Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

1982. OKTÓBER 1., PÉNTEK Dr. Soós Gábor kitüntetése Felmentések, kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élelme­zésügyi államtitkárt saját ké­résére, nyugállományba vonu­lására tekintettel — érde­meinek elismerése mellett — e tisztségéből felmentette. Az Elnöki Tanács dr. Soós Gábornak több évtizedes eredményes munkássága és közéleti tevékenysége elisme­réseként, nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést a Parlamentben dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. A Minisztertanács dr. Vil­lányi Miklós pénzügyminisz­ter-helyettest e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg az Elnöki Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács Med- gyessy Pétert pénzügyminisz­ter-helyettessé kinevezte. A Minisztertanács dr. Ven- dégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­test e munkaköréből — érde­mei elismerése mellett — lei­men tette. Egyidejűleg a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Tejipari Vállala­tok Trösztjének vezérigazgató­jává nevezte ki. Új igazgató Baráti találkozó A Csehszlovák Kultúrában Dr. Jaroslav Musilek nagy­követségi tanácsos, a Budapes­ti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ új igaz­gatójának bemutatása alkal­mából csütörtökön baráti ta­lálkozót rendeztek a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság nagykövetségének kereske­delmi kirendeltségén. A résztvevőket Stefan Oross nagykövetségi tanácsos üdvö­zölte. A magyar állami, poli­tikai és társadalmi szervek képviselőinek, a társintézmé­nyek vezetőinek Václav Bub- lik külügyminisztériumi fő­osztályvezető mutatta be a CSKTK igazgatóját. Vízügyi fejlesztések Közös kincsünk legyen a Duna Rendhagyó módon az Országos Vízügyi Hivatal Hullám nevű hajóján tartotta ülését tegnap a Közép- Dunavidéki Intéző Bizottság elnöksége — mint az 1. ol­dalon jelentjük. — Az Esztergom és Budapest közötti utat az indokolta, hogy vízről: vízvezetékről, szennyvíz- tisztításról és magáról a Dunáról volt szó. A téma fon­tosságának megfelelően a tanácskozáson ott voltak az OVH, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal, a Pest megyei és a Fővárosi tanács az érdekelt vállalatok szakemberei is. Részt vett a tanácskozáson Czeglédi József, az Országos Idegenfor­galmi Tanács titkára is. Regionális rendszerek Nemcsak • helyi, hanem or­szágos fontosságú a főváros és környéke ivóvízellátása, a szennyvizek elvezetése és tisz­títása — hangsúlyozták az ülé­sen. Itt él az ország lakossá­gának egyharmada, jelentős az üdülők száma, s nem utolsó­sorban ez a Duma-szakasz az ország legfontosabb víznyerő helye. Ha időben nem gondos­kodunk a vizek tisztításáról, aikkor a fővárost és Pest me­gyét ellátó kutak kerülhetnek veszélybe. A vízvédelem és a vízellátás elsősorban Budapest és Pest megye lakosságának közös ér­deke. Elég talán azt említeni, hogy a Fővárosi Vízművek kútjainak túlnyomó többsége Pest megyében található, s ugyanakkor tizenkét települé­sünk már ma is a fővárostól kap ivózet. Igaz több az olyan példa is, amikor a Budapestet ellátó kutak szomszédságában fekvő községekben nincs veze­tékes víz. A tervezők és az érdekeltek egyöntetű véleménye szerint a további nagvszabású beruhá­zások csatc együttműködve, közös fejlesztésként valósítha­tóak meg. A vízellátás eseté­ben úgy, hogy az egymás után kialakuló Pest megyei regioná­lis rendszereket egymással, s a fővárosi hálózattal is össze­kapcsolják. Ennek mindenki hasznát látná. A hétvégeken például Budapesten jelentősen csökken a fogyasztás, a Duna­kanyarban pedig vízhiány van. Viszonylag kis költséggel ezt a felesleget át lehetne pumpálni a Szentendre környékén pihe­nő fogyasztókhoz. Közös beruházások vezet­hetnek eredményre a szenny­víztisztításban is. A Budapest határában levő, illetve ezután épülő nagy szennyvíztisztító művekhez vezethetnék el pél­dául a ráckevei járási, illetve a Duna-kanyari csatornák egy részét. Hangsúlyozni kell azon­ban — s ezzel minden jelenle­vő egyetértett —, hogy a be­ruházások csak a lakosság és az érdekelt intézmények jelen­tős hozzájárulásával valósítha­tók meg. Zsúfolt strandfürdők Az előzetes felmérések sze­rint minden meglevő Pest me­gyei vízmüvet bővíteni kell, újat építeni Dunabogdány, Ve­rőcemaros, Sződliget, Göd, Al- sónémedi és Pilismarót körze­tében. Ezek egy része már most, az VI. ötéves terv során elkészül. Üj regionális rend­szerek jönnek létre Alsónéme­Pedagógustanácskozás Szentendrén Agglomeráció és művelődés Pest megye oktatási helyze­tét vitatta meg csütörtökön Szentendrén tartott ülésén a Hazafias Népfront Országos Tanácsának pedagógiai bizott­sága. Novák István, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának vezetője ismertet­te a fővárost körülölelő me­gye sajátos helyzetét, az agg­lomeráció okozta gondokat. Egyebek között elmondta: a Budapest környéki települése­ken élők műveltségi szintje, igényei hasonlóak a főváro­siakéhoz, számos tényező azon­ban gátolja a fejlődést. 1950 óta — részint a természetes szaporulat, részint a betelepü­lések következtében —. tízéven­ként mintegy százezerrel növe­kedett a megye lakosságának száma, mely ma meghaladja az egymilliót. Az oktatási helyzet javítása érdekében az elmúlt eszten­dőkben farfa, majd betonyp óvoda- és iskolaépítési prog­ram valósult meg a megyében, melynek keretében négy-öt hónap alatt számos települé­sen — más előregyártóit épí­tési technológiához képest ol­csóbban —, épültek fel az új gyermekintézmények. Ugyan­csak örvendetes, hogy szín­vonalasabb lett a nevelő­munka, a legtöbb helyen meg­szervezték a logopédiai okta­tást, s eredményesebb az isko­lai előkészítés. Az iskolai pe­dagógusokban azonban jelen­leg is nagy a hiány, sok a ké­pesítés nélküli tanár. din, Üllő környékén, a Csepel- szigeten, Tinnye és Zsámbék között. A Dunába naponta 1 millió köbméter szennyvíz ömlik a magyar szakaszon, mert a tisz­títóművek csak csekély meny- nyiséget képesek feldolgozni. A fő városban már megindított, vagy ezután kezdődő beruhá­zások jelentősen javítanak a helyzeten. Pest megyében is több olyan szennyvíztisztító épül, amelyik egyszerre több települést lát el, például Du­nakeszin, Érden, Budaörsön. Az ezredfordulóig a szűkebben vett agglomeráció 43 települé­sének teljes csatornázását ter­vezik. Ezeket a vizeket a fő­város csatornahálózatán ke­resztül vezetik el. Mint azt Czeglédi József és több hozzászóló is hangsúlyoz­ta, különböző okok miatt a Duna, a Duna-kanyar idegen- forgalmi hasznosítása még mindig nagyon elmarad a lehe­tőségektől. Például azért, mert megszűntek a szabadstrandok, a helyettük épített, részben termálvizes fürdők nem képe­sek befogadni a kirándulók tömegét. Szóba került, hogy alapos vizsgálat után újra meg kellene nyitni néhány szabad­fürdőt, megteremteni az Euró­pában oly ritka motoros vízi- sport-bázist. A vízügyi szak­emberek véleménye szerint a közhittel ellentétben a Duna vizének minősége már nem romlik, s nem is mindenütt egyforma. Míg például a váci Duna-ág erősebben, addig a szentendrei kevésbé piszkos. A lakosság támogatásával Egyeztetni kell az egymás­nak ma még ellentmondani látszó érdekeket a Ráckevei- Duna-ágban is. Ha ugyanis a zsilipekkel alacsonyan tartják a vízállást, nem tudnak öntöz­ni, ellenkező esetben pedig a vízi növényzet szenved kárt. Foglalkozott a testület a bel­vízvédelem, valamint a folyó­szabályozás soron következő fontosabb feladataival, majd az ülés dr. Sághy Vilmos zársza­vával fejeződött be. Az intéző bizottság elnöke elmondta, a tervekkel a testület egyetért, megvalósításukhoz saját anya­gi eszközeit és a lakosságot is mozgósítja. Cs. A. Lakásgazdálkodási intézkedések A magánerős építkezés és a cserék segítése A lakbérek megállapításának irányelvei A szociális szempontok figyelembevétele Az MSZMP Központi Bizottsága és a Miniszterta­nács 1982. április 7-én — széles körű társadalimi vita után — irányelveket fogadott el a lakásépítés és -fenn­tartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztésére. A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta és jóvá­hagyta az ezzel kapcsolatos állami intézkedéseket, mint arról az 1. oldalon beszámolunk. A Minisztertanács megálla­pította, hogy a lakáshoz ju­tás esélyei egyenlőtlenek. A lakásépítéssel és a lakásfenn­tartással összefüggő kiadások­ra aránytalanul oszlanak meg az állam/és a lakosság, illető­leg a lakosság egyes csoport- jaLr-között. Jelenleg a laká- 'PÓk 24 százaléka bérlakás. A legnagyobb terhet azok a bér­ből és fizetésből élő családok viselik, akik saját tulajdo­nukban levő lakásokban lak­nak, vagy ilyen lakást építe­nek, illetve vásárolnak. Nem megfelelő a meglevő lakásál­lománnyal való gazdálkodás, az új lakások építése még nem tud lépést tartani az igé­nyek növekedésével, ezért a városokban élő fiatal házaspá­roknak sokáig kell lakásra várakozniuk. A lakásépítésre és -vásárlás­ra, illetőleg a lakásfenntartás céljára adható állami támoga­tás nem igazodik eléggé a családok jövedelmi és szociá­lis helyzetéhez. A Minisztertanács az el­lentmondások mérséklése vagy teljes feloldása érdekében 1983. január 1-i hatállyal mó­dosítja a lakáselosztás, vala­mint a lakásépítés állami tá­mogatásának rendszerét az alábbiak szerint: — A lakáshoz jutásban né­hány éven belül általánossá válik a fokozatosság. A város­ban élő fiatal házaspárok első lakásként szerényebb kom­fortfokozatú és kisebb alap- területű lakást vagy önálló lakrészt kaphatnak. Követke­ző lakásukat — a család szo­ciális és jövedelmi helyzeté­hez igazodó feltételekkel — ta­nácsi lakáskiutalás útján, cse­rével, vagy önerőből való épít­kezéssel, illetőleg vásárlással szerezhetik meg. — Az állami lakásellátás ke­retében továbbra is tanácsi bérlakást kaphatnak az erre rászoruló kis jövedelmű és több gyermekes családok. E családok változatlanul az 1981- ben megállapított mértékek alapján fizetnek használatba­vételi díjat. — A tanácsok csökkentik a szanálás miatt és a népgazda­sági érdekből kiutalt bérlaká­soknak a számát. Az új és a megüresedő lakásoknak a ko­rábbinál nagyobb részét cse- reigények kielégítésére hasz­nálhatják fel. Azoknak a bér­lőknek. akik nagy méretű la­kásukat a tanács révén kíván­ják kisebbre cserélni, a hasz­nálatbavételi díj kétszeresé- nek-háromszorosának megfele­lő összeget térítenek vissza. A lakáscseréket segíti az is, hogy az átírási illeték 12 szá­zalékról 7 százalékra mérsék­lődik. A Minisztertanács elha­tározta a magánerőből való lakásépítés támogatásának m .Csömöri csúcs A Budapesti Konzervgyár csö­möri feldolgozó üzemében szezo­nonként közel 300 vagon paradicso­mot dolgoznak fel. A Szilasmenti Mgtsz cs még négy termelőszö­vetkezet szállítja az alapanyagot ré­szükre. Képünkön: csúcs- forgalom a rako­dótérben. korszerűsítését azzal a céllal, hogy mérséklődjenek a lakás­építés pénzügyi feltételeiben mutatkozó indokolatlan kü­lönbségek a városon, illetőleg a falun élők. a vállalatoknál, intézményekben és szövetke­zetekben dolgozók, valamint a különféle építési formák kö­zött. — Az állami támogatás 1983. január 1-től a családok szociá­lis helyzetéhez igazodik, amit legjobban a családtagok, illet­ve a gyermekek és az eltar­tottak száma tükröz. A jövő­ben a családi házat építők is kapnak gyermekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartot­takra pedig 20 ezer forint visz- sza nem fizetendő támogatást. — A lakásépítőknek és a la­kásvásárlóknak egységesen 3 százalékos kamatra és 35 éves törlesztési időre adható építé­si kedvezményes kölcsön. A nagyobb létszámú családok az átlagosnál több hitelt kaphat­nak. Indokolt esetben a hitel­visszafizetés első öt évére tör­lesztési kedvezményt (haladé­kot) lehet kérni. A több szin­tes vagy csoportos telepítésű lakóházak építésére adható kedvezményes kamatozású köl­csön a szociálpolitikai kedvez­ménnyel csökkentett építési költségek legfeljebb 70 száza­lékáig, a családiház-építés ese­tében pedig azok 60 százalé­káig terjedhet. Azoknak, akik az átlagosnál nagyobb vagy költségesebb, igényesebb la­kást építenek, többletköltsé­geik egy részének fedezetéül nagyobb kamatterhű, rövidebb lejárati idejű kölcsön is adható. — A jövőben a dolgozók szé­lesebb köre részesíthető mun­káltatói támogatásban. Az ál­lami költségvetésből nyújtott támogatás megszűnik, s a munkáltatók (vállalatok, szö­vetkezetek. intézmények) ma­guk dönthetik el. hogy dol­gozóik közül kiket és mi­lyen mértékben támogatnak. — A tanácsi értékesításű (szövetkezeti) lakásjuttatási forma fokozatosan csökken. Az állami támogatás 1985 vé­géig megszűnik. A lakóházfenntartás ál­lami támogatásának csök­kentése érdekében a lakbérek 1983. július 1-től átlagosan 130 százalékkal emelkednek. Annak érdekében, hogy a bér­lők kiadásai ne növekedjenek ugrásszerűen, az állami laká­sok bérlői — 1988-ig fokoza­tosan csökkenő mértékben — állami hozzájárulást kapnak. E hozzájárulás összege 1983- ban a lakbértöbblet 70 száza­léka lesz. A lakásbérnövekedés ellen- súlyozására az arra legjobban rászoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szociális támoga­tást kapnak. — A lakbérek emelésének mértéke a lakások használati értéke szerint eltérő: a kom fort nélküli lakások havi bére négyzetméterenként 2,40 Ft- ról 4,50 Ft-ra, a félkomfortos lakásoké 3,60 Ft-ról 7,50 Ft- ra, a komfortos lakásoké 5,40 Ft-ról 12,— Ft-ra, az összkom­fortos lakásoké pedig 6,— Ft- ról 15,— Ft-ra változik. — A tanácsok legfeljebb az új lakbér 50 százalékáig mér­sékelhetik azoknak a lakások­nak a bérét, amelyeknek az épületen belüli elhelyezése, a műszaki állapota vagy a kör­nyezete kedvezőtlen. Az álla­mi tulajdonú szükséglakások lakbére nem emelkedik. — A jelenleginél nagyobb mértékben lesz mód arra. hogy a lakbéreket — a lakás­nak a településen belüli fek­vésétől (zöldövezet, városköz­pont) függően — az új lakbér 25 százalékáig növeljék. — A lakbért az ingatlanke­€» zelő ' szervezetek állapítják meg, s 1983. március végéig írásban közlik a bérlőkkel. A bérlőknek az új lakbérekkel kapcsolatos észrevételeit, és az esetleges vitás kérdéseket a tanácsok bírálják el 1983. márciusától június végéig. A lakbérek rendezése kiter­jed az állampolgárok tulajdo­nában levő, de bérbe adott la­kásokra is. Az úgynevezett kö­tött bérű lakások lakbérét a bérbeadó az állami lakásoké­val azonos mértékben állapít­hatja meg. — A három és többgyerme­kes családok egységesen havi 150 Ft szociális támogatást kapnak. Ezt azok is megkap­ják, akik 1983 után válnak nagycsaládossá. — A nyugdíjas bérlők közül azoknak jár szociális támoga­tás, akiknek — eltartottaikat figyelembe véve — egy sze­mélyre jutó havi nyugdíja nem haladja meg az 5000 Ft-ot. A támogatás az 1983. évi lakbér­többlet mértékéig, de legföl­jebb havi 150 Ft-ig terjedhet. — A nagycsaládos bérlők a családi pótlékkal, a nyugdíja­sok pedig a nyugdíjjal együtt kapják meg a szociális támo­gatást. — Azok a bérlők, akik jogos lakásigényüket nagymértékben (két vagy több szobával) meg­haladó nagyságú lakásban lak­nak, sem állami hozzájárulást, sem szociális támogatást nem kapnak. 0 1983 júliusától az új és a felújított lakásokban a berendezési tárgyak javításá­nak és kicserélésének költsége a bérlőket terheli. A jövőben a bérlők közvetlenül részt vál­lalhatnak lakóházuk fenntartá­sában, s ezzel a céllal bérlő- közösséget alakíthatnak. Ugyanakkor az ingatlanké­zelő szervezetek szolgáltatá­sainak színvonalát emelni kell. E szervezetek elsősorban ház­kezelői szolgáltatásokat (kar­bantartást és üzemeltetést) vé­geznek majd, továbbá műsza­kilag és gazdaságilag előkészí­tik, lebonyolítják a lakóház­felújításokat. © A lakásgazdálkodási elvek alkalmazásában bővül a helyi tanácsok önállósá­ga. A jövőben a tanácsok komplex módon határozzák meg a lakásszükségletek kielé­gítésének legésszerűbb mód­ját, vagyis azt, hogy meglevő forrásaikból mennyit használ­janak fel állami lakásépítésre, a magántulajdonú lakások te­rület-előkészítésére, illetőleg felújításra, korszerűsítésre, az infrastruktúra (víz-, villany-, úthálózat stb.) fejlesztésére. A lakásigénylések nyilván­tartásának pontosítása célja ból a tanácsok 1983-ban elren­delik az igénylések megújítá­sát. A tanácsrendeletekben az igény megújítást, illetőleg új igénylés beadását igénylési díj letétbe helyezéséhez köthetik. A letét elsősorban előtakaré- kosságul szolgál, amit beszámí­tanak a kiutalt lakás haszná­latbavételi díjába, illetőleg ér­tékesítési árába. A lakásigény- iés visszavonásakor a tanácsok a letétbe helyezett összeget ka­mataival együtt visszafizetik. Ahol a tanácsok igénylési letét elhelyezését rendelik el, annak mértékét a lakásigényiö család jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetétől, továbbá az igényelt lakás jellegétől és nagyságától függően szabják meg, s tanácsi bérlakásoknál a lakás-használatbavételi díj mintegy 10 százaléka lehet. A lakáshoz való jutásnak 1983. január 1-től érvé-yes részletes feltételeit, s a lakás­ra várók előtakarékosságának formáit és mértékét a tanácsok — a helyi adottságoknak meg­felelően — helyi lakásrendele­tekben szabályozzák. A kormány- és miniszteri rendeletek a Magyar Közlöny­ben jelennek meg október el­ső felében, a helyi tanácsren­deleteket novemberben hirde­tik ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom