Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

Várkonyi Péter Moszkvában Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának meghívására szerdán Moszkvába utazott. Kíséreté­ben van Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Munkapad a tanműhelyben Hegesztés a lecke Tudományos tanácskozás Káderképzés Feltételek, követelmények A szocialista országok kom­munista és munkáspártjai oktatási és tudományos intéze­ti vezetőinek nemzetközi ta­nácskozása kezdődött szerdán Tihanyban. Két fő téma sze­repel a napirenden: a káderek képzésének új feltételei és mai követelményei, valamint a tudomány eredményeinek felhasználása az oktatásban. A többnapos tanácskozáson részt vevő delegációkat a vendég­látók részéről Huszár István, az MSZMP Központi Bizottsá­ga . Társadalomtudományi In­tézetének főigazgatója üdvö­zölte. Szabó József, az MSZMP Politikai Főiskolájának rekto­ra a tanácskozás fő témáit fel­vázoló előadást tartott, majd több külföldi küldöttség veze­tője szólalt fel. XXVI. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM Árai 1,40 íoríllt 1982. OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK A KISZ érdekvédelmi munkája Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságinak tagja tartott előadást A KISZ Központi Bizottsága rendezésében az if­júsági szövetség érdekképviseleti, érdekvédelmi munká­járól szerdán kétnapos tanácskozás kezdődött a KISZ Központi Bizottságának székházában. Az értekezletet Juhász András, a KISZ Központi Bizottságának titkára nyitotta meg, majd Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tartott előadást. Bevezetőjében hangsúlyoz­ta: a párt és a kormányzat a gazdaságpolitika alakításával foglalkozva keresi a választ arra: mit kell tenni, hogy nemzeti teljesítőképességün­ket növeljük, nemzetközi ver­senyképességünket javítsuk. A továbbiakban emlékeztetett arra: már a XII. kongresszu­son is elhangzott, hogy az el­kerülhetetlen áremelkedések hatását két rétegnél ellensú­lyozzuk szociálpolitikai intéz­kedésekkel: a kisnyugdíjasok­nál és a többgyermekes csalá­doknál. BIZTONSÁG Ha a kongresszusi elhatáro­zásnak megfelelően idén augusztusban az áremelkedé­sek ellensúlyozására nem is tudtunk pótlásokat adni, de számon tartjuk ezt a kötele­zettséget és érvényesíteni igyekszünk. Miben keresheti a fiatal generáció a saját perspektí­váját egy lelassult növekedé­si szakaszban? Mi azt gondol­juk: változatlanul abban, hogy részt vállal a társadalom közös ügyeinek megoldásában. A gazdasági növekedés las­sulása még nem jelenti a tár­sadalmi fejlődés egészének lefékeződését; és a gazdasági ütem csökkenése sem örök életű. A közös célokért, a munkahelyen és a közéletben cselekedjen a mai fiatal gene­ráció is. Az idősebbek pedig nyissanak teret a cselekvésre kész fiataloknak. A gazdasá­got új, növekedési pályára ál­lítani, a gazdálkodás módsze­reit célszerűen alakítani ter­mészetesen nemcsak a fiata­lok dolga, de végső soron a mai fiataloknak kell sok mindent megvalósítaniuk ab­ból, aminek most kezd neki a társadalom. Ez célokat jelent, tehát perspektívát is. A pers­pektíva felé is akkor közeled­nek, ha reálisan határozzák meg a közvetlen napi felada­tokat, és ezeket becsülettel el is végzik. Mit itt, Magyarországon egy olyan társadalomban élünk, amely sok történelmi meg­próbáltatás és egy társadalmi krízis okozta súlyos megráz­kódtatás után negyedszázada a nyugodt fejlődés útját járja. Az az érdekünk, hogy a fő társadalmi és politikai kérdé­sekben kialakult széles körű egyetértés fennmaradjon és erősödjék — mondotta befe­jezésül Benke Valéria, majd válaszolt a hozzá intézett kér­désekre. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál csaknem hétszá- zan tanulják a különböző építőipari szakmákat. Közülük 72-en a vállalat központi telepének korszerű tanműhelyében, a töb­biek pedig a vidéki telephelyeken létesített tanműhelyekben, illetve a munkahelyeken sajátíthatják el a szakmai tudnivalókat. Hófúvás a szovjet fővárosban Őszi híradás téljelekkel Az időjárás váratlan sze­szélyeihez hozzászokott moszkvaiak számára is meg­lepően korán köszöntött be a tél a szovjet fővárosban: kedden reggel hófúvásra és mínusz 4 fokos hőmérsékletre A fákkal gazdálkodnak Tsz-erdészetek társulásban it megye százalékát; ~ éz az országos át­lagnak másfélszerese — borít­ja erdő, aminek 26 százaléka szövetkezeti tulajdonban van. A VI. ötéves tervidőszakban a közös gazdaságok erdő- és fa­gazdaságának feladatai jelen­tősen megnőnek, ennek megfe­lelően gyarapszik telepítési és felújítási kötelezettségük. E ne­hezebb feltételeket csak az együttműködés új formáinak megteremtésével tudják teljesí­teni. Ezért hozták létre az el­múlt esztendőben azt a hat tár­sulást, amely ma már a szö­vetkezeti erdőterület 63 százalé­kán tevékenykedik. Bár a társulások megalakí­tása jelentős előrehaladást hozott — magasabb a szakmai színvonal és korszerűbb gépe­ket, berendezéseket alkalmaz­nak —, a termelőszövetkeze­tek erdőgazdaságainak mégis számos gonddal kell szembe­nézniük. A gazdasági társaságok nem rendelkeznek megfelelő fej­lesztési alapokkal, a termelő- eszközök árának várható emelése miatt sok esetben az egyszerű újratermelés feltéte­lei sem biztosítottak, holott a tervek 20 százalékos termelés­növekedést irányoznak elő. Szükség lenne tehát a hektá- rankénti vagyoni hozzájárulás megemelésére. Kedvezőtlen a szövetkezeti erdők fajta- összetétele is, a feldolgozás során a termékek nagy több­sége a göngyölegek csoportjá­ba tartozik. Általános prob­Erdei léma az anyagmozgatás elég­telen műszaki színvonala, a tárolás nehézségei. A közeljövőben sok múlik azon, sikerül-e egységes me­gyei koncepció alapján a kü­lönböző szektorú erdőgazda­sági tevékenységet összehan­golni. Erősíteni kell a gazdál­kodás vállalkozás jellegét is nagyobb gondot fordítva a te­lepítésekre, a feldolgozásra. Módosítani kell ugyan­csak a beruházások rend­jét, azok pénzügyi forrásait. E té­mával foglalkozott többek kö­zött tegnap a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Pest megyei Területi Szövetségé­a szénégetők is nek elnöksége a Tatárszent- györgy melletti Sarlósárban megrendezett ülésén. V. B. ébredtek a moszkvaiak. Nem javult az időjárás szerdára sem, sőt mínusz 6—8 fokra hűlt le a levegő. Hatalmas felhőszakadás és vihar következtében tegnap reggelre megszakadt a tele­fon-, a telex- és a vasúti ösz- szeköttetés Alicante spanyol tengerparti várossal. A mé­lyebben fekvő utcákon he­lyenként másfél méteres ma­gasságban hömpölygőit az ár. Az egész éjjel tomboló vihar több száz tengerparti hétvégi házat döntött romba. Eddig két halálos áldozatról érke­zett jelentés. Itthon az erdőségekben megkezdődött az idei makk­termés összegyűjtése. Különleges, ritka növény, a prémes tárnics bontott .szir­mot a soproni természetvédel­mi területen. Elhúzódó vonulásról, furcsa étkezési szokásokról adnak hírt a madártanyák népének életét figyelő ornitológusok. A szakemberek szerint két évti­zede nem fordult elő, hogy október közepén ilyen kevés madarat lehetett látni a Hor­tobágyon. A magyarázat az, hogy az északi tájakon még bőséggel találnak élelmet a délre készülő madárcsapatok. Nem így a Fertő tavi nagy­kócsag: a védett madaraknak már csak szűkösen nyújt ele- séget a tó, ezért egérhúsra fanyalodtak. Százával járják a határt, vadásszák a mezei rágcsálókat. Az M3-as bevezető szakaszán Forgalom a felüljárón Szerdán délben Budapesten megindult a forgalom a Hun­gária körút és a Kacsóh Pong­rác út kereszteződésében épült felüljárórendszer egy részén. Ezzel egyidőben átadták az Amerikai úti gyalogos aluljá­rót is. Furatmaró kijelzővel A Kőbányai Szerszámkészítő és Finommechani­kai Ipari Szövet­kezet gödöllői üzemében április óta dolgozik az NDK-gyártmányú furatmaró beren­dezés. Nagy pon­tosságú szerszá­mokat gyártanak e géppel, amely­nek egyik külön­legessége, hogy digitális jelző- rendszere van. Barcza Zsolt {elvétele Most az M3-as autópálya folytatásaként készülő úgyne­vezett fővárosi 3-as számú fő­forgalmú út — ez a bevezető szerkezetként ismert — záró- csomópontjában lévő, három­részes felüljárórendszer Árpád- híd felőli két hídját adták át az építők. A két felüljáró 400 méteres hosszán, valamint a csatlakozó útvonalakon több mint 10 ezer négyzetméternyi útpályát burkoltak érdesített, öntött aszfaltréteggel. Az új át­járók átadásával egyidőben le­zárták a régi felüljárót amely­nek pályaszerkezetét kell fel­újítani. Közélet Púja Frigyes külügyminisz­ter szerdán Moszkvába érke­zett, ahol részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri bizottságának ülé­sén. Dr. Rudolf Hartmann elnök vezetésével szerdán Budapest­re érkezett az Osztrák Köztár­saság Legfelsőbb Bíróságának küldöttsége. lőterületen kezdeményezi ugyanezt, több-kevesebb si­kerrel, önkéntes rendőrök, a tanácsok közreműködésé­vel. Szép szándék, örvende­tes tény, hogy ma sokkal több értékesebb dolgot lehet ellopni tőlünk, mint akár húsz esztendővel ezelőtt, de eszünkbe ötlött-e már, hogy vikendházba leginkább für­dőruha kell és napszem­üveg, nem briliánsnyakék meg nercbunda? Alkalom szüli a tolvajt — szól a régi mondás. Anél­kül, hogy a betörések, rab­lások áldozatainak felelős­ségéről ne szólnánk, nem beszélhetünk a tettesek el­marasztalásáról sem. A me­gyei rendőr-főkapitányság illetékes osztályai a meg­mondhatói, mennyi mindent lehetett vplna megmenteni körültekintőbb, megfontol­tabb tulajdonosi magatar­tással. A betöréses lopások esetében legtöbbször a meg­lopottak gondatlansága az egyik bűnös. A községekben sok bolt nem rendelkezik például megfelelő vagyonvédelmi, biztonsági berendezésekkel. A bevételek sorsa bizonyta­lan, hiszen a posta koráb­ban zár, mint az üzletek, s nem mindenütt szervezték még meg a kint maradt pén­zek őrzését. Papírkosárban is talált már, betörő több tízezer forintot, mert pán­célszekrény nem lévén, a boltvezető csak néhány pénzdarabot hagyott a fiók­ban, a nagyj át biztonsági okokból a szemét alá rej­tette, reggelig. Elképesztő, az már igaz, de ki mit tett volna a helyében? A társadalmi tulajdon ellen vétők tábora 'mintha szűkebb lenne mint korábban, a kár össze­ge mégis nagyobb. Hitem szerint túlzott a bizalom né­mely vállalatok, intézmé­nyek, gazdaságok berkeiben. Szigorúbb és következete­sebb belső ellenőrzéssel meg lehetne — s kellene — aka­dályozni a sikkasztások, jog­talan pénzszerzések többsé­gét. Sajnos, a belső ellen­őrök csapatát nagyon sok munkahelyen még mindig afféle szükséges rossznak tartják, olyan ellenségnek, amelytől nem lehet meg­szabadulni, ám illik kiját­szani, csalafinta módszerek­kel minél alaposabban be­csapni. Pedig munkájukkal az ellenőrök is azt szolgál­ják, hogy a mi vagyonunk legyen nagyobb biztonság­ban. Bálint Ibolya T egnap, amikor Mono- ron a vetőmagtermel­tetőnél a vasúti ke­reszteződés előtt állva néz­tem, mint hajtanak át ma­gabiztosan a síneken né­melyek a pirosán villogó fényjelzés ellenére, eszem­be jutott: vajon hány tö­megszerencsétlenségnek kell bekövetkeznie ahhoz, hogy ezek a felelőtlen emberek ia jobb belátásra térjenek? A szembejövő forgalmat vé­gül egy csuklós Volán-busz állította meg, melynek ve­zetője komolyan vette a til­tó lámpát. Ezután leenged­tek egy-egy félsorompót a jobb és bal oldali sávra, megszűnt a járkálás. Az is eszmbe jutott, hogy a közúti forgalom biz­tonságáért aggódók közleke­désirányító lámpát kérnek jó szándékkal Budakeszi legveszélyesebb pontjára, de ugyan mit érne az a lámpa is, ha fittyet hánynának rá, mint annyi másikra? Egy ilyen berendezés felállítása több mint egymillió forint­ba kerül. Ennek ellenére igazuk van azoknak, akik kérik, hiszen az emberélet értéke forintban nem mér­hető. Az csak a kérdés, mi­vel lehetne rábírni egyes öngyilkosjelölteket, hogy se a maguk, se a mások épsé­gét ne kockáztassák? A mai jogszabályok értelmében ki­szabható büntetésekkel azt hiszem, nem. Azok nem eléggé szigorúak. Pest megyében mintegy 185 ezer gépjármű fut az utakon. Évente száz baleset közül tíz halálos, negyven­öt pedig súlyos sérülést okoz. Természetesen nem minden balesetet a me­gyeiek követik-szenvedik el, óriási az átmenő idegenfor­galom. Azon viszont érde­mes volna gondolkodni, hogy a Pest megyében esz­tendőnként kiadott csaknem tízezer jogosítvány jó ke­zekben talál-e minden eset­ben gazdára? És nem csak a megyében, hanem minde­nütt fel kellene tenni ugyan­ezt a kérdést. A rendőrség egyedül nem képes megvédeni bennün­ket sem önmagunk ellen, sem másokkal szemben. Amikor azt hallom, hogy itt, meg ott hétvégi házakat raboltak ki, elvittek igen értékes tárgyakat, azt gon­dolom magamban: miért nem vigyáznak az emberek gondosabban a vagyonuk­ra? Diósdon már próbálkoz­nak a telkek tulajdonosai a társadalmi őrség megszerve­zésével. A megyei rendőr­főkapitányság minden üdü-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom