Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-04 / 207. szám

A 8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1982. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT Kedvezőbb körülmények Hol tart a magyar közoktatás? Beszélgetés Knopp Andrással, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesével Az idei tanévkezdés alkalom arra is. hogy mérlegeljük: hol tart a magyar közoktatás, meddig jutottunk fejlesztésében, mit kell, s le­het várni a következő tíz hónaptól? E kérdések jegyében és szelle­mében folytattunk beszélgetést Knopp Andrással, az MsZMP Köz­ponti Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetőjével. biek bérét emelhessék. Ismétlem: sok a probléma, de egészében és fő tendenciáiban mégis egyértelműen ja­vuló a helyzet. 5 — Es a tárgyi feltételek? — E szerteágazó kérdéskörnek nyilvánvalóan csak néhány részleté­re térhetünk ki e beszélgetés kereté­ben — mondta bevezetőül —, de in­dokoltnak látszik abból a tényből ki­indulni, hogy mi, Magyarországon egy három-négy éve kezdődött tan­tervi reform folyamatában élünk. Ennyi idő alatt már felhalmozódik bizonyos mennyiségű tapasztalat. El­mondhatjuk, hogy ezeknek a többsé­ge pozitív, de a negatív tünetek szá­ma is jelentős. E tapasztalatok illetve a reform megítélésében tévedésekhez vezet, ha általában, az egészről mon­dunk vagy igénylünk véleményt. A napi gyakorlatot is sokkal inkább segíti — tehát a végrehajtható korrek­ciókhoz biztosabb alapokat teremt —, ha az eredményeket, s a hibákat is úgy igyekszünk elemezni és haszno­sítani, ahogyan azok megjelennek: tantárgyak vagy oktatási évfolyamok szerint. Azt tartom tehát lényeges­nek, hogy az oktatási reformot, ne ítéljük meg globálisan, mert az min­dig csak egyoldalúsághoz vezethet J — A reformfolyamatnak már az elfl­| z8 tanév is része volt. Az új tanév | kezdetekor időszerű a korábbi tapasz- ^ tálatokat megemlíteni. Akad köztük | példa az imént említett korrekcióra | 777---------------------------------------------­1 — . — Azzal kell kezdenem, hogy az 1982/83-as tanévet a korábbinál ked­vezőbb körülmények között kezdhet­jük meg. Az idén negyvenöt ezerrel több általános iskolásunk lesz, mint tavaly — ezért lesznek helyek, ahol a korábbi feszültségek még fokozód­nak is —, de az idén csaknem 1400 új tanterem épül fel. Igaz, hogy az országban működő 45—46 000 általá­nos iskolai osztály közül 100-110-ben a létszám meg fogja haladni a 40-et, de az is igaz, hogy másfél-két évti­zede még 5—6000 ilyen osztály volt hazánkban. Országos átlagban az ál­talános iskolai osztályok létszáma: 27. Ez európai összehasonlításban sem szégyellnivalő. — Befejezésül beszéljünk az Isko­lai élet demokratizmusának fejleszté­séről amelynek a Központi Bizottság már említett határozata is nagy teret — Igen. Például a jogos bírálatok nyomán meg fog változni az álta­lános iskola 3. és 4. osztályának kör­nyezetismereti anyaga. A korrekciók jelentőségét és esetenkénti szüksé­gességét mit sem csökkentve, azt is hangsúlyoznunk kell, hogy az MSZMP a Központi Bizottság ez év áprilisában hozott határozatának szellemében a reformnak átgondolt folyamatnak kell lennie. Ennek az átgondoltságnak része az a türelem és higgadtság is, amelyet a tapasz­talatszerzés és a sokoldalú konzultá­ciók időszakában célszerű tanúsíta­nunk. Például a fakultáció ugyan­csak sokat vitatott kérdésében alig­ha lenne indokolt idő előtt módosí­tani azon a gyakorlaton, amely rö­vid ideje tart. Egyébként a fakultá­ció bevezetésével kapcsolatos tapasz­talatok általában kedvezők, hiszen adott tárgyakban lehetővé teszik a diákok elmélyültebb felkészülését. Ugyanakkor hiba lenne megalapo­zatlanoknak minősíteni azokat az ag­gályokat, amelyek abból fakadnak, hogy a fakultáció, bizony megbontja a hagyományos osztályszerkezetet az iskolában. | ~ Az érettségi és a felsőoktatási ln­| tézményekben tett felvételi vizsgák ^ bl&n van-e idén is olyan intézmény, ^ ahol kevés a jelentkező? —■ Akadt, s változatlanul gondot okoz a természettudományos és a műszaki pályák iránti, a kívánatos-' nál csekélyebb érdeklődés. Ám sze­retném itt elmondani, hogy tapasz­talataink szerint nemcsak a pályák, hanem a felvételi tárgyak is szelek­tálnak. Tehát mindenhol kevesebb aránylag a felvételiző ott, ahol a ma­tematika és a fizika felvételi tárgy. Ennek több oka lehet. Az is, hogy e tárgyakban a teljesítmények pon­tosabban, egyértelműbben mérhetők, s az is, hogy e tárgyak miatt eleve csökken a jelentkező lányok aránya, de az okok keresése esetleg vissza­vezethet bennünket a középiskolai matematika- illetve fizikaoktatás problémáihoz is. í — Az új tanévben az egyik legna-, a -------------------------------------------------­S gyobb, talán nem túlzás azt állítani, hogy a legszélesebb társadalmi ér- 5 deklődést és vitát kiváltó változás az | ötnapos tanítási hétre való áttérés . • • — Az előző tanévben több száz is­kolában* már bevezették kísérlet­képpen az ötnapos tanítási hetet. Ezek a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanév bizonyos mértékű meg­hosszabbításával és a tanítási idő fe­szesebb munkarendjével ez megvaló­sítható. Rövidebbek lesznek a szü­netek, de ezért kárpótol, hogy nem 6, hanem csak ,5 nap az iskolában is a munkahét. A heti óraszám nem fog számottevően csökkeni, de a kö­zépiskolában ennek az az ára, hogy a napi óraszám differenciáltan emel­kedik. Meg vagyok győződve arról, hogy az ötnapos tanítási hét teljes bevezetése sok helyen fog konkrét gondokat, feszültségeket jelenteni. A pedagógusok és a gyermekek terhe­lése nem lesz csekély, de nem is na­gyobb, mint másutt. ^ — Milyennek Ítéli meg a közoktatás § § személyi feltételeit? s --------------------------• — Ami a leglényegesebb: tovább javul az óvodák és az iskolák peda­gógusellátottsága. Ez nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség ismét a képesítés nélküliek munkába állítá­sára. Rendkívül leegyszerűsítő azon­ban ezt a helyzetet a pedagóguskép­zéssel kapcsolatos tervezés hibájának minősíteni. A magyar pedagóguskép­zés ugyanis ma már egészében véve elegendő pedagógust ad az országnak. A probléma egyik fő oka inkább az, hogy a pedagógusok foglalkoztatásá­ra vonatkozó területi igények és a pedagógusok elhelyezkedési szándé­kai nincsenek összhangban. Ha pél­dául valaki Pécsett szerzett diplomát (akár odavalósi, akár távolabbi táj­ról érkezett}, igen gyakran szeretne Pécsett, vagy annak környékén ma­radni. Ok lehet — s olykor az is — bizonyos ellenérdekeltség érvénye­sülése. Amikor elküldenek nyugdíjba a munkára még minden tekintetben alkalmas 60 éves pedagógust, csak azért, hogy viszonylag magas béré­ből — egy jóval szerényebb illetmé- nyű képesítés nélküli dolgozót al­kalmazván — a maradékkal a töb­szentelt. I — Sajnos, távolról sem lehetünk elégedettek az iskolák belső demok­ratizmusával. A Központi Bizottság határozatát egyébként most fogják megtárgyalni a nevelőtestületek, s a Művelődésügyi Minisztérium is dol­gozik a demokratizmus továbbfej­lesztését szolgáló jogszabályokon. Ez nyilvápvalóan nem egy tanévre vo­natkozó feladat, s a természeténél fogva csupán határozatokkal, köz­ponti intézkedésekkel nem is oldha­tó meg, bár bizonyos intézkedések nélkülözhetetlenek. — A demokratizmus fejlesztésének egyik legfontosabb feltétele, hogy az iskola, a pedagógus alkotó tevékeny­sége nagyobb önállóságot kapjon. Komplex kérdéskör ez, amelybe az új tantervektől az igazgatók kineve­zésének módszeréig igen sok minden beletartozik. E sok közül hadd emel­jem még ki a fiatalok és a család, az iskola és a család, illetve a társa­dalom kapcsolatát. Az iskolai demok­ratizmus fejlesztésének elengedhetet­len feltétele, hogy — elsősorban a középiskolákban és a felsőoktatásban — az ifjúság több beleszólási fóru­mot és jogot kapjon. Az ugyancsak nélkülözhetetlen nevelőerőt jelentő iskolai rend és fegyelem keretein be­lül önállóbb véleménye és nagyobb szerepe lehessen a saját életének megszervezésében. Ez fontos felté­tele annak, ami társadalmi szükség­let és igény, hogy önállóan gondol­kodó, kezdeményező ifjúságot nevel­jünk. CSERHALMI IMRE Nyár végi visszapillantó Volt egy nyár, 1982 nyara. Ma még csak tegnap, azaz nagyon közeli múlt. Aztán lassan homályosulnak az emlékek, majd később, az idő szűrőjén egyre inkább át­jutva, mind gyorsabban fakulnak a ké­pek. S mi marad meg? Mit raktároznak el a sejtek? Most még pontosan nem le­het tudni, egy viszont sejthető: ami em­lékképként tovább él, az leginkább szép­pé lesz. Milyen volt hát az idei nyár? A hőmé­rő higanyszála néha 40 fokig is felsza­ladt, a Balaton vize olyankor langyossá melegedett, s a nagyváros aszfaltja on­totta a hőséget. A tengerparton viszont feketére lehetett sülni, s még a hűvö­sebb erdélyi tájakon barangolók is meg­izzadtak időnként. Igen, ilyen is volt. Aztán megesett az is, hogy az építőtá- borosok a faházakban, sátrakban töltöt­ték a napot, mert a föld járhatatlanná ázott, s a ridegebb délelőttöket az orszá­got-világot Járó turisták fedett helyeken töltötték. Aztán mi volt még? Sok öröm, bánat, kudarc, találkozások, szerelmek, szakítá­sok. Közhelycsokor? Az, de hát adhat-e újat egy nyársirató? Mert végül is nem történt más, csak megint elmúlt egy nyár, melyet később talán a többitől csu­pán egy valami különböztet majd meg: hogy 1982 nyara volt. A KÉPEKEN, felülről, balról jobbrat A kisebbek, az általános iskolások ol­vasótáborokban tanultak, szórakoztak, művelődtek. Fotósunk Szigetszentmikló- son járt. A táborok közül a legsikerültebbekhez sorolhatók a régészetiek. Ilyet rendeztek Szentendrén és Nagykátán is. Felvéte­lünk a nagykátai feltáráson készült. A természetet kedvelők közül többen szálltak vízre az elmúlt hónapokban, így a váci sportiskola fiataljai is. ERDGSI AGNES felvételei ül ZENESAR0(C)K 1! Jön a Stones-story Magyarország egyetlen bluest ját­szó zenekara a Hobo Blues Band. Sokáig kevés lehetőséget kaptak, de kitartásuknak és rajongóik hűséges­ségének köszönhetően ma már elis­mert zenészek. A HBB jelenéről és jövőjéről Földes Lászlóval, az együt­tes vezetőjével beszélgettünk. — Ti József Attilától is játsztok koncertjeiteken. Megérti a közönsé­getek? — Igen! Az a véleményem, hogy a közönség értő, legfeljebb egy­két bárgyú szöveggel zavarható meg. — Beszédtéma, hogy van egy köny­Dabasi ifjúsági napok Békedemonstrációtól a Mundialig A dabasi ifjúsági napok rendez­vénysorozatát először tavaly hirdet­ték meg. Az esemény sikerén föl- buzdulva idén szeptemberben (s úgy tűnik, hogy ezután évente) ismét fölhangzik a csalogató, mely az ifjú­sági napok programjaira hívja fel a járásban élő fiatalok figyelmét. A szeptember 11-től 25-ig tartó talál­kozó előkészületei már javában foly­nak, Faragó Istvánnak, a nagyköz­ségi- és Kovács Istvánnak, a KISZ * járási bizottsága titkárának irányí­tásával. S hogy mire csalogatják a fiúkat s lányokat? Gyűlésekre, élménybe­számolókra, kiállításokra, sportese­ményekre, találkozókra. Nézzük ta­lán részletesen a programtervezetet! Találkozás chileiekkel A nyitány szeptember 11-én lesz, délután 1 órakor. Ekkor érkezik Da- basra a hazánkban élő chilei fiatalok egyik csoportja, velük találkozhat­nak a helybeliek. Este 8 órakor fák­lyás felvonulás kezdődik, a résztve­vők a gimnázium előtt gyülekeznek, innen vonulnak végig a községen a szolidaritási nagygyűlés színhelyére. A békéért és a békéről szóló gyűlés után a chileiek adnak műsort, majd diszkómuzsikára táncolhatnak az if­jak. Másnap, 12-én este 7 órától Mé­szöly Kálmán labdarúgó-szövetségi kapitány élménybeszámolóját hall­gathatja a közönség. Az előadás cí­me: Mi történt a Mundialon? Aki te­hát pontosan nem tudja, ott a hely­színen megismerheti a világbajnok­ság részleteit is. Csereberevásár A programsorozat következő állo­mása szeptember 18-ra esik, akkor a helyi művelődési házban este 7 órától ismét diszkóra várják az ér­deklődőket. Két nap múlva, 20-án pedig ötletvásárt tartanak. A cél: a fiatalabb korosztály bevonása a te­lepülésfejlesztési tervek kialakításá­ba. A legjobb ötleteket adók kisebb- nagyobb jutalmakat kapnak. A KISZ lehetőségei és feladatai a háztáji gaz­dálkodásban címet kapta az a ta­nácskozás, mely 24-én délután 2 óra­kor kezdődik. Az összejövetelre a harmincon aluli gazdálkodókat vár­ják. Másnap pedig a sportvetélkedők részvételére számítanak, reggel 9-kor avatják fel a község első KRESZ- parkját, majd a település történeté­ben először tömegfutó versenyt in­dítanak, s mi m$s is lehetne ennek a címe, mint: Futadabas. Ezután a lelkes kocogok (már aki még bírja szusszal) különféle sportvetélkedők­re nevezhetnek be, a kevésbé álló­képesek viszont csereberevásáron szemlélődhetnek, adhatnak-vehetnek. Nemcsak bemutató Ez lenne hát a rendezvénysorozat utolsó napja, ám van néhány prog­ram (az időpont még nem tisztázott), melyről nem szóltunk. Bizonyára sok érdeklődő hallgatja majd végig dr. Veres Pál előadását, aki egy viszony­lag elhanyagolt területről, a szexoló- giáról szól. Ezután bemutatják az El­vis Presley-filmet. s lesz iparművé­szeti kiállítás is, ahol az ízléses la­kást díszítő tárgyak megvehetők. Az ifjúsági napok egyik fő célja éppen az, hogy ne csak bemutatót adjon, ízelítőt nyújtson, hanem gyakorlati­szellemi gyarapodást is hozzon. KOFFÄN ÉV ' ved a Rolling Stonesról. Mikor Ol­vashatjuk? — Már hirdetik, ami azt jelenti, hogy októberben kapható lesz a bol­tokban, 54 forintért. — Megkerestek, hogy írd meg a Stones-storyt, vagy pedig a te ötle­ted volt? — Az enyém. A könyv egy kicsit rendhagyó. Nem akartam adatokat halmozni, mert az bármelyik rock­lexikonban megtalálható. Inkább egy vallomáshoz tudnám hasonlítani, amely arról szól, hogyan látom Mick Jagger zenészbandáját innen, Ma­gyarországról. — Beszélnek arról, hogy szólóéne­kes nélkül maradtok Deák Bili Gyu­la betegsége miatt. Mi ebből az igaz­ság? — Bili valóban gyengélkedett, és kórházban is volt, de már egészséges, folytathatja a munkát. — Arról volt szó, hogy kiad egy önálló nagylemezt... — Igen, de előbb a HBB harmadik lemezét vesszük föl, mely koncertet rögzít. — A közelmúlttól új szólógitáros játszik veletek. Ki ő? — Csillag Endre a neve, jazz-tan- szakon végzett a konzervatóriumban, és előtte a Dózis amatőr együttesben játszott. Benne megtaláltuk azt a gi­tárost, akit már régóta keresünk. — A miskolci Nemzeti Színház múlt évben mutatta be az És te, szép­ségem, igen, igen, te! című darabot, melyben a főszerepet játszottad. Desz ennek folytatása? — Igen! Az évad végén egy mono­dráma a Szkénében. A zenei kísére­tet a HBB adja. — Sokan panaszkodnak arról, hogy Budapesten és környékén keveset léptek fel. Miért? — Ez nem így van. Minden hó­napban volt legalább egy koncertünk a fővárosban. Egyébként a Budai If­júsági Parkban mi adjuk a nyári idényt záró koncertet. Ez szeptem­ber 25-én lesz, a HBB megalakulásá­nak negyedik évfordulóján. — Es ha beköszönt a tél? — Idén is lesz klubunk, csak most nem a közgazdasági egyetemen, ha­nem Óbudán. VANKÓ MAGDOLNA

Next

/
Oldalképek
Tartalom