Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-30 / 229. szám
Korfuiim A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Lesz-e a szakmának reneszánsza? Régi téma, más nézőpontból Költözködünk. Újra előkerülnek a régen eltett kacatok. Feleségem kopott sarkú cipőmet, szakadt szandálomat tartja elém, s kérdi: — Ezekkel mi legyen? A régóta porosodó, használatlan cipők orra csúfosan fel- kunkorodik és egymás melleit várnak sorsukra, szemtelenül csámpázva. És csak rájuk legyintek, dobd ki őket, hiszen az utóbbi években mindegyiktől így váltam meg; de eszembe jut az árcédula, az a kis cetli a cipők talpán, amit mostanában előbb megnéz az ember, ahelyett, hogy rögtön felpróbálná, mint régen. — Hát akkor mi legyen velük? — Elviszed a suszterhoz. Szép emlék Megegyeztünk, még kicsit szabódom, de feleségem nevetve legyint rám, hogy normális ember nem dob ki cipőt manapság, hanem megjavíttatja. Tulajdonképpen igaza van, csak hát az utóbbi évek százötven-kettőszázötven forintos cipői ma már inkább csak a szép emlékek közé tartoznak. Elindulok hát egy cipővel teli reklámszatyorral a suszterhoz. Belépek a szűk kis üzletbe, ahol megmozdulni is alig lehet. A tengernyi cipő között szigetként a mester. Első kérdése: — Nem sürgős, ugye? Mert látja... mutat körbe mentségként. Ha nem sürgős — Mindig ennyi ármunka? Szaniszló József rokkant, váci nyugdíjas cipész, az üzlet kisiparosa felnéz munkájából. — Munka az volt mindig, de úgy öt-hat éve hirtelen megszaporodott, azóta alig győzöm. — Mit gondol, miért? — Én magyarázzam magának? Drága a cipő, az emberek meggondolják, hogy vegyenek vagy javíttassanak. Egy valamire való cipő ma hat-hétszáz forint, vagy éppen ezernél is több. A javítás? Még a legdrágább is olcsó az árakhoz viszonyítva. Csak tudja, kihalófélben van a mi szakmánk, volt időszak, amikor azt mondogatták, nem lesz szükség a munkánkra. Most meg, hogy egy kicsit összébb kell húzni magunkat, inkább elhozzák javítani a cipőt, mert a magyar ember Vác a hazai lapokban A Népszabadság vasárnapi számában Csernok Gyula, á váci Sztáron Sándor Gimnázium testnevelő tanára arról nyilatkozott, hogy az iskolába érkezett első osztályosok milyen kevésbé kedvelik a mozgást, az atlétikát. A Nógrád című megyei lap dicsérőleg írt a Váci Tejüzemről. melynek dolgozói az új tanév kezdetére biztosították a pásztói és a szécsényi rokon- üzemekkel karöltve az iskolatejet a szomszéd megyének is. A Szabad Föld közölte Padányi Lajos panaszos írását, amely szerint nincsen gazdája a Váccal szemközti Pokolszigetnek. A Füles legutóbbi számában Vác sokszínű varázsa címmel oldalas, a városi tanács épületének képével illusztrált cikkben mutatja be a Dunakanyar ipari centrumát. A Magyar Hírlap szerint a DCM szocialista brigádjai védnökséget vállaltak a Ságvári klubban Deákvári esték címmel ebben a szezonban is megrendezett programok fölött, közönségszervezéssel támogatva azok sikerét. A Népszava beszámolt arról, hogy nagyobb önállóságot kapott a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége a termékek értékesítésében, a gyártmányfejlesztésben, a bér- és a létszámgazdálkodásban. P. R. Testvér járásunk életéből Gazdag szőlőtermés címmel színes tudósítást közöl az érsekújvári Heti Hírlap arról, íogy a járáshoz tartozó udvarai Auróra Termelőszövetkezet ző'észetében is megkezdődött izdag termés begyűjtése, y a tervezett 35 nap alatt Ureteljenek, ahhoz szüksé- idén is a középiskolás diá- segítsége. Mintegy 80 va- nyi szőlőt kell a környező iszati üzembe elszállítani, jobb hozamú volt a Vélni szőlőfajta: hektáronként onnát hozott. A rizling át- íozama 16 tonna. 1985-ig b hektárral bővítik a szőlő- iletet, utána az Auróra sző- zete 100 hektár lesz. ★ Surányban szeptember kópén ünnepélyes keretek kö- jtt átadták — az édesanyák .íem kis örömére — a legkisebb nemzedék számára elkészített épületkomplexumot. A három és fél millió korona értékben létrehozott bölcsődében 35, az óvodában pedig 60 gyerek fér el. Abban, hogy a létesítményt a tervezettnél korábban átadhatták, nagy érdemeket szereztek a szülők is. A berendezések szépítésében s a környező parkosításban 2400 társadalmi munkaórát dolgoztak le. .. ★ Gyümölcsöző együttműködésről számol: be a HH. Érsekújváron, a Szakszervezetek Házában a KCST-tag államok szerszámgépkutasással foglalkozó szakemberei tanácskoztak. Az egy hétig tartó összejövetelen a meghívottak a megmunkáló szerszámgépek területén belül a vágógépekkel kapcsolatos kutatások koordinációs lehetőségeiről folytattak eszmecserét. Kitűnt, hogy az eddig kizárólag tőkés országokból behozott alapanyagokból készített vágógépek jelentős mértékben helyettesíthetők Csehszlovákiában található, ásványi kerámiai anyagokból készültekkel. Összeállította: P. R. mm Mozi Kultúr Filmszínház (Lenin út 58/A): szeptember 30-tól október . 3-ig — valamennyi előadáson a Csak semmi pánik ... című új, színes magyar filmvígjátékot vetítik, Il-es helyáron, korhatár nélkül. Irta: Bujtor István, rendezte: Szőnyi G. Sándor. Főszereplők: Bujtor István, Kern András, Koncz Gábor. Bodrogi Gyula és Zenthe Ferenc. Madách Filmszínház (Lenin út 63.): október 1-én az Allegro barbaro című színes magyar filmet játsszák, 14 éven felülieknek. Rendezte: Jancsó Miklós. — Október 2-án A vágy titokzatos asszonya című francia filmet mutatják be, 16 éven felüli nézőknek, Il-es helyáron. Rendezte: Louis Butt ueL nem szeret a gyomrán takarékoskodni. — Ilyen egyszerű az élet? — Igen. Nézze, a háború után rengeteg új cipőt kellett készíteni meg javítani. Ez érthető is, akkor még alig volt ipar. A hatvanas években aztán beindult. Akkor olcsó volt a cipő, nem nagyon javíttattak az emberek. Most megint jönnek. A mester közben , dolgozik. Bőrt vág, szegei, ragaszt. A kötényén szinte már helye van a kézbe vett cipőnek. Munkájának ékes nyomait csiriz- és festéknyomok mutatják. A széke alatt szinte a padlóba nőtt, s az ülőke aljára sok évi maradék csiriz évgyűrűként jelzi a múló időt. Hirtelen megáll a szeszámot fogva tartja fel a kezét. Nem a szegénység — Tudja, más most a javítás. Most nem talpalni kell, nem foltra foltot tenni. Haj, hol van az már. Szóval nem a szegénység, hanem inkább a takarékosság hozza ide az embereket. Most varrni kell, vasalni, ragasztani, sarkalni. Azt mondja Szaniszló József: takarékosság, úgy lehet, mert ahogy beszélgetünk, fiatal asszony jön, vadonatúj cipőt hoz vasalni, egy másik szakadt cipőt vesz elő: — Érdemes megcsináltatni, vagy kidobjam? — Hagyja itt — mondja a mester. Aztán megint felém fordul: Nem elhordott cipők ezek. Csak hát nem kisipari munka. A' gép nem tud vigyázni, meg sok a műanyag. Komolyan mondom, már örülök, ha jó bőrcipőt láthatok. — Akad még utánpótlás, tanuló? — Egy se. Mi maradtunk még, aztán sehol a fiatalság. Aki szakmát tanul, az is a gyárban tanulja, de nem a cipőt, hanem a gépeket. Régebben a sok suszter mellett csak hárman, Urbán, Zsoldos, Szaniszló voltunk cipészek a városban, de már csak egyedül maradtam. A javítanivaló meg egyre több. — Most*már az én cipőmet nézi. — Azelőtt ezt kidobta, ugye? Bólintok. — Na látja, hatvan forint lesz a munkadíja és a jövő héten már jöhet is érte. Surányi János Ritkaságok keltek e! Jól sikerült a könyvvásár A Művelt Nép Könyvkiadó Vallalat az idén is megrendezte Vácott a régi könyvek vásárát. Most a kecskeméti antikvárium dolgozói jelentek meg három napra a Szabadság téri könyvesboltban. Már az eloő órában szép sikert könyvelhettek el. Egy óra alatt tízen jöttek eladni könyveiket és csaknem kétszer ennyien keresték fel . őket vásárlási , szándékkal. Esméretek tára A polcra kirakott könyvek között igazi könyvcsemegékre találtunk — r.nnt például az 1796-ban kiadott Mezei beszélgetések, az 1831-ben kiadott Esméretek tára, Takáts Sándor Szegény magyarok című munkája, minikönyvben a Talmud. A harmadik napon, a vásár végén ismét betértünk a könyvesboltba, ahol Bodoglári La- josné, a kecskeméti antikvárium vezetője a következőket mondotta: — Három nap alatt több mint kétszázan jártak nálunk, tízezer forint értékben adtunk el és körülbelül harmincöt- ezer forint értékben vásároltunk régi könyveket. Ekkora városban, mint Vác, még ilyen élénkséget nem tapasztaltunk, ilyen sikereket nem értünk el. — Országosan keresett könyvritkaságokat vásároltunk meg, mint például Marczali Henrik tizenkét kötetes világ- történelme, Brehm Állatok világának teljes kiadása, a háború előtt megjelent 40 kötetes Magyar Klasszikusok,! a Földrajzi Társaság húszkötetes kiadványa, Baktay Ervin India, Tóth Béla Gül baba című műve, vagy a nekünk, kecskemétieknek oly kedves Katona József Bánk bán albuma. — Meglepően sok volt a fiatal, bizonyítva Vác diákváros jellegét. Nem kevesen kerestek fel \ ételi szándékkal, olyanok, akik pontos névvel, címmel első kiadású könyveket vagy könyvritkaságokat kerestek. Az a véleményünk, hogy Vácott már ré_ ;n kellett volna antikváriumot nyitni, de legalább negyedévenként egyszer jó lenne ilyen aukciót rendezni. Miért adja el? Bodogláriné elmondta, hogy kávés vo.c a propaganda. Sokan későn tudták meg, hogy ilyen vásár van a városban. Most is alig bírják a forgalmat lebonyolítani, pedig mar csomagolni kell, mert jön a kocsi, s a szerzeménnyel indulnak Kecskemétre. Legtöbben az utolsó nap jöttek, de a város még most sem mutatta meg könyvkincseit. A vásár körülbelül egy-két hét múlva tetőzne. A beszélgetést többször félbe kellett szakítani, mert türelmetlenkedtek a vevők. Voltak, akik kézben szorongatták, voltak, akik szatyorban, voltak, akik bőröndben hozták megunt könyveiket. Egy őrbottyáni asszony húszkötetes sorozatot tett az aszMérnek és formáznak Jusson elég a boltokba és legyen ízletes. Ez a követelmény a váci kenyér iránt is, aminek a készítéséhez ráadásul kevés a szakember. Mindössze 16 pékmester keleszti, formázza a napi 60 mázsa fehér, 10 mázsa, barna és 80—90 mázsa alföldi kenyeret, a kiflik, zsemlék és veknik tízezreit. Képünkön balról jobbra: Lakija János, Molnár Sándorné és Molnár János az úgynevezett csípés műveletét végzi, méri, formázza a kenyeret. Papp László felvétele talra. összenéztünk a boltve- i zetővel: újabb meglepetés. Kérdezem is tőle: — Miért válik meg ezektől? — Nyugdíjkiegészítésnek kell a pénz. Unokáim azt mondták, hogy nekik nem I kell, mert elég a szakkönyve- ] két foglalkozásukhoz elolvasni. A sorban állók már ismerték a szabályokat, az árakkal is tisztában voltak. Mindegyik kezében ott piroslott már a személyazonossági igazolvány. Sokan keresték fel a kecskemétieket a szomszéd falvakoól is. Jó volt látni, miként segítettek egymásnak a váci és a kecskeméti könyvesbolt dolgozói. Éppen a kecskeméti kérdezte: — Merre van Fekete Tüskevára? — majd tette a vásárló önkiszolgáló kosarába a könyvet. Három óra felé nagyobb diákcsapac tér* be a boltba. Ketten már szedték elő régi könyveiket, izgatottan nézve, mennyit adnak érte. Üjabb diákcsoport, ök csodálkoztak, hogy antikvár vásár van a könyvesboltban. Azonnal böngészni kezdtek. Két perc sem tellett bele, hárman már sorban álltak két- kéc könyvvel. Azonnal elköltötték — Legtöbben a régi könyvekért átv.tt pénzt újabb kiadásokra vagy régi könyvekre itt, azonnal el is költik — mondta Bodoglári Lajosné. — Iskola után a vidéki diákok az autóbusz indulásáig i ’ i jönnek nézelődni — folytatta a váci bolt vezetőhelyettese — gyönyörködni a könyvekben. Mivel örök törvény, hogy a nézőből lesz a vásárló. alig mennek el üres kézzel. A váci könyvesbolt, nagyon helyesen, amolyan hasznos váróterem lett. A kocsi előállt a k cskeméti szállításhoz: elvinni Vác kincseit. — Sajnálom itthagyni a várost, a vásárlókat — mondta búcsúzóul az antikvárium vezetője —, szívesen visszajönnénk, különösen, ha nagyobb helyet kaphatnánk. Mert ez a nagy forgalom a lassan keretét kinövő új könyvesbolt úgynevezett csomagoló, fizető, tollászkodó helyén, alig két négyzetméteres területen bonyolódott le. Pár hónappal ezelőtt a városi, járási könyvtárban megrendezett régi könyvek vásárán és cseréjén alig háromnégy érdeklődő jelent meg, mert a könyvtárakat nem vásárlók, hanem kölcsönzők keresik fel és az épület messze esik a belváros forgalmától. Itt a nagy sikerhez hozzájárult, hogy a vásárt a könyvesboltban rendezték meg, ahová könyvet vásárolni tér be az ember. Mészáros Gyula Közlekedési balesetek Felelőtlenség, tragédia Boros József rendőr százados, a járási KBT titkára szomorúan tájékoztatta szerkesztőségünket a szeptemberben történt közlekedési balesetekről. A rendőrtiszt elmondta, hogy az autósok körében szinte divat lett, hogy elmulasztják a segítségnyújtást. Sokan ittas állapotban vezetnek, vezetői engedély nélkül ülnek a volánhoz, sok a figyelmetlenség, gondatlanság. Kezdjük baleseti krónikánkat egy olyan üggyel, amely Vácott a Vám utca 14 számú lakóház előtt figyelmetlenségből történt. Kövesd! Gyula segédmotorkerékpáros elütötte Finta Erika gyalogost, aki köny- nyebben megsérült. A Fótról a Rákospalotára vezető útvonalon Végh Lajos fóti lakos segéd-motorkerékpárral figyelmetlenül balra kanyarodott és az őt megelőző Boros Zoltán budapesti lakos személygépkocsijának ütközött. A baleset során Végh súlyosan megsérült. Kemencén vezetői engedély nélkül, ittas állapotban vezette segéd-motorkerékpárját a templomhoz vezető úton Ferenc Tamás helyi lakos és felborult. Szerencsére csak köny- nyebben sérült meg. Vácott a Lenin úton a Széchenyi utcai gyalogátkelőhelyen dr. Haracsi Sándor váci lakos személygépkocsival nem adott elsőbbséget Forgács Vilmos váci gyalogosnak, akit elütött. A baleset után a gyalogos a kórházban meghalt. A rendőrség folytatja az ügy vizsgálatát. Ugyancsak Vácott, a Széchenyi út és Lenin út kereszteződésében Varga János személygépkocsival nem adott elsőbbséget a védett útvonalon haladó Bodnár József által vezetett személygépkocsinak és összeütközött vele. A baleset során Varga Jánosné könnyű sérülést szenvedett. Vácott, a Sebes Imre utcában az Egyesült Izzó előtt Dienes Ferenc tehergépkocsi-vezető nem adott elsőbbséget a szemben haladó Sasvári Lajos váci lakosnak, aki segéd-motorkerékpárját vezette. Sasvári súlyos, nem életveszélyes sérülést szenvedett. Szobon, a Dózsa György út 22-es számú lakóház előtt szabálytalanul balra kanyarodó László Csaba segéd-motorke- rékpárvezető összeütközött az ugyancsak szabálytalanul előző Szikriszt József által vezetett személygépkocsival. A karambol során László súlyosan megsérült és kórházi ápolásra szorult. Foton, a Deák Ferenc út és a Fáy tér kereszteződésében Tóth József mezőgazdasági vontatóvezető ittasan vezette lassú járművét és műszaki hiba miatt összeütközött dr. Takács Edit veresegyházi lakossal, aki könnyebben megsérült Vácrátóton, a Petőfi tér és a Hartyáni út kereszteződésében Szerencsés László vácrátóti lakos ittas állapotban és figyelmetlenül vezette járművét és összeütközött Várkonyi Ildikó vácdukai gyalogossal, aki köny- nyebben megsérült. > Nagymaroson, a Váci út 34. számú lakóház előtt Fehér István motorkerékpár-vezető nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette járművét, a járdára felhajtott és egy villanyoszlopnak ütközött A baleset következtében ő és utasa, Giber Sándor szobi lakos is meghalt. Szeretném megjegyezni, hogy a balesetek elkerülhetők lettek volna, ha az okozók betartják a KRESZ előírásait. Gondolniuk kellett volna a maguk, embertársaik testi épségére. Nagy Péter János Azonnal elfogták Szökött elmebeteg Szeptember 28-án 16 óra 45 perckor a váci vasútállomás peronján megjelent egy 150 kilós férfi pizsamában és papucsban. Végigszaladt a sínek mentén és kérdezgette: — Ez itt a föld? Többen jót derültek a látottakon és közölték vele, hogy a Holdon vagyunk. Mindenki számára világos volt, hogy a váci kórházból szökött meg egy elmebeteg, ám senki sem állta útját. Vagy 10 percet téblábolt a sínek mellett, amikor két jól öltözött ember 200 bámészkodó előtt karon ragadta és a vasúti váróba vitte. Közben munkásőrök is megjelentek és segítettek abban, hogy a • beteg ember ne támadjon. Szerencsére az békésen tűrte, hogy a közben kiérkező mentőautóba beültessék és a kórházba visszaszállítsák. Magam azonban elcsodálkoztam azon. hogy hasonló incidens már előfordult a vasútállomáson, s miért csak annak a két embernek jutott eszébe tenni valamit. N. P. J. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
