Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-03 / 206. szám
3 1982. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK 'éjPs 'w K/ímftm Magyar dolgozóknak Szovjet kitüntetés Kényelmes támasz voSl A beszéd a tettnek csak árnyéka A lehstőséfhez báter kamatoztatok is kellenek / A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa száz magyar dolgozót kitüntetett a magyar és szovjet vállalatok együttműködésében elért eredményeiért, az exportszállítmányok jó minőségéért. A kitüntetéseket csütörtökön a SZOT székházában Vlagyimir Szer- gejev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának osztályvezető jé adta át. Jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Ballal László, az MSZMP KB osztályvezetője, Rabi Béla ipari minisztériumi államtitkár Ez a hír még szakmai körökben 1 sem okozott különösebb feltűnést. Nem tájékozatlanságból, nem is kollegiális féltékenységből maradt rejtve a szűkebb és szélesebb közvélemény előtt. Sokkal inkább az, emberekre oly ritkán jellemző szerénység volt az ok, s az, hogy mindössze — mindössze? — tíz esztendei kutatómunka egyik gyümölcse érett be: a MÉM Állattenyésztési és Takarmánygazdálkodási Kutatóközpontjának herceghalmi Takarmányozási Kutatóintézetében az élettanosztályon dr. Juhász Balázs és munkatársai — dr. Szelényi Elekné és dr. Jécsai Györgyné — kidolgozták az importfehérjét megtakarító, egyfázisú sertéstápot, s ezért a MÉM pályázatán elnyerték a második díjat. Nagyot fordult a világ Ahhoz, hogy megértsük e siker jelentőségét, némi gazdasági számvetést kell végeznünk. Nem köztudott például, bár ismert tény, hogy hazánkban a fejlett állattenyésztés .egyre több és korszerűbb módon összeállított tápot használ fel. A keresztezésekkel kialakított új fajták, de a tisztavé- rűek is gyors súlygyarapodásukhoz rendkívül sok fehérjét igényelnek. A világon jelenleg két hatalmas fehérjeforrást tartanak számon: az egyik a húsliszt, amelyből korlátozott mennyiséget hazánkban is gyártanak, a másik a szójabab, amit a kedvező itthoni kísérletek ellenére is kénytelenek vagyunk nagyobb tételben a tőkés piacról vásárolni. — A hústermelés alapvető folyamata a hizlalás. Régebben elég volt, ha az állatokat kihajtották a legelőre, s időnként némi abrakot öntöttek eléjük, napjainkra azonban nagyot fordult a világ. Milyen új problémákat állított ez a kutatók elé? — kérdeztük dr. Juhász Balázstól, a kutatócsoport vezetőjétől. — Rendkívül sokfélét. Egyebek között például át kellett értelmezni egy sor fogalmat, olyanokat, mint mondjuk a hizlalás. A hagyományos háztájiban még ma is úgy táplálják a sertéseket, hogy azokon a hús mellett minél több szalonna legyen, s egy cseppet sem törődnek a szakemberek számára olyan sokat jelentő húsformával. Manapság az az elfogadott álláspont, hogy a hizlalás egyenlő a növekedéssel. Ehhez azonban az állati szervezet rendkívül sok fehérjét használ fel. Hazai fehérjeforrásokkal ? A tápok összetételének megállapítása ezek szerint nem is olyan egyszerű feladat? — Egy-egy kutatócsoport, ha maga próbálkozik, aligha lenne képes az eredményességre anélkül, hogy ne használná fel a nemzetközi tapasztalatokat, a külföldön dolgozó kotlégák sikereit. Mi is csak úgy juthattunk el a célig, hogy alaposan tanulmányoztuk az USA- ban és Japánban publikált eredményeket, s különböző kongresszusokon személyesen is megvitattuk elképzeléseinket a legtekintélyesebb külhoni szakemberekkel. A sertéstáp legfontosabb nélkülözhetetlen aminosava a lizin. Ezt eddig szójából és húslisztből nyerték, és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Földvári Aladár, a SZOT elnökének köszöntője után Vlagyimir Szergejev beszédében nagyra értékelte a magyar dolgozók munkáját, amely a Szovjetunióba irányuló exporttermékek jó minőségében is kifejeződik. Rámutatott, hogy szállítmányaikkal elősegítik a Szovjetunió ötéyes tervének teljesítését; ezt a kitüntetés elnevezése — A XI. ötéves terv élmunkása — is kifejezi. néhány éve azonban az USA- ban felfedezték, hogy bizonyos baktériumok képesek a lizin tiszta előállítására. A folyamat nagyüzemi módszerét pedig Japánban dolgozták ki, s a szigetország napjainkban a legnagyobb lizinexportőrök közé tartozik. Amikor idehaza elkezdtük a kutatásokat, többen gyanakodva néztek ránk. — Az önök elméleti eredményeit a gyakorlatban is ki kellett próbálni. Könnyen találtak vállalkozót? — Aránylag könnyen, ugyanis már a kezdeti megbeszéléseken rávilágítottunk, hogy több területen mennyire pazarló hazánkban a takarmányozás. Amikor kidolgoztuk az új táp kis-, közép- és nagyüzemi alkalmazásának módszereit, a csorvási sertéstenyésztési közös vállalat segítségével folytathattuk le kísérleteinket. Kifejezetten arra törekedtünk, hogy lehetőleg közepes adottságú gazdaságot válasszunk. Ezt az ügyet felkarolta és támogatta a Gabona Tröszt is. — Miben különbözik az új sertéstáp a hagyományostól? — Az általunk kidolgozott keverékben 16—18 százalékról 4-re csökkentettük az import szójadara arányát. Emellett — árpa, lucernaliszt, búza adagolásával — különböző hazai fehérjeforrásokat használtunk fel, s így sikerült megteremteni az ideális aminosav-egyen- súlyt. — Napjainkban alapvetően meghatározza egy újdonság jövőjét, hogy mennyire gazdaságos a bevezetése. Mit mutatnak a számítások az egyfázisú sertéstáp esetében? © Most a konferencia tapasztalatainak jegyében is kérdeztük: elképzelhető, hogy a baleseti sebészek előtt már nem is lesz reménytelen eset? Hogy amolyan testszobrászokká válnak? — Hiba volna a traumatoló- gusok munkáját ebből az egy műtétből megítélni — mondta Forgon professzor. — Sokkal bonyolultabb kérdés ez, semmint hogy jóslásokba bocsátkozhatnánk. Számos egyéb — biológiai, élettani stb. — probléma is válaszra vár, úgyhogy várnunk kell még, talán nem is keveset, amíg a traumatológia lehetőségeinek határairól beszélgetni kezdhetünk. Mint hozzátette: a traumatológia korábban az általános Magyarok külföldön Kapcsolatok Olyan irányú és tartalmú közös álláspont jutott kifejeződésre a Magyarok Világ- szövetségének elnökségi ülésén, hogy a külországokban élő magyarokkal még az eddigieknél is szorosabb és sokrétűbb kapcsolatokat kell tartanunk, a nehezedő külső feltételek ellenére is erősítve az együttműködés szálait. Ugyanígy nyilatkoztak a tanácskozáson a most első alkalommal külföldi magyar egyesületektől meghívott vezetők is: a 16 helyről érkezett vendégek. Az általuk képviselt és más egyesületek, magyar klubok, intézmények álláspontját tapasztalták. — Hazánkban évente mintegy 600 ezer tonna sertéstápot értékesít a Gabona Tröszt. Ha átállnának az általunk kialakított receplúra alkalmazására, esztendőnként csaknem 30 ezer tonna szója behozatalát takaríthatnák meg. Igaz, hogy emellett az eddigi 880 tonna lizinimportot 1 ezer 200 tonnára kell növelni, de tekintettel az árkülönbözetre, évenként több mint 270 millió forinttal kevesebb devizát kellene fehérjevásárlásra költenünk. A gyakorlatban is — Milyen az érdeklődés az önök eredményei iránt? — Számunkra nagy öröm, hogy az elméletet meglehetősen gyorsan követi a gyakorlati megvalósítás. Jelenleg már az összes sertéstáp harmadát a mi módszerünk szerint keverik, s ez az arány a jövőben tovább növekszik. A siker arra ösztönöz .jpinket,, hogy kutatótársaimmal — köztük az új takarmány kidolgozásában részt vett dr. Szelényi Elekné- vel és dr. Jécsai Györgynével — újabb fontos problémák megoldásához lássunk hozzá. Egyebek között több aminosav hatását vizsgáljuk, de előrehaladottak már a kérődzők takarmányozásában felhasznált új karbamid-készítményekkel folytatott kísérleteink is — mondotta befejezésül dr. Juhász Balázs tudományos tanácsadó, címzetes egyetemi tanár, az intézet élettanosztályának vezetője. Furucz Zoltán sebészet egyik ága volt, de világszerte keresik az utat, hogy teljesen önálló szakmává váljon. © Miért fontos ez? — Éppen amiatt — jelentette ki —, mivel növekszik a balesetek száma, és az ilyen sérültek ellátása egészen más szemléletet kíván, mint amilyen az általános sebészeké, akiknek módjuk van felkészülni, szakirodalmat tanulmányozni egy-egy műtéthez. A balesetet szenvedett embernél nagyon fontos az első ellátás pontossága, gyorsasága, hatékonysága. A szakszerű ellátás nagyfokú műszerezettséget igényel, s gyakran teljesen új és szokatlan módszereket követel. Természetesen vannak bizonyos átfedések a traumatológia, vagyis a baleseti se(A cikk első / részét lapunk tegnapi számúban közöltük.) A közgazdasági példabeszéd szerint az utcaseprőt nem azért kell fizetni, hogy sepregessen, hanem, hogy az utca tiszta legyen. Az elv világos, a gyakorlat azonban sorra löki elénk a váratlannak tetsző helyzeteket. így azt, hogy bér is van, tisztítandó út is van, de a munkára nincs elég jelentkező. Feladaígazda legyen Ilyen esetben a városgazdálkodási vállalat egyik lehetősége — amennyiben ezt a reá vonatkozó előírások megengedik —, felosztani a meglevő létszámra a teljes bérmennyiséget és ennek fejében többletmunkát követelni, azaz úgy megnövelni az egy-eev dolgozóra jutó; rendben tartandó útszakaszt, hogy a településen mindenütt legyen a feladatnak gazdája. így azonban megtörténhet. az úttisztító hatezer forintot keres, amit nem hogy mások, de főnöke, az osztály- vezető is sérelmesnek tart, mondván, végül is ő négy és fél ezer forintot kap, mire fel visz haza hatezret a beosztottja?! Egy valami felejtődik el mindezek közben. Az, hogy az úttisztító most a korábban két főre méretezett munkát végzi el. Illusztrációként választott esetünk — ma már — nem számít ritkaságnak a gazdálkodó szervezetek gyakorlatában. A fokozatosan kiterjesztett bértömeg-gazdálkodás — kezdetben a megyében mindössze négy cég vehetett részt a kísérletben, majd lassú ritmusban bővült a kör napjainkig a gazdálkodóknak mintegy a kétötödére — kétségtelenül a teljesítménytartalékok fölsza- badítója lehet, hiszen — látszatra — egyetlen kötöttséget jelöl meg: a vállalatnál — a szövetkezetnél — dolgozóknak kifizetett összes bér évi meny- nyiségét, mondjuk tízmillió forintot. Ennek az összegnek a túllépése szankciókkal jár; a részesedés terhére a költségvetésnek adót kell befizetni, mégpedig progresszíven emelkedő kulcs alapján. Aminek indoka a bérkiáramlás ésszerű korlátozása, bár kétségtelen, ugyanakkor valamelyest lefékeződik a bértömeggazdálkodásban rejlő ösztönzés is. Ha viszont a cég nem iépi túl a bészet és az általános sebészet, valamint az ortopédia között. Mégis, összességében indokolt a traumatológia önálló kezelése. Negyvenhárom önálló traumatológiai osztály működik Magyarországon. Tevékenységüket az Országos Traumatológiai Intézet hangolja össze. Műszerezettségben elmaradunk a fejlett országok baleseti klinikáitól, de a lemaradás főleg meny- nyiségi. A területi központokban levő osztályainkon gyakorlatilag minden olyan műtétet el tudunk végezni, amelyet a traumatológia tudományának mai helyzete lehetővé tesz. © Értesülésünk szerint a pécsi konferencia öt nagy témát felölelő szekciókban folyt: a térdízület szalagsérülései, a térdízületi törések, a kéz sérülései, a sarokcsont és ugrócsont sérülései, valamint vegyes témákban. Miért éppen ezekről volt szó? — A témák kiválasztásának nagyon egyszerű, mondhatnám, prózai oka van — folytatta Forgon professzor. — Tavaly Salzburgban részt vettünk az osztrák kollégák konferenciáján, ahol nagyon értízr lliós — példabeli — keretet. akkor önállóan, tetszése — érdeke — szerint dönthet arról, feladatai ellátásához meg- elégszik-e száz emberrel, s ad nekik havi 8333 forintos átlagkeresetet. vagy ezt a létszámot megtoldja további hetvenöt fővel, igaz, akkor a kereset 4761 forintra csökken. Elnagyolt vonalakkal fölrajzolt kép az előbbi — hiszen ekkora szélsőségek a gyakorlati munkában nincsenek, nem lehetnek —, de érzékelteti a bér- és létszámgazdálkodást lehetőségeket. Amiket egyrészt a közgazdasági szabályozók alkotta keret, másrészt a gazdálkodási eredmény befolyásol. Ugyanis: e két tényezőn belül határoz a vállalat, tehát van egy megjelölt mérték, amit célszerű tiszteletben tartani, megelőzvén a rendkívüli bér- aránytalanságok létrejöttét, vagy azt a nemcsak elvi lehetőségű esetet, hogy a nagyobb bérösszeg változatlan tényleges teljesítményt honorál. Napjainkban még a bértömeg-szabályozásnak két fő típusa használatos. Az egyik az ún. abszolút, a másik a relatív bértömeg meghatározása. Az első forma a kifizethető bér összegét függetleníti a vállalati tevékenységtől, s legtöbbször a bértömeget kívülről, az irányító szervek írják elő a gazdálkodóknak. Elillant ösztönző Főiként ott alkalmazzák, ahol nincs mód a' vállalati — gazdálkodási — teljesítmény és a bérfejlesztés összekapcsolására és így a bérnövekedés a bértömeg meghatározott százalékát teheti ki. Szerepe van ott is, ahol — népgazdasági érdekeltségből — a létszám további bővítését nem tartják kívánatosnak, esetleg mersék- lendőnek vélik. Ilyen keretek között folytatták a bérgazdálkodást a megyében például a tervező, a beruházás-lebonyolító vállalatok, a kutatóintézetek, ez érvényesült a településen belüli tömegközlekedésben, a vasútnál. A másik formánál a vállalat tevékenysége — annak mutatói — egyben meghatározója a fölhasználható bér mennyiségének is. bizonyos automatizmusok segítségével. Így például — de persze nem minden esetben, példáról van szó — a hozzáadott érték egy századekes előadásokat hallottunk a térdsérülésekről. Ügy gondoltuk: miért ne tanulhatnának ezekből a magyar trau- matológusok is. — Ami pedig a konferencia hasznát illeti: ' általánosságban azt keil mondanom, hogy a megtárgyalt területeken a tudomány elöbbrevitelét várjuk, a nemzetközi kapcsolatok erősödését. Erre már eddig sem lehet panasz, hiszen például Jorg Boohler bécsi professzor minden évben vendégül látja a magyar ösztöndíjasokat az intézetben. Vagy például Volkov akadémikus Moszkvából három úgynevezett kompressziós-disztrakciós készüléket hozott osztályunk számára, amelyek segítségével gipszkötés nélkül gyógyíthatunk törött végtagokat. Oganeszjan professzorral együtt fejlesztették kj ezt az ötletes szerkezetet, amelyet rövid időn belül mi is alkalmazni tudunk. A konferencia tapasztalatai elősegítették az információk gyorsabb cseréjét, s azt, hogy a legújabb eljárásokat első Jcézből ismertessük meg. Forgon Mihály professzor szavai annál inkább biztatók, mivel napjainkban — sajnos — egyre növekvő feladatok várnak a traumatológiára, mint a baleseti sebészet tudományára. Hiszen mind hatalmasabb méreteket ölt a motorizáció. Az iparosításgépesítés következtében nő az üzemi balesetek veszélye. Havasi János lékos növekedése automatikusan lehetővé tette a bérek ösz- szegének 0,4 százalékos gyarapítását stb. A cég tehát választhatott: ha nőtt a hozzáadott érték, akkor vagy emeli a már ott dolgozó keresetét — átlagbérét —, vagy további — új — munkaerőket vesz fel, ha működésének gazdaságossága ez utóbbit indokolja. Papíron rögzítve sem túlzottan világos és egyszerűen követhető ez a foglalkoztatottak többsége számára, ám a gyakorlatban még kideríthetetle- nebb volt az érintettnek, mikor, miért és mennyit kaphat, kapott. Abban a pillanatban viszont, amikor a bér és az annak fejében teljesítendő munka mennyisége, minősége, mint kölcsönös viszony, homályban marad, elvesz az ösztönző erő is, mert nem tudni, mire serkentene a több pénz, illetve, hogy ami fejében kifizetik a több forintot, az valóban értékesebb-e a társadalomnak ?! Ennek tudatában már nem hat meglepetésként, hogy a megyében a bértömeggazdálkodást folytató termelőhelyen és intézményeknél a kezdeti lendület jócskán alább hagyott — kényelmességből is, következetlenségből is, meg ázást szintén, mert megrettentek a vezetők éppúgy, mint a társadalmi szervezetek a keresetek egy részének nagyságától —, s valójában nem fedezhetünk fel alapvető eltérést a bérszínvonallal és a bértömeggel dolgozó termelőhelyek hatékonyságának változásában. Megkülönböztetett figyelmet érdemlő tapasztalat ez, mivel arra szolgáltat bizonyítékot, hogy a bérrendszer fejlesztése csakis akkor kamatozik a gyakorlatban. ha a vállalatók, -a szövetkezetek, az intézményeit valóban gazdálkodnak a bérrel, azaz a sokat kárhoztatott bér- színvonal nivelláló törekvéseit nem plántálják át a bér-- tömeggazdál-kodásba, most már házon belüli nivellál,ásókkal. E házon belüli egyenlősítő törekvések meglétére, sokasodására mutat, hogy a megyében hét nagyobb vállalatnál szerzett ismereteink szerint az egyes munkakörökön belüli jövedelemkülönbségek mértéké nem nőtt a legutóbbi három esztendőben, sőt, több műmkor- nél — így ami szinte életveszélyes, a kutatással, fejlesztéssel foglalkozóknál — csökkent. Sokat keresnek? Volt olyan idő, nem is olyan régen volt, amikor az ún. biztosított bértömegnövekedés kényelmes támaszként szolgált a gazdálkodóknak, mert az mindenképpen járt. Napjainkig azután — többszöri módosítással — egyre inkább abba az irányba haladt az ösztönzés, a szabályozás, hogy a bérnövekményt teljesítménynövekmény alapozza meg, azaz érvényesüljön a valamit valamiért elve. Önmagában azonban a bértömeggazdálkodás sem tudott, tud segíteni a rendkívül erős szemléleti korlátok lebontásában, a nagy keresetek miatti félelem fölszámolásában. Azaz a lehetőségek kamatoztatásához bátorság is szükségeltetik társként, mert igaz, gyorsan, könnyen elhangzik, túl solcat keresnek valakik, valahol, ahol — kivételesen! — jól alkalmazzák a bértömegszabályozás adta ösztönzést, ám érdekes módon, senki nem firtatja, figyeli, sokat is dolgoznak-e?! Márpedig a kettő együtt mérvadó! A januártól érvénybe lépő bérezési rendszer sem képes egy-egy munkahelyre szabott megoldásokat kínálni. Lehetőséget ad, keretet, nem többet. S gazdag tapasztalatok figyelmeztetnek rá: gyakran veszni hagyjuk meglevő lehetőségeinket munkában, bérben egyaránt. Aminek veszélyes ellentmondásosságára mindennél jobban rámutat egyetlen tény: az év első hat hónapjában az ipari termelés mindössze két százalékkal nőtt, a foglalkoztatottak havi átlagbére viszont 7,8 százalékkal emelkedett. Mészáros Ottó Tízesztendős kutatás eredménye Importfehérjét takarítanak meg Új módszerek, gyorsabb segítség Beszélgetés dr. Fergen Mihály professzorral, a Magyar Trauinafolégus Társaság elnökével E napokban Pécsett tartotta 13. konferenciáját a Magyar Traumatológiai Társaság. A több mint ötszáz résztvevő között számos külföldi hallgatta az öt szekcióban folyó előadásokat. Tizennégy ország neves baleseti sebészei fogadták el a rendező szerv, a Pécsi Orvostudományi Egyetem 1. Sebészeti Klinikája traumatológiai osztályának meghívását. Az osztály vezetőjének, a konferencia rendező bizottsága elnökének, dr. Forgón Mihály professzornak a neve egyébként is jól ismert, de a közelmúltban az egész ország fölfigyelt rá, amikor irányításával bravúros műtétet hajtottak végre: visszavarrták egy munkás leszakadt karját. \ VM
