Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-10 / 238. szám

1982. OKTÓBER 10., VASÄRNAP így természetes A Magyar Vöröskereszt Vi. kongresszusának szünetében, a Parlament folyosóin kezdemé­nyező, újat próbáló emberek­ként keresik a humanitárius szervezet Pest megyei küldöt­teit. Nem véletlenül. Tarso­lyukban javaslatok, ötletek, s az első tapasztalatok arról, miként is kell, lehet családvé­delmi szolgálatot szervezni, vagy vöröskeresztes aktivis­tákkal hét végi elsősegély- nyújtó szolgálatot adni ott, ahol nincs orvos. Miről is van szó? Nézzük csak az iménti két példát. Az anyák és csecsemők, családok és gyermekek védelme, az idős korúak gondozása össze­függ a valóságban, s amióta idén létrejött nyolcvan akti­vistával a gyáli családvédelmi szolgálat, a gondokkal nem külön-külön küszködik az or­vos, a tanács gyámügyi elő­adója, a pedagógus, a vörös­keresztes, s az ügyben érintett többi ember. Gyál agglomerációs telepü­lés. A családvédelem hatal­mas problémahalmaza éppúgy jellemzi, mint Budapest pe­remkerületeit. Így érthető, hogy már márciusban együtt­működési megállapodást írtak alá a gyáli és a szomszédos XVIII. kerületi Tanács és a tömegszervezetek vezetői a fiatalkori bűnözés hatéko­nyabb megelőzéséért. Amiről most a Vöröskereszt kong­resszusán a folyosói beszélge­tés szól, már a következő lé­pés: hogyan tovább — együtt? Alig néhány nap múlva, ok­tóber 13-án Gyálra látogatnak a fővárosiak, hogy tüzeteseb­ben szemügyre vegyék a csa­ládvédelmi szolgálat tevé­kenységét, s átvegyék a ta­pasztalatokat, ahogyan azt a hasonló szolgálatot szervező érdiek, péceliek, szigetszent- miklósiak tették. Hétköznapi gyakorlat. Így természetes... A kongresszus előtt határo­zatot hozott a Vöröskereszt Pest megyei küldöttértekezle­te: „Megszervezzük a munka­szüneti napokon ügyeleti rendszerben működő lakóterü­leti elsősegélynyújtó állomá­sokat." Köztudott a tény, hogy amióta ötnapos az egészség­ügyben is a munkahét, szom­batonként, vasárnaponként összevont körzeti orvosi ügye­let áll a betegek szolgálatá­ban. A nagykátai járásban például három orvos látja el 15 település lakóit. Éppen ezért tartanak hét végi elsőse- génynyújtó ügyeletet a tápió- györgyei vöröskeresztesek, s Pest megyében rövidesen másutt is megszervezik ezt a hézagpótló szolgálatot. Hézagpótló? Valóban az. Az egészségügyi törvény kimond­ja: biztosítani kell, hogy a sürgős ellátásra szoruló állam­polgár a nap minden szaká­ban a legrövidebb időn belül megfelelő orvosi ellátásban részesüljön. Arról is szól a törvény, hogy minden magyar állampolgár köteles szükség esetében a tőle elvárható se­gítséget nyújtani. A kettő kö­zött a kapocs a Vöröskereszt: tevékenységével előmozdítja a lakosság széles körének be­kapcsolódását az egészségvé­delmi tevékenységbe. Ami a humanitárius szer­vezetet illeti, segítségében sem országosan, sem Pest megyé­ben nem volt hiány eddig. Gondoljunk csak a sok-sok felvilágosító, egészségnevelő előadásra, beszélgetésre, a véradásra, a szűrővizsgálatok szervezésére, az idősek, bete­gek gondozására. Ezután a sorban szerepel majd a hét végi elsősegélynyújtó ügyelet is. Hétköznapi gyakorlat lesz így természetes ... Úgy tartják. a politikában soha nincs légüres tér. A Vö­röskereszt humánus politiká­jában sem lehet. Segíteni az embert gondjában, bajában — ezt vallják a most kongresz- szust tartó szervezet tagjai. S ahogy a két példa is bizo­nyítja: tetteik e gondolat je- gyében fogannak. V. G. P. Tanácskozik a kongresszus GYÁLI PÉLDA A KÜLDÖTTEK ELŐTT Családvédelmi szolgálat A Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusának első napi vi­tájában hatodikként kapott szót dr. Jónak Ida gyermek- orvos, a humanitárius szerve­zet Gyál nagyközségi lakóte­rületi vezetőségének titkára, aki a családvédelem kérdései­ről beszélt. Hangsúlyozta: Gyál agglomerációs település, nagyfokú bevándorlás jellemzi, ám a letelepedési lehetőségek korlátozottak, sok család él albérletben, kedvezőtlen szo­ciális körülmények között, oly­kor kifogásolható az élet­módjuk is. A bejárás, ingázás miatt a szülők sokáig távol vannak az otthontól, erősödött az alkoholizmus, emelkedett a veszélyeztetett gyermekek száma, s a fiatal­korúak által elkövetett bűn- cselekményeké is. Ezért szervezték meg ez év Hidnk, utak, csatornák... KöScsöngépekke! dolgoznak A reméltnél kedvezőbb időjárás sokat segít Nagykáta, Tárnok és Verő­cemaros egymástól jó távol- eső települések — van azon­ban valami közös bennük: mindhárom helyen aszfaltke­verő telepe üzemel a . Pest megyei Üt- és Hídépítő Vál­lalatnak. Az aszfaltgyártó bá­zisok helyszínei jelzik egy­úttal a cég szándékait is: me- gyeszerte dolgoznak, minden munkát elvállalnak. — Idén különösen nehéz helyzetbe jutottunk — mond­ta Széles János főmérnök —, nem tudtuk kitölteni a kapa­citást, kihasználatlanul ma­radtak a berendezéseink. Míg tavaly egy-egy telepen he­tente átlag 1000—1500 tonna aszfaltot gyárthattunk, az el­ső félévben sokszor előfor­dult, hogy csak 400—500 ton­nára volt szükség. Ráadásul ezt a mennyiséget is hat­nyolc helyen dolgoztuk be. Pe­dig a gépláncok és a brigá­dok mozgatása, szállítása ugyancsak tetemes költséget emészt föl, nem segít a gaz­dálkodás javításában. Az is előfordult, hogy át­menetileg nem tudták besze­rezni a szükséges gázvezeték­csöveket, és hogy azért ne álljanak az emberek, csator­naépítést vállaltak Vecsésen. Közben azonban mégiscsak sikerült hozzájutniuk, ám a vállalt munkát sem mondhat­ták vissza. A Pest megyei Üt- és Híd­építő Vállalat hármas profilú cég, ugyanis az útépítésen kí­vül néhány esztendeje gázve­zetéképítéssel bővítették te­vékenységi körüket. — A nevünkben szereplő hídépítés most a legifjabb „gyermekünk”, mi lettünk a megyei hídépítő program gaz­dái — magyarázta a főmér­nök. — Ennek alapján Kemen­cén és Ácsán már elkészültek az új közúti hidak, s most épül egy Biatorbágyon. Gondunk: nagyon munka- és gépigényes a, hídépítés, a leg­kisebb építményhez is vagy három hónap szükséges. Embe­reket ugyan vehettünk föl, de gépvásárlásra nincs pén- zün^ csupán néhány kisebb berendezésre futotta. Egyelő­re bérelt gépekkel dolgozunk, ami azonban hosszú távra nem jelenthet megoldást. Sikerül-e év végéig mégis elérni a tervezett 305 millió forint termelési értéket? A kérdés ma még megválaszolat­lan, de a vállalatvezetés op­timista. Erre adnak alapot ed­digi eredményeik, hiszen a re­méltnél jobb időjárás kedve­zett az út- és hídépítőknek is. Befejeződött például Nagy­kőrösön a Rákóczi utca kor­szerűsítése; Százhalombattán utakat és parkolókat létesítet­tek; Gödön pedig csaknem 10 millióért a Honvéd utca ké­szült el. Épül új út Halásztel­ken is, amely lehetővé teszi a község autóbuszforgalmának a bővítését; és folytatódik Ér­den a pernyebeton-útépítési program. Sikerrel végeztek embereik a gödöllői tömbfűtő­mű földgázvezeték-kiépítésén, valamint a szentendrei lakóte­lepen is hozzálátnak a tömb- fűtőmű-gázvezeték rendszeré­nek kialakításához. Jövőre ott is átállnak az olajtüzelésről — földgázra. D. Gy. A HÉT HlREHH^H FÖLDALATTI O A Nemzetközi Gyógyfürdő Szövetség Budapes­ten tartotta kongresszusát. O Országos tanácskozás te­kintette át a középiskolai irodalomoktatás helyzetét. O Békésen országos mezőgazdasági gépbemutatót ren­deztek. @ Szeged volt a színhelye a műszaki és köz- gazdasági könyvnapok megnyitójának. ® A hét híre az is, hogy a városi tömegközlekedés kezdetének 150. évfordulójára emlékezve Az omnibusztól a metróig címmel kiállítás nyílt a Közlekedési Múzeumban. Szenzációnak számított. amikor huszonöt esztendeje — lapunk képes riportban tette közhírré az eseményt — útjá­ra indult a megyében az első, településen belüli menetrend- szerű autóbuszjárat. Szenzá­ciónak számított; az volt. Egy addig ismeretlen lehetőség, ad­dig nem használt forma ki­próbálása, amit nem a kíván­csiság ösztönzött, sokkal in­kább serkentője volt a társa­dalmi-gazdasági folyamatok felgyorsulása, a településen be­lüli ún. hivatásforgalom meg­növekedése, az ingázók tábo­rának gyarapodása — s velük azok számának emelkedése, akik a vonattól több kilomé­tert gyalogoltak, míg hazaér­tek —, a munka- és a lakóhely közötti távolság megnyúlása. Mindez és a meg sem említett okok a tömegközlekedés új ágát hozták létre, azaz a buda­pesti és néhány nagyobb vá­rosi helyi hálózat mellett fo­kozatosan kialakult a kisebb városok, majd a községek köz- igazgatási határon belüli köz­üzemi személyszállítás is. Természetes, a megye váro­saiban soha nem épül majd földalatti — amint az ország más városaiban sem, marad tehát ez a főváros jogos kivált­sága —. hiszen a ’ közlekedés­nek — ritkán említjük — épp­úgy megvan a maga gazdaság­tana és gazdaságossági mércé­je, mint az árutermelésnek. A földalatti ilyen különlegessége, hogy legkevesebb félmilliós lakosú városokban érdemes egyáltalán vizsgálni létrehozá­sának gondolatát, ám a föld­alatti vasút ilyen, véglegesnek tekinthető nélkülözése nem fe­ledtetheti azokat a föld alatt maradó, azaz rejtett, kevésbé észrevett, alig számontartott változásokat, amelyek nagyon is föld feletti tényezőkhöz kö­tődnek. Ezeknek a változások­nak egyike például a tanulók számának folyamatos emelke­dése és vele annak igénye, a helyi közlekedés vegye figye­lembe az iskolai tanítás kez­detét és végét, járatain a gye­rekek mielőbb célhoz érkez­hessenek. Friss átalakulási, át­alakítási okot említve: az öt­napos munkahét a helyi köz­lekedésnek is föladta a leckét — olvannyira fel, hogy a pa­naszok nvomán néhány he­lyen a városi pártbizottságnak is foglalkoznia kellett az ügy­gyei —, pénteken és szomba­ton miként változtassák ä me­netrendet. Napjainkban a megyében a helyi autóbuszközlekedás jára­tainak — szakszerűen: a vi­szonylatoknak — a' hossza több, mint ötszáz kilométer, ami Öerekas nyújtózkodásról tanúskodik, hiszen 1975-ben ez a távolság nem érte el a 300 kilométert sem. Valamivel kor­szerűbb. kényelmesebb a jár­műpark, mint volt korábban, ám azt ne higgyük, csökkent a zsúfoltság...! Több viszony­lat és minden viszonylaton több utas, így összegezhetjük a megyei helyi közlekedés jel­lemzőjét. A kerekeken tavaly — kilencvenkilenc viszonyla­ton — 35,2 millió utas jutott el céljához, hiszen a díjszabás nem teszi megfontolást érdem­lő kérdéssé, egy vagy két meg­állóra fölszálljon-e valaki a buszra. Fölszáll. Egy-egy utas — ez természetesen átlag — 3,85 kilométert hagyott maga mö­gött, összesen 135,6 millió kilo­métert. Ami már tiszteletet pa­rancsoló adat, hiszen ennek következtében a helyi viszony­latok kocsijai 4,6 millió kilo­métert futottak 1981-ben. Viták célpontja volt és nem szűnt meg az lenni ma sem a helyi tömegközlekedés, ami annyiban természetes, hogy nem létezik mindenkinek és mindenkor megfelelő útvonal, járatsűrűség, időköz. Vannak, akik legszívesebben a házul; kapuja elé rendelnék a busz­megállót. mások pedig — akik­nek az ablaka alatt van — á po­kolba kívánják . •. Akadnak, akiknek túlzottan korai a vas­útállomásra induló járat, szem­ben ezekkel azok állnak, akik­nek késői... A többség érdekéi. a célszerűséget azonban a helyi tömegközlekedésnek szolgálnia kell, többségében szolgálja is. A föld feletti változások egyik következménye, hogy korunk emberének a közlekedés, a helyváltoztatás természetes kísérője. A földalatti a fővá­rosban rója a kilométereket, mi azonban ne fussunk el a föld alatt maradó, de köz­napjainkat erőteljesen befolyá­soló tények mellett. A , közle­kedés: társas tevékenység. A közlekedés megépítése is az. Mészáros Ottó Gombatermesztés támogatássá! Még mindig kevés van — Milyen célokat szolg< . még a fejlesztés? — Természetesen a neme sitést is elősegíti. A csiperke gomba nemesítésével a csepe­li tsz foglalkozik. Az ezze. kapcsolatos alapkutatásokat is a tsz vállalja. — A csiperkegombát a fo gyasztók jó része ismeri. Nem biztos azonban, hogy ez a las­kagombára is vonatkozik. Mii mondhatunk róla röviden? — Nemcsak nálunk, hanem egész Európában a közelmúl­tig úgyszólván csak a csiper­két termesztették, más földré­szeken a shii-take-t és a bocs- korosgombákat. Az elmúlt év tizedekben főként Európában — így nálunk is — eredmé­nyesen kutatták és ma má; termesztik is a laskagombái. Ez — bár eltér az íze a csi­perkétől — kedveit gombafaj, vannak országok, ahol a csi­perkénél magasabb áron érté­kesítik. Előnye egyebek között az, hogy nagy. Rántva, roston és sokféleképpen készíthető. — Es végül: milyen a ke­reskedelem felkészültsége? — A hazai igényeket még nem tudja kielégíteni. A ke­reskedelem nincs felkészülve az áru „terítésére”, éppen a kis volumen miatt. A nagyobb mennyiség magával hozná a kereskedelmi lehetőségek jobb kiaknázását is. F. J. jául szolgáló, micéliummal ol­tott komposztanyag előállítá­sát, valamint a Kertészeti Egye­temnél fóliás hőkezelő- és ter­mesztő berendezés-típus ki- fejlesztését. A termesztés tech­nológiájának egyszerűsítésé­hez, gyors továbbfejlesztéséhez hozzájárul az a kedvező lehe­tőség is, hogy a gomba több olyan mezőgazdasági mellék- terméken termeszthető, ame­lyek nagy mennyiségben, ol­csón állnak rendelkezésre. — Melyek ezek az anyagok? — A búza- és egyéb gabo­naszalma, a kukoricaszár, a kukoricacsutka, az olajlen szalmája. — Hogyan lehet termesztési alapanyaghoz jutni? — A termesztés két fázisban folyik. Az első az alapanyag előállítása. A hőkezelt és az azt követően csírával átszöve­tett alapanyagot maguk a tsz- ek termelik és árusíthatják azt mindenkinek. Ezt az alaptevé­kenységet hazánkban csak né­hány termelőhely tudja ellát­ni (például a csepeli Duna Tsz, a borotai mgtsz, a Pécsi AAlami Gazdaság, a Győri Afész.) Hazánkban az egy főre jutó gombafogyasztás csupán 25—30 deka. Ennek oka azonban nemcsak az, hogy jó néhány háztartásban nem honosodott meg még e fehérjedús élelem, az egészséges táplálkozás egyik „tartozéka”. Az ok másutt is keresendő: Magyarországon kevés a termesztett gomba, az évi termelés mindössze 4—4,5 ezer tonna. Ahhoz, hogy a gomba nép­élelmezési cikké válhasson, új, bőtermő, ellenálló fajtákra, ke­vés beruházási költséggel épít­hető termesztőberendezésekre és a termesztési technológia jelentős fejlesztésére van szük­ség. E feltételek megvalósítá­sát segíti az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által a kutató-fejlesztő-termelő szer­veknek nyújtott anyagi támo­gatás is. Erről, valamint a gombatermesztés növelésének lehetőségeiről beszélgettünk dr. Lőcsei Mihály főosztályve­zetővel. — Az OMFB konkrétan há­rom témát támogat: a csepeli Duna Tsz-nél a csiperke-, a bo­rotai mgtsz-nél pedig a laska- gomba termesztésének alap­februárjában a családvédelmi szolgálatot, amely az egymás­sal összefüggő problémákat a korábbi gyakorlattól eltérően már nem külön-külön próbálja megoldani. A szolgálat tevé­kenységének megfelelően há­rom csoportot alakítottak: gyermekorvosok és védőnők irányítják a veszélyeztetett terhes anyák és újszülöttek, csecsemők gondozásával, a fiatalok családi életre való felkészítésével foglalkozó ak­tivistákat. A család- és gyermekvédel­mi csoport a pedagógusok ve­zetésével a nevelőszülőknél cseperedő állami gondozottak fejlődését vigyázza, s, a ve­szélyeztetett családokban ne­velkedő gyermekek társadal­mi segítését tekinti feladatá­nak. Gyál és Felsőpakony is­koláiban felmérést készítet­tek a felső tagozatos tanulók káros, egészségromboló szen­vedélyeiről, a dohányzásról, alkoholfogyasztásról, szipő- zásról. Végül az idősek gon­dozását és patronálását szer­vező csoport a körzeti orvo­sok, ápolónők és gyógyszeré­szek irányításával kezdett munkához, felmérték a sür­gős támogatásra szorulók kö­rét, s tervezik, hogy a 60 éven felüli népesség szociális hely­zetéről tájékozódjanak, ke­ressék gondjaik megoldásának lehetőségeit, módjait. A családvédelmi szolgálat tanácsadó, segélykérő és jel­zéseket felvevő ügyeleti fo­gadóórákat tart az iskolákban, óvodákban, orvosi rendelők­ben, gyógyszertárakban. Vár­ják a lakosság bejelentéseit azokról a családokról, ame­lyeknél a szocialista életmód­tól eltérő, durva vagy közöm­bös nevelést tapasztalnak. A fogadóórák időpontjáról pla­kátok, szórólapok s a mozi­szünetben vetített diaképek se­gítségével tájékoztatják a helybelieket.. A Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa ma folytatja munkáját. v gondját, baját közvetlen, vagy akár közvetett úton segítsék, annál egészségesebb az őket körülvevő társadalom fizikai, erkölcsi és szellemi tekintet­ben egyaránt — mondotta be­fejezésül Sarlós István. lilában Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter arról szólt, hogy nem lehet elégszer és eléggé megköszönni azt a humánus, áldozatkész mun­kát, amit a Vöröskereszt ak­tivistái végeznek. A mozga­lom nélkül ma már csonka volna az egészségügyi szolgá­lat. A szakmailag is világszín­vonalú tevékenységet a lakos­ság is egyre inkább igényli, ám az eddigi eredmények megtartása — éppen a már elért magas szint miatt — nem lesz könnyű feladat. A miniszter dicsérte a Vöröske­reszt újító kezdeményezéseit, megmozdulásait, majd még egyszer kérte a küldötteket: tolmácsolják a kormány kö­szönetét a szervezet vala­mennyi aktivistájának. (Folytatás az 1- oldalról.) szólt arról, hogy a Vöröske­reszt mozgalmaiban való részvétel a teljes önkéntesség elvén alapul. Minél többen vállalják, hogy embertársaik Felszólalások a v A kongresszust a Nemzet­közi Vöröskereszt állandó bi­zottsága nevében Ahmad Abu- Goura köszöntötte. Felszólalá­sában rámutatott arra, hogy a fegyverkezési hajsza ma még erősebb a népek huma­nitárius törekvéseinél. Ép­pen ezért a vöröskeresztesek­nek elsősorban azért kell har­colniuk, hogy mindenütt meg­teremtődjék a békés élet at­moszférája. Hans Hoegh, a Vöröskereszt Társaságok Ligája üdvözletét tolmácsolta a tanácskozás résztvevőinek. Elmondta, hogy nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyeket a Magyar Vöröskereszt önkén­tes munkásai az egészségvéde­lem, a véradás és az elsőse­gélynyújtás terén elértek, el­ismerően szólt a szervezet nemzetközi tevékenységéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom