Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

Jónos-nop Valamikor, réges-régen, amikor még nem voltak vil­lanyvezetékek, s azokban nem száguldoztak megszelídített elektronok, az emberek bizony a tyúkokkal egy időben tértek nyugovóra, s kakaskukoréko­lással keltek. Így aztán tavasz jöttével nyugovóra térhettek a világítóeszközök. Legfeljebb egy-egy viharlámpa maradt szolgálatban, többnyire istállói beosztásban. A szobákba rend­szeresített petróleumlámpákat, mécseseket nem is illett elő­venni nyáron, s még ősszei sem, egészen október 23-ig. A Jánosok köszöntésével együtt jött el a szobai lámpagyújtás napja. Túlzás volna ismét bevezet­ni a szokást, legfeljebb a kö­szönésre vonatkozó részét le­hetne, mint szép hagyo­mányt feleleveníteni. Megso­kasodtak már esti tenniva­lóink, s kell a fény a szobák­ba esténként már az elfelejtett János-nap előtt is. Fény igen, de nem díszkivi­lágítás. Sajnos, hiába minden takarékossági intelem, a nagy­kőrösi ablakok csipkefüggö­nyei mögül, még mindig sok helyen világítanak ki az utcára karácsonyfányi, ágas-bogas csillárok. Kellenek ezek is. Például ünnepeken. Máskor ritkán. A János-nap alkalmas arra, hogy felidézzük eleink takarékosságát, s kövessük őket. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM 1932. OKTÓBER 22., PÉNTEK Szorgalmi feladatok A középiskolások pihenőjén Amióta az iskolákban is szabadnap lett valamennyi szombatból, azóta gyakribbak- ká váltak a gyerekek időtöl­tésével kapcsolatos viták. E szellemi küzdelmekben ■ az egyik fél rendszerint azt ál­lítja, hogy e hét végi 48 óra bőségesen elegendő idő az if­júság teljes lezüllésére. Az el­lenfél tiltakozik. Kötelező óra Magától értetődik, hogy egyik félnek sincs igaza. Fő­• • Otven szál vörös szegfű A napokban kedves családi ünnep volt az Akácfa utcá­ban. Mikus Elek nyugalmazott boltvezető és felesége, Nemes Julianna ünnepelte itt házas­ságkötésük ötvenedik évfordu­lóját. A meghitt családi ünnepen először az idős házaspár leá­nya, s annak férje, Kiss Ist­ván nyugdíjas őrnagy köszön­tötte a boldog vőlegényt és menyasszonyt. Meleg szavak­kal, s ahogy az alkalomhoz il­lett, ötven szál vörös szegfű­vel. Majd unokájuk, s annak felesége fejezte ki jókívánsá­gait. Őket pedig a rokonok, is­merősök követték hosszú sor­ban, Gyakran villan a fény­képezőgép is. A jó barát, Var­ga Béla igyekezett masinájá­val megörökíteni az emlékeze­tes napot. Ma, amikor Nagykőrösön van olyan esztendő, melyben száz házasságkötésre ötven vá­lás esik, kétszeres öröm hosz- szan tartó s boldog házassá­gokról hallani. Milyen jó vol­na, ha az ilyen hírek nem szá­mítanának érdekességeknek. K. L. Galuska nétaszóval N emrégiben abban a sze­rencsében volt részem, hogy ott lehettem egy olyan eseményen, melyet vendéglá­tóipari szakemberek rendez­tek vendéglátóipari szakembe­reknek. Nem titok, hogy a KPVDSZ kulturális napok ke­retébe illesztett nagykőrösi ételbemutatóról van szó, mely a lényeget pontosan kifejező Étkezési kultúra elnevezést vi­selte. A másnapi rövid tudósítás­ból, minthogy az ételek is­mertetése volt a fontosabb, szükségképpen kimaradt az, hogy a finom étkek mellé mű­sorral is szogáltak a vendég­látók. Most pótolom a hiányt. Íme: Döme Ilona, Székely Zsófia, Garzó Tibor és Ko­csis László a Cifra csárda ze­nekarának kíséretében ha­gyományos vendéglátóipari produkcióval lépett pódiumra. Ámbár meg kell hagyni, hogy önmagában véve a botos pász- tortánc, az egyik műsorszám, nem kifejezetten étterembe való Viszont valószínűleg nem hiányozhat a betyár-partyk- ból, s más hasonló rendezvé­nyekről. Ebben az értelem­ben tehát ez is hagyományos eleme volt a műsornak. A szintén fellépő pilisvörös- vári népi együttes tagjai, Stéhli Ágnes, Kiss János és Tagscherer János, inkább a táncházak hangulatát vará­zsolták a csárda különtermébe, csakúgy, mint a nagykőrösi citerások. Kiderült, hogy az előbb említett hivatásos mű­vészeknél egyszerűbb eszkö­zökkel dolgozó népi táncosok és dalosok szerepeltetésének is van helye a vendéglátóipari műsorban. Már pusztán azért is, mert műsoruk jóval hite­lesebb volt a mesterségesen kimunkáltnál. Amivel nem azt akarom mondani, hogy a töb biek rosszul szerepeltek volna Máskülönben most nem azért ragadtam tollat, hogy a mű­sort vagy szereplőit minősít­sem. Töprengéseimben ugyanis abból indultam ki, hogy a rendkívül színvonalas ételbe mutató mellé nyilvánvalóan tipikus sőt, attól jó i 'nyba eltérő műsotl illesztettek a rendezők. A szándékot sikere^ megvalósítás követte, A már említett műsorszámokon kívü' lényegében cigánydalokból és magyar nótákból állt a kultu­rális melléklet. Tehát körül­belül abból, amit bármelyik jobb magyar vendéglőben megkap az ember. Nos, ez ütött szöget a fe­jembe, ez a mindenütt jelen­lévő cigány- és magyarnótázás. Még ha szeretném sem örül­nék nagyon ha minden va­csorámhoz ilyennel szolgálná­nak. Azért nem, mert a ma­gyarnóta és a cigány vagy ci- gányos műdal agresszív mű­faj. Ha csak zenekar játssza mondjuk az Akácos utat, az­zal nincs baj. Attól még lehet vacsorázni, lehet beszélgetni. Ha ugyanezt a nótát éneklik is, akkor már szó sincs hát­térzenéről. Akkor már előadás van, melyre oda kell figyelni. Vagy ezért mert érdekli az embert, vagy azért mert bosz- szantja. Mint mondottam, nagyon jól illett a hagyományos szer­kezetű és tartalmú műsorba a néptánc is, ám ez sem való vendéglőbe. Ámbár a népi tánc- nem telepszik úgjr az ember asztalára mint a nóta­szó. A tánc nem olyan ag­resszív, mert el lehet kerülni, ha nem nézek oda. Viszont ülik odapillantani, s hát na­gyon nehéz villával galuskát enni nézelődés közben. Röviden szólva, azok a mű­sorok, melyekre figyelni kell nem valók az étkezéshez. A művészt is zavarhatja, ha né­zői, hallgatói csirkecsontokat ropogtatnak, ahelyett, hogy rá figyelnének. Megkérdeztem, hogy miért kell étkezési kultúra címszó alatt figyelmet igénylő műso­rokkal előhozakodni. A ven­déglátósok sem tudták. Azt mondták, hogy ezt igényli a közönség. Lehetséges. Nem beszéltem a közönséggel. Mindenesetre azt javaslom hogy ahol étkeznek, ott szól­jon halk zene, s ebben me­rüljön ki a szórakoztatás Ahol pedig nem étkeznek, ott ám legyen magyarnóta est, néptánc bemutató, sőt, hang­verseny, filmvetítés vagy akái vínielőadás is. M áskülönben a bemutató rendezői minden dicsé- etet megérdemelnek: ezúttal nagyon célszerűen különvá­lasztották a műsort és az ét­kezést. F. P. leg azért nincs, mert elegendő tapasztalat és adat híján, se pró, se kontra nem lehet bi­zonyosat állítani. Mégis, va­lamiféle kapaszkodót keresve, s ezúttal a nagyobb gyerekek sorsa iránt érdeklődve a gim­náziumban jártunk, ahol Tóth Tibor igazgatóhelyettes szol­gált tudnivalókkal az áhított bizonyossághoz. Mint megtudtuk, a gimna zisták ezeken a hosszú víken- deken elsősorban pihennek, kikapcsolódnak. S erre a hét végi felfrissülésre szükségük is van. Hét közben ugyanis roppant elfoglaltak. A tanítás 8 órától délután 2 óráig tart. Ezt követi a rövid ebédszünet, majd a délutáni önként vál­lalt órák következnek. Jó szerencse, ha ezeket feledtet­heti egy szusszanásnyi szünet. Az Arany János Gimnázium óvónőképzős szakközépiskolá­sainak még nehezebb a hely­zete. Minthogy több a köte­lező órájuk, nekik esetenként délután is az iskolapadban kell ülniük. Ugyanakkor ne­kik is vannak önként vállalt óráik. Programjuk tehát még zsúfoltabb. Mindegyiküknek kell tehát a hét végi pihenés. Az ere­deti elképzelés szerint családi körben. Ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a családok — tisztelet a kivételnek — ál­talában nehezen tudnak pi­hentető és közös hét végi programokat szervezni. Ha hasznos időtöltésre akarja az iskola rávenni a diákokat, közbe kell lépnie. Egyezség szerint Nos, az igazgatóhelyettes el­mondotta, hogy a hétvégek kitöltését hasznos elfoglalt­sággal, a kollégiumokra épít­ve szervezték meg. Ám eze­ket a rendezvényeket nem­csak a kollégisták, hanem a kint lakók is látogathatják. Mindenkire számítva tehát megindítottak két ismeretter­jesztő előadássorozatot. Az egyik kifejezetten a kikap­csolódást szolgálja, mert fog­lalkozásain érdekes utazási él­ménybeszámolók hangzanak el. A másik, a pszichológiai sorozat, szorosabban kapcso­lódik az oktatáshoz, mert ön­ismeretre tanít, s ezzel a pá­lyaválasztást is segíti. Rendszeresen szervez a gimnázium sportdélutánokat is, melyek iránt elsősorban a fiúk érdeklődnek. Érdekesek a gimnáziumi könyvtár szabad idős foglalkozásai is, melyek keretében meghívott előadók szólnak az ifjúságot érdeklő kérdésekről. Megállapodott az Arany Já­nos Gimnázium a filmszín házzal is, mégpedig kétheten­kénti, az iskola igényeihez igazodó filmvetítésben. Az egyezség szerint először a tananyaghoz kapcsolódó fil­mek megtekintésére hívja a mozi a diákokat, később pedig a diáksereg kívánságait telje­síti majd. Nincs gondjuk A kollégisták hét végi idő­töltését természetesen alap­vetően meghatározza az, hogy hazautaznak-e vagy sem. Fon­tos tudnivaló ezzel kapcsolat­ban, hogy valamennyi diák hazautazhat minden hét vé­gén. Ám az a gyakorlat ala­kult ki, hogy kéthetenként tér vissza a szüleihez mindenki. A közbülső héten a kollé­gium lakóinak legfeljebb a fe­le hagyja el iskolai otthonát. A hazautazok általában nem visznek magukkal tankönyve­ket. Ám közülük azok, akik már döntöttek jövőjükről, s szándékuk a továbbtanulás, szorgalmi feladataikat elvi­szik magukkal, s készülnek a felvételire szombaton és va­sárnap is. Mindent egybevetve a hely­zet tehát az, hogy a hét vé­gére a kollégiumban mara­dóknak vagy az oda betérő kint lakóknak nincs gondjuk idejük hasznos kitöltésére. Olyan foglalkozásokon vehet­nek részt, melyek pihentetök és mégis segítik egyéniségük fejlődését. A felvételire ké­szülődök tanulnak is, akár otthon vannak, akár a kollé­giumban. Farkas Péter Könyvekkel emlékeinek Lift ,:i III ARANY MIK Sok látogatója akad a városi könyvtárban annak a könyvkiállításnak, melyet Arany János halálának századik évfordulójára rendeztek a könyvtárosok a városi és a gim­náziumi bibliotékák anyagából. Képünkön a kiállítás egyik részlete látható. Hancsovszki János felvétele Jubiláló természetjárók A Nk. Kinizsi 35 természet- járója a konzervgyár Bala- tonmária-fürdői üdülőjében szállt meg. Onnan 3 nap csillagtúra-s zerűen keresték fel a Balaton-felvidéket és környékét. Az első napon Keszthelyen városnézésen vol­tak, jártak a sümegi várban és a lovardában, a hévízi für­dőben. Másnap felkeresték a Berzsenyi-alkotóházat, a gö­cseji falumúzeumot, Kaposvár központját és Igaron fürödtek. Hazafelé a paksi erőművet nézték meg. összesen 17 ki­lométernyi gyalogtúrát tettek meg. A tízéves szakosztály ju­bileumi túrája volt ez. A Nk. Pedagógus SE 40 természetjárója külföldi úton vett részt, önköltséges áron. Csehszlovákiába utaztak, ahol a Kis-Kárpátokban gyalogtú­Gyermekrajzok a Toldiról Az Arany János Művelődési Központban gyermekrajz-ki- állítás nyílt a héten, mely ok­tóber végéig tekinthető meg. A nagyon érdekes tárlat előzmé­nye, hogy Dél-Pest megye já­rási és városi művelődési szak- igazgatási szervei összefogtak és Toldi címmel pályázatot hirdettek az általános iskolá­soknak. Újdonságok a fatelepen Szőlőkarót Is rendeltek Hallottuk, hogy az Arany János Tsz Dózsa György úti fűrészáru és fatelepén, új áru­cikkek eladását vezették be. Ezért a napokban ellátogat­tunk a telepre. Először is ar­ról érdeklődtünk, ho^y miként alakult a telep forgalma az elmúlt háromnegyed eszten­dőben? — Nem panaszkodhatunk — mondotta dr. Várady Zoltánné telepvezető, bár a helybeliek az idén kevesebb építkezéshez való faanyagot vettek, mint ko­rábban. Kiesésünk a forga­lomban mégsem volt, mert Cegléd és Kecskemét mellett még Gyöngyösről és Egerbőt is jönnek vevőink. Űgyhogy jól fogyott a 30 millió forinto- lervkeretben beszerzett, gaz­dag árukészletünk. Tervünl dőurányos részét a három negyed évben máris túlteljesí­tettük. — Az épületfa anyagok mel­lett miből volt még jelentős forgalmuk? — Sok lemezt és bútor­anyagot vittek el a helyi és környékbeli iparosok. A helyi asztalosmesterek főleg komoly mennyiségű konyhabútornak való anyagot vásároltak. — Bővítették az áruválasz­tékot? — Vásárlóink kérésére, be­vezettük a kész tölgyfakeríté­sek, kisajtók és kapuk árusí­tását. Ezenkívül a kőműves iparosok részére malterhordó ládákat és állványlétrákat is árulunk. — Mik a további terveik? — A termelőszövetkezet ve­zetősége nagy jóakarattal se­gíti munkánkat. Arra törek­szünk, hogy a vásárló közön­ség igényeit minél tökélete­sebben kielégítsük. Ügy hall- ;uk, hogy a zárt- és hétvégi kert-tulajdonosok közül sokan készülnek gyümölcs és szőlő- 'elepítósre. Ezért a szükséges kerítés és támoszlopokat, sző­lőkarókat is beszerezzük — rejezte be tájékoztatását a telepvezető. Kopa László A szorgalmas és tehetséges nagykőrösi gyerekek kiállítása nem az utolsó állomása az Arany János centenárium al­kalmából meghirdetett igen nemes vetélkedésnek. A tíz legjobb alkotás ugyanis részt vesz majd decemberben a nagykátai területi bemutatón. Ott az Arany iskolából Belez- nay Zoltán, Zombori Zsolt, a Kossuth iskolából Hartyányi Dénes, Palásti Imre, Szabó Katalin, Vincze József és Zsuffa Dóra, a Petőfi iskolá­ból Bende Edina, a Rákóczi iskolából pedig Csengődi Ró­bert és Völgyi Mária alkotá­sát mutatják be. A gyermekek fantáziáját megragadó pályázati kiírás jó szolgálatot tett Arany János emlékének ápolásában. A fel­nőttek rendezvényeit jól ki­egészíti a gyerekek bemutat­kozása. Mozi Hair. Színes amerikai film­musical. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Az ifjúság édes madara amerikai film. (16 éven fe­lülieknek.) Előadás csak fél G-kor. Színház A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor és este 7 órakor, A fátyol titka. Móricz (D)-bérlet, ill. Blaha- bérlet. rát tettek. Megnézték a szlo­vák főváros, Pozsony neveze­tességeit. Jártak Nagyszom­batban, Pöstyénben és Beckó váránál. Élményekkel gaz­dagodva tértek haza. A Nagyerdőben sorra került megyei Ajtony Viímos-emlék- túrán az utazási költségek nö- , r vekedése miatt nem voltak vidéki turisták, csak a Kini- ., zsi képviselői, 20-an vettek részt rajta. Középiskolás labdarúgók A középiskolás labdarúgó kupaviadal első fordulóbeli visszavágó mérkőzései izgal­masak voltak. Örkényi Mezőgazdasági Szakmunkásképző—Nk. Toldi 3-1 (1-1). Gólszerző: Scheidl. A körösiek 5-3-as összesítéssel jutottak tovább. A Kinizsi-sporttelepen: Ceg­lédi Szakmunkásképző—Nk. 224-es Szakmunkásképző 2-0 (2-0). A szomszéd város­beliek mégis eljöttek a vissza­vágóra, amely kemény, izgal­mas küzdelmet hozott. A hosz- szabbítás sem döntött és vé­gül 11-es rúgásokkal (Pesti, Szigetvári és Torma jóvoltá­ból) 3-2 arányban jutattak to­vább. Tekecredményck Az NB III-as tartalék-baj­nokságban: Zuglói Danúvia B —Nk. Mészáros Tsz SK 7-1 (2397-2216). A jó képességű pestiek biztosan nyertek. A becsületpontot Fekete (421) szerez(;e. A megyei bajnokságban: Nk. Mészáros Tsz SK—KÖZ­GÉP (Cegléd) C 6-2 (2218- 2189). A körösiek javuló já­tékkal visszavágtak a nyitá­nyon elszenvedett vereségért. Egyéni pontszerzők: Szabó B. (390), Farkas F. (385), Farkas Z. (381) és Farkas J. (375). Pénteki sportműsor Kézilabda Kossuth iskolai pálya, 14.45: Petőfi isk.—Kossuth isk., 15.20: Rákóczi isk.—Arany isk., út­törő leány városi bajnoki mér­kőzés. Kosárlabda Gimnáziumi labdajáték-te­rem, 17.30: Nk. Pedagógus— Kossuth KFSE (Szentendre), felnőtt férfi megyei bajnoki mérkőzés. Teke Temetőhegyi tekecsarnok, 16 óra: Nk. Mészáros Tsz SK— Kőbányai Porcelángyár B., NB III-as tartalék csapatbajnoki; Cegléd: KÖZGÉP C—Volán­busz (Nk.). megyei csapatbaj­noki mérkőzés. S. Z.-3SN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírr

Next

/
Oldalképek
Tartalom