Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
WSf U „rerrt 'Mg/jr W 6 \Jurksv 1982. SZEPTEMBER 1., SZERDA Állami gondozottaknak Huszonötmillió többletjuttatás Jelenleg mintegy 750 család anyagi helyzetét javítja az Elnöki Tanácsnak az a jogalkotási aktusa, hogy módosította — törvényerejű rendelettel megváltoztatta — a társadalombiztosításról szóló törvénynek a családi pótlékra vonatkozó rendelkezéseit. E feladat végrehajtásaként nemrégiben kormányzati intézkedést hoztak a nevelőszülőknél elhelyezett állami gondozott gyermekek után járó családi pótlék emelésére: a pótlék havi összege gyermekenként 810 forint. A Minisztertanács a pótlék összegének emelése mellett, bővítette a családi pótlékra jogosult nevelőszülők körét is. Az Elnöki Tanács ezeket a kormányzati intézkedéseket a társadalombiztosítási törvény módosítása révén kiegészítette még azzal is, hogy a nevelőszülő az után az állami gondozott gyermek után is megkapja a családi pótlékot, aki egyébként árvaellátásban is részesül. A szóban forgó intézkedések együttesen mintegy 6 ezer állami gondozott gyermeket érintenek, s évi 25 millió forint többletjuttatást jelentenek számukra. JOGI TANÁCSOK SaaCBSZSS3EiS!BSBBfiSSS3H3 Az élettárs nem örökös ® Lakásnak minősíthetik a présházat, ha nem kifejezetten gazdasági jellegű fl) Lehet-e örökös az élettárs? Lehet, ha az örökhagyó végrendeletben örökösként kijelölte. Egy másik olvasónk is sérelmezi, hogy a hagyatékból nem kapott semmit, holott az elhunyt eltemettetéséről is ő gondoskodott és életében eltartotta. Mi a helyzet ilyen esetben? — kérdezi olvasónk, hozzátéve, hogy az elhunyt után sem leszármazók, sem házastárs nem maradt hátra. Ebben az ügyben közjegyzőnél is járt, és öröklési bizonyítvány kiadását kérte, hivatkozással arra, hogy kizárólagosan őt jogosítsák fel az elhunyt után járó biztosítási összeg és más járandóság felvételére, — ha mór az ingó, ingatlanból nem örökölhet —, tekintettel arra, hogy az elhunytat ő gondozta, fedezte tartozásait, és sokszor élelmezéséről is gondoskodott. Olvasónk kérelmét elutasították, illetve olyan felvilágosítást kapott, hogy az öröklési bizonyítvány az örökösi minőség tanúsítására szolgál, olvasónk pedig sem végrendeleti, sem törvényes örökösnek nem tekinthető. Hogyan jut tehát olvasónk a pénzéhez, kitől követelheti? — kérdezi tőlünk. Olvasónknak helyes felvilágosítást adtak. A hagyatéki eljárásról szóló rendelkezések szerint, az öröklési bizonyítvány azt tanúsítja, hogy az örökös milyen jogcímen és milyen arányban örököl, továbbá, hogy mennyi a bejelentett teher. A hagyatékhoz tartozó vagyontárgy örökösi minőségben való megszerzését azonban nem igazolja és a bizonyítványban örökösként megjelölt személyt a hagyaték kezelésére sem jogosítja fel. A közjegyző az öröklési bizonyítványt akkor adhatja ki, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa megjelölt személy az örökös, illetőleg több örökös esetén az örökösök között az örökléssel kapcsolatos kérdésben nincs vita. Alapvető kelléke tehát az ilyen bizonyítványnak, hogy az örökösöket megjelölje. Olvasónk azonban Ingyenes a szolgálat, nőtt a bizalom A kettősség nem összeférhetetlen Több mint fél évtizede jelent meg a Szakszervezetek Országos Tanácsának irányelve a jogsegélyszolgálatok megszervezéséről. Azóta hat esztendő telt, el, s bár a legtöbb gazdasági egységben huzamosabb ideje működik a szakszervezeti bizottságok felügyeletével ilyen szolgálat, szerepükről, feladataikról még napjainkban sem egységesen ítél a szakmai közvélemény. A nézetek olykor rendkívül szélsőségesek. Széles a vitatkozó felek álláspontjának skálája. A számvetések azonban némi adalékot nyújtanak a megítéléshez, ezért kértük Lengyel Jánost, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottsága politikai munkatársát, a téma avatott ismerőjét, hogy foglalja össze olvasóinknak a Monori Állami Gazdaságban nemrég megtartott tanácskozás, és szakmai vita tapasztalatait. Bűncselekményeken kívül mindent — Az irányításunk alá tartozó szakszervezeti bizottságok felügyeletével a megyében tizenhárom jogsegélyszolgálat működik: tíz az állami gazdaságokban, kettő erdőgazdaságokban, egy pedig a gödöllői székhelyű MÉM Műszaki Intézetben — mondta Lengyel János. — A termelőszövetkezetek hasonló szervezetei a TESZÖV-höz tartoznak, tekintettel arra, hogy a tsz-ek- ben a munkaadó és a munka- vállaló gyakorlatilag azonos személy: a tag maga. A szövetkezetekben ugyanis meglehetősen speciális helyzet alakult ki, éppen a termelési eszközök csoporttulajdona miatt. — Milyen ügyek képviseletét vállalják el a jogsegélyszolgálatok? — A SZOT már említett irányelvei rendkívül széles tevékenységi kört jelölnek meg: a szolgálat elsősorban a dolgozók munkajogi védelmét látja el. de a bűncselekmények kivételével minden ügyben a rendelkezésre áll. Tehát a családjogi vitáknál éppúgy megkereshetik a jogászokat, mint a polgári perekben. Hogy példát is említsek: a válóperek intézése ma már a jogsegélyszolgálatok mindennapos gyakorlatához tartozik, csakúgy, mint a lakásépítő közösségek jogi képviseletének ellátása. — Az utóbbi időben gyakran hangzik el az a vélemény, hogy a szakszervezet által megbízott jogász — aki sokszor egyben az adott munkál tató jogtanácsosa is —, nem képviseli igazán a hozzáfordulók érdekeit, hiszen végül is kenyéradójával kellene időnként szembefordulnia. — Ezzel a nézettel mi is találkozunk nap mint nap, ám többnyire azoktól hallottam ilyesmit, akik nem ismerik kellően a jogsegélyszolgálatok helyzetét. Mert mi az igazság? A jogászt a szakszervezeti bizottság, mint munkaadó alkalmazza, tehát gyakorlatilag az szb, illetve a bizalmi testület rendszeresen értékeli munkáját. A tizenhárom jogsegélyszolgálatból csak hétben azonos a két feladatot ellátó személy, s munkájukkal a legteljesebb mértékben elégedettek vagyunk. Másodállásban havi ezer-kétezer forintokért évente ötv^n-négyszáz üggyel foglalkoznak. S mindez a hozzájuk forduló dolgozónak egy fillérjébe sem kerül. Az ingyenesség olyannyira fontos alapelv, hogy a SZOT irányelve egyenesen kimondja: tilos elfogadni bármilyen csekély ajándékot! Kívülálló jogászt is felkérhet — Végül is a vállalatot és a dolgozót egyaránt képviselő jogásznak valaki mellett le kell tennie a voksát! — Valóban, de a tapasztalatok azt mutatják, hegy nem összeférhetetlen a két munkakör. A kettős feladatot ellátó szakemberek, ha például a gazdasági vezetés egy, a szak- szervezet érdekeit sértő intézkedést akar hozni, többnyire időben megakadályozzák azt. Ilyenkor ki mást képviselnek, mint a dolgozókat? Ha netalántán mégis felvetődik valamely ügyben az összeférhetetlenség gyanúja, a szak- szervezeti bizottság kívülálló jogászt is felkérhet a tag képviseletére. Ilyen esetben a megyei bizottság jogásza is segíthet. — Néhány héttel ezelőtt a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa foglalkozott a jogsegélyszolgálatok helyzetével. Az általános megállapítások menynyire érvényesek a MEDOSZ hasonló szervezeteire? — A vélemény egyöntetűen az, hogy ez a szolgáltatás beváltotta a hozzá fűzött rém ényeket, népszerűsége pedig egyre növekszik. Monori tanácskozásunkon természetesen elsősorban saját tapaszta.a- tainkat összegeztük, s ezek kedvezőbb képet adnak, mint a megyei átlag. Kevesebb gondunk van a jogsegélyszolgálatokkal. Ám több felszólaló elmondta, hegy a még napjainkban is érvényesülő statisztikai szemlélet hamis képet fest munkájukról. Most ugyanis a legfőbb mérce az, hogy évente hány üggyel . foglalkoznak, s például azt is kiszámolják, egy-egy esetben mennyibe kerül a jogász közreműködése. Csakhogy ezek alapján téves következtetéseket lehet levonni! Mert a statisztikában egy tizenhat lakásos szövetkezet képviseletének ellátása, meg egy kérvény megírása is egy dolognak számít. Kétségtelen, hogy sok esetben a jogászok sem vezetik pontosan a nyilvántartásokat. De hogyan is várhatnánk el, hogy a búzatábla szélén tanácsot kérővel előbb gyorsan aláíratják a megfelelő rubrikát, aztan állnak szóba vele? Ez teljesíthetetlen! Az egyik jogsegély szolgálati vezető mondta a! Mo- noron: amikor valami apró ügy elintézése után kérte a dolgozót, tanúsítsa ezt aláírásával, az megütközve jegyezte meg: „Minek, hát nem hiszik el magának doktornő, hogy beszélt velem”? — A tanácskozáson bizonyára szóba került a jövő is. Milyen feladatok állnak e szervezetek előtt? Anyagi felelősséggel tartoznak — Elsősorban a már említett dokumentációk pontosabb vezetését várjuk el, s szerelnénk népszerűsíteni a jogsegélyszolgálatokat. Kértük, megfelelő propagandával segítsék, hogy a dolgozók ismerjék meg munkájukat. Mert például azt is kevesen tudják, hogy a szakszervezeti bizottságok anyagi felelősséggel tartoznak a szolgálat működéséért. Ha mondjuk az illető jogász késve készít el egy beadványt valamely ügyben, s emiatt esetleg több ezer forintot veszít valaki, az szb köteles ezt megfizetni. Szintén fontos feladat, hogy a szakszervezeti testületek tegyék élőbbé az ellenőrzést, és személyre szólóan értékeljék a jogászok, az érintett tisztség- viselők munkáját — mondotta befejezésül Lengyel János. Furucz Zoltán nem örökös, minthogy végrendelet nem maradt hátra az elhunyt után, és a törvényes öröklés rendje szerint sem örökölhet. Nincs tehát lehetőség, hogy az elhunyt után járó esedékes összegek felvételére az öröklési bizonyítványban olvasónkat feljogosítsák. Az örökhagyó hagyatékához tartozó minden / vagyontárgy (követelés, készpénz és ingóság) ugyanis az örökhagyó örököseit illeti meg, és nem a hagyatéki hitelezőt — mint amilyen olvasónk is —, aki követelését az örökösökkel szemben érvényesítheti. Tájékoztatjuk olvasónkat arról is, hogy az örökhagyó által kötött életbiztosítási szerződés alapján járó biztosítási összeg nem része a hagyatéknak, és még a hagyatéki eljárás során sem lehet a biztosítási összegről rendelkezni. Nem tartozik a közjegyző hatáskörébe annak megállapítása, hogy az életbiztosítási összeg kit illet meg. Minthogy olvasónk szerint sem végrendeleti örökös, sem törvényes örökös nincs (még oldalági sem), ezek szerint a hagyatékot az állam örökli. Olvasónk követelését az állammal szemben érvényesítheti. © Nem tekinthető sem lakosnak, sem üdülőnek (hétvégi háznak, nyaralónak), a kifejezetten gazdasági célokat szolgáló létesítmény, így különösen a pince, bor- és présház, szerszámkamra. A jogszabályok előírják, mit kell tekinteni lakástulajdonnak, és hogy az épületet, illetőleg az épületben lévő ösz- szefüggő helyiségcsoportot mikor lehet üdülőtulajdonnak tekinteni. P. J.-né ácsai olvasónk panaszolja, hogy üdülőnek minősítették azt a szerszámkamráját, amelyben pihenés, üdülés céljára szolgáló helyiség is van. Egy másik olvasónk tanyai jellegű helyiségének présház melletti épületrészét számították lakásnak, és az adót is e szerint vetették ki. Az a jelenlegi álláspont az egyes tanyai helyiségekhez hasonlóan, hogy a pincét, bor- és présházat, szerszámkamrát, ha abban nincs olyan épületrész (helyiség, illetőleg össszefüggő helyiségcsoport), amely lakás, illetőleg pihenés, üdülés céljára szolgál, lakásként, illetőleg üdülőként ne vegyék figyelembe. Ha azonban az említett épületekben olyan épületrész (összefüggő helyiség- csoport) van, amely a szükség- lakás követelményeit meghaladja és amelyet állandó lakás céljára használnak, azt lakásként kell figyelembe venni. Ha pedig az épületekben 12 m2-t meghaladó alapterületű, összefüggő helyiségcsoport van, amelyet idényjellegű pihenés, üdülés céljára használnak, az üdülőnek minősül. Ilyen használat esetén a 12 m2-t meghaladó alapterületű szerszámkamra is üdülőnek minősül, ha az üdülőegység követelményeinek egyébként megfelel. Dr. M. J. Tallózás Üzemi lapokban olvastuk Minden gazdálkodásnak fontos része a mérlegkészítés. Nevezetesen: az eredmények számbavétele, s összehasonlítása a tervekben, előirányzatokban, célkitűzésekben rögzített adatokkal. Ilyen a féléves számvetés is, ami voltaképpen egyfajta iránytű is az elkövetkezendő munkához: mit sikerült teljesíteni, s mit nem, mik a lemaradás okai, s melyek azok a módszerek vagy törekvések, amelyek követésével sikeres esztendőt lehet majd zárni? Üzemek, vállalatok és szövetkezetek készítették el a közelmúltban ezt a féléves mérleget, melyet sikerekkel és kudarcokkal együtt — immár a második félévben — dolgozó kollektívák elé tártak üzemi lapjaikban és híradóikban. ÉS MÉSZMŰVEK OOLOOZOINAK LAPJA problémát okoz továbbá a D—750-es járművek exportja a nem rubel elszámolású piacon, annak ellenére, hogy e termék visszaigazolt rendeléssel fedezett. Fél év — sole gonddal. Ezt a címet viseli az a cikk, mely Cement- és Mészművek dolgozóinak lapjában összegzi az első hat hónap termelési adatait. A DCM termelési és kiszállítási mutatói nem egyértelműen jók. Az agyag-, illetve klinkertervet 61, azaz 50,8 százalékra teljesítették ugyan, a cementtermelés azonban csak a 48 százalékot érte el. Bár mindkét bányaüzem termelése biztosította a szükséges alapanyagot, a folyamatos üzemvitelben mégis voltak fennakadások, kisebb műszaki meghibásodások miatt. A klinkerkemencék termelése meghaladta a tervben előirányzottat; a Dopol- kemen'ce például 154 üzemnap alatt majd 160 ezer tonna künkért állított elő, s ez kedvező feltételt biztosít a 300 ezer tonnás éves terv teljesítéséhez. Mérséklődtek azonban az értékesítési lehetőségek: a gyenge piaci érdeklődés nemcsak a cementnél, de az égetett mésznél is éreztette hatását, a tervezettnél kedvezőbben alakult azonban a zsákolt cement kiszállítása. Váltakozó eredmények tapasztalhatók az energiagazdálkodásban; a Dopol-kemence fajlagos hőfelhasználása igen jó, a mész- termelésnél azonban ugyanezek a mutatók kedvezőtlenebbek. Viuta prolstírjai. earesüurrixi Sikeres évzárást ígér az első féléves munkánk — hirdeti már címében is az az összegző cikk, mely a Csepel Autógyár dolgozóinak lapjában vet számot az eddigi eredményekről. A vállalat készárutermelési tervét az elmúlt hat hónapban 186,2 millió forinttal túlteljesítette, s mindezt több mint 4 százalékos létszám- csökkenés mellett. Így a termelékenység — az elmúlt esztendőhöz viszonyítva — 13 és fél százalékkal növekedett. A sikerek mellett természetesen a gondokról is tájékoztatja olvasóit a Fényszóró: az anyagellátás nem éppen optimális, egyre gyakrabban okoz nehézséget a termelésben. A termelés felfutása mellett A Volán Tröszt dolgozóinak lapjában is tényszerűen megtalálhatjuk az első félév adatait. Az év első hat hónapjában 879 millió utast szállítottak, 31 millióval többet, mint tavaly ilyenkor. Továbbra is dinamikusan — 6,2 százalékkal — fejlődött a helyi járatok forgalma. Az úgynevezett férőhely-kihasználás 1 százalékkal javult, viszont feltétlenül elemzésre szorul, hogy miért nőtt igen jelentősen a késett és kimaradott járatok száma. Csökkent a személytaxik állománya mintegy 2 százalékkal, ezzel szemben, ha kismértékben is, de nőtt az utasok száma. A tehergépjárművek hat hónap alatt 85,2 millió tonna árut szállítottak, ez azonban a tavalyinál 3 százalékkal kevesebb. Növekedett a közepes és a nagy konténerek forgalma, a Volánt terhelő kocsiálláspénz azonban 37,2 százalékkal nagyobb az idén, mint tavaly volt. A tervezettnél alacsonyabb szinten ugyan, de a szakmának sikerült a gazdálkodási egyensúlyt elérnie — összegzi az adatokat a Volán Hírlap. — Az összes költség 1,4 százalékkal nőtt, a teljesítményérték viszont 0,1 százalékkal csökkent. Forintban pedig: a gazdálkodási eredmény 200 millió forinttal kevesebb a tervezettnél. iTíx nap rend ele T E I B Ő L Bizonyos nyugellátások, baleseti nyugellátások, a házastársi pótlék, valamint némely rendszeres szociális ellátás kiegészítéséről adott ki rendelkezést a Minisztertanács 32/1982. (VII. 11.) MT. szám alatt. (Magyar Közlöny 49. szárrv) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről a Magyar Közlöny 50. számában jelent meg az 1982. évi 17. tvr., és a 2/1982. (VIII. 14.) MT TH. rendelkezés. A költségvetési szervezeteknél és egyes más intézményeknél folyó étkeztetésről és az étkeztetésért fizetendő térítési díjakról szóló 18/1976. (VII. 4.) PM—MüM. számú együttes rendeletet a 44/1982. (VIII. 18.) PM számú rendelet módosította. (Magyar Közlöny 51. száma.) Egyes energiahordozók felhasználásának engedélyezéséről az atomerőmű biztonságtechnikai kérdéseiről a Magyar Közlöny 51. számából értesülhetnek az érdekeltek, amelyeket az ipari miniszter 12/1982., illetve 13/1982. Ip. M. sz. rendelete szabályoz. Az abonyi Ságvári Endre Tsz híradójában is kedvező és kedvezőtlen eredményekről olvashatunk felváltva. Szakosított sertéstelepükön az előirányzottakat teljesítették: a sertéshizlalás mellett a süldőértékesítés is jól alakult. Kedvezők a hízómarha-súlygyarapodás és abrakfelhasználás mutatói, a tejhozam azonban elmarad a tervezettől. A központi sertéstelepen megkezdték az anyakocák ütemes fajtacseréjét, amitől kedvezőbb eredményeket remélnek. A háztáji hízók felvásárlása és forgalmazása folyamatos, a tervezett 7 ezer darab hízóból majd 4 ezer 300-at már felvásároltak. Az árbevételek eddigi alakulása mindenesetre biztosította azt, hogy a termelőszövetkezet üzemviteli hitel né!- kü. maga finanszírozza saját kiadásait. A növénytermesztés 30 százalékos — időarányos — teljesítése megfelelő, hiszen a komolyabb árbevételek már a második félévben, a betakarítás után realizálódnak. A szarvasmarha-ágazatban azonban a tervek 33 százalékos teljesítése alacsony, itt tehát mindenképpen szükség lesz a hatékonyabb gazdálkodásra.
