Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-20 / 246. szám

tÄFop 1982 OKTOBER 20., SZERDA ^Fókusz PEKINGI KONZULTÁCIÓ K A szovjet politikus olasz lap­is nak, a kínai vezető francia új- s ságiróknaic nyilatkozott a hét § végén: az állásfoglalások egy- ^ másutánja új mozgást jelez a szovjet—kínai — és a nemzeí- * közi — kapcsolatokban. IVagyim Zaglagyin, az SZKP KB tagja, a párt nemzetközi osztályának vezetője a L,Uni­ténak adott interjújában Ilji- csov szovjet külügyminiszter­helyettes október elején meg­kezdett pekingi konzultációit kommentálva azt hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió készen álí a kapcsolatok normalizálá­sára, a jószomszédi kapcsola­tok megteremtésére Kínával, az SZKP kongresszusán elfo­gadott határozatnak, az állami vezetés döntésének megfele­lően. Hozzáfűzte, hogy — te­kintettel a múltra — ez nem ígérkezik könnyű jeladatnak, s hogy nyugodtan, előítéletek nélkül kell megoldani — s persze, nem más országok ká- rárá. Hu Jao-pang, a Kínai KP főtitkára francia tudósítókkal beszélgetve a maga részéről kifejtette: reméli, hogy a kí- nai—szovjet kapcsolatok nor­malizálásának akadályai el­hárultak és a két ország kö­zötti kapcsolatok az egészsé­ges fejlődés útjára térnek. Zaglagyin állásfoglalása a Kí­nával való kapcsolatok rende­zésére irányuló sokéves, ki­tartó szovjet törekvés legújabb megfogalmazása. Hu Jao-pang nyilatkozata azt jelzi, hogy a kínai pártnak az előző kor- szákot lezáró — bizonyos te­kintetben pragmatikusabb bel­ső stratégiát meghatározó — szeptemberi kongresszusán al­kalmazott óvatosabb világpo­litikai értékelések hozhatnak érzékelhető változásokat is a kínai külpolitikai gyakorlat­ban. Az utóbbi időben egyre ha­tározottabb jelei voltak annak, hogy immár nem a negatívum a mérvadó Peking szemében a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a forradal­mi mozgalom erőinek megíté­lésében. A Fránéia Kommu­nista Párt főtitkárának Geor­ges Marchaisnak pekingi lá­togatása alkalmából most el­ső ízben fogalmazta meg egy kínai vezető — maga Hu jao- pang —, hogy szerinte nincs kivetnivaló abban, ha kommu­nista vagy munkáspártok egy­szerre tartanak fenn jó kap­csolatot az SZKP-val és a kí­nai párttal, ez az illető pártok belűgye a szemében. ? Ezek a szavak — és Hu to­vábbi nyilatkozatai — fél év­vel Leonyid Brezsnyev nagy jelentőségű taskenti beszéde után hangzottak el. Most Hu Jao-pang felhívta a figyelmet arra, hogy Kína már évek óta nem nyilvánít véleményt a Szovjet belpolitika kérdéseiről. Ugyanakkor a kínai vezető újra megismételte a „hegemo nizmus” vádját a Szovjetunió­val szemben és leszögezte, hogy Kína „ellenzi” a szovjet külpolitikát. Ez az állásfoglalás jelzi, hogy ebben az alapvető kér­désben Kína továbbra is eddi­gi koncepciójából indul ki — ugyanakkor úgy tűnik, hogy a nézeteltérések, viták, a válto­zatlanul megoldatlan problé­mák mellett a kétoldalú pár beszéd Kína és a Szovjetunió között hosszú szünet után je­lentőséget kap és új lehetősé­geket nyithat. B. D. Az Egyesült Államok elnö­ke Amin Gemajei libanoni ál­lamfő washingtoni látogatása kapcsán állást foglalt az iz­raeli, a Szíriái és a palesztin csapatok Libanonból történő kivonása mellett, de óvakodott attól, hogy határidőket jelöl­jön meg erre. A francia—olasz —amerikai háromnemzetiségű erők kivonása szóba se került washingtoni tárgyalásokon. Gemajei reggel a Fehér Ház­ban, majd a külügyminiszté­riumban, a Pentagonban és a Világbank elnökével tárgyalt Libanon segélyezésének prob­lémáiról. A Reagannel tartott eszmecsere után — Shultz külügyminiszter is részt vett ezen a megbeszélésen — Ge­majei az amerikai és a liba­noni kormány céljainak „kö­zelségéről” beszélt, Reagan pe­dig azt emelte ki, hogy „Ge­majei elnök számíthat az Egyesült Államok segítségé­re”. Bár e segítség mikéntje és mértéke Gemajei washing­toni látogatásának igazi tétje, az amerikai kormányszóvivők tegnap délig nem szolgáltak részletekkel. Maga Reagan el­nök meglehetősen „rugalmas” kereteket jelölt meg, mondván, hogy egy és 15 milliárd dollár között mozog az az összeg, amelyre Libanonnak az újjá­építéshez és a központi kor­mány megerősítéséhez szüksé­ge lehet az elkövetkező idő­szakban. Ugyancsak az Egyesült Ál­lamokból érkezett hír arról, hogy a washingtoni külügy­minisztérium hétfőn megerő­BoJgár—WK tárgyalások Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Államta­nács elnöke tegnap fogadta Willi' Stoph-ot, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagját, az NDK Miniszterta­nácsának elnökét, aki baráti látogatáson tartózkodik Bul­gáriában. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón, amelyen részt vétt Grisa Filipov, a BKP KB PB tagja, a Bolgár Miniszter- tanács elnöke, áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alaku­lását, különös tekintettel gazdasági együttműködés ha­ladó és hatékony formáira. Síó volt a jelenlegi nemzet­közi helyzet több kérdéséről Az amerikai kormány nem hajlandó fogadni a PFSZ-képviselőt A lihamni államfő sítette: az amerikai kormány az Arab Liga Egyesült Álla­mokba utazó küldöttségének tagjaként sem hajlandó fogad­ni a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képviselőjét. Az Arab Liga küldöttsége, élén II. Hasszán marokkói király- lyal, várhatóan pénteken is­merteti Reagan amerikai el­nökkel a fezi arab csúcstalál­kozón elfogadott közel-keleti rendezési elképzeléseket. Az amerikai állásponttal kapcso­latban Jasszer Arafat, a PFSZ V.B. elnöke hétfőn Ku- vaitban egy nagygyűlésen ki­jelentette: „nem lesz sem bé­ke, sem biztonság, sem stabi­litás a Közel-Keleten, amíg nem veszik figyelembe a Pa­lesztinái nép elidegeníthetetlen nemzeti jogait, így azt a jo­gát is, hogy független államot alapítson”. Arafat a Husszein jordániai királyai folytatotott múlt heti tárgyalásai kapcsán kijelentet­te: „a PFSZ kész a kapcsolatok felvételére Jordániával azzal a céllal, hogy konföderációt hozzanak létre. — Ezt — mint mondotta — Husszein király- lyal is közölte. Ez a konföde­ráció az Irak és Jordánia kö­zött 1958-ban létrejött unió, vagy az Egyiptom és Szíria között 1961-ben megszűnt unió formáját ölthetné. Arafat ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyetlen palesztin sem fogja elismerni a szóban forgó konföderáció megalakítását, ha előzőleg nem jön létre egy palesztin állam Jeruzsálem fővárossal”. Az amerikai büntető intézkedések hatása Colombo éles hangé bírálata Emilio Colombo olasz külügyminiszter tegnap ke­mény szavakkal bírálta az Egyesült Államoknak a Nuovo Pignone olasz vállalat ellen elrendelt büntető intézkedé­seit. Az olasz diplomácia vezető­je a Corriere della Sera című lapnak adott interjúban „te­rületen kívülinek és visszame­nő hatályúnak” minősítette az amerikai szankciókat. Mint mondotta, mindig is elutasítot­ta az „ellenintézkedések poli­Mmkában az izraeli vizsgáló bizottság A közvélemény nyomására Izraelben tegnap nagy csend­ben megkezdte tevékenységét az a vizsgáló bizottság, amely megállapítani hivatott, hogy milyen szerepet játszott az iz­raeli hadsereg az egy hónap­pal ezelőtti nyugat-bejrúti tö­megmészárlásban. lifiint isme­retes, a bizottság felállítását izraeli kormány hosszas huzavona után a hazai köz­vélemény és az ellenzék nyo­mására rendelte el. A teljhata­lommal felruházott bizottság hétfőn az egyik érintett pa­lesztin menekülttáborban, a Catilában helyszíni szemlét tartott. A testület tevékenysége várhatóan két-három hónapig is eltart majd. A Reuter jeruzsálemi jelen­tése szerint az izraeli drúz kö­zösség több száz tagja vonult egnap Begin kormányfő je­ruzsálemi rezidenciája elé. A 40 ezer fős izraeli drúz közös­ség képviselői tiltakoztak a libanoni drúzok bántalmazása miatt. = -■■■-- - ★ Az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottsága legutóbbi ülésén az ország helyzetével, valamint a párt előtt álló fel­adatokkal foglalkozott. A be­számolót Meir Vilner, a párt főtitkára tartotta. A KB hatá­rozatban követelte az izraeli csapatoknak Libanonból törté­nő azonnali és feltétéi nélküli kivonását, s elítélte félkatonai településeik létesítését a Jor­dán folyó megszállt nyugati partján és a gazai övezetben. A plénum határozatban bé­lyegezte meg Izrael Libanon ellen indított agresszióját. Rá­mutatott, hogy az része annak az általános amerikai—izraeli stratégiának, amely a kapita­lista és a szocialista országok közötti békés egymás mellett élés alapjainak aláásására, az enyhülési politika felszámolá­sára irányul. ■bikáját”, mert „hatásuk meg­sokszorozódik és olyasvalamit eredményez, amit józanul senki sem kívánhat”. Colombo a továbbiakban a nyugati országokat a szocia­lista államokkal kapcsolatos gazdasági stratégiájuk teljes felülvizsgálatára szólította fel. A felülvizsgálatnak szerinte a stratégiai jellegű gyártmányok és a magas színvonalú techno­lógiák átadásával, a hitelnyúj­tásokkal, valamint az ener­giafüggőséggel kapcsolatos kérdésekre egyaránt ki kelle­ne terjednie. Washingtonban a Fehér Ház szóvivője tegnap úgy nyilat­kozott, hogy közeledett az Egyesült Államok és a nyu­gat-európai országok állás­pontja a szovjetellenes szank­ciók kérdésében. Reagan el­nök hétfő estj kijelentéseivel kapcsolatban a szóvivő azt mondotta, hogy a kormányzat nem tett a jelenlegi szankciók felváltására hivatott alterna­tív javaslatot. Mcghorszebbíffák a libanoni ENSl-srök mandátumát A Biztonsági Tanács határozata A Biztonsági Tanács hétfőn este határozatot hozott arról, hogy további három hónap­pal — 1983. január 19-ig — meghosszabbítja az ideiglene­sen Libanonban állomáso­zó ENSZ-erők mandátumát. Perez de Cuellar főtitkár a BT elé terjesztett jelentésé­ben rámutatott, hogy az iz­raeli csapatok változatlanul megszállás alatt tartják Liba­non jórészét, akadályozzák az ENSZ-erőket küldetésük tel­jesítésében, sőt, gyakorlatilag lehetetlenné teszik a polgári lakosság megsegítését is. A javaslatra 13 tagállam szavazott, a Szovjetunió és Lengyelország tartózkodott. (A Szovjetunió és más szocia­lista országok diplomáciájá­nak alapvető álláspontja az, hogy a libanoni problémát is az általános közel-keleti ren­dezés keretében kell megol­dani.) Ö.árás látogatás Helmut Kaki Londonban Helmut Kohl. az NSZK kancellárja tegnap este öt­órás látogatásra Londonba ér­kezett, hogy tanácskozzék Mar­garet Thatcher brit minisz­terelnökkel. Kohl szövetségi kancellárt útjára elkísérte Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter. Margaret Thatcher és Hel­mut Kohl megbeszélésének előzetes napirendjén a nyu­gat-európai országok és az Egyesült Államok gazdasági és politikai viszonyának megvi­tatása áll. így többek között az európai acélkivitel és a föld- gázcső-üzlet miatt támadt nyu­gat-európai—amerikai ellenté­tek kerülnek terítékre. Nagy- Britannia bizonyára ismét szó­ba hozza, hogy csökkentsék hozzájárulását a Közös Piac költségvetéséhez és előkerül az ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzött falklandi vita. Megfigyelők szerint a ke­reszténydemokrata Kohl való­színűleg könnyebben közös ne­vezőre jut a konzervatív Thatcherrel, mint annak ide­jén Schmidt, a volt szociálde­mokrata kancellár. Nemzetközi sajtóértekezlet Varsóban Tanácsoló csoportok alakulnak Lengyelországban hétfőn további vállalatoknál alakul­tak meg a szakszervezetek lét­rehozását szolgáló kezdemé­nyező csoportok. A vajdasági tanácsok tájékoztató ás ta­nácsadó munkacsoportokat alakítanak, amelyek segítenek a szakszervezetről szóló tör­vény értelmezésében. Varsóban tegnap megtartot­ta alakuló ülését az államta­nács által létrehozott társa­dalmi konzultatív bizottság, amely az új szakszervezetek megalakítását hivatott segíte­ni. Közös piaci döntés a mezőgazdasági behozatalról A francia miniszter javaslata Az Európai Gazdasági Kö­zösség mezőgazdasági minisz­terei tegnap megegyeztek, hogy engedélyezni kell Nagy- Britanniának 87 ezer tonna vaj behozatalát Űj-Zélandból a jövő évben, annak ellenére, hogy az EGK maga is nehéz­ségekkel küzd az odahaza megtermelt vaj értékesítését illetően. Edith Cresson francia me­zőgazdasági miniszter azon­ban kijelentette: meg fogja akadályozni az egyezmény gyakorlati megvalósítását, ha­csak a miniszteri tanács nem újítja fel a kedvezményes vaj- eladásokat a Szovjetuniónak. A miniszteri tanács a to­vábbiakban jóváhagyta, hogy mely külső országokból vihető be az EGK-ba az engedélye­zett mennyiségben friss hús: ezek Ausztria, Bulgária, Cseh­szlovákia, Finnország. Svájc, Svédország és Magyarország. A 30 tagú bizottság elnöke Zbigniew Salwa, a varsói egyetem professzora. Lengyelországban a hazai forrásokból fedezendő ötmil­lió tonnás gabonamennyiség­ből eddig csak valamivel több mint 2 millió 400 ezer tonnát tudott felvásárolni az állam. Ennek ellenére a vezetés csak végszükség esetén nyúl olyan eszközhöz, mint a kötelező be­szolgáltatás. Mindezt Roman Malinowski miniszterelnök- helyettes, az Egyesült Paraszt­párt országos bizottságának elnöke fejtette ki tegnap Var­sóban tartott nemzetközi saj­tóértekezletén. Malinowski után Jerzy Ur­ban, a kormány szóvivője vá­laszolt a hozzá előre eljutta­tott kérdésekre. Kijelentette: a szejm által október 8-án el­fogadott szakszervezeti tör­vényre a társadalom részéről háromféle reagálást észleltek: a kivárással vegyes helyeslést, a közömbösséget, végül a til­takozást. Urban az őrizetbe vettek, letartóztatottak számát mint­egy ezer főben jelölte meg, és közölte, hogy Jelenleg mintegy hétszáz személy van internálva. BESZÉLGETÉSEK A LAKÁSGAZDÁLKODÁSRÓL (2.) AZ ÉPÍTÉS PÉNZÜGYI FELTÉTELEI Saját erőből Nyilvánvaló, hogy a Minisztertanács határozatának rendkívül sok, a lakosságot közvetlenül érintő és orientáló pénzügyi kö­vetkezménye van, több új, ilyen vonatkozású jogszabály, ren­delet lát majd napvilágot. Néhány alapvető tudnivalóról kér­deztük Németh Zoltánt, a Pénzügyminisztérium közlekedési, építésügyi és lakáspolitikai főosztályának vezetőjét: maradó kiadásaira kölcsönt kaphat. Másrészt azt is jelen­ti ez a szabály, hogy nem kap­hat kölcsönt, akinek nincs fe­dezete az őt terhelő költség- hányadra. A meglévő anyagi eszközöket viszont az építtető (vásárló), akkor is köteles a lakásra fordítani, ha ezzel túl­lépi a saját erőből befizetendő kötelező összeg minimális mértékét. Nem lehelt tehát úgy új lakást építeni (vásárolni), hogy a meglévőt eladva az árából csak a kötelező részt fizetik be az új építésére (vá­sárlására), és az azon felüli összeget másra fordítják. A saját erő egyébként nemcsak készpénzt jelent. A már el­készült épületrészek költség- vetés szerinti kivitelezési költségét saját erőként kell számításba venni, akárcsak a helyszínen tárolt (az építkező tulajdonát képező) építési anyagot, sőt a még le nem — A lakásépítés pénzügyi feltételeivel, illetve a szociál­politikai kedvezményekkel kapcsolatban manapság gyak­ran használt fogalom: az úgy­nevezett saját erő. Mit értenek ezen? — Mindenekelőtt azt, hogy a lakásépítési (vásárlási) köl­csönöket csak az építtető (vá­sárló) saját anyagi eszközei­nek kiegészítésére lehet nyúj­tani — mondotta. — Ez egy­részt azt jelenti, hogy ha va­laki meglévő ingatlanát elad­ja vagy lakásbérleti jogáról té­rítés ellenében lemond, s emellett épít vagy vásárol má­sik lakást, akkor az eladási árat vagy térítést a lakás épí­tésére (vásárlására) köteles költeni. Amennyiben ez az összeg nem fedezi a költsége­ket (az árat), akikor a fenn­szállított, de megrendelt és ki­fizetett építési anyagot is. Há­zilagos kivitelezésnél saját erőnek számít a már elvég­zett és a vállalt saját munka, természetesen csak olyan mér­tékben és összegben, amely reálisan teljesíthető. — Az építtetők egy része a „saját erőt” házilagos munká­val is teljesítheti. — Így van. Ezért lehetséges, hogy az építési költségek ter­heit az építtetők, különösen a szerényebb keresetű fiatalok salát munkával csökkenthes­sék. A félkészház kivitelezési módszer lényege, hogy általá­ban az épület szerkezeti ré­szeit szervezett kivitelező, s a befejező szakipari munkákat az építtető készíti el. Tanácsi értékesítés — Mit kell tudni az úgy­nevezett tanácsi beruházásban értékesítés céljára épített la­kások vásárlásáról? — A vevőt a lakásügyi ha­tóság határozattal jelöli ki, a jóváhagyott lakásigénylési névjegyzékre felvett és ilyen lakásra jogosult igénylők kö­zül. .A lakásügyi hatóság a kisajátítottak vagy szanáltak elhelyezésére is juttathat ilyen tanácsi lakást az erre vonat­kozó szabályok szerint. Ezek­nek a lakásoknak az eladási árát az építtető tanács végre­hajtó bizottsága, az építési költség alapján állapítja meg. Az üzlethelyiségek, garázsok és más, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, melyek a tanácsi értékesítésű lakásokkal együtt épültek, csak készpénz ellenében értékesíthetők, akár a vevő kizárólagos, akár a vevők közös tulajdonába ke­rülnek. — Az ilyen lakások vásárlá­sához is nyújtható állami tá-1 mogatás? — A tanácsi értékesítésű lakások egy részénél — ha a tanács a kontingensből erről rendelkező határozatban jelö­li ki a vevőt — állami támo­gatást kell nyújtani, átmene­tileg 1985. december 31-ig. — Mekkora lehet az állami támogatás mértéke? — Egyszobás lakás esetében 60 ezer forint, másfél szobás lakás esetében 70 ezer forint, kétszobás lakás esetében 80 ezer forint, két és fél szob's lakás esetében 90 ezer forint, háromszobás lakás esetéten 100 ezer forint. Az állami tá­mogatást legfeljebb a vásárló jogos lakásigényéhez mérten a felső határnak megfelelő szobaszámú lakásra lehet meg­állapítani. Ebből a szempont­ból csak a vásárlóval közö3 háztartásban élő házastársat (élettársat), továbbá az általa eltartott gyermekét és más eltartott családtagot lehet fi­gyelembe venni. Munkáltatói támogatás — Már több mint tíz éve lé­tezik a dolgozók lakásépítései­nél a munkáltatói támogatás. Csak milliárdokkal mérhető az eddig így nyújtott segítség. Most még jobban előtérbe ke­rül ez a forma. — Az 1983. január 1-től ha­tályos új jogszabály kidolgo­zása során lényeges szempont volt, hogy l munkáltatók pénzügyi lehetősége, a lakás- építési alap képzése az eddi­gieknél kiegyensúlyozottabbá váljék, a támogatásra felhasz­nálható eszközökkel rugalma­sabban lehessen gazdálkodni, bővüljön a támogatható építé­si formák köre, növekedjék a társadalmi ellenőrzés. A mun­káltató pénzbeni. valamint egv*b és természetbeni támo­gatást is adhat. A pénzbeni támogatást — lakásépítési

Next

/
Oldalképek
Tartalom