Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-28 / 253. szám

kMiÍOP 1982 OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK Megbénult a légikikötő forgalma • • Összetűzések a Tel Aviv-i repülőtéren Palesztin diákok tüntettek tegnap a ciszjordániai Ra­mallah, Nablusz, Bira és Daishe városokban egy i5 éves arab fiú meggyilkolása miatt. A fiút izraeli telepesek lőtték le kedden a ciszjordániai Nablusz melletti Balata pa­lesztin menekülttáborban, amikor a város palesztin la­kossága tiltakozó megmozdu­láson emlékezett meg a 40 nappal ezelőtt végrehajtott bejrúti tömeggyilkosság áldo­zatairól. Szabályos csatatérre válto­zott tegnap a Tel Aviv-i Ben Gurion repülőtér, miután a feloszlatással fenyegetett ha­zai légitársaság tüntető al­kalmazottai megszállták a légikikötőt, s megbénították működését, hogy ezzel kény­szerítsék álláspontjának meg­változtatására a kormányt. Az ultimátum miatt felhá­borodott El Al alkalmazottak kedden este — sokan család­jukkal együtt —r, kivonultak a repülőtérre, s égő autógumi­kat hajigáltak a betonra, majd két Boeing óriásgépet állítot­tak keresztbe a kifutópályá­ra. Miután ezzel lehetelenné vált, hogy a repülőtér gépe­ket fogadjon, a hatóságok el­rendelték a légikikötő lezárá­sát. Az Izraelbe tartó járato­kat az ország katonai repülő­tereire irányították. A délelőtti órákban gumi­botokkal és könnygázgráná­tokkal felfegyverzett rendőri rohamosztagokat vezényeltek a helyszínre, hogy letörjék a megmozdulást. Az izraeli rá­dió szerint komolyabb össze­csapások nem történtek, de a kisebb összetűzésekben 12 tüntető és rendőr sebesülése­ket szenvedett, három El Al dolgozót őrizetbe vettek. A rend a délutáni órákig nem állt helyre a légikikötőben, ahol a szirénázó tűzoltók za­jával versengve a tüntetők gyermekei szavalókórusban skandálták; „engedjétek dol­gozni az apánkat”. Haim Korfu szállítási mi­niszter, a cég felszámolásának egyik szószólója a tüntetés hírére kijelentette, hogy a kormánynak nem kellene ki­várnia a háromhetei határ­időt, azonnal akcióba kell lép­Megerősítették az izraeli egységeket Feszültség a Bekea-völgyben Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet V. B. elnöke és Bendzsedid Sadli algériai államfő „sürgős lépéseket határozott el, tekin­tettel arra, hogy Libanonban fennáll egy szíriai—izraeli összecsapás lehetősége” — kö­zölték tegnap a PFSZ tiszt­ségviselői. Hozzátették, hogy az algériai államfő elküldi megbízottját Amin Gemajel libanoni elnökhöz a jelenlegi libanoni helyzet veszélyessé­gének hangsúlyozása végett. A PFSZ vezetője egynapos algériai látogatása után ked­den éjszaka visszautazott Tu­niszba, a PFSZ székhelyére. Libanoni értesülések szerint megerősítették a Bekaa-völgy- ben állomásozó szíriai csapa­tokkal farkasszemet néző iz­raeli harci egységeket. A li­banoni lapok lehetségesnek tartják, hogy Izrael támadást készít elő a Bekaa-völgyben levő szíriai légvédelmi raké­ták megsemmisítésére és az ott tartózkodó palesztin har­cosok kiűzésére. ★ Jasszer Arafat tegnap két­napos hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett. Arafatot a belgrádi repülő­téren Petar Sztambolics ju- goszláv államfő fogadta. Az osztrák szocialisták kongresszusa Helmut Schmidt Megkezdődött az Osztrák Szocialista Párt kongresszusa. A képen: Bruno Kreisky üdvözli a kongresszus vendégét, Helmut Schmidtet, a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt alelnökét és feleségét. Tegnap a bécsi Stadthalléban megkezdte munkáját az Oszt­rák Szocialista Párt (SPÖ) XXVII. kongresszusa. A dél­előtti ülésen elsőként kapott szót a kongresszus vendégszó­noka. Helmut Schmidt volt nyugatnémet kancellár, az SPD alelnöke. Schmidt szerint az Egyesült Államok gazdaságának jelen­legi, rendnívül súlyos gondjai megterhelik a világgazdaságot, a brit és az amerikai kormány neokonzervativ gazdaságpoli­tikai döntései pedig komolyan veszélyeztetik a kelet—nyugati kapcsolatrendszert. Rámutatott, hogy a világ- gazdasági válság terheit csak­is közös erőfeszítéssel, a nem­zetközi gazdasági együttműkö­dés fenntartásával és bővíté­sével lehet csökkenteni. A volt nyugatnémet kancel­lár kijelentette, hogy a kelet— nyugati kapcsolatrendszerben jelenleg meglévő feszültség komoly formában veszélyezte­ti a világbékét. A leszerelési erőfeszítések csakis akkor ve­zethetnek eredményre — mon­dotta —, ha a nagyhatalmak tárgyaló és szerződéses part­nernek tekintik egymást, s ha kölcsönösen elfogadják egy­más létezését. A békét egyet­len ország is megbontható megőrizni azonban csakis 1' zös erővel, kelet—nyuga­ti összefogással lehet — fejezte be Helmut Schmidt az SPÖ bécsi kongresszusán, amely a KB-titkárok beszámolóival folytatta munkáját. fCsAK RÖVIDEN,..B GENFBEN tegnap teljes ülést tartott az európai nuk­leáris fegyverek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. A NYUGATNÉMET titkos­szolgálat részére történő kém­kedés alapos gyanújával az NDK biztonsági szervei őrizet­be vettek egy nyugatnémet ál­lampolgárt. nie, hogy megszüntesse a légi- társaságot. A megmozdulás résztvevői viszont kijelentet­ték, hogy mindaddig nem távoznak a repülőtérről, amíg a kormány egy felhatalmazott illetékese tárgyalásba nem kezd képviselőikkel a dolgo­zók által elfogadhatatlannak minősített új munkafeltételek módosításáról. A heves repülőtéri akció nyomán estém valamiféle ki­bontakozás jelei mutatkoztak: a Hisztadrut Szakszervezeti Szövetség vezetői beleegyez­tek, hogy újabb tárgyalásokat kezdenek az El Al igazgatóta­nácsával. Szovjet—amerikai üzleti kapcsolatok Több mint százötven ame­rikai üzletember készül Moszkvába, hogy résztvegyen az amerikai—szovjet keres­kedelmi és Gazdasági Tanács november 16-án kezdődő két­napos ülésén — közölte tegnap a The New York Times. A lap szerint a magas rész­vételi arány arra vall, hogy a kelet-nyugati kereskedelem kormányzati részről történő szabotálása ellenére üzleti kö­rökben változatlan az érde­keltség a kapcsolatok megőr­zése iránt. Az amerikai külügyminisz­térium a maga részéről meg­erősítette, hogy nem tekinti hivatalos jellegűnek a tanács ülésszakát. Biztonsági intézkedések léptek életbe Választások Spanyolországban Tegnap reggel Spanyolor­szágban életbe lépett a vá­lasztások előtt szokásos biz­tonsági intézkedések sorozata. Megerősítették a középületek őrzését, a szavazóhelyiségek környékén katonai járőrök cirkálnak. Az állambizton­sági szervezet 130 ezer em­berét készültségbe helyezték. Az elmúlt 36 órában ösz- szesen 27 személyt tartóztat­tak le „államellenes cselek­mények gyanújával”. A letar­tóztatottak közül nyolcán az újfasiszta párt ifjúsági szer­vezetéhez tartoznak. San Se- bastiánban egy fegyveres cso­port rálőtt a járőröző rendőr­kocsira, szerencsére személyi sérülés nem történt. A táma­dók elmenekültek. Barceloná­ban a nap folyamán több po­kolgépet tettek ártalmatlanná. A mai, döntő csatának mi­nősített, választás alkalmából kinyitják a Spanyolországot és Gibraltárt elválasztó vas­rácsot. Így az angol gyarma­ton élő spanyol állampolgá­rok átmehetnek szavazni szü­lőföldjükre. A jobboldal élesen támadja a még néhány óráig hatalmon lévő centrista pártot, és ma- nlpulációval vádolia, mert ad­minisztrációs hibából „több mint egymillió állampolgárt nem vettek fel a választók névjegyzékére”. János Károly király tegnap délután fogadta az öt nagy po­litikai párt vezetőit, valamint a baszk és a katalán naciona­lista csoport vezetőjét. Vita a szabaddemokrata párton belül Döntés előtt az SPD vezetősége Azzal, hogy Helmut Schmidt volt nyugatnémet kancellár, a szociáldemokrata párt elnök- helyettese nem vállalta pártja kancellár jelöltségét. nagy­mértékben nőtt annak a való­színűsége, hogy 1983 márciu­sában valóban megtartják az NSZK-ban az idő előtti orszá­gos választást. Ez tükröződött Alfred Dreg- gernek, a CDU/CSU parlamen­ti frakciója elnökének abban a nyilatkozatában, amelyben leszögezte, hogy a választás „eldöntött dolog”, és a CDU ezért már december 6-án kis választási kongresszust tart. A szociáldemokrata pártban egyébként a megértés és a le­vertség érzése keveredik. Egy­behangzó sajtóértékelések sze­rint az SPD-re rendkívül ne­héz választási harc vár. Az SPD vezető szervei vár­hatóan már pénteken dönte­nek: Hans-Jochel Vogel volt müncheni polgármester és miniszter vagy Johannes Rau elnökhelyettes legyen-e a párt kancellárjelöltje. Az új nyugatnémet kormány az állam eladósodásának to­vábbi, nagyarányú fokozásával és a szociális juttatások jelen­tős csökkentésével tegnap el­fogadta az 1983-as költségve­tés tervezetét. Mivel a majdnem 254 mil­liárd márkás költségvetésben a kiadások mintegy 55 milli­árd márkával haladják meg a bevételeket, a Kohl-kormány 41,5 milliárd márka értékben újabb állami hiteleket vesz fel és 13,6 milliárddal csökkenti a szociális juttatásokat. ENSZ-közgyűlés A magyar küldött álláspontja Rácz Pál nagykövet, Ma­gyarország állandó ENSZ- képviselője kedden este fel­szólalt a közgyűlés plenáris ülésén, a „kambodzsai hely­zettel" foglalkozó napirend: pont vitájában. Hangsúlyozta, hogy azok, akik ezt a vitát a világszerve­zetre kényszerítik, nem vesz­nek tudomást a Kambodzsai Népköztársaság alkotmányos rendjének megszilárdulásáról és konstruktív, megegyezésre törekvő külpolitikájáról. A kambodzsai „helyzet” megvi­tatását erőltető körök tényke­dése nemcsak durva beavatko­zás egy szuverén nép belügyei- be: ezek a körök akarva-aka- ratlan védelmükbe veszik azo­kat is, akik a kambodzsai nép­irtásban bűnösek, és akik most a külföldön létrehozott „koa­líciós kormány" cégére alatt kívánják folytatni a nemzet­közi közvéleményt megtévesz­tő káros tevékenységüket. Megnyílt a LEMP Központi Bizottságának plénuma Előterjesztették a beszámolót Varsóban tegnap délelőtt megkezdte munkáját a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának két­napos ülése, amely a KB ti­zedik tanácskozása a múlt év nyarán tartott rendkívüli pártkongresszus óta. Az ülés témája: az ország társadalmi —gazdasági fejlődésének kulcskérdései, köztük főként a válság leküzdésével kapcsola­tos tennivalók. Az ülést Wojciech Jaruzels­ki, a KB első titkára nyitotta meg. Jaruzelski hangsúlyozta: mindent meg kell tenni an­nak érdekében, hogy mielőbb teljesüljenek az emberek el­várásai, s hogy minél gyorsab­ban, eredményesebben meg­oldhatók legyenek a különfé­le gazdasági problémák. A napirend első pontjaként Manfred Gorywoda, a KB tit­kára előterjesztette a politikai bizottság referátumát, amely­nek címe: „A párt feladatai az ország 1983—85-re szóló tár­sadalmi-gazdasági fejlesztési terve legfőbb célkitűzéseinek valóra váltásában”. Manfred Gorywoda hangoz­tatta: A Lengyel Egyesült Munkáspárt alapvető céljának tekinti a lakosság élelmisze­rekkel és közszükségleti ipar­cikkekkel, illetve ipari termé­kekkel való ellátását, a lakás­helyzet rosszabbodásának meg­fékezését. a szocialista bére­zés alapelveinek betartását, a hátrányos helyzetű rétegek szociális védelmének biztosítá­sát, valamint az egészségügyi ellátás javítását. Emlékeztetett anra. hogy a válság leküzdése nem megy egyik napról a másikra, a gaz­daság ugyanis példátlan mér­tékben visszaesett. Megvannak a reális lehetőségek arra, hogy a meglevő termelő kapacitá­sok, a gazdasági mechanizmu­sok jobb kihasználásával az alapvető cikkekből javuljon az ellátás. A következő három év alatt helyre lehet hozni a piacot, ám ez mindenekelőtt a dolgozó kollektívákon múlik. A beruházások terén öz élel­miszergazdaságnak és a lakás­építésnek kell elsőbbséget biz­tosítani, továbbá gondoskodni kell arról, hogy a meglevő ter­melőkapacitást folyamatosan korszerűsítsék. Az 1985-ig tartó időszak fel­adatainak megvalósításában a társadalmi magatartás döntő tényező. Gondoskodni kell arról is, hogy fejlődjék a barnaszén bá­nyászat, mert ez lesz a követ­kező tíz évben az elektromos energetikai ipar fejlesztésének fő bázisa. Ezt hangsúlyozta Jerzy Romanik, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB bányászati bizottságának elnöke, aki a PB beszámolóját követően az ország üzemanyag- és ener­giahelyzetét elemezte. Mint mondotta, már eddig is szá­mos jó tanulány. javaslat szü­letett a termelés energiaigé­nyességének csökkentéséről, a gyakorlatban azonban nem sok történt. Romanik ezért java­solta: a központi bizottság ülé­se indítványozza a szejmnek, hogy mielőbb dolgozzon ki törtvényt az energiagazdálko­dásról. Az ülésen szintén részt vevő Janusz Obodowski. a minisz­terelnök első helyettese kifej­tette a kormány álláspontját a napirenden szereplő kérdések­ről. 1 élután hét tematikus mun­kacsoportban folytatták ta­nácskozásukat a KB-ülés résztvevői. Olasz bizalmi szavazás A Spadoíint-kormány teg­nap bizalmat kapott az olasz képviselőházban. 348 képvise­lő támogatta a kormány gaz­daságpolitikai tervezetét, 237- en ellene szavaztak. A kormány túlélte a vihart — nyilatkozta Giovanni Spa- dolini a szavazás után. A mi­niszterelnök utalt arra, hogy a bizalmi szavazást nem csu­pán a hosszadalmas viták el­kerülése végett kérte a kabi­net. m Háttér KUVAIT FEKETE ARANYA Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Jaber Al-Ahmed Al-Jaber Al-Sabah sejknek, Kuvait Állam emírjének a meghívására a közel­jövőben hivatalos, baráti látoga­tásra Kuvaitba utazik. H árom éve sincs még, hogy egy nyugat-európai or­szág államfője látogatott Ku­vaitba. Az energiaválság kel­lős közepén a vendég államá­nak fővárosban ekkoriban a pislákoló lámpák épp csak emlékeztettek a főutak hajda­ni fényárjára — a gépből le­tekintve viszont csupa- fény kontúrokból láthatta maga alatt a sivatagi várost. Kuvait hirtelen nőtt vasbe­ton épületeit színes lámpafü­zérekkel díszítették, mesebeli látvánnyá varázsolva nappal jóval szürkébb útjait. A kont­raszt mintegy jelképe is volt a sivatagi csodának: a hirte­len jött gazdagságnak, ennek az ezeregyéjszaka történeteibe illő históriának — csak éppen nem pergő aranyak kerültek elő a kincseskamrából, ha­nem értékes kőolaj a beduin törzs földjéből. Amikor 1765-ben Carstein Niebuhr dán utazó az öböl partján fekvő városba látoga­tott, mintegy tízezer emberre becsülte a település — keres­kedelemmel, hajózással, gyöngyhalászattal foglalkozó — lakóinak számát. Ma vi­szont — hála a kőolajnak — nagyjából egymillió ember él az alig több. mint 17 ezer négyzetkilométeren olyan jó­létben, amelyről az apák nemzedéke még csak nem is álmondhatott. Kuvait sorsának fordulatát több tényező egybeesése hozta meg: a kőolajkincs felfedezé­se, a gyarmati rendszer össze­omlása, amely az angol pro­tektorátusnak 1961-ben meg­hozta a politikai függetlensé­get, a Kőolajexportáló Orszá­gok Szervezetének megalaku­lása, az energiaválság, a fe­kete arany árának megsokszo­rozódása, s mindemellett az ország stabilitása a Közel-Ke­let politikai viharaiban. Az ország alkotmányos emirátus. Jaber Al-Sabah sejk a kine­vezett miniszterelnök, és mi­nisztertanács révén kormá­nyoz. Politikai pártok sincse­nek. viszont minden kuvaiti joga közvetlenül az uralkodó­hoz fordulni ügyeiben. A lakosság zöme a gyorsan korszerűsödő fővárosban tele­pült le — a kormányzat a jö­vedelem jelentős részét o la­kásépítkezésre, az infrastruk­túra megteremtésére ruházta be. Ingyenes az egészségügyi ellátás és az oktatás — és ami igen nagy vívmánynak számít, az Arab-félszigeten Kuvait élen járt abban, hogy a nőkre is kiterjesztette a közoktatást. Igen sok külföldi áramlott az országba — első­sorban Iránból, Irakból, In­diából, Pakisztánból, illetve a környező arab országokból, hogy elvégezze az iparosítás­sal járó szakmunkákat, bizto­sítva a munkaerőt a nagy építkezésekhez. Sok palesztin, egyiptomi él és dolgozik Kuvaitban, míg az üzleti életben, a szakértői posztokon számos nyugati menedzser, mérnök található. A kuvaiti állampolgárság megszerzése sok külföldi ál­ma — hiszen rendkívüli jo­gokkal jár —, de ez a kivált­ság keveseknek jut osztályré­szül. Ma a lakosság nagyob­bik része bevándoroltakból áll, ők adják a személyzetet a luxushotelekben, az étter­mekben, őket látni az aszfal­tozógépek mögött, amelyek utat fektetnek a siv; tagban. Ami a gazdasági életet il­leti, a kuvaiti kőolajtársaságot államosították, és így a kor­mány ellenőrzi a termelést — a kutatásban természetesen nagy szerepe van a külföldi társaságoknak is, amelyek koncessziókat kapnak. Egyéb­ként külföldi nem birtokolhat földet az országban, és válla­latot csak kuvaiti állampolgár nevén — azzal közösen — alapíthat. Így sok kuvaiti vált dúsgazdaggá. ‘ a az egymil­liós ors-ágban több mint ne­gyedmillió gépkocsi fut, mind na~v amerikai személyautó. A benzin természetesen olcsóbb, mint másutt, s az ország nagyszabású beruházási prog­ramot kezdett, már most gon­dolva arra, hogy a hatvan- hetven évre elegendő kőolaj- kincs-kitermelés után is meg­maradjanak a jólét alapjai. A gazdasági világválság és a szomszédos közel-keleti térségben dúló súlyos háborúk (az ország Irakkal határos, az öböl túlsó partján Irán iszlám forradalma jelent kihívást, s nagy szerepet játszanak ven­dégmunkásai között a palesz­tinok) beárnyékolják Kuvait láthatárát is. A kőolaj-jöve­delmek a kereslet hanyatlása miatt hosszú évek óta először csökkennek, meg kell húzni a nadrágszíjat az ezernyi kő- olajkút országában is. Persze: kevésbé, mint másutt. A csoda — amellyel igyekeznek okosan gazdálkodni — tovább tart Kuvaitban. B. D. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom