Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

Befejeződtek a szovjet-indiai megbeszélések "xMltm 1982. SZEPTEMBER 22., SZERDA Tyihonov fogadta Gandhit Moszkvában tegnap véget értek a szovjet—india hivata­los tárgyalások, amelyeken a szovjet küldöttséget Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke, az indiai delegációt pedig Indira Gandhi miniszterelnök vezette. A meleg, baráti légkörben folytatott megbeszé­léseken a két ország vezetői folytatták eszmecseréjüket több, fkölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi prob­lémáról. A tárgyaló felek »megállapí­tották, hogy a Szovjetunió és India közötti erősödő együtt­működés a háborús veszély és a fegyverkezési hajsza ellen, az enyhülésért és az államok közötti egyenjogú kapcsolato­kért folytatott harcban a vi­lágpolitika egyre jelentősebb tényezőjévé válik, s ez kedve­ző hatást gyakorol a nemzet­közi helyzetre. Indira Gandhi nagyra érté­kelte a Szovjetuniónak a fegy­verkezési hajsza és a nukleáris háború veszélye csökkentése érdekében kifejtett erőfeszíté­seit, különösen azt, hogy a Szovjetunió vállalta: elsőként nem alkalmaz nukleáris fegy­vert. A megbeszéléseken áttekin­tették a szovjet—indiai kap­csolatok néhány kérdését is. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke tegnap a Kremlben baráti hangvételű megbeszé­Moszkvában, a legfelső szintű szovjet—indiai tárgyaláson, Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi kicseréli a tárgyalás okmányát lést folytatott Indira Gandhi ! indiai miniszterelnökkel; A megbeszélésen különös fi­gyelmet szenteltek az új fém- kohászati és energetikai — beleértve az atomenergetikai — létesítmények építésében a szovjet—indiai együttműkö­désnek. Tyihonov és Gandhi asszony több más, kölcsönös érdeklő­désre számot tartó kérdés mellett megvizsgálta azt is, hogyan valósulnak meg az 1979- ben aláírt hosszú távú gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együtt­működési programban, vala­mint a két ország közötti 1980- ban aláírt gazdasági együttműködési egyezményben foglaltak. Az Indiai-óceán legyen békeövezet Leonyid Brezsnyev felhívása Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke hétfőn felhívás­Heves viták a hatalomért Az uniópártok koalíciója A nyugatnémet keresztény Uniópártok közös parlamenti frakciója tegnap hivatalosan, is megválasztotta kanoéllárjelölt jenek Helmut Kohlt, a CDU elnökét. Mindössze egy ellen­szavazat és egy tartózkodás volt. A CDU-CSU és az FDP október 1-én, jövő hét péntek­jén akarja megbuktatni Hel­mut Schmidt kancellárt, és kisebbségi szociáldemokrata kormányát, s még ugyanazon a parlamenti ülésen kísérletet tesznek Kohl kormányfővé történő megválasztására. Tegnap délután sor került a CDU/CSU és az FDP közötti koalíciós tárgyalások második fordulójára is. A résztvevők közlése szerint, ezúttal már a gazdaságpolitikáról, a jövő évi költségvetésről volt szó. Álta­lános bonni várakozások sze­rint, a három párt a szociális juttatások nagyarányú csök­kentését és az életszínvonal korlátozását fogja elhatározni. A szabaddemokrata párt el­nöksége tegnap jóváhagyta Genschernek és Mischnick- nek hétfőn a keresztény pár­tokkal kötött megállapodását Schmidt kancellár tervezett megbuktatásáról. Ugyanakkor a párton belül változatlanul heves viták folynak, s több baloldali szabaddemokrata po­sal fordult az Indiai-óceán vízi útjait használó valameny- nyi országhoz, hogy a jövő év­ben összeülő nemzetközi ta nácskozás befejeztéig ne irá nyítsanak a térségbe nagyobb haditengerészeti egységeket, ne tartsanak ott hadgyakorla­tokat. Az indiai-óceáni békeövezet létrehozását célzó új szovjet javaslattal kapcsolatban a TASZSZ szemleírója megjcgy zi: 1971-ben, a térség országai­nak kezdeményezése nyomán az ENSZ közgyűlése nyilatko­zatot fogadott el, amely az Indiai-óceánt békeövezetté nyilvánította. Hogy a nyilat­kozatban foglaltak mindeddig nem valósultak meg, azért el­sősorban az Egyesült Államok a felelős — mutat rá s TASZSZ. (Folytatás az I- oldalról.) most az iraki Iszmat Kittani- től vette át. A 37. ülésszak napirendjén, amelyet négyszáz oldalas do­kumentum formájában bocsá­tottak közre az ENSZ-szék- házban, a titkárság már most mintegy 130 kérdés megtár­gyalását irányozza elő. A na­pirendet a közgyűlés üléssza­kának kezdete után a legújab­ban időszerűvé vált kérdéseik­kel is ki kell még egészíteni. A napirend előzetes vizsgálata azt mutatja, hogy a 37. üléssza­kon is a béke, a biztonság és a leszerelés kérdései kötik majd le alapvetően a világ- szervezet figyelmét. Az ENSZ-közgyűlés általá­nos politikai vitája szeptem­ber 27-én kezdődik. Az általá­nos vitában felszólal többek között Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügymi­niszter is. A Magyar Népköz- társaság álláspontját a leg­fontosabb nemzetközi problé­mákról Púja Frigyes külügy­miniszter terjeszti elő. ★ Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke fogadta Hollai Imre kül­ügyminiszter-helyettest New Yorkba történt elutazása előtt. Az izraeli fegyverek árnyékában Amin Cemajeltválasztották elnökké Amin Gemajelt, a meggyil­kolt Basir Gemajel bátyját vá­lasztotta meg tegnap a libano­ni parlament az ország elnö­kévé. A negyvenéves Amin Gemajel a jobboldali keresz­tény falangista párt jelöltje volt. A libanoni nemzetgyűlés­be eredetileg 99 képviselőt vá­lasztottak; közülük hét meg­halt, íay kilencvenkét parla­menti képviselő ■szavazhatott. Az elnökválasztó parlamenti gyűlés megnyitásáig 80-an je­lentek meg, és Amin Gemajel 77 szavazatot kapott. Megvá­lasztásához az első fordulóban kétharmados többség, azaz 62 szavazat volt szükséges, amit így meg is szerzett (hárman üres lappal szavaztak). Fiiasz Szárkisz hivatalban lévő libanoni elnök megbíza­tása csütörtökön jár le. Valid Dzsumblatt, a balolda­li nemzeti mozgalom vezetője hétfőn az elnökválasztás elha­lasztása mellett foglalt állást, hangoztatva, hogy a keddi vá­lasztás ugyanolyan körülmé­nyek között zajlana le, mint Basir Gemajelé, azaz — „az izraeli bajonettek fenyegető árnyékában”, Dzsumblatt — aki Edde megválasztását támo­gatja — elmondotta, hogy vé­leménye szerint Amin Gemajel csupán látszatra mérsékelt po­litikus. Az izraeli kabinet tegnap — főleg a bejrúti vérengzés ha­zai visszhangja miatt — kény­szeredetten helyeselte az amerikai, francia és olasz ka­tonák Libanonba történő visz- szatértét. Ugyanakkor döntést hozott arról, hogy a múlt heti bejrúti tömeggyilkosság ügyé­ben nem állít fel hivatalos vizsgáló bizottságot. Tegnap számos izraeli napi­lap egyértelműen a kormányt tette felelőssé a libanoni vé­rengzésért. Kommentárjaik szerint az izraeli hatóságok, a kormány tagjai már csütörtök éjjel tudták vagy gyanították, hogy palesztin menekülteket gyilkolnak halomra. Az izraeli katonai szóvivő most azt mondja, hogy a mészárlás csütörtök éjjel történt, és hogy az izraelieknek — állítólag — pénteken reggel sikerült meg­akadályozniuk a lövöldözést. A Ha’Arec című független napi­lap szerint viszont maga Sá­ron hadügyminiszter adott pa­rancsot annak engedélyezésére, hogy a jobboldali falangisták bejussanak a nyugat-bejrúti palesztin negyedekbe A lap úgy tudja, hogy a hadügymi­niszter adta felhatalmazásról egy izraeli összekötő tiszt ér­tesítette a falangistákat. Simon Peresz, az ellenzéki izraeli munkapárt vezetője tegnap rádióbeszédében kije­lentette: az izraeli csapatoknak azonnal és feltétel nélkül ki kell vonulniuk a libanoni fő­városból. Franciaország és az Egyesült Államok támogat minden li­banoni erőfeszítést, amely ar­ra irányul, hogy biztosítsa az ország egységét, működőképes kormányt teremtsen és elejét vegye az összetűzéseknek a li­banoniak között’ — mondotta Claude Cheysson. A francia külügyminiszter Philip Habibbal, az Egyesült Államok közel-keleti külön- megbízottjával tartott eszme­cseréje után tette a kijelen­tést. Habib, úton Ejejrút felé, tegnap érkezett Párizsba. Később Cheysson kijelentet­te: Franciaország és az Egye­sült Állomok teljesen egyetért abban, hogy mit kell és mit lehet tenni Libanonban. A külügyminiszter rámuta­tott továbbá, hogy a Bejrútra vonatkozó Habib-terv eredeti­leg biztosítékokat tartalmazott a polgári lakosság megoltal- mazására, de ezek a biztosíté­kok elégteleneknek bizonyul­tak, mert az izraeli haderő megszegte a nemzetközi meg­állapodást. Tegnap a nápolyi öbölben készültségbe helyezték az amerikai 6. flotta öt hajóját, amelyek hamarosan Bejrútbn szállítják a több nemzetiségű rrndfenntartó erők amerikai egységét. A hajókon, amelyek 'esetleg már tegnap este útnak indultak, 1800 tengerészgya­logos tartózkodik. A Béke-világtanács közle­ményben ítélte el a nyugat­bejrúti tömegmészárlást. A dokumentum szerint a palesz­tin menekültek legyilkolásáért az izraeli kormányt terheli a felelősség, de elítéli az Egye­sült Államok korifíányát is, mivel gazdasági és katonai se­gítséget nyújtott az agresszor- nak. A Béke-világtanács a közleményben követeli, hogy az izraeli csapatok haladékta­lanul és feltétel nélkül hagy­ják el Nyugat-Bejrút és egész Libanon területét, s hogy a tömeggyilkosság elkövetőit ál­lítsák bíróság elé. Izrael továbbra is jelentős partner lesz a közel-keleti bé­kefolyamatban és az Egyesült Államok folytatni szándékozik a; együttműködést az izraeli kormánnyal egy közel-keleti rendezés érdekében — jelen­tette ki tegnap George Shultz amerikai külügymi­niszter az NBC amerikai tévé­hálózatnak adott interjújában. Az áj államfő életrajza A most 40 éves Aminre jobban ráillenének a mesebeli legkisebb fivér személyiségjegyei, mint Ba- sirra. Mint öccse, ő is jogászi ké­pesítést szerzett, de ezzel véget ia ér a hasonlóság. Ügy tudják, hogy kettejük közül fiatalabb ko­rukban is mindig Amin volt a bé- külékenyebb, bár külsőre ez nem látszik rajta: markánsabb arcú csecsemőképű öccsénél, jobban hasonlít a szúrósszemű, húsos or­rú családfőre, a 77 éves Pierre Gemajclre. Amin eddig nem avatkozott a falangista párt katonai ügyeibe. Bár soha nem öltött egyenruhát, jelöltségét és elnökké választását mégis azok a libanoni belső fejle­mények tették lehetővé, amelyeket apja és öccse küzdött ki az izrae­liekkel együttműködve 1976 óta. E fejlemények adták hátterét ahhoz, hogy Amin csendben építgethette a Gemajel-klán békeszárnyának legendáját. Elegáns öltönyeiben és olasz nanszemüvegében inkább kö­zépvállalati vezetőnek tűnt, sem­mint pártpolitikusnak, még kevés­bé hadvezérnek. A Bejrúttól észak­keletre levő Metn körzet' parla­menti képviselője: ezt a tisztséget Is felhasználta a jó kapcsolatok kiépítésére az öccse által csépelt másik oldallal, a mohamedán és a palesztin erőkkel. A személyéről alkotott kép arra vall, hogy míg öccse. Basir. látha­tólag kevéssé lehetett alkalmas a libanoni rendezés feltételéül szol­gáló nemzeti egység megteremté­sére, nyugati hírmagyarázók Amin Gemajel tulajdonságait és eddigi cselekedetéit elemezve úgy vélik, hogy ő talán nagyobb eséllyel in­dul neki e feladatnak, bár az ilyen egység alapja nyilván ugyancsak a jobboldal hegemóniája lesz. A mohamedán oldal vezető csoport­jai mindenesetre már jelöltségét is jóváhagyták, míg Basir jelöltsége ellen augusztusban többen tilta­koztak. Amin személyes múltját nem árnyékolják az Izraellel való paktálás foltjai sem, mint Basirét. Amintól azt várják: öccsénél is hamarabb megérti, hogy Libanon­nak ezentúl is jórészt az arab vi­lág és az Európa közötti közve­títő kereskedelemből és az arab tőkebefektetésekből kell megélnie. Ezeket nem pótolhatja az Izraellel való egvüttműkftdés. Az arab vi­lágból Libanonba viszont az egyet­len út Szírián át vezet. Reagan bejelentése Nyugtalanság Washingtonban A Zeusz-szobor, az 1957. no­vember 4-én Föld körüli pályára bocsátott Szputnyik hasonmása, és a Foucault-inga -— az Egyesült Nemzetek Szer­vezete közgyűlési épületének előcsarnokában látható három tárgy egyet jelképez: az embe­ri civilizációt. New Yorkban az East River partján álló — s az ENSZ titkárságának 38 emeletes üvegpalotája mellett szerény­nek ható — épületben az idén is, ezúttal harminchetedszer, az emberiség nagy kérdéseit vitatja meg az ENSZ-tagálla- mok küldöttségeiből álló köz­gyűlés. Ám a hatalmas, 50 mé­ter hosszú, 30 méter széles te­remben — amelyet szinte évente rendezőnek át, hogy he­lyet csináljanak a világszerve­zet új tagállamainak — az emberi civilizáció sorskérdései nem jelképesen, hanem na­gyon is kézzelfoghatóan, sok­szor a maguk brutális valósá­gában kerülnek a szuverén or­szágok egyenrangú képviselői elé. A libanoni mészárlás, az éhezők milliói, a fegyverekre fordított százmilliárdok, a föld számos pontján dúló háborúk évről évre kihívást jelentenek HCY1F.T AI Bin HARMIHOiEJEDSm Az Egyesült Államok elnöke hétfőn televíziós beszédben közölte: visszarendeli az ame­rikai tengerészgyalogosokat Bejrutba. A nyolcszáz ameri­kai katona olyan utasítással tér vissza a libanoni főváros­ba, hogy „lehetővé tegye a li­banoni hatóságoknak a (város feletti) ellenőrzés átvételét”. Reagan szerint az amerikai —olasz—francia nemzetközi erők „nem rendőri feladatot teljesítenek” —, de használni fogják fegyvereiket, ha meg­támadják őket. Az amerikai elnök felszólította Izraelt, hogy „gyorsan és bátran von­ja ki csapatait, a városból, mielőtt még „olyan problé­mákkal találná szembe magát, amelyek nem rá tartoznak, s amelyeket megoldani nem tud”. Az amerikai elnök szerint a háromhatalmi bejrúti katonai akció ismét korlátozott idő­tartamú lesz. Ezúttal azonban Reagan nem jelölte meg a csapatok kivonásának határ­idejét. Az elnök hangoztatta: dön­tését a francia és az olasz kor­mánnyal folytatott tanácsko­zás után hozta, s az megfelel a libanoni kormány óhajának. Shultz külügyminiszter ismét magához hivatta Arensz iz­raeli nagykövetet, hogy tájé­koztassa a döntésről. Bár az amerikai elnök igyekezett az általa szeptember i-én kifej­tett rendezési tervhez való visszatérés első logikus lépé­seként beállítani a háromha­talmi erő visszaküldését Bej­rútba, az amerikai csapatok újabb libanoni partraszállása netcsekély nyugtalanságot okozott Washingtonban. Az amerikai politikára ár­nyékot vet, hogy — mint a teg­napi The New York Times írja — az izraeli katonai pa­rancsnokság bizonyíthatóan tudott a palesztinok ellen ké­szülő mészárlás tervéről. az 1045-ben létrehozott Egye­sült Nemzetek Szervezete alap­okmányában megfogalmazott célok és elvek ellen. Évről évre a minden szep­tember harmadik keddjén összeülő közgyűlés ülésszakán a tagállamok — idén 157-en vannak már —. sokfelé ágazó akaratát, szándékát, céljait és törekvéseit kellene tökéletesen összehangolni ahhoz, hogy az „egyesült nemzetek” az legyen, amit neve kifejez. Az ENSZ azonban csak tükörképe vi­lágunknak. Százharmincnyolc napirendi pont — ennyi témakörön be­lül kellene az idén „egyféle tükörbe nézni”, egyetértésre jutni és határozatot hozni. Amíg azonban egy-egy napi­rendi pont „határozattá” vá­lik. az ENSZ-diplomatáknak hatalmas munkát kell elvé­gezniük. Az elképzelések már jóval á közgyűlési ülésszak előtt körvonalazódnak — és sokoldalú diplomáciai egyezte­tés tárgyát képezik. Ha mun­kaokmány lesz belőle, az már bizonyos „rang” —, amely még semmire sem kötelez. Az igazán öldöklő munka a köz­gyűlés különféle bizottságai­ban folyik. Az érdekek és az érvek sok­rétűsége gondos, körültekintő konzultációkat követel. Ezt pe­dig legtöbbször egynesen lehe­tetlen a hivatalos üléseken, a szigorú formákhoz kötött ta­nácskozásokon véghez vinni. A kafctériák oldott légkörében, egy szendvics mellett más a helyzet. A „folyosódiplomá­cia” másik hatalmas előnyei mint valami hatalmas csomó­pontban, itt futnak össze a vi­lág vezető politikusai, és a sokszor időt rabló hivatalos körutak helyett napok alatt ta­lálkozók, véleménycserék tu­catjait bonyolíthatják le. A munkaokmányokon, bi- zo4tságokon, késhegyre menő vitákon túljutva: a közgyűlés határoz. A közgyűlés elé már az ál­talános egyetértést tükröző ja­vaslatok kerülnek — benne a többség akarata ‘fejeződik ki. Az ENSZ azonban nem nem­zetek feletti intézmény — a közgyűlési határozatok ajánlás jellegűek. Elfogadásuk vagy elutasításuk erkölcsi, politikai értelemben jelentős. A közgyűlési vitát az ülés­szak évente választott elnöke irányítja — jobbján az ENSZ főtitkárával, balján egy főtit­kárhelyettessel. A közgyűté' elnöke tevékenységét ponto­san körülhatárolt eljárási sza­bályok keretei között végzi, de személyisége, tárgyilagossága mindenkor hatással van a vi­ta menetére és hangulatára. A z elnöki tisztségre idén — egyéves időszakra — Magyarország képviselőjét je­lölte a kelet.-európai szocialis­ta országok csoportja, amely a rotációs elv értelmében az elnök állításában a soros. Ez a körforgás, amelyben minden tagállam egyenlő. ugyancsak egyike az ENSZ-közgyűlés gyakorlatát meghatározó el­veknek. F. Gy. A palesztin vezető nyilatkozata Arafat Szaád-Arábiában Jasszer Arafat véleménye szerint több mint 3200 embert gyilkoltak le a hét végén a nyugat-bejrúti palesztin me­nekülttáborokban és két nyu­gat-bejrúti kórházban. A PFSZ szaúd-arábiai látogatá­son tartózkodó vezetője hét­főn kijelentette, hogv az áldo­zatok pontos számát egyelőre nem lehet megállapítani, mert az izraeliek talajgyaluval sok halottat a romok alá temettek Arafat a szaúd-arábiai te ievíziónak. illetve hírügynök ségnek nyilatkozva elmondot ta, hogv a hét végén az izrael csatiatok körülzárták Satilaé• Szabra palesztin menekiilttá- borokat, majd a velük együtt­működő Szaad Haddad őrnagy katonáinak „ka'auzo'ásával” izraeli kommandókat küldtek be a táborokba a tömegmé­szárlás elvégzésére Arafat az Egyesült Államokat tette fele­lőssé hangsúlyozva: Washing­ton írásos biztosítékokat adott arra, h ev a palesztinok kivo­nulása után megvédi Nyugat- Beirútot és lakosait. Az Arab Liga tagállamainak külügyminiszterei hétfőn Tu­niszba érkeztek, hogv kedden — a PFSZ kérésére — megvi­tassák a bejrúti tömegmészár- ' 'ás ügvét. A Szocialista Internacionálé hétfőn elítélte a nvugat-bej- rúti menekü't táborok lakói­nak legyilkolását és azonnali vizsgálatot követelt az ügyben. Meqnvílt ez ENSZ ülésszaka litikus fejezte ki kételyét az­zal kapcsolatban, hogy a jövő pénteki parlamánii szavazá­son Kohl megkapja-e az FDF- képviselők többségének támo­gatását. , A szociáldemokrata párt ve­zetése elítélte a hétfő: keresz­tény-liberális megállapodást és megismételte Schmidt kancel­lár és az SPD korábbi javas­latát: még az idén tartsanak országos választást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom