Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-10 / 238. szám
1982. OKTÓBER 10., VASÄRNAP így természetes A Magyar Vöröskereszt Vi. kongresszusának szünetében, a Parlament folyosóin kezdeményező, újat próbáló emberekként keresik a humanitárius szervezet Pest megyei küldötteit. Nem véletlenül. Tarsolyukban javaslatok, ötletek, s az első tapasztalatok arról, miként is kell, lehet családvédelmi szolgálatot szervezni, vagy vöröskeresztes aktivistákkal hét végi elsősegély- nyújtó szolgálatot adni ott, ahol nincs orvos. Miről is van szó? Nézzük csak az iménti két példát. Az anyák és csecsemők, családok és gyermekek védelme, az idős korúak gondozása összefügg a valóságban, s amióta idén létrejött nyolcvan aktivistával a gyáli családvédelmi szolgálat, a gondokkal nem külön-külön küszködik az orvos, a tanács gyámügyi előadója, a pedagógus, a vöröskeresztes, s az ügyben érintett többi ember. Gyál agglomerációs település. A családvédelem hatalmas problémahalmaza éppúgy jellemzi, mint Budapest peremkerületeit. Így érthető, hogy már márciusban együttműködési megállapodást írtak alá a gyáli és a szomszédos XVIII. kerületi Tanács és a tömegszervezetek vezetői a fiatalkori bűnözés hatékonyabb megelőzéséért. Amiről most a Vöröskereszt kongresszusán a folyosói beszélgetés szól, már a következő lépés: hogyan tovább — együtt? Alig néhány nap múlva, október 13-án Gyálra látogatnak a fővárosiak, hogy tüzetesebben szemügyre vegyék a családvédelmi szolgálat tevékenységét, s átvegyék a tapasztalatokat, ahogyan azt a hasonló szolgálatot szervező érdiek, péceliek, szigetszent- miklósiak tették. Hétköznapi gyakorlat. Így természetes... A kongresszus előtt határozatot hozott a Vöröskereszt Pest megyei küldöttértekezlete: „Megszervezzük a munkaszüneti napokon ügyeleti rendszerben működő lakóterületi elsősegélynyújtó állomásokat." Köztudott a tény, hogy amióta ötnapos az egészségügyben is a munkahét, szombatonként, vasárnaponként összevont körzeti orvosi ügyelet áll a betegek szolgálatában. A nagykátai járásban például három orvos látja el 15 település lakóit. Éppen ezért tartanak hét végi elsőse- génynyújtó ügyeletet a tápió- györgyei vöröskeresztesek, s Pest megyében rövidesen másutt is megszervezik ezt a hézagpótló szolgálatot. Hézagpótló? Valóban az. Az egészségügyi törvény kimondja: biztosítani kell, hogy a sürgős ellátásra szoruló állampolgár a nap minden szakában a legrövidebb időn belül megfelelő orvosi ellátásban részesüljön. Arról is szól a törvény, hogy minden magyar állampolgár köteles szükség esetében a tőle elvárható segítséget nyújtani. A kettő között a kapocs a Vöröskereszt: tevékenységével előmozdítja a lakosság széles körének bekapcsolódását az egészségvédelmi tevékenységbe. Ami a humanitárius szervezetet illeti, segítségében sem országosan, sem Pest megyében nem volt hiány eddig. Gondoljunk csak a sok-sok felvilágosító, egészségnevelő előadásra, beszélgetésre, a véradásra, a szűrővizsgálatok szervezésére, az idősek, betegek gondozására. Ezután a sorban szerepel majd a hét végi elsősegélynyújtó ügyelet is. Hétköznapi gyakorlat lesz így természetes ... Úgy tartják. a politikában soha nincs légüres tér. A Vöröskereszt humánus politikájában sem lehet. Segíteni az embert gondjában, bajában — ezt vallják a most kongresz- szust tartó szervezet tagjai. S ahogy a két példa is bizonyítja: tetteik e gondolat je- gyében fogannak. V. G. P. Tanácskozik a kongresszus GYÁLI PÉLDA A KÜLDÖTTEK ELŐTT Családvédelmi szolgálat A Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusának első napi vitájában hatodikként kapott szót dr. Jónak Ida gyermek- orvos, a humanitárius szervezet Gyál nagyközségi lakóterületi vezetőségének titkára, aki a családvédelem kérdéseiről beszélt. Hangsúlyozta: Gyál agglomerációs település, nagyfokú bevándorlás jellemzi, ám a letelepedési lehetőségek korlátozottak, sok család él albérletben, kedvezőtlen szociális körülmények között, olykor kifogásolható az életmódjuk is. A bejárás, ingázás miatt a szülők sokáig távol vannak az otthontól, erősödött az alkoholizmus, emelkedett a veszélyeztetett gyermekek száma, s a fiatalkorúak által elkövetett bűn- cselekményeké is. Ezért szervezték meg ez év Hidnk, utak, csatornák... KöScsöngépekke! dolgoznak A reméltnél kedvezőbb időjárás sokat segít Nagykáta, Tárnok és Verőcemaros egymástól jó távol- eső települések — van azonban valami közös bennük: mindhárom helyen aszfaltkeverő telepe üzemel a . Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalatnak. Az aszfaltgyártó bázisok helyszínei jelzik egyúttal a cég szándékait is: me- gyeszerte dolgoznak, minden munkát elvállalnak. — Idén különösen nehéz helyzetbe jutottunk — mondta Széles János főmérnök —, nem tudtuk kitölteni a kapacitást, kihasználatlanul maradtak a berendezéseink. Míg tavaly egy-egy telepen hetente átlag 1000—1500 tonna aszfaltot gyárthattunk, az első félévben sokszor előfordult, hogy csak 400—500 tonnára volt szükség. Ráadásul ezt a mennyiséget is hatnyolc helyen dolgoztuk be. Pedig a gépláncok és a brigádok mozgatása, szállítása ugyancsak tetemes költséget emészt föl, nem segít a gazdálkodás javításában. Az is előfordult, hogy átmenetileg nem tudták beszerezni a szükséges gázvezetékcsöveket, és hogy azért ne álljanak az emberek, csatornaépítést vállaltak Vecsésen. Közben azonban mégiscsak sikerült hozzájutniuk, ám a vállalt munkát sem mondhatták vissza. A Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat hármas profilú cég, ugyanis az útépítésen kívül néhány esztendeje gázvezetéképítéssel bővítették tevékenységi körüket. — A nevünkben szereplő hídépítés most a legifjabb „gyermekünk”, mi lettünk a megyei hídépítő program gazdái — magyarázta a főmérnök. — Ennek alapján Kemencén és Ácsán már elkészültek az új közúti hidak, s most épül egy Biatorbágyon. Gondunk: nagyon munka- és gépigényes a, hídépítés, a legkisebb építményhez is vagy három hónap szükséges. Embereket ugyan vehettünk föl, de gépvásárlásra nincs pén- zün^ csupán néhány kisebb berendezésre futotta. Egyelőre bérelt gépekkel dolgozunk, ami azonban hosszú távra nem jelenthet megoldást. Sikerül-e év végéig mégis elérni a tervezett 305 millió forint termelési értéket? A kérdés ma még megválaszolatlan, de a vállalatvezetés optimista. Erre adnak alapot eddigi eredményeik, hiszen a reméltnél jobb időjárás kedvezett az út- és hídépítőknek is. Befejeződött például Nagykőrösön a Rákóczi utca korszerűsítése; Százhalombattán utakat és parkolókat létesítettek; Gödön pedig csaknem 10 millióért a Honvéd utca készült el. Épül új út Halásztelken is, amely lehetővé teszi a község autóbuszforgalmának a bővítését; és folytatódik Érden a pernyebeton-útépítési program. Sikerrel végeztek embereik a gödöllői tömbfűtőmű földgázvezeték-kiépítésén, valamint a szentendrei lakótelepen is hozzálátnak a tömb- fűtőmű-gázvezeték rendszerének kialakításához. Jövőre ott is átállnak az olajtüzelésről — földgázra. D. Gy. A HÉT HlREHH^H FÖLDALATTI O A Nemzetközi Gyógyfürdő Szövetség Budapesten tartotta kongresszusát. O Országos tanácskozás tekintette át a középiskolai irodalomoktatás helyzetét. O Békésen országos mezőgazdasági gépbemutatót rendeztek. @ Szeged volt a színhelye a műszaki és köz- gazdasági könyvnapok megnyitójának. ® A hét híre az is, hogy a városi tömegközlekedés kezdetének 150. évfordulójára emlékezve Az omnibusztól a metróig címmel kiállítás nyílt a Közlekedési Múzeumban. Szenzációnak számított. amikor huszonöt esztendeje — lapunk képes riportban tette közhírré az eseményt — útjára indult a megyében az első, településen belüli menetrend- szerű autóbuszjárat. Szenzációnak számított; az volt. Egy addig ismeretlen lehetőség, addig nem használt forma kipróbálása, amit nem a kíváncsiság ösztönzött, sokkal inkább serkentője volt a társadalmi-gazdasági folyamatok felgyorsulása, a településen belüli ún. hivatásforgalom megnövekedése, az ingázók táborának gyarapodása — s velük azok számának emelkedése, akik a vonattól több kilométert gyalogoltak, míg hazaértek —, a munka- és a lakóhely közötti távolság megnyúlása. Mindez és a meg sem említett okok a tömegközlekedés új ágát hozták létre, azaz a budapesti és néhány nagyobb városi helyi hálózat mellett fokozatosan kialakult a kisebb városok, majd a községek köz- igazgatási határon belüli közüzemi személyszállítás is. Természetes, a megye városaiban soha nem épül majd földalatti — amint az ország más városaiban sem, marad tehát ez a főváros jogos kiváltsága —. hiszen a ’ közlekedésnek — ritkán említjük — éppúgy megvan a maga gazdaságtana és gazdaságossági mércéje, mint az árutermelésnek. A földalatti ilyen különlegessége, hogy legkevesebb félmilliós lakosú városokban érdemes egyáltalán vizsgálni létrehozásának gondolatát, ám a földalatti vasút ilyen, véglegesnek tekinthető nélkülözése nem feledtetheti azokat a föld alatt maradó, azaz rejtett, kevésbé észrevett, alig számontartott változásokat, amelyek nagyon is föld feletti tényezőkhöz kötődnek. Ezeknek a változásoknak egyike például a tanulók számának folyamatos emelkedése és vele annak igénye, a helyi közlekedés vegye figyelembe az iskolai tanítás kezdetét és végét, járatain a gyerekek mielőbb célhoz érkezhessenek. Friss átalakulási, átalakítási okot említve: az ötnapos munkahét a helyi közlekedésnek is föladta a leckét — olvannyira fel, hogy a panaszok nvomán néhány helyen a városi pártbizottságnak is foglalkoznia kellett az ügygyei —, pénteken és szombaton miként változtassák ä menetrendet. Napjainkban a megyében a helyi autóbuszközlekedás járatainak — szakszerűen: a viszonylatoknak — a' hossza több, mint ötszáz kilométer, ami Öerekas nyújtózkodásról tanúskodik, hiszen 1975-ben ez a távolság nem érte el a 300 kilométert sem. Valamivel korszerűbb. kényelmesebb a járműpark, mint volt korábban, ám azt ne higgyük, csökkent a zsúfoltság...! Több viszonylat és minden viszonylaton több utas, így összegezhetjük a megyei helyi közlekedés jellemzőjét. A kerekeken tavaly — kilencvenkilenc viszonylaton — 35,2 millió utas jutott el céljához, hiszen a díjszabás nem teszi megfontolást érdemlő kérdéssé, egy vagy két megállóra fölszálljon-e valaki a buszra. Fölszáll. Egy-egy utas — ez természetesen átlag — 3,85 kilométert hagyott maga mögött, összesen 135,6 millió kilométert. Ami már tiszteletet parancsoló adat, hiszen ennek következtében a helyi viszonylatok kocsijai 4,6 millió kilométert futottak 1981-ben. Viták célpontja volt és nem szűnt meg az lenni ma sem a helyi tömegközlekedés, ami annyiban természetes, hogy nem létezik mindenkinek és mindenkor megfelelő útvonal, járatsűrűség, időköz. Vannak, akik legszívesebben a házul; kapuja elé rendelnék a buszmegállót. mások pedig — akiknek az ablaka alatt van — á pokolba kívánják . •. Akadnak, akiknek túlzottan korai a vasútállomásra induló járat, szemben ezekkel azok állnak, akiknek késői... A többség érdekéi. a célszerűséget azonban a helyi tömegközlekedésnek szolgálnia kell, többségében szolgálja is. A föld feletti változások egyik következménye, hogy korunk emberének a közlekedés, a helyváltoztatás természetes kísérője. A földalatti a fővárosban rója a kilométereket, mi azonban ne fussunk el a föld alatt maradó, de köznapjainkat erőteljesen befolyásoló tények mellett. A , közlekedés: társas tevékenység. A közlekedés megépítése is az. Mészáros Ottó Gombatermesztés támogatássá! Még mindig kevés van — Milyen célokat szolg< . még a fejlesztés? — Természetesen a neme sitést is elősegíti. A csiperke gomba nemesítésével a csepeli tsz foglalkozik. Az ezze. kapcsolatos alapkutatásokat is a tsz vállalja. — A csiperkegombát a fo gyasztók jó része ismeri. Nem biztos azonban, hogy ez a laskagombára is vonatkozik. Mii mondhatunk róla röviden? — Nemcsak nálunk, hanem egész Európában a közelmúltig úgyszólván csak a csiperkét termesztették, más földrészeken a shii-take-t és a bocs- korosgombákat. Az elmúlt év tizedekben főként Európában — így nálunk is — eredményesen kutatták és ma má; termesztik is a laskagombái. Ez — bár eltér az íze a csiperkétől — kedveit gombafaj, vannak országok, ahol a csiperkénél magasabb áron értékesítik. Előnye egyebek között az, hogy nagy. Rántva, roston és sokféleképpen készíthető. — Es végül: milyen a kereskedelem felkészültsége? — A hazai igényeket még nem tudja kielégíteni. A kereskedelem nincs felkészülve az áru „terítésére”, éppen a kis volumen miatt. A nagyobb mennyiség magával hozná a kereskedelmi lehetőségek jobb kiaknázását is. F. J. jául szolgáló, micéliummal oltott komposztanyag előállítását, valamint a Kertészeti Egyetemnél fóliás hőkezelő- és termesztő berendezés-típus ki- fejlesztését. A termesztés technológiájának egyszerűsítéséhez, gyors továbbfejlesztéséhez hozzájárul az a kedvező lehetőség is, hogy a gomba több olyan mezőgazdasági mellék- terméken termeszthető, amelyek nagy mennyiségben, olcsón állnak rendelkezésre. — Melyek ezek az anyagok? — A búza- és egyéb gabonaszalma, a kukoricaszár, a kukoricacsutka, az olajlen szalmája. — Hogyan lehet termesztési alapanyaghoz jutni? — A termesztés két fázisban folyik. Az első az alapanyag előállítása. A hőkezelt és az azt követően csírával átszövetett alapanyagot maguk a tsz- ek termelik és árusíthatják azt mindenkinek. Ezt az alaptevékenységet hazánkban csak néhány termelőhely tudja ellátni (például a csepeli Duna Tsz, a borotai mgtsz, a Pécsi AAlami Gazdaság, a Győri Afész.) Hazánkban az egy főre jutó gombafogyasztás csupán 25—30 deka. Ennek oka azonban nemcsak az, hogy jó néhány háztartásban nem honosodott meg még e fehérjedús élelem, az egészséges táplálkozás egyik „tartozéka”. Az ok másutt is keresendő: Magyarországon kevés a termesztett gomba, az évi termelés mindössze 4—4,5 ezer tonna. Ahhoz, hogy a gomba népélelmezési cikké válhasson, új, bőtermő, ellenálló fajtákra, kevés beruházási költséggel építhető termesztőberendezésekre és a termesztési technológia jelentős fejlesztésére van szükség. E feltételek megvalósítását segíti az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által a kutató-fejlesztő-termelő szerveknek nyújtott anyagi támogatás is. Erről, valamint a gombatermesztés növelésének lehetőségeiről beszélgettünk dr. Lőcsei Mihály főosztályvezetővel. — Az OMFB konkrétan három témát támogat: a csepeli Duna Tsz-nél a csiperke-, a borotai mgtsz-nél pedig a laska- gomba termesztésének alapfebruárjában a családvédelmi szolgálatot, amely az egymással összefüggő problémákat a korábbi gyakorlattól eltérően már nem külön-külön próbálja megoldani. A szolgálat tevékenységének megfelelően három csoportot alakítottak: gyermekorvosok és védőnők irányítják a veszélyeztetett terhes anyák és újszülöttek, csecsemők gondozásával, a fiatalok családi életre való felkészítésével foglalkozó aktivistákat. A család- és gyermekvédelmi csoport a pedagógusok vezetésével a nevelőszülőknél cseperedő állami gondozottak fejlődését vigyázza, s, a veszélyeztetett családokban nevelkedő gyermekek társadalmi segítését tekinti feladatának. Gyál és Felsőpakony iskoláiban felmérést készítettek a felső tagozatos tanulók káros, egészségromboló szenvedélyeiről, a dohányzásról, alkoholfogyasztásról, szipő- zásról. Végül az idősek gondozását és patronálását szervező csoport a körzeti orvosok, ápolónők és gyógyszerészek irányításával kezdett munkához, felmérték a sürgős támogatásra szorulók körét, s tervezik, hogy a 60 éven felüli népesség szociális helyzetéről tájékozódjanak, keressék gondjaik megoldásának lehetőségeit, módjait. A családvédelmi szolgálat tanácsadó, segélykérő és jelzéseket felvevő ügyeleti fogadóórákat tart az iskolákban, óvodákban, orvosi rendelőkben, gyógyszertárakban. Várják a lakosság bejelentéseit azokról a családokról, amelyeknél a szocialista életmódtól eltérő, durva vagy közömbös nevelést tapasztalnak. A fogadóórák időpontjáról plakátok, szórólapok s a moziszünetben vetített diaképek segítségével tájékoztatják a helybelieket.. A Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa ma folytatja munkáját. v gondját, baját közvetlen, vagy akár közvetett úton segítsék, annál egészségesebb az őket körülvevő társadalom fizikai, erkölcsi és szellemi tekintetben egyaránt — mondotta befejezésül Sarlós István. lilában Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter arról szólt, hogy nem lehet elégszer és eléggé megköszönni azt a humánus, áldozatkész munkát, amit a Vöröskereszt aktivistái végeznek. A mozgalom nélkül ma már csonka volna az egészségügyi szolgálat. A szakmailag is világszínvonalú tevékenységet a lakosság is egyre inkább igényli, ám az eddigi eredmények megtartása — éppen a már elért magas szint miatt — nem lesz könnyű feladat. A miniszter dicsérte a Vöröskereszt újító kezdeményezéseit, megmozdulásait, majd még egyszer kérte a küldötteket: tolmácsolják a kormány köszönetét a szervezet valamennyi aktivistájának. (Folytatás az 1- oldalról.) szólt arról, hogy a Vöröskereszt mozgalmaiban való részvétel a teljes önkéntesség elvén alapul. Minél többen vállalják, hogy embertársaik Felszólalások a v A kongresszust a Nemzetközi Vöröskereszt állandó bizottsága nevében Ahmad Abu- Goura köszöntötte. Felszólalásában rámutatott arra, hogy a fegyverkezési hajsza ma még erősebb a népek humanitárius törekvéseinél. Éppen ezért a vöröskereszteseknek elsősorban azért kell harcolniuk, hogy mindenütt megteremtődjék a békés élet atmoszférája. Hans Hoegh, a Vöröskereszt Társaságok Ligája üdvözletét tolmácsolta a tanácskozás résztvevőinek. Elmondta, hogy nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyeket a Magyar Vöröskereszt önkéntes munkásai az egészségvédelem, a véradás és az elsősegélynyújtás terén elértek, elismerően szólt a szervezet nemzetközi tevékenységéről.
