Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-15 / 242. szám

Ülést tartott a Minisztertanács A jövedelemérdekeltség kiterjesztése A TOT munkájának értékelése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszterta­nács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancel­lárjának meghívására Auszt­riában tett hivatalos látoga­tásáról. A kormány a tájé­koztatót tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság Budapesten tartott ülésé­ről szóló jelentést. Egyidejű­leg megbízást adott a Gazda­sági Bizottságnak, hogy gon­doskodjon az ülés határozatai­nak végrehajtásáról. A kormány hozzájárult, hogy a munka színvonalának és hatékonyságának növelése érdekében 1983. január 1-től a kereskedelmi egységek meg­határozott körében olyan új — jövedelemérdekeltségen alapuló — üzemeltetési rend­szert vezessenek be, amely növeli az üzletvezetők önálló­ságát, rugalmassá teszi ä gaz­KERESKEDELEM J övő év január elsejé­től nagyobb önállósá­got kaphatnak, s az eddiginél ösztönzőbb anya­gi érdekeltségi rendszerben működhetnek a kereske­delmi hálózat közepes ka­tegóriájába tartozó — álta­lában 10—50 dolgozót fog­lalkoztató — üzletei a Mi­nisztertanács csütörtökön hozott határozata értelmé­ben. A kisüzletek szerződésbe, illetve bérbe adása — bár a folyamat még nem feje­ződött be — az eddigi ta­pasztalatok szerint jól be­vált. A Minisztertanács most hozott határozata az országban mintegy 5 ezer ABC-áruházat, éttermet, cukrászdát és iparcikküz­letet érint. Bár arányuk az állami és szövetkezeti háló­zat 10 százalékát sem teszi ki, mégis meghatározó je­lentőségűek, mert a forga­lom több mint 40 százalé­kának lebonyolításával a kiskereskedelem gerincét képezik. A jövedelemérdekeltségű üzemeltetés bevezetése nem kötelező, de érdekük mind a vállalatoknak; mind a kereskedelmi dolgozóknak, s nem utolsósorban a fo­gyasztóknak és az egész népgazdaságnak. Az új le­hetőség lényege, hogy az arra vállalkozó szakembe­rek nagyobb önállóságot kapnak az üzletek árufor­galmi és gazdálkodási fel­adatainak végrehajtásában, s fokozottan érdekeltek az eredményes működésben. Az önállóság mértékét és esetleges korlátáit a válla­lat határozza meg, s ezt a dolgozókkal kötött megál­lapodásban rögzíti. Az ön­állóság kiterjedhet az áru- beszerzésre, a beszerzési források megválasztására, az értékesítés megszervezé­sére, a létszám- és bérgaz­dálkodásra, az eszköz- és készletgazdálkodásra, s a választék kialakítására. A későbbiekben mód lesz ar­ra is, hogy — az árpoliti­kai intézkedések betartásá­val — a helyi ismeretek birtokában az árusított termékek 5—10 százaléká­nak fogyasztói árát is a boltvezetők állapítsák meg. A vendéglátásban mintegy 70 helyen már bevált ez a módszer, a kiskereskede­lemben azonban még nem volt rá példa. Jelentősége különösen abban lesz majd, hogy a kiárusításokhoz, időszakos engedményekhez nem kell a boltvezetőknek külön engedélyt kérniük. Az új formában az ön­állóság adta lehetőséget ha­tékony anyagi ösztönzés tá­masztja alá. Azok a bolt­vezetők, helyettesek, vagy akár egész üzleti kollektí­vák, akik vállalják az új ösztönzési rendszerrel együttjáró kockázatot, az üzlet eredményes működé­sétől függően jelentős többletjövedelemre tehet­nek szert. Az eddigiektől eltérően nem forgalmi ju­talékot kapnak, hanem — amennyiben a vállalat ál­tal előírt eredményt telje­sítik — olyan összegű pré­miumot, amely az alapbér 50—100 százalékát is elér­heti. Ha az előirt követel­ményeket túlteljesítik, a többlet meghatározott — általában 10—30 százalékát — az érintett dolgozók munkabéren kívüli jutta­tásként megkapják. Így összjövedelmük az alapbér két-háromszorosa is lehet. (A munkabéren kívüli jut­tatásként kapott többletet általános jövedelemadó terheli.) Ha a bolti dolgo­zók munkájukat hanyagul, felületesen végzik, csupán alapbérüket kapják meg, s még a korábbi forgalmi jutaléktól is elesnek. z új érdekeltségi for­ma bevezetésétől a kereskedelmi dolgo­zók jövedelmének jelentős differenciálódása várható. A jövedelemérdekeltségű dolgozóknak elsőrendű ér­deke lesz, hogy a vásárló elégedetten távozzék az üz­letből, ezért fokozott fi­gyelmet kell fordítaniuk a munka megszervezésére, a hatékony eszköz- és költ­séggazdálkodásra, egyszó­val a forgalom eredmé­nyes lebonyolítására. A na­gyobb forgalom és a ki­sebb ráfordítás növeli a kereskedelmi dolgozók jö­vedelmét, s egyidejűleg a vállalatok és szövetkezetek, valamint az egész népgaz­daság bevételeit. A dálkodást, és fokozza az érde­keltséget a vevők színvonalas kiszolgálásában. A Minisztertanács tájékoz­tatást kapott a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak tevékenységéről. Megál­lapította, hogy a tanács ren­deltetésének megfelelően, eredményesen tölti be érdek- védelmi funkcióját és hasznos segítséget nyújt a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás fejlesz­téséhez. A kormány fontos­nak tartja, hogy az állami szervek és a TOT továbbra is szorosan együttműködve, egy­más munkáját támogatva old­ják meg a közös feladatokat. A Minisztertanács megerő­sítette a Gazdasági Bizottság határozatát, amelyben az újí­tók és feltalálók V. országos tanácskozásán elhangzott ja­vaslatok hasznosításáról intéz­kedik. KGST keretében Gépgyártás Gépállományunkban a tech­nológiai vezérgépek döntő többsége importból szárma­zik. A KGST-országokból vá­sárolt gépek, berendezések aránya a legutóbbi esztendők­ben már elérte a 60—65%-ot, míg további 18—20°/0-ot a hazai ipar termeléséből elégí­tenek ki. Ez azt mutatja, hogy a tőkés import nem számotte­vő. Mindebben nagy szerepe van annak, hogy a szocialista országok, így a hazai építő­ipari gépgyártás is képes jó minőségű keresett, versenyké­pes berendezéseket előállíta­ni, piacra dobni, mégpedig olyan sorozatokban, hogy sa­ját megnövekedett igényeik kielégítésén túl a többi szo­cialista partnernek- is elegen­dő mennyiségben szállítanak. A VI. ötéves tervidőszakban terveik szerint továbbra is el­sősorban a KGST-országok gépgyártó iparára támaszkod­nak, tőlük szerzik be a legkor­szerűbb berendezések nagy többségét. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM Ár«: 1,4« forint 1982. OKTOBER 15., PÉNTEK Készül a földágyazat A Pilisi Parkerdőgazdaság dolgozói földágyazathoz naponta 600 mázsa földet szállítanak a Skanzen út építéséhez a Duna melletti hordalékterülctrőL Halmágyl Péter felvétele Ma: 3. oldal: Csekély vége nagy készületnek A társadalom segítségével így nem teljes a bébikomfort 1. oldal: jVLegnyitották a faiskolát Lángra kapott a pótkocsi 6. oldal: ? Szenzáció lehetett volna A főtitkár is indult 7—8. oldal: Rádió-, tv-műsor a jövő hétre Takarékossági világnap A népgazdaság területén Is Csütörtökön a Láng Mű­velődési Központban rendez­ték az OTP, a SZÖVOSZ és a posta dolgozói a takarékos­sági világnap eseménysoroza­tának hagyományos megnyi­tó ünnepségét. Szirmai Jenő­nek, az OTP vezérigazgatójá­nak megnyitója után Méhes A vetés nem késhet A jövő évi termés alapja Fogynak, rövidülnek a nap­palok, őszi eső áztatja a földe­ket. E jelekből is kiolvasható, sürget az idő, nem késlekedhe­tünk tovább a vetéssel, a beta­karítással. Az őszi munkák, s még a hátralevő feladatok sze­repeltek a Pest megyei Ta­nács mezőgazdasági osztálya mellett működő operatív bi­zottság tegnap délutáni ta­nácskozásán. A megjelent nagyüzemek, termelési rend­szerek és ellátó vállalatok kép­viselőit Polgár Mihály, a me­zőgazdasági osztály vezetője köszöntötte, majd a résztvevők tájékoztatást kaptak a kam­pánymunkák helyzetéről. A búzának eddig 38 százalé­kát vetették el a termelőszö­vetkezetekben, az őszi árpa Asszonyok szövetkezeti varrodában A püspökhatva­ni Galgavölgye Termelőszövetke­zet varrodája kö­rülbelül harminc helybeli lánynak és asszonynak ad rendszeres elfog­laltságot. Néhá- nyan még népvi­seletben, de a leg­frissebb divat sze­rinti Trapper szoknyákat és nadrágokat állít­ják össze a gépe­ken. Érd ősi Agnes felvétele magjának 88 százaléka került földbe. Igen jól haladnak a nagyüzemek a különböző ta­lajmunkákkal, amelyeknek már négyötödével végeztek. A tervezett területnek 30 száza­lékán fejeződött be a mély­szántás. A soron következő teendőkben a gazdaságok szá­míthatnak a diákok, honvé­dek segítségére. Sajnos, az alkatrészhiány to­vábbra is számos nehézséget okoz: a kiskunlacházi Pereg Tsz-ben elsősorban az NDK importból származó gépekkel van gond. A közös gazdaság egyébként eredményesen mű­ködik együtt a betakarításban a dömsödi Dózsa Tsz-szel és az ugyancsak kiskunlacházi Pe­tőfi Termelőszövetkezettel. Utóbbival együtt használják ki szárítókapacitásukat. A tanács­kozáson elhangzott az is, hiá­nyoznak egyes műtrágyák, másutt, mint például a Ceglédi Állami Tangazdaságban, nincs hol tárolni a kukoricát, s ez lassítja a betakarítást. A szekszárdi kukoricater­mesztési rendszer idén üzem­be helyezett javítóbázisával igyekszik színvonalasabbá ten­ni szolgáltatásait: egyebek kö­zött Rába—Steiger sebesség- váltók fődarabcseréjére is mód nyílik telepükön. A alsónémedi Közös Üt Szakszövetkezet eddig elma­radt az őszi munkákban, most a tempó gyorsítását ígérte: tegnap adták át, helyezték üzembe új szárítójukat. Beke András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának al­osztályvezetője — aki szintén részt vett az operatív bizott­sági ülésen — hangsúlyozta: akár egy hét késés is súlyos következményekkel járhat a kényelmeskedő gazdaságokban. V. B. Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter tartott beszédet. Elmondta: az elmúlt évtize­dek tapasztalatai többek kö­zött arra is megtanítottak bennünket, hogy a takarékos­ság gondolata ma már nem szűkíthető le csupán a pénz­takarékosságra, mert az nap­jainkban az anyagra, ener­giára, munkaerőre, azaz a népgazdaság minden területé­re egyaránt érvényes. A taka­rékossági világnap évről évre visszatérő számvetési alka­lom annak átgondolására, megfelelően költjük-e el jö­vedelmünket, alaposan átgon­doljuk-e, hogy mire mennyit fordítunk. Valamennyiünk feladata, hogy a takarékossá­got a legtágabban értelmezve éljünk, dolgozzunk, s a meg­termelt javakat jó gazdaként osszuk-hasznosítsuk. Méhes Lajos külön szólt ar­ról, hogy a külgazdasági egyensúly javulásának kezde­ti eredményeiben különösen nagy jelentőségűek az energia­takarékosság terén tett eddigi erőfeszítések. A jövőbeni eredmények azon is múlnak, sikerül-e az energiafelhaszná­lás további racionalizálása, s ezzel egyidejűleg a közel­múltban kidolgozott anyagta­karékossági program meg­valósítása. Ez utóbbi téren a vállalatok most még a felké­szülésnél tartanak, de tuda­tában vannak, milyen nagy a tét: az anyagfelasználásban minden százaléknyi megtaka­rítás 10 milliárd forintot je­lent. A program megvalósí­tásával a felmérések szerint 1985-ig várhatóan 17 milliár­dos megtakarítást érhetünk el. Pártvezetők látogatás« Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a 89 ezer lakosú Csepel életével, munkájával ismerkedett. A vendéget Vég­helyi Andor s a XXI. kerület vezetői fogadták a Kossuth Lajos Szakmunkásképző és Szakközépiskolában. Tájékoz­tatták az 5 szakma elsajátítá­sát segítő iskola mintegy 800 tanulójának elméleti és gya­korlati képzéséről, a technikus- képzés lehetőségeiről. Aczél György meglátogatta a Ho Sí Minh Tanárképző Fő­iskola budapesti tagozatát; is­merkedett a 750 leendő tanár képzésének tárgyi feltételei­vel, a korszerű alkotómunka módszereinek elsajátítását szolgáló didaktikai stúdió munkájával. Végül a Központi Bizottság titkára aktívaülésen találko­zott a kerületi párt-végrehaj­tóbizottság tagjaival, a tö­megszervezetek vezetőivel, va­lamint a tanács tisztségvise­lőivel, s időszerű politikai kérdésekről tartott tájékozta­tót. ★ Övári Miklós, az MSZMP Politikái Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Szol­nok megyében. Szerdán az MSZMP megyei bizottsá­gának székházában fogadták, majd a rákóczifalvai Rákóczi Termelőszövetkezetet kereste fel. Csütörtökön a Központi Bi­zottság titkára Szolnokon a megyei pártbizottság tagjaival találkozott, a látogatás követ­kező állomása a Martfűi Nö­vényolajgyár volt, majd meg­tekintette az üzem termelőegy­ségeit, a laboratóriumot, és be­jegyzést tett a „Madame Curie” laboratóriumi szocialista bri­gád naplójába. A kétnapos lá­togatás befejezéseként a Köz­ponti Bizottság titkára részt vett, s az időszerű politikai kérdésekről előadást tartott a megyei pártbizottság székhá­zának nagytermében rende­zett aktívaülésen. pKöTÉlnS Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemu­tatkozó látogatáson fogadta Éva Conrado Florest, a Nica­raguái Köztársaság magyaror­szági nagykövetét. Peter Rees angol külkeres­kedelmi miniszter csütörtökön Magyarországra érkezett Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom