Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-20 / 246. szám
6 1982 OKTOBER 20., SZERDA Jogi tanácsok A szomszédjogokról, mezsgyevitákról Vizek partján ~~~- HORGÁSZROTTAL Ökörnyálat úsztató idő Vasárnap reggel jéghártya roppant a talpam alatt, >5 deret festett az ősz a szombaton még zöldellö fűre. Alig ^ mozdult a szél, a megbámult nyárfalevelek mégis szinte § hangos reccsenéssel indultak útnak: lefelé a tükrösen ^ fénylő víz hátára. Ilyen csöndesen ritkán ébred a táj. ^ Hiába, ez a természet rendje, talán a növények, a vadak ^ s a halak is bíztak még az ősz türelmében. Nem csobbant a víztükör sem. Itt-ott láttam csak k halvány fodrozódást, mintha lentről épp ugrani készült k volna egy pikkelyes, azután időben meggondolta maí gát. A köd körülölelte a tavat, a nap csak kora délelőtt \ törte át vastag függönyét. Lassan élénkült meg a part, ^ csöndben érkeztek a máskor nagyhangú sporttársak is. Egyik olvasónk arról panaszkodott, hogy a szomszéd szennyvízderí'tője túl közel van hozzájuk, emiatt már feljelentést is tett a tanácsnál. A másik arról panaszkodott, hogy a mezsgyehatárra ültette szomszédja a növényzetet, és amikor locsolja, kiázik a kerítése töve, a víz pedig átjön a szomszédba. Vannak olyan szomszédok is, akik a másik épület külső falsíkjától a szomszéd hozzájárulásával nem az előírt 1,5, illetve 3- méterre helyezte el épületének falát, Amikor a viszony megromlott, közöttük, már ezt is felhányjak egymásnak, közelebbről azt, hogy belelátnak a tányérjukba, hangoskodásukkal zavarják őket. Mindez korábban persze nem volt hiba. Jó tudni néhány olyan szabályt, amelyet az országos építésügyi szabályzat valóban előír, azt helyes betartani, mert akkor nem lesznek remélhetőleg viták, veszekedések. így kimondja a szabályzat, hogy a növényzet a telekhatártól legalább 0,50 méter távolságra lehet. Arról is van rendelkezés, hogy az épület oldalhatárán is lehet ajtót létesíteni, de az erre az oldalra nyíló ablakok legalsó élének á padlószint felett legalább 2 méter magasan kell lennie. A melléképületeknek és melléképítményeknek a lakó- és üdülőépülettől való távolságát szintén az OÉSZ város- és községrendezési előírásai tartalmazzák. E szerint házi szennyvízszikkasztót és derítőt lakó- és üdülőépülettől 10, az ásott kúttól 15. a fúrt kútfői 5, a vízvezeték kerti csaptól pedig 3 méternél közelebb- re nem szabad elhelyezni. • Égy másik olvasónk azt panaszolja, hogy a szomszéd által épített drótkerítések alsó részén a szomszéd tüskéket helyezett el, és az ő telkük felé fordította. Igaza van ennék Egyes kivitelre kerülő termékek kötelező minőségellenőrzéséről és a MERT Minőségi Ellenőrző Rt-ről a módosításokkal egységes szerkezetben találják meg az érdekeltek a, külkereskedelmi miniszter rendeletét, a Külkereskedelmi Értesítő 13. számában. Az idegennyelv-tudás igazolására rendszeresített állami nyelvvizsgáról szóló 3/1980. (X. 25.) MM. számú rendelet végrehajtásáról adott ki végreZsuzsa betöltötte a tizen- I nyolcadik évét. A korábban kezes, „jó kislány” szinte egyik napról a másikra megváltozott. Felnőtt vagyok, vet- ,te elő a refrént, valahányszor figyelmeztették arra, hogy némi kötelessége is van a családban. Egy évig „lógott”, mert nem sikerült azonnal bejutnia a főiskolára. Jóllehet szülei nem szorultak rá a keresetére, de Őrültek volna, ha valami hasznos tevékenységgel elfoglalja magát. No meg a pénz értékét is kicsit reálisabban tudta volna felmérni. Zsuzsának azonban eszébe sem jutott, hogy bármivel is hozzájáruljon az eltartásához, de még csak az otthoni munkákból sem vette ki a részét. Csavargóit, engedély nélkül napokra elmaradt. Szülei szép lassan idegileg, egészségileg tönkrementek kíméletlensége •miatt. J Egy vita alkalmával az ámúgy is magas vérnyomásban szenvedő apa eszméletét vesztette. Felesége kétségbeesetten szorgoskodott körülötte. A lánynak egyetlen gondja volt rángatni anyját azért, hogy adja elő a fürdőruháját. Hiszen őt várják a barátai. •' „Elég volt — mondta ekkor anyja is, aki eddig kifogyhatatlan türelemmel viselte a •lány dolgait —. ha most el- jmégy, nem léped át többet a küszöbünket.” a panaszosnak, hogy ez veszélyes. Felsérthet embert, állatot egyaránt. Helyes az ilyen panasz, ha a szomszéd nem hajlandó azt eltávolítani, és ilyenkor egy gyors tanácsi intézkedés elejét veheti a további vitának. Az említett szabályzat egyik rendelkezése ugyanis értelemszerűen ide is vonatkoztatható, hogy az úgynevezett dróttüskét csak a telek belseje felé hajlított módon lehet alkalmazni, és természetesen mindenkinek a saját oldalán, az előírt magasságban. De egy ilyen problémát is meg lehet oldani tanácsi közbejárás nélkül is, ha egyik vagy mindkettő félben i megvan a kölcsönös jóindulat Egy fiatal tisztviselő és egy elvált asszony tizenöt évvel ezelőtt ismerkedett meg egymással. Később a férfi részletfizetésre öröklakást vásárolt, majd az asszony is, mint élettárs, odaköltözött és a törlesztéseket közösen fizették. Négy évig éltek együtt, azután a tisztviselő megmondta: mást szeret és azt feleségül is vette. Az elhagyott asszony a házaspár ellen pert indított. Ebben annak kimondását kérte, hogy az öröklakás fele része „élettársi közös szerzés” címén őt illeti m<%g, egyben azt is kívánta, hogy a lakás kizárólagos használatára Őt jogosítsák fel és a házaspár onnan költözzék el. Az elsőfokú bíróság döntése szerint az elvált asszonyt a lakás négytized, a másodfokú bíróság szerint felé része illeti meg és a házaspárt a lakás hajtási utasítást a Külkereskedelmi Minisztérium 8/1982. Kk. M. sz. alatt. (Külkereskedelmi Értesítő 14. száma.) A munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervek hatásköri jegyzéke a Tanácsok Közlönye 27. számában jelent meg. Az egyszerűbb gazdálkodási formákkal kapcsolatos munka- védelmi kérdésekről irányelv jelent meg az Építésügyi Értesítő 25. számában. Néhány nap múlva megjött az értesítés, Zsuzsát felvették az egyik vidéki főiskolára. Kollégiumi elhelyezést nem tudtak biztosítani. Így aztán a szülők nem csekély kiadásoknak néztek elébe. Az apa azonban most megmakacsolta magát. „Miért, olyan nagy megerőltetés lenne annak a pénzeszsáknak — mondta anyjának a telefonba Zsuzsa —, hogy fizesse az iskolát? A törvény úgyis kötelezi rá” — hangoztatta jólértesül ten a jogait. Nos, nézzük, hogyan is állunk a felnőtt, továbbtanuló gyerekek eltartásával! Az életpályára előkészítő szakképzettséghez szükséges iskolai tanulmányok alatt a felnőtt gyerek is igényt tarthat az eltartásra — így rendelkezik az alapszabály. Itt mindjárt soroljuk fel azokat az eseteket, amelyekben a tanulmányait folytató nagykorú gyerekét nem köteles tartani a szülő: Ha a gyermek a továbbtanulásra alkalmatlan; ha a tartásra kötelezettel vagy vele együttélő közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel — a társadalmi felfogás szerint — a tartásra nem méltó (ez az érdemtelenség); ez által (vagyis tartásával) a szülő saját szükséges tartását, vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. Zsuzsa alighanem a másodjáéi nem rögtön az ellenségeskedés. Ezekből az ügyekből az a tapasztalatunk, hogy sok helyen még baj van az emberek gondolkodásával, mert ha valakit figyelmeztetnek a a szabálytalanságra, akkor előbb győződjön meg annak helytállóságáról, és ne vegye a jószándékú kérést, figyelmeztetést rögtön piszkálódósnak, hanem igyekezzen a szabálytalanságot megszüntetni és legyen tekintettel a szomszéd jogaira is. Tanulság még ebből az is, hogy már az építkezésnél mindenki tartsa be a szabályokat, és később' akkor nem merülnek fel ilyen problémák. Dr. M. J. kiürítésére kötelezték. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, és így mód nyílt arra, hogy az élettársi jogokkal kapcsolatos álláspontot tisztázza. — Előfordulhat, hogy házas- vagy élettársak nem laknak együtt, mégis gazdasági közösségben élnek — hangzik a határozat. — A közös lakás az élettársi kapcsolatnak nem előfeltétele. Ilyenkor azonban különös gonddal kell vizsgálni, vajon csak érzelmi kapcsolat, vagy ezen túlmenően, gazdasági közösség is volt-e közöttük. Ez utóbbit nem jelenti, ha alkalmanként ajándékot adtak egymásnak vagy valamelyik kettejük részére főzött, mosott. — Ebben az ügyben a per adatai azt mutatják, hogy amíg nem költöztek össze, mindegyik megtartotta gazdasági és életviteli önállóságát, így például egymás szüleivel, hozzátartozóival kapcsolatuk nem volt. Ezért újabb bizonyítási eljárással tisztázni kell, Az egyik községben egy mezőgazdasági termelőszövetkezeti részleg négylakásos társasházat épített. Amikor a tulajdonosok beköltöztek, kiderült: két lakás nem fűthető, mert a kémények rosszak. A hiba kijavításától azonban a tsz mereven elzárkózott, ezért a két lakástulajdonos kártérítési pert indított ellene. ra felsorolt kizárási ok (az érdemtelenség) alá esik. A harmadik ok arra utal, hogy a szülőnek a nagykorú gyermekével szemben nincs olyan szigorú tartási kötelezettsége, mint a kiskorúval szemben. Míg ez utóbbit saját fenntartásának veszélyeztetésével is el kell látnia, a felnőtt gyereket ilyen áron nem kell iskoláztatnia. Egyébként, ha módja van a szülőnek a tartásra, és a gyermekét felvették a főiskolára, egyetemre, nem tagadhatja meg a tartást azon a címen, hogy a gyerek nagy, menjen dolgozni, és esti vagy levelező tagozaton tanuljon tovább. Természetesen a tartás az eltartott indokolt szükségleteinek mértékéig terjedhet. Neki is megfelelően együtt kell működnie abban szülőjével, hogy hozzájáruljon a tartásához. Jó munkájával érdemelje ki a társadalmi ösztöndíjat, és vállaljon olyan kisebb feladatokat, amelyek jövedelemforrásul szolgálhatnak (például korrepetálást stb.). A tartásdíj mértékének fontos tényezője a tartásra kötelezeti szülő teherbíróképessége is. Összegezve az elmondottakat: a felnőtt, továbbtanuló gyermek nem hagyatkozhat kizárólag szülőjére az ellátásban. Dr. Kertész Éva Táppénz Gyermekápolás A gyermekgond-zási segély- lyel összhangban az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az apák is jogosultak lecyenek a gyermekápolási táppénzre. És ezt bármikor igénybe vehessék. Nem kell előzetes engedélvt kérni a társadalombiztosítási tanácstól. Az apa részére is az anya munkáltatója engedélyezi a táppénz megállapítását, és a folyósítását. Tehát az a szerv, amely a gyermek adatait, táppénzes napjait nyilvántartja, így az apa munkahelyén nern tartják számon, hogy mennyi nap vehető még igénybe a kisgyerek után. Elkerülhető, hogy igazolásokat, engedélyeket kelljen kérni, ha a szülők felváltják egymást a gyermek ápolásában. Öltözködés Ilyenkor már nincs helye a hetykeségnek, a könnyelműségnél-. Az őszi vízpart legalább annyi veszélyt rejt, mint a kánikulai víz, a téli jégtakaró. Legjobban az öltözködésre kell ügyelnünk, hiszen a reggeli hideg, nyirkos levegőn fázhatunk meg a leghamarabb. A kerékpárral, motorral közlekedőknek ezt talán nem kell külön hangsúlyozni, de aki gépkocsiba ül, hajlamos arra gondolni, majd fűt. ha fázik. Csakhogy nem mindenütt lehet és szabad a partra hajtani. S ha mégis: bevágni, fárasztani, szerelni mégsem lehet a kocsiban, A réteges öltözködés emlegetése sokakat idegesít — oktalanul. Nehogy már lázasan feküdve jöjjenek rá. Telepítés Az ősz nemcsak a nagy halak. hanem a telepítések időszaka is. Ilyenkor, akárcsak tavasszal, azért is körültekintően kell megszervezni egy-egy távolabbi horgászkirándulást, nehogy pórul járjunk: nagy reménnyel indulunk, s a helyszínen keserűen olvassuk az ideiglenes vagy részleges tilalomról tudósító táblát. Nemcsak bosz- szúságot jelent, idő vész kárba, hanem —• gondoljunk a benzin árára — pénz is. Honnan lehet telepíteni való pontyot szerezni? A válasz kézenfekvő: ahol adják. És ahol „adják”, az többnyire halgazdaság. Olyan halgazda: ág, ahol elsősorban nem horgászcélokra nevelnek halat, hanem piacra. És a piaci háliermelés alapvető szempontja az, hogy a halat addig, amíg zavartalanul hízik, nő, a halastóban hagyják kora őszig. Szeptember végén, október elején kezdik lehalászni. Telepíteni való hal tehát ilyenkor van. És ha egyszer a vízbe kerül a természetet nem ismerő tógazdasági potyka, védeni kell, mert különben a napokig-hetekig egy helyben maradó, rendszeres „ételosztáshoz” szokott pontv- csapatot lelkiismeret1 en horgászok az utolsó darabig kifognák. Volt rá példa ... Ezért van az, hogy a horgászvizek jelentős részén pontyfogási tilalom, más részén pedig általános liornászati tilalom van októberben vagy október egy részében. (Néhány példa: a meleg vizű tavakon általában egész októberben tilos horgászni. Zsúfoltság Délegyházán egyébként értesülésünk szerint ma reggeltől már szabad horgászni, nyilván zsúfolt is lesz a tavak partja. Ebben az időszakban általában jól kap a ronty. de saját kísértésének leküzdésén túl, ki-ki ügyelhet a szomszédjára is. Nem egyszerűen szabályszegő az, aki a megengedettnél kisebb vagy több halat visz el, hanem a közösség megkárosítója és saját maga félrevezetője is. Napi jegyek Épp a kavicsbányatavak partján beszélgettem egyik sporttársunkkal aki mint mondta, témát hajlandó adni, de a nevéből csak a P. T. monogramot. Ö úgy nevezte: napijegy- erkölcstelenség. Nem nagyon pontos, de a lényeget tömörítő kifejezés. Azt kérdezte ugyanis, vajon helyeselhefp-e, hogy egyes horgászegyesületekben, ahol tavasszal, nyáron korlátozzák a napijegykiadást, az őszi telepítés előtt, amikor alig van fogás, szinte reklámozzák magukat. S még tűrhető lenne, ha a messziről érkező vendégnek elmondanák, már hetek óta senki sem fogott valamirevaló zsákmányt. Döntsön ő, a saját kockázatára. őszintén szólva, tudomásom szerint az egyesületek, főleg az intenzíven halasítók, maguk döntenek arról, adnak-e ki, s ha igen, mennf/i jegyet? A korlátozással személy szerint én sem értek egyet, viszont a helybelieket is mindig meg kell és lehet érteni, ha a nem kivétel nélkül jó szándékú vendégektől féltik a vizüket. Azok véleményével viszont osztozom, akik szerint aki tavasszal kiutálja a vendéget, ősszel se számíthasson a zsebére. S ezt akár adminisztratív eszközökkel is el lehetne érni. Szerelések Két hete a szerelés megújításáról írtam. Akkor egy lényeges dolog kimaradt a felsorolásból. Nemcsak a zsinórokat érdemes megfordítani, hanem az előre elkészített előkék kötéseit is megéri megbontani, s új. kát kötni. Ugyanez vonatkozik véleményem szerint a horogkötésekre is. Mire érdemes? _ Mire érdemes horgászni októberig? Aki ragászkodik a békés természetű halakhoz, annak ajánlhatjuk a Dunán és a nyugat-dunántúli kisebb folyókban a paducozást, mert ez a tömegesen fogható szép keszegféle október közepéig általában jól fogható. Ahol nagyobb tömegben van jászke- sz-g, mint a Duna a’só szakaszán vagy Budapest körül, ott a félkilós-kilós jászok fogása nyújt élményt. A Tisz- lassúbb szakaszain és a T:sza II. víztározón október a nagy dévérek és ezüstkárászok igazi szezonja a fenekezők számára, mert ilyenkor már a meder mélyebb részein járnak. Ami furcsa: igazán jól csak harmatgilisztával lehet fogni őket, a többi vörösgiliszta-féle, a vékony, csíkos trágyagiliszta és a kemény „bőrgiliszta” , tizedannyi eredményt sem hoz. A Legfelsőbb Bíróság döntései Az elvált élettársak jogai A kivitelezők felelőssége hogy az élettársi viszony mikor kezdődött. Csak ez után lehet eldönteni, hogy az öröklakás közös vagyonuk-e? Amennyiben az derülne ki, hogy' még az asszony beköltözése előtt élettársi kapcsolat volt közöttük és a lakást ez idő alatt szerezték, úgy a tulajdonjog hozzájárulásuk arányában illeti meg őket. Ennek eldöntésére mindkettőjük jövedelmi viszonyait tisztázni ■kell. Ha azonban az állapítha. tó meg, hogy az élettársi kapcsolat az asszony beköltözése után kezdődött, tulajdoni igény nem illeti meg, csal? a ráfordított összeget követelheti vissza és a tisztviselőt nem lehet a lakás elhagyására kötelezni. De még abban az esetben is, ha az asszony tulajdoni igénye fennáll és a házaspárnak el kell költöznie, elhelyezésükről neki kell gondoskodnia. Mindezek, alapján a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alsótokon éljárt bíróságok által kihallgatott szakértők szerint a kivitelezési tervet az építtetők bocsátották rendelkezésre, ez azonban hibás volt. Amennyiben a lakásokban befűtenének, a keletkező nagy füst miatt az ott tartózkodás életveszélyes lenne. A javítás csak akkor végezhető el, ha előbb a lakók kiköltöznek. A járásbíróság, majd a megyei bíróság ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság mindkét döntést hatályon kívül helyezte és az ügyben új eljárást rendelt el: — Hibás teljesítés miatt a tsz szavatossági felelősséggel tartozik — mondta ki a határozat. — Ha a kijavítás megfelelő határidőre nem vállalja, a lakástulajdonosoknak joguk van a terhére mással elvégeztetni. Hogy ez miképp történjék, körültekintően meg kell vizsgálni a műszaki és egyéb lehetőségeket, valamint a kivitelezés gazdaságosságát. Amennyiben a lakóknak ki kellene költözniük és elhelyezésükről a tsz nem gondoskodik, akkor a kémények használatát nem igénylő, más fűtési mód létesítésének költségeit meg kell fizetnie. — Tény, hogy a terv nem volt megfelelő, de ennek hibáját a tsz műszaki szakemberekkel rendelkező részlegének fel kellett volna ismernie — hangzik tovább a határozat. — Köteles lett volna erre az építtetők figyelmét fölhívni és kijavítást kérni. Ezt azonban elmulasztotta, ezért kármegosztást nem igényelhet. A Legfelsőbb Bíróság már több döntésben kimondta: a létesítmény hibátlanságáért a kivitelező az építtetőkkel szemben önállóan felel. Ez alól a tervező esetleges mulasztása nem mentesít. Kármegosztásra csak akkor van lehetőség, ha az építtető olyan felróható magatartást tanúsít, amellyel a kár bekövetkezéséhez maga is közrehatott. K. S. Megbámult faleveleket ringat a farkasdi tó vize iTíZ NAP RENDELETEIBÓL1 A nagykorú gyermekek tartása
