Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-21 / 221. szám
1983. SZEPTEMBER 21., KEDD s 'sJlíüim A Parlamentben Tisztségviselők tanácskozása Hétfőn a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői: az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői. Az eszmecserén, amelyen részt vett Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a jelenlévőket a soron következő, őszi ülésszak előkészületeivel kapcsolatos teendőkről. A tanácskozáson Horváth István belügyminiszter elemezte a közrend és a közbiztonság helyzetét, az 1977— 1981. években. Ezután Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese számolt be a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. Telt gyomrú vagonok A pusztavacsl erdészet dolgozói tűzifát rakodnak az Örkényi tehervasút-állomáson. Naponta három-négy vagonnal szállítanak az Alföld TÜZÉP-telepeire. Halmágyi Péter felvétele Az ötnapos munkahét tapasztalatai Szentendrén Sikerült közös nevezőt találni f Sok száz társához hasonlóan, | életrevalóságát, váltásra kész § rugalmasságát keli bizonyíta- | nla a Beton- és Vasbetonipari S Müvek szentendrei gyárának § is. Fő profiljuk iránt tavaly csökkent a kereslet, megmozI gattak hát „fát-füvet”, hogy ne álljanak kihasználatlanul a drága gépsorok, s munkát adhassanak embereiknek. Amikor — a központi ren- ^ delkezések értelmében — ná- S luk is fölmerült az Ötnapos ^ munkahét bevezetésének leheli tősége, a legfőbb gondot az S okozta: számolhatnak-e elejt; gendő rendeléssel, vagy eleve s termeléscsökkenéssel kalkulál- « janak inkább? A piackutatás szélesítésével és javításával először is arról győződtek meg, kellenek-e a termékeik: a csatornázáshoz szükséges gravitációs betoncső, a feszített vasbeton nyomócső, valamint a különféle építkezési blokkok és béléstestek? Kellettek. Ez annyit jelentett, hogy az 1982-es évre 260 millió forint termelési értéket kalkulálhattak, többet a tavalyinál. Ezután már következhetett a fejtörés: miként, milyen eszközökkel valósítható meg az alapcél? Az, hogy elkészüljön az előirányzott termékmennyiség — a kevesebb rendelkezésre álló munkaidő alátt. Mégpedig úgy, hogy egyúttal a bázisbér se növekedjék. Érdekek ütközése A kevesebb munkaidő a szentendrei gyárban éppen 50 ezer órányit jelentett, vagyis ennyi kiesést Hellett pótolni. (Akkor még természetesen: elméletben.) Első lépésként — ez még tavaly nyáron megtörtént — átfogó vizsgálat volt az összes üzemben, részlegben. Mindenütt gondosan fölmérték a norma- és létszámhelyzetet, valamint a meglevő technikai-műszaki eszközöket. Az eredmények alapján már nem volt nehéz egy komplett gyári programot összeállítani. Mégpedig azokról a tennivalókról és szükséges intézkedésekről, amelyek a várt eredmény alappilléreként szolgáltak. A dolgozók közé valóságosan is — és nemcsak formálisan! — kivitt program élénk figyelmet váltott ki. Jelentősebb vita elsősorban a karbantartásnál bontakozott ki. Érthető, hiszen az érdekösszeütközés — ott jelentkezett igazán élesen. A gyárnak az lett volna jó, ha szombatonként elvégzik a szakemberek a javításokat és a felújításokat, s aztán hét közben kapnak szabadnapot. A dolgozók viszont ragaszkodtak a hét végi pihenéshez, mondván, nekik is jár. Természetesen sikerült végül is olyan közös nevezőt találni, amely- lyel mindkét fél megelégedhetett. Nevezetesen: minden esetben a helyi főművezető dönt arról, valóban nélkülözhetetlen-e a szombati munka. Ezt 40 órával előbb megbeszéli az érintettekkel. S nem utolsósorban: a szabad szombati munkanapért a következő héten mindig pénteken jár a pihenőnap. (Vagyis akkor három nap otthon maradhatnak a karbantartók.) A gyári program jóváhagyása után újabb munka várt a gazdasági vezetőkre: valamennyi egységben külön is össze kellett állítani egy részletes, operatív tervet. Például, hogy mi a dolga a műszaki osztálynak, a SENTAB- üzemnek, az előkészítőnek. líj zárak - ú] bélés Mert volt dolguk, és nem kevés. A teljesítménykövetelmények növelése sem érinthetett egyformán minden egységet, viszont a veszteségidők csökkentéséhez sem használhattak azonos eszközöket. Bár gyári szinten a munkaidőalap pótlásához 4,8 —8 százalék közötti normaemelést írtak elő, a gyakorlatban eg áhhyií jelentett, hogy több reszorton már egyáltalán nem lehetett nagyobb teljesítményt kérni. Akadtak azonban műveletek, amelyeknél 17 százalékkal is szigoríthatták a normát. Mindezt nagyon körültekintően hajthatták végre. A dolgozókkal megbeszélve, s a szó szoros értelmében: meggyőzve őket a gyár létérdekéről. Mára, miután nyolc hónap eltelt az ötnapos munkahét bevezetése óta, már leszűrhet jó néhány tapasztalatot a vezetés. Kertész László, a gyár vezető szervezője sok intézkedést sorol. Valóban említésre érdemes, mennyi belső tartalékot sikerült föltárni az üzemekben. Például: a technológiai várakozási idők csökkentése érdekében ki lehetett dolgozni új, egységes adagolási receptúrákat, a SIOME- üzemben pedig a gravitációs betoncső sablonokra új típusú zárakat szereltek föl. (Ennek nyomán nemcsak jelentősen csökkent a karbantartási-javítási időszükséglet, hanem a dolgozók fizikai munkája is könnyebbedett.) A SIOME- gépek produktív munkaidejét más módon is növelték. Olyan szögmentes tömörítőfejekre cserélték a régieket, amelyek sokkal hosszabb élettarta- múak elődeiknél, nem szorulnak hetente cserére. És az a módszer is mérhető hasznot hozott, hogy a sablonoknál nemesített alumínium béléslemezzel váltották föl — a korábban használt, gyengébb minőségű, edzett alumínium lemezt. Hat hslyeit - nyolc A gyár váci üzemében ugyancsak több műszaki változtatást vezettek be. Egyebek között rövidítették a blokkgyártó gépek ciklusidejét, egy egyszerű módszerrel: töltőráccsal látták el a berendezéseket. Hozzájárult a termelékenység növeléséhez a másik új megoldás is: az átalakított, szélesített blokkprésgéphez úgynevezett alátéttálcákat készítettek, s ezek alkalmazásával az egyes gyártósoron hat sablon helyett egyszerre nyolcat használhatnak. Az intézkedések hatását havonta ellenőrizték. Idén egyetlen terület sem maradt „felügyelet” nélkül. Az első félév eredményeit jól jelzi néhány adat: 7 ezer 400 órával sikerült csökkenteni a veszteségidőket; a normarendezéssel 5 ezer 700 és a különféle műszaki és termelés- szervezési feladatok elvégzésével pedig II ezer 400 órával pótolták — a munkaidőalap-kiesést. Így e percben úgy tűnik, nem lesz akadálya, hogy év végéig a tervezett 50 ezer óra hiányát is ellensúlyozzák. S mi ad alapot az optimizmushoz? Már a hat hónap alatt, június végéig, több betont és terméket gyártottak, mint tavaly a hasonló időszakban; csökkent a fizikai létszám, mégis 6,t százalékkal nőtt a termelékenység; a minőséget szinten tudták tartani, s nem utolsósorban: a gyár csaknem 24 százalékkal túlteljesítette eredménytervét. A kép teljességéhez tartozik; mindezt nem kevés erőfeszítés és áldozat árán érték el. Voltak ugyanis területek, ahol sokat túlóráztak, de szükség esetén a szolgáltatókiegészítő üzemek dolgozóig is átirányították .a termelésbe. Dodó Györgyi üépi ellenőrök a közérdek nyomókon . Évente több száz javaslat Beszélgetés Császár Ferencet, a megyei Ili elnökével Minden magyar állampolgár törvényadta joga, hogy ha az élet bármely területén — legyen az akár gazdasági, egészségügyi, szociális vagy kulturális — felelőtlen, lélektelen ügyintézéssel, pazarlással találkozik, szóvá tegye. Közérdekű bejelentést mindenki tehet, maga dönti cl, hová fordul panaszával, de észrevételeit minden esetben kötelesek kivizsgálni, s érdemben foglalkozni vele. Milyen feladat hárul a népi ellenőrzésre egy-egy bejelentés nyomán? Erről beszélgettünk Császár Ferenccel, a Pest megyei NEB elnökével. — A népi ellenőrző bizottság feladata, hogy foglalkozzon a közérdekű bejelentésekkel az egyéni panaszókkal. Ezen kívül azt is vizsgálja, minden szerv eleget tesz-e a bejelentésekkel kapcsolatos kötelességének. A bizottságot sokféle ügyben megkeresik az állampolgárok, ez a bizalom jele. De néhány esetből más tanulság is levonható: például az, hogy gyakran a legegyszerűbb igazgatási, ügyintézési feladatnál nem tudják, kihez forduljanak. Ez pedig azt jelzi, hogy a tanácsok felvilágosító munkáját tovább kell erősíteni. A Bizonyara nem ezek az apró ügyek okozzák a legfőbb gondot. Melyekre kell jobban odafigyelni, több energiát áldozni? Emelkedett-e az ilyen ügyek száma? — Való igaz, nem az ilyen apró ügyek kötik le energiánkat. ennél jóval több időt vesz igénybe a jogos, vagy jogosnak vélt ügyek kivizsgálása. A közérdekű bejelentések száma évek óta azonos. Sem lényeges csökkenésről, sem lényeges emelkedésről nem lehet beszélni. Azt azonban már megfigyeltük, hogy néha egyes területekről hirtelen megnő a bejelentések, a panaszok száma. Így volt ez a közelmúltban az Alagi Állami Gazdaságban és a Fóti Béke Tsz-ben is. A bejelentésül szolgáló alapadatok, mint utóbb kiderült, megfeleltek a valóságnak, csupán a következtetés volt a hamis. Ilyenkor a pártszervezetek segítségét kérjük a tájékoztatásban, de mi is elmondjuk a tapaszFöldbe került a kamilla Befejeztek 350 hektáron a kamilla vetését a Szllasmenti Termelőszövetkezetben. Ez az előző évinél 100 hektárral nagyobb terület. A vetés érdekessége volt: mivel a kamilla fény- csírás növény, a vetőgépek csoroszlya nélkül dolgoztak, a magok a hengerelt föld felületére kerültek. Jegyzet Smié magad a fáról A tanítókertbe a kőkerítésen juthattunk át az Eden fai közé. Hatalmas bolyhos őszibarackokat tépáztunk ideges sietségünkben, bújtattunk múlt hét péntekjén ingünk alá. A tiltott gyümölcs klott- gatyás Adámjainak bűntudatát éltük át. S most hallom a hirt, eladhatatlan az őszibarack. Hogy egészen pontosak legyünk, az érdi Bentavölgye Tsz tíz vagon ízes-leves portékája várta, hogy valaki eladja, megvegye, mielőtt az enyeszet pusztítaná el. A szóban forgó termelőszövetkezet 135 kataszteri holdat (75 hektár) őszibarackot birtokol. Bár az idén 60 vagon termékre szerződött a konzervgyárral és a Zöjdérttel, és bízott abban is, hogy a Budafruct elnevezésű gazdasági társaság, amelynek a tsz is tagja volt, kisegíti őket egy „csúcstermés” esetén. Ahogy ez már lenni szokott, a döm- ping, vagyis a váratlan nagy hozamok megváltoztatták a gazdasági erkölcsöket. Igaz, a felvásárló és a többi szerződő fél többet vett, mint ígérte, arra azonban nem vállalkozott, hogy forgalmazza, értékesítse a mindent elárasztó baracktermést. Már-már úgy tűnt, a Buda környéki lankák gyümölcse a brazil kávé sorsára jut. Szerencsére nem ez történt. A Bentavölgye Tsz „áron alul” hirdette meg barackeladásait. Mindössze 5 forintért hirdette meg, kínálta a fővárosban háromszorosáért kapható gyümölcsének kilóját. Történt pedig ez egy hete. Az eredmény? Ma már egyetlen szem barack sincs a fákon ... Autósorok, a 6-os országút mellett veszteglő automobilok tulajdonosai, kisemberek s persze ügyeskedők is álltak sorba, szedték a 15 ezer négyzetméternyi területről a Bentavölgye „eladhatatlan” termékét. S lám, kiderült, mégiscsak kell a háztartásokban az őszibarack, legalábbis ezen az áron. Aki azt gondolná, hogy az efféle gazdasági manőver a legtermészetesebb és legkönnyebb dolog, persze téved. Az érdieknek is végig kellett járniuk a bürokrácia, ha nem is túl zegzugos, de mindenesetre „gyümölcs-túlérlelő” útjait. Más kérdés, hogy csak ezt a megoldást választhatták, s ami a legfontosabb, Pest megye „túltermelői” közül egyedül és eredményesen. Kínálták eladni való j ukat a halásztelki léüzemnek, kaphattak volna érte 3 forintot. Nem ezt tették, s maguk lepődtek meg a legjobban, amikor kiderült, többet is kérhettek volna. Bebizonyosodott, lehet utat találni a nagy(bel-)kereskede- lem dzsungelében is, akképpen, hogy mindenki jól járjon. Az érdi Bentavölgye Tsz gazdái ugyanis elmondhatják magukról, a 10 vagon barackra, a „maradékra” nem fizettek rá. Nem vesztettek rendhagyó ötletükön sem. — Többet adhattunk volna el, több pénzért, ha korábban kezdjük — így vélekedik Já- ki András gyümölcstermesztési ágazatvezető. Anélkül, hogy a jövőre vonatkozó bölcsességeket állapítana meg, kijelenti: — Hárman mérték a barackot a sorok végén, s csak két őrző — útbaigazító— emberre volt szükség. Jövőre, ha kisebb is lesz a termés, akkor is tervbe vesszük az ideihez hasonló értékesítési módot. Ügy gondoljuk, nemcsak deklarálni, de a gyakorlatban megvalósítani sem kisebb ügy a több csatornás kereskedelmet. Nem cselekedtünk. egyebet, minthogy árunkat, amelyet a konzervgyárak, az exportőrök képtelenek voltak átvenni, a „szedd m .gad” piacra vittük. tíosszú út vezet rövid ösz* ‘ szefoglalónkban a tanítókerttől a hazai mezőgazdasági túltermelési álválságig. Ami biztató, hogy a KRESZ szabályai szerint sem a behajtani tilos, sem a zsákutca feliratú tábla nem került ki az idei marketingvárosunk utcái elejére. V. B. i talatainkat és intézkedéseinket a dolgozóknak. A Műidig kapnak választ a bejelentők? — Mi mindig egyértelmű választ adunk. De abban az esetben, ha a bejelentő névtelen. természetesen lehetetlen válaszolni. Bár a népi ellenőrző bizottság nem tesz különbséget a névvel és a névtelenül megtett közérdekű bejelentések között, mégis el kell mondan'om: nagyon sokszor kár, hogy a bejelentő a névtelenség homályába burkolózik. Ugyanis, mi minden bejelentő kilétét titokban tartjuk, védelmet i nyújtva, erre bennünket törvény is kötelez. Egy-egy kényesebb témánál maguk a vizsgálatot végző népi ellenőrök sem ismerik a bejelentő kilétét, csupán a bejelentés alapján felvetett gondokat, hibákat igyekeznek feltárni. Ezért is jó lenne, ha a névtelenek megbíznának bennünk. Előfordulhat az is, hogy a vizsgálat során segítségére, további ismeretekre lenne szükségünk. Ezekhez sem juthatunk hozzá, hogy nem tudjuk kinél keressük. A másik, szintén hosszú évek tapasztalata: van aki panaszát egyszerre küldi el legkülönfélébb helyekre. Ilyenkor a vizsgálat hosszabb ideig tart, ugyanis, legtöbbször egymást keresztezik, s akadályozzák a munkában az ellenőrzést végzők. S ami még lényeges, feleslegesen foglal le, von el embereket más, fontos feladatoktól. A közérdekű bejelentések hetven százaléka névvel, harminc-negyven százaléka név nélkül érkezik. • Kik segítenek a népi ellenőröknek? — A legtöbb közérdekű bejelentésnél igénybe vesszük a társadalmi szervek segítségét Segített már egy-egy témánál: pártbizottság,' szakszervezet népfront is. 0 van-e foganatja a megalapozott bejelentésnek? — A vizsgálat kideríti, minden esetben, hogy menynyire volt megalapozott egy bejelentés. S amennyiben az abban foglaltak bebizonyosodnak, az ellenőrök javaslatot tesznek, hogyan változtassanak az ügyintézésen, vagy a rossz munkaszervezésen. A csupán javaslattétel azonban nem azt jelzi, hogy azt figyelmen kívül lehet hagyni, mivel a népi ellenőrök véleménye nyilvánosságot kap. Nemcsak a felettes szerv, hanem a pártszervezet, a szakszervezet is értesül erről. S a vezetői beszámoltatáson számon kérik tőlük ezt is. A Mi történik akkor, ha tör. vénytelenséget tárnak fel az ellenőrök? — Amikor törvénysértést tapasztalunk, felhívjuk a vizsgált egységet a törvényes állapot helyreállítására. Ha súlyos hanyagságot, közösséget megkárosító eseteket tapasztalunk, akkor felkérjük az illetékes ,ügyészi szervezetet a bűnvádi eljárás lefolytatására. Míg évente több száz javaslatot teszünk a vizsgált szerveknek, addig a bűnvádi eljárásokra tett javaslatok évente nem haladják meg a nyolcat- tízet. Viázont az utóbbi időben még nem történt olyan, hogy a bűnvádi eljárásra tett javaslatunkat alaptalannak minősítette volna az illetékes ügyészség. © Számon tartanak-e a népi ellenőrök úgynevezett kis és nagy ügyeket? — Nem lehet egyformán fontos népgazdasági szempontból egy-égy ügy, de a lényeg mégis az: a bejelentő számára legfontosabb a saját ügye. így azután nincs kis és nagy ügy. Például a közelmúltban egy Idős asszony panaszt tett az egyik bolti kiszolgálóra, aki tűrhetetlen hangnemben beszélt vele. s a húsért is többet számolt, mint amennyit kellett volna. Az ügyet megvizsgálták ellenőreink, s közben azt is észrevették, hogy az idős panaszos életkörülményein javítani kell. Patronálásra és szociális segély adására kérték fel a helyi tanácsot. Ez a kérés sem talált süket fülekre. Szalai Mária
