Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-07 / 209. szám

A nycregkészítcstő! az elektronikáig

Tanulók az ipari

(Beszélgetés Bcrnáth Istvánnal, a Pest megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének elnökével)

Pest megye egymillió lakója között egy sem akad, aki valamilyen módon ne kerülne kapcsolatba az ipari szövetkezetek tevékenységével. Több mint 17 ezren a legközvetlenebb módon: tagok, illetve alkalmazottak. A 69 ipari szövetkezet tevékenysége — túlzás nélkül állíthatjuk —, behálózza a megye minden városát, s a legkisebb községét is. Bernáth Istvánt, a Pest megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének (KISZÖV) elnökét arra kértük, mutassa be a fiataloknak a szövetkezeti mozgalomnak ezt az ágazatát, mondja el, milyen lehetőségek, körülmények várják azokat a fiatalokat, akik úgy döntenek, szövetkezetben tanulják meg valamelyik, nekik tetsző mesterség fortélyait.

— Szinte lehetetlen dologra vállalkozik, aki teljes és hiteles képet akar adni az ipari szövetkezetek — akár csak a Pest megyeiek —, tevékenységéről. A 69 szövetkezet között ugyanis nagyságát tekintve, a 16 tagútól a 2500-nak kenyeret adóig, a kézműves módszerekkel dolgozótól a korszerű középüzemig, sokféle található. Ami pedig a szakmákat, a tevékenységi köröket illeti, még nagyobb a változatosság. A nyeregkészítéstől a legkorszerűbb elektronikai műszerekig, sok ezer féle term.éket gyártunk a hazai és a külföldi piacra egyaránt. S ez a munkának csak az egyik része, hiszen az árutermeléssel egyenrangú feladat a szolgáltatás: a fényképészettől az elektromos készülékek javításán keresztül, egészen a fodrászatig. A teljes képhez tartozik, hogy a szövetkezetek tavalyi tevékenységének eredménye 4,1 milliárd forint árbevétel, a nyereség pedig meghaladta a 640 millió forintot.

— Azok számára, akik például az érdi Texelektro, a váci vagy a kemencei vegyesipari és a többi szövetkezet korszerű üzemépületeit ismerik, de a szövetkezeti tulajdonviszonyokat nem, talán az sem egészen világos, mi is a különbség a nagyobb ipari szövetkezetek és az állami vállalatok között.

— A mai ipari szövetkezetek története már több mint harmincéves. Korábban saját műhelyükben dolgozó mesteremberek alakítottak egy-egy szakmában közös tulajdonon alapuló'munkaközösségeket, összeadva termelési eszközeiket, nyersanyagaikat. Azóta ezek a szocialista közösségek természetesen nagyot fejlődtek, s fejlődött, korszerűsödött a szövetkezeti eszme is. De az alapvető tartalom ma sem változott. A szövetkezetek tagsága ma is tulajdonosa, résztulajdonosa a közösség vagyonának. A szövetkezetek legfőbb döntéshozó szerve a tagokból álló közgyűlés, így a tagság titkos vagy nyílt szavazással dönt — természetesen a törvényes keretek között — a szövetkezet terveiről, a nyereség felosztásáról, a beruházásokról vagy a szociális és kulturális kiadásokról. A Pest megyei szövetkezetek érdekképviseleti szerve, a KISZÖV, éppen harminc éve alakult meg, feladata, hogy az állami szerveknél képviselje a szövetkezetek érdekeit, de egyszersmind segítse a kooperációt, koordinálja a beruházásokat éppúgy, mint például a kulturális és sportversenyek szervezését vagy a színvonalas szakmunkástanulóképzést.

— Szívesen foglalkoznak szakmunkástanulók képzésével?

— Valószínűleg arra gondol, hogy a szakmunkásoktatás nemcsak előnyökkel, hanem sok gonddal és anyagi megterheléssel is jár. A Pest megyei szövetkezetek azonban a hagyományoknak megfelelően, azokból a településekből keresik a szakember-utánpótlást, ahol működnek, hiszen csak helyi törzsgárda kötődése, szakmaszeretete lehet a fejlődés záloga. Az, hogy valóban magukénak érzik a kollektívát.

Az elvárások kölcsönösek. A szövetkezetek magasan képzett, kvalifikált szakembereket akarnak nevelni, s ma már a fiatalok is csak olyan szakmák és olyan munkahelyek iránt vonzódnak, amelyek valóban magas színvonalú képzést tudnak nyújtani, ahol meg lehet tanulni a mai kor, s egy kicsit már a holnap technikáját is. Ezért az elmúlt esztendőkben 11 tanműhely épült szerte a megyében, s ebben az ötéves tervben újabb hat ilyen beruházásra kerül sor. Ezekben a legkorszerűbb szerszámok, berendezések és magasan képzett, nagy tapasztalattal rendelkező szakoktatók segítik egy-egy mesterség elsajátítását.

— Milyen szakmákban folyik tanulóképzés?

— Több mint negyven szakmára várunk jelentkezőket, tavaly például 228 elsőévest iskoláztunk be. Az igazsághoz tartozik, hogy az igény ennél jóval magasabb. De sok szakmára egyáltalán nem akad tanuló, míg másokra sokkal kevesebb annál, mint szeretnénk. Ügy gondolom, hogy ebben közrejátszik az is, hogy sokan, különösen ilyen ifjú korban, az általános, iskola befejezésének évében, még nem is ismerik a teljes választékot. Az úgynevezett hiányszakmák között ugyanis számos olyan is akad, ahol kiválóak a kereseti lehetőségek, s elsajátításukhoz, a modern technológia megismeréséhez nálunk Jók a lehetőségek. De azt hiszem, ha az ember,egy életre választ mesterséget, érdemes alaposan megfontolnia a döntést

— Az ipari szövetkezetek hogyan segítik a pályaválasztást?

— Üzemlátogatásokat szervezünk, igyekszünk a fiatalokkal megismertetni egy-egy üzem tevékenységét, felkelteni az érdeklődést munkánk iránt, örülünk, ha családon belül egymásnak adják a stafétabotot: öröklődik a mesterség, de legalábbis a szövetkezeti tagság. Különböző kiadványokkal is ellátjuk az iskolákat, most a tanévkezdés előtt ezt a célt szolgálja a Pest megyei Hírlapnak ez a melléklete is.

— Melyek az úgynevezett divatos szakmák?

— Nagyjából azok, amelyek másutt. Sokan jelentkeznek autószerelőnek, fodrásznak, kozmetikusnak. Előfordul, hogy ötszörös a túljelentkezés, de» egyébként is telített a szakma, tehát a képzés befejezése után se nagyon lehet a munkahelyek között válogatni. Ugyanakkor olyan szép — és tegyük hozzá — jó keresetet ígérő szakmákra, mint a bútorasztalos, a burkoló, a központifűtés- szerelő, a hegesztő, az ács-állványozó, a műkőkészítő, az irodagépszerelő, a bádogos, nincs vagy csak kevés a jelentkező.

— Szóltunk mór a képzési lehetőségekről, a szövetkezeti ipar fejlettségéről. De úgy gondolom, arra is kiváncsiak a fiatalok, hogy mint szakmunkástanulók, mi1, lyen kedvezményeket érhetnek el a szövetkezetekben?

— Természetesen azon igyekszünk, hogy a fiatalok v jól érezzék magukat a szövetkezetekben, igyekezzenek

szakmájukat minél magasabb színvonalon elsajátítani. A tanulóképzés, az elméleti és a gyakorlati oktatás mind magasabb színvonaláról már volt szó. De igyekszünk anyagilag is érdekeltté tenni a fiatalokat a minél jobb előmenetelben. Aki például tanulmányi szerződést köt a szövetkezettel, az ösztöndíjat kap. A harmadéves tanulók 90 százaléka pedig már órabérben dolgozik, így teljesítménye után ugyanúgy kap fizetést, mint a végzett szakmunkások. Akad arra is példa, hogy a harmadéves tanulók négy és fél, ötezeő forintot keresnek. A szakmai fejlődést szolgálják a különböző szakmák tanulmányi versenyei. Az egyik ilyen területi versenynek tavaly Pest megye volt a házigazdája. Hat szakmában, tíz megye legjobb száz tanulója mérte össze gyakorlati és elméleti felkészültségét. A Pest megyeiek közül például Vincze József, a Ceglédi Vasipari Elektromos Műszerész Szövetkezet tanulója ért el első helyezést, s jogot arra, hogy a Szakma Kiváló Tanulója verseny országos döntőjében is indulhasson. A Pest megyei, illetve a területi döntő győztesei pénz- és tárgyjutalomban is részesültek.

— Sok fiatal úgy tartja, azért érdemes a nagyobb városokban vagy éppen Budapesten munkahelyet keresni, szakmát tanulni, mert ott több a szórakozási, sportolási lehetőség. Mi erről a véleménye?

— Szerintem, aki naponta 2—3 órát utazik, annak már nem is marad olyan sok szabad ideje, tehát csak ezért is érdemes az ipari szövetkezetek nyújtotta helyi lehetőségeken eltöprengeni. S meggyőződni arról is, hogy a legtöbb esetben ezek a helyi lehetőségek nem rosszabbak, mint amit a távoli munkahely kínálhat. A Pest megyei ipari szövetkezetekben 17 ifjúsági klub működik rendszeresen. A szövetkezetek támogatják a különböző öntevékeny művészegyüttesek működését, nem egy közülük már külföldre is eljutott. Pezsgő a sportélet. Sok szövetkezetnek van labdarúgó-, kézilabda- és atlétikai szakosztálya. A ceglédi vasipari szövetkezet tekézői például az országos bajnokság harmadik helyezettjei. Van miből válogatni, hiszen nagyon sok falusi sportkör is az ipari szövetkezetek támogatásával működik, ahol szintén szívesen várják az ipari tanulókat

— összefoglalva beszélgetésünket, mit javasol a fiataloknak?

— Azt szokták mondani, mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. Így is van, alaposan meg kell fontolni, hogyan készülünk az elkövetkező munkásévekre. Azt azonban javaslom minden pályaválasztónak: mielőtt dönt, ismerkedjen meg a helyi vagy a környékbeli ipari szövetkezetek kínálta lehetőségekkel. A szövetkezetek címéről, a választható szakmákról részletesen a Pest megyei Pályaválasztási Intézet (PETI) füzeteiből tájékozódhatnak, de szívesen ad felvilágosítást a KISZÖV oktatási osztálya is. Címünk: Budapest V., Sütő utca 2., a metró Deák téri állomása mellett.

NAGYKŐRÖS PÄtEYIi^

KÜLFÖLDÖN IS MEGBECSÜLT PARTNER

Az országutakon gyakran látni konzervdobozokkal, üvegekkel, kartonokkal teli palettákat szállító járműveket. Ez a csomagolási mód Nagykőrös városát idézi az emlékezetbe, hiszen a Nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Szövetkezetben gyártják a palettázógépeket, pontosabban az egységrakományképző és -bontó berendezéseket. Itt készülnek a G 356-os típusú palettázógépek, a G 361-es típusú depalet- tázógépek, a G 357-es típusú karton- doboz-palettázók, az NGF 245-ös típusú univerzális csomagoló- palettázó gépek, valamint a G 360/L típusú kartonba rakó gépek.

Ezek a gépek a piaci igények hatására születtek meg, s olyan, magas műszaki színvonalú újdonságok, hogy mindegyiket szábadalom védi. A gépek nemcsak a konzervedényeket, illetve kartonokat tudják rétegesen egymásra rakni, vagy a meglevő rétegeket lebontani, hanem minden olyan hasáb vagy henger alakú árut is, amelyből 800x1200 mm-es rétegek képezhetők. Ez a méret ugyanis nemzetközi szabvány. A rétegeket a gép rendezi és helyezi egymásra, 1450—1600 mm-es magasságig.

A nagyon ésszerű rakományképző gépek — igény szerint — félautomata vagy teljesen automatizált kivitelben készülnek.. A szövetkezet saját fejlesztő gárdája újabb és újabb gépeket produkált, így folyamatosan teljes csomagolóvonalat hozott létre, amely a raktárban tárolt, palettára rakott edényeket lebontja, kartonba rakja, a kartonokat leragasztja és palettára rakja. A kész rakományt csak rögzíteni kell és máris biztonságosan szállítható. A KRAC típusú vonal teljesítménye európai színvonalú. Egy műszakban 75—85 000 db 1/1-es konzervdoboz megy végig a vonalon.

A Nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet érdeme, hogy felfigyelt a palettás csomagolás gazdaságosságára és előnyeire. A s szövetkezet korábban élelmiszer- ipari gépeket gyártott az akkor nagy méretű fejlődésnek indult konzervgyárak részére, összegyűjtve az ipar igényeit, a jó gyakorlati tapasztalatokat, saját fejlesztéssel és némi segítséggel egymás után dobta piacra a konzervipari technológiai gépeket: serleges előfőzöket, vibrációs töltőket, üvegmosókat, lúgos

hámozókat, dörzshámozókat, léföl- öntőket, darabosáru-szivattyúkat, szeletelőket.

Ahogy a belföldi piac telítődött, megpróbálták gyártmányaikat a KGST-országokban értékesíteni — sikerrel. Ma pedig már lehetőség van a tőkéspiaci értékesítésre is. A gyártott gépek 90 százaléka exportra megy.

A mai gyártmánylistájukon szerepelnek a régebbi és az újabb élelmiszeripari gépek, s részt vesznek az osztott hidrosztatikus sterilező komplexum egyes egységeinek gyártásában is. Közepes sorozatban gyártják a palettázógépeket, a csomagolóvonalakat, az igényeknek megfelelően változtatható összeállításban. Űj fejlesztések érnek valósággá, a hagymatisztító vonal, az SV—1-es kartonragasztó gép, s a kivitelezés stádiumába jutottak a külföldi kooperációs munkák, így az Ausztriával közös csavarkompresz- szor-gyártás és az N3ZK-val közös lencse- és hőlégfenékgyártás.

A szövetkezet rugalmassága, jó minőségű gyártmányai és verseny- képes árai ismertté tették az országhatárainkon túl is. Egy ilyen rangos helyen jó dolgozni, teret kap minden fiatal a tehetsége kibontakoztatásához. Szívesen fogadnak minden újítást, örülnek a fantáziadús, ötletes, leleményes dolgozóknak. A környék lakói tudják ezt, így évente sok műszaki érdeklődésű pályaválasztó fiatal keresi fel a szövetkezetét, hogy ott egy életre megtalálja a hivatását.

f.