Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-17 / 244. szám
CE-GULÉÜi A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM 1982. OKTÓBER 17., VASÁRNAP Bővítették telepeiket Beléptek a juhászati társulásba Nagyobb nyereséget hozhat az állattenyésztés A mezőgazdasági alaptevékenységből származó nyereség növelése szigorú követelmények elé állítja termelőszövetkezeteinket. Az a céljuk, hogy a költségek lehetőség szerinti visszafogásával érjenek el mind jobb eredményeket, olyan áruféléket állítva elő, amelyek a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt sikerrel értékesíthetők. Ez a feladat szabja meg a többi között az albert- irsai Szabadság Termelőszövetkezet tennivalóit is, ahol azon vannak, hogy mindinkább felzárkózzanak a térség legjobb szövetkezeteinek színvonalához. Több tej kell Gazdálkodásuk egvik fontos ága az állattenyésztés, amelyet mihamarabb magasabb szintre kívánnak emelni. A szarvasmarha-tenyésztésből egyre több hasznot remélnek. A 425 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep, az ehhez kapcsolódó növendékmarha-hizlalás, az itatásos borjúnevelés, a növen- dékmarha-telep együttesen megfelelő hátteret ad ehhez a törekvéshez. (A növendékmarhák 400 férőhelyes telepének kialakítása tavaly fejeződött be.) Két éve ment végbe 360 hektár legelőterület felújítása. A teheneket és a növendék állatokat egész nyáron a legelőn tartják. Az idén — várhatóan — a tehenenként fejt tej évi mennyisége eléri a tervezett 4200 litert, de ez az átlag elmarad még a járási eredményektől, tehát nem lehetnek elégedettek vele. Az 1180 darabot számláló szarvasmarha-állományból négyszáz a fejőstehén. Az idei borjúszaporulat megközelíti a tervezett négyszázat. A tej megfelelő minőségére, tisztaságára ebben a közös gazdaságban is mind nagyobb gondot kell fordítani. A szövetkezet csatlakozik a Taurina-programhoz, ettől is a hatékonyabb szarvasmarhatartást és -tenyésztést remélve. A tehenészek általában betanított munkások, az idén is volt közülük három tanfolyamon. Hozzáértő gárda, értik a dolgukat, és megfelelő szakmai irányítással jobb eredmények elérésére is képesek tejtermelésem, hizlalásban egyaránt. (A gazdaság évi 168—180 hízott bikát és hasonló mennyiségű hízott üszőt értékesít, ame lyek hozzájárulnak a húsexporthoz.) Fajtaváltás A sertéstelep rekonstrukcióját és bővítését 1981-ben fejezték be. Két épülettel egészítették ki; az ötszáz férőhelyes battériás malacnevelővel és a háromszáz férőhelyes koca- szállással. Most 110 KAHYB- fajta anyakocájuk és ugyanennyi tenyészsüldőjük van. Ez a fajtaváltás átmeneti szakasza, korábban észt-lapály fajtát tartottak. Ebben az évben 2350 hízott sertést kell értékesíteniük, de később már 3000 darab fölé emelkedik az évi kibocsátóképesség. A sertések takarmányhasznosítása kedvező, a tápokhoz használt koncéntrátumot a tör- teli Dózsa Tsz-ből szerzik be. Az ISV mellett most beléptek a KAHYB-társulásba is. Az eddigi számítások szerint a sertéstenyésztés teljesíti árbevételi tervét. A juhtenyésztés sem elhanyagolandó a szövetkezetben. Az anyajuhok száma még az idén eléri az ezret, és a tervciklus végére másfél ezerre emelkedik. A törteli társulás tagjai a tenyészkosok egy részét is onnan vásárolták. Ellátja hússal Az állatokról átlagosan 6,2 kilogramm gyapjút nyírnak ezenkívül a bárányeladásból számítanak tetemesebb bevételre. 1982-ben hatszáz bárány értékesítése a terv. A meglevő épületekben, nagyobb beruházások nélkül megvalósítható a juhászat távlati célkitűzése. A szövetkezet vezetői az állattenyésztés szakember-ellátottságát kielégítőnek ítéjik. Két felsőfokú végzettségű és két technikus látja el az irányítást, továbbá saját állatorvosa van a Szabadság Tsz-nek. Az állattenyésztőket három szocialista brigád tömöríti, mindhárom a tehenészetben működik. A sertéstelepen most alakul meg a negyedik kollektíva. A közös gazdaság, évek óta bevált gyakorlat szerint, saját tagjait és dolgozóit — majdnem ezer embert — vágóhídiéról minden héten ellátja hússal. Ez az egész község szempontjából hasznos, hiszen ezáltal a település többi lakójának több jut a húsbolt árukészletéből. T. T. Fogadóórák Sárik Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese október 20-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán, hivatali szobájában. Részleges áramszünet Szerelik a transzformátort A Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat nagykőrösi üzemigazgatóságának ceglédi kirendeltsége a járási székhelyen, a Bajza utcában új transzformátorállomást helyez üzembe. Ez a hálózat átépítése miatt válik szükségessé. A munkálatok ideje alatt, október 18-tól, hétfőtől november 26-ig, reggel 8 óra és délután 16 óra között időszakos áramszünet lesz a Bajza utcában, az Összekötő úton, a Népdal utcában, a Nótás, a Fecske, a Nefelejcs és a Madarász utcában. Kérik az ott lakók megértését — hiszen mindez a körzet áramellátásának javulása érdekében törté, nik. Hordákban hajózik Kubába a zsír * ’’' : ZxJk? Rendszeresen szállítanak exportra, 120 literes hordókba csomagolva, étkezési zsírt a PENOMAH ceglédi gyárából, Tóth Mihály és Pászti Géza, az Április 4. szocialista brigád tagjai — képünkön — egy Kubába induló szállítmányt készítenek elő. Apáti-Tóth Sándor felvétele Téglatár a Só utcában Mindig legyen pénz a házban Hat-hét ház a Só utca. Eleink bölcsen nevezték el, tudván, hogy abból csipetnyi is elég. Nekiröppen a Veréb utca, közvetlenül a temető mellett, a Széchenyi út és a Szolnoki út találkozásának közelében. A Só utca 2. alatt két nagy ikerablakos, vakolatlan, új ház feszít; Csontos József ceglédi postás és családja hajléka. Benn, a kertben, a nutriák ólja mögött — az időjárás kártételétől védve — kisebb téglarakás magasodik. Nem volna ebben semmi különös, hiszen kimaradt anyag majd mindenütt kerül, ahol építkeznek, ám ezek a téglák sokkal becsesebbek, mondhatnánk; múzeumba illő példányok. — Hogyan gyűltek halomba? — faggatjuk a házigazdát. — Hogy a történet elejére kanyarodjak, ezen a portán állt egy évszázados öreg hajlék, amelyben eredetileg laktunk. A porta rendezése közben, elbontott ólakból, alsóépületekből régi téglák kerültek elő. Felfigyeltem rájuk, félretettem őket. Aztán amerre jártam, tanyaromokból, egyéb épületekből is gyarapí- tottam egy-egy darabbal. Átalakult a Nagy István Csoport Szívesen látnak minden művészt Műteremláfogafások, szakmai viták Nem, nem a táj ösztökélte másfél évtizeddel ezelőtt Dél- Pest megye jelentősebb képzőművészeit arra, hogy'támaszul egymás baráti közelségét keressék. Mélyből zúduló tűzhányó-eszmék sem kerestek tiszta rendező elvet, logikus formát, mikor az értékmentő izgalommal széttekintő alkotók észrevették, hogy szertelen erő rejtőzik a megye déli részének művésztársadalmában. Festők, szobrászok, grafikusok, iparművészek fogalmazták folyvást gondjaikat, gondolataikat. Sokuk magányosan, konokul, csak a rajzszerszámmal folytatva párbeszédet. Térben távoli. a művészi fejlődés különböző grádicsain álló alkotók energiáit kellett méltó módon egy áramkörbe gyűjteni. Hitték valamennyien, hogy a szervezett formában való együttműködés csökkentheti a távolságokat, esélyt adhat a szakmai szintek közelítésére. A tartalom, de legalábbis az elképzelés megvolt hát, ennek formája lett a Nagy István Csoport. ★ Az alapító tagok közül sokan már el is felejtették a laza kohéziójú, folyton duzzadó létszámú társaságot. Önnön fejlődésük útjait másfelé keresték. Nem csoda, hisz’ a csoport -'reiéből évi egyszeri közös kiállításra, s az azt követő beszélgetésre futotta. A kiállító tagság elsősorban a művészi megjelenítőképesség egyenetlenségei miatt nem válhatott valódi csoporttá. Szervezését a területi szétszórtság tette nehézkessé, a2 évi szokásos kiállítások a szakmai együttgondolkodást nem tudták ösztönözni. A csoport gyűjteményét hirdető plakátokkal 1978-ban találkozhattunk Cegléden. Kicsinyke léptekkel, meggyőző emberi, alkotói élmények nélkül éldegélt a Nagy István nevét viselő szervezet. Vékony rétegnyi eredmények, s a mocorgó vágy: hatni, jó értelemben befolyással bírni egymásra — ennyi maradt hagyatékul napjainkra. Nincs okunk azonban borongani, hisz’ nem értékek enyésztek el, pusztán egy kimódolt szervezeti formula megújítása vált szükségessé. ★ Tavaly Ócsán a közös tárlattal párosított konzultáción, melyen a megye déli fertályának állami vezetői is részt vettek, az elmúlt időszak tárgyilagos elemzése után a továbblépés, a kellő felfrissülés lehetőségeit latolgatták a művészek és a hivatali mecénások egyaránt. Semmiképp sem szabad magára hagyni a csoportot, ám kereteit, szervezési, működési elveit át kell formálni — ígv hangzott az elhatározás. A Nagy István Csoport alkotóival való rendszeres kapcsolat ápolásával, a szakmai folyamatosság megteremtésével, irányítási feladatok megoldásával Barnóth Zoltán ceglédi grafikusművészt bízták meg. Végre-valahára akadt a kollektívának értő gondozója, a sokféle törekvést, egyéni ambíciót összegezni próbáló vezetője. A szakadatlan művészi munka és a találkozási alkalmak létrehozása érdekében a csoport kisebb közösségekre, szűkebb területek szerinti egységekre tagolódott. Cegléd, Nagykőrös és a ceglédi járás képzőművészei (festők, grafikusok) a közelmúltban tartották meg első összejövetelüket. A tizenöt alkotóból álló társulás megalakította az úgynevezett regionális szervezetet. Ez a létszám természetesen csak az induló szellemi tőke mennyiségi mutatója, hiszen a regionális csoport szívesen lát minden amatőr művészt, akik ismereteiket kívánják bővíteni, tapasztalataikat másokkal megosztani, akik saját szakmai terebélyesedésük érdekében kapcsolatokat keresnek a művésztársakkal, ellesve, felhasználva a különféle mesterfogásokat. A célkitűzések legfontosabbjai: a társas együttlét alkalmainak megteremtése. a képzőművészeti ismeretanyag szélesítése, lehetőség egy majdan kialakítandó, eszközökkel felszerelt műhely igénybevételére, és nem utolsósorban értékes, időt álló műalkotások életre keltésének elősegítése. ★ A programtervben műteremlátogatások, előadások, szakmai viták, kiállítások szerepelnek. A kis csoport bekapcsolódik a terület közművelődési munkájába is. Támogatni szeretnék a két város és a járás rajztanárait, iskolai és művelődési házi szakköreit, s környezetesztétikai feladatok megoldására is örömmel vállalkoznak. A regionális csoport székhelye, Cegléd lesz. Idő s türelem szükséges a most érlelődő folyamat kiteljesedéséhez. Varga Sándor Nyilvános gyűjtés — Hoztam Vezsényből, Tá- piószeléről, Vecsésről, meg Mo- norról, de hosszan sorolhatnám. Pesten, a Nyugati pályaudvar mellett volt egy emeletes épület, állítólag valamikor nyilvánosház. A metróépítés miatt lebontották. Onnan is megmentettem egy darabot. Észrevette a rendőr, kérdezte, hova viszem, mondtam: a gyűjteménybe. Lehet, hogy azt hitte, nincs ki a négy kerekem, csak legyintett. — Mekkora a téglatár? — Egyelőre száznegyven különféle darabból áll, de vannak kiszemelt példányok, amelyeket még be kell gyűjtenem. Nincs okom a csüggedésre, hiszen valamelyik újságból tudom, hogy néhány éve Becsben ezer darabos gyűjteménynyel nyílt téglamúzeum. Megvan a tervem egyébként nekem is. A házunk kert felőli falán kap majd helyet valamennyi. Egyébként adja kézbe a B. M., R. T., F. U. monogrammos példányokat, az 1828-as ceglédit, meg az ugyancsak városunkbeli 1727-es évszámút, amelyet még szalmával égettek. A Tápióságból származik egy szép koronás, szi- gonyos, a legrégibb egy függőleges G-betűs, a legérdekesebb. amelyen egy kutya megkövült lábnyoma díszeleg. (Biztosan ott ténfergett a mihaszna a nyerstéglák körül.) Fityegővei kezdődött A beszélgetésből kitűnik. Csontos József módfelett kedveli a történelmet, s így annak tárgyi megjelenési formáit is. Ott van például a kialakulóban levő pénzgyűjtemény. — Az miként kezdődött? — A nagyapám fityegőjé- vel. — ? Magyarázatul egy valaha divatos ezüst óraláncot húz elő. Rajta ezüst öt-, kettő- és egykoronás, Ferenc Jóska képmásával. — Ezt örököltem, s előkerült még valami, amit módfelett nagyra tartok. íme, ez az 1887-es fényes egykrajcáros. Amikor építkeztünk, benn jártam a telekkönyvi hivatalban, s onnan tudom, hogy ezen a portán már 1888-ban állt a régi házunk. A matuzsálemi épület vert falát nagyon gondosan bontottam, mert feltételeztem, hogy abba piculát rejtettek az ősök. így remélték elérni, hogy mindig legyen pénz a házban... Egyszer csak megcsillant a körömnyi rézpénz. Nekem ez a legkedvesebb, pedig van itt még kanadai ötcentes is hóddal, indiai ezüstpénz. lyukas 25 őrés, tizenkét szögletű szudáni apró, meg a környező országokból korona, zloty, továbbá egy 1851-es félpénz. — Mi sem lettünk hűtlenek a hagyományhoz, tettünk a betonba egy fém tízest, bár azt aligha leli meg valaki, ám rejtettünk egyet a küszöb alá is — árulja el a titkot. Császári kíséret Babonáról persze szó sincs. A téglagyűjtő olvasott ember. Könyvek sorakoznak a polcain. Nemcsak újak, régiek is, amelyeket az enyészettől mentett meg és restauráltatott Vaczi György Arany-díjas könyvkötővel. Van köztük latin nyelvű Ovidius, amelynek megvette magyar fordítását, gót betűs német, meg szláv nyelvű öreg Biblia és még több más őrizni, ismerni érdemes fóliáns. Búcsúzáskor hárman kísérnek a kapuig: Csontos József, a felesége, meg Mária Terézia. A császárnő arcmása arról az 1762-es egykrajcárosról tekint ránk, amely a kapukulcson hintái, s mintha elmenőben búcsút intene. Tamasi Tamás Gyors elhatározás Tanácsadás nyugdíj előtt Nyugdíjkorhatár felé járva sokakat foglalkoztat, hogy s mint intézzék majd hivatalos ügyeiket, érdeklődnek afelől, hogy mi minden számíthat a nyugdíjba? Mindenki szeretne időben tiszta képet kapni arról, hogy anyagi helyzete miként alakul a dolgos esztendők után. A Vöröskereszt ceglédi városi szervezete most, a VI. kongresszuson elhangzottak után máris döntött: lehetőséget te-» remtenek az információszerzésre. Novembertől, minden hónap első hétfőjén, délelőtt 9 órától 11 óráig jogi tanácsadás lesz, a Vöröskereszt irodájában, a városi tanácsháza földszintjén. A tanácsot ki-ki szakembertől kapja — társadalmi munkában vállalta a feladatot dr. Lakatos József, a Vöröskereszt városi szervezetének al- elnöke, a városi tanács nyugalmazott vb-titkára. SSN 01»—2500 (Ceglédi Hírlap)
