Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-26 / 226. szám
M82. SZEPTEMBER 26., VASÁRNAP SCinőtlék s kinövik a régi kereteket A dombokra terül rá a falu ■». , pv • , A tervnek megfelelően, KgnsSEi a UontMO.jó ütcmben halad a MAv (Hl t*’VSüilllCaW« Kelenföldi pályaudvarának korszerűsítése. Készül az állomás lelke, az új Dominó 70 típusú biztosítóberendezés. Az állomás irányítóközpontjában már — szaknyelven — élesztik is a bonyolult szerkezetet. Sokoldalú szolgáltatás Tanácstalan kereskedőknek Az idén jelentősen megnőtt a Magyar Kereskedelmi Ka- mara'keretében működő Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Iroda szolgáltatásai iránt az igény. Az újonnan külkereskedelmi jogot kapott belföldi gazdálkodó szervezetek nem mindig rendelkeznek megfelelően felkészült jogász szakemberekkel. Ezért az indulásnál és a későbbiek során is hasznos tanácsokkal szolgál a Kamara. Az iroda a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos jogi kérdésekben külkereskedelmi szerződések elkészítéséhez szakértői véleményt ad, illetve jogviták esetén speciális szakvéleményt készít. Jogi kérdésekben bármely belföldi vagy külföldi bíróság, választott bíróság vagy hatóság előtt felkérés alapján képviseli megbízóját. Mind több esetben kérik ki az iroda szakembereinek véleményét akkor is, amikor az új vállalkozási formák célszerűségét, a megvalósítás és a működtetés lehetőségeit vizsgálják az érdekeltek. Hasznos szolgáltatást nyújt a jogi iroda szakkönyvtára és folyóiratgyűjteménye is. Pomáz nagyközséget a pilisi hegyek koszorúzzák, a Dera- patak völgyében, a régi esztergomi út menten nyúlik el főutcája. Nehány évtizeddel ezelőtt még szembetűnő volt, hogy mennyire keskeny a település. Ma már fülkúsztak a házak a medret őrző dombokra. Míg 1882-ben 3800, addig 1970-ben 8800, 1975-ben 11 800 lakosa volt, 1982. augusztus 31-én pedig már a lélekszám 15 300. A növekedés valamelyest lassult, de még mindig erőteljes. A nagyközség vezetői l!)9a-re 20 ezer, 1995-re 25 ezer lakossal számolnak. Polgár Tibor tanácselnök azt mondja, hogy a folyamat nem egészséges, de feltartóztathatatlan. pest—Szentendre vasútvonalat. A szőlőtermelésre alapozó kádármesterség, a kőbányából fejtett anyag megmunkálásából élő kőművesek és kőfaragók, bőrfeldolgozók meg a kerékgyártók jelentették a község iparát. A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár elődje az jjngarische Weberei AG, az UWAG 1924-ben alakult. A két világháború közötti idő- ben lassú, de folyamatos iparosodást és lélekszámnöveke- dést figyelhetünk meg. Utak találkozásánál Agglomerációs sors — mondhatja az olvasó. Pedig nem így van, mert a specifikumok melleit .sajátosságok is akadnak. Mindenekelőtt az olcsó és a jó HEV-közlekedés, a félórányi út Budapest centrumától, a hegyvidék közelsége teszi vonzóbbá más településektől. Nemrégen még áthaladt a falun a Buda—Szentendre útvonal, ide csatlakozik a Szentkeresztre, Esztergomba és Csobánkára, Pilisvörös- várra vezető aszfaltszalag is. S ha meggondoljuk, hogy az előbbi az ország egyik legszebb táján vezet az ősi királyvárosba, a másikat most építették motorversenyzésre, i« alkalmas pályává, hogy innen vezet az út Dobogókőre, megérthetjük: elképesztően nagy a község tranzitforgalma. A túristák alig állnak meg a faluban, mert a Pest megyei műemlékjegyzékben is csak nyolc álljt parancsoló objektumról esik szó. Pomáz fejlődésében döntő volt, hogy 1888. augusztus 17- én — ogy vágánnyal ugyan —, üzembe helyezték a BudaMinfha üzemi baleset történt vo?na Végzetes lett a feketefuvar Az a bizonyos nyári reggel aligha különbözött a többitől: a Volán gépkocsivezetői és rakodómunkásai megérkeztek a váci vasútállomásra, hogy az úgynevezett csonka vágányon álló vagonokból a nemrég érkezett szenet a ZIL-ekre rakják majd a gumigyárba szállítják. A forgalmistától átvették a szállítóleveleket, s aztán hozzáláttak a munkához. Senki sem gondolta, vagy sejtette még ekkor, hogy ez a nap, pontosabban ez a délelőtt tragikus eseménybe torkollik. Legkevésbé azok, akik néhány óra múlva a baleset részeseivé „válnak: Sárdi Károly gépkocsivezető s a vele fuvarozó Szunyogh János és Cimmer Mihály. Nem úgy s nem ott A rendőrség a balesetről a történtek után 4 és fél óra múlva értesült. A helyszínre érkező rendőr Sárdi Károlytól és Szunyogh Jánostól tudta meg, mi is történt társukkal, Cimmer Mihállyal. Mindketten idegesek voltak és feldúltak, Szunyogh több ízben sírva fakadt. Az elmondottak szerint a következő történt: az egyik vagont akarták kirakni, de mert nagyon meg volt tetézve szénnel, az ajtaját nem lehetett kinyitni, ezért Cimmer Mihály fellépett az ütközőre, hogy onnan felugorjon a szén tetejére. Lendületvétel közben azonban megcsúszott az olajos ütközőn, s lezuhant. Fejét súlyos sérülés érte, társai eszméletlenül szedték fel, majd beültetve az ott levő ZIL-be, Sárdi Károly a váci kórház ambulanciájára szállította. Cimmer Mihály időközben eszméletre tért, de állapota így is nagyon súlyosnak látszott, ezért a váci kórház átszállította a budapesti János Kórházba. Mindez történt június 30-án, a következő napokon a sebesült állnoo’a válságosra fordult, s hiába volt a műtéti beavatkozás, Cimmer Mihály július 3-án meghalt. A tragikus események nyomán a Volán t. számú vállalat 12-es üzemegysége is részletesen vizsgálta az üzemi baleset körülménveit. s voltaképpen igen hamar meg is állapították, hogy a történtekért a sérült a felelős, miután a munkavédelmi előírásokat nem tartotta be. Ez a megállapítás — mint később kiderült — tévesnek bizonyult. S a tévedés mögött egy csomó valótlan tény, hamis beállítás szerepelt. A baleset körülményeiről ugyanis hamarosan egészen más hírek kezdtek el terjedni; a szerencsétlenül járt ember munkatársai közül többen az állították, hogy nem úgy s nem ott történt a tragikus esemény, ahol s ahogyan részesei elmondták. A vállalat, miután a gyanús momentumokat fölfedezte, följelentést tett a váci rendőrkapitányságon, s a vizsgálat most már fényt derített a homályosnak tetsző ügyre. Azon a bizonyos napon Cim- mer Mihály szabadnapos lett volna. Mégis jött dolgozni, miután tudomást szerzett arról, hogy a vasútállomásra lengyel szén érkezett. Amikor megrakták a tehergépkocsit, s elindultak a gumigyár felé, Cimmer rávette a gépkocsi vezetőjét, hogy a rakományt Pencre vigyék, ahol van rá vevő. Sárdi Károly meglehetősen könnyen ráállt a fekete fuvarozásra. rakodótársa is nyugtatgatta, nem nagy ügy, máskor is csinált már ilyet, senki sem jött rá. s a gumigyár sem veszi észre, hiszen nem mérlegelik a beérkező szállítmányokat. csak a fordulók számát iegvzik. S beleegyezett az eltérítésbe a másik rakodó, Szu- nyogh János is. így aztán a 42 mázsányi szénnel hamarosan Pencre érkeztek, s egy magánház udvarán le is rakodtak. Hazudtak, hogy elkendőzzek Lebonyolítva az ügyletet, készültek az indulásra. Sárdi Károly ki akart állni az udvarról, de elsőre nem sikerült, a teherautó kerekei alá szénhalom került. A két rakodó -próbálta irányítani a kapu előtt állva. A gépkocsivezető újra gázt adott, a hátsó kerekek felfutottak a szénkupacra, a jármű kicsit oldalt dőlt, s a ZIL oldalának zárószerkezete (kapcsa) beleakadt a terasz egyik vasoszlopába, kitépte azt a betonból és Cimmer Mihály fejének csapta. A szerencsétlenül járt ember elveszítette az eszméletét, rakodótársa, Szunyogh János azonban vízzel és masszírozással magához térítette. BeI ültették vérző társukat a gép- I kocsi fülkéjébe, s ekkor talán még egyetlen céljuk és szándékuk volt, hogy mielőbb orvoshoz vagy kórházba jussanak! Cimmer azonban tiltakozott: jobban vagyok már, menjünk vissza a vasútállomásra ... nehogy kiderüljön a fekete fuvar. Mintha minden ott történt volna ... S a ZIL elhagyva Pencet, majd elhaladva Vácott a kórház előtt is a vasútállomásra robogott a súlyos sebesülttel. S még itt is telt az idő, a történtek résztvevői nem tudták mitévők legyenek, az odaérkező munkatársaknak is hazu- doztak, kitalálva a csúszós ütköző históriáját, mire megfogadták az egyik gépkocsivezető tanácsát, s a teherautóval kórházba szállították a sebesültet. S miután rriindez megtörtént, telefonáltak a rendőrségnek, s a kitalált történetet jegyzőkönyvbe mondták. Vcgül is ki a felelős? Az igazság, mint láttuk, végül igen hamar kiderült. S ekkor már sem Szunyogh, sem Sárdi nem próbált tagadni. Legfeljebb mentegetőzni, hogy Cimmernek anyagi gondjai voltak, s ezért álltak rá a oalul végződő feketefuvarra. A több mint hétezer forint értékű szén elsikkaszlásaban mindhárman érintettek voltak. A balesetén azonban Sárdi Károlynak egyedül kell vállalnia a felelősséget. A vizsgálat megállapította, hogy felelőtlenül járt el, amikor nem szállt ki a vezetőfülkéből, meggyőződni. mi akadályozza gépkocsiját a haladásban? S nem adott utasítást a rakodómunkásoknak, hogy tegyék szabaddá az utat. Arról nem is beszélve, hogy a történteket is közvetve ő idézte elő azzal, hogy nem tagadta meg a feketeakciót. S aztán — még mindig a felelősségnél tartva — társával. Szunyoghga! együtt nem intézkedett azonnal és megfelelő módon, a sebesült ellátásáról, késleltetve kórházba szállítását, majd félrevezette a vállalatot és a hatóságot is. A vizsgálat befejezése után az ügyet a rendőrség vádemelési javaslattal a Pest megyei Főügyészséghez továbbítja. Tamási István lg ínyek után futva Polgár Tibor tanácselnökkel és Balogh Gyulával, a község lelkes helytörténeti kutatójával arra a megállapításra jutunk, hogy Pomáz jelenlegi gondjai a gyors lélekszámnö- vekedésből fakadnak. Mert lehetetlen követni óvodákkal, iskolákkal, ABC-négyzetméte- rekkel, úttal, villannyal, járdával. vízvezetékkel, csatornával a község lakóházainak gyarapodását. Pomázon is felépült tavaly egy új iskola, most toklják négy tanteremmel, de három csoport így is a művelődési központba jár. Évente bővítik az óvodák befogadó képességét 30 fővel, 1975 óta, mégis hatvan gyerek kívülrekedt., Zsúfolt a bölcsőde is, tanítóhiány is van. pedig 10 szolgálati lakás épült a faluban. Az 1400 általános iskolai tanuló fele napközis, az új konyha már maximális terheléssel dolgozik. A község kulturális éle'ének meghatározója az új művelődési központ. Nehezen tartják fenn, a személyi feltételekkel is gond van, de mint Polgár Tibor mondja, lehetetlen volna anélkül egy sor dolog megoldása. A kereskedelmi ellátáson sokat segített az 1980-ban megnyitott új ABC. Bár ötezer ember él a lakótelepen sokan vásárolnak ezen a helyen, a falu más .részeiből érkezők is. A többi bolt hagyományos, az épületek régiek, zsúfoltak. A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Pest megyei Zöldért tartja fenn az üzleteket. A község vezetőinek a nyitvatarlás okozza a legtöbb fejfájást. Hétfőn délután például minden egység zárva van. A vállalatok a létszámgondokra hivatkoznak. A tanácsok erre nem lehetnek tekintettel, egyébként mindennel segítik a kereskedelmi dolgozódat, csak jöjjenek. Például biztosítják gyerekeiknek az óvodai és bölcsődei felvételt. Az alapellátás hiányos, a kenyér Tahitótfaluból érkezik, későn. Rosszul áll a község a szolgáltatásokkal is. Cipész, cserépkályhás, fodrász, több melegkonyhai vendégváró kellene. Sokat remélnek a HÉV- állomás közelében — sajnos, csigalassúsággal — épülő szolgáltatóháztól. Mimksalkalcm csak lenne — Naponta legalább hároirrj- ezren járnak dolgozni a fővárosba — saccolgatja a tanácselnök. Valóban, aki arra jár a HÉV-vel, tapasztalhatja, hogy Békásmegyerig zsúfolt, Po- rr.ázig tömött, azután félig üre> a szerelvény. — Pedig van iparunk, meditál tovább Polgár Tibor. Itt a Hazai Fésűsfonó ás Szövőgyár pomázi gyára, az írószer a Lakatosipari, a Háziipari é' Faipari Szövetkezet, a MÜÄR7 í'atalmas telepe, a Közép-Duna-menti Vízgazdálkodási Társulat. A Munkaterápiás Intézet mezőgazdasági nagyüzemnek számít, az Óbuda Termelőszövetkezet főágazata is e faluba települt. Aztán mintha csak megérezné. hogy mit akarok kérdez ni. váratlanul ezt mondja: — Nem lesz alvófalu Pomáz. Ügy Igyekszünk alakíta ni a dolgokat, hogy minden vonatkozásban kiszolgáljuk a lakosságot. Legalább úgy, mint az orvosi ellátással. Igaz, öt körzeti orvos dolgozik a községben, őket segíti négy fogorvos, és két gyermek- gyógyász szakember. Az utóbbi nem elég. Szervezik és építik az új komplex gyermekorvosi rendelőt, amely egyben a harmadik körzet központja lesz. Sorházas építkezés A VI. ötéves terv ideje alatt a község fejlesztésére fordítható összeg 47 millió. Ebből 7 és fél milliót visz el a célcsoportos lakásépítés, a többit a gyermekintézmények bővítésére, az új létesítményekre költik el. Kevés viszont az útjavításra és a villanyhálózat bővítésére a pénz. Az előbbire a lakosság társadalmi munka felajánlásait kívánják igénybe venni. Az elképzelés reális, mert ez év első felében 3 és fél millió forint értéket termeltek a pomáziak. — Nem sok — mondja az elnök, de a sajátosságokat figyelembe véve dicsérendő. Mert az ország minden részéből itt letelepedett embereknek idő kell ahhoz, hogy a községet a sajátjuknak érezzék. Óriási feladat hárul e folyamat erősítésében a Hazafias Népfrontra. Az asszimilációt evo-sftani akarjuk. A művelődési központ mögötti üres területet közművesítjük, utat építünk, kisajátítjuk. A jövőben sorházas, telepszerű építkezést indítunk, úgy tervezzük. hogy 3 ezer ember talál ott korszerű otthonra. Ez azonban még a jövő zenéje. A terv illeszkedik a távlati fejlesztési elképzeléshez. Vicsotka Mihály Vetélkedő A Siovietunió ma Dcnlő decemberben A közlekedési vállalatoknál ezekben a hetekben zajlanak a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, a Fáklya és a Lányok, Asszonyok szerkesztősége, valamint a Lapkiadó Vállalat magyar nyelvű, szovjet lapok olvasószolgálata által közösen meghirdetett A Szovjetunió ma című vetélkedő vállalati döntői. A vetélkedősorozaton csaknem 2000 brigád vesz részt. Az országos döntőre a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában december 15-én kerül sor. Avatás előtt Ifjúsága emlékmű Történelmi tanulság Szerdán délelőtt 11 órakor Budapesten, a XI. kerületi Kosztolányi Dezső téren felavatják a Magyar Ifjúság Szabadság Frontja harcainak és hősi halottainak emléket állító emlékművet. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kezdeményezésére hat budapesti egyetem szervező bizottságot hozott létre egy történelmi tanulmány elkészítésére. A tudományos munkában feltárják az egyetemisták és a hozzájuk csatlakozott ipari tanulók ellenállási tevékenységét. Az eddigi kutatások 29 hősi halott nevét derítették fel. Az ó emlékük előtt kíván tisztelegni az utókor Illés Gyula szobrászművész és Gulyás Zoltán építész kifejező erejű, a környezetbe nagyszerűen illeszkedő antifasiszta ifjúsági emlékművével. Hazai anyaggal Panelragasztú hazai anyagból Megkapta az alkalmassági bizonyítványt Megkapta a műszaki alkalmassági bizonyítványt az Építésügyi Minőségellenőrző Intézettől a panelragasztási technológia, amit a 43. számú Állami Építőipari Vállalat két mérnöke, Tóth Ferenc és Horváth László dolgozott ki. Az intézet sokféle próbának — teherviselési, törési, tűzállósági stb. — vetette alá a repedéseknél, töréseknél megra- gasztott paneleket és megállapította, hogy az eljárás jól vizsgázott, mert a ragasztás szilárdabb, mint maga az elem anyaga. Évente több millió forint értékű megtakarítással kecsegtet a módszer. Ennek révén néhányszáz forintos ráfordítással az elemtípustól függően 3000—31 000 forint értékű sérült panelt tesznek az ép termékekkel egyenértékűvé. Különösen előnyös, hogy a két komponensű ragasztóanyag hazai termék. A kötőanyagot nagy nyomással préselik a sérült panel repedéseibe egv kis, alig háromkilós berendezéssel. Ennélfogva ez a módszer arra is alkalmas, hogy az építkezéseken, a már beépített elemek sérüléseit is megbízhatóan orvosolja. Ginbank a tóban Kifoghatatisn szellemkl Növényevő halak génbankja alakult ki a Mecsek hegyei között fekvő Pécsi-tóban. Az ország legrégibb — tiszta vérben megőrzött — fehér amur és fehér busa törzse időről időre kapitális példányokkal ad hírt magáról. Nemrég szelektáló halászat s.orán 35 kilós busát emeltek ki a vízből, ás az amurfogás országos rekordját egv 23 kilós példánnyal ugyancsak a Pécsi-tó tartja. Ez a tó volt az országban az első horgászvíz, amelybe növényevő halakat telepítettek 1967-ben. Repülőgéppel 3000—3000 fehéramur- és fehérbusa-ivadékot hoztak a Szovjetunióból, s ez az eredeti törzs él ma is viszonylag háborítatlanul a tóban. A fehér amur növényi táplálékkal él, ezért is fogják növényi csalival, rendszerint kukoricával, a fehér busa pedig növényi planktont fogyaszt. A másfélkét deká.s halak súlya az elmúlt másfél évtized alatt ezerszeresére nőtt, jeléül annak, hogy tápanyagokban gazdag a tó. Szaporodni azonban nem kénesek, ahhoz ugyanis alacsony a víz hőfoka. A növényevő amur a tó horgászainak kedT veit hala: nagyszerű sporthal. harcos és kitartó. zsákmányul ejtése igazi horgászsiker. A busa viszont a tó szellemhala. Gyorsabban fejlődik, mint az amur, ezer meg ezer kilónyi lehet belőle a vízben, ám a horgászok számára elérhetetlen. Horogra nem akad. a háló elől elmenekül, nagy ritkán és csak véletlenül sikerül egy-egy példányt kifogni. A szakemberek véleménye szerint csupán a Pécsi-tó vizének teljes leeresztése esetén lehetne zsákmányul ejteni a busákat. arra viszont belátható időn bellii nem kerül cor. Érdekes halbiolóffiai meg- f'fvelésekre ad tehát alkalmat a tó eredeti növényevő haláúomá- nyának fejlődése, koruk és súlyuk további gyarapodása.
