Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-27 / 252. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM 1982. OKTOBER 27., SZERDA Kedvelt a rozsláng, a burgonyás Távoli malmok küldtek lisztet Más a munkaszervezés, az időbeosztás Kócsag kerül a táblákra Különös becsben tartott fák Védelmet kapnak természeti kincseink Ha az ember pénztárcájában biztonságot adó bankjegyek lapulnak, könnyebben túlad rajtuk, mintha a keveset kéne beosztani, ez a tapasztalat. Megfontoltan vásárolni köny- nyebb, mint szertelenül, legyen bár élelemről, használati vagy akár élvezeti cikkről szó. Nap mint nap tapasztalhatja ezt az, aki az igazi takarékoskodást most kezdi tanulni, gyakorolni, nem kényszerből ugyan, de ésszerű megfontolásból. Cegléden, mióta a kenyéré.ra változott, tapasztalni, hogy kevesebb megy belőle pocsékba. Az emberek inkább kisebb mennyiséget vesznek, de frisset. Vannak, akik elfogadják azt a megállapítást, miszerint az egy-két napos kenyér fogyasztása egészségesebb a foszlós, melegen belakmáro- zottnál. Az is igaz, hogy másnapos kenyérből egy karéj elég annak, aki a frissből fél kilót is megeszik egy ültő helyében. Jónál jobbat Mit tapasztal a sütőipar? Hogyan érintették a központi intézkedések ezt az iparágat, hogyan próbálnak eleget tenni egyrészt a vásárlók igényeinek, másrészt a vállalati gazdálkodás elvárásának, ami megnőtt? Ezekre a kérdésekre adott választ Andó Antal, a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat igazgatója. Cegléd mindig is híres volt szép és jó kenyereiről. Értették a mesterséget a sütőasz- szonyok éppúgy, mint a pékek. Néhány kenyérfajtának most is oly híre van, hogy messzi vidékről jönnek venni, vinni. Az igazsághoz tartozik, hogy a jó minőséghez szokott városiak mostanában bizony megbíráltak egy-egy kenyérfajtát, ha nem olyan volt, mint a megszokott. Az árváltozás hangoztatásával adtak hangsúlyt kérelmüknek: a pénzükért a megszokott minőséget kérik, s ha annál jobbat tudnak sütni? Am legyen! A vállalat tud erről, kényes is a minőségre, ám nyár közepén az alapanyag-ellátásban kis változás történt, ezt érezték meg rögvest a kenyérevő vevők. A vállalat a szükséges lisztmennyiséget a környező malmoktól kapja. Cegléd ellátásának bázisa a helybeli malom. Oj gabonából őrölt liszt viszont napjainkig — úgy 50 vagonnyi — az ország majd’ minden tájáról érkezett. A minősége jó, ám az őrléstechnika más. Ez eleve észrevehető, másként alakul a tésztamasz- sza a dagasztás során, másképp kel, sütésére is másképp kell vigyázni. Nagykátai minta A vállalat pékségeiben az év első háromnegyedében 3 tized százalékkal többet termeltek, mint tavaly a hasonló időszakban. Ezen belül 80 százalékkal nőtt az 1 kilogrammos burgonyás és a rozslángos kenyér mennyisége. Süteményből 40— 42-félét sütnek. Gyártanának többet is, ha volna, aki készítse. A kifli, a zsemle és a zsemlevekni szinte a legnehezebb fizikai munkát igényli a vállalat üzemeiben. , Igen sokat könnyítene a helyzeten, ha a ceglédi ipartelepen felépülhetne az új gyár, vagy annak legalább egy része. Cegléden a legkorszerűbb sütöde a Vadász utcai és a Kossuth Ferenc utcai, a vállalat területén pedig ezeken kívül a két éve üzemelő nagykátai. Ám a kis pékségek — karbantartási ide, felújítás oda — megértek arra, hogy ajtajukat bezárják, és korszerű gépekkel, új technológiával nagy tömegű árut gyártó gyárral pótolják őket. Most például Cegléden 4 vető 1300—1600 kiflit tud a kemencébe bevetni óránként, nagy munkával. A modem kemencét a hozzá tartozó gépsor 6 ezer kiflivel etetheti, s hozzá elegendő egy gépkezelő. Említette az igazgató: a sütőipar, mint minden más szakterület, örült a 42 órás munkahétnek, bár ez nem érint mindenkit kedvezően. Másképp kell a munkát szervezni, más az időbeosztás, másképp alakulnak a sütödében dolgozók szabadnapjai. Ráadásul a termelő létszám 27 százaléka hiányzik, sok megbecsült dolgozó életkora közelít a nyugdíjkorhatárhoz, s bár Dél- Pest megyéből, a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában — területünkről — most 28 fiatal tanulja a szakmát, az sem jelent teljes biztonságot. Mivel számos más olyan munkahely van, amely hasonló keresetet ad, s kisebb szakértelem is elegendő hozzá, szakmunkásbizonyítvánnyal a zsebben többen pályát módosítanak. A sütőüzemekben sok nő dolgozik, sorsukat az elkerülhetetlen éjszakai műszak nehezíti. Délutáni szállítás Ahol lehet, a vállalat megpróbál segíteni. A minőséget megfelelő bérezéssel stabilizálják. A töltelékes, vajas és linzertésztákból készülő sütemények gyártását megpróbálják úgy alakítani, hogy azt délután is szállíthassák a boltokba. A vizes termékeknél olyan adalékanyagot alkalmaznak, amely a huzamosabb frissen- tartást elősegíti. A Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalatnak 13 termelő üzeme van Cegléden, Nagykőrösön, a ceglédi, a nagykátai járásban. Kenyér és péksütemény, sütemény Cegléden, Nagykőrösön, Nagykátán, Tá- piószelén, Tápiószecsőn és Abonyban készül. A sütőiparban e területen dolgozók 70 százaléka szocialista brigádtag. Munkájukkal lekiismeretesen szolgálják a közös' érdeket, a vállalatét és az ellátási területét is. Szabad idejükből jut arra is, hogy gyermekintézményeket patronáljanak, a terü7 létén éppen tizennégyet. A nagykátai járásban vállalták, hogy az ott lévő négy öregek napközijének naponta ingyen adnak kenyeret, süteményt. Készek a városért, a településért, munkahelyükért társadalmi munkára. Rendszeres kapcsolatot tartanak művelődési intézményekkel, többel szocialista szerződést kötöttek előadásokra, ismeretterjesztő rendezvényekre, kulturális foglalkozásokra. Tapasztalat, hogy az intézmények, megértve a sütőipar munkaritmusát, időben hozzájuk alkalmazkodnak. E. K. Hosszú évek óta erősödő baráti szálak fűzik össze Pest megyét az NDK-beli Suhl megyével. Az együttműködési és barátsági szerződés eredményeképpen gyakorta indulnak útra különböző szakterületet képviselő küldöttségek tapasztalatcsere-látogatásra. A napokban Suhl megyei pedagógusküldöttség érkezett, Dél-Pest megyével, művelődési és oktatási rendszerekkel ismerkednek. Kedden délelőtt a ceglédi tanácsháza vb-termében Kovács Károly tanácselnök fogadta a Suhl megyeieket, Wolfgang Kirsch személyében a Suhl megyei iskolatanács vezetőjének első helyettesét, Rudi Sommert, az Ilmenau járási tanács és iskolatanács titkárát, valamint Harry Trommert, a schleu- singeni Gerhardt Hauptmann Oberschule igazgatóját. Részt vett a várost ismertető baráti beszélgetésen Berla Ferenc, a párt városi bizottságának titkára és Szabó Alfréd, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A délelőtt folyamán a Több mint kétéves munka eredményeként sikerült a természetvédelmi munkacsoportnak a város egész területéi utcáról utcára bejárni. A lakosság hasznos információival nagyban segítette a felmérést. Az elvégzett munka alapján született a városi tanács májusi vb-határozata, amit javaslatként tovább küldtek a megyei tanács illetékes szerveihez. Az új természetvédelmi törvény értelmében a városi tanács szigorúan védett fákra területekre hozhat javaslatot, állásfoglalást, de jogerős határozatot a Pest megyei Tanács adhat ki. A szakértői szemle szeptemberben megtörtént, aminek örömteli végeredménye lett: kisebb módosításoktól eltekintve a két testület véleménye azonos volt. A törzslapok elkészültek a védett területekről, az egyes fákról, aminek alapján hamarosan megszületik a határozat. Mi tagadás, kevés műemléke van a városnak, de — mint a szakemberek munkája, kitartása bizonyítja — annál több a természeti értéke. Vers a parkról A védett fák között vannak a táj sajátosságának megfelelő fajok, de egzotikusak is. Az albizia, füge, gránátalma, vérdió, lilaakác, törökmogyoró, papíreper és júdásfa például Suhl megyei vendégek ellátogattak a Várkonyi István Általános Iskolába, ahol az oktatási rendszerrel ismerkedtek. A Kossuth Gimnáziumban német nyelvórán hospi- táltak, elismeréssel szóltak a nyelvtanításról. A Földvári Károly Általános Iskolában sportfoglalkozást tekintettek meg. Délután a város nevezetességeivel ismerkedtek, este a zeneiskola pedagógusai adták hangversenyt a vendégek tiszteletére, amelyet baráti-szakmai beszélgetés követett. A Suhl megyei küldöttség ma Budapesttel, csütörtökön Nagykörössel ismerkedik meg. íróvesidég lorlelen író—olvasó találkozó színhelye lesz ma, október 27-én, a törteli könyvtár. Este hat órakor kezdődik az a beszélgetés, amelyet a könyvbarátok folytathatnak Nemere Istvánnal. ritkaság számba megy nemcsak Cegléden, de az egész országban is. Mindegyik fa magas korának, esztétikai és botanikai értékének köszönheti a jelöltséget. Az alföldi flóra jellegzetességei is megtalálhatók a védet’ fák között; így tölgyek, vad- gesztenye, fűz, japánakác, mogyoró, tiszafa, juhar, magnólia, hársak, szil- és ostorfa L meglelhető a sorban. Néhány terület sajátos arculata ugyancsak védelmet kap A Lenin park változatos faállománya, a platánokkal, hangulatos színfoltja Ceglédnek Valaha még Juhász Gyulát is versírásra ihlette. A vasútállomás magnóliái, a hársak és a három platán önmagukban Is milliós értéket képviselnek. Szinte a város jelképe is lehetne a Rákóczi út alléja, melyről minden szakértői féltés előtt, korábban jelent meg jegyzet a Ceglédi Hírlapban A főutca ostorfái címmel. Egy régi, ügyes fásítási akció eredményét tükrözi a Bem utcai tölgysor is, 16 fája szépen díszük. Régebbi időket idéznek a Teleki utcai japánakácok, hasonlóan a Kossuth Ferenc utca felső részén levők is. A helyi kertészeti kutató intézet nemcsak csonthéjas gyümölcsökkel végzett vizsgálatairól, kutatómunkájáról ismert a szakemberek körében, hanem a kertjéről is. Fűz és szil A Hattyú utcai füzek impozáns látványt nyújtanak. A legidősebb példányok a Körösi úton és a Béke téren láthatók, a Béke tér árva példánya gyógyító embreket vár, mert megérdemli hajlott kora folytán a gondoskodást — minden ma élő ceglédi embernél öregebb. A szilfa már csak a múlt emléke, hiszen az 50-es években indult nagy szilfavész alig hagyott állományt, egyedet a két szilfajból. Óvjuk azt az egyet, amelyet valamikor a Kossuth Gimnázium építése idején ültettek. Most védelmet kap. Vér dió sincs csak egy a városban, hajdan a harmincas években került ki a Sas utcai példány az Európa hírű Ung- náry-faiskolából. A református nagytemplom mellett büszFiatalok, idősebbek is A sportfelügyelőség és a KISZ városi bizottságának tömegsport-egyesülete Vesszőfutás elnevezéssel városi tömegfutó versenyt rendezett a Ceglédi VSE sporttelepén. A beérkezéskor minden induló — százharmincnyolcan voltak — igazoló lapot, öntapadós címkét és egy pohár tejet kapott, az eredményhirdetés után csaknem ötven ajándékot sorsoltak ki a résztvevők között. Budapestről, Gyömrőről, Tatabányáról, Miskolcról és Lenin- városból is érkeztek sportolók, akik közül hatvanketten tagjai a Futapest klubnak is. A verseny legidősebb indulója a budafoki, 76 éves Koszka Emil volt, a legfiatalabba- kat pedig a ceglédi hároméves Milus Krisztina és Monori Ágnes képviselte. A 14,1 kilométer távon Bozán Károly (Cegléd) a 7 km-en dr. Baticki György (Budapest), a 3,6 km- en pedig Olasz László (Cegléd) futott át elsőként a célvonalon, ugyanakkor a leggyorsabb női versenyző a ceglédi Szabó Andrea volt. A viadal előkészítésében és lebonyolításában sokat segítettek a KÖZGÉP és a tömegsport aktívái. ★ A KISZ ceglédi városi bizottságának honvédelmi és sportbizottsága több sportágban tömegsportversenyt rendezett, gyári és tanuló fiataloknak. A legtöbb tanulót a 203. sz. Bem József Szakmunkásképző Intézet mozgósította, a többi iskola és az intézmények nagyon kis létszámmal képviseltették magukat. Így is több minű kétszázan vettek kén viseli lombsátrát a falhc?. simuló törökmogyoró. A Felház utca és Bocskai út környékén többfeié él a „neve-sincs” fa, ami tulajdonképpen papíreper. Az eperfa közeli rokona, hasznát puha Iája adja, belőle papírt készítenek Ázsiában. Levelét nem szeretik a lombrágó kártevők, mert vastag, serteszőrcs, rágós falat a hernyóknak. Számottevő érték Legalább nyolcszáz idős és értékes egyed sorsát oltalmazzák majd a jogszabályok. Kócsagmadár jelzi majd városunk természetvédelmi területeit a kihelyezendő táblákon. A határban tovább folytatódik az értékek feltárása. Szükség van rá, mert hasznos és lelkes segítőtársak találhatók lakóhelyünkön, akik eddig is minden támogatást megadtak. Számos jelét észleli a szakember a szemléletmód változásának. Vannak olyan utcák, ahol egy vihar által kidőlt öreg akácfa keserves hangú telefonok, panaszok áradatát indítja el. A közelmúltban tucatnyi alkalommal keresték telefonon az illetékest egy öreg platán egyetlen ágának leope- rálása ügyében. (Az épülő sportcsarnok melletti platán védelme nem volt hiábavaló, és lám, a példák vonzanak.) Jó jelek ezek. Ügy tűnik, nem kell már azt hinnünk, hogy a szomszéd kertje mindig zöldebb. Itt is van szép utca, igényes közösség, melynek tagjai a jó ügyért eredményesen dolgoznak. Köszönet illeti őket. Felmérték a védelmi listára került faállomány eszmei értékét is a szakemberek. Meglepő számot kaptak, szigorú számítással is több mint 9 millió forint jött ki. Nagy ösz- szeg, de eanél sokkal nagyobb a növényekhez való kötődés, a pénzben ki sem fejezhető ér-- zelmi és pedagógiai jelentő-, Sége. A konzervált sorsú fák' élete jelkép is lesz, üzenet uz utókornak: hogy a város megőrizte legfontosabb értékeit. Ennek tudatában talán fásítani és virágot ültetni is köny- nyebb és lelkeuüőbb lesz. Surányi Dezső részt a versenyeken, de ennél bizony lehettek volna többen is. \ A győztesek Kispályás labdarúgásban, felnőtteknél: Derby SC, a tanulóknál: Építő tanulók. Légpuskás lövészetben, felnőtteknél : Hegedűs Mátyás (MÁV) és Czombos Istvánná (KÖZGÉP). Tanulóknál: Kocsis Dezső és Fehér Ildikó (mindketten Bem Szakmunkás- képző). Tollaslabdában: Velkey Miklós (Gimnázium) és Jezernisz- ky Márta (Pedagógus). Tekében: felnőtt: Bere László (Volán) és Nyíri Margit (KÖZGÉP), tanulók: Korpácsi László (Bem Szakmunkásképző). Sakkban: Osgyáni Zoltán (Állami Tangazdaság). Asztaliteniszben: Pintér Nándor (Gimnázium) és Nyíri Margit (KÖZGÉP). Atlétikában a leányoknál: 400 m. síkfutás és magasugrás: Csere Andrea (Kereskedelmi iskola), távolugrás: Vil- csák Márta (Kereskedelmi isk.), 100 m. síkfutás: Földi Márta (Bem Szakmunkásképző), súlylökés: Vilcsák Márta. A fiúknál: 1500 m. síkfutás: Király Tibor, magasugrás: Ri- móczi Zoltán, távolugrás: Bar- talos Róbert, súlylökés: Dobos József. 100 m. síkfutás: Barta- los Róbert (valamennyien Bem József Szakmunkásképző Intézet). ü. L. ISSN 013J-250» (Ceglédi Hírlap'. Új tartálykocsiban fut a tej Két új, egyenként kilencezer literes tejszállító tartálykocsit állítottak üzembe a CEGLÉDTEJ Vállalatnál, Az NDK gyártmányú járműből a későbbiekben még két darabot vásárolnak. Apáti-Tóth Sándor (elvétele Vendégek Suhl megyéből Látogatóban az iskolákban Oktatási módszerekkel ismerkedtek Jól sikerült Vesszőfutás Vonzó, ösztönző sport
