Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-17 / 244. szám
1982. OKTOBER 17., VASÁRNAP Vrcrrr 4fl? f sz/iman Tollak és más írószerek A Signetta karrierje Ha megszűnne a pomázi ICO Írószer Szövetkezet — azt hiszem, nem túlzás —, a hazai ellátás is megsínylené. Évről évre ugyanis egyre több írószer és irodakisgép kerül ki a szövetkezet üzemeiből, mi, vásárlók pedig kedveljük és megszoktuk azokat. Napjainkban a miértre is könnyű válaszolni: olcsók, de jók. Példa erre a karriert befutó Signet- ízt-golyósirón, amelyből mostanáig 5 millió került a boltokba. (Kár, hogy a fővárosban változatlanul nem kaphatók az ÁPISZ-üzletekben és az árur házakban. Ugyanis egyedüli forgalmazója a PIÉRT.) A számok mögött A tavalyinál ismét több, 470 millió forint termelési érték elérése a pomáziak célja, az év első kilenc hónapját 365 millió forinttal zárták. Az export értéke elérte a 130 millió forintot, mégsem elégedett a szövetkezet vezetése. Ebből ugyanis a tervezettnél kevesebb a tőkés országokba eladott termékek aránya, a jugoszláv vevők visszalépése áthúzta a szövetkezet számítását. Várhatóan az esztendőt is csak 27 millió forint értékű, tőkés piacokra exportált termékkel zárhatják. Hogy próbálkoztak-e új piacokkal? Jelenleg is tárgyalnak kereskedőik. Érdemes kicsit a számok mögé is pillantani. Szeptember végéig elkészült 32 millió darab rostirón, 9 millió különféle golyóstoll és 12 millió betét. A gyakran hiánycikké váló gemkapocsból 2 és fél millió dobozzal szállítottak ki Pomáz- ról, lyukasztógépből pedig 400 ezer darab kelt el. Belépett a műanyag Néhány éve került az ICO fennhatósága alá egy kis salgótarjáni üzem, ahol mostanra megteremtették a korszerű híradástechnikai gyártás feltételeit. Idén még elsősorban közlekedési mérőműszerekhez állítanak elő kapcsolókat — jó részét az NSZK-ban értékesítik — és kilenchavi mérlegük nem'kedvezőtlen: 18 millió forint. Ügy bővítik a termékösszetételt, ahogy az igények megkívánják — ez a szövetkezet vezetésének jelszava ma is. így futtatták föl például — az írószerhez nem éppen közel álló! — másik gyártmánycsaládjukat is: háztartási és ipari műanyag cikkekből 25 millió forint’ értékű készült el szeptember végéig. A jövő alapja A pomázi ICO mindig is az előrelátó, holnapra is gondolj szövetkezetek közé tartozott. Anyagi lehetőségeikhez képest eredményes műszaki fejlesztésük is. Ügy vélik, ez mindig a jövő fejlődésének alapja. Az idén hétmillió forintot szántak beruházásra, ha kicsit késve is de decemberig beérkeznek a megrendelt műanyagipari gépek és az új szerelőautomata. D. Gy. Több, nagyobb teljesítményű kazán Kiskunlacházi Totyák Az ÉGSZÖV 14 éve kezdte meg a Totya márkanéven ismert kazánok gyártását. Ezek a termékek a hazai piacon kezdettől mindmáig nagyon keresettek. Időközben a vállalat a gazdaságos energiafelhasználás követelményeinek megfelelően folyamatosan módosította, tökéletesítette. A vegyes, szilárd tüzelőanyagokkal fűthető Totya kazánok ma már 5—6 százalékkal jobb hatásfokkal működtethetők, a hajdan is sikeres első típusokhoz mérten teljesítményük 10 százalékkal nagyobb. A felhasználók további energiamegtakarítást érhetnek el, ha a tüzelésnél betartják a gyártó kezelési tanácsait. Sajnos gyakori, hogy a vásárlást nem előzi meg az épület, a lakás vizsgálata, a vevők nem követik a tervező, a fűtésszerelő szakember útmutatását és így több esetben nem a megfelelő kazánt választják. A Totya ötféle méretnagyságban készül. A kazánok alkalmasak kislakások, nagyobb társasházak, irodák, műhelyek, fűtésére gazdaságos tüzelési rendszerek kialakítására. Az elmúlt két évben ugrásszerűen emelkedett a vegyes tüzelésű Totya kazánok kereslete. Ha választani lehet nyilvánvaló, hogy mindenki az olcsóbb, gazdaságosabb megoldás felé hajlik. Most, amikor a lakosság családi és társasházak építéséhez nagyobb állami támogatást kap. az ÉGSZÖV-nek számolnia kell az igények további növekedésével. Ezért már ebben az évben 1000—1500 db-bal több kazánt gyártanak, mint az elmúlt esztendőben és a termelést a jövőben is fokozni kívánjál?. A kazánokat műszakilag is fejlesztik. A kazánok üzemeltetéséhez nem kell vizsgázott fűtő, de azért hasznos, ha kezelője betartja a gyártmányismertetőben ajánlott fűtési technológiát. Pontosan 10 százalékkal hasznosabb, mintha ettől eltérő módszert alkalmazna. Nálunk nem eléggé elterjedt például a kazánok felülről való begyújtása, pedig tökéletesebb így az égés; kíméli a kazánt és nagyobb hőt, több meleget ad. A kazánok helyes kiválasztásával, megfelelő takarékos működtetésével a lakosság is hozzájárulhat az ésszerű energiafelhasználáshoz. Egyéni érdek ez, de társadalmi ügy is. Munkásellátás a budai járásban A szolgálatukra szövetkeztek Az elmúlt tizenöt évben számottevően megváltozott a lakosság összetétele Pest megyében. Az ipari üzemek, a szövetkezetek változatos munkalehetőségeket kínáltak korábban a mező- gazdaságban dolgozóknak. Sokan cseréltek szakmát és ezzel életformát is. Utánuk az üzemekbe A budai járásban is lejátszódott ez a folyamat. Az áfész régi tagjai közül sokan kerestek munkát ipari létesítményeknél. Hegyi János, a Budai Járási Áfész elnöke az üzemekkel már jó ideje meglevő kapcsolataik kezdetéről beszél: — Régi tagjaink vetették fel az ötletet: menjünk utánuk a gyárba! így alakul''!; meg az áfész munkásszövetkezeti tagozatai azzal a céllal, nogy a dolgozóiknak vásárlási lehetőséget biztosítsunk a munkahelyükön. A herceghalmi, a szazhalombattai, a törökbálinti és a zsámbéki munkás- szöv~...ezeti tagozatunkon kívül 19 üzemi büfét, élelmiszerboltot és konyhát tartunk fenn. A járásban levő üzemek j j részétől átvállaltuk a köz- étkeztetés gondját. Délutáni vásárlók Zsámbékra, a PEMÜ üzemi boltjába éppen ebédidőben érkeztem. Hosszú sorban várakoztak az asszonyok a pult előtt. Simon Gyulánénak, a bolt vezetőjének bizony igyekeznie kellett, hogy a sor vége ne lógjon ki az üzletből. — Az az igazság — mondta, mikor néhány perc szünet állt ba a vásárlók rohamában —, hogy több árut is eladhatnék. Az asszonyok nagy része a környező községekből jár be Zsámbékra dolgozni. Ha a délelőttös műszak végez, úgy három óra fe.á érnek haza. Addigra már vagy zárva vannak a községi boltok, vagy ha nyitva is tartanak még, nem kapnak már se kenyeret, se tejet, felvágottfélét meg pláne nem! Nekik nagyon fontos, hogy itt beszerezhessék a család vacsoráját, rer-clijét. A Savas határt javít Földgyógyír a tőzeg Természetadta, olcsó talajjavító szereket, magas szerves- anyag-tartalmú tőzeget, és a termőföldek elsavanyodását megakadályozó lápi meszet bányásznak a Sárszentmihályi Állami Gazdaság határában. A szakemberek ötszáz hektárról termelik ki a tőzeget. A kiváló talajjavító, termőképesség-fokozó szer necsak itthon, hanem külföldön is keresett, nyolcezer-tízezer tonnát exportálnak belőle. A magas kalciumkarbonát-tartalmú lápi mész valóságos gyógyír az évről évre növekvő műtrágya-felhasználástól elsa- vanyodott, vagy mindinkább savassá váló földekre. Helyreállítja ugyanis a talaj megbomlott biológiai egyensúlyát, s növeli mésztartalmát. A sok műtrágyával dolgozó gazdaságok is vásárolják, tapasztalatuk szerint ugyanis nemcsak a termőföld elsavanyodását akadályozza meg alkalmazása, hanem a műtrágyákkal együtt adagolva, növeli is azok kedvező hatását. A természetadta talajjavító szerből húszmillió tonnányit rejt még a sárszentmihályi határ, bár eddig már csaknem ötmillió tonnányit kitermeltek. másik két műszaknak is kényelmesebb lenne itt vásárolni. Csakhogy a délutár.osok- nak már nem nagyon jut a friss pékáruból, mikor az éjszakások végeznek, akkor pedig még nekem nem szállítottak. — A járásban tizenhárom üzemi kiskereskedelmi egységünk van. Ezek az üzemi büféink is főleg a dolgozó munkaidő utáni bevásárlási gondjait csökkentik. Van két iskolaboltunk is, ahol a tanulók reggeli és tízórai étkezésükhöz vásárolnak tejet, péksüteményt, néhány deka felvágottat — mondja Lózár Zsigmond, az áfész áruforgalmi osztály- vezetője. ízlik a főztjük Budaörsön, a Mezőgép Tröszt ebédlőjében fehér abrosszal terít-tt asztalok várják az irodaház dolgozóit. A tágas, világos teremb í kellemes zene szól. Az étel már elkészült, a 800 adagos konyháról tíz környékbeli vállalat látja el dolgozóit ebéddel. Springman Andrásné, a konyha vezetője beszél terveiről. — Szeretnénk saját készítésű frissensülteket árulni a büfében. Sokan, akik nem fizetnek elő ebédre, szívesen bekapnának egy fasírozottat vagy egy rántott szeletet déltáj oan. A tröszt rendezvényeire is mi főzünk, ha kell, fel is szolgáljuk az ételt. Eddig mindenki elégedett volt a főztünkkel. Az ebédlőből nyílik a büfé. Kávét, üdítőt, felvágottakat, pékárut kínál, s friss, a konyha cukrászatán készült süteményt. — Szerencsém van, mert a konyháról mocott paprikát, paradicsomot is Kapok. A büfék többsége ilyesmit zöldáruraktár hiányában nem tarthat. Ezzel e~,'ütt a vásárlók nagy része az otthoni főznivalót nálam szerzi be. Gyermekeknek is A Rozmaring Tsz hidegkúti központjában Sági György, a konyha vezetője: — Nyolc munkatársammal 900 adagot főzünk naponta. Háromszázan étkeznek itt, a többi ételt kocsik viszik a Rozmaring különböző részlegeihez. Mondhatom, nagyon igényesek a vendégeink. Ezért külön örülünk, hogy elégedettek a főztünkkel. — A Diósdi Csapágygyárban is ezeradagos konyhánk van. Sőt, újabban gyermek- élelmezéssel is foglalkozunk. Meséli tovább Lázá: Zsigmond. Sok kicsi sokra megy — Biatorbágyon, a régi állomás épületében tantermeket alakítottak ki. Nyolcvan gyerek jár át a szomszédos Viadukt étterembe ebédelni. Az étterem vezetője szereti a gyerekeket. Véleménye szerint kulturáltan viselkednek, örülnek, hogy úgy bánnak velük, mint a felnőttekkel. — Mennyi az áfész nyeresége az üzemi étkeztetésen? — Átlagosan 3—4 százalék, de ez konyhánként változik. A vállalatok különböző mértékben járulnak hozzá az étkeztetéshez. v an, ahol 4, máshol 8 forintot ad a munkáltató. Az áfésznek mindenesetre a nyereség elegendőnek bizonyult. Szívesen vállalják a későbbiekben is az üzemi, sőt a gyermekélelmezési feladatokat. Ezzel is, és az üzemi boltok fenntartásával is jogos igényeket elégítenek ki. Márvány! Agnes Üzemanyag-takarékosság Segít a levegő Hamarosan clyan újítást vezet be a Volán 1-es számú Vállalata, amelynek segítségével tekintélyesen csökkenhet a ZIL-teherautók üzemanyag-fogyasztása. Egy nyugdíjas szakember, egykori művezető, Pálfi Gyula most régi — de akkor el nem fogadott — javaslatával hozakodott elő. Újításának lényege: egy betét segítségével többletlevegő jut a porlasztóba, így kedvezőbb lesz a benzin—levegő keverék összetétele, ez pedig természetszerűleg a fogyasztás csökkenését eredményezi. Megkezdő ihet tehát az apró és egyszerű berendezés sorozatgyártása. Erre a Mirkö* Szövetkezet vállalkozott. Budakeszi szabálysértők Bolti lopás, helyszíni bírság Budakeszi, lélekszámát tekintve, nem tartozik a túl nagy települések sorába. Mégsem unatkozik a tanács szabálysértési előadója, bisebb- nagyobb ügyekben gyakran kell lefolytatni a szabálysértési eljárást. Rögtönzött statisztika készült arról, vajon hány esetben vétettek a rendeletek, előírások ellen a bu- dakesziek, mennyire rettenti el a további sz bálysértések- től a kisebb-nagyobb bírság az itt élőh t. Nos, nézzük: idén eddig 187 ügyirattal kellett fogla’koz- niuk. A legtöbb a társadalmi tulajdon ellen elkövetett szabálysértés volt — magyarán, lopás. Ez általában kisebb értékű. Főként a gyerekek, a hecc kedvéért, vagányságból visznek el édességet, cukorkát, csokoládét. Huszonöt esetben kellett büntetést kiszabni azért, mert a köztis-taság ellen vétettek a budakeszi lakó..-':. Legtöbben azt a hibát követték el, hogy engedély nélkül vették igénybe a közterületet, előzetes bejelentés nélkül tárolták hosszabb ideig például, az építőanyagot az utcán. Bár saját érdekük is, sokan elmulasztják a kutyák, ba- romfik kötelező védőoltását. talán nemtörődömségből, tan csak figyeli etlenségből Az év eddigi részében 18 szabálysértőt bírságoltak meg emiatt. A fels-rolás végére maradt a szomorú s figyelemfelkeltő adat, hogy 13 szülő ellen azért indítottak s bálysértési eljárást, mert gyermekeik nem tettek eleget a tankötelezettségnek, nem jártak iskolába! Az átlagosan 800—1500 forintos pénzbírság megteszi a magáét, ritka a visszatérő ügyfél szabálysértés miatt a tanácson. A köztisztasági rendelet betartásában az ú nagy segítség, hogy körzetfelelősök járják a falu utcáit, s ha szabálytalanságot tapasztalnak, akár helyszíni bírságot is kiróhatnak azokkal szemben akik nem vigyázzák a község rendjét, tisztaságát. Marokszedők tudománya Gyermekkoromban szinte minden nyáron voltunk mező- gazdasági építőtáborban. A legemlékezetesebb valamennyi közül a dalmandi kukoricací- merezés volt. Nemcsak a tábori élet. meg a nagy vihar miatt — amely a tízszemélyes katonai sátrat is elvitte a fejünk felől —. hanem azért is, mert esténként a helybeli idős parasztemberek a szalmafonásra tanítgattak bennünket. Akkor sorozatban készítgettük s versenyeztünk, melyikünké sikerült szebbre. Mostanában már nem tudnám megfonni, sőt. azóta sem láttam sehol ilyesmit. Ezért örültem meg a minap, amikor Ócsán megismerkedtem Lázár István szalmafonóval. Ősi mesterség — Már több mint ötven éve annak, hogy megtetszett nekem a szalmatonas. Annas idején a marokszedő lányoktól tanultam, akik aratás után mindig koszorút készítettek, amelyet petrencerúdra szerelve, a kaszások kíséretében négy lány vitt a föidesúrnak. Amit itt lát: falidíszeket, kosarakat, táskákat, lampaernyó- ket — és természetesen aratási koszorúkat — azt most hoztam haza Budapestről, a belvárosi ifjúsági házban rendezett kiállításról. Két héten keresztül tanítottam a pesti gyerekeket a szalmafonásra. Ezek a tárgyak mind-mind különböző mintákkal készültek. Annak idején az alaptechnikát sajátítottam el, s a motívumokat fejből, előzetes rajzolás nélkül fonom. Lázár István leszázalékolt nyugdíjas. Felsőbabádon és Ócsán dolgozott kertészként. Egy éve már, hogy napjai nagy részét a szalmafonás tölti ki. Ügy érzi, nincs ennél jobb kikapcsolódás. Nyaranta, a; Ócsán rendezett táborokban szívesen foglalkozik a gyerekekkel, akik örömmel ismerkednek az ősi népi mesterség fortélyaival. Most a helyi Bolyai Gimnázium fiataljai meghívásának tesz majd eleget. akik egy szalmafonó szakkör vezetésével kívánják megbízni. Hogyan is volt? — Szeretnénk föleleveníteni a régi aratási ünnepet is. Kár, hogy ezek a szép, színes hagyományok egyre inkább feledésbe merülnek. Most kell azokat ismét megrendezni, amíg még vagyunk mi, régiek, akik el tudjuk mondani, hogyan is volt ez valaha... A KÉPEKEN: így kell elkezdeni a szalmafonást. Készül a lámpa- ernyő. Erdősi Ágnes felvételei Közben igyekszem fölidézni a rég elfeledett fogásokat, figyelem, vajon mi a csínja- bínja. Kiderül az is, hogy nem minden gabonaféléből lehet dolgozni. A rozs például nem alkalmas erre, mert fölül vékony a szára. Évente tízkö- tegnyi szalmát haszhál el Lázár István és mellette négy-öt kiló kalászt. — Nemcsak a szalmafonás tartozik kedves időtöltéseim közé — mondja, miközben végigvezet a kerten, ahol ugyancsak bőven akad látni-, cso- dálnivaló. — Van három citromfám. Télen szoktam az újakat gyökereztetni. Ezekről öt-hat kiló gyümölcsöt is leszedek. Valamennyi lódús és vékony héjú. Január táján szoktak virágba borulni. Aztán itt van a fügefám, meg a kubai rózsáim, amelyek télen-nyá- ron, gyönyörű piros színekben pompáznak. Délutáni csend Még ki-kisüt a bágyadt, őszi nap, s mi ülünk a kertben, a szőlőlugasok közt, a kispadon. Darazsakkal viaskodva csipegetjük a szőlőt, s régi történeteket hallgatok arról, milyen is volt a bolgárkertészet, mit követelt a mester a tanítványtól. Olyan idilli a csönd, a környezet, olyan jó mesélő ez a nyugdíjas ember, hogy sajnáljuk az idő múlását, kár, hogy búcsúzni kell... Körmendi Zsuzsa
