birtokba az oktatás új objek­tumát. Ha eldől a kérdés: lesz-e elég pénze a tanácsunk­nak a másik, 16 tantermes is­kolára — novemberre várha­tó a döntés —, még az idén annak is legalább az alapozá­sára sort kerítünk. És egy ap­róságot is megemlítek: a Nép- művészeti Szövetkezetnek egy kis üzemcsarnokot készítenek a brigádjaink. — Egy időben lakásépítő­ként szintén nagy szerepet vál­lalt a szövetkezet. Mi a hely­zet idén? — Érezhető, hogy kevesebb az anyagi lehetőség; mi egész évre 79 lakás átadását számí­tottuk. A százhalombattai 19 új otthont már be is lakták a tulajdonosok; Diósdon pedig nyolcvan munkáslakás készül. Pontosabban: lakóit várja az első húsz lakásos épület; a má­sikban november vége felé be­fejezzük a hiánypótlásokat; de a harmadik épület műszaki átadása is még decemberben megtörténik. A negyedik épü­letben most kezdünk a belső szakipari tevékenységhez — jövőre vonulunk el végérvé­nyesen. — Számítanak-é csúszásra a Pest megyei Tanács Sem-, melweis Kórháza — köznevén Rókus-kórház — nagyrekonst­rukciójánál? — Terv szerint haladnak em­bereink, márciusban kell a második ütemet befejeznünk. Ha az időjárás is engedi, mi­hamarabb le akarjuk bontani a kórház Rákóczi úti állvány­sorát. Ennek majd örülnek a járókelők, mert igen forgal­mas ez az útszakasz. Az érdi Budai Járási Épí­tőipari Szövetkezet 221 millió forint saját termelési érték el­érését tűzte célul — 1982-re. Ügy látják, mindenütt becsü­lettel teljesítik a vállaltakat. D. Gy. Sertéshúst - olcsóbban A megoldás: üzemen belül A sertéstenyésztés mezőgazdaságunk legdinamikusab­ban fejlődő ágazatainak egyike. Az elért színvonalat il­letően két jellemző adat: Dánia után nálunk jut a leg­több sertéshús egy lakosra; az állomány pedig 1910 óta több mint háromszorosára nőtt. Nincs okuk szégyenkez­ni szűkebb pátriánk szakembereinek sem. Különösen jó eredményeket ért el az abonyi Ságvári Endre, a péceli Itákosvölgye, a törtcli Dózsa, a dunavarsányi Petőfi, a monori Kossuth tsz cs a Ceglédi Állami Tangazdaság a sertéstenyésztésben. Az utóbbi öt esztendőben az iparsze­rű technológiát alkalmazó telepeken 7,5, a hagyományoso­kon 9,2 százalékkal nőtt a termelés. Míg korábban 270, most már csak 234 nap szükséges ahhoz, hogy az állatok elérjék végleges, vágás előtti súlyukat. Javult a takar­mánygazdálkodás is. A költségek — különösen az energiakiadások — állandó emelkedése azonban a 26 kö­zül 10 gazdaságban vesztesé­gessé teszi az ágazatot. A nagyüzemek vezetői, irányító szakemberei szerte a megyé­ben igyekeznek megoldást ke­resni, erre elsősorban üzemi lehetőségeik jobb kihasználá­sával nyílik mód. A költség- és energiatakarékos sertéste­nyésztés volt a témája annak a tanácskozásnak is, amelyet tegnap délelőtt rendeztek a tápiógyörgyei Zöldmező Tsz- ben. Az eseményen részt vett Polgár Mihály, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője és Hadházy József, a Pest megyei Takar­mányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója is. Az előadók közül Radnóczi László, az Országos Takarmá­nyozási és Állattenyésztési Felügyelőség osztályvezető-he­lyettese az olcsó tartástechno­lógiákról és a sertéstenyésztés biológiai alapjairól beszélt. Mint elmondta, a battériás, fűtéssel kombinált tartásnak legfeljebb a fiaztatókban le­het helye, a hígtrágya-rend­szerű telepeken vissza kell térni a hagyományos, almos szisztémára. A jelenleginél nagyobb szerepet kell kapnia a tenyészállatok üzemi telje­sítményvizsgálatának, a mes­terséges megtermékenyítés­nek és a jól bevált fajták ke­resztezésének. Dr. Demeter János, a MÉM mezőgazdasági főosztályának munkatársa elsősorban a ta­karmányozás kérdéseivel fog­lalkozott. Hangsúlyozta, hogy az olyan energiatakarékos el­járások bevezetése, mint a nedves kukorica tárolása és etetése, csak akkor célszerű és eredményes, ha a szakem­berek azt megelőzően alapom san felkészülnek rá. örvende­tes — mondta az előadó —, hogy a fehérjeimport egy része napraforgódarával helyettesít­hető, de nagy jövő előtt áll a hazai szójatermesztés és a kü­lönböző hozamfokozó készít­mények felhasználása is. A rendezvény résztvevői a program befejező részében megismerkedhettek a tápió­györgyei tsz saját kivitelezésé­ben készült olcsó sertéstartó épületeivel. A beruházás ered­ményeképpen a férőhelyek száma 1500-zal bővült és jö­vőre 3500 hízó kibocsátására lesz alkalmas. V. B. Közélete?* Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Junius Richard Dzsaja- vardene-t, a Sri Lanka De­mokratikus Szocialista Köztár­saság elnökévé történt újravá­lasztása alkalmából. < Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, á ma­gyar—bolgár gazdasági és mu- szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság társelnöke meghívására csütörtökön Bu­dapestre érkezett Sztanis Bo- nev bolgár miniszterelnök-he­lyettes. A magyar—bolgár gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társ­elnökei megbeszéléseken átte­kintik a két ország gazdasági kapcsolatai fejlesztésének idő­szerű kérdéseit. i ÉSSZERŰ TAKARÉKOSSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom