Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

1982. OKTOBER 22., PÉNTEK A felsőoktatásban Munkával kombinált képzés Rohammal nem megy Kis szél is hajthatja a malmot Késlekedve ismerjük fel a minőség jelentőségét A költő emlékére Arany János- kiáiiítás Arany János halálának 100. évfordulója alkalmából emlék- kiállítás nyílt csütörtökön a Petőfi Irodalmi Múzeumban; megnyitót Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott. A múzeumban bemutatják Arany János utókorra maradt hagyatékát, irodalmi és tárgyi emlékeket, felidézve ezzel a költő életét és munkásságát. A látogatók elé tárják Dómján Ferenc grafikusművész svájci hagyatékából hazakerült 30 li­nóleummetszetét is, melyek­nek Arany művei voltak ihle­téi. * Hallom, amint megszólítják: „Marika néni, szeretném, ha segítene!” S ő máris segít, ha tud. Indul, hogy intézkedjen. Juhász Erazmuszné, a Pest megyei Műanyagipari Válla­lat cipőalkatrész-gyárának szakszervezeti titkára. Számá­ra nem szokatlan, hogy az asszonyok ügyes-bajos dol­gaikkal felkeresik. Folyton fő a feje ö maga is sorjázóként kezdte. Lassan húsz éve an­nak, hogy belépett a gyárba, s már akkor bizalminak vá­lasztották. A kétkezi munká­tól ma sem riad vissza, ugyan jelenleg a fizikai munkások csoportvezetője. A bizalomra most is méltó. Bizalmiból előbb a nőbizottság elnöke, majd a műhelybizottság tit­kára lett, s jelenleg az üze­mi szakszervezeti bizottság titkára. A három műszak — hiszen a cipőalkatrész, a fröccs- és kikészítőüzemben is ilyen be­osztással dolgoznak — mindig okoz konfliktust. Bizony előfordult az is, hogy az asszonyokkal kellett neki vitáznia, mert nem értet­ték meg: saját érdekeik ellen ágálnak. Példa erre az ötna­pos munkahét bevezetése. Ne­hezen fogadták el, s álltak át sokan. Beszéltek róla, vitat­koztak eleget, míg végül a jó­zan ész legyőzte a felkavart érzelmeket. Már nem szívesen változtatnának ezen a mun­karenden. Az igaz, hogy a tit­segítsük a fiatal házasokat, három- és többgyermekes csa­ládokat. Ezek esetében indo­kolt lehet az általános elvek­től* eltérő hitelezés is. — Milyen szerepe, munkája van az OTP-nek az előtaka- rékosságban ? — Az előtakarékosság egyik legismertebb és legközkedvel­tebb formája az ifjúsági taka­rékbetét. Ez igen kedvező fel­tételeket teremt a fiataloknak, mert az elhelyezett betét után magasabb összegű kamat jár. Lakásépítés, vásárlás esetén ezzel egyező összegű, hosszú- lejáratú kölcsönt kaphatnak kedvezményes kamatozással (3 százalék), az egyébként ad­ható hitel felső határösszege felett. A tanácsoknak is joguk lesz átmeneti lakások kiutalásakor a bérlőt előtakarékosságra kö­telezni. Vagy a jobb és na­gyobb lakásba való költözést csak akkor teszi lehetővé, ha az ehhez szükséges összeget rendszeres takarékossággal gyűjtik össze. Az OTP jelen­leg foglalkozik különböző elő- ! takarékossági formák kidolgo­zásával, amelyek lakásépítés­nél, vásárlásnál, hh-,Colvételi előnyökkel járna. Nagyobb felelősség — Az OTP-nek, mint nép­banknak, megnövekszik-e a munkája az új lakáspolitikai törekvések szolgálatában? Csütörtökön az . Országos Pedagógiai Intézetben befeje­ződött az a háromnapos ta­nácskozás, amelyet A társadal­mi-gazdasági és tudományos­technikai fejlődés, valamint a felsőoktatás fejlődése Magyar- országon címmel a Művelődé­si Minisztérium és az UNESCO Nemzetközi Oktatástervezési Intézete szervezett. A szeminárium vitaindító előadásai után Csehszlovákia, Franciaország, az NDK, a Szovjetunió, Togo és Tunisz küldöttei, valamint a magya.' oktatásügy szakemberei négy szekcióban folytatták munká­jukat. Megvitatták a felsőok­kár nem volt rest felkeresni a környező községeket, ahon­nan az asszonyok bejárnak, segítséget kérni ahhoz, hogy az óvodai nyitva tartás alkal­mazkodjon az asszonyok új munkarendjéhez. Sike.ült. A jó tájékozottság Na persze, akad azért si­kertelen kísérlet is. A munka­ruha, melyért már annyiszor szólt, még mindig nem érke­zett meg. Az üdültetés is gond ma még, kevés a családos be­utaló. Csak nagy ritkán sike­rül a főidényben kiharcolni egyet-egyet. A vállalati üdü­lők pedig önellátóak. Az asz- szonyok, ha már üdülni men­nek, pihenni szeretnének. De ott vásárolni és főzni is kelle­ne, ám így jóval költségesebb. Negyedévente összeülnek a szakszervezeti tisztségviselők, megvitatják a soron követke­ző feladatokat. Szó kerül mín- dénről, például arról is, hogy a drága védőcipőket nem le­het hordani. A bakancs ke­mény, nehéz és feltöri a lá­bukat. De azért is szólnak, ha rövid az idő a tájékozódásra egy-egy tanácskozás előtt. Bi­zony előfordul, hogy a tiszt­ségviselők nem kapják meg időben az írásos anyagot. Pe­dig, ha a véleményükre kí­váncsiak, nekik időben kell tájékozódniuk, s a csoportjuk véleményét megkérdezniük. Nagy népszerűség Sokat vállal e gondokból a szakszervezeti titkár. Az asz- szonyok viszont jól tudják, — Az Országos Takarék- pénztár munkája összetettebb, felelősségteljesebb lesz. Min­den hitelbírálat egyedivé vá­lik, hiszen az eddigi gyakor­lattal szemben — amikor is a hitelek nagy részét garantál­tan nyújtottuk — vizsgálja a hiteligénylő családok létszá­mát, jövedelmi, vagyoni hely­zetét, tehát a családok hitel- képességét. Ez nyilvánvalóan több és más jellegű munkát jelent; ennek ellenére szeret­nénk elkerülni, a hitelbírála­tok átfutási idejének növeke­dését. Az új hitelfeltételek szé­lesebb körű> változatosabb hi­telfelvételi lehetőségeket nyúj­tanak. Ezért nyilván nagyobb lesz a kísértés a minél nagyobb eladósodásra. Úgy érezzük, a takarékpénztár felelőssége ab­ban is megnyilvánul, hogy megakadályozza a lakosság mértéken felüli eladósodását, mivel az a családok létbizton­ságát veszélyeztethetné. Sze­retnénk, ha óvatosságunkat, józan ítélőképességünket a la­kosság megértéssel fogadná, mert csak így alakulhat ki a lakásépítők, vásárlók és a ta­karékpénztár helyes, a társa­dalmi célokkal is egybevágó partneri kapcsolata. Cserhalmi Imre VÉGE tatás tervezését, tervezhetősé­gét, szerkezeti változásait, va­lamint a nappali oktatás és a munkával kombinált képzés, továbbá a több fokozatú felső- oktatás lehetőségeit. Külön szekcióban foglalkoztak a tu­dományos fejlődés és a szako­sítás, a felsőoktatási intézmé­nyek és a vállalatok közötti kapcsolat kérdéseivel, az alap­képzés, a posztgraduális okta­tás és az iskolán kívüli kép­zés összefüggéseivel. Szó esett a társadalmi igények és a népgazdaság munkaerő-szük­séglete közötti ellentmondá­sokról; s a friss diplomások elhelyezkedéséről. hogy náluk a szakszervezet nemcsak bélyeget árul. Ami­kor egy felhívás jelenik meg a faliújságon, azt mondják: biztos megint a szakszerve­zet... S nem ok nélkül, hi­szen elég, ha csak azokra a kedvezményes árusításokra gondolunk, amelyeket a dol­gozóknak szerveznek. Ezzel nagy népszerűségre tettek szert. Ugyanis már évek óta íratlan szerződést kötöttek a környező intézményekkel, vál­lalatokkal. Eredménye: ter­mékeiket a PEMÜ dolgozói kedvezményes áron vásárol­hatják. Volt már zöldségáru­sítás, de csizmákat és cipőket is vehettek, olcsón, helyben. S ilyenkor a szakszervezeti aktivisták — köztük a titkár is — beállnak a pult mögé, s árusítanak. Amikor pedig az ott dolgo­zókat hallgatom, tudom, hogy nem üres szólam, mikor azt mondják: Nálunk tekintélye van a szakszervezetnek. Ezt erősíti munkájával az egyik választott vezető: Juhász Erazmuszné is. Az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága és a MÉSZÖV vezetői a közelmúlt­ban Örkényben tartott megbe­szélésükön értékelték a taka­rékszövetkezeteknek és az Ál­lami Biztosító fiókjainak idei együttműködését. A takarék- szövetkezetek átvállalták a kartonok kezelését, a casco, az élet- és a lakásbiztosítás díjbeszedését, sőt, szerződése­ket is kötnek. Egyes helyeken a gyorsan orvosolható ká­rokért <például üvegtörésért), járó összegeket is kifizetik. Tavaly Pest megye takarék- szövetkezetei 44,4 millió Ft biz. tosítási díjat szedtek be, idén szeptember 30-ig már többet: 51,5 milliót. Nyolcvanhat köz­ségben IS szövetkezet nyújt biztosító szolgáltatásokat a la­kosságnak. Mindkét fél jó jár, mert a szövetkezetiek költségtérítést kapnak a part­nertől, az ÁB-nak nem . kell beruháznia, új dolgozókat al­kalmaznia. Az ügyfeleknek pedig előnyös, hogy mind több biztosítási problémát tudnak helyben elintézni. Nem kétséges, hogy a taka­rékszövetkezetek dolgozói többletmunkát vállalnak, de — mint Kálmán Béláné, a MÉSZÖV titkára mondta —, céljuk, a lakosság minél szín­vonalasabb kiszolgálása. Az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága versenyt is hirdetett. Az első helyezett takarékszövetkezet vándorser­leget, oklevelet és tízezer fo­rintot, a második hét, a har­madik négyezer forintot kap. Mindkét szervezet vezetői hasznosnak látják az együtt­Furcsa küzdelem ez, apró mozzanatok zászlóaljai sora­koznak a csatamezőn, s az igény előőrsei, a kényelmeske­dés utódvédjei galoppoznak körülöttük. Voltak, vannak közlegények, tisztek, táborno­kok, akik úgy hitték, hiszik, egyetlen derekas rohammal be­veszik az áhított erődöt, ám mind többen látják be, nem megy ez így és új elemekkel gazdagítják, teszik hatásosab­bá stratégiájukat, taktikáju­kat. Fölhagyva a képletesség­gel : a csatamező a termelés, az erőd a termékben megtestesü­lő — a tervezéstől a vevőszol­gálatig tucatnyi tényezőt ma­gába foglaló — minőség. Mozgó mérce Csupán négy és hat százalék van az ún. kiváló minőségű áru — az „A” minőségi kate­góriába sorolt termék — ará­nya a hazai cipőipar teljes termelésén belül. A Iábbeliké- szítésben vezetőnek tekinthető külföldi cégeknél ez a szám húsz és negyven százalék kö­zötti. A tetemes eltérésnek vannak objektív okai — a Pest megyei Műanyagipari Vállalat ceglédi cipőgyárában csak a legidősebb szabászok emlékeznek arra, milyen is a nemzetközileg első osztályú­nak minősített felsőbőr —, mint az alapanyagok milyen­sége, a kellékellátás Ismétlődő akadozása stb. A hibák tete­mes része mégis technológiai rendetlenségre, a szervezetlen­ségből fakadó kapkodásra, egy-egy részművelet — pl. a talpragasztás — visszatérő si­lányságára vezethető vissza, azaz a lehetségesnél is kisebb a kiváló és az első osztályú áru aránya. A csizmáknál a kifogásolt termékek 66 százalékánál — a termelési minőségellenőrzés, a kereskedelem és a vásárlók ál­tal tett jogos észrevételek ösz- szesítése ez a 66 százalék — a kifogásolt gyermekcipők hetven százalékánál műszaki — gyártási — hibát állapítot­tak meg, egy esztendő adatai alapján. A kiváló áruk csekély aránya, a minőségileg kifogá­működést, ám vallják, hogy a lehetőségek még nincsenek kihasználva. sóit termékeknél -a műszaki hibák szembetűnő elsőbbsége lényegében két végpontja a hosszú láncolatnak; azt sűríti tényékbe, adatokba, amit bát­ran nevezhetünk a lehetősé­gek elvesztegetésének. Nem okvetlen a kiválót, a már-már tökéletes árut kell értenünk a minőség alatt — bár a közvélekedésben fölbuk­kan az erre való hajlandóság —, hanem a használati célnak, rendeltetésnek megfelelőt, az­az az előírttal, a tervezettel egyező minőségű — osztályú — terméket. Ráadásul azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a minőségi jellemzők al­kotta mérce nem mozdulatlan; a piaci igények — majd érték­ítéletek — alapján változik, magasabbra, alacsonyabbra kerül. Minden árufajtának a maga szerepkörében kell megfelel­nie a minőségi követelmények­nek — a zsebrádiótól nem vár­ható el az a hangminőség, amely az asztali készülékeknél természetes —, amibe a mű­szaki jellemzők éppúgy bele­tartoznak, mint az ár, az ér­tékesítés — benne a csomago­lás, a szállítási határidő, a szervezett vágy csak ígért szervizelés stb. — feltételei. Summa summarum: a minő­ség a megbízhatósággal egyen­lő, ha a közgazdasági fogalma­kat hétköznapival cseréljük fel. Ettől a tapasztalattól ve­zettetve szervezte át teljes mi­nőségellenőrzési rendszerét például a Forte Fotokémiai Ipar, alakította át a művelet­közi ellenőrzések hálózatát az alvázak összeszerelésénél a Csepel Autógyár, iktatott be újabb laboratóriumi vizsgála­tokat a Dunai Kőolajipari Vál­lalat. A megbízhatóságban tes­tet öltő minőség ugyanis a. fel­használó, a vásárló szemében garancia, azaz pénzre, jövede­lemre váltható valami, tehát érték, a legnehezebben meg­szerezhetők közül való. Viharos tenger Kilenc éve vagyunk csak tagjai az Európai Minőségügyi Szervezetnek; nem kapkodtuk el a dolgot, vélhetnénk aligha alaptalan malíciával. Legyünk azonban tárgyilagosak. A gaz­dasági fejlődés bizonyos sza­kaszában a mennyiségi igé­nyek kielégítése az elsődleges. Ezen a szakaszon — némely kivételtől eltekintve — most már túljutottunk, ám késve ismertük fel, láttuk be, hogy mind a bel-, mind a külföldi vevők szemében döntővé vált az áru minősége. A késedel­mes belátás lassú cselekvéssel társul; ez az igazi gondunk. Viharos tenger hullámaira emlékeztet az ipari értékesítés alakulása: 1981 ^decemberében 107 milliárd forint értékű áru hagyta el a termelőhelyeket, idén januárban 69 milliárd­nyi...! A fémtömegcikkipar például 236 millió forinttal több árut szállított a belkeres­kedelemnek idén márciusban — azaz a negyedév végén! —, mint a kezdő hónapban, janu­árban. Föltételezhető-e, hogy a kapkodás, a túlóráztatás, a mindenáron történő kiszállí­tás ’ közepette ott állna a mi­nőség, ahol lennie kellene, a fő helyen?! Tapasztalataink szerint a megye híradás- és vákuum- technikai, műszeripari üzemei­nek egy részében a negyed­évek utolsó hónapjában, de kü­lönösen a félév, az esztendő befejező szakaszában az átla­gosnak a két-, háromszorosára nő a minőségromlás miatti ún. árengedményes termékek ará­nya a teljes árukibocsátáson belül. A gépipar egészén belül a legtöbb kár — minőségrom­lás következtében — a hiradás- és vákuumtechnikai iparban, a villamosberendezés- és -készü­lékiparban keletkezik. Ami­nek következményeire fényt vet, hogy a roham idején, az­az a negyedévek végén készí­tett termékek négyszer gyak­rabban szorulnak garanciális javításra, mint a többi hónap­ban előállítottak. Volt olyan remény, talán a termelés nö­vekedésének visszafogottabb üteme — idén az első félévben 3,3 százalék — módot kínál a minőség szerepének erősítésé­re, az ehhez fűződő követelmé­nyek fokozott érvényesítésére. A remények — eddig legalább­is — nem igazolódtak .. Jó lenne ezeknek a remé­nyeknek szilárd támaszt talál­ni, ismereteink viszont e tá­maszok hiányára figyelmeztet­nek. A megye gépipari üze­meinek döntő részében ugyan­is a műszakiaknak mindösze két-három, a teljesítménybér­ben elszámoltaknak pedig csu­pán nyolc-tíz százaléka az, akinek javadalmazása lénye­gesen függ mennyiség és minő­ség viszonyától...! Ha ez egy vállalatra lenne jellemző, azt mondhatnók, nem élnek a dif­ferenciálás, az ösztönzés lehe­tőségével. Mivel azonban itt általános, majdnem mindenütt jelenlevő gyakorlatról van szó, hiba lenne csakis a vállalatok­tól számon kérni a termékmi­nőség alakulását. A kört tágí­tani kell, még ajckor is, ha a következtetések lényegében az ipar egészét a szabályozás tel­jes rendszerét érintik. Hosszú távra Kimondhatjuk: a szabályo­zórendszer egésze nem ösztön­zött a minőség irányába — ha­nem a mennyiség felé tereit — és így a termelők szelekció nélkül változtatgatják a ter­mékskálát, a jót, a korszerűt a silánnyal, az elavulttal egy gyékényen árulva. Idén janu­ártól a szabályozók alkotta ke­retek a korábbinál valamelyest jobban kifejezik azt a társa­dalmi érdekeltséget, amely a minőséghez fűződik, s a továb­bi változtatások — az irányí­tási és szabályozási rendszer átfogó reformján belül — még inkább ebbe az irányba • kell, hogy mutassanak. Ha a mak­rokörnyezet ilyen átalakulását gyorsuló ritmusban követi a mikrokörnyezet reagálása — ne feledjük: ahol nem kellően szervezett a munka, ott nincs megfelelő fegyelem, fegyelem híján pedig puszta óhaj a mi­nőség —, akkor átfogalmaz­hatjuk az eddigi tapasztalatok­ból leszűrt véleményt. Mert rohammal, kampányokkal nem ment, megy a minőség javí­tása, másként azonban — a környezet egészének változta­tásával — igenis megy. ráadá­sul az így létrejövő eredmé­nyek hosszú távra kínálnak 8 haladáshoz alapot. Mészáros Ottó Vizsgára készül a görgő A Magyar Gördülőcsapágy Müvek diósdi gyárában az év vé­géig csaknem tíz új típusú csapágy fejlesztését kell befejezni. Ezeket az Egyesült Államokba szállítják, ahol minősítik, vizs­gáztatják a diósdi csapágyakat. A következő évben mintegy másfél millió csapágyat gyártanak amerikai megrendelésre. A képen: Debreceni Gáborné egy műszak alatt közel 50 ezer gör­gőt vizsgál meg Barcza Zsolt felvétele Goad az mindig akad Talpal, hogy intézkedhessen Hálunk tekintélye van a szakszervezetnek Sz. M. Gyümölcsöző együttműködés k lakosság szolgálatára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom