Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-29 / 228. szám

1982. SZEPTEMBER 29., SZERDA TANÁCSOK Mikor jár táppénz a bedolgozóknak? A biztosítás időtartama • Kinek jár táppénz? Egy bedolgozó olvasónk a bedolgozás megszűnését köve­tően keresőképtelenné vált, de hosszabb ideig biztosítási ideje volt. Nem tudja, kaphat-e táp­pénzt. Másik olvasónk munkavi­szonya megszűnt, két nap múlva lett beteg, és olyan fel­világosítást kapott, hogy nem jogosult a táppénzre. Olvasóink tőlünk kérdezik, kaphatnak-e táppénzt, mi a jogi helyzet ügyükben. Mivel több olvasónkat érint ez a kérdés, összefoglaltan adjuk meg a választ. Táppénz annak a biztosítottnak, illető­leg a társadalombiztosítás va­lamennyi ellátására jogosult­nak akkor jár, ha a biztosítá­sának tartama alatt vagy biz­tosításának megszűnését köve­tő első vagy második napon válik keresőképtelenné. Annak, aki a biztosítása megszűnését követő második napon túl, de még 15 napon belül válik keresőképtelenné, mint D. J.-né például, abban az esetben jár táppénz, ha legalább 180 napon át meg­szakítás nélkül biztosított volt. A biztosítás megszűnését követő első és második, ille­tőleg 15. nap számításánál minden naptári napot, tehát a vasárnapot, illetőleg a heti pi­henő- és munkaszüneti napot is figyelembe kell venni. A biztosítás akkor áll fenn meg­szakítás nélkül, ha abban a heti pihenőnap és a munka­szüneti nap kivételével egy­napi megszakítás sincs. Meg­szakítás nélkülinek számít például az a munkaviszony, amely szombati nappal meg­szűnt ugyan, de a dolgozónak hétfőtől már új munkaviszo­nya kezdődik. Nem számít megszakításnak a xokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának az ide­je, valamint a beldolgozói jog­viszonynak az a tartama, amely alatt a biztosítás nem állott fenn. A bedolgozónál a biztosítás a munkába lépés napjától a bedolgozói jogvi­szony megszűnéséig terjedő időszak alatt azokban a hó­napokban, illetőleg azokon a napokon áll fenn, amelyekre a bedolgozók keresete a havi 500, illetőleg a napi 20 forin­tot eléri, továbbá azokon a napokon, amelyeken a munkát igazoltan nem végzi el, ha en­nek az időnek a kezdetekor biztosított volt. A munkába lépés napiának az a nap szá­mít, amelyen a bedolgozó a kiadott anyagot első ízben át­vette. Igazoltan nem végez munkát az a bedolgozó, aki keresőképtelen, legfeljebb azonban az elő-mények figye­lembevételével — a kereső­képtelenség első napjától szá­mított egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén két évig, aki terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, vagy az előírt biztosítási idő esetén terhességi-gyermekágyi segélyt j kapna, aki baleseti táppénzben | részesül, aki háromévesnél fiatalabb gyermekének gon­dozása vagy 10 évesnél fiata­labb beteg gyermekének ápo­lása miatt nem dolgozik, aki szabadságra jogosultság hiá­nyában, a munka alól legfel­jebb hétheti időre mentesítést kap, aki népi ülnöki tenni­valókat lát el, aki katonai szolgálatot teljesít, aki rajta kívül eső okból (anyaghiány, előkészület stb.) nem dolgo­zik. Ha a bedolgozó rajta kí­vül eső okból nem végez mun­kát, a biztosítás esetenként legfeljebb 30 napig áll fenn. Minthogy több olvasónkat érint a bedolgozói viszony, ezért közöljük velük, hogy a 17/1975. MT-nek az 52/1979. (XII. 30.) MT. számú rendelet 1. §-a, továbbá a 3/1975. (VI. 14.) SZOT 2. §-ának az 1/1980. 1/30. SZOT sz. szabályzat 1. §-ával módosított rendelkezé­se az, amelyek fentieket sza­bályozzák. E rövid kitérő után vissza­térünk ismét arra az eredeti kérdésre, amelyet több olva­sónk felvetett és szintén a be­dolgozókat érinti. Az a bedolgozó, akinek a biztosítása megszűnt, ha az ezt követő 15 napon belül, de még a bedolgozói jogviszony fennállása alatt keresőképte­lenné válik, táppénzre 180 na­pi megszakítás nélküli bizto­sítási idő hiányában is jogo­sult. Példa erre P. Z. olvasónk esete, ö bedolgozó és 1982. jú­lius 1-től e hónap végéig biz­tosított. Október hónapban sa­ját hibájából munkát nem fog végezni. Bedolgozói jogviszo­nya azonban ez alatt is fenn­áll, mint ahogy közölték vele, bár úgy tűnik, betegsége miatt ez év októberétől, már nem tudja ellátni a munkát, és betegállományba megy, vagyis keresőképtelenné vált. Táppénzre annak ellenére jo­gosult lesz, hogy nincs 180 megszakítás nélküli biztosítá­si ideje. Az előzetes 180 napi meg­szakítás nélküli biztosítás hiá­nyában is jár a táppénz an­nak, aki a biztosítása meg­szűnését követően baleseti táppénzben vagy terhességi— gyermekágyi segélyben része­sült, ha annak megszűnését követő napon válik kereső- képtelenné. Javasoljuk az ér­dekelteknek, olvassák el az ezzel kapcsolatos, 1975. évi II. törvényt, és a 17/1975. (VI. 14.) Tíz NAP I MT. számú rendelet 15. és 31. §-át • Mennyi időre jár táppénz? Több olvasónk vitatja, hogy rosszul számították ki a táp­pénzét. Táppénz a keresőképtelen­ség tartamára, legfeljebb azonban egy, gümőkóros meg­betegedés esetén két éven át jár. Ennél rövidebb ideig jár táppénz az egyévesnél fiata­labb gyermek szoptatása, ille­tőleg ápolása címén, a gyer­mek egyéves koráig. Az egy­évesnél idősebb, de három­évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén, évenként és gyermekenként 60 napon át, 3 évesnél idősebb, de 6 éves­nél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyerme­kenként 30, egyedülállónak 60 napon át, 14 évesnél fia­talabb vörhenyes gyermek otthoni ápolása címén és ese­tenként legfeljebb huszonkét napon át. Az, aki keresőkép­telenségét megelőzően egy, gömőkóros megbetegedés ese­téi két évnél, illetőleg a fel­sorolt jogosultsági időtarta­moknál rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táp­pénzt csak a folyamatos bizto­sításának megfelelő időn át kaphat. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban harminc napnál hosszabt) megszakítás nincs. E harminc napba nem számít be a kere­sőképtelenség, a terhességi­gyermekágyi segély, a gyer­mekgondozási segély, a rok­kantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az átme­neti segély, a rendszeres szo­ciális járadék folyósításának ideje, továbbá a bedolgozói jogviszonynak az időtartama, amely alatt a biztosítás nem állott fenn. A folyamatos biztosítás tar­tamának a megállapításánál biztosítási időként kell figye­lembe venni a katonai szolgá­lati idejét, továbbá azt az időt is, amelyre a dolgozó kisiparosként, magánkereske­dőként, gazdasági munkakö­zösség, ipari és szolgáltató szakcsoport tagjaként társada­lombiztosítási járulékot fize­tett, vagy keresőképtelenség gél járó betegsége, valamint szülése miatt a járulék fizeté­se alól mentesült. Akit ez részletesebben érdekel, az az előbb említetteket olvassa el az 1975. évi II. törvényben illetve a 17/1975. (VI. 14.) MT sz. rendeletnek az 51/1981 (X. 27.) MT. -. rendelet 6 §-ával megállapított 18. §-át. é~. még ehhez tanulmánvozza át a 3/1875. (VI. 14.) SZOT- szabályzat 11. §-át. Dr. M. J. i Rendeletéiből! Az üzemi étkeztetésről és az étkeztetési nyersanyagnorma egységesítéséről a kivitelező építőiparban tárgyú 15/1977. (II. 27.) ÉVM—Mü.M.—PM számú együttes rendelet módosításá­ról a 16/1982.UX. 15.) ÉVM— PM. számú rendelet intéz­kedik. (Magyar Közlöny 56. száma). A kényszervágás céljára vagy kényszervágott állapot­ban átadott állatok átvételi áráról és annak elszámolásáról szóló 7/1977. (11.19.) MÉM—ÁH. számú módosításáról kiadott 17/1982. (IX. 15.) MÉM—ÁH. sz. rendeletet ugyanebben a hi­vatalos lapban találják meg az érdekeltek. A gazdaságos anyagfelhasz­nálásnak és a technológiák korszerűsítésének programjá­ról rendelkezik, a gazdálkodó szervek feladatait az 1032/1982. Mt. h. sz. határo­zat 7. pontja tartalmazza. A határozatot az érintett szerve­zeteknek már 1982. aug. 1 napjától kell alkalmazniuk. Legfelsőbb Bíróság Egy kilakoltatás A bíróság egy tisztviselőt a jogtalanul elfoglalt lakás el­hagyására kötelezett. Az íté­letnek azonban az illető nem tett eleget, mire a tanács ér­tesítette: kiköltöztetésére vég­rehajtást tűzött ki, a megálla­pított napon tartózkodjék ott­hon, ha pedig nem jelenik meg, a határozatot távollété­ben is foganatosítják. A tiszt­viselő két héttel később bead­ványban kérte, a kilakoltatást halasszák el, mert külföldre utazik. A tanács azonban en­nek a kérésnek nem tett ele­get. A végrehajtás megtör­tént. A lakásban talált ér­tékekről jegyzőkönyvet ké­szítettek, amelyet a házfel­ügyelő és két tanú aláírt, majd az ingóságokat egy másik ház­ban levő pincehelyiségbe vit­ték. Több, mint fél évvel később, a tisztviselő jelentkezett, hogy ingóságait elszállítsa. A rak­tárban azonban kiderült, hogy több bútor és ruhanemű hiányzik. Ezért a tanács ellen kártérítési pert indított. A keresettel szemben a ta nács azzal védekezett, hogy a tisztviselő az ingóságait több szőri felszólítás ellenére sem vitte el, így a kár keletkezésé ben maga is közreműködött Az ügy végső fokon a Legfel sőbb Bíróságon dőlt le, amely a tanácsot a jegyzőkönyv sze rint hiányzó dolgok ellenérté kének megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a kár nem azért keletkezett, mert a tisztviselő az ingóságok elvitelével késedelmeskedett, hanem azért, mert azok egy része elveszett. Ennek pedig az az oka, hogy a pince megfele lő őrzéséről nem gondoskod tak. H. E. A szocialista állammal és annak intézményrendszerével együtt Magyarországon kiala­kult és megszilárdult ennek a társadalomnak a jogrendszere is. Mégpedig úgy érkezett el jelenlegi állapotába, hogy az állammal, a társadalommal együtt változott, fejlődött — olykor dinamikusabban, olykor kissé visszafogottabban. De végig egyértelműen a szocia­lizmus útját járva. Nem volt persze könnyű en­nek a szocialista jogrendszer­nek a kialakítása. Sok konkrét kérdésben nem volt kész re­cept arra, hogy egy adott té­mát hogyan szabályozzunk, milyen paragrafusokat, köve­telményeket fogalmozzunk meg az állampolgárokkal szemben. Nemegyszer felütötték a fejü­ket a különféle rendelkezések között bizonyos bürokratikus jelenségek, amelyek — mint ezt ma már jól tudjuk —, a szocializmus körülményei kö­zött sem szűnnek meg önma- güktól. Szembe kellett — és kell ma is — szállni a túl­szabályozást törekvésekkel. amelyek minden társadalmi gond megoldását a paragrafu­soktól. a tiltásoktól és paran­csoktól. , vagyis az adminiszt­ratív eszközöktől várják. Ma már arról adhatunk szá­mot, hogy szocialista társadat­Az állam szabályozott rendje munknak fejlett, sok tekintet­ben nemzetközileg is elismert jogrendszere van. Olyan tör­vények, rendeletek születtek, amelyek méltóképpen dekla­rálják eddigi eredményeinket és megfelelő jogi kereteket biztosítanak társadalmunk to­vábbi fejlődésének. Az adásvételtől az öröklésig életünk szinte minden terüle­tét érinti a polgári jog, amely­nek első átfogó szocialista tör­vénykönyvét 1959-ben alkotta meg az országgyűlés. Két év múlva, 1961-ben iktatták az ország törvénytárába az új 3üntető Törvénykönyvet. A hatvanas évek elejére tehát gyakorlatilag egész magas szintű joganyagunk megújult, a dinamikus fejlődés előtt álló szocialista társadalom követel­ményeihez igazodott. Az elmúlt negyedszázad má­sik számottevő jogszabályal­kotási hulláma a hetvenes években bontakozott ki. Fel kellett ismernünk, hogy a szo­cialista jogban sincsenek egy­szer s mindenkorra adott, örökérvényű paragrafusok, hogy törvényeinknek igazod­niuk kell az élet új követel­ményeihez, s egyben megfele­lőbb kereteket kell biztosíta­niuk a társadalom további fej­lődéséhez. Sok fontos erényét említ­hetnénk még szocialista jog­rendszerünknek, amit azonban ezek ellenére sem tekinthe­tünk tökéletesnek. Különösen az alacsonyabb szintű jog­anyagban; a miniszteri rende­letek, utasítások, különféle körlevelek terén lenne indo­kolt a rendteremtés: itt még mindig sok a felesleges, bü­rokratikus, olykor egymásnak is ellentmondó paragrafus. De szükséges továbbfejleszteni az állami életre, ezen belül külö­nösen a közigazgatásra vonat­kozó rendelkezéseket, ahol a fő cél az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése. Jelentős fel­adatok állnak a gazdasági jog­alkotás előtt is; felül kell vizs­gálni a jelenlegi döntési és fe­lelősségi rendszert, meg kell teremteni — ez a folyamat már el is kezdődött — a vál­tozó gazdasági követelmények­hez gyorsan igazodni tudó ru­galmasabb szervezeti kerete­ket. Szocialista jogfejlődésünk­nek elvi irányt mutat, meg­bízható, tartós kereteket szab a párt politikája, amely sze rint a fő feladat most a fej lett szocialista társadalom épí téséhez szükséges jogi feltété lek megteremtése. A politika alapvető követelménye, hogy jogi szabályozás a társadalom döntő többségének akaratát, véleményét fogalmazza meg, foglalja paragrafusokba. En nek az elvi követelménynek gyakorlati megnyilvánulása az az immár két évtizedes gya korlat — ami azonban különö' sen a hetvenes években vált általánossá —, hogy a fonto sabb törvénytervezeteket azok parlamenti megtárgyalása és elfogadása előtt széles >'örű társadalmi vitára bocsátják. A Hazafias Népfront áitai szervezett lakossági fórumo­kon már eddig is igen sokan mondtak véleményt, tettek észrevételeket. Ezek nyomán több törvénytervezet az erede tihez képest igencsak módost tott formában került legfőbb törvényhozó testületünk elé, ami megbízhatóan jelzi, hogy az emberek többsége egyre in kább magáénak érzi szocialis­ta törvényeinket D. A. RA D TÓFIGYELO A PRESSZÓBAN. Ritkán hallható, kiválóan szerkesztett életképet hallottunk a rádió ötödik sebesség című hétfői műsorában. Hogy miért éppen itt. s miért éppen a fiatalok­nak szóló magazin lepett meg bennünket ezzel a pár percnyi, mégis elgondolkodtató doku­mentummal, azon most alig- alig érdemes töprengeni. A jó alkotások, a jó műsorok saját­ja, hogy nem csak rétegekhez, korosztályokhoz szólnak. A többihöz hasonlatos, má­sodosztályú besorolású, s má­sodrendű életvitelt példázó szórakozóhelyen éppúgy meg­találhatók a nemesebb időtöl­tés iránt nem vonzódó, vagy éppen fedéllel nem rendelke­ző szerelmespárok, a magá­nyosságra s társakra egyszer­re vágyó csodabogarak, az agyonhajszolt és céltalan pin­cér, az évtizedek óta a jó szó­ra, a törzsvendég becsületére vágyó idősebb, s az öreg höl­gyek kegyeiből élő fiatalabb urak. E riportfüzér számomra el­sősorban mégsem az önma­gi kban is érdekes, telitalá­latként ható portrék miatt ma­rad emlékezetes, hanem mert sikerült meggyőzően bizonyí­tani ennek a presszós életfor­mának a kilátástalanságát. Fel­tárni életünknek egy olyan szeletét, amelyet ha nem is mindig kávé vagy konyak mel­lett. de hiábavalóan, céltala­nul vesztegetünk el. LÁTOGATÓBAN. Ajándék­műsor beteg gyermekeknek. Magamról tudom, ha cseme­téim közül valamelyik egy alattomos nátha, hascsikarás. vagy hasonló ok miatt ágynak esik, minden korábbi, s hely- lyel-közzel következetesen megvalósított nevelési elvet azonnal felejtek. S mert a gye­rek csak megfázott, s nem esett a fejére, azonnal követe­lődző, zsarnok, kényes, türel­metlen, feleselős lesz. Keresztes Ágnes és Havrela Erzsébet ajándékműsora egy még nehezebben kezelhető, magányos, többé-kevéssé meg­keseredett közönségnek szól. Cukorbeteg és lábatörött, aszt­más, vagy más kórral küszkö­dő gyerekeknek — s ha nem csalódom — szüleiknek. Az előbbieknek segít elvisel­ni, megkönnyíteni a magá­nyosságot, leküzdeni a más­ságot ... Olyan programot, el­foglaltságot kínál, ami nem csak a betegség legyőzéséhez nyújt segítséget, de arra biz­tatja a gyerekeket, hogy ma­guk keressék meg az utat, amely visszavezet az egészsé­ges közönséghez. Ami pedig a szülőket illeti, nekik azért segít ez a műsor, mert példáját adja, hogyan szolgálhatják legjobban gyer­mekünk lelki és testi gyógyulá­sát. ISKOLARADíÓ. Túl a tan­köteles korosztályon csak ak­kor hallgatunk oktatást segítő műsort, ha véletlenül, akara­tunktól függetlenül talál rá a keresőgomb. S ha már ott va­gyunk, csak akkor nem csa­varjuk tovább, ha a szerkesz­tő, a műsorkészítő ügyessége miatt nem nyilvánvaló a di­daktikus célzat. Amit hallunk egyáltalán nem hasonlít valamely iskolai órá­hoz, hanem önmagában is ér­dekes, tartalmas, a fantáziát megmozgató összeállítás. Ha nem tévedek tehát, mint iskolarádiós növendékek, mi felnőttek is olyanok vagyunk, mint a gyerekek. Ennek a „csak az iskolát ne emleges­sék" jelszónak tudatában van Veres István, aki A hűség négylábú szobra címmel készí­tett igazán az URH-adón su­gárzott kedvemre való műsort. Jack London révén az Iror dalom, a hazai szakemberek élvezetes — gyerekeknek szó­ló — kiselőadásaival a bioló­gia, s több más tudomány kért részt az ismeretterjesztésből. Sok mindent megtudtam ma­gam is négylábú barátaink természetrajzáról. A legjobban mégis ama mögöttes szándék megvalósulásának örülök, mely azt bizonyította a gyerekek­nek: a tudomány nem unal­mas betűtenger, hanem sok­kal inkább véget nem érő ka­land, izgalmas felfedezések so­ra. Csulák András MOZIMŰSOR SZEPTEMBER 30-TÖL OKTÓBER 6-IG ABONY 30—3: Dögkeselyű* 2—3: Vük (du.) 4—5: Én és Caterina BUDAÖRS 30—1: Egy zseni, két haver, egy balek 2—3: A vőlegény 4—5: Szicíliai védelem CEGLÉD, Kamaraterem 30—6: A rögbi és a lányok (du.) Zsaru vagy csirkefogó? CEGLÉD, Szabadság 30—3: Rohanj velem (du.) Pucéran és szabadon* (este) 4—6: Az összekötő jönni fog (du.) Skalpvadászok* (este) DA3AS 30—2: Meztelenek és bolondok* 2— 3: Hugó. a víziló (du.) 3— 4: Nyolcvan huszár I—II. DUNAHARASZTI 30—3: A seriff és az Idegenek 4— 5: ördögbarlang DUNAKESZI, József Attila 30: A Keresztapa I—II.** 3: Fél ház vőlegény nélkül 4: Óvakodj a törpétől** 6: Ruszlán és Ludmilla I—II. DUNAKESZI, Vörös Csillag 30—3: A karatéző Cobra 2—3: Az emír kincse (du.) 4—5: Mennyei napok ÉRD 30—1: A kölcsönkért gyufa 3: Egy zseni, két haver, egy balek 4—5: A seriff és az Idegenek FÓT 30—1: Ellopták Jupiter fenekét 2—3: Luxusbordély Párizsban** 3: Ludas Matyi (du.) 4—5: Tiizszekerek GÖDÖLLŐ 30—3: A vidéki iánv e^ete (du.) Vörös föld* (este) 4—6: Az egér és a macska (du.) Nyolcvan huszár I—II. GYAL 30—1: Nyolcvan huszár I—II. 2: Szerelemcsütörtök 2— 3: János vitéz (du.) 3— 5: Meztelenek és bolondok* MONOR 1—3: Én és Caterina 3— 3: A cárlánv és a hét dalia (du.) 4— 8: Dögkeselyű* NAGYKATA 30—3: Dögkeselyű* 2—3: Mese Szaltán cárról (du.) 4—5: Liliomfi NAGYKŐRÖS, Arany János 30—1: Rafferty és a lányok* 2—3: Katonadolog 4—6: Pucéran és szabadon* NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 30—3: Az összekötő jönni fog (este) 30—8: Alim és szamara (du.) 4—6: Allegro Barbaro* (este) PILISVORÖSVAR 30—1: Tűzszekerek 2—3: Nevem: Senki 4: A vágtató huszár­osztag I—II. POMAZ 30—3: Hárman a slamasztikáb&n 4: Apacsok RÁCKEVE 30—1: Nyolcvan huszár I—II. 2—3: Gyöngyvirágtól lombhullásig (du.) Szóljon a rock* (este) 4—5: Egy zeni, két haver, egy balek SZENTENDRE 30—3: A fekete paripa (du.) Detektív két tűz között* (este) 4—6: Start két keréken (du.> Vörös föld* (este) SZENTENDRE, Autós kertmozi 30—6: Végső visszaszámlálás SZIGETSZENTMIKLÓS 30—3: Földrengés Tokióban 2—3: ördögbarlang 4—5: Szóljon a rock* TAPIÓSZELE 30—2: Kéjutazás Las Palmasba 3: Liliomfi 4: Dögkeselyű* VÁC. Kurtúr 30—3: Csak semmi pánik, itt vagyok 4—6: A karatéző Cobra VAC. Madách Imre 1: Allegro Barbaro* 2: A vágv titokzatos tárgya** VECSÉS 1— 6: Ben Hur I—II. 2— 3: Fehérlófia (du.) • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom