Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

NAGYKŐRÖSI xc/tírturt A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM. 239. SZÁM 1982. OKTÓBER 12.. KEDD / A vagonhiány okai / Minden a rakodáson múlik Begyűjtik a télirevaiót A Mészáros János Termelőszövetkezetben nagy gondot for­dítanak az állatok téli takarmányának megtermelésére. Ké­pünkön: a közös gazdaság dolgozói EK—281 típusú gépekkel takarítják be a silókukoricát. A 600 hektárnyi területen jó ter­mésre számítanak. Hancsovszki János felvétele Gyermekek és kályhák A nagykőrösi vasútállomá­son Gál László vezetőhelyet­testől megtudtuk, hogy igen kedvezően alakult terveik tel­jesítése a harmadik negyedév végéig. A teherkocsik itteni tartózkodását például 28,20 óráról 25,48 órára sikerült le­szorítaniuk. A tervezett 85 ezer 500 tonnával szemben 92 ezer 834 tonna* árut továbbí­tottak. Jelentősen túlteljesítet­ték a kocsiterhelési határ ki­használására vonatkozó tervü­ket is. Soron kívül Törekedtek arra, hogy az Arukat a legmegfelelőbb mé­retű vagonokba rakják, s ily módon minél több árut tudja­nak elszállítani. Túlteljesítet­ték a vagonok helyi, úgyneve­zett technológiai tervét is, mely azt jelenti, hogy a rako­dásra érkező kocsikat rövid időn belül a szállíttató rendel­kezésére bocsátották, s gon­doskodtak arról is, hogy a feladott áru minél előbb út­nak induljon a nagykőrösi vasútállomásról. Kedvezően alakult az árukezelési helyek kiszolgálása is, mely az ipar­vágány-menetek tervszerű ki­szolgálását jelenti. Nagyon fontos feladata a vasútállomás dolgozóinak az, hogy csökkentsék a külföldi kocsik itteni tartózkodásának idejét, mert ezzel devizát le­het megtakarítani. — Az idegen kocsikat soron kívül állítjuk be és továbbít­juk, s a vállalatoktól is gyors rakodást kérünk — mondotta erről Gál László. — A késedelmes kirako­dásért a vállalatok büntetést fizetnek... — S nem is keveset. Nagy­kőrösön a harmadik negyedév végéig több mint 2 millió fo­rintot! A rosszul rakodó vál­lalatok közé tartozik például az 1/11-es Volán, mert az ál­tala kezelt 709 vagonból 505- öt, vagyis a vasúti kocsik 71,23 százalékát késve rakta ki. Ezért büntetésként több mint 326 ezer forintot voltak kény­telenek kifizetni. — A Monori Kefe- és Játék­gyár nagykőrösi üzeme az ideérkező vagonok 64, az Arany János Termelőszövetke­zet 37, a Mészáros János Ter­melőszövetkezet pedig 37 szá­zalékát rakta ki késve. A jó rakodók közé tartozik a NE- FAG és a Nagykőrösi Kon­zervgyár, Kétszeres igény — A vállalatok hogyan sze­rezhetnek tudomást a vasúti kocsik megérkezéséről? — A vagon érkezése előtt értesítjük a szállíttatót a kül­demény érkezéséről, a rakodá­si helyre való beállítás idejé­ről, és az engedélyezett rako­dási időről. A szállíttató fél­nek a felkészülésre három óra áll rendelkezésére. Ezután meg kell kezdeni a vagonkirakást. — Milyen gondokat okoz az ha a partnerek nem tartják be az előírásokat? — Egyszerűen arról van szó, hogy a késve kezelt kocsi áll, ahelyett, hogy fuvarozna. Az állás miatt zúgolódnak a másutt vagonra váró szállítta­tok és zúgolódik a MÁV is, hiszen nehézségei támadnak a megrendelések kielégítésénél. A probléma az, hogy országos viszonylatban is sok a rosszul, késedelmesen rakodó vállalat, s ez pedig az egész igazgató­ságnál és ezen a hálózaton is érezteti hatását. A kocsifor­duló idő eltolódik, a vagonel­látás ennek következtében akadozni kezd. Nagykőrösön például nincs gond a hétvégi kirakodással, sőt a konzerv­gyár és a NEFAG még hétvé­gi árufeladásra is vállalkozott. — Ám akadnak az ország­ban olyan helyek is, ahol a hétvégi rakodást nem sikerült jól megszervezni. Ez is közre­játszhat az esetleges vagon­hiányban. — Gondok tehát akadnak bőven. Bár a nagykőrösi vas­útállomás évről évre mind jobb eredményeket ér el, mégis előfordul évközben, hogy panaszkodnak rájuk. Legutóbb például a konzerv­gyárban és a NEFAG-nál hal­lottunk szállítási nehézségek­ről. Jól zárul — A vasúti kocsi ellátás mindkét vállalat esetében megfelelő volt, problémák fő­ként a harmadik negyedév vé­ge felé jelentkeztek. A kon­zervgyáriban valóban sok be­csomagolt áru van az udvaron elszállításra várva. A határ- állomások fogadó és áteresztő Született: Skultitl Oszkár és Leskó Katalin: Gergely; Füzesi Ferenc és Kelemen Ju­lianna: Csaba; Mokos Sándor és Balogh Julianna; Zsuzsan­na; Kovács Ferenc és Kimmer Györgyi: Brigitta; Csákó Péter és Kis Erzsébet: Norbert nevű gyermeke. Névadót tartott: Varga Lóránt és Pászti Ágnes: A magyarság történetében nagy szerepet játszó úzok, be­senyők és kunok egy nyelvet beszélő testvérnépek voltak, ádáz ellenségek, akik a régi századokban egymást irtották. Mind a három nép Ázsiából sodródott erre a tájra a kilen­cedik évszázadban, egy végze­tes arab támadás következté­ben. A szálláskörleteikből ki­vetett úzok a besenyőket át­szorították a Jajik folyón és a Volgán, a besenyők rávetették magukat az etelközi magyar­ság Balkánon kalandozó ha­dainak asszonyaira, gyerme­keire. Városokat alapítottak A honfoglalók ez után a tá­madás után léptéik át a Kár­pátokat és szállták meg a sík­ságokat, domborvidékeket és völgyeket, fölszabadítván a frank és bolgár hadsereg ál­tal ellenőrzött rokon avaror­szágot, szilárd államot alapít­va az avarokkal, mint első foglalókkal. A magyaroktól fölhagyott Etelközben a besenyők úz uralom alá kerültek, néhány törzsük Bizáncba, más töre­dékeik Magyarországra tele­pültek. Közben megjelentek a kunok Európában, átlépték a Dnyepert, vonultak nyugatnak, űzték az úzokat és megszáll­ták a Duna alsó vidékét, no­mád államot alapítván a Dé­li-Kárpátok alatt a Szörényi bánság és Bulgária között. A magyarság élénk figye­lemmel kísérte az új álla­mot, Kumániát, keresztény hitre való áttérésükre három készsége miatt javulás csak lassan várható. — Viszont elmondhatjuk, hogy az egész évet tekintve sikerült megfelelnünk a kö­vetelményeknek, s a felkínált áru éljut a címzetthez. Leg­alábbis az előző esztendőkben ez így volt, s reméljük ez az év is hasonlóan jól zárul — mondotta Gál László főnök- ség vezető-helyettes. K. K. Jobb helyen a GeSka Olvasóink gyakran panasz­kodtak amiatt, hogy télidőben a sáros úton nehezen közelít­hető meg a GELKA szerviz a Biczó Géza utcában. Jó hír tehát a GELKA-val javítta- tóknak, hogy a szerviz nem­régiben a Széchenyi tér 2. szám alá költözött a megszün­tetett borkóstoló helyére. Te­lefonja változatlanul Nagy­kőrös, 333. Lóránt; Járai Gábor és Nyer­ges Mária: Szabolcs; Magyar Albert és Árki Katalin: Vik­tor nevű gyermekének. Házasságot kötött: Kiss Mi­hály és Kucsera Ibolya. Meghalt: Bodzsár Béla (Tor­más u. 73.); Kramecz Ferenc József (Mészáros János u. 11.); Koroknai István Hangács dű­lő 70/a.). missziót küldtek iki. Az első kudarccal végződött, a máso­dikkal megbarátkoztak, a har­madik már ünnepélyes volt. 1225-ben Béla herceg, a későb­bi IV. Béla király, Róbert esz­tergomi érsek, Bertalan pécsi, másik Bertalan veszprémi és Rajnáid erdélyi püspök nagy kísérlettel lépett Kunország földjére, fényes külsőségek között, egy nagymisén megke­resztelték Bortz Membrok kun herceget, háza népét és a ku­nok sokaságát. Két évre 1227-ben, az esz­tergomi érsek fölszentelte az első kun püspököt, a domini­kánus Teodorikot. A hittérí­tő magyar domonkosok falva­kat és városokat alapítottak, megkezdték a feudális kun ál­lam szervezését. Kötöny király idejében, 1239-ben egy világhódító fegy­veres áradat tört mindent el­söprő erővel Kunországra, a mongoltatárok hordái fölmor­zsolták a kun hadsereget, negyvenezer család menekült Magyarországra. Béla király örült a harcokban tapasztalt, a mongolokkal szemben el­szánt kunoknak, a várható tá­madás kivédésére. Ismét letelepedtek A mongoltatárok be Is tör­tek. Egy portyázó csapatuk­ból kun lovasokat fogtak el katonáink cselt sejtvén, hogy a kunok összejátszanak az ellenséggel, a fölháborodott magyarok Kötöny király fejét vették. A megsértett jövevé­nyek végigdúlva a Tisza mind­két partját, a bolgárok földjé­A városi tűzoltóparancsnok­ság felhívja a lakosság figyel­mét, hogy a tüzelőberendezé­seket — különösen az olajjal és a gázzal működőket — a fű­tési idény előtt szakemberrel szükséges felülvizsgáltatni, majd gondoskodni kell folya­matos karbantartásukról. Jó tudni, hogy csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberen­dezést szabad használni. A füst elvezetésére csak a hézagmentesen összeillesztett nem éghető anyagú füstcsövet szabad használni és az 1,5 mé­terenként fémbilinccsel az épület szerkezetéhez kell rög­zíteni. A füstcsövet a ké­ményhez hézagmentesen kell csatlakoztatni. A kémények hézagmentességének ellenőr­zésére ajánlatos szorgalmazni, hogy az illetékes kéménysep­rő vállalat négyévenként elvé­gezze az úgynevezett füstnyo­máspróbát. A fűtési idény kezdetén a városi tűzoitóparancsnokság kéri a szülőket, hogy lehető­ség szerint állandóan kísérjék figyelemmel gyermekük játé­kát, gondoskodjanak felügye­letükről! Mondják el gyerme­küknek, hogy miért veszélyes a tűz, magyarázzák el, hogyan kell veszélytelenül használni a tűzgyújtó eszközöket. Tart­re húzódtak. 