Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

6 "rcm ijj/p* M x/ünan 1982. SZEPTEMBER 8., SZERDA Jogi tanácsok Lakáscsere és családvédelmi szempontok Mikor jár a nevelési segély? járó költségeket tovább visel­ni, vagy a személyi körülmé­nyeinek változása folytán a családtagjának a lakásába, illetőleg más településre köl­tözik, vagy pedig saját lakóhá­zat (lakást) épít, vásárol, örö­köl, s ezért mond le a lakás- bérleti jogviszonyról. Ilyen ese­tekben a lemondást el kell fo­gadni és a bér ró részére a la­kásra megállapítható összegű térítést ki kell fizetni. A lakásügyi hatosáig akkor jár el helyesen a lemondással kapcsolatos családvédelmi kö­rülmények vizsgálatánál, ha az alapos és körültekintő dön­tés érdekében szükség esetén helyszíni környezettanulmányt végez és gyermekes családok esetében a tanács gyám-, ille­tőleg szociálpolitikai ügyekkel foglalkozó szervének vélemé­nyét is kikéri. Az 1/1971. (II. 8.) Korm, számú rendelet 14. §. (1) bekezdésének a) pontja értelmében a bérlő azt is kérheti a lakásügyi ható­ságtól, hogy a tanácsi bérla­kásának beköltözhető állapot­ban való átadása ellenében ajánljon fel részére kisebb szo­baszámú és alacsonyabb kom­fortfokozatú lakást. Az előbbiekben említett szempontokra az ilyen kérel­mek elbírálásánál is indokolt figyelemmel lenni. Dr. M. J. Építőipar Új termékek Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter rendeletben szabályozta az újfajta termé­kek és műszaki megoldások építőipari alkalmazásának en­gedélyezését, valamint az épí­tésügyi műszaki előírások kiadását. A 3 évvel ezelőtti jogszabályokat korszerűsítette és egyszerűsítette az új ren­delkezés. Előírja, hogy csak alkalmazási éngedély alapján használhatja az építőipar az újfajta termékeket, műszaki megoldásokat. Az engedélye­zési kérelmet az Építésügyi Minőségellenőrző Intézethez vagy az építmény fajtája sze­rint illetékes tárca hasonló intézetéhez kell benyújtani. Ezek az intézetek végzik el a szükséges vizsgálatokat, s a megjelelő javaslattal ellátva terjesztik a kérelmet döntésre | TíZ NAP 1 Ren d e LETET ß Ő L Az állami szervek magán­személyektől történő ingatlan­vásárlásainak szabályozásá­ról két fontos rendelkezésre hívjuk fel a figyelmet, mégpe­dig a Minisztertanács 24/1982. (V. 24.) Mt. számú, és ennek végrehajtása tárgyában ki­adott 14/1982. PM. számú ren­deletre. Ez utóbbi előírja, hogy a megvásárolt ingatlan vétel­árának 70 százaléka a szerző­dés aláírása után, a fennmara­dó rész pedig a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba tör­ténő bejegyzésekor fizethető ki. (Magyar Közlöny, 29. szám.) A külföldre utazásról és az útlevelekről szóló 1978. évi 20. számú tvr. módosításáról és en­nek végrehajtásáról a Magyar Közlöny augusztus 26-i számá­ban jelent meg az 1982. évi 18. sz. tvr., és a 8/ 1982. (VIII. 26.) BM számú rendelet. Ugyancsak a Magyar Köz­löny 53. száma foglalkozik a külföldiek magyarországi tar­tózkodásáról, a külföldre uta­zásról és az útlevelekről szóló 53/1978. (XI. 10.) Mt. számú rendelet módosítását tartalma­zó 38/1982. (VIII. 26.) Mt. sz. rendeletben foglaltakkal. Tájékoztató a szocialista or­szágokba 1983. évre biztosított tanulmányutakról. (Megjelent az Egészségügyi Közlöny 14. számában.) A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter érvényes irányelveit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 16. számából ismerhetik meg az érdekeltek. Ugyanitt található a jogi iránymutatások felül­vizsgálatáról kiadott tájékoz­tató, és a MÉM. érvényes elvi állásfoglalásai. alkalmazása az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumhoz, vagy az építményfajta szerint ille­tékes tárcához, országos ha­táskörű szervhez. Az új rendelkezés szerint az engedélyezési eljárás egysze­rűbb a korábbinál, mert meg­szünteti a párhuzamos minő­ség-ellenőrző vizsgálatokat. Mellőzik ugyanis az újabb el­lenőrző vizsgálatokat azokban a részkérdésekben, amelyek­ben már más intézetek tartot­tak vizsgálatot. Hasonló meg­fontolás alapján nincs szükség alkalmazási engedélyre akkor ha ' a belföldön fogyasztási cikként forgalomba hozott újfajta terméket az előzetes minőségvizsgálat építőipari cé­lú felhasználásra is alkalmas­nak minősítette. ■ Vizek partján ~wm ____- II O H f. Á S Z B O TT Al M A megyehatárokon túlról Lassan vége a szabadságolási időszaknak, sorra érkeznek vissza a vízparti portyázók. Hihető, s mi tagadás, néha való­színűtlennek tűnő hírek is szárnyra kelnek és terjednek ‘nagy fogásokról, zsinórtépő, bottörő halakról, bögöly nagyságú szú­nyogokról. Soltak számára tehát már végleg eldőlt a kérdés, hogy a család többi tagjával együtt a nyári napsütéses hetekben, vagy a jobb fogással kecsegtető szeptemberben, októberben vegyék-e ki szabadságukat? Horgászszemmel nézve kétségtelenül az őszi kirándulások a szimpatikusabbak, de a nyárnak is megva'nnak a maga hí­vei és halai. • A tanácsi bérlakásról való lemondást akkor sem köteles minden esetben elfogadni a ta­nács, ha az a lakásügyi ható­ság javára történne. Egyik olvasónk méltatlanko­dott, hogy kisebb lakásra akar­ta elcserélni tanácsi bérlaká­sát, a tanács azonban nem fo­gadta el, mondván, hogy ezál­tal a család rosszabb lakáskö­rülmények közé kerül. Hason­ló témával többen megkerestek már bennünket, van egy olyan olvasónk, aki azt panaszolja, hogy a családi körülményei alakulása folytán, a gyermeke­ket állami gondozásba kíván­ják adni, és emiatt a lakásukat kisebb lakásra szeretnék elcse­rélni. A tanács azonban ehhez sem járult hozzá. Nem értik a tanácsi döntéseket, olvasóink azzal indokolják, a tanács ez­által kedvezőbb helyzetbe jut­na, mert hiszen a lakást oda­adhatná egy ötgyermekes csa­ládnak. Olvasóink indokai első hal­lásra valóban elfogadhatónak tűnik, mert a lakásról történő lemondással, vagy kisebb la­kásra történő csereigényükkel, valóban újabb lakásigények volnának kielégíthetők, önma­gában azonban ez a tény nem elegendő, mert a tanácsoknak sok más fontos feladatuk ellá­tása mellett, különös jelentő­séget töltenek be a családvé­delmi érdekek védelme. Ezért is rendelkezik a jogszabály, hogy a lakásról való lemondás­hoz a lakásügyi hatóság el­fogadó nyilatkozata szükséges, és az elfogadás csak akkor ta­gadható meg, ha a lemondás családvédelmi érdeket sért. Minthogy az utóbbi időben a lakások cseréje területén egy­re több mozgás tapasztalható, ami nagyrészben jónak is mondható, mert elősegíti a többgyermekes, nagy létszámú családok megfelelő lakáshoz való jutását, és társadalmilag is helyes, hogy egy vagy két személy a jelenlegi nehéz la­káskörülmények mellett, ne rendelkezzen 3—4 szobás la­kással, mert az egyrészt szük­ségletét is meghaladja, más­részt a lakással való üzérke- dére, nyerészkedésre ad lehe­tőséget. Ilyen szempontok tük­rében furcsának tűnhet egye­sek szemében, hogy a tanács mégis megakadályozhat cse­Korábban a rossz szociális körülmények között éiő gyer­mekeket állami gondozásba vették és vagy intézetben he­lyezték el, vagy otthon ma­radhatott ugyan, de saját szü­lője háztartásában is állami gondozott maradt. így kapták utána a gondozási díjat. Alacsony kereset Erre a formális megkülön­böztetésre ma már nincs szükség. „Ha valamelyik kis­korúról szociális körülményeik miatt a szülők nem tudnak gondoskodni, mivel mind ők, mind a tartásra kötelezett egyéb hozzátartozók önhibáju­kon kívül olyan alacsony ke­resettel, illetve egyéb jövede­lemmel rendelkeznek, mely havonta nem éri el a kiskorú családjában az egy főre jutó mindenkori sajátjogú (iparban szerzett), nyugdíjminimumot, és ezért a kiskorú intézeti el­helyezéséről kellene gondoskod­ni, de a szülő vagy a tartásra köteles hozzátartozó környeze­te alkalmas arra, hogy a kis­korú nevelését, gondozását biz­tosítsa, a gyámhatóság — hi­vatalból vagy kérelemre —, az intézeti elhelyezés mellőzésé­vel nevelési segély folyósítá­sát rendelheti el. A nevelési segély célja, hogy elősegítse a kiskorú saját családjában való réket, sőt a lakásügyi hatóság javára történő lemondást sem fogadja el. Most ezi utóbbival kívánunk foglalkozni, mert olvasóink le­veleiből megállapíthatóan, ér­telmezési problémák jelentkez­hetnek annak megítélésénél, hogy melyek azok a kirívó ese­tek, amikor a lemondás elfo­gadása ténylegesen családvé­delmi érdekeket sértene, azaz a bérlő és a vele együttlakó családtagjai olyan mértékben lényegesen rosszabb lakáskö­rülmények közé kerülnének, hogy a lemondást a lakásügyi hatóság indokoltan nem fogad­hatja el. Ilyen kirívó esetek lehetnek különösen, ha — a bérlő a család létszá­mának és szociális helyzetének lényeges megváltozása nélkül kíván az igény jogosultságának megfelelő szobaszámú lakásból olyan kisebb lakásba költözni, amelyben a család zsúfolt kö­rülmények közé kerül (pl. 5 fős, háromgyermekes család, a 2,5 szobás összkomfortos la­kásból, egyszoba konyhás kom­fort nélküli lakásba kíván köl­tözni; — a többgyermekes család már jelenleg is a lakásigényé­nek alsó határánál kisebb la­kásban lakik, és a más lakás­ba költözése még tovább ron­taná a lakáskörülményeit; — a bérlő életmódja erősen kifogásolható (alkoholista, munkakerülő, stb.) és a lemon­dás útján akar pénzhez jutni, amelynek folytán a család la­káshelyzete lényegesen rosz- szabb lenne; — a bérlő állami gondozás­ba kívánja adni a gyermekeit, hogy utána szintén kifejezet­ten pénzszerzés céljából a la­kásról lemondjon. Az előbb említett és más hasonló esetekben a lakásügyi hatóság helyesen jár el, ha a lemondást nem fogadja el, megakadályozza ezzel azt, hogy a család lényegesen rosszabb, zsúfolt lakáskörülmények kö­zé kerüljön. Másként szükséges azonban elbírálni például azokat az ese­teket, amelyekben a bérlő a család szociáis helyzetében be­következett lényeges változás (pl. jelentős jövedelem-, illetve keresetcsökkenése miatt nem tudja a lakás fenntartásával nevelését”. így rendelkezik az alapjogszabály. Ebből a szó szerint idézett terjedelmes körmondatból, mindenekelőtt alá .kell húz­nunk azt, hogy csak akkor ér­demes nevelési segélyt kérni, ha a szülő önhibáján kívül ke­rült rossz anyagi körülmények közé. Nem érdemes tehát a gyám­hatóságon ezért a segítségért jelentkezniük azoknak, akik saját maguk nem tesznek meg mindent helyzetük javításáért. Például egy gyermek mellett az anya nem vállal munkát, bár ezt megtehetné. A vidéken élőknél a jövedelemhez a ház­táji hasznát vagy lehetséges hasznát is hozzászámítják. A rendszeres nevelési se­gélyezés folyósítása alapjául szolgáló egy főre jutó jövede­lem megállapításánál a szülők vagy a tartásra köteles hoz­zátartozók összes rendszeres pénzbeli bevételét — ideértve a családi pótlék, gyermekgon­dozási segély, árvaj áradéit, nyugdíjszerű ellátások, rend­szeres szociális segély összegét — kell beszámítani. Érzelmi kapcsolat Sokan panaszkodna.., hogy kérték a gyámhatóságtól a nevelési segélyt, de a környe­zettanulmány után ennek a kérésnek a teljesítését megta­gadták az illetékesek. Micsoda kifogás — méltatlankodnak a panaszosok —, hogy ők azért nem kaphatják a rendszeres segélyt (a rendkívülit igen, évente három-négyszer is), mert nem megfelelő lakáskö­rülmények között laknak. Fel­háborítónak tartják, hogy a gyámügyi előadók azt ajánl­ják fel, hogy a gyerekeket ál­lami gondozásba veszik. Nos, szó sincs az intézkedés­re hivatottak közönyéről. (Leg­feljebb a jogszabály korrigá­lására lenne némiképp szük­ség!) Ugyanis az idevonatkozó paragrafusok eleve úgy ren­delkeznek, hogy az alábbi fel­tételek együttes fennállása ese­tén ítélhető meg csak a ne­velési segély. Mindjárt az első helyen az egészséges lakáskö­rülményeket emelik ki; továb­bá a szülőknek és a családban együtt élő személyeknek al­kalmasaknak kell lenniük a gyermek személyiségfejlődésé­nek helyes irányú biztosításá­ra, meg kell lennie a szülő és gyermek között a kívánatos érzelmi kapcsolatnak. Nem rendelhető el a nevelé­si segély folyósítása, ha: „a szülő vagy a vele egy háztar­tásban élő valamely személy a kiskorú nevelését veszélyez­teti; gyermeke testi, értelmi, erkölcsi fejlődését, nevelését korábban nem biztosította megfelelően; a gyerek gyógy­kezelését elhanyagolta; a csa­lád kedvezőtlen anyagi, szo­ciális helyzetének kialakulását felelőtlen magatartásával, a jövedelem helytelen beosztásá­val, indokolatlan munkahely­változtatással idézte elő; ház­tartásában elmebeteg vagy más egyéb — a gyermek ne­velését akadályozó —, beteg vagy erkölcsi magatartását il­letően kifogásolható személy él. (Az alkoholista családtago­kat feltétlenül ide sorolhat­juk.) Érdekes szempont a fel­sorolásban az is, hogy segélyt nem kaphat, aki gyereke ki­fogásolható magatartását meg­változtatni nem tudja. Elszámoltatás A nevelési segélyben része­sülő szülőknek nem szabad, megsértődniük azért, ha idő­ről időre elszámoltatják őkel arról, hogy mire költötték a kiutalt összeget. Sőt, kötelesek a nevelőszülői felügyelő ta­nácsait megfogadni és meg­valósítani. A nevelési segély pénz- és természetbeni juttatásokból áll. Azt, hogy egyes szülők ezek közül melyiket kapják, és milyen arányban, a gyámható­ság állapítja meg, a gyermek- és ifjúságvédő intézetek fo­lyósítják, amelyek minden megyeszékhelyen megtalálha­tók. Dr. Kertész Éva Esti kecsegék A múlt hónapban abban a szerencsében volt részem, hogy mindkét nagy folyónkon — a Dunán és a Tiszán is — hor­gászhattam 'néhány napot. Igaz, eddig is elfogult voltam, de ezúttal' is a Tisza iránti vonzalmam erősödött meg. Pedig a Duna sem fukar­kodott halakkal, élményekkel. A Mohács feletti, úgynevezett bárl part közelében a holt ágat és az előfolyót elválasztó szi­get csücskén vertünk sátrat Ezt az első este csaknem meg­bántuk, mert a kitűző hajó után gördülő hullámok majd­nem elsodorták kis csapatunk felszerelését. De azután jött az este és a kecsegék. Igaz, rit­ka volt közöttük a méretes, de a horgászatuk, kapásuk, s egy- egy szebb példány fárasztása annak, aki ritkán találkozik ezzel a hallal, nagy élmény. Legjobban a még vízreszállás előtt a parton szedett fekete gilisztát kedvelték. Egy hatal­mas fűz tövében szinte csak fel kellett göngyölíteni az avar- és fűszőnyeget, s két- három centiméternyi mélység­ben hemzsegtek a leendő ke- csege-csemegék. Finomabb módszerrel A márnákét csak a második nap derekától sikerült horogra csábítani egy helybeli nyolc­van éves horgász, Lépőid Jó­zsi bácsi tanácsai alapján. Hogy a közelben márnázóknál mi eredményesebbek voltunk, azt viszont annak tulajdoní­tottuk, hogy finomítottuk a helybeliek módszereit. Sajnos azt mégsem volt alkalmunk kipróbálni, hogy egy kapitális, torpedó erejű márnát is ki tud­tunk volna-e venni 26-os zsi­nórral ... Fogtunk szép dévé- reket, bodorkát, csak barátom és útitársam nagy bánatára a harcsákkal nem volt szeren­csénk. S ami a szép élmények el­lenére mégsem .tetszett a Du­nán: a halak íze. Bár lehet, hogy megszokás kérdése. Elszalasztott nyolckilós A Tiszán ezúttal a kiskörei tározót „faggattuk" ki, de ha­mar megragadtunk az abád- szalóki öbölben. Csónakunk itt sajnos nem volt, így a parton portyáztunk. Azon a szakaszon szerencsére könnyen elérhető mind a duzzasztómű alatti élő Tisza, a jászsági, valamint a nagykunsági csatorna is. Kész­séges horgásztársak segítségé­vel a tározón sikerült egy haj­dani kubikgödröt felderíteni, jól megszórtuk a speciálisán előkészített kukoricával, s a háromnapos eső ellenére a zsákmányra sem panaszkod­hattunk. A dévérek errefelé valóban péklapát nagyságúak, a kárászokat termetük miatt is össze lehet téveszteni a mé­retes pontyokkal. Az utóbbiak egyébként csak az utolsó nap estéjén jelentkeztek, de haza­érkezésünk után ért utol a hír, hogy az etetés helyét jelző bó­jánk mellől emeltek partra egy nyolckilós nyurgát a ben­nünket „felváltok". A két csatorna Vízében a törpeharcsa van többségben, az igazán szép példányok halsze­letekre kaptak, a gilisztát vi­szont pillanatok alatt elnyel­ték az apróbbak. Sok vagy kevés? A Tisza és a Duna után ter­mészetesen jártunk megyei vi­zeken is. Ismét arról győződ­tünk meg, hogy leginkább már csak a kisebb vizek őrzik iga­zi varázsukat. Az ismertebb, „felkapottább" helyeken egyre nagyobb a zsúfoltság, sok a horgász, de kevés az igazi sportember... Ez Délegyházán a legszembetűnőbb, ezért az ottani gondokra, a horgászok panaszaira rovatunkban ké­sőbb még visszatérünk. Az önetetőbe Égy — szerintem — csak­nem „varázserővel” bíró etető­anyag, amit tavaly az év ha­sonló időszakában próbáltam ki először, s talán közkinccsé is tettem. Félig érett, a ho­rogra nyersen már túl kemény szemű kukoricacsöveket meg­főzzük, lefaragjuk. Egyszerű húsdarálón áteresztve jól tar­tó masszát kapunk, de ha mégis morzsolódna, a szoká­sos ragasztó anyagokkal ke­verhetjük. Ha ezt az anyagot gyúrom az etetőkosárbk, min­dig tejes vagy főttkukoricát tűzök a horogra. Tűnődésre készlet A leggyakrabban horgá­szott keszegféléből mesés eredményekről jött hír a nyá­ron. Egyik ismerős meséli: a Balatonon másfél kilósat fo­gott, másik mondja: Tasson, éjszaka, a zsilip felett majd­nem kétkilósat, nézem a sa­ját naplómat: egy hónap alatt 14 egy kilón felüli, Tasson, Balatonon, Százhalombattán (korábban öt év alatt fogtam ennyi rekordlistás dévért), de fogott az egyik sporttárs Du- naföldváron, a másik Tisza­füredről jött a hírrel, hogy a Tisza—II. tározó „felső végén” boldog-boldogtalan fogta a nagy dévért ...tin töprengek: mi lehet az oka annak, hogy a legkülönbözőbb vizeken éve­kig csak mutatóba akad ek­kora keszeg, azután 1982-ben alig van keszegező horgász, aki ne fogna? Halszakértők, lehet eltűnődni... Garda — kenyérrel A víz alig 20 méter széles, lassan folyik. A Duna felé, mert oda torkollik. Mondják, hogy éjjel jön itt a ponty, a nagy dévér. Megpróbáljuk. Sok, furcsa kis rablás a víz tetején. Úsztatunk rá fehér úszóval, pergetünk kis villan- tóval — és semmi. Mi lehet ez? Néha viszont a kenyérrel csalizott könnyű fenekezőt még lemerülés közben üti-veri valami hal. Barátom gondol egyet, és az egyik horgot az ólomtól másfél méterre köti. Fog is perceken belül vagy négy, egyenként félkilós gar­dát. Kenyérrel. Követjük mind a példát: az egyik boton magasra kötünk egy horgot. A végeredmény reggelre: más­fél tucat jókora garda, 40-től 70 dekásig. Próbáljuk más csalival, gilisztával, haldarab­bal — hiába. Csak a kenyeret szereti, azt is csak fenekezőn, ez a kifejezetten húsevő, fel­színjáró hal. Mindenesetre ér­demes megpróbálni minden folyóban, ahol este tíztől haj­nalig sok kis viliódzó rablás van a víz tetején. Vereszki János—KS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom