Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-17 / 244. szám

Brigádnapló Mindig azt adják, ami a legtöbb Szocialista kollektíva a gyógyszertárban A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM 1982. OKTÓBER II., VASÁRNAP Olvasóink kérdezték Mikor épül már a tanuszoda? Lezórult az előkészítés időszaka Gyógyszertár. Ami egészen közvetlenül ránk tartozik be­lőle: hogy ha átnyújtj”k a re­ceptet, megkapjuk érte mindig a szükséges gyógyszert, ne kell­jen túl soká várakoznunk, s akik az asztalok túloldalán áll­nak velünk szemben, azok érezzék, hogy nem egy kiló ke­nyérért jöttünk, hanem az egészségünkről van szó. Vagy­is: várjuk a hangot, amely — ha nem is gyógyító, de — együttérző. Mert bár e gyógy­szereladás bizonyos értelemben kereskedelem — mégsem kizá­rólag az. mm Iliül A monori főtéri gyógyszer- tárban az ott járók bele is üt­köznek nap mint nap annak a törekvésnek kézzelfogható je­leibe, amely az egészségneve­lésre irányul. A várakozó tér­ben jól elhelyezett egészség- ügyi könyvek, gyógyteák is­mertető szövegekkel, postaláda, melybe a személyes beszélge­tésre rá nem érők dobhatják be előre leírt, a gyógyszersze­déssel vagy betegségükkel kap­csolatos kérdéseiket... Vagyis: apró, de fontos tár­gyaiba annak a munkának, amely a belső helyiségekben éppen a mi érdekünkben zaj­lik. Huszonöt fős szocialista bri­gád dolgozik a főtéri gyógy­szertárban. Fekete József járá­si főgyógyszerész váratlan és megdöbbentő halála után tö­retlenül igyekeznek folytatni, amit évek óta gyakorolnak. A nagy létszámú brigádot megosztani nem kívánják, hi­szen hosszú évek közös mun­kája, gyógyszertári és társadal­mi tennivalók forrasztották egybe a kollektívát, de két ve­zetőt választottak. Farka' Gyu- láné és Fekete Józsefné látja el a kollektíva vezetésével kap­csolatos teendőket. A csöppnyi irodában beszél­getünk, naplókat lapozva, fény­képeket és vállalásokat néze­getve. Fiatal a .brigád, 28—30 év az átlag életkor, s a több­ség kisgyermekes anya. Ho­gyan tudják a hármas jelszó értelmében fogalmazott válla­lásokat tartalommal megtölte­ni? Ügy, hogy a munka is kö­vetel, meg az önmagukkal szemben támasztott igények is. Csaknem mindenki tanul — az iskolán, továbbképzésen levők helyett zokszó nélkül teljesít szolgálatot a másik. Kétnapos szüretelést vállal­tak a monori Kossuth Termelő- szövetkezetben. Magától érte­tődő volt, hogy míg a brigád Nem sok örömet szereztek eddig kitartó híveiknek a ve- csési és a siilysápi labdarúgók Beigazolódni látszik, a nagv nevek még nem jelentenek egyben jó csapatot is. Külö­nösen érvényes ez a vecsési- ekre, akik a nyáron több — volt NB-s játékost igazoltak A legutóbbi fordulóban kika­pott mindkét együttes. A Sülysáp már tegnap lejátszot­ta találkozóját Szentendrén, a Vecsés ma délután fél kettő­kor a Kartalt fogadja ottho­nában. A gödöllői járásbeli együttes sem dicsekedhet az elmúlt hetekbeli szereplésével, hiszen kétszer egymás után vereséget szenvedett. Nagy harc várható a győzelemért, a vecsésieknek van esélyük, ha lelkesen játszanak és a hely­zetek kihasználásával sem ma­radnak adósak. A megyei II. osztály múlt vasárnapi járási rangadójára több mint 200 pilisi szurkoló utazott Üllőre. Bánták is, akik útrakeltek, mert egy enervált lélekteienül játszó együttest láthattak a pályán. Ügy tű nik. a belső villongások nem szűntek meg Pilisen, ideje lenne már kilábalni ebből a betegségből. Ma az egvré jobb formába lendülő Űjhartyánl fogadják, s esélyük lehet a győzelemre. Az Üllő Tápiósze- lén próbál szerencsét. A nagy­egyik fele a permettző esőben szedi a fürtöket a határban — j másik fele a gyógyszertárban tizenkétórázik. Másnap pedig fordítva. Az átfázott, alkalmi mezőgazdasági munkásoknak egy kolléganő főzte otthon a forró gulyást, vitte a határba a friss palacsintát. S amit a munkáért kapnak, abból pat­ronáltjaiknak szeretnének ajándékkal kedveskedni a mo­nori öregek napközi otthoná­ban. Eszükbe jutott — naponta tapasztaltak alapján ez nem is volt nehéz, de szem meg szív kell hozzá —, hogy akadnak bizony, akiknek gondot okoz, hogyan, miből vegyenek me­leg ruhát a gyerekeiknek, ösz- szegyűjtik saját csemetéik ki­nőtt, de még jól használható holmijait, s felajánlják a rá­szorulóknak, igénybe véve az elosztásnál a gyámügyesek se­gítségét. Kirándulnak, színházba jár­nak, közösen ünnepük az eskü­vőket, évfordulókat. S úgy dol­A Vízügyi Építő Vállalat ve­csési központi gépjavító üze­mében az ott dolgozók legfon­tosabb feladata a különböző átmérőjű, hatalmas acélcsövek gyártása és szigetelése. Egyik legnagyobb partnerük a Fő­városi Gázművek, amely rend­szeresen felhasználja termékei­ket a Budapesten folytatott gázépítési program során. A partner elégedett a vecsé- siek munkájával, ugyanis mi­atádi járásbeli együttes leg­utóbb Nagykőrösön is győzni tudott, bizonyára ma is a két pont megszerzésére törekszik. A vendégek jó és lelkes já­tékkal egy pontot esetleg el­csíphetnek. Szökik az első három he­lyezett a járási I. osztályban Bár még öt forduló hátravan az őszi szezonból, az nem le­het kétséges, hogy a féüdeji elsőségért az Abony, a Monoi és a Gyömrő szállhat harcba, a többiek kissé leszakadtak. A papírforma szerint az első három helyezett ma is esélyes a győzelemre, hiszen a Gyöm­rő és a Monor otthonában fo­gadja ellenfeleit, a Kacsért. illetve a Menüét, az Abony Péteriben lép pályára. Hazai siker várható a Mag lód—Vasad, a Törtei—Nyár­egyháza mérkőzéseken, a ven­dégek viszont esélvesebbek az E cser—D ánszentmiklós és a Kecskéscsárda—Ceglédbercel összecsapáson. A serdülőknél általában pa­pírforma-eredmények várha tó. Talán csak a Vecsés— Nagykörös találkozó látszik h áromesélyesnek. G. J. BIKÖZÖVERSENY Megyei serdülő viadal Mo­nor, Kossuth iskola tornater­me, II óra. goznak együtt, hogy az írógép­papír két oldalára tömörített szakmai vállalásokban csupa tőmondat szerepel — hogy el­férjen mindaz, ami fontos. Megpályázták — a kétszeres arany koszorús szocialista bri­gád cím elnyerése után — a vállalati kiváló címet is. Sike­rüljön. Már csak azért is, mert nem elsősorban a címért dolgoznak, bái a kettő szépen és szeren­csésen összecseng: mindenkiért, ak' kérésével, bajával hozzá­juk fordul. Ezért szervezték a fogadónapokat, amikor bárki személyesen kopoghat a kis iroda ajtaján tanácsot és eliga­zítást kérni. mm Üiiii Ezért vannak ott a véradó­napokon mindannyian — szer­vezőként és véradóként is. Ezért terjesztik és propagálják az egészségügyi felvilágosító köny­veket. S munkájukból, önmagukból azt igyekeznek adni, ami a leg­több. K, Zs. nőségi kifogást csak a legrit­kább esetben emelnek a leszál­lított termék ellen. Képünkön Galántal József HUNGICOR szigetelőanyag­gal vonja be az acélcsövet. Egy ács nem ács, hangzik a megbecsült szakmai bölcsesség, egy cipész azonban cipész. Üllőn különben is ennyi van, ő is Pilisről jár át. Medlik Jó­zsef, a mester bizonygatja is, hogy néhanapján kellene hoz­záértő alkalmi segítség. Külö­nösen így ősszel, amikor a jár­dák tocsogó sara, latyakja le- áztatja a „topánkák” gumi- és műanyag talpát. © A pókhálóvékony harisnya sem vízálló, impregnált anyag­ból készült, a nátha tehát min­den lépésnél a nyomunkban van. A Járási Szolgáltató Szövet­kezet üllői szolgáltatóházának virágdíszes cipészműhelyéből azonban hiányzik már a csi­riz savanykás szaga. A mű­anyag talpaknak szintetikus ragasztóanyag dukál, néhány drótszeget is kap a talp, így lényegesen hosszabb ideig vi­selhető a cipő. A faszeg is csak mutatóban akad, tűnőben van mint a testhez faragott három­lábú suszterszék. — Nem ragaszkodunk a ha­gyományhoz. a hokedli is meg­felel — vélekedik a mester Ritkán kerül kézbe már a nád pálcánál is félelmetesebb csa­ládi fenyítőeszköz: a lábszíj is Megszűnt a cipészműhelyek regényes romantikája. Feljegy­zésre kívánkozik az a megfi­gyelés is, amelyet a mester árul el: — Ebben a nagyközségben évek óta nem javíttatnak gyer­mekcipőt. Persze, ez nem egye­di jelenség, általánosítani le­het. Építsünk Monoron tanuszo­dát, újítsuk fel a régi meden­cét! A járási székhely politi­kai, gazdasági és társadalmi vezetői 1981. december 4-i megbeszélésükön fogalmazták meg ezt — a lakosság egyet­értésével találkozó — igényt. Csendben, szorgosan Az elhatározást tett követ­te — ez a szokványos fordulat ilyen, vagy hasonló témájú cikkekben. S igaz ebben az esetben is. Persze látványos dolgok nem történhettek, hi­szen először is a lehetőségeket kellett felmérni, s hozzájuk igazítani az elképzeléseket. Még ugyanabban a hónap­ban, tehát 1981. decemberé­ben megalakult egy koordiná­ciós bizottság, két — szervező és műszaki — csoporttal. Az ezekben dolgozó szakemberek hamar kiszámították, hogy mennyi az a pénz, amelyre szükség lenne, mégpedig tár­sadalmi összefogásból, felaján­lásokból. A számítás persze egyszerű volt: az összes költ­séget így kell előteremteni, mert tanácsi pénzeszközök az idén nem állnak rendelkezés­re. Kétségtelen, kockázatos dön­tés volt mégis elkezdeni az előkészületeket, de a járási székhely több mint ezer óvo­dás korú, háromezer általános iskolás, összesen pedig körül­belül 9 ezer fiatalja egészsé­ges testi fejlődésének érdeké­ben meg kellett termi. Ez év áprilisában a nagyköz­ségi tanács vb titkára épp lapunkon keresztül fordul! felhívással a monoriakhoz. fiatalokhoz, szülőkhöz, pedagó­© De érthető is. A sok tipi- tapi, szaladgálás, csúszkálás még a betonjárdán is bizony eszi a cipőt... Inkább újat vásárolnak, bár elég borsosán szabták meg az árát. A javíttatók inkább az idő­sebb korosztályból kerülnek ki, hozzák a hideget, vizet álló, vastag tehénbőrből készült ba­kancsokat, csizmákat. Egyre kevesebb a számuk, a nótabe­li rámás csizma talán már nem is létezik, a gyengébb nem lábbelije a finom, lábhoz iga zodó. puha boksz- és sevróbőr- ből készült, s a talp is kopogós krupon. Persze, ezeket az ün­nepi cipőket hosszú évekkel ezelőtt a járás neves cipész­mesterei készítették. Az idők folyamán azonban nemcsak a cipők öregedtek meg, a parádézások felett is el­járt az idő, a kényelmes járású lábbeliket hétköznapi haszná­latba fogták. A bakancsok csizmák, ünnepi cipők felsőré­sze még bírja a strapát, hoz­zák is a műhelybe, s krupon talpat kérnek, amely aztán né hány évig újra „állja a sarat" Persze a minőségi talpnak ki lóját több száz forintért mé­rik, alapos kalapálás kell ah­hoz. hogy négy pár tasla talp kiteljen a kilós mennyiségből © A vállalási idő két hét, ha azonban a szükség úgy kíván­ja, egy hét alatt is elkészül­nek a tátogó „topánkák”. Még akkor is, ha közben nem akad segítség. Kiss Sándor gusokhoz, szocialista brigádok­hoz és gazdasági egységekhez, hogy felajánlásaikkal, egy- egy kommunista szombat mun kabérének befizetésével járul­janak hozzá a szép terv rea­litásának megteremtéséhez. E hónap elején pedig ugyan­csak a vb-titkár írta: „... na­gyon sok szó esik az elmúlt hónapokban kissé háttérbe szorult elképzelés megvalósí­tásáról, a tanuszoda építésé­nek gondolatáról. Nem vetet­tük el a szépen megfogalma­zott tervet, csak éppen a műszaki előkészítés, tervké­szítés időszaka nem olyan lát­ványos, mint a májusi, júniu­si akció, amelynek során a helyi vállalatok, intézmények és lakosságunk közel 600 ezer forintot fizetett be fejlesztési alapunkra támogatásként.” A kivitelezéshez szükséges tervek hamarosan a rendelke­zésre állnak — ígérte a taná­csi vezető. — Így van-e? — kérdeztük Madari Gyulától, a járási hi­vatal MÜTEF osztályának ve­zetőjétől, a koordinációs bi­zottság műszaki csoportjának irányítójától. A következő lépés — Igen. Ezen a héten lezá­rult az előkészítés időszaka. A tervcsomagok itt sorakoznak a szekrényemben. Nagyon sok és komoly munka fekszik ben­nük. — Kik és hogyan készítették ezeket a terveket? — Még a múlt év végén a műszaki csoport irányításával egy 12 tagú társadalmi terve­ző kollektíva alakult meg. Többségük a járásban dolgo­zik, vagy él, de néhány külső speciális tervezőt is fel kel­lett kérnünk a közreműködés­re. A feladat megoldásának legfontosabb szempontjai a gazdaságosság, teljesség, a szakaszolhatóság és a végle­gesség voltak. Ezeket a köve­telményeket azért csoportosí­tottuk így, hogy ne egy félig kész, ideiglenes létesítményt kelljen majd átadnunk, s öt év múlva esetleg elölről kezdeni a munkát. A tervek elkészítése, mint az osztályvezető elmondta, az ál­lami tervezési díjszabás szerint Gyomron, 10 órától: régi pénz- és éremgyűjtők klubjá­nak összejövetele, holnap: a zeneiskola foglalkozása óra­rend szerint, 18-tól: a nők klubjának összejövetele, 19-től ismeretterjesztő előadás Az európai kultúra gyökerei cím mel. Az úttörőház szervezésé­ben látogatás a Munkásmoz­galmi Múzeumban, holnap, 15- től 17 óráig: a központi iskola délutánja. Monoron, 9-től: a járási mű­szaki napok építőipari kiállí­tása a Nagy István Galériában A moziban, 18-tól és 20-tól Szultán fogságában. Hétfőn 9-től: építőipari Kiállítás a ga­lériában, 17-től: asztalitenisz­edzés (a gimnáziumban), 18- tól: kismotorvezetői tanfolyam ismeretterjesztő előadás az Ady úti iskolában 18-tól: A család és az iskola együttmű­ködése. Család a változó világ­ban címmel. A moziban 18-tól és 20-tól; Qsak senrni' pánik... Pilisen, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás, a moziban, 17- től és 19-től: S.O.S. Concorde Hétfőn, 10-től: a zeneiskola zongora, furulya és szolfézs oktatása, 15.30-tól: a Csepp I. 2 millió forintba került vol­na. A ténylegesen felmerült elkerülhetetlen költségek azon­ban a fent leírtaknak köszön­hetően 280—300 ezer forint körül alakultak. A megtakarí­tás tehát 85—90 százalékos. — Mi a következő lépés? — Mivel a teljes tervdoku­mentáció — a kiviteli tervek is — rendelkezésünkre áll, visszatérünk a gazdasági egy­ségek 1981. december 4-i vál­lalásainak felajánlásaira, konkretizálására. Természete­sen a kivitelezés során is elsősorban a társadalmi össze­fogásra, a lakosság segítségére számítunk. Tavasszal kezdődik — Pénzeszközökről, végösz- szegről egyelőre nem beszé­lünk, nem is beszélhetünk ad­dig, amig ki nem derül, milyen értékű munkát képesek elvé­gezni, a helyi vállalatok a szo­cialista brigádok. Akkor raj­zolódik ki majd, hogy mekko­ra az a pénzhányad, amelyet valóban forintokban kell elő­teremteni. Mi reméljük, hogy az elméleti és a tényleges költségek közötti arány leg­alább olyan lesz, mint a ter­vezői munkában. — Mikor kezdődik tehát a megvalósítás, a látható mun­ka? — Tavasszal mindenképp elkezdjük. Vereszki János Levelesládánkból Szüreti bál Vecsés ma sem a szőlőről nevezetes, s régen sem arról volt. Hagyományaiban mégis erősen tartja magát ez a mindnyájunknak kedves őszi esemény. A régi szokások szerint ma délután lovon vonulnak a fiúk és lovaskocsin a lányok, vállu­kon a „szüreti koszorúval”. Az érdeklődők a Jókai Mór utcá­ban 3 óra után biztosan talál­koznak velük. A vidám szüreti menetet bál követi. Színhelye: a Kóbi-féle vendéglő táncterme. FrUhwirth Ildikó Vecsés, Hársfa u. 2. irodalmi színpad próbája, 17- től: az asszonyklub; 18-tól: a népművészeti szakkör foglal­kozása. A moziban ma és hol­nap külön óvodás- és ifjúsági meseműsor: Az álmatlan fü­lesbagoly, hétfőn 17-től és 19-től: Szicíliai védelem. Vecscsen: 15 órakor, szüreti felvonulás, 19 órától: szüreti bál. Holnap, 9-től 17-ig; bú- torkiállitás és -vásár, 17-től: az A/9 galambászkör; 18-tól: a kertbarátkör foglalkozása, ismeretterjesztő előadás az át­telelő növényi károsítók elle­ni védekezésről, előadó: Tóth Károly növényvédelmi szak­mérnök. A tanácstagok klub­iának összejövetele, előadás a korrupcióról, előadó: dr. Ka­tona Sándor, a Monori Járás- bíróság elnökhelyettese. Elmarad A Tolcsvay-együttes hétfőre meghirdetett koncertje a mo­nori művelődési házban be­tegség miatt elmarad. A je­gyek a művelődési házban visszaválthatók. SSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Mai fodajánlatunk Szöknek a listavezetők Sikerül-e javítani a mérlegen? Szigetelik a csöveket Hancsovszkl János felvétele Egy kihaló szakma mestere Rámás csizma: csak nótában Két nap kulturális programja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom