Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-07 / 209. szám

A nycregkészítcstő! az elektronikáig Tanulók az ipari (Beszélgetés Bcrnáth Istvánnal, a Pest megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének elnökével) Pest megye egymillió lakója között egy sem akad, aki valamilyen módon ne kerülne kapcsolatba az ipari szövetkezetek tevékenységével. Több mint 17 ezren a legközvetlenebb módon: tagok, illetve alkalmazottak. A 69 ipari szövetkezet tevékenysége — túlzás nélkül állít­hatjuk —, behálózza a megye minden városát, s a leg­kisebb községét is. Bernáth Istvánt, a Pest megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének (KISZÖV) elnökét arra kértük, mutassa be a fiataloknak a szövetkezeti mozga­lomnak ezt az ágazatát, mondja el, milyen lehetőségek, körülmények várják azokat a fiatalokat, akik úgy dön­tenek, szövetkezetben tanulják meg valamelyik, nekik tetsző mesterség fortélyait. — Szinte lehetetlen dologra vállalkozik, aki teljes és hiteles képet akar adni az ipari szövetkezetek — akár csak a Pest megyeiek —, tevékenységéről. A 69 szövet­kezet között ugyanis nagyságát tekintve, a 16 tagútól a 2500-nak kenyeret adóig, a kézműves módszerekkel dol­gozótól a korszerű középüzemig, sokféle található. Ami pedig a szakmákat, a tevékenységi köröket illeti, még nagyobb a változatosság. A nyeregkészítéstől a legkor­szerűbb elektronikai műszerekig, sok ezer féle term.éket gyártunk a hazai és a külföldi piacra egyaránt. S ez a munkának csak az egyik része, hiszen az árutermeléssel egyenrangú feladat a szolgáltatás: a fényképészettől az elektromos készülékek javításán keresztül, egészen a fod­rászatig. A teljes képhez tartozik, hogy a szövetkezetek tavalyi tevékenységének eredménye 4,1 milliárd forint árbevétel, a nyereség pedig meghaladta a 640 millió fo­rintot. — Azok számára, akik például az érdi Texelektro, a váci vagy a kemencei vegyesipari és a többi szövetkezet korszerű üzemépületeit ismerik, de a szövetkezeti tulaj­donviszonyokat nem, talán az sem egészen világos, mi is a különbség a nagyobb ipari szövetkezetek és az állami vállalatok között. — A mai ipari szövetkezetek története már több mint harmincéves. Korábban saját műhelyükben dolgo­zó mesteremberek alakítottak egy-egy szakmában közös tulajdonon alapuló'munkaközösségeket, összeadva terme­lési eszközeiket, nyersanyagaikat. Azóta ezek a szocialista közösségek természetesen nagyot fejlődtek, s fejlődött, korszerűsödött a szövetkezeti eszme is. De az alapvető tartalom ma sem változott. A szövetkezetek tagsága ma is tulajdonosa, résztulajdonosa a közösség vagyonának. A szövetkezetek legfőbb döntéshozó szerve a tagokból álló közgyűlés, így a tagság titkos vagy nyílt szavazással dönt — természetesen a törvényes keretek között — a szövet­kezet terveiről, a nyereség felosztásáról, a beruházások­ról vagy a szociális és kulturális kiadásokról. A Pest megyei szövetkezetek érdekképviseleti szerve, a KISZÖV, éppen harminc éve alakult meg, feladata, hogy az állami szerveknél képviselje a szövetkezetek érdekeit, de egy­szersmind segítse a kooperációt, koordinálja a beruházá­sokat éppúgy, mint például a kulturális és sportverse­nyek szervezését vagy a színvonalas szakmunkástanuló­képzést. — Szívesen foglalkoznak szakmunkástanulók kép­zésével? — Valószínűleg arra gondol, hogy a szakmunkás­oktatás nemcsak előnyökkel, hanem sok gonddal és anya­gi megterheléssel is jár. A Pest megyei szövetkezetek azonban a hagyományoknak megfelelően, azokból a te­lepülésekből keresik a szakember-utánpótlást, ahol mű­ködnek, hiszen csak helyi törzsgárda kötődése, szakma­szeretete lehet a fejlődés záloga. Az, hogy valóban ma­gukénak érzik a kollektívát. Az elvárások kölcsönösek. A szövetkezetek maga­san képzett, kvalifikált szakembereket akarnak nevelni, s ma már a fiatalok is csak olyan szakmák és olyan munkahelyek iránt vonzódnak, amelyek valóban magas színvonalú képzést tudnak nyújtani, ahol meg lehet ta­nulni a mai kor, s egy kicsit már a holnap technikáját is. Ezért az elmúlt esztendőkben 11 tanműhely épült szerte a megyében, s ebben az ötéves tervben újabb hat ilyen beruházásra kerül sor. Ezekben a legkorszerűbb szerszámok, berendezések és magasan képzett, nagy ta­pasztalattal rendelkező szakoktatók segítik egy-egy mes­terség elsajátítását. — Milyen szakmákban folyik tanulóképzés? — Több mint negyven szakmára várunk jelentkező­ket, tavaly például 228 elsőévest iskoláztunk be. Az igaz­sághoz tartozik, hogy az igény ennél jóval magasabb. De sok szakmára egyáltalán nem akad tanuló, míg másokra sokkal kevesebb annál, mint szeretnénk. Ügy gondolom, hogy ebben közrejátszik az is, hogy sokan, különösen ilyen ifjú korban, az általános, iskola befejezésének évé­ben, még nem is ismerik a teljes választékot. Az úgyne­vezett hiányszakmák között ugyanis számos olyan is akad, ahol kiválóak a kereseti lehetőségek, s elsajátítá­sukhoz, a modern technológia megismeréséhez nálunk Jók a lehetőségek. De azt hiszem, ha az ember,egy életre választ mesterséget, érdemes alaposan megfontolnia a döntést — Az ipari szövetkezetek hogyan segítik a pályavá­lasztást? — Üzemlátogatásokat szervezünk, igyekszünk a fia­talokkal megismertetni egy-egy üzem tevékenységét, fel­kelteni az érdeklődést munkánk iránt, örülünk, ha csa­ládon belül egymásnak adják a stafétabotot: öröklődik a mesterség, de legalábbis a szövetkezeti tagság. Külön­böző kiadványokkal is ellátjuk az iskolákat, most a tanévkezdés előtt ezt a célt szolgálja a Pest megyei Hír­lapnak ez a melléklete is. — Melyek az úgynevezett divatos szakmák? — Nagyjából azok, amelyek másutt. Sokan jelent­keznek autószerelőnek, fodrásznak, kozmetikusnak. Elő­fordul, hogy ötszörös a túljelentkezés, de» egyébként is telített a szakma, tehát a képzés befejezése után se na­gyon lehet a munkahelyek között válogatni. Ugyanakkor olyan szép — és tegyük hozzá — jó keresetet ígérő szak­mákra, mint a bútorasztalos, a burkoló, a központifűtés- szerelő, a hegesztő, az ács-állványozó, a műkőkészítő, az irodagépszerelő, a bádogos, nincs vagy csak kevés a je­lentkező. — Szóltunk mór a képzési lehetőségekről, a szövet­kezeti ipar fejlettségéről. De úgy gondolom, arra is ki­váncsiak a fiatalok, hogy mint szakmunkástanulók, mi­1, lyen kedvezményeket érhetnek el a szövetkezetekben? — Természetesen azon igyekszünk, hogy a fiatalok v jól érezzék magukat a szövetkezetekben, igyekezzenek szakmájukat minél magasabb színvonalon elsajátítani. A tanulóképzés, az elméleti és a gyakorlati oktatás mind magasabb színvonaláról már volt szó. De igyekszünk anyagilag is érdekeltté tenni a fiatalokat a minél jobb előmenetelben. Aki például tanulmányi szerződést köt a szövetkezettel, az ösztöndíjat kap. A harmadéves tanu­lók 90 százaléka pedig már órabérben dolgozik, így tel­jesítménye után ugyanúgy kap fizetést, mint a végzett szakmunkások. Akad arra is példa, hogy a harmadéves tanulók négy és fél, ötezeő forintot keresnek. A szakmai fejlődést szolgálják a különböző szakmák tanulmányi versenyei. Az egyik ilyen területi versenynek tavaly Pest megye volt a házigazdája. Hat szakmában, tíz megye legjobb száz tanulója mérte össze gyakorlati és elméleti felkészültségét. A Pest megyeiek közül például Vincze József, a Ceglédi Vasipari Elektromos Műszerész Szövet­kezet tanulója ért el első helyezést, s jogot arra, hogy a Szakma Kiváló Tanulója verseny országos döntőjében is indulhasson. A Pest megyei, illetve a területi döntő győz­tesei pénz- és tárgyjutalomban is részesültek. — Sok fiatal úgy tartja, azért érdemes a nagyobb vá­rosokban vagy éppen Budapesten munkahelyet keresni, szakmát tanulni, mert ott több a szórakozási, sportolási lehetőség. Mi erről a véleménye? — Szerintem, aki naponta 2—3 órát utazik, annak már nem is marad olyan sok szabad ideje, tehát csak ezért is érdemes az ipari szövetkezetek nyújtotta helyi lehetőségeken eltöprengeni. S meggyőződni arról is, hogy a legtöbb esetben ezek a helyi lehetőségek nem rosszab­bak, mint amit a távoli munkahely kínálhat. A Pest megyei ipari szövetkezetekben 17 ifjúsági klub működik rendszeresen. A szövetkezetek támogatják a különböző öntevékeny művészegyüttesek működését, nem egy közü­lük már külföldre is eljutott. Pezsgő a sportélet. Sok szö­vetkezetnek van labdarúgó-, kézilabda- és atlétikai szak­osztálya. A ceglédi vasipari szövetkezet tekézői például az országos bajnokság harmadik helyezettjei. Van mi­ből válogatni, hiszen nagyon sok falusi sportkör is az ipari szövetkezetek támogatásával működik, ahol szintén szívesen várják az ipari tanulókat — összefoglalva beszélgetésünket, mit javasol a fiataloknak? — Azt szokták mondani, mindenki a maga szerencsé­jének a kovácsa. Így is van, alaposan meg kell fontolni, hogyan készülünk az elkövetkező munkásévekre. Azt azonban javaslom minden pályaválasztónak: mielőtt dönt, ismerkedjen meg a helyi vagy a környékbeli ipari szövetkezetek kínálta lehetőségekkel. A szövetkezetek címéről, a választható szakmákról részletesen a Pest me­gyei Pályaválasztási Intézet (PETI) füzeteiből tájéko­zódhatnak, de szívesen ad felvilágosítást a KISZÖV ok­tatási osztálya is. Címünk: Budapest V., Sütő utca 2., a metró Deák téri állomása mellett. NAGYKŐRÖS PÄtEYIi^ KÜLFÖLDÖN IS MEGBECSÜLT PARTNER Az országutakon gyakran látni konzervdobozokkal, üvegekkel, kar­tonokkal teli palettákat szállító jár­műveket. Ez a csomagolási mód Nagykőrös városát idézi az emléke­zetbe, hiszen a Nagykőrösi Gép­gyártó és Szolgáltató Szövetkezet­ben gyártják a palettázógépeket, pontosabban az egységrakomány­képző és -bontó berendezéseket. Itt készülnek a G 356-os típusú palettá­zógépek, a G 361-es típusú depalet- tázógépek, a G 357-es típusú karton- doboz-palettázók, az NGF 245-ös típusú univerzális csomagoló- palettázó gépek, valamint a G 360/L típusú kartonba rakó gépek. Ezek a gépek a piaci igények ha­tására születtek meg, s olyan, magas műszaki színvonalú újdonságok, hogy mindegyiket szábadalom védi. A gépek nemcsak a konzervedénye­ket, illetve kartonokat tudják réte­gesen egymásra rakni, vagy a meg­levő rétegeket lebontani, hanem minden olyan hasáb vagy henger alakú árut is, amelyből 800x1200 mm-es rétegek képezhetők. Ez a méret ugyanis nemzetközi szabvány. A rétegeket a gép rendezi és helye­zi egymásra, 1450—1600 mm-es ma­gasságig. A nagyon ésszerű rakományképző gépek — igény szerint — félauto­mata vagy teljesen automatizált ki­vitelben készülnek.. A szövetkezet saját fejlesztő gárdája újabb és újabb gépeket produkált, így folya­matosan teljes csomagolóvonalat hozott létre, amely a raktárban tá­rolt, palettára rakott edényeket le­bontja, kartonba rakja, a kartonokat leragasztja és palettára rakja. A kész rakományt csak rögzíteni kell és máris biztonságosan szállítható. A KRAC típusú vonal teljesítménye európai színvonalú. Egy műszakban 75—85 000 db 1/1-es konzervdoboz megy végig a vonalon. A Nagykőrösi Gépgyártó és Szol­gáltató Ipari Szövetkezet érdeme, hogy felfigyelt a palettás csomago­lás gazdaságosságára és előnyeire. A s szövetkezet korábban élelmiszer- ipari gépeket gyártott az akkor nagy méretű fejlődésnek indult konzerv­gyárak részére, összegyűjtve az ipar igényeit, a jó gyakorlati tapasz­talatokat, saját fejlesztéssel és né­mi segítséggel egymás után dobta piacra a konzervipari technológiai gépeket: serleges előfőzöket, vibrá­ciós töltőket, üvegmosókat, lúgos hámozókat, dörzshámozókat, léföl- öntőket, darabosáru-szivattyúkat, szeletelőket. Ahogy a belföldi piac telítődött, megpróbálták gyártmányaikat a KGST-országokban értékesíteni — sikerrel. Ma pedig már lehetőség van a tőkéspiaci értékesítésre is. A gyártott gépek 90 százaléka export­ra megy. A mai gyártmánylistájukon sze­repelnek a régebbi és az újabb élel­miszeripari gépek, s részt vesznek az osztott hidrosztatikus sterilező komplexum egyes egységeinek gyár­tásában is. Közepes sorozatban gyártják a palettázógépeket, a cso­magolóvonalakat, az igényeknek megfelelően változtatható összeállí­tásban. Űj fejlesztések érnek való­sággá, a hagymatisztító vonal, az SV—1-es kartonragasztó gép, s a kivitelezés stádiumába jutottak a külföldi kooperációs munkák, így az Ausztriával közös csavarkompresz- szor-gyártás és az N3ZK-val közös lencse- és hőlégfenékgyártás. A szövetkezet rugalmassága, jó minőségű gyártmányai és verseny- képes árai ismertté tették az ország­határainkon túl is. Egy ilyen rangos helyen jó dolgozni, teret kap min­den fiatal a tehetsége kibontakoz­tatásához. Szívesen fogadnak min­den újítást, örülnek a fantáziadús, ötletes, leleményes dolgozóknak. A környék lakói tudják ezt, így évente sok műszaki érdeklődésű pályavá­lasztó fiatal keresi fel a szövetkeze­tét, hogy ott egy életre megtalálja a hivatását. f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom