Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-21 / 221. szám

BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR • 1982 Váci és PEVDI-siker Slágercikk a Pille iskolatáska Ha egy kiállítási standon fölgyúlnak a reflektorok és fölharsan a zene — pillanatok alatt odatódul a vásárközön­ség. Tudják: „Itt most vala­mi szépet láthatunk, divatbe­mutatóban gyönyörködhe­tünk .. Az A-pavilonban szinte szünet nélkül akad ilyen lát­nivaló, a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat is ezt a módszert választotta nőiruha-kínálata bemutatásá­ra. — Minden évben valami újat kell kitalálnunk — álla­pítja meg Zarka Béláné, anyag- és áruforgalmi osztály- vezető —, idén hagyományos módon csak a bőrdíszműtár­gyainkat reklámozzuk. (író­szereink és a faipari gyár­egység műanyag nyílászárói természetesen szintén megte­kinthetők, a BNV másik pa­vilonjában és szabad terüle­ten.) Mit hoztunk a nemzet­közi vásárra? Női divattás­káink zömét szocialista és tő­kés piacokra szállítjuk; a ha­zai boltokba mintegy 50 mil­lió forint értékűt szánunk. Sokan csodálják valódi sertés­velúr estélyi retiküljeinket; mára nagyon divatosak és nappal, is kedveltek az arany­színű, 'nagyobb méretű tás­káink; de kínálunk' hálóból készülteket is. Slágercikkeik ezúttal a ki­sebbeknek szólnak. A pille­könnyű „Pille" iskolatáskából már csaknem 60 ezer jutott a boltokba; a legújabbak színe­sek, vidámak, ízlésesek. Leve­hető zsebekkel, lecsatolható, külön is használható torna­zsákkal, új hevederekkel va­riálták őket. De láthatunk óvodás korúaknak való iskola­előkészítő kistáskákat; helyes­ke gyermekbőröndöket és még tolltartókat is. ★ . Pamut-frottírból varrt hó­fehér bikinit kínálnak a Váci Kötöttárugyár kiállítói, ter­mészetesen fiatal lányoknak. Gondoltak azonban „az idő­sebbekre” is, sok az egybe­szabott, testhez simuló fürdő­ruha a kirakatban. — Jövőre teret hódít a szé­les, színes, csíkozott betétes megoldás. Ez sportos jelleget ÁRAMLATOK Ö tszáz főt veszített egy évtized alatt lakossá­gából Csemő, ám ér­dekes, de nem véiletlen mó­don, az apadás kizárólag űz elvándorlás számlájára írandó, a természetes sza­porodás ugyanis — a szüle­tések és a halálozások kö­zötti különbség — pozitív előjelű. Az elköltözők dön­tő része olyan fiatal, aki ha már mozdul a tanya- . bokrok valamelyikéből — mert ugyan fokozatosan megteremtődik a község korszerű elvek szerinti köz­pontja, Cserr.ő ennek elle­nére is, ma is még, tanyás település —, akkor nem fa­luja új belső magja felé törekszik, hanem valahová, városba, jó fekvésű — vagy csak annak tartott — köz­ségbe. A fiatalok egy má­sik csoportja viszont tagja lesz az idősebbek ragaszko­dó, az itt jobban élni aka­rók csoportjának. Ez a ket­tős áramlat a magyarázata az elvándorlásnak, illetve annak, hogy örvendetesen sok az újszülött. Neon lehet beleszólni ab­ba, ki cselekszik helyesen, az e, aki megy, vagy az, aki marad, hiszen ez elvi­tathatatlan joga az állam­polgárnak. Énnek a jognak a megléte azonban nem egyenlő a gyakorlással! A menni vagy maradni dön­tésbe ugyanis seregnyi té­nyező beleszól, az egyéni vágyak, óhajok és indítékok mellett olyasmik is, mint a tágabb környezet változása vagy mozdulatlansága, az életkörülmények elemi fel­tételeinek alakulása, ezért, hogy figyelmet érdemel: célszerűen, helyesen a cse- mői tanácsi testület ott szorgalmaz következetes lé­péseket, ahol e lépések ha­tása hosszú távon szolgál bizonyítékoklcal az érdemes maradni mellett, azaz a gyermekintézményeket fej­lesztik, korszerűsítik, bőví­tik tervszerűen. Pontosab­ban: elsősorban ezeket. • Például: éppen csak be­fejezték az óvodások új fog­lalkozta lótermónek építé­sét — ami közben arról is tanúságot tettek, lehet ész­szerűen csökkenteni az elő­re számított költségeket, ha szoros és jó a kapcsolat a kivitelezővel —, máris a la­kosság tudomására jutha­tott a következő lépés, négy új tanterem bővítés jellegű létrehozásának terveztetése. Az iskolai oktatás ilyen tár­gyi feltételei ugyanis meg­lehetősen mostohák a köz­ségben, hiszen a tantermek egy része nem az, aminek hívják, hanem szükségből, kényszerből oktatási hely­színné előléptetett, illetve évtizedekkel korábbról an­nak megtartott. Természe­tes: a terveztetés még nem építés, ám az itt élők egy ideje már megszokták, ha valamit elhatároznak, ak­kor azt valóra is váltják, mert szavak és tettek egy­ségén nem néhányan, ha­nem kollektiven őrködnek. A tárgyi világ, a dologi javak körében is fölfedez­hetünk tehát olyan áramla­tokat, amelyek sodrása megjelenik az egyéni, a családi döntésekben, a men­ni vagy maradni kimon­dásában, a hűségben vagy hűtlenségben. Ennek a sodrásnak az erejét végze­tes hiba lenne lebecsülni, mellékesnek tartani, ugyan­is — tapasztalatok bizonyít­ják — semmi nem befolyá­solja annyira az embereket, miht a gyermek, vele a hol­nap lehetséges jövője, sor­sa, környezete. Ha a falu­ban élő azt látja, gyerme­kének, a rokon csemeték­nek már nem jut tér — mert messzire kell iskolábá járni, mert nem építenek már a gyermekeknek sem­mit —, már nem költenek a közösség pénzéből a hol­napi trónörökösökre, akkor joggal véli úgy: itt nincs jövő, innét menni kell. Ha viszont tények, 'logikus lán­cot alkotó cselekedetek azt mutatják, itt a holnapnak is építkeznek, itt a holnapi tanulóknak is terveznek, azaz itt arra kalkulál­nak, lesz és legyen is öt meg tíz esztendő múl­va elég beiratkozó, nos, ak­kor az itt lakó itt marad, mert hiszen miért menne el?! M agyarázat sokféle van arra, hogy egy-egy te­lepülés népessége miért kezd hirtelen roha­mosan csökkenni, ám e ma­gyarázatok mögött valójá­ban az áll: o hitüket veszí­tették el az emberek. A hi­tüket abban, hogy falujuk­nak van még holnapja. Ha viszont láthatják, mi min­denbe fektet be pénzt az állam — Csemőnél marad­va: a gyermekintézmények említett gyarapítása mellett az sem mellékes, am; az elektromos hálózat bővítése ügyében történik —, mi minden olyasmibe, ami egyértelműen a holnap szol­gája, akkor értőbben, érzé­kenyebben fogják fel a kü­lönböző áramlatok sodrá­sát. Értőbben, érzékenyeb­ben. azaz az indulatodnak kevésbé engedve, s ilyenkor már nem is a forintok ösz- szege, hanem jól megvá­lasztott célja érvel, győz, meg, toboroz híveket. Nem a sok pénz, hanem a pénz áramlásának iránya válhat agitátorrá; egyéni sorsok­ba szól bele úgy, hogy köz­ben a társadalom sorsát is formálja. Mészáros Ottó ) ad a fürdőruháknak — mondja Kiss Sándor, a gyár műszaki gazdasági tanácsadó­ja. — Egyébként valamennyi termékcsaládunkból igyekez­tünk ízelítőt adni; ki kell használnunk ezt a remek piackutatási alkalmat. A fürdőruhákéval azonos kelmékből készültek például a tornadresszek. Itt is legszeb­bek a kombináltak, a piros- fehér-fekete díszítésűek. Vál­tozatlanul a váciak látják el öltözékkel a hazai teniszspor­tot, nagyon mutatósak a leg­újabbak is. Bár gyártanak tiszta pamutból is, a mosás után is mérettartó és nem gyűrődő pamut-poliészter fo­nalból készítettet tartják ki­válónak. — Több újdonsággal bőví­tettük ismét a szabadidő-ru- házaticikk-családot. Kedveltek a „Jogging”-ingek, valamint a belül bolyhozott termé­keink ■— kalauzolt tovább ki­kiállításukon. — Újítani sze­retnénk a tréningruháknál is. Most a továbbfejlesztett vál­tozatok fogadtatására vagyunk kíváncsiak. Ezeket fényes fo­nalból, pamut belső oldallal gyártjuk, s a hagyományos sötétkék színű helyett, pél­dául drapp anyagból... Az eddigi érdeklődés — termé­keink iránt — biztató a vál lalatunknak. D. Gy. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* Púja Frigyes New Yorkba utazott Púja Frigyes külügyminisz­ter hétfőn elutazott New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakára. Mer 3. oldalt Sikerült közös nevezőt találni Évente több száz javaslat i oldal: , Batikolt zacskóban levendula Aránylón csordult a hegy leve 7—10 oldal: Pest megye a BNV-n 11. oldal: Későn ébredt a Vác Fóti ötös Taksonyban 12. oldal: Tragikus balesetek AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 221. SZÄM Ara: 1,40 torin« 1982. SZEPTEMBER 31., M»D Fellidborodós világszerte a bejrúti vérengzés miatt Brezsnyev üzenete Resganhez Leonyid Brezsnyev,' a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke személyes üzenetet küldött Reagan ame­rikai elnöknek Izrael újabb kegyetlen bűntettével kapcso­latosan, amely Nyugat-Bej- rútban olyan tömeg mészárlás­hoz vezetett, amelyet a máso­dik világháború idején a hit­leri nácik kegyetlenségeihez lehet hasonlítani. Az üzenet aláhúzza: a liba­noni vérfürdőért azokat is fe­lelősség terheli, akik megaka­dályozhatták volna, de elmu­lasztották Tel Avivot megaka­dályozni abban, amit tett. Az izraeli hadsereg által rende­zett vérfürdőt nemcsak a pa­lesztinok, de más népek sem fogják soha elfelejteni és meg­bocsátani — hangzik az üze­net. Leonyid Brezsnyev határo­zottan állást foglalat amellett, hogy vessenek véget annak a helyzetnek, amelyben az izrae­li vezetők az ENSZ-szel szem­beszegülve, rendszeresen és durván megsértik a világszer­vezet alapokmányának legfőbb elveit és az ENSZ határozatait, köztük a Biztonsági Tanács döntéseit. A szovjet államfő egyben felszólította az ameri­kai elnököt, hogy a Szovjet­unióval közösen lépjen fel a Biztonsági Tanácsban Izrael megfékezéséért és a BT-hatá- rozatok betartásáért ★ Az elmúlt 24 órában a liba­noni hadsereg további egysé­gei vonultak be a libanoni fő­város nyugati részébe és vet­ték át a városrész egyes ne­gyedei felett az ellenőrzést. A libanoni rádió tegnapi jelen­tése szerint a libanoni regu­láris erők 1500 fős egysége — mintegy negyven páncélozott járművel — „biztonsági öve­zetet” vont a köré a két palesz­tin menekülttábor köré, ahol a falangista keresztény mill- cisták csütörtökön kegyetlenül > lemészároltak védtelen pa­lesztin menekülteket. Simon Peresz. az izraeli el­lenzéki munkapárt vezetője (Folytatás a 2. oldalon.) Az útépítéstől a gázcsőfektetésig A megyei hídprogram gazdái KPiwSVi'; S,... * t . s A KPM Budapesti KSzúti Igazgatóságának monori üzemmérnöksége Is új rendszerű burkolatai látja el a Tápiószele—Cegléd közötti, 3 kilo­méteres útszakaszt. Veress .i'jnö Vüvííeie Még a legkisebb közúti híd elkészítési ideje is három hó­nap, s ma az egyik legmun­kaigényesebb tevékenységként emlegetik a kivitelezők. Ne­véhez híven pedig a Pest me­gyei Űt- és Hídépítő Vállalat profilja is bővült, a hatodik ötéves tervidőszakban a sző­kébb pátrián belüli hídprog­ram megvalósítása a feladatuk. Mozgalmas hét vége a határban Már vetik az őszi árpát Kapkodás nélkül, de nagy lendülettel haladnak a mező- gazdasági munkák Pest me­gyében. Ahol már a múlt hé­ten megkezdődött a kukorica törése, ilyen a ceglédi Lenin Tsz is, pihenőnap nélkül dol­goztak a kombájnosok, a szál­lítójárművek vezetői. A ter­més ígéretes, akadt olyan táb­la, amelyen a hektáronkénti 90 mázsánál is nagyobb hoza­mot értek el. A szomszédos termelőszövetkezetben, a ceg­lédi Magyar—Szovjet Barát­Vizsgázó szabályzók A Mechanikai Mérőműszerek Gyára megrendelésére kő­olaj- és földgáztartályok minimum- és maximumszintjét sza­bályozó berendezéseket készítenek a törökbálinti Műszer- és Vasipari Szövetkezetben. Az idén 7 millió forintért szállítanak ebből a folyamatszabályozási szerkezetből. A képen: Kovács Ferenc és Lalkai Imre átUtcsvizsgálat közben. Barcza Zsolt (elvétele ság Tsz-ben, teljes műszakot tartottak a vetőágy előkészí­tő traktoristák is. A hatalmas Rába—Steigerek a talajműve­lő gépek nyomában sűrű por­felhő gomolygott. Jelezve egy­ben az őszi aszályt, aminek örülnek is a mezőgazdászok, ugyanakkor nem bánnák, ha legalább a jövő héten kisebb esők enyhítenék a földek szá­razságát. A megyében jelenleg több mint 25 ezer diák szorgoskodik, többek között nekik is köszön­hető, hogy az almának már kö­zel a felét, a szőlőnek egyhar- madát szüretelték le. Megér­keztek a nagyüzemekbe a me­zőgazdasági munkában segéd­kező honvédek első csoport­jai. Ami a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok munka­erőhelyzetét illeti, az idén szá­mításba kell venniük, hogy a budapesti középiskolásokat főként Szabolcsban foglalkoz­tatják. Ezért célszerű újra át­tekinti terveiket, gondoskod­ni a kampányidőszakra a mun­káskezekről. Végezetül a Pest megyei Ta­nács szakfelügyeleti csoportjá­tól azt is megtudtuk, a ceglédi és gödöllői járásban már vetik az őszi árpát. Ennek alapján idén négy készül, de egyelőre még nin­csen mindegyikre aláírt szer­ződés. Ácsán szeptember vé­gére tervezik az átadást. Bia- torbágyon is megkezdődött a nagy munka és még a hideg idő beállta előtt szeretnék be­fejezni. — Bérelt gépeket haszná­lunk — mondja Széles János főmérnök —, nem kaphatunk külső anyagi támogatást és nincs saját pénzünk ilyen je­lentős gépi beruházásra. Je­lenleg húsz fizikai munkással vagyunk többen, mint tavaly ilyenkor, de még egy hídépítő brigádra lenne szükségünk, meg újabb megrendelések­re. — Ez az aszfalt gyártó te­lepeink miatt okoz fejtörést — folytatja a főmérnök. — Míg tavaly egy-egy telepünk (há­rom van) hetente 1000—1500 tonna aszfaltot , készíthetett, most nem ritka a 400—500 tonnás termelés. S ráadásul, ezt a mennyiséget is hat­nyolc munkahelyen használ­juk fel. A gépláncok állandó mozgatásának rengeteg a többletköltsége. Az útépítés 116 milliót ho­zott a kasszába, a hídépítés azonban egyelőre csak 2 mil­liót. Néhány éve bővítette profilját a vállalat a gázveze­téképítéssel: idén ez 7 millió forint termelési értéket jelent. Grafikonon nézegetjük, ho­va került a gyártott 60 ezer tonna aszfalt. Egy részét nem maguk használták föl, hanem el­adták. — Hosszú lenne a felsorolás, de befejeződött például Nagykő­rösön a Rákóczi utca korsze­rűsítése; Százhalombattán bő­vítettük az úthálózatot és par­kolókat létesítettünk; Gödöl­lőn pedig elkészült az új Hon­véd utca. ■hKöziílet Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a Szov­jetunióba utazott, ahol Ufó­ban részt vesz a magyar gaz­dasági és műszaki napok meg­nyitásán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Valerij Muszatov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezetésé­vel az — Ifjú Szocialisták a Szociáldemokrata Pártban (JUSO) szervezet meghívásá­ra — hétfőn KISZ-küldöttség utazott az NSZK-ba. A dele­gáció tárgyalásokat folytat a JUSO, és más NSZK-beli if­júsági szervezetek vezetői veL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom