Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

mir u veret 1982. SZEPTEMBER 22., SZERDA' Növényvédelem Fertőzött kertek Az ország egyes vidékein, fő­leg az Alföldön az idén na­gyon elszaporodtak a levélak­názó molyok. Ahol elhanyagol­ták a védekezést, a gyümölcs­fáknak csaknem minden leve­le károsodott. A legújabb meg­figyelések szerint most kezdő­dik az idei utolsó nemzedék bábozódása. A kis hernyók szá­lon függeszkedve távoznak az aknákból, s főként a fák tör­zsén, az ágakon bábozódnak be — figyelmeztet a MÉM nö­vényvédelmi és agrokémiai központja. Ez jó alkalom arra, hogy csökkentsük a molyok népessé­gét, még ott is, ahol eddig el­hanyagolták a védekezést. Az áttelelő népesség megtizedelése enyhít a jövőre várható, hason­lóan súlyos gondokon. Az erő­sen fertőzött kertekben ugyan­is a fák már az idei pusztítást is megsínylették, s ha ez jövőre is megismétlődik, nem sok ter­mésre lesz kilátás. Moziterem is lesz benne Tavaly júliusban kezdődött az építkezés és idén novem­ber 7-re át is adják az új művelődési házat Pilisvörösváron. A helyi tanács költségvetési üzeme által épített intézményben nemcsak klubfoglalkozásokra alkalmas helyiségek, hanem tá­gas moziterem is helyet kapott, amely kisebb színházi elő­adások rendezésére is megfelelő. Veress Jenő felvétele Munkúsfiatalak az i¥iG-ken Tegyék alkalmassá a feladatokra Aki Járt már az EVíG-ben, az képét alkothatott az ottani munkakörülményekről, a ren­dezett és esztétikus üzemi kör­nyezetről, a szervezettségről és fegyelemről. Cegléd e korsze­rű gyára, a városbéliek mel­lett, sok vidékinek ad megél­hetést. Fiatalok is szép szám­mal keresik itt kenyerüket, kétszázötvenen vannak, akik még nem töltötték be a har­mincadik életévüket. Ez azt jelenti, hogy minden harma­dik dolgozó az ifjúság sorai­hoz tartozik. Rajtuk is múlik Ahol ilyen népes ez a gene­ráció, ott különösen fontos, miként foglalkoznak velük, ho­gyan szövi át mindennapjaikat a róluk való gondoskodás, gondolkodásmódjuk, formálá­sa, szakmai, politikai ismere­teik gyarapítása, a munkába állók beilleszkedése, a közös­ségi életbe való bekapcsolódá­sa. Amikor az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1970. februári ifjúságpolitikai határozata megszületett, az egész társada­lom ügye és felelősségeként fogalmazódott meg az ifjú nemzedék nevelése, szárnyra bocsátása. Annak rendje és módja szerint intézkedési ter­vet állítottak össze ezzel kap­csolatban .az EVIG-ben is, amelynek végrehajtásáról a közelmúltban a pari városi végrehajtó bizottsága előtt szá­molt be Sápi Károly, a gyár pártvezetőségének titkára. Szó esett a párt- és gazda­sági vezetés ezzel kapcsolatos teendőiről, az időről időre megrendezett ifjúsági parla­mentekről, az üzemi demokrá­cia fórumain jelen lévő kép­viseletükről. Ezeknek az ed­dig megtett lépéseknek az eredménye, hogy a pártveze­tésnek csak az érdemi kérdé­sekkel kell foglalkoznia, és va­lóban a mindennapi politikai teendők szerves részének te­kinthető a körükben végzett munka. Ez a kommunisták ér­deke is, hiszen rajtuk is mú­lik, hogy milyen utánpótlást nevelnek és vesznek fel soraik­ba. Kötődjenek az üzemhez A napi munkában általában elégedettek az ifjú nemzedék­kel. A felvilágosítás és a ne­velés révén bővítik a szakmá­hoz és a mindennaoi élethez szükséges ismereteiket. A szakmunkástanulók irányításá­ra, formálására különösen ügyelnek. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeit megterem­tették és korunk követelmé­nyeihez igazították. Az oktatók még a kötelező ismeretnyújtá­son túl is szívesen foglalkoz­nak tanítványaikkal. Mindent még kell tenni, hogy a fiata­lok kötődjenek ehhez az üzem­hez, minél kevesebben vándo­roljanak el, hiszen az ifjúság soraiból várható szakmai után­pótlásra nagy szükség van. Az igénybe vehető szellemi ké­pességekre erősen számítanak, hiszen a műszaki gárdán is múlik, hogyan fejlődhet to­vább a gyár, miként tud be­vezetni korszerűbb technoló­giákat és termékeket. A jó közérzethez természetesen hoz­zátartozik a megfelelő bérezés és az életkörülmények javítá­sa. A jogok és kötelességek összehangolására törekednek. Szép számmal segítették la­káshoz otthont alapító mun­kásfiataljaikat. A bérezést úgy alakították, hogy a teljesítménnyel arányos keresetek alakuljanak ki. A termelő műhelyekben a norma a megadott gépre, illetve mun­kadarabra szól, s ebből nem lehet vita. Az üzem megterem­tette a sportolás és a kultu­rális élet feltételeit, s ezek hozzájárulnak a jó közérzet­hez. Rizslrcat érdemelnek A meglévő és a múló gon­dokról is szó esett. Arról, hogy a bérszínvonal még mindig alacsonyabb az elvárhatónál, bár a vállalat már próbált vál­toztatni ezen. Ez is az elván­dorlás egyik oka volt az el­múlt években. Volt egy idő­szak, amikor a KISZ tevé­kenysége elmaradt a kívánt színvonaltól. Azóta ezen a té­ren kedvezőbbre fordult a helyzet; a pártirányítással, helyes káderkiválasztással si­került megfelelő alapot te­remteni az ifjúsági mozgalom erősítéséhez. A pártvezetőség az ellenőrzésből és a segítség- nyújtásból is kiveszi a részét. Sokan pártfeladatként fáradoz­nak az ifjúságpolitikai célok megvalósításán. A szervezeti élet rendszeresebb és színvo­nalasabb. A gyári KlSZ-bizott- ságnál már ígéretes fellendülés tapasztalható, ám az alap­szervezeteknél lassú a válto­zás. A fiatalok közül ki kell vá- i lasztani az utánpótlásra alkal- I más személyeket. Ma még nincsenek arányaiknak megfe­lelő számban a különböző posztokon. Fel kell készíteni és a vezetésre alkalmassá tenni őket. A kinevfflséseknél na­gyobb bizalommal kell lenni irántuk. A társadalrpi munkából nem vonja ki magát ez a korosz­tály, de a közélet más terü­letein már kevésbé mozgéko­nyak. Különösen a bejárókról tudnak keveset, holott nekik is tartozniuk kell valamely kö­zösséghez, akár a gyárban, akár a lakóhelyükön. Nem vé­letlen, hogy taglétszámának emelését tűzte célul a KISZ. A tanácskozáson az a gondo­lat is megfogalmazódott, hog> az ÉVIG pártszervezetei a fia­talok pályakezdése, beilleszke­dése. tanulása és családalapítá­sa terén sokat tesznek, de még nagyobb eredmények is szület­hetnének. Mind több gazdasá­gi vezető érezze feladatának erkölcsileg és politikailag ve­zetésre alkalmassá formálni a környezetében dolgozó ifja­kat. Családi példamutatás A pártalapszervezeteknek is megvan az ezzel kapcsola­tos teendőjük. Tudatosítania kell, hogy a család a legfon­tosabb közeg a nevelésben, éppen ezért a munkásszülők körében hangsúlyozni kell a családi példamutatás szerepét. A kommunisták konkrét és el­lenőrizhető pártfeladatokat vállaljanak. A KISZ és a szak- szervezet, az ott működő párt­tagokkal karöltve, nyújtson több segítséget, keressen a céloknak megfelelő, hatékony munkaformákat. T. T. A budai fúrásban Beruházások nélkül jobb ellátás Közvetlenig, magasabb haszonnal A budai járás — a helyi Áfász elnöke, Hegyi János szerint is — nem tartozik a megye jól ellátott, kiterjedt üzlethálózattal bíró területei közé; — A járás 22 községe, nagyközsége közül háromban működik ABC-nagyáruház, két helyen pedig kisebb alap- területű, úgynevezett ABC jel­legű kisáruházat tartunk fönn. 13 községben kizárólag szö­vetkezeti boltok látják el a lakosságot. Boltcsere a megoldás — öt a Pest megyei MÉ­SZÖV közgazdasági és ver­senybizottságának is elnöke. A legutóbbi elnökségi ülésen a beruházási lehetőségekkel foglalkoztak. Tervezik-e, hogy a budai járásban új létesít­ményekkel bővítik az üzlet- hálózatot? — Az elnökségi ülésen úgy határoztunk, hogy a már fo­lyamatban levő beruházásoka* kell támogatnunk. Ilyen pél­dául a november elején meg­nyíló érdi áruház. A fejlesz­tési alap maradékát a rossz állapotban levő gödöllői, nágykátai és ceglédi áruhá­zak rekonstrukciójára fordít­juk. A júniusban életbe lépett új gazdasági szabályozók erő­sen megemelték a beruházá­sok költségeit, míg a szövet­kezetek nyeresége csökkent, így kevesebb fejlesztési alap­ból kell gazdálkodnunk. Más megoldást kellett találnunk a lakosság ellátásának javításá­ra. Igyekszünk a szakbolt­hálózatot fejleszteni. Több községben próbálkoztunk bolt­cserével. Tök községben he­lyet cserél az üzlet, a nagyobb alapterületű presszóval. így egy jóval felszereltebb, na­gyobb áteresztő képességű ön- kiszolgáló boltot nyertünk. Zsámbékon nemrég adták át az új ABC-áruházat. A ré­gi önkiszolgáló élelmiszerbolt helyére beköltözött- a ruházati szakbolt, annak helyére meg egy távolabbi, kisebb üzlet- helyiségből a vas-műszaki üz­let. A felszabadult régi vas- boltban" a lakosságnak a leg­szükségesebb ellátást nyújtó új egységet nyitnak. — Bevált módszerünk a helyi árualap felkutatása. A környéken működő termelők­től közvetlen úton beszerzett árunál magasabb haszon­réshez jutunk. így nyeresé­günk is, fejlesztési alapunk is nő. Közvetlen kapcsolatban vagyunk a toki Egyetértés, az érdi Bentavölgye tsz-ekkel, a Herceghalmi Állami Gazda­sággal, a Kanizsa Bútorgyár­ral. Járásunkban bútoráruház nincs, de a Domusszal kötött szerződésünk alapján nyáron, az üres iskolákba kihelyezték bútorkészletüket. Ugyanezek­ben a községekben, tehát Zsámbékon, Biatorbágyon, Tárnokon és Sóskúton a mű­velődési házakban lakberen­dezési kiállítást rendeztünk. Így nemcsak a lakosság ju­tott eddig hiányzó ellátáshoz, hanem a közvetlen beszerzés­sel a szövetkezet nyeresége is nőtt — mondj i Hegyi János. Célrészjeggyel könnyebb Valószínű, hogy újabb beru­házásaiknál nem számíthat­nak sem állami, sem SZÖ- VOSZ-támogatásra. A községi tanácsok viszont igyekeznek minden beruházásukhoz hoz­zájárulni. A lakosság célrész­jegy-vásárlás útján anyagilag támogathatja a szövetkezetét. Bizonyos létesítmények létre­hozása érdekében bárki száz forint fölött bármilyen értékű célrészjegyet vásárolhat. A szövetkezet a befektetett pénz után évi 5 százalék kamatot fizet. Természetesen minden­ki bármikor visszakérheti a pénzét, de 3 év után a kamat — mint a tartós bankbetétnél — 2 százalékkal nő. — A célrészjegyvásárló nem jár rosszabbul, mintha az OTP-nél tartaná a pénzét, ám közben környezetét is fejlesz­teni tudjuk. Az érdi áruház­hoz 700 ezer forint gyűlt így össze. Célrészjegyekből és ta­nácsi támogatásból épült a tinnyei, a budajenői, a perbáli gázcseretelep is. A legszükségesebbet A szerződéses boltok is ja­víthatnak az áruellátáson. Egy zöldséges tetszése szerint bővíthetné árukészletét kerti szerszámokkal vagy virággal, és így a hiányzó szakboltok áruihoz is hozzájuthatna a vásárló. Az áfész meghirdette vendéglátóipari egységeit élel­miszer-, zöldség-r/ümölcs, iparcikkbojtjait, gázcseretele­pét, sőt építőanyag-telepét is szerződésbe adásra. Kiírásaik reálisak, mértéktartóak, isme­rik az üzletek forgalmát. Ki­dolgozták a szeriődés felté­teleit, teljes garanciát bizto­sítva a lakosság ellátására. Ennek ellenére eddig csak vendéglátóipari egységeket és néhány zöldségboltot tudtak kiadni. A júliusban meghir­detett 16 egység közül mind­össze egy zöldség-gyümölcs üzletre kötődött szerződés. — Terveznek további átala­kításokat, bővítéseket a járás­ban? — A negyedik negyedévben" felmérjük a legszükségesebb igényeket. Igyeszünk azokat rekonstrukciókkal, boltcserék­kel, az áteresztő képesség nö­velésével (a rendelkezésünkre álló pénzügyi kereteken belül) minél hamarabb megoldani. Márványi Agnes Gombó Pál: ^odfdózat Középütt van egy kis előtér, benne te­lefon, jobbra a férfifodrászat, balra a női fodrászat. A telefonálók tehát há­romfélék; nők, férfiak és dolgozók, akik akár férfifejeken, akár hölgyi hajzato­kon keresik a pénzt, amúgy mindnyájan nők. A készülék működik, csak éppen alig-alig hallani, tehát mindenki or­dít, amitől viszont a háromféle közön­ségnek igenis mindent hallani lehet, sőt kell, hacsak a női fejen nincs búra, ám az alól is kilehet buktatni a fél fület. 1 Nagybélteky urat kérik a telefon­hoz, Nagybélteky úr nyakán piros nyakkendővel megy. — Te vagy az, Joci?... Nem hal­lom ... Szóval te vagy az, áhá. Na mi »van? — Nincs, azt értem, hogy nincs, azt ne mondd, hogy mi van, mert úgyse hallom... Bécs, mi van Beccsel?... Hogy bátor, énekes, zsuga, azt értem, tehát bézs.. És az mi?... Egy szín? Nem ér­dekel ! — Nézd Joci, nekem nincs időm, én be vagyok habozva. Hallgass ide, hal­lasz? ...Nem hallak... Jó, te hallassz! Hallgass akkor ide. Nekem nem kell bézs, és nem kell se fehér, se fekete, se piros, se zöld, nekem csak mélykék kell. A víz a mélykék csempétől lesz tengeri kék, nekem az kell, és a me­dence is nagyobbnak látszik, nekem az kell, nem azért adom ki a pénzt, hogy azt kapjam, ami nem kell Érted, Joci?! — Joci! Hallgass. Olyan, hogy nincs, olyan nincs. Azt mondd a pasasnak, ha ő hülye, keress egy főpasast, azt mondd neki, hogy hálás" leszel. Az hat... Mondd, hogy a raktárból keresse ki, ha azt mondja, hogy visszamaradt vé­letlenül, az már nagyon jó. Érted? — Ne légy már élhetetlen, Joci! Te csak azt mondd, hogy hálás leszel. Ha már becsomagolták az árut, szorítsd IfU meg a kezét és mondd, hogy nagyon hálás vagy. — Nézd Joci én Szappanozva va­gyok... Jó, akkor mondd azt, hogy majd én odamegyek és hálás leszek. Mondhatod, persze, hogy mondhatod, aztán majd meglátjuk. © Gabikáért csengetnek. Gabika le- ráncigálja a gumikesztyűt, miköz­ben átveszi a kagylót. — A, semmi, nie, nix, nuku. Beho­zott és közben a halakról beszélt. A halakról. Tudom, hogy azt akarja, noná. De ő is tudja, hogy én is azt akarom, ezért úgy tesz, mintha halvérű lenne ... Mi, mit mondsz? Nem hallom. Hát persze! Ha nem, hát nem, ismersz milyen bla- zírt vagyok... Na ja, fantáziám az van. Az az én bajom----- Hát igen, ismersz a nagy fantáziám miatt vagyok ilyen izgulékony. Hogy mi? Mit mondasz? Nincs raj­tad bugyi? Hogy jön ez ide?... Ja, hogy a gyereken nincs bugyi, az más. Ha összepisili, hát összepisili, a Pisti is összepisilte a szőnyegpadlót, kijön az­zal a német izével, na nem jut eszem­be a neve, majd adok neked belőle. Ká, igen Ká és valami szám. Kettő? Az a VU. Te, sietnem kell, mert a ven­dég lelohad. Ede bácsi még vár a sorára és na­gyon csodálkozik, hogy őt hívják. — Anyjuk, te vagy az? Honnan be­szélsz. — Kedves a 1 szomszédtól, köszönd meg neki helyettem is és ne felejtsd el odaadni a két forintot, az is pénz, ugye. — Sajnállak, anyjuk... Kend be, any­juk... Jó, jó, nem adok tanácsot, tény­leg a te reumád. Hogy mi? Mondd han­gosabban. Ne kiabálj, akkor berezeg. — Jó veszek, de lassabban, felírom... Fél kiló kenyér, vagy szép zöldpaprika, igen, ötdekás vaj, 10 deka füstölt sajt... Várj, várj anyjuk, az drága lesz, vagy vaj, vagy sajt! — És ha jönnek, és ha jönnek? Van elég paprikáskrumpli... Jó, uborkát hozok. Te csak pihenj és kend be, any­juk. És vagy vaj, vagy sajt. Akkor me­lyiket? o A felelőst hívja a központ. — Itt én beszélek. — Igen. azért kerestelek, mert teg­nap azt mondta a Teri, hogy azt mond­ta a Bandi, hogy nem vállalják a törül­közőket. De akkor mondd meg nekem, mit terítsek a vendégek nyakába? Hasz­náltat nem terítek, mert nem keli ne­kem jelenet, nekem forgalom kell. — A főnök az nem telefontéma. De ha nekem itt felmond a Tibi, mit szól­tok hozzá? Azt akarom, hogy mondd meg a Te­rinek, hogy mondja meg a Bandinak... — A mosoda az le van ejtve, keres­setek másik mosodát. — A főnök is le van ejtve! Nem te­lefontéma, de mégis. v És lecsapja a kagylót. A továbbiak­ban megtudom még, hogy Szatorné most az Árhivatalban van, legalábbis Virág elvtárs számára; hogy digitális órát a Mester utcában javítanak; hogy aznap este Cecil ráért elmenni a Török utcába; hogy Stossmajer vagy micsoda főorvos lánya egy kis ..., úgy kell neki, viszont a gülüszemű fiatal doktor az Mohainénak legyen mondva; hogy a másik üzletben sincs már tiszta törül­köző, de az igazgató nem telefontéma; hogy Gondáék kertjében úgy nyílik a rózsa, mint tavaszkor, atomháború azonban nem lesz. de erről holnap töb­bet mondhat, mert a góré borozás köz­ben hajlandó beszélni bizalmas dol­gokról. Aztán frissen nyírt és mosott hajzat­tal kimegyek az utcára, ahol elmagá- nyosodott magyar emberek zárkózott külsővel néznek át egymáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom