Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-17 / 218. szám

1982. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK (Folytatás az 1■ oldalról.) A bolgár küldöttség művé­szeti csoportja tegnap a rác­kevei járásba látogatott. Űt- jukra elkísérte őket Jakab Bé­la, a megyei tanács osztályve­zető-helyettese és Török Atti­la, a ráckevei járási pártbizott­ság osztályvezetője. A napot a Duna Tsz megtekintésével kezdték, majd a Csepel Autó­gyárba mentek, ahol a nagy­üzem politikai és társadalmi szerveinek vezetői, élükön Ha­lász Józseffel, a pártbizottság titkárával üdvözölték őket, s adtak rövid tájékoztatót a vállalat gazdasági, politikai életéről. A delegációt fogadó gyáriak között ott volt Hor­Nikola Kocev a Dabasi Nyomdában a legkorszerűbb könyvkötő be­rendezésekkel ismerkedik. A képen balról jobbra Ádori Károly, Nikola Kocev, dr. Novák István és Lilo Tosev, a bolgár nagykövetség n. titkára. A művészeti csoport tagjai megtekintették a vállalat gyárt­mányait bemutató filmet, majd fölkeresték a gyári óvodát, ahol a gyerekek kedves műsor­ral, virággal, maguk készítette könyvjelzőkkel köszöntötték a vendégeket. A látogatás következő állo­mása a Járműgyár szerelőcsar­noka, majd a szervokormányt készítő üzem volt. Délután a Sopszki ének- és táncegyüttes adott nagysikerű műsort a vállalat művelődési házában. A föllépés után az együttes Dunavarsányba utazott, ahol a település életével ismerkedtek. A program a kiskunlacházi KlOSZ-székházban baráti ta­lálkozóval fejeződött be. M. J. Gasztronómiai napok Vácott Bolgár ízek a Feliér Gafamblan ^ A magyar—bolgár barátsági hét keretében a bolgár gaszt- s ronómiai napok székhelye a N váci Fehér Galamb étterem. S Aki esténként betér ide, az § bolgár nemzeti ételkülönleges- ^ ségek közt válogathat, s köz- ^ ben bolgár népdalokat, nép- S zenét hallgathat. — A Szófia megyéből érke­zett Frojka együttes és a mi zenekarunk felváltva játszik. Ezzel is szimbolizálni szeret­nénk az összefonódást, a ba­rátságot — mondta Molnár Miklós, a Pest megyei Ven­déglátó Vállalat váci igazga­tóságának vezetője. A gasztronómiai napokon az ételek, az édességek készítése, felszolgálása is ilyen jelkép. A bolgár vendégek (akik, nem­csak vendégeskednek, hanem jóbarát módján dolgoznak, se­gítenek is) együtt tevékeny­kednek az étterem személyze­tével. A főszerep persze a bol­gár szakácsoké és a cukrász­nőé. Az alapanyagot — például a húst —, s a bolgár és e ma­gyar konyhában egyaránt használatos fűszereket az étte­rem szerezte be, a különle­gességeket a bolgárok hozták magukkal. A konyhát dél­után 3 órakor veszi bir­tokba a két bolgár főszakács, s este 7-kor kerül az asztalok­ra az első bolgár étel. Délutánonként a Fehér Ga­lamb konyhájában két bolgár főszakács is tüsténkedik. Egyi­küket, a már több mint tíz éve szakácsként dolgozó, 32 éves Venceszláv Dimitrovot kér­deztem. — Otthon is nagyjából ilyen felszereltségű konyhában dol­gozom. Elégedett vagyok az­zal is, ezzel is. Sokat segíte­nek az itteniek. Érdeklődnek, figyelmesek. — A magyar és a bolgár konyha között sok a hasonló­ság. Szeretjük az erős, a csí­pős ételeket, s szívesen fo­gyasztjuk a sült húsokat. — Otthon is szokott főzni? — Nagyon ritkán. A felesé­gem a vendégfogadóban a beosztottam. Ott én irányítom, otthon hagyom, hogy kibonta­koztassa a tehetségét — vá­laszolt mosolyogva. Sz. P. A megyei népfrontbizottság ülése Élni az adott lehetőségekkel Hasznosan tevékenykednek a magánkereskedők ECözéiet a kis lélekszámá településeken Megélénkült mind a vállal­kozási kedv, mind a közvéle­mény érdeklődése a magánke­reskedői tevékenység iránt. A kis lélekszámú településeken nem szükségszerű a közélet el­sorvadása. Két mondatban így sommázhatjuk azokat a fő té­mákat, amelyeket csütörtök délelőtt tartott ülésén tárgyalt meg a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg ar­ról is, miként alakul a nép­frontmozgalom információs munkája. A következőkben a bevezetőben említett két kér­déskörről adunk áttekintést az előterjesztés, valamint a vita alapján. Helyes döntések Ha nem is egyenes vonalú volt a magánkereskedelem fej­lesztése, fejlődése a legutób­bi két évtizedben, az kétség­telen, hogy 1980-ban fellendü­lés kezdődött és tart a mai napig. Ez a fellendülés azokra a politikai, gazdasági dönté­sekre támaszkodik, amelyeket a vezető pártszervek, illetve a kormány hoztak, hozott. Elő­segítette a fejlődést a falu­gyűléseken kialakult egészsé­ges álláspont, annak nyomán a tanácsok szakigazgatási szer­veinek a korábbiaknál rugal­masabb, célszerűbb gyakorla­ta — így összegezhetjük a bi­zottsági ülésen elhangzott sok­féle vélemény elvi mondandó­ját. Napjainkban a megyében több, mint ezerötszáz magán­kereskedő járul hozzá hasznos kiegészítőként a lakosság el­látásához. Munkájukat 382 se­gítő családtag és 292 bejelen­tett alkalmazott is erősíti, ám éppen ezek a számadatok iga­zolják — és erre többen rá­mutattak a szót kérők közül —, nem szabad végletes meg­ítéléssel közelíteni a magán­kereskedelemhez, hiszen nyil­vánvaló, nincs és nem is lesz döntő szerepe abban, a vásár­lók megkapják-e azt, amit ke­resnek. Igazolja ennek a rea­lista álláspontnak a helyessé­gét az is, hogy a megyében — szemben az ország némely más részén tapasztaltakkal — elsősorban nem a felkapott te­rületeken, így a divatáru el­adásban, továbbá az autómű­szaki cikkek forgalmazásában következett be a növekedés, hanem az élelmiszerek eladá­sában, a vendéglátásban. A kereskedők közül majdnem hatszáz található ezeken a részterepeken — a legjelentő­sebb a zöldség- és gyümölcs­kereskedők, valamint a külön­böző vendéglátó üzletet bir­toklók száma —, s egyrészt hasznosan töltik be azokat a réseket, amelyeket az állami, illetve a. szövetkezeti kereske­delem hagy a forgalmazásban, másrészt pedig egészséges ver­senyt keltenek az adott kör­zetben a szocialista és a ma­gánszektor boltjai között. Kedvező jellemzőként érté­kelte a testületi ülés a ma­gánkereskedelem településtí­pusonkénti megoszlását, hiszen az üzletek java a községekben található, több mint ezeregy­száz a másfél ezerből. Hasz­nosnak bizonyult az is, s eb­ben a népfrontfórumoknak szintén szerep jutott, hogy kor­mányzati döntések hatására előnyösen változott az Orszá­gos Takarékpénztár hitelpoli­tikája, az új üzletek kialakítá­sa, a berendezés megvásárlá­sa, az áru beszerzése ennek a forrásnak a segítségével köny- nyebb lett. Vásárlói igények Természetesen néhány ma­gánkereskedő üzletpolitikájá­ról, magatartásáról elhangzot­tak a tanácskozáson kritikai észrevételek is, amint arról szintén szó esett, milyen gon­dok nehezítik — így a sokat vitatott megemelése a társa­dalombiztosítási járuléknak, az árubeszerzésnél tapasztalható hátrányos megkülönböztetése a magánkereskedőknek — az eredményesebb forgalmazást, a vásárlói igények jobb kielégí­tését. A megyei népfrontbi­zottság örvendetesnek tartot­ta, egyre emelkedik azoknak a kereskedőknek a száma, akik attól sem tartózkodnak, hogy közéleti szerepet vállaljanak, amint a társadalmi megmozdu­lásokban szintén mind na­Akik Bulgáriában járnak, azok számára lenyűgöző él­ményt jelentenek a 'népi együttesek bemutatói. Minden jelentős településen található ének-, zene- és tánccsoport, amely a múlt emlékeinek ápo­lója, s így magától értetődő, hogy a szellemi és tárgyi nép­művészet együttesen hagyomá- ‘nyozódik az utókorra. A leg­jobb bolgár táncosok, a ma­gyarokéhoz hasonlóan, anya­nyelvi szinten ismerik és tud­ják folklórjukat. Élik a táncot, számukra a fellépés nem szín­padot jelent, hanem önmaguk bemutatását. Akárhányan is vannak a dobogón, szólisták vagy párok, szinte együtt léle­geznek, mindegyikőjük egy tánckörben mozog. Feldolgozá­saik éppúgy tartalmazzák a ritmus változatosságát, mint a lépéskombinációkat, a zene fontosságát, a kedélyek hul­lámzását, a különböző karak­terek sodró lendületét. A külföldön rendezett nem­Vastepsra ropták Szentendrén zetközi versenyekén és feszti­válokon éppen ezért — s nem véletlenül — esemény a bolgár együttesek részvétele. Ahol megjelennek, ott díjat díjra halmoznak. Kitűnnek határo­zott, feszes előadásaikkal, a tánc mondanivalóját kifejező magatartásukkal, képzettsé­gükkel, szigorú szabályok sze­rint megszerkesztett program­jaikkal. Koreográfusaik első­sorban a közösségi táncokba'n jeleskednek a nagy formava­riációkat megvalósító színpa­don. Ami csak a táncról el­mondható, az általában min­den róluk szóló értékelésben helyet kap, a franciaországi Dijontól a szicíliai Agrigentóig, a dél-magyarországi Szegedtől a lengyelországi Zakopánéig. Ez utóbbi helyén, valamint Franciaországban kapott dí­jat testvérmegyénk központi művészegyüttese, amely szer­dán este — a barátsági és kul­turális hét keretében — önálló műsorral lépett fel Szentendrén, a Pest megyei művelődési köz­pontban. Az 1965-Ven alakult csoport kétszer biyerte el Bul­gáriában az országos fesztivál aranyérmét. Rendszeresen meghívásokat kapnak az euró­pai országokból, így kontinen­sünk sok földjét bejárták már. Szentendrén, illetve csütör­tökön Szigetszéntmiklóson, a Csepel Autó művelődési köz­pontjában először is kosztüm­jeikkel tűntek fel. Színességük és motívumgazdagságuk von­zotta a szemet, s amikor el­kezdték jellegzetes lábmozgá­sukatj valamint félkörmozgá­saikat, a nézők keze vastaps­ba kezdett. Rengeteg ötlet, ko­reográfiái lelemény dúsítja táncaikat. A zenekar többször nemcsak talpalávalót húz. ha­nem szerepe vain a táncban, olyan mozgási feladatot is el­lát, amely a színpad megnöve­lését szolgálja. Képzettségük lenyűgöző. Mindenkor feltalálják magu­kat, nem jönnek könnyen za­varba. Egy-egy öv könnyedén leeshet derekukról a deszkára, ők azdnban nem zavartatják magukat, úgy folytatják elő­adásukat, mintha mi sem tör­tént volna. Számukra olyan természetes közeg a dobogó, mint másnak a levegővétel. Egymást segítik, ösztönzik; a társat látják a másikban, nem a riválist. Vetélkedés csak a koreográfiában van. s azt olyan harsányan és jókedvűen adják elő, mint ahogy velük született adottággal énekel­nek. Hangzásviláguk rímel mozgáskultúrájukkal. Tánckar. kórus és zenekar együtt ural­ják a nézőteret: hatásuk egy séges, technikai biztonságuk­hoz hasonlóan a mosoly is ter­mészetes velejárója színpad­ra lépésüknek. Vendégszereplésük alkalmá­ból táncoltak hagyományos folk­lórt, s megelevenítettek mai életképeket is. Bármihez is nyúltak, bármilyen témába fogtak, a feladat soha nem ha­ladta meg az erőiket. A Szófia megyei együttes bemutatkozá­sa a kulturális sorozat kiemel­kedő eseménye volt. Most már csak nekünk kell hozzájuk méltó partnert találni, hogy a barátság a táncosok között is folytatódjék. M. Zs. gyobb csoportokban ott talál­hatjuk őket. Harminc olyan települése van a megyének, ahol a la­kosság ezerháromszáz fő alatt marad, összesen pedig huszon­ötezren élnek ezekben a fal­vakban. Országosan előtérbe került a kis lélekszámú tele­pülések ügye, jelene és hol­napja, így tehát érthető, hogy a megyei népfrontbizottság elé. terjesztett tartalmas jelentés jó alapot adott a vitára, a né­zetek ütközésére. Van jövőjük Volt, van minek ütköznie! A vélemények egyik csoport­ja ugyanis nem sok esélyt ad ezeknek a falvaknak, azt tart­va, elnéptelenedésük elkerül­hetetlen folyamat. A vélemé­nyek egy másik csoportja vi­szont azt sugallja, úgy kelle­ne megőrizni ezeket a telepü­léseket, ahogyan vannak, míg a harmadik megítélés — és ez volt az uralkodó a testületi ülésen elhangzottakban is — a célszerű arányokat, az ész­szerű fejlesztést szorgalmazza, hiszen sok-sok tény, tapaszta­lat figyelmeztet rá, papíron nem szabad, nem lehet dönte­ni arról, melyik falu érezhet jövőt maga előtt és melyik nem. Az alaphangot a téma tár­gyalásához a következő adta: az említett falvakban sok he­lyen nincs jelen a tanács, a pártszervezet, az ifjúsági szö­vetség, ám valamennyi telepü­lésnek van népfrontbizottsága és ez meghatározza a mozga­lom lehetőségeit és felelőssé­gét. A lakosság véleményének összegyűjtése, továbbítása az aktivisták rendkívül fontos feladata, amint az is: legye­nek élenjárói a népfront és a tanács közötti egészséges munkamegosztásnak, illetve együttműködésnek. Ebben a munkamegosztás­ban, együttműködésben — és ezt a felszólalók példákkal il­lusztrálták — nagy szerepe van a közös tanácsú telepü­lések nem székhely községei­ben a tanácstagi csoportok megalakításának, élénkítést folytonosan igénylő tevékeny­ségének, valamint a tanács­tagi beszámolók következetes megtartásának' és nem utolsó sorban a falugyűléseknek. Kézenfekvőnek kell tartani, hogy a demokratizmus min­den formájára, ezeken a telepü­léseken sokkal érzékenyebbek az emberek, mint másutt, hi­szen érzik jó néhány tekintet­ben hátrányos helyzetüket, ép­pen ezért — amint elhangzott a vitában — a népfrontbizott­ságok ne tűrjék a formaliz­must, a demokratizmus látsza­tát. Érvényes ez akkor is, ha fejlesztési teendőkben hozandó döntésekről van szó, s akkor szintén, amikor a lakosság el­látását kell javítani az adott kereteken belül. Meghökkentő tapasztalat ugyanis: a vállala­tok egy része — mind a köz­üzemi, mind a kereskedelmi cégek beleértendők ebbe — legszívesebben leírná ezeket a kis lélekszámú településeket az ellátandók közül, azaz úgy tesznek, mintha ott nem ugyan­olyan állampolgárok élnének, mint a megye vagy az ország bármely más, nagyobb közsé- ’ gében. Közösen keresve Részletekbe menő képet al­kothatott a népfronttestület a harminc falu ellátási helyze­téről, közművelődésének álla­potáról, mindazokról a ténye­zőkről, amelyek befolyásolják a közéleti tevékenységet. Erre az elemzésre támaszkodva a bizottság úgy döntött, a jövő­ben nagyobb segítséget nyújt a kis lélekszámú települések népfronttestületeinek több te­rületen, ugyanakkor kezdemé­nyezi az ellátásban, a szolgál­tatásban, a közlekedésben érin­tett szervek képviselőivel egy olyan tanácskozás megszerve­zését, ahol a legfőbb és a leg­jellemzőbb gondokra együtte­sen keresik az enyhítés, il­letve a megoldás módját. Szentendrén is nagy sikert arattak a virtuóz bolgár táncosok M. O. A lányok arcát soha nem hagyta el a mosoly. váth József szerelő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja is. MACYAR-BOLGAR BARÁTSÁGI HÉT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom