Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-13 / 240. szám

1982. OKTÓBER 13., SZERDA ■ Jogi tanácsokm Gondoskodás az özvegyekről és árvákról • Jár-e özvegyi nyugdíj a túlélő hitvesnek, ha 60 évesnél idősebb férfival kötött házassá­got? Az a feleség, akinek a fér­je a házasság megkötésekor a 60. életévét már betöltötte, ideiglenes vagy állandó özve­gyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házas­ságból (együttélésből) gyer­mek született, vagy a házas- társak a házasság megkötése után legalább 5 évig együtt éltek. Az előírt 5 évi házas­társi együttélés hiányában is jár az özvegyi nyugdíj annak az özvegynek, aki férjével a házasságuk megkötése előtt, mint élettárs együttélt, és élettársi, valamint házastársi együttélésük a férj haláláig megszakítás nélkül legalább 10 éven át fennállott. Nincs szükség a jogosult­sághoz meghatározott tartamú együttélésre, ha a férj a hat­vanadik életévének a betöl­tése előtt kötött házasságot felbontották, és a volt házas­társak a férj hatvanadik élet­évének a betöltése után ismét házasságot kötöttek. © Mikor szűnik meg az öz­vegyi nyugdíj, és mikor jár új­ból? Az ideiglenes özvegyi nyug­díj a férj halálától számított egy év lejártával megszűnik. A rokkantság címén megálla­pított állandó özvegyi nyug­díj megszűnik, ha az özvegy már nem rokkant. A férj öz­vegyi nyugdíja megszűnik, ha már nem munkaképtelen. Az árvaellátásra jogosult gyerme­kék tartása címén megállapí­tott állandó özvegyi nyugdíj njegszűnik,' ha már egyik gyermeket sem illeti meg ár­vaellátás. Mind az ideiglenes, mind pedig az állandó özve­gyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy az 55. életévének be­töltése előtt házasságot köt. Nem szűnik meg tehát áz öz­vegyi nyugdíj, ha az özvegy ennél az életkornál később köt házasságot. A megszüntetett özvegyi nyugdíj visszaadását az öz­vegy nő akkor kérheti, ha azt nem házasságkötés miatt szüntették meg, és a meg­szüntetett állandó özvegyi nyugdíj akkor is feléled, ha az özvegy nő a férje jogán legalább két árvaellátásra jo­gosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Az 1963. április 30-a után kötött házasság miatt megszüntetett állandó özvegyi nyugdíj — az újabb házasság megszűnése esetén — akkor jár újból, ha az özvegy a házasságkötéskor végkielé­gítést nem vett fel, és újabb házassága nélkül az állandó özvegyi nyugdíj egyébként megilletné. Az 1963. május 1-e előtti házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíj nem adható vissza. Az özvegyi nyugdíj újbóli folyósítását at­tól a szervtől kell kérni, ame­lyik azt korábban már folyó­sította, majd megszüntette. A megszüntetett özvegyi nyugdíj, ha az előbbiek sze­rint újból jár, olyan összeg­ben illeti meg az özvegyet, mintha azt meg sem szüntet­ték volna. O Kinek Jár árvaellátás, és mennyi annak összege? Árvaellátást a hozzátartozói nyugellátáshoz szükséges szol­gálati idő megszerzése után a meghalt dolgozó (nyugdíjas) gyermeke, örökbefogadott és mostohagyermeke kaphat. (Az örökbefogadott gyermeknek a vér szerinti szülője jogán ár­vaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örök­be.) A nevelt gyermek, a test­vér és az unoka is kaphat ár­vaellátást, ha őt a meghalt jogszerző a saját háztartásá­ban eltartotta, és a gyermek­nek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincsen. Az árvaellátás az 'árva 16. életévéig jár. Ha az árva ok­tatási intézmény nappali tago­zatán tanul, az árvaellátás e tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életévének a betöltéséig jár. Iskolai tanul­mányok címén azt a árvát is megilleti az árvaellátás, aki az iskolai igazolása sze­rint betegsége, testi vagy szel­lemi fogyatékossága miatt ta­nulmányait magántanulóként végzi. Az árvaellátás akkor is jár, ha az árvát örökbe fogadják, vagy akár az árva, akár élet­ben maradt szülője házassá­got köt. Az árvaellátás az özvegyi nyugdíj alapösszegének a fele, kiegészítve 2 százalékkal, de legalább 100 és a havi 290 fo­rinttal. Az árvaellátás össze­ge 1982-ben árvánként havi 1360 forintnál kevesebb nem lehet. (A mostohagyermek árvaellátásába a vér szerinti szülő által fizetett tartásdíjat beszámítják.) Az özvegyi nyugdíj össze­gével azonos összegű árvael­látás jár annak a gyermek­nek, akinek mindkét szülője meghalt. Az özvegyi nyugdíj­jal egyenlő összegű árvaellá­tás jár továbbá annak az ár­vának is, akinek az egyik szülője él, de rokkant vagy gyermekét elhagyta, és róla nem gondoskodik. ■/ A körzeti orvosi rendelők és Z szolgálatok a következő cvek- Z ben a jelenleginél fontosabb V szerepet töltenek be az cgész- y ségvédelembcn. A készülő táv- z lati terv szerint az egészségügyi V. intézmények közül főképpen az í alapellátást nyújtóknak kell az jí eddigieknél nagyobb apparátus- j sál, több erővel, szervezetteb- v ben küzdeniük azért, hogy '/ megelőzzék a megoetegedcse- V. két. A körzeti, az üzemegészség­ügyi szolgálatok hivatása lesz az is, hogy megállapítsák a hozzájuk tartózó állampolgá­rok betegségét, és azokat a szükséges gyógykezelésben, gondozásban, komplex orvosi ellátásban részesítsék teljes gyógyulásukig. Az Egészség- ügyi Minisztérium gondosko­dik arról, hogy a körzeti orvo­sok rendelkezzenek a vizsgála­tokhoz, gyógykezeléshez szük­séges legfontosabb eszközök­kel. Így a többi közt mikrosz­kóppal és más könnyen kezel­hető berendezésekkel, egyszer használható diagnosztikai tesz­tekkel egészítik ki a rendelők felszerelését. Számos körzetben régen elhelyezték ezeket az eszközöket, ám nem mindenhol használták. Az ország több területén, ahol szükséges, és a feltételek adottak, egészségügyi közpon­tokat alakítanak ki. A rende­lőintézetekbe, kórházakba csu­pán azokat a betegeket küldik, akinek a betegségét csak szak­orvosok állapíthatják meg, il­letve gyógykezelhetik. A magas vérnyomású betegeket például a körzeti orvos kezeli majd, azokat viszont, akiknek pul- monológiai gondozást ajánla­nak, szakintézménybe utalják. f Tíz nap .1 II Rendeletéiből f A részmunkaidőben és a be­dolgozóként foglalkoztatottak­kal kapcsolatban a Munkaügyi Közlöny 11. számában jelent meg a 25051/1981. ÁB—MH. számú iránymutatás. Az Állami Ifjúsági Bizottság 15005/1981. ÁIB. számú végre­hajtására, az ipari miniszter 115/1982. Ip. M. sz. alatt uta­sítást adott ki, amely a Műve­lődési Közlöny október 1. nap­ján megjelent 19. számában található. Ugyanitt felhíváso­kat olvashatnak az érdekeltek felsőoktatási intézmények ok­tatói állásaira, kutatói munka­kör betöltésére. A fontos és bizalmas mun­kakörök betöltéséről kiadott 3/1982. ÁH. számú utasítás az Árszabályozás és Termékfor­galmazás 37. számában jelent meg. Az iratok külföldre vitelé­nek, illetőleg visszahozatalá- nak eljárási rendjéről a MÉM. Értesítő 22. száma ad tájékoz­tatást. A most formálódó elképzelések szerint a körzeti rendelőkben csak gyakorlott orvosok dol­gozhatnak majd. Pályakezdő orvosok legalább két évig kór­házi osztályokon, rendelőinté­zetekben, tapasztalt körzeti or­vosok mellett készülnek az alapellátásra, majd speciális továbbképzéseken gyarapíthat­ják szakmai ismereteiket. Az intézkedések során meg­határozzák: melyik intézmény irányítsa, ellenőrizze, értékel­je a körzeti orvosok szakmai munkáját. A helyi tanácsok fenntartásába tartozó körzeti rendelők szakmai irányítása ugyanis jelenleg nem megfele­lően szervezett. Az alapellátás szakmai tájékoztatásának kor­szerűsítése is várható. Szüksé­ges ugyanis, hogy a körzeti orvos — a lakosság első számú gondozója — tudomást szerez­zen arról: betegeit az üzemor­vosi rendelőkben, a szakrende­lő intézetekben, a kórházakban miért részesítették orvosi ellá­tásban, ugyanakkor a gyógyin­tézetekben ismerjék a betegek egészségi állapotát, legfonto­sabb egészségügyi adatait, amelyek nélkülözhetetlenek a sürgős vérátömlesztéshez, se­bészi beavatkozáshoz, gyógy­szeres kezeléshez. Elképzelés szerint egészségügyi könyvet adnának a lakosoknak. Az or­vosok abba jegyeznék be azo­kat az adatokat, leleteket, ame­lyeket ismerniük kell más ke­zelőorvosoknak is. A minisztériumban egyéb­ként már készül a jogszabály, amely előírja a körzeti orvosi szolgálat bővülő feladatait. Dr. M. J. Új szabályokat készítenek elő Az orvosi szolgálatról 0 Kölcsönös bizalom alapján SOKAN VÉLEKEDNEK ÜGY, hogy in­kább kenyéren és vízen meglesznek, de nem fogadnak be idegent. Albérlőt nem lehet kitenni! — maradt fenn a szólás a régi kabarétréfából. Nézzük, való­ban így van-e? A jogszobály puszta elemzése he­lyett vegyük inkább sorra, mit érde­mes egy albérlet megkötésére irányuló szerződésben szem előtt tartani. Mindenekelőtt jó tudni, hogy albér­let csak akkor létesíthető, ha a lakásban lakó valamennyi személyre — tehát az albérlőre és a bérlő családtagjaira — legalább hat négyzetméter alapterület jut. A szerződést szóban és írásban is meg kell kötni. Az szólhat határozott és határozatlan időre is, vagy valamely feltétel bekövetkeztéig. Ha a felek nem kötik ki írásban a határidőt (mert szóban állapodtak meg), akkor a szer­ződés minden esetben határozatlan idő­re szól, (ebben az esetben nehezebb felmondani, az albérlőnek). Tehát a szerződő felek pontos adatainak fel­tüntetése után ki kell kötni, hogy a la­kás melyik szobáját adják albérletbe, bútorozottan vagy üresen. A bérlő legfeljebb a lakás lakószobáinak a fe­lét adhatja albérletbe. Kivéve, ha tar­tós kiküldetés, gyógykezelés, katonai szolgálat, egyebek miatt van távol a lakásától. OTP kölcsönnel épült lakást teljes egészében nem lehet kiadni, ha van még hiteltartozás. Pontosan rögzíteni kell, mely közös helyiségek használatára van joga az albérlőnek. Milyen bútort jogosult a lakásba behozni, saját ágyneműt hasz­nál vagy annak tisztántartását, cseré­jét, valamint a takarítást is a bérbe­adótól várja-e. Nagyon fontos része a szerződésnek az albérleti díj. Jó tudni, hogy alap­díjként (mosás, takarítás nélkül) az albérletbe adott helyiségre jutó lakbér­nek legfeljebb háromszorosa kérhető. Tehát a ténylegesen ma fizetett ezrek­ben kifejezhető albérleti díjak tör- vényellénesek. Mire számíthat egy nyugdíjas idős asszony, ha kétszobás komfortos lakásából egyet albérletbe ad? Mondjuk megegyeznek ezerötszáz— kétezer forint albérleti díjban (ez ma már a szerényebb összegek közé tarto­zik), az albérlő beköltözik, és néhány hónap múlva a bírósághoz fordul, hogy mérsékeljék albérleti díját, mert ő a törvényesnél nagyobb összeget fi­zet. És a bíróság bizony leszállíthatja a kétezer forintot egy négyszáz forint körüli összegre. A jogszabály pilla­natnyilag másfajta ítélkezésre nem ad l6ll6tŐsé^6t ÉRDEMES BELEFOGLALNI a szer­ződésbe azt is, hogy milyen szolgálta­tásokért kell külön fizetnie az albér­lőnek és mennyit (gáz, áram stb.). A felek kössék ki a határidőt vagy a fel­tételt, amelynek bekövetkeztekor az al­bérlő elmegy. így magában az-a kér­dés, hogy el kell-e hagynia a bérle­ményt vagy sem, nem lesz vita tárgya. Üjabb szerződéssel úgyis meg lehet hosszabbítani a jogokat. Hogyan lehet megszüntetni az albér­leti jogviszonyt? A közös megegyezé­sen kívül felmondással. Ha a bérlő a lakását elcseréli, vagy azt műszakilag megosztják, vagy megváltoztak a csa­ládi körülmények (leszerelt a fia, a lá­nya férjhez ment), egészségi állapota, hogy szüksége van az albérlő által la­kott lakrészre — ilyenkor felmond­hat. Továbbá akkor is, ha az albérlő a bérbeadó beleegyezése nélkül költöz­tet be valakit albérleti lakrészébe. (Kivéve a később született gyermeket.) Jó, jó, de mi van, ha az albérlő még­sem megy el? — kérdezheti valaki jo­gosan. Aki határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig kötötte az albérleti szer­ződést, és a határidő (feltétel) elérke- zésekor nem megy el — rosszhiszemű jogcím nélküli lakóvá válik. Az is „rosszhiszemű”, akit az eredménytelen felmondás után bíróság is kötelez a ki­költözésre. A jogcím nélküliség rossz­hiszeműségének hangsúlyozása azért fontos, mert elvileg a rosszhiszemű jogcímnélküli lakó maga köteles elhe­lyezéséről gondoskodni. De, ha mégsem megy, valahová el kell helyezni. Visz- szaköltöztethető korábbi lakásába, szük­séglakásba, másik albérletbe, ágybér­letbe, munkásszállásra, és bizonyos ese­tekben (főként a garázdák) kitehetők elhelyezés nélkül is. HA VÉGIGGONDOLJUK ez utóbbia­kat, ijesztőnek tűnik a kép. Hát al­bérlőt mégsem lehet, illetve nem lehet bonyodalmak nélkül kitenni? Bizony, az albérlőt befogadóknak mindezekkel számolniuk kell. Ezért fontos, hogy az albérletbe adás kölcsönös bizalom alapján történjék. Dr. Kertész Éva Tallózás Üzemi lapokban olvastuk Az ember választott szakmájában, hivatásában teszi a dol­gát az év 52 hetében, a nap nyolc — az ötnapos munkahét be­vezetése óta nyolc és fél vagy kilenc — órájában. A hétközna­pok monotóniájában csak néha áll meg egy kis szusszanásra, teszi fel a kérdést, mit is végzett, milyen eredménnyel töltötte munkaidejét. Két keze, vagy szelleme produktuma milyen hasznot hozott a szűkebb — nagyobb közösségnek, s talán fel­méri azt is, hol tehetne, tehetnének együttesen többet, még jobbat. Ilyen számvetésekre általában negyedévenként, vagy egy-egy időhöz kötött feladat lezárásakor kerül sor a terme­lőüzemek háza táján. A gyári híradókban, üzemi lapokban is egyre gyakoribbak ezek az értékelések. Kritikusan, önkritiku­san szólnak ezek a tudósítások, s a közösség elé tárják azokat a tennivalókat, amelyek a jó tervteljesítés érdekében elenged­hetetlenek. E heti válogatásunkban konkrét példák után ku­tattunk üzemi lapjainkban. vuid MoirriitjAt. tavesOurraxr A Csepel Autógyár 5-ös gyá­rában igazán nem lehet ok pa­naszra, a kitűzött tervek meg­valósítását illetően. Félév alatt az eredeti 722 ezer normaórát 735 ezerre túlteljesítették, s a 373 millió 400 ezer forint érté­kű késztermék helyett 375,5 millió forint értéket tettek le a közös asztalra. Mindezt csök­kenő létszám mellett, oly mó­don tették, hogy a gyárhoz hű dolgozók produkáltak a terve­zettnél többet. Nemcsak túl­órákkal, hanem a teljesítmé­nyek növelésével, az impro­duktív dolgozók átirányításá­val is javítottak valamelyest a szorító helyzeten. S hogy mi az elvándorlás oka? Farkas Ist­ván gyárigazgató véleménye szerint nem a környező nagy- vállalatok jelentenek konkur- rericiát, hiszen a kereseti lehe­tőségek ott is hasonlóak, ha­nem a szolgáltató üzemek el­szívó hatásával nehéz megbir­kózni. Ez persze csak az év egyik fele. Mi várható a még hát­ralevő hónapokban? „Ha az első hat hónap ne­héz volt, a második még ne­hezebb lesz ... Alig négy hó­napunk van még hátra 1982- ből. Mégis, azt merem monda­ni, hogy ha az emberek erejé­ből futja, ... akkor az év 11. felében sem lesz gond a terv­vel. Ehhez azonban nagy szük­ség van a jó együttműködésre, az összetartásra vezetők és dol­gozók között. Olyan hangulatot kell teremteni, hogy személy szerint minden ember érezze, szükség van a munkájára.’’ Ezekkel a feltételekkel nem látszanak megvalósíthatatlan- nak a feladatok: a járműgyár maradéktalan ellátása, a ha­gyományos termékek fokozatos elhagyása, a társüzemek igé­nyeinek kielégítése, s a 120 milliós tartalékexport elérése vagy megközelítése. Természetesen mindenütt nagy szerepet játszik a terv­feladatok teljesítésében a mun­kaverseny. A gyári kollektívák vállalásaikkal olyan erőt kép­viselnek, amely komoly tarta­lékok forrásai. A nyitottság, az éppen soros tennivalókhoz va­ló gyors alkalmazkodás — köz­tudott — nem egyszer kihúzta a csávából egyik-másik gazda­sági egységünket, s ha roham­munkában is. de pontot tehet­tek fontos kötelezettségeik vé­gére. Mindez általánosságban igaz a munkaversenyre, az oly­kor bőséggel adódó ellentmon­dásokra. A Gördülő Csapágy­gyár lapja terjedelmes beszél­getést közöl Lengyel Jánossal, a diósdi gyár munkaverseny előadójával. Talán nem vélet­len, hogy a szervezettség köve­telményét említi első helyen a cikk szerzője. Kárpáti Zoltán. A szervezetlenség ugyan séhol sem használ, de ha valahol, hát a versenymozgalomban óriási károkat okozhat. Hitet, lelkesedést romboló tényező le­het. Ennek megakadályozására született meg a Csapágygyár­ban az új, korszerűsített mun- kaverseny-szabályzat. „Erre az évre 59 brigád — 564 fővel — készített munka- verseny-vállalást. A kiváló üzem, osztály, főosztály címért 11 gazdasági egység adta be pályázatát... A felsoroltakhoz tartozik még, hogy az új önér­tékelési rendszer kevesebb „szövegelést” és több tény köz­lését igényli a versenyző kol­lektíváktól.” Nem is lehet másként, hi­szen bár a termelés összetéte­le kedvezően alakult, az üte­mességgel, főként havi bontás­ban még akadtak gondok. A CEMENT. ES M ( S 2 M 0 V E K DO LOO Z OIN A K tAfJA Míg a fent említett diósdi értékelésben arról olvasha­tunk, hogy az újítómozgalom­ban további visszaesés tapasz­talható házuk táján, addig a Cementipar hasábjain arról értesülhetünk, hogy az újítási konferencia óta egyre többen látják értelmét a hasznos gon­dolatok felvetésének, megvaló­sításának. Szőke Pál, a DCM újítási fe­lelőse derűlátó: „Tavaly na­gyon letört az újítás mind számbelileg, mind minőségileg. Nem volt igazán semmi ösz­tönző a kezünkben. Az újítási konferencián szót értettünk egymással, újítók és szakvéle­ményezők, rendelet és jog egy­másra talált. Már az eltelt rö­vid idő is jelentős minőségi és mennyiségi javulást hozott. Húsz százalékkal nőtt az az­óta benyújtott és kivitelezhető újítások száma.” Érdemes figyelmet szentelni arra is, hogy milyen témákban akadnak jó ötleteik a DCM- eseknek. A gyár legfőbb gond­ja, miképpen nyerhetnék visz- sza a hulladékba kerülő nyers­anyagokat. A nyers lisztben, vagy a klinkerben sok munka és energia van, amit ha vesz­ni hagynak, az pazarlással egyenlő. A villanyszerelők és a műszerészek olyan berendezé­seken törik a fejüket, amelyek jelzik és megakadályozzák, hogy értékes anyag kerüljön a hulladékba. Nem apró-cseprő dolgokban s nem megmosolyogtató ötlete­ket várnak, hanem „értelmes emberek, értelmes javaslatai­ra van szükségünk” fogalmaz a gyári újítási felelős. S hogy megéri a fejtörést, azt bizo­nyítja: az anyagi ösztönzés vál­tozott. Míg tavaly egy-egy újí­tásra 1500—2000 forintot fizet­tek ki, ma 4—4500 forint ez áz összeg, azzal a kiegészítéssel, hogyha több gépre adaptálja javaslatát az újító, gépenként is kifizethető az újítási díj. Végül néhány adat a meg­változott tendencia érzékelte­tésére. Tavaly összesen 21 újí­tást adtak be, 11-et fogadtak el belőle, eszmei díjuk csak­nem 30 ezer forint volt. Az idén eddig 17 újítást nyújtot­tak be, 6-ot elfogadtak, négy­ről bizton állítják, kivitelezhe­tő, s míg a tavalyi összes újí­tás gazdaságossági haszna két­millió forint volt, az idén egyetlen újítás várható haszna 1,5—2.5 millió forint lesz. Ez pedig már az egyénnek is, és a közösségnek is sokszo­rosan megéri. Gáspár Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom