Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

■ ÄBONYI KRÓNIKÁM 1 A Vöröskereszt teendői Gondoskodnak a tanyai öregekről Pető Istvánná, a Vöröske­reszt abonyi csúcsvezetőségé­nek titkára Pest megyét kép­viselte a szervezet közelmúlt­ban megrendezett VI. orszá­gos kongresszusán. Egy ilyen országos tanácskozás nem csu­pán élmény, hanem tapaszta­latszerzésre, és tervek ková- * csoiására alkalmas fórum. Ö is így érzi ezt. Hármas cél — Amit a kongresszuson hallottam, feltétlenül haszno­sítani szeretném mindennapi munkám során — jelentet­te ki. — Az egyik a véradó­mozgalom fejlesztése, a másik az idősekről való gondoskodás, a harmadik pedig az egészsé­ges életmódra nevelés. A vér­adás jelentőségét eddig sem becsültem le, de a kongresz- szuson felsorolt példák soka­ságából értettem meg igazán, milyen nagy jelentősége lehet annak a 3—4 deci vérnek, amit felajánlanak az emberek. Abonyban az üzemi véradók mellett jelenleg 250 önkéntes van. A vérmennyiséget te­kintve járási viszonylatban igen jó helyen állunk, de még­sem lehetünk elégedettek. — Milyen módszerrel tud­nának újabb híveket szerezni a mozgalomnak? — Fokozni kell a propagan­damunkát. Erre jó alkalmat szolgáltatnak a közelgő ta­nácstagi beszámoló^, a vörös­keresztes taggyűlések és a Ha­zafias Népfront által szerve­zendő falugyűlés. A tapaszta­lat ugyanis az, hogy ezeken a fórumokon sok embert meg lehet nyerni az ügynek. Jó pé’da volt erre az idei vér­adás. — A kórházakban gondozott idősek között szép számmal vannak olyanok, akik nem igényelnek gyógyintézeti keze­lést. Róluk otthon, a lakásu­kon is gondoskodhatnánk. Eh­hez azonban szükségesnek tar­tom a szociális gondozók lét­számának növelését — foly­tatta Pető Istvánné. — Ha ez sikerülne, sok kórházi ágy fel­szabadulna, és azok kaphat­nák meg, akik ténylegesen or­vosi kezelésre szorulnak. — Van erre reális lehető­ség? — Igen. A Vöröskereszt ak­tivistáit szeretnénk megnyer­ni e feladatnak és a téeszek mezőőreit is bevonni ebbe a munkába. Nagy segítséget nyújthatnának azzal, ha a ta­nyákon élő idős embereknek bevásárolnának, nagy felvág­nák a fát, bevinnék a vizet. A magányos tanyai embernek gyakran még a kenyér-, vagy tejbeszerzés is gondot jelent. A külterületi részeken kevés bolt van, ahhoz pedig, hogy a községbe bejöjjenek, nincs már erejük. Szeretnénk a gon­dozóknak tanfolyamot szer­vezni, amelyeken orvosok, egészségügyi dolgozók adná­nak hasznos tanácsokat, útba­igazítást, hiszen nem ritka, hogy egy-egy idős ember a gyógyszerezésben is segítségre szorul. Ne szokjanak rá A Vöröskereszt abonyi csúcs- vezetőségének számtalan jó elképzelése van az egészséges életmódra neveléssel kapcso­latban. Például az alkohol és a dohányzás elleni küzdelmet már iskolás korban indokolt­nak tartják elkezdeni. Sürge­tő feladat — elsősorban . a szülők körében — olyan pro­pagandát elindítani, hogy ne engedjék gyermekeiket rá­szokni a cigarettázásra. Gy. F. Termékváltás «tán Varroda lett a kocsigyárból Újabban védőruhákat gyártanak A Fővárosi kézműipari Vál­lalat abonyi üzemében a tá­gas udvarra kiszüremlett han­gos kopácsolást a nyár végén mély csend váltotta fel. Szó sincs arról, hogy az üzemet bezárták volna, csupán ter­mékváltás történt, ez az oka a gyökeres változásnak. Az egyik műhelycsarnokban szab­nak, a másikban varrnak, az üzem polgári védelmi ruhák gyártására tért át. Ahol néhány hónappal ez­előtt babakocsik készültek, most ruhákat szabnak. Kocsi Istvánné néhány munkatársá­val közösen éppen egy jókora acélszürke anyagot terített szét az 5—6 méter hosszú asz­talon. Belejönnek — Nekem mindkét munka egyforma, egyelőre nem tudok különbséget tenni. Talán a ba­bakocsi-készítésben nagyobb gyakorlatunk volt, gyorsabban haladt a munka, de remélem, ebbe is belejövünk — mond­ta. Türei Istvánné január else­jétől dolgozik itt, és a ter­mékváltásig kempingcikkeket varrt. — Kicsit nehéz volt mag­szokni a változást, de úgy ér­zem. most már elég jól megy — újságolta. — Norma szerint naponta 22 ruhát kell össze­állítani. de 31-et készítek el. Gondolom, így a keresetem sem csökken és ugyanúgy megtalálom a számításom, mint korábban. — Jó az üzemnek a viszony­lag gyakori termékváltás? — kérdeztük Földi Istvánné Üzemvezetőt. — A sűrű termékváltás se­hol sem jó, de a mai gazdasá­gi viszonyok között minde­nütt olyasmit kell gyártani, amire igény van. és nem sza­bad figyelmen kívül hagyni a gazdaságosságot sem — vála­szolta — Mi tagadás, az első hónap mindnyájunknak nehéz volt. mert ez lényegesen bo­nyolultabb munka. — Egyesek szerint az átál­Felvételünkön az új termék a rögtönzött bemutatón. lás jövedelemcsökkenéssel járt. Igaz ez? Ek'rsk a régi bárt — A vállalat egy hónap be­tanulási időt szabott meg, er­re az időszakra az átlagkere­setüket kapták meg az asszo­nyok és lányok. Az igaz, hogy szeptemberben néhánynak vé­konyabb volt a borítéka, ami a kellő gyakorlat hiányával magyarázható, de ebben a hó­napban már elérik a régi bárt. Biztosíték erre. hogy havonta 2100 darab ruhának kell elké­szülnie, és szeptemberben már 2160 darabot szállítottak el. — Igaz, hogy a termékvál­tás miatt többen munkahelyet változtattak? — Ez ilyenkor előfordul. Van egy-két ember, aki nem tud megbirkózni a feladatok­kal. Szerintem nincs ebben semmi különös. Amennyiben elmentek, ugyanannyit felvet­tünk — adott választ Földi Istvánné. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A PEST BEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM , 1982. OKTÓBER 21. CSÜTÖRTÖK Ef’úinunkás- és szakmusikásnapok Egy itt terveztek, alkottak A teltek előtt Beszéljünk nyíltan lakóterületünkről t Mint már jeleztük, Ceglé­den lakóterületi fórumot tart a VII. számú területi párt- alapszervezet. a tanácstagi csoport, a körzeti népfront bi­zottság. Az esemény színhelye a Várkonyi iskola Rákóczi úti épülete, az időpont október 25-e, hétfő délután 18 őrá. A Beszéljünk nyíltan lakóterüle­tünkről című főrumot Kovács Károly, a városi tanács elnöke vezeti. A VII. számú területi párt­alapszervezet kezdeményezé­séhez csatlakozott a III-as pártalapszervezet is, így a Ká­rolyi Mihály lakótelep és a Fáy András lakótelep együtt tartja meg október 25-én a fó­rumot. Pest msgyei fkiesők vetélkedője Vasárnap nyílik A minap izgalmas verseny színhelye volt az ÉVIG ceg- .léái gyára. Az őszi ifjúmun­kás- és szakmunkásnapok ke­retében megyei meghívásos ve­télkedőt rendeztek. Ennek az volt a célja, hogy a műszakiak és a szakmünkásfiatalok job­ban megismerjék egymás mun­káját. A korábbi tapasztalat azt bizonyította, hogy olyan hely­telen nézetek terjedtek el, amelyek kellő megalapozottság nélkül mondták ki, hogy bez­zeg a műhelyben, vagy bezzeg a műszaki osztályon milyen könnyű dolguk van az embe­reknek. A verseny alapvető célkitűzése éppen az volt, hogy a szakmunkás- és a műszaki fiatalok közösen oldják meg a feladatokat. Együtt tervezze­nek, alkossanak, és közelebb kerüljenek egymáshoz későbbi munkájukban. Pest megye gyá­rainak fiataljai jobban megis­merhetik egymást, felmérhetik tudásukat. Ödetcs feladat A hat csapat első feladatként politikai totót töltött ki. Rátó- ti János, a gyár főmérnöke, az értékelő bizottság elnöke is­mertette a verseny gyakorlati tudnivalóit. A *szerszámkészítő és az esztergályos munka egé­szen az ebédig tartott. A szerszámműhely egyik esz­tergapadján fiatalember dolgo­zott, a köpenyén lévő emblé­ma szerint a Csepel Autógyá­rat képviselte.. Bruszt _Má­tyásnak hívták. így nyilatko­zott: — ötletesnek tartom a ka­pott feladatot. Ehhez szükség van a gyakorlottságra és a kéz­ügyességre is. Sok segítséget kaptunk, az előkészített mun­kadarabtól a mérőóráig min­den a rendelkezésünkre állt. A másik padnál az ÉVIG versenyzői serénykedtek. Az utolsó simításoknál tartottak, amikor megkérdeztük: — Mennyire elégedettek a feladattal? Ondó Ferenc: — Bonyolul­tabb dologra számítottunk Papp Zoltán: — Ennyi idő­re nem is lehetett komplikált munkát kiadni, ezért reálisnak tűnik a követelmény. Egyéb­ként szívesen kapcsolódtam be a versenybe, minden rábeszé­lés nélkül. Fürgén, rátermetten A szerszámkészítők is már vége felé jártak a munkának Az ÉVIG versenyzőinek csak egyetlen mozzanat volt hátra. Nagy József szerszámkészítő és Murányi Tibor szerkesztő dol­gozott együtt. — Nehezebb megbízatást vár­tunk; de ez sem volt könnyű Megvolt a bonyolultága, amire figyelni kellett. Az IMI csapatát sem volt nehéz összeúerbuvátni, voltak már néhány versenyen, gon­dolták, itt sem vallanak szé­gyent, hiszen a szerszámmű­helyben, ahol dolgoznak, volt már alkalmuk bebizonyítani rátermettségüket. Ebéd után a tervezési és a technológiai programmal foly­tatódott a verseny. Közben Tolna Sándorral, a KISZ vá­rosi bizottságának titkárával beszélgettünk. — Tavaly városi versenyt rendeztünk. Jó volt, tetszett mindenkinek ez az újszerű ve- ‘élkedési forma. Az akkori ni I ákból okultunk, s igyekeztünk nogy most ne forduljon elő ha­sonló. Az ÉVIG vezetőiben ió partnereket találtunk, köszöne­tét érdemelnek, amiért helyet adtak és támogatták a verseny megrendezését — mondotta a városi titkár. Érdemes volt A bíráló bizottság pártatlan döntése alapján az alábbi ered­mények születtek: 1. a Pestvi­déki Gépgyár, 2. a Csepel Autó­gyár, 3. az Ipari Műszergyár. Bérleti előadások Iklad, 4. az ÉVIG ceglédi gyá­ra, 5. a KÖZGÉP, 6. a Mecha­nikai Művek abonyi gyáregy­ségének csapata. A versenyzőknek és a bírá­lóknak egyaránt az volt a vé­leményük, hogy egy jól szerve­zett, színvonalas vetélkedő rész­vevői voltak. Sz. I. Őszi tárlat Abonyban, az országos mú­zeumi hónap eseményeként megnyílik vasárnap, október 24-én délelőtt fél 11 órakor Xlll. abonyi őszi tárlat, a" nagyközségi tanácsháza eme­leti dísztermében. A kiállítás vendége lesz Kuruc D. István, hódmezővásárhelyi Munkácsy- díjas festőművész^a Magyar Népköztársaság kiváló művé­sze. Filmek színes forgataga A XIII. abonyi őszi tárla­tot •Tusnádi Attila újságíró nyitja meg. A népművelés egy formája Cegléden tulajdonképpen csak egy filmszínház van, mégis gyakran a bőség zava-' rával küzdhet a mozirajongó. Kora délutántól késő estig egyhuzamban ott ülhetne, ha úgy tetszik, mert van olyan nap, hogy ahány előadás, any- nyi filmet láthat. Délelőtt sem üres a nézőtér, olykor diákelőadás zajlik, iskolás cso_ portok számára. Előadás kez­detére ilyenkor szinte minden égtáj felől a mozi felé ka­nyarog a diákok zajos, cse­vegő oszlopsora. A film, amit látnak, rendszerint a tan­anyaghoz kapcsolódik, irodal­mi, történelmi, földrajzi, vagy általános ismereteiket gazda­gítja. Nem sikertelen A ceglédi mozinak egy nagy és egy kamaraterme van. Mind a kettőben vetítenek egyszerre. A kamarateremben látható filmek általában olya* nők, amelyek kisebb csoport érdeklődésére számíthatnak. Ősztől szinte kora nyárig zajlana^ és igen népszerűek a bérleti előadások. Mint je­lezték, ezekből ez az évad sem szűkölködik. A filmszínház nemcsak a szórakoztatás,, ha­nem a népművelés egyik fon­tos centruma a városban. Feladatát kellő műsorpolitiká­val igyekszik jól ellátni. Mint a bemutatásra kerülő filniek választékából és a közönség­forgalom számadataiból kitű­nik, nem is sikertelen ez az igyekezet. A középiskolások filmklub­ja, amely most az ifjúság gondolatvilágának megválto­zásával foglalkozik a II. vi­lágháború utáni időkre utal­va, már megtartottta első előadását. Magyar, francia, svéd és dán filmet tűztek műsorra. A sort Szabó István rendező Szerelmesfilm című műve nyitotta, sorra kerül Lean-Due Godard rendezésé­ben a Négyszáz csapás és Ar­ne Mattson rendező Egy nyá­ron át táncolt című filmje. A kamaramoziban ezen kívül, szintén középiskolásoknak szánva, sorra vetítik az iro­dalmi tanulmányokkal kap­csolatos magyar filmeket, a Kosztolányi Dezső regényéből készült Édes Anna címűt, Mó­ricz Zsigmond filmesítctt re­gényét, az Árvácskát, Cseres Tibor Hideg napok és Sánta Ferenc Húsz óra című regé­nyének filmváltozatát. Korhatár nélkül Külön előadássor indul a Dózsa György ifjúsági klub népes mozirajongó társasága kérésére, ök hétfőnként a kamaramozi 19 órakor kezdődő előadását látogatják, hat fii met látnak Jancsó Miklós rendezésében, ezen kívül cgyet-egyet Huszárik Zoltán, Sándor Pál, Sára Sándor és Fábri Zoltán emlékezetes alko­tásaiból. Bérletet is kiad a mozi, a tanulóifjúság számá­ra. Ennek szelvényei a korha­tár nélküli, délután bemuta­tásra kerülő és nem emelt helyárú filmekhez érvényesek. Hétfőn tartja első előadását a zártkörű, felnőttek számára induló Máriássy Félix Film­klub, este 20 órai kezdettel. Olyan filmeket tűztek műsor­ra, amelyek a múlt két évti­zedben közönségsikert arat­tak. Vajon miért volt hajdan a gyász színe a fehér? Milyen öltözéket viselt a télbúcsúzta­tó kiszebábu? A népi tréfa­teremtő őserő hogyan jelení­tette meg a menyasszonyvá­lasztást, s az elvesztett uráért bánkódó asszony miképp adta tudtul szomorúságát? Apró mozaikok a néprajz sokszínű világából. Külön-külön is kétségtelen sikerű előadásté­mák. Ám ezen a délutánon — lomhán pislogott a nap — nem TIT-programra gyűltek össze a csemői nyugdíjasok. Két jól működő klub is ver­buválódott a községben élő idősekből. Ezúttal együtt ül­dögéltek a tanács dísztermé­nek kényelmes, puha foteljai­ban. Rumos tea gőzölgött, ap­rósütemény sorakozott a tá­nyérokon. Ráérős eszmecsere duruzsolt a levegőben. Ven­déget vártak: M. Koncz Zsu­zsát, a külhonban is jól is­mert Tápiómente együttes ki­tűnő táncosát, aki nem éppen szokványos bemutatóra vállal­kozott. Szórakoztatóan, érzéklete­sen fejtette meg, mihdenki számára érthetően, a néprajzi talányokat. Amit az apró szín­padon tett, alighanem azt ne­vezi a szaknyelv komplex is­meretterjesztésnek. A figyel­mes csemői publikum végig követhette, miként őrzi meg, s formálja át a néptánc a ma már csak leírásokból, em­lékekből ismert néphagyomá­nyokat. A pompás régi szabá­sú ruhák, a szemléltető esz­közök, a zene, a váltott tánc­fajták, s a rítusokhoz fűzött magyarázatok egységes, szép műsorrá kerekedtek. M. Koncz Zsuzsa tudásához s tárgyához méltón elevenítette fel a nép­élet apróbb-nagyobb epizód­jait. Elsődlegesen a tánc for­manyelvén szólt, de mindvé­gig felhasználta az ismeret­adás egyéb, ugyancsak érdek- feszítő eszközeit. Kezdeményezése újszerű, mindenképpen figyelmet ér- i demel. Nem véletlen, hogy a Vízhiány az emeleten Gyengébb nyomás A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat abonyi üzem­egységénél október 26-án és 27-én kerítenek sort a vízto­rony éves karbantartására, ezért két napon át gyengébb lesz a hálózati víznyomás, sőt, az emeletes ház lakói idősza­kos vízhiányra is számíthat­nak a jelzett időpontban. csemői nyugdíjasok viszontlá­tással búcsúztak tőle. V. S. Szabad idő Mese és gombfoci Szombaton és vasárnap is derűs eseményekre várják a gyerekeket Cegléden, a Kos­suth Művelődési Központ sza­badidős programja keretében, amely mind a két napon 9— 12 óráig tart. Szombaton a 4-es teremben pomb/oci-bajnokság lesz, amelyre a helyszínen lehet jelentkezni. A 6-os teremben a rajzolók tüsténkedhetnek, nyári élményeiket vethetik színesen papírra. A 7-es szo­ba az asztaliteniszezőké, a 3-asban a színes televíziós műsort nézhetik. Vasárnap a 2-es teremben mesemondó és szavalóverseny lesz, a 4-esben sakk és sok társasjáték várja a betérőket, a rajzszobai, program: szén- rajzkészítés. Sscm!anuf keres a rendőrség Október 14-én 17 óra 50 perc körül Cegléden, a Rá­kóczi úton, a Teleki utca ke­reszteződésében, a Korzó cukrászda előtt, egy ismeret­len, rendszám nélküli segéd- motoros elütötte az előtte át­haladni' szándékozó, kerékpár­iát toló Lűr Istvánné ceglédi lakost, majd megállás nélkül tovább haladt. A rendőrség kéri. hogy je­lentkezzenek azok a tanúk, akik a balesetre vonatkozóan, vagy a segédmotorral kapcso­latban felvilágosítást tudnak adni. Személyesen vagy tele­fonon adhatnak információt a városi-iárási rendőrkapitány- 'áS közlekedési alosztályán, munkaidő után pedig a rend­őrkapitányság ügyeletén.-SSN 01XJ—2500 (Ceglédi Hírlap) A tánc formanyelvén ' Szavak helyett mozdulattal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom