Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1932. OKTOBER 21. CSÜTÖRTÖK Műszaki letek Tudomány és Ipari termelés A Pest megyei műszaki he­tek egyik kétségkívül kiemel­kedő rendezvénye lesz a IV. konzervgépfejlesztő konferen­cia. E tanácskozást a Gépipari Tudományos Egyesület rende­zi városunkban, október 22- én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel a Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskola aulájában. Lépést tsrteni A meghívó szerint a találko­zó elsőrendű célja, hogy a konzervipari gépek gyártói és felhasználói találkozzanak, majd pedig együtt megfogal­mazzák a fejlesztés feladatait. A tanácskozás jelentőségét bizonyítja, hogy ebből az alka­lomból előadást tartanak a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, a MEZŐ­GÉP Tröszt, a kecskeméti MEZŐGÉP, az ' AGROBER- ÉLITI, a KOMPLEX, az ÉL­GÉP vállalatok, valamint a Nagykőrösi Konzervgyár, s ter­mészetesen a Nagykőrösi Gép­gyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet szakemberei. A témák az egyes berende­zések használatától kezdve az olaj árváltozásának hatásáig sok területét felölelik a kon­zervipari műszaki fejlesztés­nek. Minthogy városunkban a konzervgyár a legnagyobb üzem, a szóbaníorgó konferen­cia, különösen azáltal, hogy témája a fejlesztés, nem csak a szakembereket érinti. Kissé nagyvonalúan kerekítve a szá­mokat elmondhatjuk, hogy szinte a fél város élete, lakos­ságának életszínvonala függ attól, hogy a konzervgyár mi­ként tart lépést a gazdasági körülmények változásaival. A konzervgyári változások gyakorlati hatásaira azonban kár a szót vesztegetni. Ezekről mindenki tud, aki figyel arra, hogy hány munkáslakás, hány iskolai tanterem, óvodai és bölcsődei férőhely épült gyári segítséggel. S az is, aki nem feledkezik meg arról, hogy a gyár akkor segítheti igazán a várost és lakóit, ha nyereséges, ha jól gazdálkodik, ha fejlő­dik. A pénteki tanácskozásnak, s valamennyi hasonló rendez­vénynek van azonban másfé­le hatása is, amelyet ritkán tartunk számon, s amelyről gyakran meg is feledkezünk. A szellemi, a tudományos ha­tásról van szó. Ennek egyik feléhez nem kell különösebb magyarázatot fűzni. Ahhoz tudniillik, amely új ismeretek átadásával, illetve átvételével a helybeli szakemberek látó­körének kiszélesedésében mu­tatkozik meg. Egyszerűbben szólva a nagy­kőrösiek bármely műszaki ta­nácskozáson hallhatnak vala­milyen jó ötletről, melyét az­tán átvesznek, felhasználnak. Ilyen esetben mások szellemi terméke révén, az elgondolás megértésével lépnek előre. A tanácskozások hatásának másik fele nem ilyen termé­szetű. Ezt a részt, idegen szóval inspirativ hatásnak ne­vezhetnénk. Egyszerűen arról van szó, hogy a konferenciák egész légköre, mások ötletgaz­dagsága, vagy egyszerűen csak tudományos rangja alkotó munkára serkentheti, új elkép­zelések kidolgozására inspirál­hatja városunk szakembereit. Nem szabad lebecsülni ezt a hatást. Annyira nem, hogy még olyan műszaki tanácsko­zásokat is érdemes itt meg­rendezni, melyen nagykőrö­siek, mondjuk, egy árva szót sem szólnak. Mert miről is van szó ebben az esetben? Nos, arról, hogy városunkban nincsenek kutatóintézetek, nincsenek tudományos kuta­tással is foglalkozó felsőokta­tási intézmények. S bár a mű­szaki szakemberek közül is mind többen szereznek egye­temi doktori címet, tudomá­nyos fokozattal rendelkezők, tehát kandidátusok, akadémiai doktorok és akadémikusok nem dolgoznak az üzemekben. Vonzó példa Szerencsére nem kell emiatt bánkódni. A tudömányos ered­mények így is, e szakemberék hiányában is eljutnak a város­ba. Nyomtatásban kicsit las­san és megkésve, tudományos tanácskozásokon viszont meg­lepő gyorsasággal. Az úgy­mond tudós szakemberek hiá­nyának egyetlen hátránya van. Mégpedig az, hogy hiába né­zünk körül, nem találunk ’— ha szabad ezt mondani — test­közelben személyes és vonzó példát, melyet tudományos ku­tatóként követni lehetne. Nos, ezt a hiányt pótolják a tudo­mányos tanácskozások. Más lapra tartozik, hogy az ipari termelés, legalábbis egyelőre, még nem is igényli úgynevezett tudósok közvetlen közreműködését. Üj gépeket és tudományosan máshol meg­alapozott új technológiákat ki­dolgozó szakemberek munká­jára tart számot, s ilyen em­berekből Nagykőrösön sincs hiány. Máshol, különösen a fejlett tőkés országokban a tudósok, a kutatók nagyobbik hányada éppen nem az intézetekben, hanem az iparban dolgozik. Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy a tudományos eredmé­nyekre nem azért van szük­ség, hogy meg lehessen tölteni valamivel az egyetemi, intézeti évkönyveket. A tudományos eredményre ott van szükség, ahol — durván kifejezve a do­log lényegét — azonnal pénzt lehet csinálni belőle. Tehát a gyárban. fessél Hegyes? Például a Nagykőrösi Kon­zervgyárban. Eléggé nagy üzem ahhoz, hogy egyelőre még csak hatással legyen a tudományos kutatásra, például konferenciákkal, kísérletek fi­nanszírozásával, majd pedig tudományos központtá is vál­jék. A konferenciák akarva- akarátlanul is erre készítik fel szakembereit. Farkas Péter Könyvkereskedések Hárem helyett egy igen jé A felszabadulás előtt, há­rom könyvkereskedése volt Nagykőrösnek. Az egyiket Ba- zsó Kálmán nyomdatulajdonos özvegye vezette. Az iskolaév elején tankönyveket árult. Más könyvekért azután csak nagy ritkán keresték fel. Fő­leg télidőben, kölcsönkönyv- tárával csinált egy kis for­galmat. Meg azután a majd minden héten tartott műked­velő előadások jegyeit árusí­totta. ílsm kapható A másik két könyvkereske­dőnél is majdnem hasonló volt a helyzet. Ámbár Németh Géza nagyobb könyvválaszté­kot kínált. Sőt, egy nagykő­rösi író, Nagy Lajos várostör­téneti elbeszéléskönyvét is kiadta. Mégis, főleg abból élt, hogy kereske.delminyomtat- vány-raktárt szervezett s el­látta a nyomtatványokkal fél Pest megyét. A harmadik könyvkereskedő idős embar, Geszner Jenő volt. Inkább könyveket kö­tött, s kölcsönkönyvtárából heti 10 fillérért kölcsönözte a régi szerelmes regényeket. Még az első körösi szerkesztő Tóth József Nagyvilági nő cí­mű, s több más regénye is megvolt kölcsönkönyvtárá- ban. Mégis kevés kölcsönköny- vet váltottak nála, mert az egyik körösi újság, az előfi­zetőknek ingyen adott köl­csön könyveket. Komoly könyvválasztékot nyújtó könyvkereskedést csak Váiegstssi sSapelvek Ä -közművelődés valósága A közelmúltban lapunk is hírt adott arról, hogy az Arany János Művelődési Köz­pont kérdőíveket bocsátott ki, melyeken a művelődni vágyók igényei felől érdeklődtek az intézmény munkatársai. Nos, azóta a kérdőívek tekintélyes hányada már kitöltve vissza­érkezett megszerkesztői aszta­lára, s talán kiértékelésükre sem kell sokáig várakozni. S minthogy a kérdések nagyon részletesen firtatták az igé­nyeket, bátran lehet remélni, hogy a központ műsorpoliti­kája javulni fog. Ezzel a som­más ítélettel és reménykedés­sel voltaképpen napirendre is térhetnénk a kérdőívek ügye fölött. Ám most, amikor már feltehetőleg senkit sem befo­lyásolunk a lapok kitöltésé­ben, talán nem fölösleges szó­vá tennünk egy furcsaságot. Nos, a kérdőív szerkesztői következetesen választásra szólították fel a kitöltéssel bajlódókat. Például így: Me­lyik képzőművészeti műfajt kedveli leginkább? Milyen műfajú előadást néz szívesen? Mely színház előadásait néz­né meg szívesen? És így to­vább. Természetesen minden kérdést követett a lapokon egy hosszú felsorolás is, meg­könnyítendő a választást. Pél­dául a képzőművészeti kérdés után a következő: festészet, grafika, szobrászat, kisplaszti­ka, tűzzománc, más, éspe­dig ... A szándék érthető. A mű­velődési központ meg akarta tudni, hogy festőkkel kezdjen tárgyalásba a majdani kiállí­tások dolgában, vagy inkább szobrászokkal. S tájékozódni akart afelől is, hogy a kecs­keméti vagy a szolnoki szín­házzal építgesse tovább kap­csolatait. S tisztázni óhajtotta, hogy a színházaktól mit kér­jen. Operettet, görög tragé­diát, társadalmi drámát? Nagy esemény a tanyavilúgban, ha megérkezik a posta­autó. Az itt élők talán mindenkinél jobban várnak a hírek­re, s ezért rendszerint sokan állnak a postaládák mellett, a menetrendszerinti pontossággal közlekedő gépkocsit várják. Hancsovszki János felvétele Praktikus érdeklődés. Valószí­nűleg csak ilyen alapon lehet műsort szervezni. Tény és való ugyanis, hogy az embe­rek is valahogy így válogat­nak. Azt mondják: „Én az operettet szeretem, én pedig a tűzzománcokat.” Nyilvánvaló, hogy arra a kérdésre is min­denki tudott válaszolni, mely a meghívandó művészek iránt érdeklődött. Itt nem volt fel­sorolás, tehát mindenki beír­hatta a kedvenceit. Som La­jostól Fischer Annie-ig. Csakhogy ez a választósdi mégis furcsa. Aki ugyanis szereti mondjuk a képzőmű­vészeteket, az éppúgy kedveli a jó szobrokat, mint a jó pla­kátokat. Más lapra tartozik, hogy kiválaszt valamilyen műfajt, s annak a szakértő­jévé válik netán, s abból töb­bet szeretne látni. Ám a tűz­zománcokhoz is csak akkor lehet érteni igazán, ha jára­tos az ember elsősorban a táblaképek világában, s tulaj­donképpen az egész képzőmű­vészetben. A szakértelem szükségképpen szükebb terü­letekre korlátozódik, viszont az érdeklődés-nem korlátozha­tó. A végletekig eltúlozva a dolgot, el lehet jutni addig a következtetésig, hogy aki vá­lasztott, arra nem is érdemes figyelni. Ugyanis behatárol­ható szakértelem van, ugyan­ilyen érdeklődés nincs. Aki csak egy dolog iránt érdeklő­dik, abban nincs érdeklődés. Mindettől függetlenül aligha lehetett volna jobb, s főként célravezetőbb kérdőívet ösz- szeállítani. A közművelődés realitása, hogy az emberek ma még leginkább művészeti ág k és műfajok szerint válo­gatnak. Pedig tudják, hogv operettben is van jó és rossz, s country muzsikában is akad kiváló és csapnivaló produk­ció. F. P. A Nagykőrösi Konzerv­gyárban nagy gondot fordíta­nak arra, hogy a fiatalok kel­lő politikai felkészültséggé! rendelkezzenek. Jól szolgál­ják ezeket a törekvéseket a vállalati fórumok és az ifjú­sági vitakörök, melyek foglal­kozásain jól képzett szakem­berek tartanak előadásokat különféle témákban. A KISZ városi Bizottsága két évvel ezelőtt Kiváló vita­kör elnevezésű vándorzászlót alapított, melyet először a Nagykőrösi Konzervgyár do­bozüzemének Kállai Éva, majd pedig a befőttüzem Jó­zsef Attila elnevezésű alap­szervezete nyert el. Szeretnék, ha a több előadásból álló vi­takör az idén is eredményes lenne. Ezeken olyan sokakat érdeklő kérdésekről esik szó mint például a VI. ötéves terv feladatai, az üzemi de­mokrácia, a magánvállalkozó, sok, valamint a munkásőrség helye, szerepe társadalmunk ban. a felszabadulás után nyitott a Nagykőrös és Vidéke Fo­gyasztási. és Értékesítő Szövet­kezet, melyet Kopa Eszter boltvezető komoly rátermett­séggel népszerűsített. Munká­ját a múlt években Répás Jó­zsef folytatta, majd Kissné Kecskés Katalin vette át a bolt irányítását, aki sok után­járással és szakértelemmel a boltot a nagyobb vidéki köny­vesboltok színvonalára emel­te. Megértük azt, hogy ha va­lamilyen könyvújdonság a környékben nem kapható, a körösi könyvesboltba jönnek érte és itt megkapják. áj?nf©tfc irodalom A napokban arról érdek­lődtem a könyvesboltban, hogy miként sikerültek a Hungaroton hanglemezhetek? — A hanglemezvásárlók szá­mának állandó növekedéséből ítélve, — mondotta Kissné Kecskés Katalin boltvezető, szinte biztosan számítottam arra, hogy a hanglemezhetek jól sikerülnek. Nem is csa­lódtam, sok lemezt eladtunk. — Az októberi megyei könyvhetek forgalma és a mű­szaki és közgazdasági könyv­hónap hogy indult? — Elégedett vagyok. Sokan vásárolnak komoly műszaki könyveket és közgazdasági ta­nulmányokat. A ' megyei könyvhetek keretében pedig, az új és ajánlott szépirodalom és mező- és kertgazdasági könyvek fogynak. i^ktárHnm tárolják — Hallottam, hogy új, tá­gasabb helyiséget kap a köny­vesbolt. — Igen. Boldog vagyok, hogy megkapjuk az Országos Takarékpénztár volt helyisé­gét, s előreláthatólag újévre átköltözünk. A kialakítandó tágas, szép helyiségben még bővebb választékot tárhatunk kedves közönségünk elé, olyan könyveket is, melyeket most a raktárban kell tárolni — fejezte be tájékoztatását a könyvesbolt vezetője. Kcpa László Borozó a B idai kapuhoz A múlt években a Mészáros János Tsz elődje, az akkori Szabadság Termelőszövetkezet a Deák téren, borkóstoló ital­boltot nyitott, főleg azzal a céllal, hogy a városunkba lá­togatókat a tájjellegű körösi borokkal megismertesse. Ké­sőbb az italbolttá vált borkós­toló már nem illett a város központjába, különben is a tsz, a Hunyadi Termelőszö­vetkezettel való egyesülés után a Kossuth Lajos utcán megfelelő vendéglátóhelyi­séghez jutott. Ezért nemrégi­ben a borkóstoló italboltot oda, saját házába helyezte át. Ez a ház a felszabadulás előtti időkben Bán István idős korcsmáros háza és borméré­se volt, mely arról volt híres, hogy ott mindig jó bort mér­tek. Ezt a példát akarja kö­vetni a Mészáros János Ter­melőszövetkezet is. Mint Fe­kete József tsz-elnök mondot­ta, a most folyó idei szüret al­kalmával a borkóstoló részére szőlőtermésükből külön ka­darka, rizling és kövidinka bort szüretelnek. A borkóstoló új helyéhez történelmi emléket is fűznek. Azt írták ki a cégtáblára, hogy: „A Mészáros János Tsz borozója a Budai kapuhoz”. Nagykőrös őskorában ugyan­is a szájhagyomány szerint, ezen a környéken volt a vá­ros egyik kapuja, mely a Bu­da felé vezető országúira nyílt. A korszerűen berendezett tágas bormérést úgy a vidéki, mint a helybeli vendégek szí­vesen látogatják. A boltveze­tő Susán Sándorné. Az üzlet­ben most arra készülnek, hogy a vendégeket a feketekávé mellett, harapnivalóval is ki­szolgálják. K. Lk Kosárlabda-eredmények Az utóbbi napokban vala­mennyi kosárlabda-csapatunk hazai pályán küzdött tétmér­kőzésein: az NB II-es nők a Petőfi-sportcsarnokban, a többiek a gimnáziumi labda­játék-teremben. Az NB Il-es női bajnokság­ban: Csepel SC—Nk. Pedagó­gus 154-33 (80-20). Nk.: Ma­tuskáné, Molnár, Kiss (18), Bartha (8), Szabóné (7); cse­re: Boros. A tavasszal még az NB I-ben szerepelt, nagy tu­dás- és magasságbeli fölény­ben levő fővárosiakkal szem­ben semmi esélyük sem volt a helyieknek. A cél a ISO pont elkerülése volt, ami sikerült. A megyei felnőtt férfi baj­nokságban: Nk,: Pedagógus- Ráckevei Tsz SK 93-79 (38-33). Nk.: dr. Ábrahám (10), Mo- csai (16), dr. Gáspár, Józan (6), Varga (25); csere: Juhász (4), Pomázi (6), Danóczi (16), Lakatos (6), Csikós P. (4). Az 1982/83. évi első bajnoki talál­kozójukon az első játékrész­ben nagy iramban és helyen­ként jó játékkal mérkőztek ellenfelükkel a hazaiak. A kö­rösiek inkább lendületes tá­madások végén, a vendégek pontosabb dobásokkal érték el pontjaikat. A második fél­időt remekül kezdték a he­lyiek, 7 perc alatt 61-41-re el­húztak. Ezután időnként könnyelműsködtek. Megyei férfi ifjúsági baj­noki és középiskolás kupamér­kőzésen: Nk.: Gimnázium— Ceglédi Gimnázium 79-35 (39-9). Jó játékkal nyertek a hazaiak. Legjobb dobók: Áb­rahám (31). Horváth T. (18) és N. Szűcs (14). A megyei serdülő és diák­bajnokságban: Nk. Gimná­zium—Ceglédi Gimnázium 82-35 (40-16); a körösi fiúk végig vezetve biztosan nyer­tek; id.: N. Szűcs (21), Ábra­hám (191 és Molnár B. (17). A Váci Gimnázium—Nk. Gim­názium leány mérkőzés idő­pont ütközés miatt elmaradt. A megyei úttörő leány baj­nokságban, Nk. Pedagógus— Monori Kossuth isk.; 39-28 (15-18); végig jóiramú hajrá­jában a helyiek még erősíteni tudtak és megérdemelten for­dítottak; ld.: Kosa (21) és Varga (7). Nk. Pedapógus— Monori SE 45-25 (34-14); má­sodik találkozójukon is meg­érdemelten nyertek a körö­siek; ld.: Kósa és Varga (15— 15). A megyei mini leány baj­nokságban: Monor-i Kossuti isk.—Nk. Arany isk. 26-14 (17-8). A vendégcsapat volt a jobb. Ld.: Gábor és Lengyel B. (4—4). Tornasiker A fővárosban, egyidőben rendezték Budapest és a vi­dék serdülő fiú II. osztályú tornász csapatbajnokságát. A szorgalmas, jól felkészült Nk. Kinizsi gárdája (Kasza Tamás, Bállá László, Ajtai Attila, Ba­ri Béla, Pozsár Zsolt, Pod- horszki Róbert) jól előrelépett, 12 vidéki csapat küzdelmében a negyedik helyen végzett. A körösiek összesítésben (Buda- nest és vidék együtt) az elő­kelő hatodik helyet érték el. Csütörtöki snertműsor Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 13.30: Nk. 224-es Szakmunkásképző —Ceglédi Szakmunkásképző, körzeti diák bainoki és 15 óra: Nk. Toldi—Ceglédi Gim­názium. megyei közéniskolás visszavágó kupamérkőzés. S. Z. wmmíAQim Hair. Színes amerikai film musical. (14 éven aluliakna! nem ajánlott!) Előadás 5 és 1 órakor. A stútliómnziban Az ifjúság édes madara Amerikai film. (16 éven felü beknek, fél 6-kor és fél 8-kor SliuHÁzma A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban este 7 órakor, A fátyol titka. Déryné bérlet.-j3N ttláé—2/(Nagykőrösi Hírlap-* I lípscfp vitakörök Autóval érkeznek a hírek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom