Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-23 / 223. szám

■ AbONYI KRÓNIKA! A vetélkedő döntőjében , Fejszét fogtak a postások ■­m TM . £ .. jSiip ͧplÍÍll 1 n -:. fr'; lH I r lfÉ| mbmM 9 kw Jg. nn A Debreceni Postaigazgató­ság KISZ-szervezetének kez­deményezésére a Postavezér­igazgatóság „65 év történelem” címmel vetélkedőt hirdetett. A selejtezők lezajlottak. Az abo- nyi postahivatalban öt, 3—3 személyből álló csapat indult az érdekes, tízfordulós verse­nyen. A fiatalokat a Szovjet­unió földrajzától kezdve a tea készítéséig szinte mindenről kérdezték. A kérdésfeltevés és megfejtés formája eltért a ha­gyományostól, így sikerült a versenyt hangulatossá, fordu­latossá tenni. Mind a ver­senyzők, mind a jelenlevők főleg a „Szovjetunióból jöt­tünk, mesterségünk címere...” játékon szórakoztak a legjob­ban. A játékot végül a Csü­ngi Tiborné—Jäger Mária- Horváth József alkotta csapat nyerte, ők képviselik majd az abonyi hivatalt a területi igaz­gatósági döntőn. A részvételért minden versenyző könyvjutal­mat kapott. Ezzel az eseménnyel egy időben, csak néhány perccel korábban készült fényképfel­vételünk. A hivatal Zrínyi Ilona aranyjelvényes, komplex szocialista brigádja az utóbbi két évben minden ellenszol­gáltatás nélkül, társadalmi munkában felaprítja és a tá­rolóhelyre hordja a hivatal té­li tüzelőjét. A két munka együttes értéke 4 ezer forint, tehát az éves üzemeltetési költség ennyivel is alacso­nyabb lett az abonyi postahi­vatalnál. A Mechanikai Művekben Hosszú az újítások útja A Mechanikai Művek abo­nyi gyáregységénél az újító mozgalomnak múltja van. Ko­rábban is évenként 4—5 jó el­képzelést kidolgoztak, a szám­szerű adatokat nézve viszont a mozgalom jelene mond többet, hiszen tavaly 17, az idén mos­tanáig 9 újítás készült. Akik ezeket kidolgozták, húszan- huszonöten vannak. Vizsgálódásunk most az utóbbi három esztendőre ter­jed. Nincs kivitelező Az új általában mindig ne­hezen, vagy legalábbis von­tatottan nyer polgárjogot a gyakorlati életben. Nos. a ceglédi járás legnagyobb ipari üzeménél erről szó sincs. Az elbírálás elkészítése viszony­lag gyors, ám a kidolgozástól a megvalósításig, az alkalma­zásba vételig eltelt idő, az igen hosszú. Csak egy példa: Lankus József szerszám- és célgépszerkesztő három évvel ezelőtt készített eg’' hasznos újítást. Elfogadták, de még a mai napig sem tudták teljesen hasznosítani. — A vontatott alkalmazásba vételnek a kivitelezéshez szük­séges kapacitás hiánya a fő oka — mondta Fekete Mihály, a gyáregység technológiai osztá­lyának vezetője. — A ma és holnap igényének teljesítése között kell választani: ez az utóbbi rovására történt eddig. A termelés nem ismer kitérőt, különösen a mostani gazdasá­gi viszonyoknál. A kivitelezés­ben azokra lehet számítani, akik a termeléshez szükséges eszközöket javítják, karban­tartják. A termelés feltételeit viszont mindig elő kell terem­teni. A módokon lehet változtat­ni és fogunk is. Ezzel a cél­zattal vezettük be a szerszám­műhelyben a teljesítménybé­rezést. Célba még nem értünk de bízom abban, hogy nemso­kára lesz, ami az újítások al­kalmazásba vételének folya­matát felgyorsítja. Hát még, ha az eszközellátás javulna. Az ötletek hiánya — Egy lényegbeli akadály tehát megoldódik, de amíg idáig eljutnak, nem veszi el a jelen helyzet az emberek újí­tó kedvét? — Bízunk abban, hogy nem. Annál is inkább, mert akkor jobban merjük érvényesíteni a propaganda eszközeit, amivel nem éltünk eddig. Nagy hiá­nyát éreztük és érezzük az ap­róbb munkamozzanatokra vo­natkozó javaslatoknak. Itt el­sősorban a nők munkájának könnyítését segítőkre gondo­lok. Remélem, ha kellő a pro­paganda, e tekintetben szintén előbbre juthatunk. Gy. F. Vasárnap délelőtt Cikázhat a varrótű A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban szombaton és vasárnap délelőtt a szabad idős program zajlik, amelyet főként általános iskolások szá­mára terveztek. „Napközipót­ló’’ — így nevezik a foglal­koztatásokat a szülők, akik közül többen — lévén egy kis szabad idejük — elkísérik csemetéiket. Az igazsághoz tartozik, hogy kicsit kíván­csiak is, mivel tölti ott az időt fiuk, lányuk. A hét végén most a színes televíziós tv-szoba, a játszó-, a rajz- és az asztaliteniszezés­re kijelölt szoba ajtaját nyit­ják. A 6-os teremben varró- szoba-ügylet lesz, ez utóbbi a szülőknek, akik ingyen hasz­nálhatják a délelőtt folyamán a varrógépeket, mialatt cse­metéjük játszik vagy a tele­vízió műsorát nézi. Kamarakiállítás Tóth István fotói Kecskeméten Szeptember 24-én, pénteken a képzőművészeti világhét al­kalmából kamarakiállítás nyí­lik a ceglédi Tóth István Ba­lázs Béla-díjas, az évszázad kiváló fotóművésze műveiből Kecskeméten, az óvónőképző intézet könyvtárában (Kaszap utca 6.) déli 12 órakor. A ki­állítást dr. Krajcsovszki Jó­zsef igazgató nyitja meg, a megnyitón közreműködik a Kecskemét vonósnégyes. A fotó-kamarakiállítást ok­tóber 10-ig láthatja az érdek­lődő közönség. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Keresik, mert szeretik Többféle terméket vár a vevő A napokban a BNV-n jár­va elidőztem a hazai élelmi- szeripari termékeket bemutató pavilonban. Sokadmagammal örömmel konstatáltam, hogy az újdonságként feltüntetett árukból már egy, s mást kap­ni a boltokban, vagyis mi, vevők adtuk voksunkat ahhoz, hogy a készítmény idáig, e magas fórumig eljuthasson. Minőségének garanciája, hogy vásároljuk, igényeljük a ma­lomipar, a húsipar, a konzerv­ipar, a tésztagyárak, vagy akár a tejipar termékeit. S most maradjunk ez utób­binál, a tejiparnál. Kiadvá­nyuk a kezemben, a vásárból hoztam. Több tízezer példány­ban tájékoztatónak, ötletadó­nak szánták. Korszerű eledel ,A tej és a tejtermékek je­lentik a korszerű táplálkozás legfontosabb forrásait, mert a Borszőlő-felvásárlás Ég a gyertya a pincében A Közép-magyarországi Pin­cegazdaság nyársapáti pincé­szetében a napokban meg­kezdték az idei borszőlő fel­vásárlását és feldolgozását. Eddig még csak egy szőlőgaz­daság szállított a pincészetbe komolyabb mennyiségű szőlőt, mégpedig a nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet, melynek szőlőskertjében a leányka szőlő termése már beérett és pusztulni is kezdett. Mint a pincészet egyik régi átvevője, Csengődi Bertalan elmondotta, az Arany János Tsz eddig 207 mázsa leányka szőlőt szállított be, mely 15,3 fokot mutat. A pincészet új vezetője Fü­le Dénes ceglédi szakember, aki De la Casse Mihály fran­cia származású pincemester­rel együtt a pincét teljesen rendbehozatta, és felkészítette a pincészet munkabrigádját az idei szőlőátvételre. A szőlőgazdaságoktól és a kistermelőktől való általános borszőlő-felvásárlást szeptem­ber 13-án kezdték meg. Az átvételi árak a múlt éviektől kevéssel térnek el, s a pincé­szet felszereltsége azt ígéri, hogy a borszőlőátvételt gördü­lékenyen, szépen le fogják bo­nyolítani. Végigjártuk a hatalmas pa­tika tisztaságú pincét, ahol vagy 30 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas hordósor áll. A 20—30 hektós tölgyfa hordók mellett sorakozó üve­gezett belsejű cementhordók ezerliteresek. A hordók között már égnek a gyertyák, me­lyek figyelmeztetésül elalsza­nak, ha erjed a must és sok széndioxid termelődik. A pin­cészet vezetői és dolgozói úgy látják, hogy az idén jobb lesz a szőlőtermés a tavalyinál, és így több borszőlőt visznek át­adásra és feldolgozásra. A munkabrigád tagjai szőlészet­ben és borászatban jártas nyársapáti, kocséri és nagykő­rösi dolgozók. A pincészetnél már több ipari feldolgozó vállalat aján­latot tett a kipréselt szőlő tör­kölyének megvásárlására, amelyből szeszt főznek, borkö­vet készítenek és szőlőolajat préselnek. K. L. Hsjrá a határban Vetik az árpát és a mákot Az abonyi közös gazdasá­goknál jó ütemben halad a betakarítás, az őszbe nyúlt nyáridő mindenütt kedvez a mezőgazdasági munkáknak. A József Attila Tsz a múlt hét végén befejezte 510 hektár napraforgója aratását. Zavar­talan a paradicsomszüret és fedél alatt van 110 hektáron termett vetőmag-kukorica. A takarmánytengeri törését e hét elején kezdték el. Megkezdték a mák vetését — kísérletképpen — ebből 50 hektárnyit terveztek. Az elmúlt szombaton és va­sárnap is dolgoztak a gazda­ságban. Az erőgépek többsége talajmunkát végzett, ugyanis e héten kezdik vetni az őszi árpát. A gazdaság 177 hektá­ron hajtott végre gyeptelení- tést, így mind az ötszáz hektár rétet és legelőt felújították. A Ságvári Endre Tsz szin­tén befejezte a napraforgó be­takarítását, az átlagtermés huszonhét mázsái hektáron­ként. Törik a kukoricát és hogy a jelentős földterület mi­előbb szabad legyen, meg­kezdhessék a jövő évi vete- mények magágyának elkészí­tését, ezekben a napokban olyan, szovjet gyártmányú, hatsoros csőtörőt állítanak munkába, mely egyben szár­szecskát készít. A cukorrépát 400 hektárról folyamatosan szedik, eddig 40 százalékát ás­ták ki a gépek. Az Űj Világ Tsz-ben a para­dicsomszedés és a lényerő pré­selés áll az őszi betakarítás középpontjában. Még 50—60 hektárnyi hátravan, ezért mind a két műveletet két mű­szakban végzik. Vízilabda Dobogón a CVSE Ceglédi VSE—Bp. Spartacus 17-4 Budapest úttörőbajnokság. Budapest. Vezette: Kiss O., Ruttkai. Cegléd: Gábor, ócsai. Laka­tos, Tóth, Sajgál I., Tánczos, Kiss. Csere: Karsai, Sajgál II., Ze- lei, Goór. Góllövők: Kiss (7), Öcsai (4). Lakatos (2), Sajgál (2), Tánczos. Tóth. Edző: Lakatos István. Űttörő-vízilabdázóink nagy­arányú győzelmet arattak a szövetkezetiek ellen. Az egész együttes kitűnően játszott. Ez­zel a győzelemmel, a még hát­ralevő két találkozó eredmé­nyétől függetlenül, csapatunk a dobogó valamelyik fokára ju­tott. B. M. Áramszünet Áramszünet lesz Cegléden szeptember 30-án reggel 8 órától délután 17 óráig a Fel­szegi út és a Görbe utca kö­zött, a Fecske utcában, az Ilo­na utcában, az Összekötő úton A DÉMÁSZ korszerűsítési munkálatokat végez, kérik a lakosság szíves megértését. tej az emberi szervezet szá­mára szükséges valamennyi alapvető tápanyagot tartalmaz­za” — áll az első oldalon. To­vább lapozva megtudtam, hogy hazánkban jelenleg mintegy 26 féle natúr és friss sajt, 30 féle ömlesztett sajt van for­galomban”. Hazánkban — ír­ták, s ez esetben tág fogalom ez a szó. A CEGLÉDTEJ üzemében járva Pintye Attila igazgató­tól értesültem arról, hogy Dél Pest megye tejtermék ellátá­sára — az árufélék beszerzésé re és a boltok igényeinek tel­jesítésére — ők hivatottak. A várossal és 36 községgel van ily módon közvetlen kapcso­latuk: rendeléseket vesznek fel és teljesítik azt. Helye­sebben megpróbálják teljesí­teni. Nem titok, hogy nehéz­séggel küszködnek. A kis és a nagyobb élelmi­szerboltok vezetői most felso­rakozhatnának, a megrendelő lapokat lobogtatva. A város több, nagy forgalrhú ABC-bolt- jában például jó, ha a meg­rendelt áru felét, kétharmadát találja a vevő, azt is akkor, ha igyekszik s betér a szállítási napon, vagy a közvetlen azt követőkön. A tartós tej? Igen kevés. Pedig az okos meg­győzés hatására sok család tényleg rászokott a tejivásra, sajtevésre. Ízesített tejtermé­kek — krémtúrók, gyümölcs- kefirek, joghurtok, habok? Vagy a sztár, Túró Rudi? Van, amiből fele sem érkezett, mint amennyit a bolti igények ismeretében a CEGLÉDTEJ átvett, s terített volna. A tej­üzem irodájában a lista hite­les: a tartós tejből a tavalyi első félévhez hasonlítva 15 szá­zalékkal kevesebbet kaptak, az ízesített tejtermékeknek pe­dig szinte csak felét. Sajtból a kocka Pedig a vásárlóközönség há­lás lett volna. A savanyított tej készítmények forgalma majd 7 és fél százalékkal rítt, a túróféléké 2 százalékkal, sajt­ból 8,4 százalékkal nagyobb mennyiséget kerestek, s vet­tek (hát még, ha kedvükre való kínálat lett volna), az ét­kezési tejpor forgalma 50 szá­zalékkal nőtt, fagylaltporokból a CEGLÉDTEJ, mint közvetítő, 29 tonnát adott el. Ám alig volt — s alig van — kínálat a népszerű dobozos kockasaj­tokból, a 8 cikkelyesekből. Pedig ezt igényli több nagy fo­gyasztó, a kórház és seregnyi más intézmény. A kereskedők a vásárlókö­zönség nevében joggal marasz­talják el a tejipart. A bírála­tot első kézből a legközelebbi, a ceglédi üzem, vagyis a be­szerző kapja, aki viszont is­meri a gyártó üzemek gond- ját-baját. Tény, hogy bár alapanyag szinte mindenhez volna, sokszor a csomagoló­anyagon, a tubuscímkén, a műanyag poharat záró fólia beszerzésén áll vagy bukik minden. Ezek egy részét kül­honból vásároljuk — vásárol­nánk. Hasonló a helyzet az üzemi gyártógépekkel. A hely­zet orvoslásához épp azért, hogy a piacot tarthassa, az ipar megoldásokat keres, ami nem megy egyik napról a má­sikra. Mivel a tej és tejtermék népélelmezési cikk, ennek tu­datában igyekszenek cseleked­ni. A CEGLÉDTEJ házatáján is van mit tenni, mivel vannak olyan nyári panaszok, amelyek indokoltak, kivédhetetlenek, s amelyekkel kapcsolatban a la­kosság tájékoztatásra vár Ilyen a tasakos tej, ami miatt sokan kezdték rossz hangulat­ban, morgolódva a napot j Tény, hogy gyakran összement, | a háztartások pedig nem ren­dezkedtek be kisüzemi kefir- és túrógyártásra, az altatással mentéshez sem volt jó mindig a reflex. Dömping hét végén — Félévi számadatokat Is­mertetve a ceglédi tejüzem 3,7 százalékkal több tejet, tejter­mék alapanyagot vásárolt fel, mint tavaly, hasonló Időszak­ban — említette az igazgató. — Tény, hogy az üzem kapa­citása kisebb, mint a terület adta lehetőségek. Az első fél­évben 16,8 millió liter tejet hoztunk be. Pasztőröző kapaci­tásunk elég, a tárolási lehető­ség már szűkösebb. Napi fel- használásra 70—80 ezer liter tej kellett, vagyis 30 ezer li­ter volt a többlet. Nyáridőben a tejipar szinte valamennyi üzeme többlettel rendelkezik. Ennek feldolgo­zásához, vagy elhelyezéséhez keresnek lehetőséget. A ceglé­diek is ezt tették. Gyártottak 600 ezer liter tejből ipari alapanyagot, készítettek gomo­lyát, ipari túrót. Anyag nem veszett el, csak átalakult. A gyűjtőhelyekről beszállítandó tejből még ott, a helyszínen mintát vettek nap mint nap steril edénybe és elküldték bakteriológiai vizsgálatra a 2. számú nyerstej minősítő terü­leti laboratóriumba, Debrecen­be. Főként harmadosztályú minősítést kaptak, ami azt je­lenti, hogy a tejben túl sok baktérium tenyésztődött. Vagy­is, várhatóan a pasztőrözés után is még elég magas ma­rad a csíraszám, eleve rom­landóságra ítélt a tej. Csak ront a helyzeten a begyűjtés, tárolás, boltokhoz kiszállítás. A tejipar ugyanis péntekre, hogy a hét végi dömpingnek he­lyet adhasson, igyekszik túl­adni az addig bejött mennyisé­gen. Megesett viszont most a nyáron, hogy egy-egy szom­baton 200 ezer liter tej is be­futott, óriás készletet kénysze­rültek tartani, tasakolásig, fel­dolgozásig. (A hét végi kése­delmes bolti kiszállítások oka is ez a pénteki „mélypont”, amire viszont szüksége van a tejiparnak.) Szakad a hűtőlánc A boltokhoz hajnalok hajna­lán kivitt tej a szabadban tá­rolva vár sorára. Ez a nyár forró nyár volt, s magyará­zat ez is, bár nem elfogadha­tó. Csak tetéződött a tejipar gondja a hűtőlánc, a tárolás, a szállítás, korszerűtlensége, adandó hibái miatt. Az okok sorából nem szabad kihagyni azt sem, hogy baktériumfé­szek a rosszul fertőtlenített fejoszerkezet, a tisztátlan kezű és öltözékű fejő, a helytelenül tisztított tartály. Ha a higiénia egyáltalán nem megparancsolt követelmény, azt a tej sínvli meg. A CEGLÉDTEJ tasakológé- pei 1977 óta működnek. NDK- gyártmányúak. Géputánpótlást már igényeltek ugyan, de újabb gépet nem kaptak. A szállítást pedig, az eddigi kise­gítő bérfuvaroztatás helyett a jövőben saját gépparkjukkal szeretnék megoldani. Számítá­saik szerint megérné — ám ehhez is az kell. hogy jármű­vet beszerezhessenek. É. K. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik id. dr. Kárteszi Mihály temetésén fáj­dalmunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, utolsó útjára elkísérték. A gyászoló csa­lád. ISSN om—280» (Cegléd» Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom