Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-02 / 231. szám
1982. OKTOBER 2., SZOMBAT 5 iucirt Jf KTUriap Acélcsövek bújnak fóliaruhába TT1 fTf.T Kinek erdska, kinek hírneve A Vízügyi Építő Vállalat gyáli üzemében az idén mintegy 50 millió forintért készítenek külső szigetelésű acélcsöveket. A legkisebbtől, amely 25 milliméter átmérőjű, a 3 ezer milli- méretesig szinte valamennyi méret megtalálható. A képen: Szabó Gyuláné a szigetelt acélcsövet daruval emeli a helyére. Barcza Zsolt {elvétele Mennyit keres a HÉV moforvezefőjs? A vonatnak pedig indulni kell A Pest megyei Hírlap július 29-i számában Az utasok beidegződése makacs címmel riport jelent meg, amelyben Rózsa József, a Gyors vasút Igazgatóság ^ szentendrei üzemegység-vezetője nyilatkozik a vállalat gondjairól, eredményeiről. Többek között azt mondja, hogy egy motorveze- tő 12—13 ezer forintot keres, a forgalmi íitazóállománynak is megvan 6500—7000 a borítékban. Az írás megjelenése után a motorvezetők közül többen Megkeresték a szerzőt, a szerkesztőségben is jártak, állítván, hogy ennyi pénzt nem bírnak keresni, még annyi órával és olyan kedvezőtlen munkabeosztással és helyettesítéssel sem, ahogyan azt Rózsa József is elmondta. Nem véleménypárbaj — Ügy érezzük — fogalmazták meg Sánta Imre, Ha- zadi László, L aszák István, N dudvari Imre, Takács Mihály és mások —, hogy helyes lenne pontosan tájékoztatni az olvasókat a valóságról. Nos, nem sajnáltuk a fáradságot, s alaposan átnéztünk vagy harminc, a BKV bérelszámolási főosztálya által kiadott elszámolást, s külön is beszélgettünk a motorvezetőkkel. Talán kezdjük az írásos dokumentumokkal. Czi- gány József «ariárcius, április, május, jú us és július hónapokban az 1980 forintos család’ pótlékkal együtt (ezt a továbbiakban mindig beleszámítjuk az összegbe) átlag 8500, Burka J inos májusban és júniusban 11 500, Hazadi László az elmúlt öt hónapban 7888, Sántha Imre 7230, Simon László pedig januártól júliusig átlag 7560 forin*ot vitt haza Bizony, ezcv az összegek alaposan elmaradnak a Rózsa József által mondottaktól, még akkor i., a az első félév v' sgált anvagai között Várte- rész Andrásnál áprilisban találtunk egy 14 639 forintos' keresetet is. igaz, ebből 2640 családi pótlék. Most folytassuk azokkal az észrevételekkel, amelyeket a dolgozók mondtak el a beszélgetés során. Előrebocsátjuk, hogy szó sincs valamiféle vál- I lalat kontra dolgozó véleménypárbajról, csupán az árnyaltabb elemzéshez fontos ebből a látószögből is vizsgálódni. A dolgozó kárára Hazadi László uzt mondja: a nyolcezren felüli keresethez majdnem száz túlórát kell dolgoznia, pedig régi vezető és magas az alapbére. A kötelező teljesítés ugyanis 182 óra, de rendszeresen szolgálatban vannak 270—280 órán át A túlóra-elszámolásnál mindig az előző három hónap átlagórabérét számolják, s ha ez magas, akkor s >kat keresnek. 182 órát dolgozni lehetetlen, mert a létszámnak csak o fele van meg. A 360 vonatnak pedig mindennap indulni kell! Ki vezesse? Így aztán fáradtan és kedvetlenül is bejönnek dolgozni. Ráadásul hiába van meg a beosztás hetekkel előre, az mindig borul, így a vonatvezető nem tervezhet semmit a szabadnapjaira. A vállalat — szorult helyzete miatt — az előre kitűzött pihenőnapokat nem respektálja. tanulságos konkrétan megnézni akármelyikük fordabeosztását. Hazadi László például július 5. és 11. között így dolgozott: hétfőn 9.05—19.41- ig, keuden 6.18—17.40-ig, szerdán 3. .2—14.55-ig, csütörtökön nulla órától 11.47-ig, pénteken 13.24—20.33-ig, szombaton lj.22—20.09 lg, vasárnap 5.47— 10.33-ig és 15.35—20.36-ig. Az említett hónapban két szabadnapja volt, 4-én és 28-án. Azt hiszem, feltehetjük a kérdést: sokallja-e valaki a nyolcezer forintot7 A motorvezetők és a jegykezelők pihenőszobájában, a B-’tths íny téren eléggé ideges a hangulat A beszélgetés résztvevői n m a pénzt keveslik. Elszámolások garmadát rakják elém. Bizony gyakran van tévedés a számoszlopokban, hátrán ukra. Olykor a túlórákat nem 100 százalékkal, hanem kevesebbel számolják el. Bodor Béla tizennyolc éve motorvezető. Elémpenderül: A fegyelem két oldala — Nézze, itt a fizetési elszámolásom. A főnökünk azt mondta, hogy 12—13 ezret keresünk. Augusztusban 250 órát dolgoztam. A családi pótlékkal együtt 8300-at kaptam. A cikk megjelenése után sok ismerős mondta, hogy te ne panaszkodj, ha ennyit keresel. — Fáradt vagyok — folytatja Takács Mihály. — A múlt hónap an 336 órát dolgoztam. Két szabadnapom volt. Én megértem a vállalat gondjait, a pénzt sem keveslem, de mégsem lehetne az embert, ha reggel végez, délutánra vagy estére visszarendelni. Sokszor nincs meg a nyolcórás pihenőidőnk. A vezető nyilatkozata és a dolgozók véleményei között — a keresetekre vonatkozó ösz- szeg nagyságán kívül — én nem fedezek fel alapvető ellentmondást. A- azonban biztos, hogy ha munkafegyelemről, felelősségről beszélünk, nemcsak a munkavállalók, hanem a munkaaaók fegyelmét, felelősségét is bele kell érteni. Vicsotka Mihály Túlságosan lassan orvosolták Kár, hogy nincs itt a Pá- lóczi! Most megyek utánuk a 43-as bungalóhoz. így, én mondom el, ami a begyünket nyomja — adja ki indulatát a szőke fiatalember. — Minket az 52-es építésvezetőségről vezényeltek ide, jöttünk is szívesen. Az a gondunk viszont, hogy még februárban leégett a brigádunk bódéja — ott, az 52-esen —, és csak a rajtunk lévő munkaruhánk maradt meg. De nem ám, hogy kaptunk volna valami kártérítést!... A vezetőink még any- nyit sem szóltak nekünk azóta — hetünknek! —.hogy bik- mak. Pedig már július van! Ugye, ez nem igazságos? Ha az ember mérges, a munka sem megy rendesen. Pedig itt aztán...! Megnyugtatom, bizonyosan elintézik ügyüket, mire végre elmosolyodik Menyhárt Lajos ...” (Az idézet a Devizát is hoz a konyhára című riportból való, amely megjelent a Pest megyei Hírlapban, ez év július 10-én. ★ ,,... nagyon sajnálatosnak tartom, hogy az egyértelműen pozitív hangvételű cikkben egyik, névszerint megjelölt dolgozónk felelőtlen nyilatkozata is közlésre került, s ez alkalmasnak mutatkozik vállalatunkról hamis, kedvezőtlen kép kialakítására... A cikk elolvasása után nyomban az ügy kivizsgálására adtam utasítást. A vizsgálat eredményeképpen megállapítottam, hogy az összes brigádtagnak — így természetesen Menyhárt Lajosnak is — március 19-én ezer forintot a káreset végleges rendezéséig1 kifizettünk, ezt a dolgozók aláírásukkal igazolták ... Utasítást adtam az Állami Biztosítóval történő kárrendezési eljárás iríeg- gyorsításárd, és o felelőtlenül nyilatkozó dolgozónk felelősségre vonására. Jelen levelemet a vállalatunkról kialakított kép helyesbítése céljából írtam, azzal a kéréssel, hogyha erre mód és lehetőség van, levelem tartalmát néhány sorban az olvasóközönséggel közölni szíveskedjék." (Vass Sándor, t a gödöllői Közén-magvarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat igazgatója. Kelt: 1982. július 26-án.) ★ Meglepődtem: milyen hibát vétett a cikk és mit a beszélgető Menyhárt Lajos? Mit kell helyesbíteni? Nem égett le a bódé? Nem veszett oda minden? Megkapták volna a kártérítést a dolgozók, és félretájékoztatták az újságírót? Valóban felelőtlen vodt a „nyilatkozó” — mint írja, a közmegbecsülésre érdemes vállalat vezetője — és most felelősségre vonják? ★ — Magánál, a kubikosbrigádban dolgozik Menyhárt Lajos? — Hát persze. — Milyen munkás? — Rendes gyerek, igyekszik, és hajt. — 'Olvasták-e a . megjelent cikket, amelyben a maguk nevében, közös bajukról nyilatkozott? — Méghogy nyilatkozott? Beszélgetett. Mi nem szoktunk nyilatkozni. Olvastuk hát. — És mi volt a véleményük? — Igazat mondott. Mert lehet, hogy nem tartotta fontosnak közölni azt az ezer-ezer forintot, mert az olyan kevés volt, hogy alig vehettünk érte bármilyen ruhát. Viszont mindenünk a tűzbe veszett. Aztán valóban csak vártunk, vártunk, És semmi! S akkor jött az a riport... — Volt következménye? — Kezdem a jóval. Augusztus 27-én, amikor a fizetésünket megkaptuk, a biztosító is küldte a pénzt. Kinek menynyi kára volt. Hétezer forint körüli összeg, többeket is megilletett, azért ennyi, mert levonták az előre kapott ezret. Nekem például, mert a rádióm és a tv-m is elégett, meg volt irhabundám is, több mint 21 ezer forintot fizettek ki. Mit móndjak? Ha késve is jött, megörültünk. — És mi volt a rossz? — Megúszta Menyhárt Lajos, ne féljen. Mondta az igazgatónk — mert itt volt egy termelési tanácskozásunkon —, hogy ilyet máskor ne tegyen; ehhez nem volt joga. Meg hát a vállalat...! Én aztán ezt továbbadtam neki, mint brigádvezető. De az építésveze-1 tőnk is szólt neki. Fő, hogy a pénzt megkaptuk! (Pálóczi Imre kubikos brigádvezetővel beszélgetett e sorok írója, szeptember 7-én.) ★ Szerencsére sem Menyhárt Lajos, sem az újság nem követett el hibát. Előbbi azért nem, mert csak a valót mondta, s ehhez joga van, kivált akkor, ha panaszát lassan, túlságosan lassan orvosolták Törvény biztosítja minden állampolgárnak, hogy azzal beszéljen, akivel akar, arról, amiről akar, csak államtitkot ne áruljon el. Ez esetben ilyenről szó sem volt. ,i ★ Az újság sem hibázott, csat tette ami kötelessége: foglalkozott a dolgozók panaszával; Ez pedig éppúgy érdeke az egyénnek, mint a vállalatnak.' Hiszen a vállalatnak is jő,' hogy felgyorsította az ügy intézését és mára megnyugodtak a kedélyek. Jóllehet, a cikk nélkül is rendbe hozták volna a dolgokat. Csak hát nem mindegy, hogy meddig húzódik valami. A károsultaknak — mint a fentiekből tudjuk — több ezer, némely esetben húszezer forint feletti összeg járt. Miért is nyugodtak volna bele, hogy februártól júliusig (több mint öt hónap!), mindössze ezer forintot kaptak?! Nem azokat illeti szemrehányás, akik ezt kifogásolják, hanem azokat, akik ráérősen intézik a dolgozók ügyét és még szemükre is vetik, ha panaszolják. Nem azért, mintha nem látták volna be a hibát. Csupán attól berzenkedtek, hogy a világ elá tárják! D. Gy. Meghosszabbítja a motorok életét Olcsó és nagyon takarékos Speciális, energiatakarékos kenőanyag gyártását kezdi meg hamarosan a Politúr Vegyipari Szövetkezet. Az egységes súrlódás- és kopáscsökkentő adalék — amely Eska néven kerül forgalomba — az Autóipari Kutató Intézet munkatársainak találmánya. Kísérleteik eredményeként sikerült olyan kenőanyagot előállítani, amelynek használata a belsőégésű Kesernyés-savanykás íze van Hazájában szívesen esziK A verőfényes, meleg szeptemberben termést érlelt a ká- moni arborétum egyik növényritkasága, az ébenfák nemzetségébe tartozó diospyros, az istenek eledele. A trópusokon őshonos növényt a XVIII. században hozták be földrészünkre, a kevésbé-^romantikus névadással khaki-szilvának keresztelt gyümölcs a dél-európai országok piacán ősszel kapható. Hazájában sokoldalúan felhasznált népélelmezési cikk: fogyaszt, ják nyersen, készítenek belőle lekvárt, likőrt. A kámoni arborétumban álló egyetlen dispyros fa minden évben hoz termést, ám ez csak hat-nyolc évente érik be, a ritka eseményre legutóbb 1976-ban került sor. Az idén a levelek között húsz-huszonöt díszeik a kesernyés-savanykás, alma nagyságú, paradicsom alakú, narancsszínű gyümölcsből. Fél öttől sötétedésig Amikor a titokról faggatom, váltig bizonygatja, nincs az ő életében semmi rendkívüli. A rendet, az örökös munkálkodást még otthon, Erdélyben, lakatosmester édesapjától tanulta. Dr. Csedő Béla Csíkmena- ságban, 1902-ben, elsőszülött fiaként a nyolcgyermekes családnak látta meg a napvilágot. S ott ivódott vérébe az is, amit senki sem feledhet: egymást segíteni, gyámolítani kötelesség. Ez az erő vezette az elemiből az egyetem padjáig. Később fordult o világ sora, véle az embereké is. A háborútól való félelem hajtotta a csikieket is. Menekült a csikiekkel ö is, pedig feleség és két piciny gyermek nehezítette vándorúját. 1944-et mutatott akkor a naptár. 1945-ben, mikor az új rend éledezett, feje fölé fedelet, kezének, eszének '.unkát ajánlottak. Gyalog indult új otthonába, Aszódra, ahol a járás főjegyzője lett. A Pest megyei Tanácshoz 1950-ben kbrült csoportvezetőnek. 1956 után pedig a pénzügyi osztály helyettes vezetője volt. egészen nyugdíjazásáig. Immár tizenhét éve nyugdíjas. Mégis — s ezt kevesen mondhatják el magukról — a tulajdonképpeni aktív munka a hivatalos pihenővel kezdődött számára. Ugyan a szakszervezeti mozgalomban 1945 óta dolgozik, s a megyei tanácson is mint szakszervezeti titkár tevékenykedett s a '.özalkalmazottak Szakszervezete Pest megyei Bizottságának elnöke is lett. A közéleti tevékenysége azóta is oda köti. 1965-ben választották meg az SZMT számvizsgáló bizottsága elnökévé. E tisztséget ma is betölti. A napja ma is úgy kezdődik, mint sok-sok éve már. Reggel, amint virrad, s fél ötöt mutat az óra, bekapcsolja a rádiót, s az első híreket hallgatja, ötkor kel, hatkor már vásárolni indul, hétkor pedig a szakszervezetbe. De előbb az újságot futja át. Mire a többiek kezdenek, már ismeri az aktuális eseményeket. Mindig van valami teendő, mindig jönnek hozzá ap- róbb-mgyobb ügyekben. Meghallgat mindenkit, segít is mindig. Fél háromig dolgozik. A délutánokat a régi ismerősök körében, vagy a ház lakóinak dolgaival tölti. Hosszú évek óta lakóbizottsági elnök. Munkáját többször elismerték. Nem hiányozhat azonbaú soha egyetlen ülésről sem, szerencsére élete során még egy napot sem mulasztott, betegség nem vette le lábáról soha. — Aki emberekkel foglalkozik, nem tudja a munkát félvállról venni — ralija. — Ez fiatalít. Munka nélkül nem élet az élet. Hatvan munkás éve ad nyomatékot a szov* k. Sz. M. motoroknál 5 százalékos üzemanyag- és 30 százalékos kenőanyag-megtakarítást jelent, s mintegy 50 százalékkal meghosszabbodik a motorok élettartama is. Az új hazai kenőanyag kedvező tulajdonságaival a világ élvonalába tartozó hasonló gyártmányokkal is állja az összehasonlítást, s nagy előnye, hogy előállítása lényegesen olcsóbb — átlagosan 120 forint a személygépkocsikhoz szükséges egy-egy adag. , Kiszámították, hogy az Eska alkalmazása országosan a jelenlegi évi 3 millió tonna üzemanyag-felhasználás mellett 150 ezer tonna megtakarítást eredményez. Kenőolajból az évi 216 ezer tonnányi fel- használást 64 800 tonnával csökkenti, a motorok élettartamának növekedése pedig esztendőnként 2—3 milliárd forint értékű pótalkatrész behozatalát teszi feleslegessé, ösz- szességében az Eska hazai gyártásának megindítása és széles körű alkalmazása évente csaknem 140 millió dollár kiadásától mestesíti a népgazdaságot. Használatának feltételei Is megvannak, az Armafilt Ipari Szövetkezet ugyanis gyártja azokat a lég- és olajszűrőket, amelyek a kenőanyag megfelelő hatásfokának biztosításához szükségesek. A Politúr Vegyipari Szövetkezet a gyártást meglévő műszaki, technikai berendezéseivel kezdi meg az idén. Tervezik azonban egy kísérleti üzem létesítését, amely 1984 végére a várható szükségletek 10 százalékát kielégíti, mintegy 4 millió — 3 decis. félliteres és literes adag előállításával. A hazai ellátás mellett az Eskának megvan az esélye arra. hogy exportképes termékké is váljon. Az őszi BNV-n ugyanis, ahol a szövetkezet először mutatta be, nagy érdeklődést váltott ki a külföldi szakemberek körében is.
