Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-26 / 226. szám

M82. SZEPTEMBER 26., VASÁRNAP SCinőtlék s kinövik a régi kereteket A dombokra terül rá a falu ■». , pv • , A tervnek megfelelően, KgnsSEi a UontMO.jó ütcmben halad a MAv (Hl t*’VSüilllCaW« Kelenföldi pályaudvará­nak korszerűsítése. Készül az állomás lelke, az új Dominó 70 típusú biztosítóberendezés. Az állomás irányítóközpontjában már — szaknyelven — élesztik is a bonyolult szerkezetet. Sokoldalú szolgáltatás Tanácstalan kereskedőknek Az idén jelentősen megnőtt a Magyar Kereskedelmi Ka- mara'keretében működő Nem­zetközi Kereskedelmi Jogi Iro­da szolgáltatásai iránt az igény. Az újonnan külkeres­kedelmi jogot kapott belföldi gazdálkodó szervezetek nem mindig rendelkeznek megfele­lően felkészült jogász szakem­berekkel. Ezért az indulásnál és a későbbiek során is hasz­nos tanácsokkal szolgál a Ka­mara. Az iroda a nemzetközi ke­reskedelemmel kapcsolatos jogi kérdésekben külkereske­delmi szerződések elkészítésé­hez szakértői véleményt ad, illetve jogviták esetén speciá­lis szakvéleményt készít. Jogi kérdésekben bármely belföldi vagy külföldi bíróság, válasz­tott bíróság vagy hatóság előtt felkérés alapján képvi­seli megbízóját. Mind több esetben kérik ki az iroda szakembereinek vé­leményét akkor is, amikor az új vállalkozási formák célsze­rűségét, a megvalósítás és a működtetés lehetőségeit vizs­gálják az érdekeltek. Hasznos szolgáltatást nyújt a jogi iro­da szakkönyvtára és folyóirat­gyűjteménye is. Pomáz nagyközséget a pilisi hegyek koszorúzzák, a Dera- patak völgyében, a régi esztergomi út menten nyúlik el főutcája. Nehány évtizeddel ezelőtt még szembetűnő volt, hogy mennyire keskeny a település. Ma már fülkúsztak a házak a medret őrző dombokra. Míg 1882-ben 3800, addig 1970-ben 8800, 1975-ben 11 800 lakosa volt, 1982. augusztus 31-én pedig már a lélekszám 15 300. A növekedés valamelyest lassult, de még mindig erőteljes. A nagyközség vezetői l!)9a-re 20 ezer, 1995-re 25 ezer lakossal számolnak. Polgár Tibor tanácselnök azt mondja, hogy a folyamat nem egészséges, de feltartóztatha­tatlan. pest—Szentendre vasútvonalat. A szőlőtermelésre alapozó ká­dármesterség, a kőbányából fejtett anyag megmunkálásá­ból élő kőművesek és kőfara­gók, bőrfeldolgozók meg a ke­rékgyártók jelentették a köz­ség iparát. A Hazai Fésűsfo­nó és Szövőgyár elődje az jjngarische Weberei AG, az UWAG 1924-ben alakult. A két világháború közötti idő- ben lassú, de folyamatos ipa­rosodást és lélekszámnöveke- dést figyelhetünk meg. Utak találkozásánál Agglomerációs sors — mondhatja az olvasó. Pedig nem így van, mert a specifi­kumok melleit .sajátosságok is akadnak. Mindenekelőtt az olcsó és a jó HEV-közlekedés, a félórányi út Budapest cent­rumától, a hegyvidék közelsé­ge teszi vonzóbbá más telepü­lésektől. Nemrégen még átha­ladt a falun a Buda—Szent­endre útvonal, ide csatlakozik a Szentkeresztre, Esztergom­ba és Csobánkára, Pilisvörös- várra vezető aszfaltszalag is. S ha meggondoljuk, hogy az előbbi az ország egyik leg­szebb táján vezet az ősi ki­rályvárosba, a másikat most építették motorversenyzésre, i« alkalmas pályává, hogy innen vezet az út Dobogókőre, meg­érthetjük: elképesztően nagy a község tranzitforgalma. A tú­risták alig állnak meg a falu­ban, mert a Pest megyei mű­emlékjegyzékben is csak nyolc álljt parancsoló objektumról esik szó. Pomáz fejlődésében döntő volt, hogy 1888. augusztus 17- én — ogy vágánnyal ugyan —, üzembe helyezték a Buda­Minfha üzemi baleset történt vo?na Végzetes lett a feketefuvar Az a bizonyos nyári reggel aligha különbözött a többitől: a Volán gépkocsivezetői és ra­kodómunkásai megérkeztek a váci vasútállomásra, hogy az úgynevezett csonka vágányon álló vagonokból a nemrég ér­kezett szenet a ZIL-ekre rak­ják majd a gumigyárba szál­lítják. A forgalmistától átvet­ték a szállítóleveleket, s aztán hozzáláttak a munkához. Senki sem gondolta, vagy sejtette még ekkor, hogy ez a nap, pontosabban ez a délelőtt tragikus eseménybe torkollik. Legkevésbé azok, akik néhány óra múlva a baleset részeseivé „válnak: Sárdi Károly gépko­csivezető s a vele fuvarozó Szunyogh János és Cimmer Mihály. Nem úgy s nem ott A rendőrség a balesetről a történtek után 4 és fél óra múlva értesült. A helyszínre érkező rendőr Sárdi Károlytól és Szunyogh Jánostól tudta meg, mi is történt társukkal, Cimmer Mihállyal. Mindket­ten idegesek voltak és feldúl­tak, Szunyogh több ízben sír­va fakadt. Az elmondottak szerint a következő történt: az egyik vagont akarták kirakni, de mert nagyon meg volt tetézve szénnel, az ajtaját nem lehe­tett kinyitni, ezért Cimmer Mihály fellépett az ütközőre, hogy onnan felugorjon a szén tetejére. Lendületvétel közben azonban megcsúszott az ola­jos ütközőn, s lezuhant. Fejét súlyos sérülés érte, társai esz­méletlenül szedték fel, majd beültetve az ott levő ZIL-be, Sárdi Károly a váci kórház ambulanciájára szállította. Cimmer Mihály időközben eszméletre tért, de állapota így is nagyon súlyosnak lát­szott, ezért a váci kórház át­szállította a budapesti János Kórházba. Mindez történt június 30-án, a következő napokon a sebe­sült állnoo’a válságosra for­dult, s hiába volt a műtéti be­avatkozás, Cimmer Mihály jú­lius 3-án meghalt. A tragikus események nyo­mán a Volán t. számú válla­lat 12-es üzemegysége is rész­letesen vizsgálta az üzemi bal­eset körülménveit. s voltakép­pen igen hamar meg is álla­pították, hogy a történtekért a sérült a felelős, miután a munkavédelmi előírásokat nem tartotta be. Ez a megállapítás — mint később kiderült — tévesnek bizonyult. S a tévedés mögött egy csomó valótlan tény, ha­mis beállítás szerepelt. A bal­eset körülményeiről ugyanis hamarosan egészen más hírek kezdtek el terjedni; a szeren­csétlenül járt ember munka­társai közül többen az állítot­ták, hogy nem úgy s nem ott történt a tragikus esemény, ahol s ahogyan részesei el­mondták. A vállalat, miután a gyanús momentumokat fölfe­dezte, följelentést tett a váci rendőrkapitányságon, s a vizs­gálat most már fényt derített a homályosnak tetsző ügyre. Azon a bizonyos napon Cim- mer Mihály szabadnapos lett volna. Mégis jött dolgozni, miután tudomást szerzett ar­ról, hogy a vasútállomásra lengyel szén érkezett. Amikor megrakták a tehergépkocsit, s elindultak a gumigyár felé, Cimmer rávette a gépkocsi ve­zetőjét, hogy a rakományt Pencre vigyék, ahol van rá ve­vő. Sárdi Károly meglehetősen könnyen ráállt a fekete fuva­rozásra. rakodótársa is nyug­tatgatta, nem nagy ügy, más­kor is csinált már ilyet, senki sem jött rá. s a gumigyár sem veszi észre, hiszen nem mérle­gelik a beérkező szállítmányo­kat. csak a fordulók számát iegvzik. S beleegyezett az el­térítésbe a másik rakodó, Szu- nyogh János is. így aztán a 42 mázsányi szénnel hamarosan Pencre érkeztek, s egy ma­gánház udvarán le is rakod­tak. Hazudtak, hogy elkendőzzek Lebonyolítva az ügyletet, készültek az indulásra. Sárdi Károly ki akart állni az ud­varról, de elsőre nem sikerült, a teherautó kerekei alá szén­halom került. A két rakodó -próbálta irányítani a kapu előtt állva. A gépkocsivezető újra gázt adott, a hátsó kere­kek felfutottak a szénkupacra, a jármű kicsit oldalt dőlt, s a ZIL oldalának zárószerkeze­te (kapcsa) beleakadt a terasz egyik vasoszlopába, kitépte azt a betonból és Cimmer Mihály fejének csapta. A szerencsétlenül járt em­ber elveszítette az eszméletét, rakodótársa, Szunyogh János azonban vízzel és masszíro­zással magához térítette. Be­I ültették vérző társukat a gép- I kocsi fülkéjébe, s ekkor talán még egyetlen céljuk és szán­dékuk volt, hogy mielőbb or­voshoz vagy kórházba jussa­nak! Cimmer azonban tiltako­zott: jobban vagyok már, menjünk vissza a vasútállo­másra ... nehogy kiderüljön a fekete fuvar. Mintha minden ott történt volna ... S a ZIL elhagyva Pencet, majd elhaladva Vácott a kór­ház előtt is a vasútállomásra robogott a súlyos sebesülttel. S még itt is telt az idő, a tör­téntek résztvevői nem tudták mitévők legyenek, az odaérke­ző munkatársaknak is hazu- doztak, kitalálva a csúszós üt­köző históriáját, mire megfo­gadták az egyik gépkocsiveze­tő tanácsát, s a teherautóval kórházba szállították a sebe­sültet. S miután rriindez megtör­tént, telefonáltak a rendőrség­nek, s a kitalált történetet jegyzőkönyvbe mondták. Vcgül is ki a felelős? Az igazság, mint láttuk, vé­gül igen hamar kiderült. S ek­kor már sem Szunyogh, sem Sárdi nem próbált tagadni. Legfeljebb mentegetőzni, hogy Cimmernek anyagi gondjai voltak, s ezért álltak rá a oalul végződő feketefuvarra. A több mint hétezer forint értékű szén elsikkaszlásaban mindhárman érintettek voltak. A balesetén azonban Sárdi Károlynak egyedül kell vállal­nia a felelősséget. A vizsgálat megállapította, hogy felelőtle­nül járt el, amikor nem szállt ki a vezetőfülkéből, meggyő­ződni. mi akadályozza gépko­csiját a haladásban? S nem adott utasítást a rakodómun­kásoknak, hogy tegyék sza­baddá az utat. Arról nem is beszélve, hogy a történteket is közvetve ő idézte elő azzal, hogy nem tagadta meg a fe­keteakciót. S aztán — még mindig a felelősségnél tartva — társával. Szunyoghga! együtt nem intézkedett azon­nal és megfelelő módon, a se­besült ellátásáról, késleltetve kórházba szállítását, majd fél­revezette a vállalatot és a ha­tóságot is. A vizsgálat befejezése után az ügyet a rendőrség vádeme­lési javaslattal a Pest megyei Főügyészséghez továbbítja. Tamási István lg ínyek után futva Polgár Tibor tanácselnökkel és Balogh Gyulával, a község lelkes helytörténeti kutatójá­val arra a megállapításra ju­tunk, hogy Pomáz jelenlegi gondjai a gyors lélekszámnö- vekedésből fakadnak. Mert le­hetetlen követni óvodákkal, is­kolákkal, ABC-négyzetméte- rekkel, úttal, villannyal, jár­dával. vízvezetékkel, csatorná­val a község lakóházainak gya­rapodását. Pomázon is fel­épült tavaly egy új iskola, most toklják négy tanterem­mel, de három csoport így is a művelődési központba jár. Évente bővítik az óvodák be­fogadó képességét 30 fővel, 1975 óta, mégis hatvan gyerek kívülrekedt., Zsúfolt a böl­csőde is, tanítóhiány is van. pedig 10 szolgálati lakás épült a faluban. Az 1400 általános iskolai tanuló fele napközis, az új konyha már maximális ter­heléssel dolgozik. A község kulturális éle'ének meghatáro­zója az új művelődési központ. Nehezen tartják fenn, a sze­mélyi feltételekkel is gond van, de mint Polgár Tibor mondja, lehetetlen volna anélkül egy sor dolog megoldása. A kereskedelmi ellátáson so­kat segített az 1980-ban meg­nyitott új ABC. Bár ötezer ember él a lakótelepen sokan vásárolnak ezen a helyen, a falu más .részeiből érkezők is. A többi bolt hagyományos, az épületek régiek, zsúfoltak. A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Pest megyei Zöldért tartja fenn az üzleteket. A község vezetőinek a nyitvatarlás okoz­za a legtöbb fejfájást. Hétfőn délután például minden egység zárva van. A vállalatok a lét­számgondokra hivatkoznak. A tanácsok erre nem lehetnek te­kintettel, egyébként minden­nel segítik a kereskedelmi dolgozódat, csak jöjjenek. Pél­dául biztosítják gyerekeiknek az óvodai és bölcsődei felvé­telt. Az alapellátás hiányos, a kenyér Tahitótfaluból érkezik, későn. Rosszul áll a község a szolgáltatásokkal is. Cipész, cserépkályhás, fodrász, több melegkonyhai vendégváró kel­lene. Sokat remélnek a HÉV- állomás közelében — sajnos, csigalassúsággal — épülő szol­gáltatóháztól. Mimksalkalcm csak lenne — Naponta legalább hároirrj- ezren járnak dolgozni a fővá­rosba — saccolgatja a tanács­elnök. Valóban, aki arra jár a HÉV-vel, tapasztalhatja, hogy Békásmegyerig zsúfolt, Po- rr.ázig tömött, azután félig üre> a szerelvény. — Pedig van iparunk, me­ditál tovább Polgár Tibor. Itt a Hazai Fésűsfonó ás Szövő­gyár pomázi gyára, az írószer a Lakatosipari, a Háziipari é' Faipari Szövetkezet, a MÜÄR7 í'atalmas telepe, a Közép-Du­na-menti Vízgazdálkodási Tár­sulat. A Munkaterápiás Inté­zet mezőgazdasági nagyüzem­nek számít, az Óbuda Ter­melőszövetkezet főágazata is e faluba települt. Aztán mintha csak megérez­né. hogy mit akarok kérdez ni. váratlanul ezt mondja: — Nem lesz alvófalu Po­máz. Ügy Igyekszünk alakíta ni a dolgokat, hogy minden vonatkozásban kiszolgáljuk a lakosságot. Legalább úgy, mint az orvosi ellátással. Igaz, öt körzeti orvos dolgo­zik a községben, őket segíti négy fogorvos, és két gyermek- gyógyász szakember. Az utób­bi nem elég. Szervezik és épí­tik az új komplex gyermekor­vosi rendelőt, amely egyben a harmadik körzet központja lesz. Sorházas építkezés A VI. ötéves terv ideje alatt a község fejlesztésére fordítha­tó összeg 47 millió. Ebből 7 és fél milliót visz el a célcsopor­tos lakásépítés, a többit a gyermekintézmények bővítésé­re, az új létesítményekre köl­tik el. Kevés viszont az útja­vításra és a villanyhálózat bő­vítésére a pénz. Az előbbire a lakosság társadalmi munka felajánlásait kívánják igénybe venni. Az elképzelés reális, mert ez év első felében 3 és fél millió forint értéket ter­meltek a pomáziak. — Nem sok — mondja az elnök, de a sajátosságokat fi­gyelembe véve dicsérendő. Mert az ország minden részé­ből itt letelepedett embereknek idő kell ahhoz, hogy a közsé­get a sajátjuknak érezzék. Óriási feladat hárul e folya­mat erősítésében a Hazafias Népfrontra. Az asszimilációt evo-sftani akarjuk. A művelő­dési központ mögötti üres te­rületet közművesítjük, utat építünk, kisajátítjuk. A jövő­ben sorházas, telepszerű épít­kezést indítunk, úgy tervez­zük. hogy 3 ezer ember talál ott korszerű otthonra. Ez azonban még a jövő zenéje. A terv illeszkedik a távlati fej­lesztési elképzeléshez. Vicsotka Mihály Vetélkedő A Siovietunió ma Dcnlő decemberben A közlekedési vállalatoknál ezekben a hetekben zajlanak a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, a Fáklya és a Lányok, Asszonyok szerkesztősége, va­lamint a Lapkiadó Vállalat magyar nyelvű, szovjet lapok olvasószolgálata által közösen meghirdetett A Szovjetunió ma című vetélkedő vállalati döntői. A vetélkedősorozaton csaknem 2000 brigád vesz részt. Az országos döntőre a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában december 15-én ke­rül sor. Avatás előtt Ifjúsága emlékmű Történelmi tanulság Szerdán délelőtt 11 órakor Budapesten, a XI. kerületi Kosztolányi Dezső téren fel­avatják a Magyar Ifjúság Sza­badság Frontja harcainak és hősi halottainak emléket állí­tó emlékművet. A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem kezde­ményezésére hat budapesti egyetem szervező bizottságot hozott létre egy történelmi ta­nulmány elkészítésére. A tu­dományos munkában feltárják az egyetemisták és a hozzá­juk csatlakozott ipari tanulók ellenállási tevékenységét. Az eddigi kutatások 29 hősi ha­lott nevét derítették fel. Az ó emlékük előtt kíván tiszteleg­ni az utókor Illés Gyula szob­rászművész és Gulyás Zoltán építész kifejező erejű, a kör­nyezetbe nagyszerűen illesz­kedő antifasiszta ifjúsági em­lékművével. Hazai anyaggal Panelragasztú hazai anyagból Megkapta az alkalmassági bizonyítványt Megkapta a műszaki alkal­massági bizonyítványt az Épí­tésügyi Minőségellenőrző Inté­zettől a panelragasztási tech­nológia, amit a 43. számú Ál­lami Építőipari Vállalat két mérnöke, Tóth Ferenc és Horváth László dolgozott ki. Az intézet sokféle próbának — teherviselési, törési, tűzállósá­gi stb. — vetette alá a repe­déseknél, töréseknél megra- gasztott paneleket és megál­lapította, hogy az eljárás jól vizsgázott, mert a ragasztás szilárdabb, mint maga az elem anyaga. Évente több millió forint ér­tékű megtakarítással kecseg­tet a módszer. Ennek révén néhányszáz forintos ráfordí­tással az elemtípustól függően 3000—31 000 forint értékű sé­rült panelt tesznek az ép ter­mékekkel egyenértékűvé. Kü­lönösen előnyös, hogy a két komponensű ragasztóanyag ha­zai termék. A kötőanyagot nagy nyomással préselik a sé­rült panel repedéseibe egv kis, alig háromkilós berendezés­sel. Ennélfogva ez a módszer arra is alkalmas, hogy az építkezéseken, a már beépített elemek sérüléseit is megbíz­hatóan orvosolja. Ginbank a tóban Kifoghatatisn szellemkl Növényevő ha­lak génbankja alakult ki a Me­csek hegyei között fekvő Pécsi-tóban. Az ország legré­gibb — tiszta vér­ben megőrzött — fehér amur és fehér busa törzse időről időre kapi­tális példányokkal ad hírt magáról. Nemrég szelektáló halászat s.orán 35 kilós busát emel­tek ki a vízből, ás az amurfogás or­szágos rekordját egv 23 kilós pél­dánnyal ugyancsak a Pécsi-tó tartja. Ez a tó volt az or­szágban az első horgászvíz, amely­be növényevő ha­lakat telepítettek 1967-ben. Repülő­géppel 3000—3000 fehéramur- és fe­hérbusa-ivadékot hoztak a Szovjet­unióból, s ez az eredeti törzs él ma is viszonylag háborítatlanul a tóban. A fehér amur növényi táp­lálékkal él, ezért is fogják növényi csalival, rendsze­rint kukoricával, a fehér busa pe­dig növényi planktont fo­gyaszt. A másfél­két deká.s halak súlya az elmúlt másfél évtized alatt ezerszeresére nőtt, jeléül annak, hogy tápanyagok­ban gazdag a tó. Szaporodni azon­ban nem kénesek, ahhoz ugyanis alacsony a víz hő­foka. A növény­evő amur a tó horgászainak kedT veit hala: nagy­szerű sporthal. harcos és kitartó. zsákmányul ejté­se igazi horgász­siker. A busa vi­szont a tó szellem­hala. Gyorsabban fejlődik, mint az amur, ezer meg ezer kilónyi lehet belőle a vízben, ám a horgászok számára elérhe­tetlen. Horogra nem akad. a háló elől elmenekül, nagy ritkán és csak véletlenül sikerül egy-egy példányt kifogni. A szakemberek véleménye szerint csupán a Pécsi-tó vizének teljes le­eresztése esetén lehetne zsákmá­nyul ejteni a bu­sákat. arra vi­szont belátható időn bellii nem kerül cor. Érdekes halbiolóffiai meg- f'fvelésekre ad tehát alkalmat a tó eredeti növény­evő haláúomá- nyának fejlődése, koruk és súlyuk további gyarapo­dása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom