Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-28 / 253. szám
4 55cm j/ Kriman 1952 OKTOBER 28.. CSÜTÖRTÖK A kényszerűségből is eredmény Szántani a kemény ugaron V endégszereplésen Kalinka együttes Magyarországi vendégszereplésre érkezik október 31-én a szovjet Kalinka népi együttes. A húsztagú művészcsoport 12 nap alaft 6 magyar városban — Budapesten, Szegeden, Gyöngyösön, Miskolcon. Tokajban és Siófokon — mutatja be műsorát. Műveltségi helyzet Tanulmány egy faluról A Műveléskutató Intézet fontos feladatának tartja, hogy képet adjon az ország műveltségi helyzetéről. Ennek a törekvésnek a gyakorlati megvalósítását szolgálja — egyebek között — a már megjelent Tiszaikor, avagy egy mai magyar falu képe című tanulmánykötet. — Ebben a kisközségben élők helyzetét villantják fel. Meghatározott témákat — munkacsere, egy család sorsa, a cigányság helyzetének alakulása, tévénézés — vizsgáltak, úgy, hogy a tapasztalatokból más, hasonló kisközségekre is vonatkoztatható, általánosabb ismereteket tárjanak fel. Ti- szaigar — ez az 1300 lelkes kisközség — Tiszafüredtől 10 kilométerre, a Hortobágy szélén terül el. A környék valamikor a Tisza árterülete volt. Míg 1930-ban a 6 éven felüli iga- riak 17,2 százaléka nem tudott irni-olvasni, addig 1980-ban már csak 25 analfabéta volt a faluban. Nemzetközi mezőny Táncverseny Október 31-én rendezik meg a szombathelyi művelődési és sportházban a nemzetközi csa- pattáncversenyt, amelyen a magyarok mellett Angliából, Ausztriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, az NSZK-ból és a Szovjetunióból érkező táncosok mérik össze tudásukat. A műsort neves művészek részvételével gálaest zárja. Felesleges ábránd lenne Szentendre és Visegrád között az autók csak átsuhannak Dunabogdányon. Észre sem veszik a főútvonalon megbúvó művelődési házat. A boltíves kapu előtt szerény felirat Az utcai front szobáiban — egyelőre albérletben — gazdag a tájház anyaga. Semmi sem hívja fel a figyelmet. hogy az erre járót megállásra késztesse. — Mintha nem is a Duna mentén élnénk — mondja Horváth Imréné, a művelődési ház igazgatója. — Igaz. egyre több az idegen nyaranta, de 6k napozni, kertészkedni, hétvégi házat építeni jönnek. Eszük ágában sincs hozzánk bekukkantani. Az egyszemélyes művelődési házak gondja nehezedik az újdonsült népművelőre. Rendben tartja a helyiségeket, szervez. megpróbálja egyenként becsalogatni az Ismerősöket. Csakhogy mindez nem megy egyik napról a másikra. A leglényegesebb már készen van: nem olyan régen fejeződött be az épület felújítása, hangulatosan berendezték. Talán az ősszel élet költözik a falak közé. Citerakör, asszonykórus. diákklub. búvárklub, bábszakkör. a fúvósok utánpótlására ifjúsági zenekar, nemzetiségi gyermektánccsoport. színjátszókor alakítása szerepel a programban. A kiscsoportokat tavasz óta szervezi Horváth Imréné. .. Sokszor mondjuk, hogy sen- 5 ki sem tud olyan kegyetlen len- ^ ni, mint egy gyerek. Kegyel- % lensége gyakran nem más, mint S a kíméletlen őszinteség, ame- S lyct azonban nemegyszer gúny5 ba, csúfolódásba burkol. TUb- § bek között ettől kell. hogy óv- ^ juk azokat a kicsinyeket, akik 6 szellemileg elmaradnak a kö- K vetelményeklől, vagy akik va- S lamllyen okból esetleg aszoctá- S Us magatartásnak. S Az egyébként Iskolaérett ^ gyermekek korrekciós osztá- % lyokba kerülnek, ahol kicsi a i létszám, s a pedagógusnak több S Ideje van az egyéni foglalko- 5 zásra. Ez a környezet megkí- s méll őket az inzultusoktól, s § egy év alatt gyakran be is tud- ^ ják hozni a normál osztályok § tanulóival szembeni hátrányu- 5 kát. Kudarc nélkül Korrekciós osztály Örkényben is van. Dr. Lehoczky István, az általános iskola igazgatója panaszkodik: — Sajnos, számtalanszor előfordul; órákon keresztül kell vitatkoznom a szülőkkel, hogy megértsék: a gyerek érdekét szolgálja, ha korrekciós osztályba kerül. Az úgynevezett problémásokról egyébként sem a pedagógus vagy az igazgató, hanem egy bizottság dönt. Tudomásul kell vennünk, hogy az új, emelt szintű tantervet a hátrányos helyzetből indulók jó része — Áprilisban bíztak meg a ház vezetésével — mondja. — Évekig csendes szemlélője voltam az itteni munkának, mig rájöttem, magam is szívesen dolgoznék itt. Látványos köz- művelődésről nálunk kár is lenne ábrándozni. örülünk, ha a csoportok összejönnek. Rejtély a címlap mögött A szekrényből halomban ömlik ki a sok ajánlkozás, haknicsoportok kínálják műsoraikat. Csakhogy a díszes címlap mögött alig sejteni, mi búink meg. A népművelő zsákbamacska gyanánt válogat, több. kevesebb sikerrel. A borsos árú műsorok gyakorta mást nyújtanak, mint amit a televízión nevelkedett nézők elvárnának. Ezért a nagyterem majdhogynem csupán a bálok színtere. — A felnőtt lakosság zöme kívül esik vonzáskörünkön. A legtöbben megkapják a szentendrei művelődési központ füzetét. s abból válogatnak. A gyerekeknek és az ifjaknak azért lehet nálunk újat adni. A könyvtár felől gyermekzsivaj hallatszik. Éppen véget ért a rendhagyó irodalomóra. A félállású könyvtáros, Horányi György, a kézikönyvek használatába avatta be kis olvasóit — Érdemes körültekinteni a gyűjteményben — mutat körbe a rajzokkal díszített szobában. — Ide a nebulók nem csupán könyvet válogatni jönnek. Lemezeken szólalnak nem tudja teljesíteni. Ezt a lemaradást hivatott a korrekciós osztály egy év alatt behozni. — Örkényben a súlyosabb esetek is megtalálhatók. Kisegítő iskola is van, ahová nemcsak a helybéli rászorulók, hanem a környező községbeliek is járnak. Ezek azok a gyerekek, akik gyengébb képességeik miatt normál osztályban állandóan kudarcot vallanának, s akik a kisegítő osztályban lassúbb tempóval, de végül mégiscsak megtanulják az alapismereteket. Velük hogyan foglalkoznak? — A kisegítő iskolába — bizony meglehetősen rossz körülmények között — hét tanulócsoportban 109 gyerek jár. Két képzett gyógypedagógus, egy középiskolai tanár, két tanító és két tanítóképzőbe járó pedagógus foglalkozik velük. Szeretnénk egy másik épületet ezeknek a gyerekeknek és egy kollégiumot is, hogy ne kelljen bejárniuk. így az egész járás gondját meg tudnánk oldani, s összevonhatnánk a szétszórtan működő hasonló oktatási intézményeket. — Ha a korrekciós osztályba helyezés gondot okoz, akkor valószínűleg még élesebb meg a mesék. A kicsik fogékonyak, befogadóképességük végtelen a jóra és a szépre. Ha itt barátságot kötnek a könyvekkel, azt egy egész életre teszik. A legkisebbek a leghálásab- bak. Figyelnek a könyvtáros szavára. Kiváltképpen, ha valaki olyan szépen szól a természet csodáiról, mint Horányi György. A természetjárók vezetőjeként viszi kirándulni az érdeklődőket. Az évek során összegyűlt felvételek pedig a téli délutánokon nyújtanak kellemes szórakozást. — A diákok sohasem érzik nálam a muszályt — folytatja. — Az iskolapadból kiszabadultán még a kötelező olvasmányok is érdekesek. A csaknem tizenkétezer kötet között mindenki kedvére böngészhet. Ha valami hiányzik, otthonról elhozom. Sok a gondom a gimnáziumi olvasmányokkal: megváltoztatták az eddigi, elolvasásra kijelölt műveket. A mostani listán szereplőket nehéz beszerezni. Ritkán kérdik álmáról Az asztalon kívánságfüzet. Ha valaki nem találja az őt érdeklő könyvet, előjegyezheti. A könyvtáros megvásárolja. vagy másik könyvtárból kölcsönkéri, hogy mindenkinek teljesüljön a vágya. Ritkán faggatják a népművelőt az álmáról. Pedig Duna- bogdányban ezek nem is nagyratörők. Csak jó lenne, ha az apróságok mellett bekukkantanának a szülők, a nagyszülők, a pedagógusok, s az átutazók is. Mert mit ér az igyekezet segítőkész partnerek és közönség nélkül? Az óhaj csupán annyi, hogy a rohanó ember álljon meg néhány percre, hogy mások által gazdagodjék. Erdős! Katalin a vita a szülőkkel a kisegítő iskolába való kerülés miatt. Ml a legnagyobb probléma? Nem zsákutca — Nehéz megértetni velük, hogy a kisegítő iskolásokat nem írja le a társadalom. Itt nyolc év alatt a normál iskola hat évének anyagát végzik el. Számukra is van azonban továbbtanulási lehetőség. Ha befejezték a kisegítőt, két év múlva módjuk van helyben megszerezni a hetedik-nyolcadik osztályos bizonyítványt. Szakmunkás is lehet belőlük. Csepelen van egy kisegítő továbbképző iskola, ahol továbbtanulhatnak, betanított vagy szakmunkások lehetnek. Számos szakma közül választhatnak, s a képesítést — előrehaladásuktól függően — három—öt év alatt megszerezhetik. Ezzel szemben ha normál iskolába engednénk őket, nem bít^iák a tempót. S mit jelenthet a gyerekeknek a sorozatos bukás? Olyan kudarcélmény-láncolatot, amely csak agresszívvé teheti. S a tanulatlan, agresszív ember élete már egyértelműen zsákutca ... Nagy türelemmel — Említette, hogy nem gyógypedagógusok is tanítanak a kisegítő iskolában. Hogyan lehet őket rávenni, hogy ezt a szakmai és emberi pluszt vállalják? — Az első évek kétségtelenül nehezek. Idővel azonban beleszoknak a tanárok és a szakképzetlen, jelenleg tanulók is. Már négy gyógypedagógust taníttattunk ki saját erőből, közülük — a rossz lakáskörülmények miatt — nem marad mindenki itt, aki viszont margdj, az, a belszo- káson túl lassan hivatásának is érzi a pálcát. . '" í Rothauser Ferenc magyartörténelem szakos tanár. Két éve már, hogy Alsónémediből Örkénybe jár át tanítani. — A kezdeti időszak nagyon nehéz volt. Türelem kell az átálláshoz. Meg kell szokni, hogy ezekkel a gyerekekkel másként kell bánni, nekik jóval alaposabban, részletesebben kell magyarázni. ★ Űtban hazafelé egy régi beszélgetőpartnerem jut eszembe. A kecskeméti gyógypedagógiai intézet igazgatójának egy mondata most fölötlik bennem. A gyógypedagógus szánt a pedagógia legkeményebb ugarán... Körmendi Zsuzsa Tanár bácsi, én tudom! Erdősi Ágnes (elvételei Mi volt a házi feladat» gyerekek? Bekukkantok kerestetnek Élet költözik a falak közé? ^ Rajzok és metszetek őrzik Dunabogdány egykori ké- § pét. A víz és a kőbánya adta a munkát az élethez kez- § dcttől. A tizennyolcadik századi német telepesek hozták 8 magukkal a kézművességet. Ma már csupán a tárgyi 8 emlékek utalnak a régi foglalkozásokra. A háromezres ^ község — üdülőterület is a főváros vonzásában! — meg- ^ változott. S ahogyan lakói eljárnak dolgozni, úgy a szel- | lemieket is házon kivül keresik. ■ Heti filmtegyzetb Agónia Alekszej Petrenko, mint Haszpulyln, az Agónia című filmben A kétrészes szovjet film alcíme világosabban megmondja, miről is szól ez a már megjelenése előtt nagy hírre szert tett munka. Raszputyin és a Romanovok — mondja a kiegészítés, és a Szemjon Lungin és llja Nuszinov forgatókönyvéből Elem Klimov által rendezett film valóban ezt a különleges kapcsolatot, a szibériai vadembernek. Raszputyin- nak, és az utolsó orosz cárj családnak, a Romanovoknak a viszonyát mondja el. Tegyük hozzá azonnal: többek között, és: igen sajátos megközelítésben. De hát ez így helyénvaló. Ha Klimovot csak egy különleges történelmi história érdekelte volna, akkor valószínűleg éppúgy megragad az egyszerű sztorizás szintjén, mint ha ennek a különleges históriának a minél aprólékosabb hitelességére törekszik. Szerencsére nem ez történt. Az Agónia attól jelentős filmalkotás, hogy egy valós történelmi ténycso- port mögé fel tudja vázolni magát a történelmi kort is, és hogy e tényeket és ezt a kort képes a maga nézőpontjából szemlélni és megmutatni. Amely nézőpont aztán elkerülhetetlenül a mai, az 1980-as években élő ember nézőpontja lesz — pontosabban: egy a lehetséges számtalan nézőpont közül, de igen izgalmas és gondolatgazdag megközelítés. Épp ettől érdekes. Maguk a tények eléggé közismertek. A talán végzetszerűnek is nevezhető találkozás az iszákos csavargóból sztareccá, szent emberré avanzsált Raszputyin és a babonás, misztikumra hajló, egzaltált Alek- szandra cárné és az enervált. akaratgyenge, a felesége befolyása alatt álló cár, II. Miklós között elindított egy rettenetesen bonyolult folyamatot, melyet (igen nagy egyszerűsítéssel) az jellemzett, hogy a Romanovok Raszputyinban az őserejű, hamisítatlan és romlatlan orosz paraszt megtestesítőjét, s egyben isten küldöttét látták — Raszputyin meg a különböző udvari intrikák, érdekkörök szövevényét remek paraszti ravaszságával átlátva, e körök szájíze szerint mozgatta a cárt, s főleg a cárnét, aki vakon, megszállottan hitt Raszputyinban. Klimov azonban már e kiindulópontokban sem a szokványos képet nyújtja. Világossá teszi, hogy a tivornyázó feslett életű szent ember és az akaratgyenge cár, meg az orosz föld kisebb-nagyobb urai csak ugyanannak a dolognak a két oldala. Raszputyin és a felbomlóban levő szent orosz haza kölcsönösen feltételezik és kiegészítik egymást. A későbbiekben pedig arra is rámutat, hogy az igazi népnek — nem annak, melyet a cár és bizonyos körök Raszputyinnal azonosítanak, hanem az elnyomott, nyomorgó, s a világháború minden iszonyatát végigszenvedő paraszti és munkástömegeknek — sem a ravasz önjelölt próféta, sem a cár és a cári rendszer nem kell. (S itt kell újra említeni a nagyszabású történelmi háttérrajz igényét, meg ennek a rajznak az igen sikerült megvalósítását.) A rendező ugyanis végig párhuzamos, vagy inkább hármas vagy négyes vonalon .'ut- tatott cselekmény, szerkesztést valósít meg. Az udvar, Raszputyin. a tömegek, az arisztokraták — ezekben a szférákban mozog előre a film, s e szférák fonódnak egymásba, játszanak át — erősítve, magyarázva. kiegészítve — egymásba. S amikor 1910; december 16-án éjszaka az égjük leggazdagabb orosz főúr, Jifc- szupov herceg és barátai végeznek Raszputyinnal, ezzel semmit nem oldanak meg. Később maga Juszupov vallja be: Rá kellett döbbennünk, hogy (Raszputyin) megöléséhez túlzott reményeket fűztünk. Megjelenése a politikai porondon nem véletlen volt, hanem a széteső államgépezet bomlásterméke. Ügy látszik, a történelem árjával nem lehet szembefordulni ... A történelem árja pedig, amellyel nem lehetett szembefordulni. a közelgő forradalom volt. Raszputyint 1917. január 3-án temették el a Carszkoje Szeló-i cári parkban. És február 27-én kitört a polgár; demokratikus forradalom, március 2-án lemondott a cár, április 3-án pedig Lenin visszatért az emigrációból Petrog- rádra. Az Agónia lényegében véve ennek a kikerülhetetlennek az előzményeire vet fényt, ezt a törvényszerűséget világítja meg a hozzá vezető út felvázolásával. Ám nem csak ezért kiemelkedő film, hanem azért (is), mert képes a történelmet sorsokra, emberi karakterekre, emberi tragédiákra lebontva ábrázolni. Nem történelmi képeskönyv, hanem történelmi dráma. (Á már 1972-ben elkészült filmet csak a tavalyi moszkvai filmfesztiválon mutatták be — elsöprő sikerrel.) Szuperzsaru Szóra se igen érdemes olasz filmvígjáték, a Különben dühbe jövünk, és bágyadt folytatása, az ... És megint dühbe jövünk, meg a Piedone filmek modorában — ami nem is csoda. hiszen ezt is, mint a dühös filmeket, Sergio Corbucci rendezte, s főszerepét a dühösek egyike, Terence Hill játsz- sza. (Ezúttal egy elnyűhetet- len, szuperéletképes rendőrt alakít). Ami miatt mégis érdeme? pár szót vesztegetni a filmre az egy jellegzetes tünet. Nevezetesen: ebben a gyermeteg történetben Is felbukkannak bizonyos sci-fi elemek, akárcsak a Seriff az égből, vagy az A seriff és az idegenek című, hasonlóan mély filmekben, melyekben a másik dühös, Bud Spencer domborít. Tehát: úgy tűnik, ma már a leg- blödebb üsd, ahol éred sztorikhoz is kötelező adagolni egy kis tudományos — fantasztikus szószt, mert ettől (remélhetőleg) elviselhetőbbek lesznek az ezerszer tapasztalt ízek. Ez azonban hiú remény .., Takács István