1241-ben bekövet­kezett hazánk végromlása, a mongoltatárok megsemmisítő csapást mértek hadseregünkre, gyilkolták, égették az országot. Százával néptelenedtek el fal­vai nk. A következő évben meghalt Ogotáj nagykán, az ellenség kitakarodott az országból. Béla király előjött dalmáciai res­tekéből, visszahívta a kuno­kat a Balkánról és letelepítette őket magánföldesúri birtoká­ra két nagy kerületben, a Nagykunságba és a Duna-Tisza közi Kiskunságba. Alföldi birtokosok A ceglédi járásba három kun szállás települt, Kocsér, Törtei és Kara. Kara kun nyelven feketét jelent, a feke­te kunoknak törzsi-nemzetségi származását igazolva. Első említésük 1382-ből való, ami­kor Erzsébet királynő eltiltot­ta őket a ceglédi tölgyerdő­től. 1466-ban a karai kun ka­pitány, kiváltságos úr, mint a magyar nemes, szövetkezvén a környékbeli birtokosokkal, bántalmazta a klarisszák fe- lőtőhalmi jobbágyait. A föl­desasszonyok perbe hívták Karáról Myse Márkot. 1523- ban Werbőczi István nyárs­apáti beiktatására Demsed kunt küldte ki a karai kapi­tány. Más kunokat is tudunk a török adólajstromokból, mint Sül, Kun, Kastelán, Gsoba, Kaszna, Mizse, Érce, Ráka családnevűeket. Testi fölépítésük harmonikus volt, arcuk különösen szép, megcsodált minden nép által. Anna Commena, a bizánci sák olyan zárt helyen a gyu­fát, öngyújtót, gázgyújtót, amelyen kisgyermekük sem­miképp sem férhet hozzájuk! Legyenek különösen elővigyá­zatosak, ha netán — rövid idő­re is — felügyelet nélkül kell hagyniuk gyermeküket a la­kásban ! Tápiószele—Nagykőrösi Ki­nizsi 2-1 (0-0). Kinizsi: Molnár — Dajka, Cseh, Karcsú, Gulyás, Terjé- ki, Szabó (Farkas I. 60. p.) Kovács, Benkó, Vigh (Pesti 60. p.) Virágh. Kiegyenlített mezőnyjáték után az első támadásból a 8. percben Benkó lövése kapu mellé szállt, majd Terjéki tá­voli lövését védte a kapus. A 16. percben Benkó lövése csak centiméterekkel .ment kapu mellé. Támadásban volt a hazai csapat, de nem tud­uralkodó lánya világszép any­ját ha emlegette, szépségét a kun asszonyokéhoz hasonlítot­ta. Az európai hercegek öröm­mel házasodtak kun családok­ba, Béla királyunk István fiát az egyik kun főember lányá­val eskette össze. Az alföldi birtokosok is, a jobbágyok is szívesen vettek kun felesé­get. Nagyobb nyugta Kara népe a tizenöt éves tö­rök háború zaklatott éveiben széledt el. Fölhagyott szállá­sukat a körösiek árendálták kaszálónak, legelőnek. A török utáni időkben Karapuszta a jászok kezére került, akik napjainkig tartják kapcsola­taikat anyaközségeikkel, Jász- alsószentgyörggyel és Jászfény- szaruval, 1876-ban a jász-kun Karához csatolták Jenő köz­séget, ezért viseli a Jászkara- jenő nevet. Bár a jenei részt huszonöt esztendeje kiszakí­tották Tiszajenőhöz. A középkorban Felsőkara volt a pusztabokor központja, itt bővítették ki az Árpád-ko­ri templomot a kunok és te­metkeztek cintermébe. E temp­lom romjai a Szarvák és a Kiss tanya környékén omla­doznak, jó volna, ha a hely- történeti kör egy szilárd je­let állítana a kőtörmelékeken annak a három népnek, mely­nek halottai alatta nyugosz- nak; Szent István magyarjai, Kötöny király kunjai és a jászok emlékére. Ez utóbbiak 1860-ig temet­keztek ide. Itt porladoznak a százesztendős Marci gulyás maradványai is, akinek feje­delmi temetését Arany János versbe szedte. Az a bizonyos emlékjel megörökíthetné a vén gulyás nevét is, nagyobb nyugta lenne odalenn egy öl mélységben a régi magyarok, kunok és jászok között. H. U Tévedéseim Té.edni emberi dolog — tartja a latin közmondás, ám ha a tévedésekből a kelleténél több veszi körül az embert, vagy a tévedés eredménye ké­nyelmetlen, akkor az már boszantó. Történt, hogy még a múlt év őszén elvitte valaki az édes­ségbolt elől öreg, hajlított vá­zas 105336 gyártási számú női kerékpáromat. Névtábláján rajta volt a pontos címem, ezért joggal gondolhattam, hogy aki elkarikázott vele, ha- marason rájön tévedésére, majd visszahozza. Sajnos ez a tévedés azóta sem tétetett jó­vá. A kerékpárt még 1955-ben vettem, velem együtt örege­dett meg, s mankóm, táma­szom lett. Kerékpár híján bottal voltam kénytelen sántikálni, ha dol­gom akadt a városban. A bot, melyet elővettem, néhány éve elhunyt öcsém egyetlen ná­lam maradt emléke volt, féltve őriztem. Nemrégiben betértem a könyvesboltba, s míg a ki­választott könyvek árát ki­fizettem, eltűnt a botom. Saj­nos ezen nem volt névtábla, de napokig számítottam arra, hogy visszaviszik az üzletbe. Mert hát, ki lopna botot öreg embertől, csak tévedés lehet a dologban. Többször érdeklődtem, mindhiába. Ügy látszik, hogy nem tárgyaim elvivői téved­tek, hanem én. Azóta van már másik ■ botom, de valahogy nem áll úgy a kezemre, mint a másik. Azért sétálgatok ve­le. de kerékpárt már nem fo­gok venni. Ezzel büntetem magam tévedéseimért. Rácz József ták a szelei kaput bevenni, több jó helyzet maradt ki­használatlanul. A 35. percben egy veszélyes lövést Molnár jó érzékkel hárított. A másik kapunál Szabó jó fejesét a kapus a felső léc segítségével mentette. A 40. percben Ko­vács hibázott nagy helyzetben. Fordulás után sem javult a hazai csapat játéka, sőt a 60. percben a 16-oson belül buk­tatták a szelei csatárt a vé­dők. A szeleiek a megítélt 11-est értékesítették. 1-0. A 65. percben egy gyors támadásnál Benkó átadásából Pesti szép gólt lőtt. 1-1. A körösi csapat igyekezett, de sok volt a rossz átadás, nem tudott iga­zi gólveszélyes támadást ve­zetni. Ezzel szemben a vendé­gek a 85. percben egy távoli lövésből — melyet a hazai kapus elnézett — megszerez­ték a győzelmet hozó gólt. 2-1. Nagykőrösi Kinizsi ifi—Tápió­szele ifi 8-1 (3-1). Kinizsi ifi: Gulyás — Mihá­lyi, Pesti, Szívós, Pavelkó, Ló­véi, Kiséri, Abonyi, Baranyi, Csikós, Csapó. Csere: Bara­bás, Nagy, Koncz, Pálfi. Az ifi csapat csak nehezen lendült játékba, de azután eredményes volt. Góllövő: Csikós 3, Pesti 2, Lóvéi, Csapó és öngól. Nk. Kinizsi serd.—Péteri serd. 9-0 (7-0) Kinizsi serd.: Hagymás! (Kolompár) — Tamasóczki, Bertalan, Urbán, Hegedűs, Dani (Várnai) Szigetvári, Ber­ki (Somodi), Bállá (Turcsány) Pörge (Jakab), Simon (Czin- kus). A számszerű eredmény el­fogadható, de a mutatott já­ték — főleg a második félidő­ben — nem volt kielégítő. Góllövő: Simon 2, Szigetvári 2, Pörge 2, Hegedűs, Tama­sóczki, Urbán. P. S. Keddi sportműsor Teke Temetőhegyi tekecsarnok, 17 óra: Nk. Mészáros TSz SK —KÖZGÉP (Cegléd) C, me­gyei csapatbajnoki mérkőzés. A jő, a rossz és a csúf I—n. Színes olasz westernfilm. (16 éven felülieknek!) Előadás csak 5 órakor. A stúdiómoziban Serpico. Színes amerikai film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Anyakönyvi hírek A pusztnbokor központja volt ^ Jászok vidékén, Kara homokján Városi Tűzoitóparancsnokság HMM SpÖITTHÍ REKIS8BM1 Már öt pontot vesztettek «

Next

/
Oldalképek
Tartalom