Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

1982. OKTÓBER 16., SZOMBAT xTunap s A településrendezés jövője Országgyűlési bizottságok együttes ülése Jelenlegi gazdasági körül­ményeink között mind jobban kell gazdálkodnunk meglevő értékeinkkel. A területrende­zési tervezés ezt azzal segíthe­ti, hogy hazánk különböző tér. ségeinek fejlesztési lehetősé­geit csakúgy feltárja, mint korlátáit, és mindezek isme­retében tesz javaslatot az ész­szerű, o társadalom igényeinek megfelelő területfelhasználás­ra — leginkább ez a gondolat­kör foglalkoztatta az ország- gyűlés építési és közlekedési, valamint terv és költségvetési bizottságainak pénteki együttes ülésén részt vevő képviselőket. A parlamentbeli tanácskozá­son Bognár Józsefnek (Buda­pest, 24. vk) a terv és költség- vetési bizottság elnökének be­vezetője után Abrahám Kál­mán építésügyi és városfejlesz­tési miniszter a regionális és településrendezési tervezés korszerűsítésének irányelvei­ről tájékoztatta a jelenlevőket. Az előadást követően széles körű vita bontakozott ki. Töb­ben a lakosságot meglehetősen irritáló 20—50 éves építési ti­lalmak feloldását, illetve fe­lülvizsgálatát szorgalmazták. Akadt képviselő, aki már most figyelmeztetett: a regionális te­rületrendezésekre ne nyomja rá bélyegét majdan a szűk he. lyi érdekeket képviselő pro­vincializmus. Más képviselő — némileg ellenkező álláspontot megfogalmazva — nem a pro­vincializmustól, hanem az időnkénti, nem kellően átgon­dolt központi beavatkozásoktól óvott. Ábrahám Kálmán összefog­lalója után a bizottságok együttes ülése Sas Kálmánnak (Heves m. 4. vk), az építési és közlekedési bizottság elnöké­nek zárszavával fejeződött be. Antal János emlékére Koszorúzás Antal János író, újságíró, a magyar kommunista és moz- kásmozgaiom kiemelkedő sze­mélyisége születésének 75. év­fordulóján koszorúzási ünnep­séget rendeztek a Mező Imre úti temetőben. A Munkásmozgalmi Panteon­ban levő emléktáblánál a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága nevében Borbély Gábor, az MSZMP Budapesti Bizottságának titká­ra és Csák Gyula, az MSZMP Budapesti Bizottságának tag­ja, a Magyar Üjságírók Orszá­gos Szövetsége részéről Va­dász Ferenc, Gerelyes End­révé, a Társadalmi Szem­le képviseletében Varró Rózsa és Láng György helyezte el a megemlékezés koszorúit. A kegyelet és a hála virágait helyezték el az emléktáblánál Antal János hozzátartozói, volt harcostársai és tisztelői. A megemlékezés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. illést tartott a SZOT Központi kérdés az agitáció Felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára is. • A szakszervezeti agitáció és propagandamunka né­hány időszerű kérdéséről Virizlay Gyula, a SZOT tit­kára tartott előadói beszédet. Mint mondotta, ma, amikor az életszínvonal alakulása oly nagymértékben függ a ha­tékony, fegyelmezett munká­tól, különösen nagy a jelentő­sége a szakszervezetek felvi­lágosító tevékenységének. A dolgozókat arról kell meg­győzni, hogy magasabb bért csak jobb eredményekkel ér­hetnek el, a gazdasági veze­tőket pedig arra kell sarkall­niuk, hogy teremtsék meg a jó munkához a feltételeket, s bármilyen nehéz is legyen a vállalat anyagi helyzete, aki jobban dolgozik, többet is ke­ressen. Végül az érdekeltség, az ösz­tönzés nagy jelentőségét hang­súlyozta. , Hiteles választ keH adni Virizlay Gyula beszédét szé­les körű vita követte. A vitá­ban Övári Miklós is felszólalt. A Központi Bizottság titkára rámutatott, hogy a szakszerve­zeti munkában mindig közpon­ti helyet foglalt el az agitációs és propagandatevékenység. Ez­zel az eszközzel is elősegítik, hogy a dolgozók felismerjék valóságos helyzetüket és ké­szek legyenek egységes cse­lekvésre, sorsuk jobbítására. Különösen nagy a jelentősége ennek ma, amikor sokasodnak gazdasági gondjaink, s elkerül­hetetlenek olyan intézkedések is, mint például az augusztusi áremelések, amelyeket való­jában azok sem kívántak, akik ezt javasolták, akik hozzájá­rultak, akik döntöttek, de el­rendelték, de a gazdasági élet realitásai ezt mégis megkíván­ták. Egyebek között éppen eze­ket az összefüggéseket kall fel­tárnia az agitációs és propa­gandamunkának. A szocializ­mus minden hívének naponta kell vizsgálnia elvhűségből, po­litikai bátorságból, példamuta­tásból, amikor embert próbáló éveket élünk. Ma nagy az agi­tációs és propagandamunká­nak a jelentősége, és azoknak a felelőssége, akik ezt a na­gyon fontos munkát végzik. Joggal várják el az emberek, hogyha reggel történik valami, azt délben vagy délután már magyarázzuk meg. Az agitá­ciós és propagandamunkának akkor van valóban hitele, ha a dolgozók mindenkori kérdé­seire ad megbízható választ. A nemzetközi törekvésekről További napirendi pontként a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései­ről tájékoztatta a tanácsülést Timmer József, a SZOT tit­kára. Rámutatott, hogy a magyar szakszervezetek képviselői az utóbbi időben jelentős nem­zetközi tanácskozásokon vettek részt. A lengyelországi helyzet valamennyi két- vagy többol­dalú megbeszélésen, valameny- nyi nemzetközi fórumon szó­ba került. A lengyel kérdés ma még régi, kipróbált kap­csolatainkban is egyfajta víz­választó szerepet tölt be. Az elmúlt hét végén fogad­ta el a lengyel parlament a szakszervezeti törvényt, amely új alapokra fekteti a szakszer­vezeti mozgalom helyét és sze­repét a társadalomban, a dol­gozók érdekeinek képviseleté­ben. Mindezek az események ismét felerősítették a nemzet­közi szakszervezeti mozgalom­ban a feszültséget, kiváltották a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségéhez, il­letve a Munka Világszövetsé­géhez tartozó több központ el­lenállását, tiltakozását. Ezek a szakszervezeti központok a tőkés országok kormányaival és munkáltatóival együtt a Szolidaritás feloszlatása miatt tiltakoznak, sőt némelyikük a többi szocialista ország szak- szervezeteivel való kapcsola­tok felfüggesztését is kilátásba helyezte, s közülük néhányan a többoldalú együttműködést is megkérdőjelezik. Meggyő­ződésünk szerint most, amikor éppen arra lenne égető szük­ségünk, hogy együttesen lép­jünk fel közös édekeink kép­viseletében, semmiképpen nem szolgálja sem a lengyel, sem a nemzetközi munkásosztály ügyét ez a magatartás, amely pék megjelenését mélységesen sajnáljuk. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom egyetlen módon te­het jó szolgálatot a lengyel dolgozóknak, úgy, hogy a ki­bontakozást segíti elő. Azt kí­vánjuk, s törekvéseinkkel azt támogatjuk, hogy a minden bizonnyal felmerülő problé­mák ellenére sikerrel járjon ez a kibontakozás, s ennek ér­telmében a megújult szak- szervezeti mozgalom valóban betölthesse szerepét a szocia­lista megújulásban, a dolgo­zók érdekeinek képviseleté­ben. A SZOT titkára a továb­biakban kitért a magyar szakszervezeti küldöttségek külföldi tárgyalásaira, egye­bek között arra, hogy a szo­cialista országok szakszerveze­ti kongresszusai jó alkalmat adtak a kapcsolatok bővítésé­re. Személyi döntések Ezután Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese a SZOT legutóbbi ülése óta vég­zett munkáról tett jelentést a tanácsülésnek, majd előter­jesztése alapján személyi kér­désekben döntött a tanácsülés. Gedeon Pált, a Népszava fő- szerkesztőjét — érdemeinek el­ismerésével, SZOT-tagságának érintetlenül hagyásával — SZOT titkársági tagságából fő- szerkesztői beosztásából fel­mentette, mivel nyugállomány­ba vonul. Fodor Lászlót, az MSZMP KB agitációs és pro- pagandaosztályánaík volt he­lyettes vezetőjét kooptálta a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa tagjának, majd megvá­lasztotta a titkárság tagjává és kinevezte a Népszava fő- szerkesztőjévé. A SZOT végül Zsurzs Évát,, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége központi vezetőségének és el­nökségének tagját, a Magyar Televízió osztályvezetőjét a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának sorába kooptálta. Átgondolni öntözési lehetőségeinket Sok ezer hektárt nyerhetnénk Pest megyében a gyáli Szabadság Tsz, az alsóné- medi Közös Út Szakszövetkezet, a bugyi Tcsscdik Sá­muel és a ráckevei Aranykalász tsz tartozik az öntö­zéses gazdálkodás legjobb művelői közé. Major Imrét, a ráckevei tsz főmezőgazdászát kerestük meg a témá­val kapcsolatban. Pocsékolni Össze 57 százalékát öntözik, s j , . jó néhány olyan telep létezik, a draga vizet amely műszaki okok miatt nem helyezhető üzembe. Alacsony az úgynevezett gépi áttelepí- tésű berendezések aránya: az országos 40 százalékkal szem­ben csak 25 százalékot ér el. Az elmúlt 15 esztendőben vi­szonylag kevés jutott a mű­szaki fejlesztésre, az amorti­zálódott eszközök pótlására. — Az Aranykalász Tsz há­rom évvel ezelőtt kezdte meg 110 milliós beruházását, ame­lyet az idén befejezve, mint­egy kétezer hektár válik ön- tözhetővé. A berendezések korszerűek, egyebek között 30 olyan önjáró öntözőapparátu­sunk van, amelynek csőrend­szerét motorhajtotta kerekek viszik tovább. Helyzetünk még­sem mondható túl rózsásnak. Egyszerűen arról van szó, ha nem pótolnánk mesterségesen a hiányzó csapadékot, száraz homoktalajainkon fel kellene hagynunk a zöldborsó, vagy a másodvetésű siló termesztésé­vel. A gazdaságosság másodla­gos szempont — magyarázza Major Imre. — Mire gondol? — Eredeti terveink öt évvel ezelőtt készültek, akkor egy köbméter víz két forintba ke­rült. Az összeg azóta duplájá­ra emelkedett, miközben ter­mékeink ára a régi maradt. A gazdasági szabályozók nem ösztönöznek arra, hogy a víz­zel takarékosodjunk. A 2 fo­rint 10 filléres állandó költsé­gekből 40 fillér a vízdíj füg­getlenül attól, hogy öntö­zünk-e vagy sem. Saját szak­embereink prémiumfeltéte­leit ezért úgy állapítottuk meg, hogy azok a változó költségek mérséklésére bírják rá az érintetteket, és semmiképpen sem a már kifizetett víz elspó- rolására. Büntetés szakszerűségért — Rdflzetéses-e végül is az öntözés a ráckevei tsz-ben? — Az előbbiekből követke­zik; annál kevésbé, minél in­kább élünk a mesterséges esőztetés lehetőségével, ki­használva a meglevő kapaci­tásainkat. Indokolatlannak tartjuk a büntetésnek azt a formáját is, hogy tőlünk füg­getlen okok miatt többe kerül az öntözőtelepen a villamos­energia, mint a nagyüzem más szektorában. Szakmai okok késztetnek bennünket arra, hogy az esti időszakban lo­csoljuk meg a növényzetet, de éppen ezekben az órákban á legdrágább a villamosáram. S még valami. Az idén több ku­koricatermésre, magasabb ho­zamokra számítunk. Ugyan­ilyen növekedést érhetnénk el egy száraz kedvezőtlen esz­tendőben is: a többlettermés népgazdasági szempontból — garancia rá a kukorica világ­piaci ára — gazdaságossá ten­né e gabonaféle mesterséges vízellátását. Sajnos, jelenleg ezt a nagyüzem még kevéssé érzékelheti. Pest megyében az elmúlt években volt némi előrehala­dás: mintegy 800—1000 hek­tárral nagyobb a mestersége­sen esőztetett terület, mint egy évvel korábban. Az idén feje­ződik be az albertirsai Micsu- i Tsz gesztorságával telepí­tett 800 hektáros gyümölcsös csepegtető öntöző berendezé­seinek ,üzembe helyezése. Más­felől azonban a vízjogilag en­gedélyezett területeknek mind­Ellenfél az idő Az Épületkerá­miaipari Vállalat örbottyáni tégla­gyárában naponta 550 tonna tégla ke­rül le a gyártósor­ról. Ezt a mennyi­séget kell folya­matosan teher­autókra rakniuk a targoncavezetők­nek. A követel­mény: nagy figye­lem és gyorsaság. Barcza Zsolt (elvétele A gabonaprogram záloga Hogyan látja a kérdést öcsai Mihály, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium öntözési szolgálatának mérnö­ke, aki Pest megye szakfel­ügyeletét látja el? — Amikor öntözésről esik szó, többnyire csak a termelést fokozó hatást szokták emleget­ni. A gazdaságossági számítá­sok is szinte kizárólag ezt a tényezőt veszik figyelembe. Pedig legalább ilyen fontos az is, hogy a műtrágyák 15—20 százalékkal jobban hasznosul­nak, a gyomirtó szerek tökéle­tesebben hatnak, élénkebb a talajélet, sikeresebb egy-egy ültetvénytelepítés, javul a ter­mények minősége, olcsóbban és jobban előkészíthető a magágy. A ' leglényegesebb azonban, hogy újabb szántóte­rületek szabadulnak fel, ami a gabonaprogram sikerének egyik záloga. Érzékeltetéskép­pen hadd említsek valamit. Ha Magyarországon vala­mennyi gyümölcsöst a Dán- szentmiklóson kifejlesztett csepegtető öntözőberendezések látnák el vízzel, a jelenlegi terület felén is megtermeszt­hető lenne a mostani gyü­mölcsmennyiség. — Mi az oka annak, hogy a meglevő berendezéseket sem használják ki megfelelően az üzemek? — Sokan a munkaerőhiányt emlegetik, de ez sem megold­hatatlan Népgazdasági szem­pontból célszerűbb, ha a ház­táji gazdaságok rendelkezésé­re bocsátjuk az öntözés eszkö­zeit, minthogy tétlenségre kárhoztatjuk azokat. — Milyen belső tartalékok rejlenek ez idő tájt a termelő- szövetkezetekben, állami gaz­daságokban? — Egy bizonyos, hogy ott értek el figyelemre méltó eredményeket Pest megyében, ahol a vezetők — elnök, főag- ronómus, főkönyvelő "— is szívügyüknek tekintették oj öntözést. Azt sem szabad el­feledni, a telepek megépítése­kor a gazdaságok komoly ösz- szeget kaptak, támogatásban részesültek, s ennek megtérü­lését, most joggal reméli a népgazdaság. Ami a tartalékot illeti, a legjobb üzemekben keresik és meg is találják azo­kat a növényeket, amelyek jód hasznosítják a öntözővizet, hálásak a mesterséges esőért, a vetésszerkezetet is ennek megfelelően alakítják ki. Az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága több héttel ezelőtt tárgyalt a me­zőgazdasági nagyüzemek to­vábbfejlődésének lehetőségei­ről. Akkor a többi között meg­állapította, hogy a megyében az elmúlt időszakban sokat tpttek a művelhető terület ta­lajjavításáért. Ennek köszön­hető, hogy számottevően ja­vultak a termelési eredmé­nyek, s a termények minősé­ge is kedvezően változott. Ügy, ahogy korábban a talajjaví­tás, a korszerűbb agrotechni­ka alkalmazása nagy vissz­hangra talált a mezőgazdasá­gi nagyüzemekben, ugyanilyen egyetértésre lesz szükség a kö­vetkező években ahhoz, hogy még intenzívebbé tegyük gaz­dálkodásunkat. A párt-végre­hajtóbizottság megállapította: széles körben ki kell alakíta­ni az öntözéses gazdálkodást, nem engedhető meg, hogy az időjárás kényére-kedvére szol­gáltassák ki a termelést ak­kor, amikor a megye vízállo­mánya megengedi: ne csak a már említett termelőszövetke­zetek, hanem valamennyi nagyüzem programjába vegye a nagyüzemi öntözés kiter­jesztését. Természetesen tud­va azt., hogy a talajjavítás programja után az öntözéses program megvalósítása évek hosszú sorába telik. Jobban kífe)eznl a ráfordításokat Erről volt szó a legutóbbi parlamenti ülésen is. Kovács Antal, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke mondotta a követ­kezőket: A meghirdetett élelmiszer. program teljesítése szükséges­sé teszi, hogy ismét átgondol­juk öntözési lehetőségeinket, korszerűsítsük a víztakarékos­ságot ösztönző gazdasági, jogi, műszaki szabályozórendszert. Ezen belül különösen a társa­dalmi ráfordításokat jobban kifejező ár- és díjrendszert. Pest megye, nint eddig min­den népgazdasági érdek meg­valósításában, remélhetően eb­ben is sikeresen szereoel. Valkó Béla Tudományos konferencia Cegléden A serdülők lelki zavarai Néhány évvel ezelőtt a KISZ KB kezdeményezte, hogy az értelmiségi fiatalok, tehetsé­gük kibontakoztatására és is mereteik közlésére tartsanak tanácskozásokat, amelyek lehe­tőséget adnak eredményeik is­mertetésére, időszerű témáik megvitatására, egyben arra, hogy a tudományos életben, vi­takészséget és információkész­séget elsajátítva cserélhessék gondolataikat, szakmai barát­ságok születhessenek, amelyek a tudományos munka gyakor­latában kamatoznak. E célt szolgálják az egész­ségügyi ifjúsági napok is, melyeknek egyik Pest megyei eseménye a ceglédi városi ta­nács kórházának KlSZ-bizott- sága rendezésében pénteken a ceglédi pártszékházban zajlott. Budapestről, Szegedről, Mis­kolcról, Egerből, Kalocsáról, Pest megyéből jöttek a tudo­mányos konferenciára a részt­vevők. A témakör a serdülőko­ri pszichiátriai zavarok és kór­képek kapcsán fiatal orvosok­nak és egészségügyi dolgozók­nak adott alkalmat a szólásra. A konferencia résztvevőit dr. Biró János, a ceglédi kórház KISZ-bizottságának titkára kö­szöntötte, megnyitó beszédet Halasi Márton, a KISZ Pest megyei Bizottságának első tit­kára mondott, az ülés elnöke dr. Szendröi Mária, a ceglédi kórház 1-es pszichiátriai ősz tályának vezető főorvosa voh A konferencia f ontosságá. és jelentőségét dr. Erdei Edit, a KISZ KB értelmiségi fiata­lok tanácsa orvosi munkabi­zottságának titkára méltatta. A nap folyamán majd húsz előadás hangzott el, többek közt a gyermekpszi­chiátriával kapcsolatban a leg­frissebb kutatási eredményeket ismertették. Szó volt a fiatal anyák gyes-neurózisáról épp­úgy, mint a serdülőkori dep­resszióról, öngyilkossági kísér­letekről, alkohol- és narkomá- niáról, ezek családi és társa­dalmi hátteréről. Több előadó szólt az aluljárókban összeve­rődő galerik társadalmi kont- rollmechanizmusáról. A ceglédi konferenciára nem­csak orvosok és más egészség- ügyi dolgozók jöttek el szép számban, hanem figyelemmel hallgatták az előadásokat a meghívott pedagógusok, gyer­mek- és ifjúsági felelősök, az alkoholizmus elleni klubok ve­zetői és egészségügyi szakisko­lások is. A szakmabeliek javaslato­kat fogalmaztak meg az elhangzott kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket az Egészségügyi Minisztériumba továbbítanak. E. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom