Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

Ét<a: 3. oldal: Egyenlő esélyekkel indulni 4. oldal: Itt az állás, hol a szakember Azonos hevületé eredmények 6. oldal: Jogi összefoglaló 7. oldal: Vendégek a Dráva mellől Kiesett a Dunakeszi VSE 8. oldal: Tragédiák az utakon ítélet emberölésért Szerkesztőségünk vendégé volt A magyar űrhajós alezredes A baráti találkozón részt vett Till Imre (jobbról), a Hírlapkiadó Vál­lalat igazgatója is. Ha nevét s nevezetességét nem tudtuk volna, bárki írást, panaszt, örömet hozó olvasó­JELENBEN A MÚLTÉRT A z építészet egy-egy korszak alapvető tár­sadalmi törekvéseinek és uralkodó gondolatainak térbeli megjelenése. A ro­mán stílus robusztussága, zártsága a világ megvál- toztathatatlanságába vetett hitet sugallja; a gótika csúcsívei már lázadást je-> lentenek — az ember ég­felé törekvését; a rene­szánszban győztessé is vá­lik az ember; s egy törté­nelmi ugrással a barokk és a romantika már a polgár­ság hatalmi magamutoga­tása; aztán századunk ele­jén a burjánzó izmusok az ideológiák részekre bomlá­sát jelzik; s a realizmus különböző ágai az új vi­lágrend születését segítik és kísérik. Ez a sommás át­tekintés is igazolhatja — a már sok kimagasló szemé­lyiségnek tulajdonított — mondás megalapozottságát, hogy amelyik nemzet nem becsüli a múltját, az ér­demtelenné válik a jövőjé­re. A művészeti emlékek jel­zőbójái annak: honnan és hogyan jöttünk a mába, te­hát egy nemzet önbecsülé­sének jelképei. A műemlé­kek a történelem ma is lát­ható tanúi, s egyben em­bert formáló esztétikai érté­kük felbecsülhetetlen. Ugyanakkor gyakorlati hasznuk számottevő, hiszen a bel- és külföldi idegen­forgalom mágneses pólusai. Magyarként azzal büsz.Kél- kedhetünk, hogy Európában elsőként hazánkban kezdő­dött meg éppen száz esz­tendővel ezelőtt a szerve­zett műemlékvédelem. Pest megyében hozzáve­tőlegesen százötven kas­tély, valamint nemesi kúria került a magkülönböztetett épületek listájára, illetve félszáznál több egyházi lé­tesítmény (nemcsak temp­lomok). Több tucatot tesz ki a műemlékké, műemlék jellegűvé nyilvánított régi közintézmények száma, s nagyon sok magánházat nyilvánítottak védetté. Ez egyben azt is jelenti, hogy a helyi tanácsoknak és a megyei tanácsnak hatalmas erőfeszítésbe kerül a neve­zetes épületek állagának megőrzése és alkalmankén­ti felújítása. Októberban, a múzeumi és műemlékvédelmi hónap­ban minden évben újra és újra a figyelem középpont­jába kerül a műemlékvede­lem. Ilyenkor egyként van okunk büszkeségre, elége­detlenségre. Mert ugye ok­kal örülhetünk annak, hogy az abonyi tanács saját erő­forrásából, no meg társa­dalmi munka szervezésével a minap — szépen és szak­szerűen — felújította a múzeum műemlék épületét. Azt realitásként kell elfo­gadni, hogy a községi ta­nácsok többségének nincs pénzük a területükön álló nevezetes házak renoválá­sára. Viszont lelkiismereti tehertétel a zsámbéki temp­lomrom, a fóti Ybl-temp- lom, vagy Kemencén. az egyKori megyeháza, s a töb­bi között a gödöllői kastély. Kétségtelen: a műemlék­védelem részben függvénye a társadalom anyagi teiher- bíró-képességéneK. De íme egy bizonnyal sokakat meg­lepő adat: a Pest megyei Tanács a jelenlegi ötéves tervciklusban 02 millió fo­rintot fordít a műemlék lakások tatarozására. Ezen kívül — csak becsült adat — évente 3—4 milliót köl­tenek „egyéb műemléki állagmegőrzésre”; és az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség minden esztendőben juttat több-keveisebb pénzt a nevezetes épületek fel­újítására. Mindezekhez hoz­zászámíthatjuk a külön­böző szervezetek által adott összegeket, például a viseg­rádi munkákhoz a Közép- Duna-völgyi Intéző Bizott­ság, a ráckevei kastélyhoz az Építőművészek Szövet­sége folyósított nem is je­lentéktelen anyagi támoga­tást. Mutatja ez: ha nehe­zen is, de akad pénzforrás! A megyei művelődésügyi osztályon nincs olyan elő­adó, akinek a gondjaira lennének bízva a műemlé­kek. Ott azokkal az épüle­tekkel foglalkoznak, ame­lyekben közművelődési in­tézmény működik. Nem is lehet hát döntő szavuk ab­ban, hogy melyik műem­léket milyen célra és ho­gyan hasznosítsák. Ettől néha gazdátlannak tűnik a műemlékvédelem, pedig az országban e gazdagságú; te­kintve dobogós helyen ál­lunk. J oggal mondhatjuk: csak részben pénzkérdés a múlt emlékeinek meg­őrzése. Mert hiszen a már említett fóti Ybl-templom- ról jelenleg potyognak a stukkók a palára, és leg­följebb száz forintokba ke­rülne a beázás megakadá­lyozása, de néhány évtized múlva milliókat kell majd költeni a korhadt tetőszer- kezet és a freskók meg­mentésére. Igen. A helyi gazda vigyázó szeme hiány­zik. Nem kizárólag és nem elsősorban Foton. Dicsérete­sen jól működik települé­seink többségében a hely- történeti szakkör. Hatalmas erőt képviselnek. Érde/nos lenne mozgósítani ezeKet az apró közösségeket, hogy fi­gyeljék ők is a műemlé­kekben jelentkező kis ká­rosodásokat, hogy legyenek gazdái a falujukban találha­tó műemlékeknek, hogy szervezzenek társadalmi munkát a nagyobb károk megelőzésére. Az ilyesfaj­ta figyelem biztosan nem egy-egy októberre, mú­zeumi és műemléki hónap­ra koncentrálódna, hanem beépülhetne a történelem- oktatásba, a hazaszeretetre nevelésbe, és példát is ad­hatna: miként kell tenni a jelenben a múltért. Kr. Gy. ként tekinthetett volna rá. Pe­dig egy a több mint tíz és fél millióból: Farkas Bertalan, az eddigi egyetlen, világűrben járt magyar űrhajós. Nem állt meg körülötte a levegő, ami­kor a terembe lépett, amíg végigment a vörösbársony bo­rítású asztalig. Tegnap, szer­kesztőségünkben tett látoga­tásakor volt éppen 875. napja, hogy az űrből földet ért. ö sem, más sem számolta azóta az eltelt napokat, ez csupán magánszámítgatás, bármennyire is hiteles. Vé­letlen szerencse, hogy az idő ilyen kereknek tűnő számot eredményezett. Nem évfor­dulót akartunk ünnepelni. A Pest megyei Hírlap szerkesz­tősége hosszú ideje készítette elő ezt a látogatást, pontosab­ban találkozást, amely talán az olvasóknak is élménnyel szolgálhat. (Cikkünk a 3. ol­dalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ['ÁpXSÉ NAP PEST MEGYEI BIZOTTSÁG A ÉS A MEGY! :i TANÁC S LAPJA' XXVI. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM Ára: 1,40 forint 1982. OKTÓBER 27. SZERDA fémcsők a brigádok versenyeznek a DKV-ban Felvállalások — igények szerint Napjaink sokat emlegetett kötelessége: hatékonyabban, gazdaságosabban és ésszerűbb takarékossággal kell dolgozni. E kötelesség kap nagy hang­súlyt a Dunai Kőolajipari Vál­lalatnál is. Mert a cél náluk sem egyéb, mint egyre több értékes, fehérárunak nevezett kőolajipari terméket létre­hozni, növelni a tőkés orszá­gokba irányuló exportot s mindezt úgy, hogy közben hi­hetetlen nagy energiákat le­kötnek a vállalatnál készülő beruházások, élükön a 6 és fél milliárdos katalitikus krakk- üzemcsoporttal. Bőven van hát tennivalójuk az olajváros szocialista brigád­jainak. Annál is inkább, mert az év során többször változtak az eredet; tervek, új feladato­kat kellett és kell. menet köz­ben megoldani. A brigádok, számítva a kényszerítő körül­ményekre, nagyon rugalma­san, az esztendő elején — össz­hangban ugyan az akkori vál­lalati műszaki-gazdasági intéz­kedési tervvel — csak keret­vállalásokat tettek, amelyeket azután később, folyamatosan bővítettek, és teljesítettek, tel­jesítenek. Például, amikor félév Megnyitó november 3-án, Szegeden Politikai könyvnapok A politikai könyvnapokon megjelenő újdonságokról tar­tott sajtótájékoztatót tegnap dr. Nonn György igazgató- helyettes, a Kossuth Könyvki­adó irodalmi vezetője. A korábbiakkal összehason­lítva is tekintélyesnek mutat­kozik a változatos tematikájú, időszerű kérdésekkel foglalko­zó idei kínálat. A Kossuth Könyvkiadó húsz müvet je­lentet meg, összesen 550 ezer példányban. Kiadják Marx—Engels—Le­nin: A kultúráról című köte­tét, tematikus válogatásban. Az összeállítás figyelembevette az ojctatás igényeit is. A2 SZKP és a szovjet állam kül­politikája címmel jelenik meg Leonyid Iljics Brezsnyev könyve, Az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának 1974— 82 között elhangzott külpoliti­kai beszédeiből, nyilatkozatai­ból ad válogatást a könyv. Havasi Ferenc: Üj fejlődési pályán című kötete összeállí­tás a szerző 1977—82 közötti beszédeiből és cikkeiből. Az írások zöme a párt gazdaság- politikájával, a gazdaságirá­nyítás elvi és gyakorlati kér­déseivel foglalkozik. Már eddig harmincezer elő­jegyzés érkezett a kétkötetes Világtörténelmi enciklopédiá­ra, mely 180 ország történetét ismerteti az őskortól napjaink­ig. Klaniczay Tibor szerkesz­tésében megjelent A magyar irodalom története. Nagy érdeklődésre tarthat számot a népszerű szerzőpá­ros: Hollós Ervin és Lajtai Ve­ra könyve: Hidegháború Ma­gyarország ellen 1956. Szegeden, november 3-án délután nyitják meg a politi­kai könyvnapok országos ren­dezvénysorozatát, melynek ke­retében megyénként is meg­emlékezéseket tartanak és ki­állításokat rendeznek. Százesztendős gazdsházbéf A népviseletéről nevezetes Zsámbokon egy régi gazdaház­ból tájházat alakítottak ki. A nagyközség lakosainak áldozatos társadalmi munkájával és adakozásával rendezték be a régi paraszti élet tárgyaival, gazdasági eszközeivel az egykori gazda­házat. A múzeumi és műemléki hónap egyik eseményeként ad­ták át rendeltetésének az új kulturális létesítményt. Képünkön; több mint százesztendős épület, az új tájház. táján már bizonyossá vált, hogy a számítottnál több exportáru- alapot vár a népgazdaság a száz- halombattaiaktól, ennek érde­kében egymás után születtek az újabb és újabb pótfelaján­lások. A korábbiak mellett ugyanis egy sor új termék is az eladási listára került: így a pb-izopentán, a pb-gáz, a bután, a petrolátum, de még gépolaj is. Az is igaz, a nagy feladatok végrehajtására a 137 szocialista brigád — bár az összes dolgo­zó kétharmada brigádtag — sem lenne elegendő. így ismét meghirdették a munkaversenyt — korrekt feltételekkel — az üzemek, a műhelyek és az osz­tályok között is. Ez azt jelen­ti, alig akad olyan dolgozója a kőolajvárosnak, aki valami­képpen ne adna pluszt — a kötelező munkája mellé. Értékelésre még nem vállal­kozik Erdős László, a DKV közelmúltban újonnan kineve­zett munkaversenytitkára, de már említ néhány eredményt. Például: az Aromás l-es üzem­nél a tervezett nagyjavítás ha­táridejét egy egész nappal lerö­vidítették a karbantartásra hivatott brigádok és a vállalt­nál előbb befejezték a benzin- frakcionáló üzem átalakítását. Vagy, kiemeli, kik tettek leg­többet az energiaszolgáltatás és -felhasználás gazdaságossá­gának javításáért (gondoljuk meg, milliókról van szól): az energiaszolgáltató üzem Zalka Máté, Kossuth és Bláthy Ot­tó, valamint a termékforgalmi főosztály Haladás és Hármas jelszó brigádjai. De, dicséri a Reformáló l-es, az AV—Ul-as, a Fenolos és a Hidrogénező üzem teljes kollektíváját is. S még egyetlen adat, kom­mentár nélkül: csak az első félévben 7808 óra társadalmi munkát adtak Százhalombatta szépítéséért és gyarapításáért a DKV brigádjai. D. Gy. Egészségi állapota miatt Schmidt nem vállalja Helmut Schmidt, az NSZK volt kancellárja, a Német Szociáldemokrata Párt elnök- helyettese, az SPD parlamenti frakciójának keddi ülésén, hi­vatalosan is bejelentette, hogy nem vállalja pártja kancellárjelöltségét, az 1983. márciusára tervezett, idő előt­ti, országos választáson. Döntését a 64 éves Schmidt részben egészségi, részben po­litikai okokkal indokolta. Egy­részt, három korábban súlyos betegsége és jelenlegi egész­ségi állapota miatt az új tör­vényhozási időszaknak való­színűleg csak egy töredékét tudná kitölteni. Másrészt, nem hajlandó feladni korábbi po­litikai nézeteit, s ezért sem a keresztény uniópártokkal, sem a „zöldekkel” nem kí­vánna esetleges koalíciós tár­gyalásokat folytatni a már­ciusi választás után. Hans- Dietrich Genscher, a Szabad- demokrata Párt elnöke, pedig semmilyen vonatkozásban nem lehet partner számára a jövőben — mondta Schmidt. Bonni megfigyelők szerint Schmidt elhatározásában emellett jelentős szerepet ját­szottak azok a viták is, ame^- lyek az SPD jövőbeni straté­giájáról folynak jelenleg a pártban a színfalak mögött. Az SPD jobbközép részéhez tartozó Schmidt elkötelezett híve a NATO 1979-es kettős határozatának, elsősorban a Szovjetuniót teszi felelőssé a fegyverkezési verseny kiélező­déséért és a Reagan-kormány „őszinte megegyezési szándé­kát” hangsúlyozza. Ezzel el­lentétben Willy Brandt, az SPD — balközéphez tartozó — elnöke, többször is megkérdő­jelezte az amerikai politika helyességét és jelezte, hogy — amennyiben csak egy mód van rá — meg akarja akadá­lyozni az amerikai közép-ha­tótávolságú rakéták NSZK- beli telepítését. Magyar-amerikai gazdasági tárgyalás Hosszú távú együttműködés Október 25. és 26-án Buda­pesten tartotta IV. ülését a magyar—USA kormányközi gazdasági és kereskedelmi ve­gyes bizottság. A tárgyalások során a delegációk megállapí­tották, hogy a két ország kö­zötti árucsereforgalom értéke elmarad a lehetőségektől. (1981-ben az összforgalom mintegy 380 millió dollártért el). Egyetértés volt a tekintet­ben, hogy a nehéz világgaz­dasági körülmények között mindkét félnek különös fi­gyelmet kell szentelnie mind a kereskedelem szabályozása, mind pedig a kereskedelem támogatása terén kifejtendő tevékenységre. Követendő célként fogalma­zódott meg a vállalatok kö­zötti hosszú távú együttmű­ködés erősítése és támogatá­sa, melyhez az illetékes szer­vek mindjét országban min­den segítséget megadnak. A már korábban az USA piacá­ra bevezetett élelmiszeripari és könnyűipari termékeken túlmenően, kiemelt hangsúlyt kapott a megbeszélések során a gépipari kereskedelem fej­lesztése, ahol az iparág jel­legéből következően nagyobb lehetőség nyílik az érdekelt vállalatok közötti kooperációk kibontakoztatására. A vegyes bizottsági tárgyalásokról ké­szült jegyzőkönyvet Török István külkereskedelmi ál­lamtitkár, illetve Raymond J. Waldmann miniszterhelyettes írta alá. Az amerikai delegáció ve­zetőjét fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. sKöTéleTb Dr. Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából kedden fo­gadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Marjai József miniszterelnök-helyet­tes, Púja Frigyes külügy-, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, Cservenka Ferenc- né, az országgyűlés alelnöke, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, valamint a gazdasági, a társadalmi, a kulturális élet több képviselő­je. Megjelent a budapesti dip­lomáciai testület számos ve­zetője és tagja is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom