Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

A Minisztertanács ülése A kormány módosította a lakásügyi jogszabályokat PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén megvitatta és el­fogadta a lakásépítés és -fenntartás, a lakásgazdálko­dás és -elosztás továbbfej­lesztését szolgáló jogszabá­lyokat, amelyeknek célja a lakáshoz jutás esélyeinek ja­vítása, a lakosság arányo­sabb teherviselésének kiala­kítása, a saját lakás építé­sében való érdekeltség foko­TÁPPÉNZEN K edvezően alakult — 1975-ben átlagosan 6,1, tavaly 5,8 százalék volt —, a táppénzt igénybe ve­vők aránya az utóbbi évek­ben. Nem jelentős a csök­kenés, de biztató, ha figye­lembe vesszük, hogy koráb­ban évről évre növekedett a keresőképtelen betegek száma — állapította meg a Minisztertanács, a táppén­zes helyzetet ismertető be­számolót megvitatva. Ehhez az eredményhez hozzájárul­tak az egészségügyi tárca intézkedései. A többi kö­zött az, hogy elsősorban a kezelőorvos bírálja el a keresőképességet, s kórházi főorvosok közreműködését is kérhetik, ehhez négyhe­tenként pedig főorvosi bi­zottság, szakmai testület mond véleményt a betegek állapotáról és kezeléséről; továbbá a kórházi beutalá­soknál előnyben részesítik a keresőképteleneket, és korszerűbbé vált a munka­köri alkalmassági vizsgálat is. Mindezek nyomán ma már szakszerűbben és gyorsabban állapítják meg a keresőképességet, erősö­dött az állampolgárok táp­pénzfegyelme. Más tárcák is elősegítet­ték a táppénzhelyzet javu­lását. Űj jogszabály irá­nyozta elő a munkahelyi körülmények jobbítását. Felhívták a vállalatok fi­gyelmét arra, hogy vonják felelősségre a táppénzfe­gyelem megsértőit. A Szak- szervezetek Országos Taná­csa a táppénzmegvonás jogkörét a munkáltató ha­táskörébe utalta és jogor­voslati szervként a társa­dalombiztosítási tanácsot, illetőleg a társadalombiz­tosítási bizottságot jelölte ki. A tapasztalatok szerint azonban nem mindegyik in­tézkedés vezetett célhoz. A vállalatok mind kevesebb gondot fordítanak a táp­pénzes betegek ellenőrzésé­re, nem mindig veszik fi­gyelembe a táppénz megvo­nására vonatkozó orvosi ja­vaslatot, csak ritkán kezde­ményeznek társadalmi bíró­sági eljárást a táppénz jog­gal visszaélők ellen. Az is előfordul, hogy kifejezetten biztatják a dolgozók egy részét a táppénz igénybevé­telére: némelyik vállalatnál ugyanis a táppénzen tartott munkaerőt olyan tartalék­nak tekintik, amelyet a munka torlódása idején könnyen mobilizálhatnak. Egyik-másik költségvetési szerv azért, hogy felhasz­nálhassa a táppénzen lévő dolgozók bérét, nem is igyekszik megszilárdítani a táppénzfegyelmet. A terme­lőszövetkezetek viszont az utóbbi években szorosabban együttműködnek az egész­ségügyi szolgálatokkal a táppénzen lévő betegek el­lenőrzésében ; főleg azért, mert a táppénzköltség je­lentős mértékben érinti gazdálkodásukat, örvende­tes, hogy a fővárosi és a megyei tanácsok és szak- szervezeti bizottságok rend­szeresen ellenőrzik, a táp­pénzhelyzetet, megbeszélik az egészségügyi, a társa­dalmi szervek, valamint a vállalatok ez irányú felada­tait, tennivalóit. A városi szakigazgatási. szervek viszont nem min­dig oldják meg ezeket a feladatokat. A szakszerve­zeti testületek több ízben kezdeményeztek rendkívüli felülvizsgálatokat, azért, hegy megállapítsák: nem élnek-e vissza a táppénz igénybevételének jogával. Elgondolkodtató tény, hogy a felülvizsgáltra hívott sze­mélyek közül többen egyik napról a másikra kereső­képessé, három-négy hét el­telte után viszont újra ke­resőképtelenné válnak.' A Minisztertanács ál­lásfoglalása szerint a táppénzes arány további mérséklésére olyan infor­mációs rendszert kell kidol­gozni, amely lehetővé teszi a keresőképtelenek megbe­tegedési helyzetének jobb megismerését, az operatív intézkedéseket. A vállala­tok is erősítsék a táppénz­fegyelmet, vonják felelős­ségre azokat, akik visszaél­nek a táppénzzel. Vagyis orszá.gszerte következete­sebben hajtsák végre a táppénzre vonatkozó, 1976- ban alkotott miniszterta­nácsi határozatot, amely ma is megfelelően szabá­lyozza az e területtel ösz- szefüggő kérdéseket. zása, a lakásfenntartás álla­mi terheinek mérséklése, to­vábbá a helyi tanácsok ön­állóságának bővítése. (Részletes tájékoztató a 3. oldalon.) A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az egészség- ügyi miniszter jelentését a táppénzrendszerről 1976-ban hozott határozat végrehajtá­sának tapasztalatairól. Meg­állapította, hogy az állami és társadalmi szervek, valamint az egészségügyi hálózat munkája nyomán az utóbbi években megállt a táppénze­sek arányának növekedése. A Minisztertanács a társa­dalmi fegyelem növelése, az ellenőrzés fokozása útján le­hetőséget lát az indokolatlan táppénzkifizetések további mérséklésére. A kormány megtárgyal­ta és jóváhagyta a külföl­di részvétellel működő gazdasági társulások magyar vámszabad területen történő létesítéséről szóló előterjesz­tést. Felhatalmazta a pénz­ügyminisztert, hogy a szük­séges jogszabályokat kiadja és — az érdekelt miniszte­rekkel egyetértésben — in­dokolt esetben egyedileg en­gedélyezhesse a jogszabályok egyes pontjainak alkalmazá­sát vámterületen működő vegyes vállalatokra is. XXVI. ÉVFOLYAM, 230. SZÄM Ára: I.-10 forint 1982. OKTÓBER 1., PÉNTEK Máz 3. oldal: Agglomeráció és művelődés 1. oldal: Zenei világnap Őrséget kapnak a házak 6. oldal: Megyei csúcs deifingyorson Figyelmeztető tények 7—8. oldal: Rádió-, tv-műsor a jövő hétre Korszerű vasúti szállítás Épülő konténerterminálok ^ Felépítették a MÁV Jó- $ zsefvárosi pályaudvarán a ^ második nagy teljesítmé- ^ nyű, közepes konténerek ^ rakodására alkalmas bak- darut, amelyet a közeljövő- í ben helyeznek üzembe. Ez- § zel jelentősen meggyorsul majd a pályaudvaron a ^ konténerek rakodása, kor- s' szerűbbé válik azok kezelé- ^ se. Hazánkban 1968 óta beszél­hetünk konténerizációról, ami­kor is megkezdődtek az első konténeres vasúti próbaszállí­tások. Azóta évente 20—25 százalékkal fejleszti a MÁV ezt a korszerű fuvarozási for­mát. Különösen fellendült a forgalom, amióta a MÁV tagja lett az Interncontainer Társaságnak, s belépett a szocialista országok közös konténerparkjába. A megnövekedett szállítási igény szükségessé tette a hálózat fej­lesztését, a megfelelő eszközök beszerzését. Ma már 28 körze­ti állomáson kezelnek konté­A fővárost körülölelő, mintegy száz, túlnyomórészt Pest megyei, agglomerációs település közül hatvannyolc­ban van egészséges, vezetékes ivóvíz. így a lakosságnak csak 60 százaléka jut megfelelő vízhez. Még rosszabb a helyzet, ami a csatornázást és a víz- tisztítást illeti. A száz közül csak 22-ben van csatorna, a szorosabban vett agglomeráció 43 településéből pedig csak 15-ben — hangzott el a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság tegnapi elnökségi ülésén. megszüntetné a kavics­kotrást, s oly módon folytatná, hegy a kavicsvagyon feltárása után rendbe lehessen hozni a terü­letet. (Részletes beszámolónkat a 3. oldalon közöljük.) nert, az évtized végéig újabb 17 állomást tesznek erre al­kalmassá. Az V. ötéves terv­ben 300 millió forintot költöt­tek hálózatfejlesztésre, a mos­tani tervidőszakban 350 millió forint áll ren­delkezésre erre a célra. Ezt az összeget saját erőből, valamint a MÁV elkülönítetten kezelt fejleszté­si alapjából — melyet a kü­lönböző vállalatok által kifi­zetett kocsiálláspénzből ké­peznek —, csaknem megdup­lázzák a tervidőszak végéig. A fejlesztés egyik legfonto­sabb célja, hogy a már megle­vő konténerkezelő állomáso­kat korszerű berendezésekkel felszerelt, nagy kapacitású kon­ténerterminállá alakítsák át — egy-egy ilyen átalakítás 50—80 millió forintba kerül. Egyelőre csak egy korszerű konténerpályaudvara van a MÁV-nak — ez a Józsefváro­si, ahol már működik egy nagy konténerek rakodására alkalmas bakdaru —, de a tervek szerint még ebben az évben ter­minállá alakítják Miskolcon, a Gömöri, a szege­di és a debreceni pályaudva­rokat. Annál is inkább szükség van a konténeres fuvarozási mód, valamint a korszerű ra­kodóeszközök elterjesztésére, mivel így tekintélyes munka­erő-megtakarításra nyílik le­hetőség. Ezzel felgyorsul az ál­lomásokon az árukezelés, a ra­kodás, s töredékére csökken az árukár, s lehetővé válik az áru átrakása nélküli háztól házig fuvarozás. Sajtókonferencia Becsben Lázár György befejezte ausztriai látogatását Közös közleményt adtak ki a tanácskozásokról A bécsi sajtókonferencia — Elégedetten térek haza a 1 bécsi tárgyalásokról — jelen­tette ki Lázár György mi­niszterelnök csütörtökön, az osztrák fővárosban tartott sajtóértekezletén. A kormány elnöke, aki Bruno Kreisky kancellár meghívására három­napos hivatalos látogatást tett Ausztriában, bevezetőben han­goztatta: igen elégedett a ven­déglátójával, valamint Rudolf Kirchschläger szövetségi el­nökivel folytatott eszmecseréi­vel, mert megbizonyosodhatott arról, hogy mindkét fél egy­aránt törekszik a példás jó­szomszédi viszony ápolására és továb bfej lesztésére. Fontos, közös megállapítás volt, hogy további távlatok vannak a kapcsolatok fejlesz­tése előtt a gazdaságban csak­úgy, mint a legkülönbözőbb egyéb területeken — jelentette ki a magyar kormányfő. A tárgyalásokon — mon­dotta Lázár György — nagy teret kaptak nemzetközi kér­dések is. Teljes egyetértés volt abban, hogy a legfonto­sabb feladat a fegyverkezési verseny megállítása, a világ válsággócainak felszámolása. Lázár György a kérdésekre válaszolva, beszélt a szocialista országok közötti gazdasági együttihűködés fontosságáról, a magyar gazdasági helyzet eredményeiről és gondjairól, említést tett a magyar ener­giagazdálkodás helyzetéről és a problémák megoldásáról. Beszélt a magyar—osztrák gazdasági együttműködés le­hetőségeiről, s aláhúzta Ma­gyarország készségét a gazda­sági együttműködés fejleszté­sére a kölcsönös előnyök alap­ján. Lázár György és felesége, valamint a kíséretében lévő személyiségek csütörtökön dél­után különvonaton hazaérkez­tek Budapestre. (A látogatásról közös közle­ményt adtak ki, amit a 2. ol­dalon ismertetünk.) Békegyűlés a Taurusban Szolidaritás A palesztin néppel vállalt szolidaritás jegyében csütörtö­kön Budapesten békegyűlést tartottak a Taurus Abroncs­gyár szerelőcsarnokában. A demonstráció szónoka Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke volt. Ezután Asad M. Kasim, a Palesztin Felszabadítási Szer­vezet budapesti irodájának képviselője köszöntötte a béke­gyűlés résztvevőit. — Vétkesek közt cinkos, aki néma — idézte Babits Mihály szavait; majd hangoztatta, hogy a PFSZ felülemelkedve friss és sajgó sebein, nagyra becsü­li és üdvözli az izraeli kom­munistákat, akik véleményal­kotásukban a józan ész paran­csát, a történelmi igazságot követték. Közélet Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Alhaji Shehu Shagarit, a Nigériai Szövetségi Köztársa­ság elnökét az ország függet­lenné válásának 22. évfordu­lója alkalmából. Az Országos Vízügyi Hiva­tal főosztályvezetője, dr. Szi- rota István bocsátotta vitára a főváros és az agglomeráció hosszú távú, 2000-ig szóló víz­gazdálkodási koncepcióját. Ez lesz az alapja a következő két évtizedben Pest megye víz­ügyi fejlesztéseinek is. A terv szerint a főyáros és az említett települések vízellá­tását, csatornázását, szennyvi­zeinek tisztítását regionális rendszerben, túlnyomórészt a fővárossal együttműködve, közös fejlesztésekkel kell megoldani. Ennek eredményeként az ez­redfordulóra gyakorlatilag Pest megye minden lakásában elér a vízvezeték, a települé­siek 60 százalékán lesz csator­ma, s a szennyvizek fele tisz­ítva ömlik a Dunába. A dr. Sághy Vilmos nyugal­mazott miniszter, a KDIB el­nöke vezetésével tanácskozó testület egyetértett a vízügyi hivatal terveivel, s több javas­lattal egészítette ki azt. így például azzal, hogy meg kell gyorsítani. Nagymaros és a környékbeli községek csator­názását, mert a szennyvizek már nem­csak a Dunát veszélyezte­tik, hanem a pincék, a csapadék­víz-lefolyók elöntésével évente több milliós kárt okoznak. Ja­vasolta az elnökség, hogy Kós- pallag—Királyrét és Börzsöny- liget vízvezetékeit közösen építsék meg. Elhangzott: a Duna védel­mét, a táj megőrzését, így az idegenforgalmi célokat egyaránt szolgálná, ha a, FOK A a folyó pilismaróti öblében a jelenlegi formában Ki szedi a többet? Szorgos, vidám gyerekektől han­gos ezekben a na­pokban az ócsai Vörös Október Termelőszövetke­zet paradicsom­táblája. A sorok­sári általános is­kola hetedik-nyol­cadik osztályosai szedik a paradi­csomot. Kedden kezdték a mun­kát, és még szom­baton is dolgoz­nak. Az osztályok versenyben állnak egvmással. Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke búcsúlátogatáson fogadta Sa­leh Ali Al-Ashwalt, a Jemeni Arab Köztársaság magyaror­szági rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki vég­leg elutazott Budapestről. René Urbany, a Luxembur­gi Kommunista Párt elnöke, aki az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására szep­tember 27. és 30. között láto­gatást tett hazánkban, teg­nap elutazott Budapestről, Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese meg­hívására csütörtökön hivata­los baráti látogatásra Buda­pestre érkezett Janez Zemlja- rics, a Szlovén Szocialista Köztársaság Végrehajtó Ta­nácsának elnöke. Közös kincsünk Segyen a Duna így alakul az ezredfordulóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom