Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-28 / 253. szám

Születésnap és alapítás Agráregyetemiek tudományos konferenciája 1882—1982: e két évszám je­gyében zajlik immár hónapok óta Bulgáriában az ország nagy fia, Georgi Dimitrov születésének századik évfor­dulójára rendezett ünnepség­sorozat. A Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem testvérin­tézménye alapításának 60. év­fordulója is ez év őszére esett, így a két ünnep egybekapcso­lása adta a gondolati, tartal­mi alapot a Plovdivi Agrár­egyetemen egy nemzetközi konferencia megszervezésére. A város neve jól ismert ná­lunk is, hiszen nemrégen ad­tunk hírt lapunkban a Ganz Árammérőgyár új műszerének sikeres premierjéről a bolgár vásárvárosban. Magyar termékek A plovdivi egyetem mező­gazdaságtudományi kara, s azon belül is a trópusi-szub­trópusi szak volt az értekez­let házigazdája. Ilyen jellegű képzés csak ebben az intéz­ményben folyik Bulgáriában, érthető tehát, hogy partnerin­tézetei is elsősorban a szocia­lista ' és a fejlődő országok hasonló egyetemei közül ke­rülnek ki. Magyarországot ép­pen ezért értelemszerűen a gödöllői melegégövi tanszék delegációja képviselte, dr. Héjjá Sándor egyetemi do­cens vezetésével. A konferencián öt szekció­ban, csaknem nyolcvan elő­adás hangzott el» köztük dr. Berényi Béla a növényvédel­mi, dr. Pekli József pedig az állattenyésztési munkacsoport­ban szerepelt dolgozatával. Mindketten egy-egy magyar termék sikeres trópusi adap­tálásával, üzemi viszonyok közötti kipróbálásával kap­csolatos kutatási eredményeik­ről számoltak be. A konferen­cia munkanyelve az orosz volt, így a közeli szláv rokon­ság, a népes bolgár hallgató­ság jól követhette az esemé­nyeket. Az értekezletek mellett, ki­csit lazítva azok feszes tem­póját, mód nyílt a küldöttek­nek alapos terepszemlére is. Az egyetem nagyságrendje, felszereltsége, felépítése ha­sonló a gödöllőihez, de koránt­sem kényeztetik úgy el a diá­kokat, mint a magyar kollé­giumok. Rendeződtek a sorok Az áttérés tapasztalatai T avaly ilyenkor az ötna­pos munkahétre való áttérés lázában égtek a munkahelyek vezetői és dol­gozói. Meglepő volt, hogy egy ilyen, az egyén szem­pontjából mindenképpen kedvező intézkedés mekko­ra feszültséget idézett elő. Már-már úgy tűnt fel, va­lami kellemetlen követ­kezik január elsejétől, ami­nek elviselését minden esz­közzel me/ kell könnyíte­ni. A munkahelyen belül és azon kívül. Belül arra kell törekedni, hogy a ki­eső időt pótolják, emiatt ne csökkenjen a termelés. A dolgozók borítékja se le­gyen vékonyabb. A gyárka­pun kívül pedig arra, hogy ne keletkezzen fennakadás a közlekedésben, az áruel­látásban, a bolthálózatban és a szolgáltatásban, vala­mint a gyermekintézmé­nyekben. Mint minden időszak, ez a várt és félt nap is elér­kezett. S voltak zökkenők. A közlekedésben, a Keres­kedelemben, a gyermekin­tézmények háza táján. Ér­tekezletek, megbeszélések, ankétok, egyeztetések, mó­dosítások követték egymást. Az üzemek a közlekedé­si vállalatra panaszkod­tak, az pedig visszavágott: ismeretlen igényeket képte­len kielégíteni. Miért nem egyeztették munkakezdési és befejezési időpontjaikat a cégek? Az idő szép lassan folyt. Télre tavasz, kikelek e nyár. Nyáron a régóta hiányolt szabályos időjárás, kirán­dulás, strandolás, üdülés itthon és külföldön. S mi­lyen jó volt az ötnapos munkahét, pénteken kora délután indulhattunk a hét­végi telepre, a Balatonhoz, a hegyekbe. Mintha min­dig is így lett vo'na, ki tö­rődött már a régen volt vá­rakozásokkal, vitákkal, bök­kenőkkel. Pedig csupán né­hány hónap telt el azóta. Bármilyen szép volt, el­múlt a nyár is. De jött a maga nemében legalább olyan szép ősz, kánikulai seeptemberrel, barátságosan meleg októberrel. De jó volt pénteken délután in­dulni kirándulni, még egy­szer felüdülni, a vizek mel­lett, erdők szélén, hegyek ösvényein. Tudjuk persze, nagyon is, hogy sokakna k a megnövekedett szabad idő másra kellett: építkezésre, másodállásra, fóliázásra, kerti munkára. S nem ke­vesen akadtak, akik hirte­len légszomjat éreztek, nem tudván, hogyan töltsék el a fölös órákat. Ismét október. A lázas előkészületek évfordulója. Az ötnapos munkahét be­vezetésébe, kapcsolatom a városi tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztett el­nökhelyettesi jelentés első mondata ennyi: Az eltelt időszak tapasztalatai ked­vezőek. Egyszerű kis kije­lentő mondat a végered­mény. S tovább: az új munkarend a város üze­meiben, intézményeiben — az áttérést segítő intézke­dések révén — számottevő termeléscsökkenést nem okozott. Az ötnapos mun­karend következtében jöve­delemkiesés a dolgozóknál nem történt. Ezek a leglényegesebb ta­pasztalatok és megállapítá­sok. De hogy ne legyen olyan zavartalan az élet, akad az ötnapos munkahét­tel kapcsolatos gond is. A kereskedelemben a kiszol­gálás színvonala hétfőn és szombaton a megszokottnál jóval rosszabb. Egyrészt a szállító vállalatok zöme szombati napokon nem hoz árut, másrészt a boltok többsége hétfőn zárva tart. Az ellátásért felelősök és a kereskedők, noha újabb és újabb megoldásokon törik a fejüket, a vásárlási szoká­sok változására is számíta­nak. Néhány hónap elteltével ez nem következhet be, mint ahogy a szabad idő el­töltésében sem. Persze itt joggal merül. fel a kérdés, ki milyen változásokban bí­zik, illetve milyet szeretne. Alighanem a boltosok és a közművelők is másmilyent, a vásárlók, rendezvényre járók is. A szokások bizonyos át­rendeződését azonban már észre lehet venni. Lényege­sen csökkent az üzletek szombati bevétele. A má­sik jelenség többé-kevósbé előrelátható volt: a bölcső­dék és óvodák a hét utol­só napján nem sok gyer­meket fogadhattak. Az OTP helyi fiókja a második fél­évtől szintén áttérhetett a szabad szombatra, ügyfél- forgalma ezt lehetővé tette. Végezetül szóljunk ma­gáról a tanácsról is, amely­nek hivatásos dolgozói szin­tén ötnapos munkarendben dolgoznak. Szombatonként ügyelet van. Sokkal fonto­sabb ennél, hogy havonta egyszer a város valamelyik intézményében úgynevezett kihelyezett ügyfélfogadást tartanak, mégpedig teljes körút, vagyis bármilyen kérdéssel, kéréssel lehet hozzájuk fordulni. A tanács tisztségviselői szintén tarta­nak kihelyezett ügyfélfoga­dást. I tt tartunk ma. Ez lett a nagy előkészületek­ből, egyeztetésekből. Las- san-lassan már csak a szépre emlékezünk, s ki­használjuk tágabb lehetősé­geinket. Kör Pál A képzés sokkal inkább gyakorlatcentrikus, s akkor sem esnek kétségbe, ha — mirit. például az idén — ka­tasztrofálisan jó termést ad­nak az égiek ... Legfeljebb most ősszel nem négy, hanem hat hétig (ATE: 2 hét) tart a hallgatói gyakorlat. Amiből élünk — Mert a könyv, ha vi­gyáznak rá, nem romlik el, mint az alma — magyarázta nagy lendülettel a rendkívül agilis, szuggesztív egyéniségű rektor. — Ebből élünk, nem hagyhatjuk veszni azt, amit parasztságunk nehéz munkával megtermelt. — ö csak tudhat­ja, maga is parasztlegényként részt vett a partizánküzdel­mekben, s a környék egyik le­gendás brigádjának tagjaként fejezte be a háborút. Alig titkolt büszkeséggel mutatja be az egyik kirándu­láson az óriási kiterjedésű tangazdaságba beékelt falujá­ban az 1876-os népi felkelés­nek és az azt követő időszak forradalmi mozgalmainak, fel­szabadító harcainak emlék­múzeumát. A tudományos konferenciá­val egy időben ülésezett a szo­cialista országok trópusi me­zőgazdasági intézetei igazga­tóinak 8. értekezlete, melyen hazánkat Héjjá Sándor, vala­mint helyettese, Pekli József képviselték. A kétnapos ülés­szak főbb témái között szere­peltek az intézeti beszámolók az elmúlt egy év fontosabb eseményeiről, a jelentősebb kutatási eredményekről, a kö­zösen kiadandó tankönyvek tartalmi vonatkozásairól. Elvi alapokon Nagy súlyt kaptak és ala­posan megvitatták a külföldi hallgatók erkölcsi-politikai ne­velésével kapcsolatosan felme­rülő pedagógiai-módszertani problémákat, melyeknek kö­vetkezetes megoldása nem kis gondot jelent a felsőfokú ok­tatási intézményekben. Ezeken a problémákon a szocialista testvérintézmények összehangolt, elvi alapokon nyugvó oktatás- és nevelés­politikával kívánnak úrrá len­ni, úgy, hogy semmiképpen se sértsék a diákoknak az ér­dekeit, sem politikai, vallási érzékenységét. S ez a sokszí­nű tanuló ifjúság világában, a nagypolitika kicsinyített színpadán korántsem olyan egyszerű dolog. P. J. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1982. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK Új kisegítő iskola épül Társadalmi segítséget várnak Régen várt hírrel fogadott Maráczi Ernő, a gödöllői ki­segítő iskola igazgatója: ami­re évek óta gondolni sem le­hetett, a legújabb tervek sze­rint már jövő szeptemberben új épületben kezdhetik a ta­nítást. A gyorsan kikívájjkozó örömhír persze finomításokra, kiegészítésekre szorul, de a lényegen nem változtat. Vagyis azon, hogy a mostani, enyhén szólva mostoha kö­rülmények hamarosan meg­változnak. Novemberre elkészül De ahogy ígértük, pontosít- sunk. Például azt, hogy az új iskola nem lesz egészen új, s ezen, a jelen gazdasági kö­rülmények között nincs mit csodálkozni. Esetünkben adva van egy viszonylag jó álla­potban lévő iskolaépület, a királytelepi, ahol jelenleg négy tanteremben folyik az általános iskolai oktatás. Ez a négy tanterem a ki­segítőben ötöt jelenthet, hi­szen köztudomású, hogy itt kisebb létszámúak az osztá­lyok. Ezekből jelenleg kilenc van, tehát az új helyen leg­alább négy tantermet kell építeni, s ami nagyon fontos: ki kell alakítani a kiegészítő helyiségeket. Legalább két gyakorlati műhelyt, tornatermet vagy szobát, könyvtárat, egyebet. Mert ezek azok, amik a Pe­tőfi téren is a legjobban hiá­nyoznak. Ha pedig az elmon­dottak szerint születik újjá Királytelepen az iskola, azzal a kisegítő pedagógusai már elégedettek lesznek. Meg­szervezhetik a kabinetrend­szert, s külsőleg-belsőleg a szükségletekhez igazíthatják az épületet. Erre itt az átla­gosnál is nagyobb szükség van. További kiegészítés, s ez már kevésbé örömteli, hogy ag új iskola, amelynek tervei novemberre készülnek el, ki­esik a városközpontból. Mon­danunk sem kell: a kisegítő­be járó, főként fiatalabb ta­nulóknak, s szüleiknek ke­mény próba a közlekedés. Hogy ne legyen gond, már jó előre, a legmegfelelőbb szisz­témát kell kialakítani. Még­hozzá úgy, hogy az anyagi kérdések az egyéb megfonto­lások mögé kerüljenek. Azt pedig már nem is ne­vezném kiegészítésnek, hi­szen így vagyunk ezzel min­den legeslegújabbkori oktatá­si, közművelődési, egészség- ügyi beruházással: kevés rá a pénz. A szűkös kereteket a városban igazán haladó ha­gyománynak számító társa­dalmi munkával tágíthatjuk a szükséges mértékűre. Az iskolában nem kéretik magu­kat, az igazgatói szobában a stencilezett felhívások. A szülők, az egykori diákok segítségét kérik, s csak ebből a körből legalább száz tár­sadalmi munkásra számíta­nak. Természetesen szívesen és köszönettel vesznek min­den külső segítséget, felaján­lást is. A nemes célt, remél­jük, nem kell külön részle­tezni, s a sürgősségre is ele­gendő megismételni a dátu­mot: avatás jövő szeptember­ben. Jelzéseket adnak Ha így lesz, méltóbbat alig­ha találunk majd az idén tízéves intézmény jubileumá­ra, amit október elején ünne­peltek meg. Nem túlozva sem a tíz esztendő történelmi je­lentőségét, rém az évek alatt elért eredményeket, de emlé­kezetes perceket szerezve a Járási labdarúgó-bajnokság Megtorpantak az egyetemisták Súlyos sérülés Kerepesfczrcsán Nem volt eseménytelen a labdarúgó-bajnokság csapa­tainak e heti szövetségi nap­ja sem. Sok szó esett egy saj­nálatos sérülésről. A Kere- pestarcsa—Aszód serdülők ta­lálkozón Ivacska Attila aszó­di játékos a második félidő 20. percében bordatörést szen­vedett. Az előző fordulóban félbe­szakadt Zsámbok-Tura mér­kőzés ügyével kapcsolatban a fegyelmi bizottság tovább folytatta a vizsgálatot, számos személyt hallgatott meg, de még a szembesítés után sem született végleges döntés. Sajnos a legutóbbi forduló­ban ismét idő előtt fejeződött be az egyik mérkőzés. A Zsámbok—Galgamácsa talál­kozó 18. percében a hazaiak 1-0 arányú vezetésénél a má- csai Kiss Gyulát reklamálás miatt a bíró kiállította. Az eset után Pesti László, a gal- gamácsáiak kapusa a játék­vezetőnek rúgta a labdát. A sportszerűtlenül viselkedő ka­puvédőt is kiállította a bíró. Ezután a mácsaiak levonultak a pályáról, s miután az ilyen­kor kötelező várakozási idő letelt, a játékvezető lefújta a találkozót. A forduló rövid története: Zsámbok—Galgamácsa 1-0 (fél­beszakadt). Vezette: Kóti (Czene, Tu- röczi). Túra—Pécel 1-1 (0-0). Vezette: Legéndi (Tóth J., Mészáros). A nagy iramú mérkőzés sportszerű keretek között zaj­lott le. Mogyoród—GEAC 1-0 (1-0). Vezette: Répást (Búzás). Kitűnő játékvezetés, a mo­gyoródiaknak sikerült meg­törniük a listavezető győzel­mi sorozatát. Az egyetemisták büntetőt hibáztak. Kcrcpestarcsa—Domony 4-0 (2-0). Vezette: Maszlag (Zsebi, Máthé). A helyenként igen jól ját­szó kerepestarcsaiak ilyen arányban is megérdemelték a két pontot. Valkó—HMSE 1-1 (1-0). Vezette: Németh (Bodor, Szarka). Játékvezetői szempontból nem volt nehéz ez a mérkő­zés, jóllehet a csapatok nagy iramot diktáltak. A döntetlen igazságos. Hévízgyörk—Galgahévíz 3-0 (2-0). Vezette: B. Tóth (Uzsák, Tróják). Sportszerű mérkőzés, jó já­tékvezetés. Erdőkertes—Isaszeg 1-1 (1-0). Vezette: Ádám (Merkel). A jó iramú mérkőzésen igaz­ságos pontosztozkodás történt. Ifjúságiak: Zsámbok-^Gal- gamácsa 3-2, Túra—Pécel 1-1, Kerepestarcsa—Domony 0-0. Hévízgyörk—Galgahévíz 12-0, Erdőkertes—Isaszeg 3-4. Serdülők: Veresegyház—Bag 4-1, Kartal—Dány 0-2, Iklad— Vácszentlászló 6-0, Erdőkertes —Gödöllő 0-6, Isaszeg—Pécel 1-4, Kerepestarcsa—Aszód 2-1. A bajnokság állása: 8 ‘ * 8 meghívott, s szép számmal meg is jelent vendégeknek. A műsort ezúttal a tanárok adták, s nem azért, mintha a tanulók nem tudták volna: a kulturális seregszemléken számtalan szép sikert arattak már verseléssel, énekkel, tánccal és színjátszással. De a tanárok, nevelők ezzel is kifejezésre juttatták: külön­legesen felelős munkájukat összeforrott közösségben vég­zik.* Továbbgondolásra Sikert aratott az énekkar, a prózai előadások, s az a dia- és mozgófilm-összeállítás, amely az egész műsor szelle­méhez híven továbbgondolás­ra ösztönzött, jelzéseket ad­va e csak látszólag perifériá­lis, valójában azonban nagyon is fontos oktatási-nevelési te­rületről. Akik ott voltak, minden bizonnyal a társadal­mi munkákra is visszatér­nek. G. Z. Bronco Billy. Színes, szink­ronizált amerikai film, 4, 6 és 8 órakor. Szakmai bemutató Bbgázfermelés,-hasznosítás A MÉM mezőgazdasági fő­osztálya, a MÉM Műszaki In­tézet és az Agrober, a Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Tervező és Beruházó Vállalat közreműködésével a biogáz termelésével és felhasz­nálásával, a hulladékhő hasz­nosításával kapcsolatos szak­mai tanácskozást és bemutatót tart október 29-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben. A szakmai tanácskozás színhelye Szécsényben az Ady Endre út 10. szám alatti tsz-irodaház, a szakmai bemutatót a szövetke­zet telepén tartják. 1. Pécel 2. GEAC 3. Túra 4. Zsámbok 5. K.-tarcsa G. Mogyoród 7. Erdőkertes 6. Isaszeg 9. Hévízgyörk 10. Domony 11. HMSE 12. Valkó 13. G.-mácsa 14. Galgahévíz 6 6 5 2 6 — 5 1 5 — 3 2 3 2 3 1 3 — 1 2 1 1 1 — 1 — 2 - 21: 5 14 1 1 22: 4 13 1 23: 9 12 2 12: 8 12 2 19: 4 11 3 13:14 10 3 19:13 8 3 12:10 4 9:13 5 12:15 5 8:18 6 6:22 7 7:23 7 9:34 Csiba József nap programja művelődési köz­Gödöllő, pont: A munkahely esztétikája cí­mű kiállítás, Dallos László, Lendítem lábamat, fotókiállí­tás, 15—20 óráig. 100 kép Gö­döllőről. Az iskolák számára készített diasorozat bemuta­tása, szakmai vitája. Iklad, Ipari Műszergyár: Dr. Asztalos István múzeum­igazgató filmvetítéses előadá­sa az 19Í10—81. évi aszódi és vérségi ásatásokról, 14,40-kor. Gödöllőn és Aszódon a gázcsereSelep-vezető helyettesítésére idoszakonkc.it, meghatározott időre munkatársakat keresünk. Nyugdíjasok jelentkezését 'S várjuk. A szakképesítés megszerzésére lehetőséget teremtünk. Érdeklődni lehet a személyzeti csoportnál: Budapest V„ Deák Ferenc u. 23. I. em„ telefen: 173-525. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap) V

Next

/
Oldalképek
Tartalom