Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

m és A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1932. OKTOBER 22., PÉNTEK A tavü'ymál főbb fűzeset j Villamos vezeték, gáz, olaj Nem c fecMltai berendezésekbe! visu baj Nemrég azt hallottam, hogy az üzemek, gazdaságok, köz­épületek, raktárak tűz elleni védelme nehezebb, mint a ma- gánházaké, mégis az utóbbiak okoznak több gondot a tűzol­tóságnak. Ezt erősítette meg Grenács József tűzoltó őrnagy, a gödöllői tűzoltóparancsnok­ság helyettes vezetője is. — Mivel bizonyítható az iménti megállapítás helyessé­ge? — Például azzal, ami sajnos ma már kétségtelen tény: az erőfeszítések, a megelőző munka javulása ellenére az idén eddig :öbb tűzeset követ­kezett be a járásban és a vá­rosban, mint tavaly ugyan­ennyi idő alatt. Az esetek 65 százalékában a lakóépületek­ben keletkezett tűz. Felügyelet nélkül — Vajon, melyek a főbb okok? Talán mm érdektelen a fűtési idény kezdetén ezekről szólni. — Az első helyen még min­dig az olajkályhákkal okozott tűzesetek állnak, de nem ke­vés a villanyvasalók és a hő­sugárzók okozta tűz sem. Az olajkályháknál a helytelen ke­zelés, a karbantartásuk elha­nyagolása, és az okozza a leg­több bajt, hogy hazulról el­menne égve hagyják. A vil­lanyvasal ókát, a hősugárzókat ugyancsak, sokan elfelejtik ki­húzni, ha már nem kell. A felügyelet nélkül üzemeltetett hőfej tesztő eszközök pedig igen veszélyesek, — A villamos vezetékek okozta tűzesetekről is több­ször hallunk. — Még ma sem sokan tud­ják azt, hogy ha egy vágy több villamos árammal mű­ködő készülék túlságosan igénybe veszi a lakóépületek belső hálózatát, az a tartós terheléstől előbb-utóbb épp­úgy felmelegszik, mint pél­dául a vasaló vagy a hősugár­zó izzó szálai. Csakhogy amis ezek rendes, körülmények kö­zött nem okoznak tüzet, a ve­zetékek felmelegedése rop­pant veszéllyel jár. Kockázat nélkül — Különösképpen a több évtizede szerelt hálózatok okoznak gondot, amelyeket még a kisebb fogyasztásra sze­reltek be. Éppen ezért taná­csos, ha egy-egy nagyobb tel­jesítményű háztartási eszköz használata előtt kikérjük az elektromos művek szakembe­reinek véleményét. — Gondolom, sajnos, gaz­dag tapasztalatuk van az olajkályhák helytelen üzemel­tetéséről is. — Igen, éppen ezért most, a fűtési idény kezdetén bizo­nyára érdemes felhívni a fi­gyelmet rá, hogy melyek a leggyakoribb hiányosságok. Sokan nem szakemberrel ja­víttatják, tisztíttatják az olaj­kályhát, olyanok is, akik túl­ságosan bíznak vélt szakértel­mükben. Csupán egyetlen do­logról, a tömítések kicserélé­séről, visszaszereléséről feled­keznek el, s ez már elég ah­hoz, hogy a felhevült, éppen­séggel őrizetlenül hagvot' kályhánál olaifolyást, csöpö­gést előidézve tüzet okozzon. — S ha már a működő kály­hát említettem: számtalan az olyan eset is. amikor a forró tűzterű kályha- tartályába ön­tenek olajat, Mi, akik sok tragédiát láttunk, meggyőződ­hettünk róla: nem érdemes, nem szabad kockáztatni azt, hogy hátha sikerül, hátha nem fröccsen a töltött olaj a for­ró részekre. Ä taron;;házak — Sok helyütt baj van az olaj tárolásával is. Erre egy­re többen felhívják a figyel­münket. Nem ok nélkül, hi­szen egyes esetekben több ezer liter olajat tárolnak, s a leg­elemibb követélményeket sem veszik figyelembe. Nem tud­ják, hogy egy-ugy család egy­szerre legföljebb hatszáz liter fűtőolajat tárolhat, azt is csak szabadban vagy az e célra al­kalmas helyiségben. — Ebben az étiben is-több­ször adtunk hírt a palackos gáz okozta tüzekről, robbaná­sokról. Valóban olyan veszé­lyes? — Előrebocsáthatjuk, hogy nem a technikai fölszerelés­sel van baj ebben az esetben sem, hanem ahogy ezeket az eszközöket felelőtlenül hasz­nálják sokan. — Fejlődött-e valamit a la­kótömbök, toronyházak tűz­védelme városunkban? Milyen a biztonságuk? — Már korábban e hasá­bokon is beszámoltunk róla, hogy az úgynevezett tömbösí­tett, középmagas épületek tűz­eseteinél a legoptimálisabb esetben is, mintegy 15> perc elteltével kezdődhet a tűzol­tás. Éppen ezért sok helyütt a lakók, illetve a bérlők által is könnyen, kezelhető fali tűz­csapokat szerelték fel, ezekkel a tűzoltóság megérkezéséig maguk is megkezdhetik az ol­tást. — Más a helyzet a tízemele­tes házaknál. A Stromfeld sé- tányi toronyházak tűzvédelmét a magasnyomású, önműködően induló szivattyú szolgálná, csakhogy e rendszer karban­tartási hiányosságok miatt használhatatlan. Erre ezúttal is felhívom az üzemeltetők fi­gyelmét. F. I. Megérzik a hibát FessüBísésj­sssslélfcié A falusi,- de a városi villa­mos hálózatok túlterheltsége vagy egyéb ok miatt is előfor­dul, hogy a feszültség átmene­tileg vagy tartósan ingadozik. Ilyenkor egyes fogyasztók, mint például a rádió- és tévé- készülékek különösen megér­zik a hibát. Van módszer, esz­köz, amellyel átmenetileg se­gíteni lehet a hiányosságon. Sokan ismerik a feszültség- stabilizátor' egy-egy típusát, amely éppen ezt a hibát igyekszik kiküszöbölni. Mint megtudtuk: a péceli Vegyes­ipari Szövetkezet nemrégiben tért rá a készülék, egy fajtájá­nak gyártására. A Trakis Ipa­ri Szövetkezet megbízásából egyelőre ezer feszültségstabi- lizátort készítenek el. Szakmunkásképző Arany-kiállítás Arany János halálának szá­zadik évfordulója alkalmából nyitnak meg kiállítást a gö­döllői Madáchi Imre Ipari Szakmunkásképző Intézetben ma, pénteken. A bemutatandó könyvek között lesznek első kiadások, például az 1856-ban megjelent Összes versei, élet­rajzok, monográfiák, tanulmá­nyok, a kapcsos könyv, balla­dáinak illusztrált példányai, fordítás- és tanulmánykötetei. Ezenkívül >képeket, rajzokat mutatnak be. A kiállítás két hétig látható az intézet máso­dik emeleti folyosóján. Péceli brigádok Félretett forintok Azért mindenképpen az a jó a szocialista brigádok tár­sadalmi munkája esetére is, ha a brigádtagok tudják: mi­re keresik, kapják, fordítják a pénzt. A péceli Ruházati Ipa­ri Szövetkezet szocialista bri­gádjai — a Zója, a Dobó Ka­talin, a Vietnam, a Novem­ber 7. és a Kongresszus — legutóbbi kommunista mű­szakjuk bérét például a helyi öregek napközi otthona létre­hozására ajánlották fel. Az in­tézmény építésének céljairp. mintegy hatezer forintot tet­tek félre. • • Önzetlen munkával Tisztítják a Rákos-patakot A Duna menti Regionális Vízmű gödöllői üzemmérnök­sége Március 15. szocialista brigádja a vállalata részére kommunista műszakban és társadalmi munkában hat hó­nap alatt mintegy ötvenezer forint értékű múnkát teljesí­tett. A szennyvíztisztító telep fá­sításán, a fertőtlenítő épülete vízellátó vezetékének szere­lésén és a tmk-műhely beren­dezéseinek beépítésén dolgoz­tak egyebek mellett. A város területén ugyancsak vállaltak társadalmi munkát. Mint beszámoltunk róla: a Rákos-patak egy szakaszának környékét tisztítják, ezenkívül patronálják a Magyar— Szovjet Barátság lakónegyed óvodáját,- ahol a vízellátó, a szenny vizel vezető-beren­dezéseket és a központi fűtést tartották karban társadalmi munkában. Műszergyár Fiafalak fimócsbsása A fiatal mérnökök és köz­gazdászok tanácskoznak ma, október 22-én az ikladi Ipari Műszergyárban. Az eszmecse­re témája a KISZ termelési mozgalmai, illetve az FMKT szervezetek tevékenysége. Elkeseredett hajrában Győzelem idegenben Ismét November 7. Kupa Az elmúlt hetek legnehe­zebb mérkőzését játszotta áz utolsó előtti fordulóban váro­sunk sakkcsapata. Az ellenfél a Fóti Tsz SK csapata volt, amellyel hatórás küzdelemben A piac körül isiiéin; újdonság A kereskedők és a kisterme­lők számára sokkal nagyobb lehetőséget nyújt a gödöllői piac, véleményünk szerint, mint ahogyan azt kihasznál­ják. Legutóbbi látogatásunk alkalmával is könnyen össze­számolható volt, hányán áru­sítanak. Ott néhány újdonsá­got azonban felfedezhettünk, az egyik asztalsor végén három savanyúságos hordóból Kiss Jánosné galgahévízi' asszony kínálta az idei káposztát. öt éve jár a gödöllői piacra, ahogy mondja, szeret itt len­ni, friss zöldségféléket is áru­sít. A gödöllői ' tangazdaság slándján keresték a friss to­jást, amelyet Civa Ferencné árusít. Régi, jó ismerőse ő már a gödöllőieknek. Egy zsámboki asszony viszont háromfajta zöldpaprikát is kínált, 25—16 és 12 forintos áron. Az árak különben megfelel­tek az elmúlt hetinek, csupán a paradicsomét emelték. így most 22 forint kilója. Sok volt a borszívó .lopótök, amelyet li­teres nagyságra mértek. A li­teres 10, a kétliteres 20 forint volt. A szőlő 14—20, a körte 20, a zöldség 8, az alma 8, a burgonya 8 forintba került. A kapor csomója 5 forint. Ez alkalommal több volt a virág, mint a múltkori látoga­tásunkkor. A szegfű szálja 10, a krizantém csokorja 10 fo­rint. Cs. J. sikerült csak eredményesen megbirkózni. Az volt a jel­lemző, hogy- a csapat közép­ső emberei hamar megadták magukat, s két óra elteltével a fótiak 2-0-ra vezettek. Csak elkeseredett hajrában volt ké­pes fordítani a csapat, de hát: minden jó, ha a vége az. A mérkőzést idegenben, Foton nyerte meg csapatunk. GSC—Fóti Tsz SK 6-4 Táblánkénti eredmények: Kaposi 1, dr. Kasza 1. Láng 0, Varga 0, Berze 1, Szőke 0, Harsányi 1, dr. Farkas 0, Tom­pa 1, Szeles 1. Az utolsó fordulót novem­ber 14-én itthon játssza csa­patunk, ellenfele Perbál lesz. Előtte, november 6-án har­madszor rendezik meg a No­vember 7. Kupát, amelynek védője a tavalyi győztes Rütt- kay Péter mesterjelölt, a MÉM SE versenyzője. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Társas-ház. Családi hétvégi programok. Rock and roll Ká­véház. Zene: Old Boys együt­tes, 19 órakor. Éjszakai mozi: Resnais, Amerikai nagybácsim. Francia film, 22 órakor. A népművészeti műhely fog­lalkozása. A Fehérlófia című mese közös elemzése. Vezeti: Jankó vies Marcell, 18 órakor. Áldozatkész gödöllőiek áz oktatás cá művelődés háza és a diákság őszinte együttér­zéssel állt ki a minoriták mel­lett, amint ezt egy korabeli plakát igazolja, de az esemé­nyeket megállítani már nem tudták. Lány- és fiúiskola A századforduló táján Gö­döllőn szinte természetes tár­sadalmi és kulturális szükség- szerűségként vetődött fel egy középszintű iskola alapításá­nak a gondolata. A terv út­ját a nagyközség három ve­zető embere egyengette: Podrohányi József plébános, Kiss Ferenc községi jegyző és Ádám Ferenc bíró. A gimná­zium vezetését a minorita ta­nárok vállalták és az alapítás körüli teendőkből is kivették a részüket. A forradalom mellett Az első osztály — 46 tanuló­val — 1911-ben nyílt meg, a Kossuth Lajos utca 60. szám alatt. A következő osztályok már a régi községházán nyer­tek elhelyezést, az evangélikus templom mögött, a mai Gábor Áron utca 10 alatt. A volt Hamvay-kúria 1916- ban adott végleges otthont az akkor már 6 osztályból álló gimnáziumnak, melyet a nagyközség évről évre bérelt a koronauradalomtól. A terve­zett gimnázium, internátus és rendház építésére nem került sor, egyrészt az I. világhábo­rú, másrészt az 1919-es forra­dalmi események miatt. Ugyanis többen a paptanárok közül a forradalom mailé áll­tak és a vádirat szerint lázi tó előadásokat tartottak. Az ellenforradalom megtor­lásaként 5 tanárt papi és ta­nári hivatásának gyakorlásá­tól megfosztott, Kovács Józse­fet (Bernardint) pedig 10 évi börtönre ítélte. Gödöllő népe Meglepő az az áldozatkész­ség, amelyet Gödöllő lakói és pénzintézetei tanúsítottak a gimnázium jeles és jó tanulói­nak jutalmazásával és a sze­gényebb sorsúak segítésével kapcsolatban. összefoglaló adat szerint a magánszemé-, lyek 1921—1926 között 1 851 000 koronát adtak jutal­mazásra, a tankijnyvállomány gyarapítására és a tanári könyvtár bővítésére. Hason­lóan jótékonykodtak a pénz­intézetek is, amelyek 1911— 1923 között 2 ÖS7 000 koronát adtak, a gimnázium céljaira. A gimnázium — 19 évi fennállása után — 1930-ban szűnt meg. Ezalatt tantermei­ben megfordult 3783 tanuló s ezek közül 262 szerzett érett­ségit, Utána polgári leányis­kola lett, 1933—1943 között 2098 tanulóval. Igazgatójuk Soloky Erzsébet volt. Majd 1945—1947 között polgári fiú­iskolával bővült. Adám Zol­tán igazgatósága alatt. Az 1948-as államosítás után . az általános iskolákat összevon­ták és a felső tagozatosok egy csooortja nyert elhelyezést a volt gimnáziumban. A középfokú oktatáson kí­vül, 1972-ben itt talált otthon­ra a gimnázium egyik emele­ti helyiségében, a helytörténe­ti szoba, Heltai Miklós törté­nésztanár irányítása mellett. A heyltörténeti szoba hosszú évek céltudatos gyűjtőmun­kája után egy iskolaszintű tör­ténelmi gyűjteményből ala­kult ki, melynek megszervezé­sére Heltai Miklós kapott megbízást E prés János isko­laigazgatótól, aki mindenben segítette, csakúgy, mint utóda, Dékán Antal. Ezt megelőzően több kísér­let volt már Gödöllőn a mű­tárgyak összegyűjtésére, sőt múzeumalapításra is van pél­da. Így 1877-ben Römer Fló- ris és Dobozi István megala­pították a gödöllői múzeum­egyletet, amely egy múlva — sajnos — megszűnt. Említés­re méltó a premontreiek régé­szeti anyaga, majd Magyar Kázmér magángyűjteménye. Mindkettő a II. világháború alatt szóródott szét. Vala­mennyi jószándékú kísérlet­nek jellemzője volt a személy­hez kötöttség, s ezért egyik sem volt hosszú életű., Három irány Csak a Heltai Miklós tanár által vezetett helytörténeti szoba bizonyult tartósnak, 1977 végéig 10 000 műtárgyat gyűjtött össze, s munkájával megteremtette az önálló in* tézménnyé válás feltételeit. Ez 1978-ban be is következett, amikor a helytörténeti szobá­ból helyi örténeti gyűjtemény lett, Polónyi Péter irányításá­val, Szervezetileg a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­hoz tartozik, amely mindent elkövet a fejlesztés érdeké­ben. A helytörténeti gyűjtemény tevékenységének három fő iránya: a gödöllői művészte­lep örökségét; a Gödöllő és környéke növény- és állatvilá­gát, erdő- és vadgazdálkodást; a település történetét szem­léltető anyag gyűjtése, feltárá­sa, állandó kiállításuk létre­hozása. Az intézmény a bázisa, szakmai irányítója és szerve­zője a település múltjával és jelenével foglalkozó kutatá­soknak, az erre ösztönző törté­net- és krónikaíró pályázatok­nak, a honismereti mozgalom­nak és sok más, ebbe az irányba mutató közművelődési akciónak. A munkahely esztétikája cí­mű kiállítás. Dallos László Len­dítem lábamat című fotókiál­lítása, 15—20 óráig. Szolgáltatás: játékkölcsönzés 16—20 óráig, meseszoba (gyer­mekmegőrzés) 16—19 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Huszárik Zoltán grafikáiból kiállítás. Megtekinthető 10-től 16 óráig. Mogyoród, művelődési ház: Megemlékezés Arany János halálának 100. évfordulójáról, a felső iskolában 12.40 órakor. Mozi A hegyi barlang titka. Szí­nes szinkronizált szovjet film. Csak 4 órakor. Egymásra nézve. Színes ma­gyar film, 6 és 8 órakor. Felújítás előtt A helytörténeti gyűjtemény munkájának legnagyobb ered­ményeként könyvelhetjük el, hogy 1981-ben öt teremben megnyitották A gödöllői mű­vésztelep című kiállítást. Az időszaki kiállításait és állan­dó kiállítását eddig 25 000-en tekintették meg. Még ebben a tervidőszak­ban megkezdődik az épület teljes műemléki és a múzeu­mi- szükségleteknek megfele­lő felújítása, kiürítése, átala­kítása, A tanács erre a célra 1985-ig hárommillió forintot biztosított." A felújítás és át­alakítás tervei elkészültek, már csak az Országos Műem­léki Felügyelőség jóváhagyá­sára és az épület földszintjén működő konyha kiköltözésére kell várni. Minden reményünk megvan arra, hogy a helytörténeti gyűjtemény létrehozásának 10 évfordulóját 1988-ban a váro­si múzeum avatásával ünne­pelhetjük. Farkas György Szada Szigeti felvonulás Szadán az idén is megren­dezik ’ a hagyományos szüreti felvonulást és bált. Az októ­ber 24-én, 15 órakor kezdődő rendezvényen a mogyoródi asszonykórus is szerepel. A menet1 áz Export Csomagoló Vállalat kirendeltségétől in­dul. A bál a művelődési ház­ban lesz. Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen, Szadán, Veresegyházon október 23-án, szombaton 8 órától október 25-én, hétfőn 8 óráig: dr. Szécsi László, Gö­döllő, Szabadság út 99. Aszódon, • Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, I kiadón, Kartalon, Túrán, Valkón, Vácegresen, Váckis- úifalun, Vácszentlászlón. Ver- segen, Zsámbokon, október 33-án, szombaton 8 órától, ok­tóber 25-én, hétfőn 8 óráig: dr. Varró Imre, Túra, Dózsa György u. 2. .->SN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap!

Next

/
Oldalképek
Tartalom