Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-16 / 217. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Szén, gáz, oSaj Hol tartunk az átállásban? Ma és még jó ideig gazda­sági helyzetünket döntően meghatározza az energia-fel­használás. Az energiahordo­zókkal való takarékos, éssze­rű gazdálkodás fontosságát túlbecsülni alig lehet, nyerni általa annál többet. Az elmúlt évtizedben két olajárrobbanást élt át a világ. Az elsőt a fej­lettebb országok még viszony­lag könnyen kiheverték, hiszen ekkor a korábban igen ala­csony árak szöktek a magas­ba. Másodszor azonban a meg­drágult olaj ára duplázódott meg. Az olaj túlnyomó többségét külföldről hozzuk be. Minél többet, annál jelentősebb mennyiségű terméket kell ér­te szállítani. Ez azért is hátrá­nyos számunkra, mert az olaj árát értéken felüli színvona­lon tartják. Magyarán: nem azonos mennyiségű munka cse­rélődik ki. Minél gyorsabban Az energiával, a fűtéssel, vi­lágítással való takarékosság fontosságát voltaképpen az el­ső árrobbanás idejétől han­goztatjuk, de nyilvánvaló, hogy többről van szó. Valamit hoz­hat a konyhára, ha nem éget­jük fölöslegesen az izzókat, ■ nem fűtjüfe* túl a helyiségeket, nem engedjük a meleget az ut­cára. Sokkal nagyobb horderejű, ha az olajjal nem csak taka­rékoskodunk, hanem helyette­sítjük más, a mai árviszonyok közepette olcsóbb Is könnyeb­ben hozzáférhető energiahor­dozókkal. Minél több helyen és gyorsabban térnek át az olajkazánról, -kályháról szén- tüzelésűre, annál nagyobb lesz a valószínűsége, hogy belát­ható időn belül úrrá leszünk gazdasági nehézségeinken. Az energiaracionalizálási program erre az ötéves tervre nagy feladatokat ír elő. Az egész országnak, városunknak is. A hármas feladat: megszűn­tetni a közületi olajkályhákat, leállni a koksztüzelésről, s a hatásfoktól függően átállítani az olajjal működő központi fűtést. Amennyire sokat nyerhe­tünk a feladat megoldásával, annyira nehéz annak végrehaj­tása. Érzékeltetésül csupán néhány apróságra utalunk: nincs a nagyobb termek (pél­dául iskolákban) fűtésére al­kalmas szénkályha, hiányzik a salak tárolására szolgáló hely. Sőt, még a fűtés is gondot je­lenthet, ilyen munkára nem­igen akad jelentkező. Említ­hetnénk a kényelemszeretetet is, hiszen az elmúlt években szinte mindenki hozzászokott az egyszerűbb, tisztább olaj- fűtéshez. A nyomvonal Az átállás tetemes összege­ket emészt fel. Ezért is ad­nak ilyen, célra állami támo­gatást, energiaracionalizálási hitelt Mit tettek eddig Gödöllőn? Negyvenhat középületből ti­zennyolcban meg van oldva a mai kornak megfelelő fűtés. Gáz, távhálózat, ami szintén gázzal működik, illetve sze­nes kazán,'ez a legjobb meg­oldás, szolgáltatja a meleget. Négy esztendeje nem lépett üzembe olyan épület, amely­ben olajjal fűtenének. Sajnos néhány hét múlva nem írhat­nánk le ezt a mondatot. A rö­videsen elkészülő tűzoltólak­tanya fűtőrendszerét olajjal működtetik. Itt, ellentétben például a vá­rosi gimnáziummal, menet közben nem terveztették át a központi fűtést. Egy-két éve, terven felül, Gödöllőre is megérkezett a gáz, a várost rákapcsolták az országos hálózatra. A vezeté­kek nyomvonalát úgy építet­ték ki, hogy arra minél több üzem. közintézmény, illetve társas- és magánház fűtőrend­szerét rákapcsolhassák. Több helyen átépítették a kazánt, valamint a kazánhá­zat. Ebben az évben négy, jö­vőre hét, a következő, évben nyolc, és végül 1985-ben to­vábbi öt intézmény áll át olaj­ról szénre, gázra, illetve táv­fűtésre. A legkedvezőbb megoldás a szénre való áttérés. A döntés­nél persze figyelembe kell ven­ni a helyi viszonyokat, a le­hetőségeket. Akár így, akár úgy, az átállás tetemes összeg­be kerül. A Madách Imre Szakmunkásképző Intézetben például tízmillióba, igaz, itt 30 százalékkal bővül a kapacitás. A központi orvosi rendelő és a Munkácsy utcai óvodák be­rendezése hatmillióba kerül. Akad tennivaló a lakótele­pek fűtésének korszerűsítésé­ben is. A Szabadság téren gáz­zal működik a tömbfűtőmű, s tízmillió forintos beruházással az alsó-parkit is erre állítják ót. A Magyar—Szovjet Barát­ság lakótelepre a Dózsa György út közeli felújításával egyide­jűleg építik ki a vezetéket. Is­meretes, ami szintén járható út ott, ahol gerincvezeték hú­zódik. Persze a magánházak­ban is az a legjobb, ha olaj­ról szénre térnek át. írásunk elején hangsúlyoz­tuk, most már többről van szó, mint hogy lekapcsoljuk a fö­löslegesen égő lámpákat, ezzel azonban semmiképpen nem becsüljük le a bármilyen kis megtakarítás jelentőségét. A megtakarításra, az ésszerű­ségre minden eszközzel ösztö­nözni kell. Ösztönözni kell Amikor a mai lakótelepi há­zakat tervezték és építették, még olcsó volt az energia. Többek között ezért is alakult ki az átalányfizetés. A laká­sokban nincs víz- és gázóra, hőfokszabályozó. A lakó nem érzi a saját bőrén, ha paza­rolja a gázt, a meleg vagy a hideg vizet, ha az utcára fűt. E téren is megkezdődött a Változás. Gödöllőn az új lakó­telepi lakásokban a jövő év­től bevezetik az egyedi gáz­fűtést. Aki ezekben lakik, mindig tudni fogja, mennyit használt fel az energiából, s nyilván figyelemmel kíséri a számlát és a hőfokot egyaránt. k. p. m Anyakönyvi hírek Született: Gáspár János és Balogh Viola: Ágnes; Kőszegi Tibor és Mikó Erzsébet: Kata; Pataki József és Hegyesi Irén: József; Csizik Ernő és Simon Erzsébet: Tamás; Lenti Lász­ló és Káldy Mariann: Orso­lya; Pintér Zoltán és Schrei­ber Judit Erzsébet: Judit ne­vű gyermeke. Névadót tartott: Naszek György és Suhánszky Piroska: György; Kerecsényi-Fodor Ta­más és Kecskés Györgyi: Nor­bert; Vargyas Imre és Pocsai Margit: Albert Imre; Móricz Pál és Papp Mária: Attila ne­vű gyermekének. Házasságot kötött: Lukács Tibor és Lázár Erzsébet; Csámpai József és Farkas Edit; Bucsai Dezső Attila és Kris­tóf Katalin; Takács János és Berze Mária; Süvöltős László és Besenyei Mária; Palya Fe­renc és Balázs Erzsébet. Elhunyt: Varga Sándor, Gö­döllő, Nap utca 18.; Berki Árpád, Gödöllő, Bercsényi ut­ca 35.; Orosz István, Gödöllő, Szilhát utca 13.; Tipary László- né Kuncz Mária, Gödöllő, kas­tély; Petróczi Józsefné Bíró Julianna, Gödöllő, kastély; Pékár Jánosné Gyurcsek Má­ria, Gödöllő, Fenyvesi nagyút 19. LATI Külföldi kutatók Csaknem harminc kutató és laboratóriumi kisállattenyész­tő szakember kereste fel két év alatt a LATI Közös Vállala­tot. A legtöbben az NDK-ból érkeztek, tízen; a Szovjetunió­ból hét, Kubából pedig há­rom kutató tanulmányozta munkájukat. Volt ezeken kí­vül holland, indiai, és francia vendégük is. Ipari tanulók sikerei Az idén ismét sikerült előbb­re lépni a Madách Imre Ipari Szakmunkásképző Intézetben a tanulmányi versenyeken. A korábbiaknál jobb eredménye­ket értek el az iskola tanulói a megyei és az országos vetél­kedőkön, ami egyben az ok­tatási munka színvonalának emelkedését is tükrözi. A szak­munkástanulóknak minden esztendőben s valamennyi szakmában meghirdetik a ver­senyeket, s a közismereti tan­tárgyakból is összemérhetik tudásukat a legjobbak. Az elmúlt tanévben három gödöllői diák jutott el az or­szágos verseny legjobb tíz he­lyezettje közé. Kiemelkedő eredményt produkált Ács Lász­ló karosszérialakatos, aki nagyszerű teljesítményével kiérdemelte, hogy versenyen megkapta a szakmunkás-bi­zonyítványt. Ugyancsak az el­ső tíz között végzett a vas­ipari szakrajz tantárgyban Ber­ze Lajos, s a fodrásztanulók között GUI Zsuzsa. A megyei versenyeken to­vábbi helyezéseket könyvel­hettek el a növendékek és a nevelők. S bár ilyen verseny nincs, ezek az eredmények ter­mészetesen minősítik az isko­lákat is. A gödöllőiek például joggal sorolhatják magukat a jó me­zőnybe, s ez nem kicsiség, hi­szen a megyében húsznál több szakmunkásképző működik. Közülük úgy a 4—6. helyen állni a tanulmányi versenye­ken, valóban dicsőség. Mégsem kell a klub Kétségtelen, hogy régebben több ideje volt az embereknek egymásra, mondogatjuk sokan, sokszor. Tény, hogy a mai szórakozási lehetőségek néme­lyike bizonyos értelemben el­zár, mintsem előmozdítaná, segítené a közvetlen emberi kapcsolatokat. Ezek után nem csoda, ha a mégis megvalósult összejöveteleken — gyűlése­ken, értekezleteken és hasonló alkalmakkor — fölmerül az igény másfajta találkozások gyakorítására. Valami hasonló történt az elmúlt években a KIOSZ gö­döllői alapszervezetében is, ahol nem múlt el úgy taggyű­lés, hogy ne kérték volna a kisiparosok a saját klub ala­kítását. Augusztus elejétől kezdve minden hétfőn dél­után öt órától este tízig kü­lönféle szórakozási lehetősé­gek várják a kikapcsolódni, baráti, kollegális beszélgetésre összejönni szándékozókat. De lám: a KIOSZ-ban egyelőre mégsem dicsekedhet­nek a sikerrel, a korábban annyira várt klubösszejövete­lekre alig járnak el a mester­emberek, pedig több mint ez­ren tartoznak az alapszerve­zethez. A dolog persze kölcsö­nös: ki tudja megmondani, mi­lyen vonzó programra lenne igényük. Igazából azoktól le­hetne megtudni, akik eddig nem mentek el a klubba. Évfordulókra Üzemi vetélkedő Decemberi döntő Vetélkedőt szerveznek a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 65. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordu­lója tiszteletére a Tóth Árpád szocialista brigád kezdeménye­zésére a Ganz Árammérőgyár­ban. A versenyen öttagú csa­patok vehetnek részt. Ez le­hetővé teszi, hogy egy-egy szo­cialista brigád két vagy akár több csapatot is indítson. Ter­mészetesen olyan csapatok is részt vehetnek a vetélkedőn, amelyek tagjai nem tartoznak egyik brigádhoz sem. A vetélkedő elődöntője há­rom írásos fordulóból áll, a szóbeli döntő ez év december 13-án lesz. Az értékes könyv- jutalmakon kívül az első he­lyezett 5 ezer, a második 4, a harmadik 3 ezer forintot kap. A nap programja 16. napjának köz­Szeptember programja Gödöllő, művelődési pont: Zenevár. A klubprogram el­ső foglalkozása, 17 órakor. Ilku János Tanya című fotókiállítá­sa. Szolgáltatás: hírlap- és já­tékkölcsönző, 16—19 óráig könyv-, hírlap- és hanglemez­árusítás, 17—19 óráig, gyer­mekmegőrzés, 16—19 óráig, lo­gopédiai tanácsadás, 16—18 óráig. Erdőkertes, művelődési ház: Fotószakkör az általános is­kolában. 16 órakor. Ifjúsági klub, 18 órakor. Járási labdarúgó-bajnokság Remekeltek a vendégek Nagy volt a forgalom a já­rási labdarúgó-bajnokság csa­patainak szövetségi napján, amely részben azzal magya­rázható, hogy hétközben is vol­tak mérkőzések. Az oktatási év megkezdésével az egyete­misták is bekapcsolódtak a küzdelembe, az első mérkőzé­sét a HMSE-vel játszotta a GEAC. A második fordulót a sportszerűség jellemezte, mind­össze egy játékost kellett ki­állítani. Ami ritkán fordul elő, valamennyi mérkőzést a ven­dégek nyerték meg. Följegyeztünk egy ritka, de érdekes esetet, amely a sza­bályok nem kellő ismeretét bi­zonyítja. A GEAC—HMSE mér­kőzésen történt: a megsérült kapus kezéből kipattant a lab­da, de a játékvezető még nem sípolt. A közelben álló csatá­rok bármelyike berúghatta volna a kapuba, ők ehelyett várakoztak. Ismét a régi igaz­ságot említhetjük, amely sze­rint a labda mindaddig játék­ban levőnek tekinthető, amed­dig a bíró nem sípol. A szövetségi nap zárásaként elbúcsúztatták Kovács Tibort, a járási-városi sportfelügyelő­ség volt vezetőjét, aki más munkakörbe került. Miklósi János, a járási labdarúgó-szö- I vétség elnöke méltatta Kovács Tibor tevékenységét és a kol­lektíva nevében ajándékot adott át neki. A forduló rövid krónikája: GEAC—HMSE 3-1 (2-0) Vezette: Tróják (Uzsák, Le­gendi). Tetszetősen játszott az egye­temi csapat, biztosan jutott ve. zetéshez az első félidőben. A második játékrészben feljavult a Honvéd, de az csak rövid ideig tartott, utána ismét az egyetemisták irányították a játékot. Valkó—Mogyoród 1-2 (1-0) Vezette:. Lovász (Túróczi). A 25. perctől kezdve tíz em­berrel játszottak a mogyoró­diak, mivel egyik játékosukat sportszerűtlenség miatt kiállí­tották. Ennek ellenére volt ere­jük egyenlíteni, sőt, a maguk javára fordítani a mérkőzés állását. Hévízgyörk—Túra 0-2 (0-1) Vezette: Ádám {Legéndi, Mé­száros). A megfiatalított túrái együt­tes minden tekintetben jobb volt, és megérdemelten nyert. Érdemes megemlíteni, hogy Túrán bátran és okosan nyúl­tak a fiatalokhoz, s mint ezen a mérkőzésen is bebizonyoso­dott, lehet rájuk számítani. Erdőkertes—Zsámbok 1-2 (0-1) VAN-E ELÉG TOJÁS? A kérdés cseppet sem költői, leg­feljebb régimódi, elavult, el­csépelt. Hogy mégis eszembe jutott, annak oka van. Éspedig az, hogy meg nem mondom, milyen régen került szóba, hogy ne volna elegendő. Meg­szoktuk, hogy nem hiánycikk. Így aztán, szóba se kerül, mert természetes. No, persze a to­jást sem azok hiányolnák el­sősorban, akik a mézet, a szil., valekvárt, a tejfölt, a tejet, hiszen sokakat az efféle nya­lánkság egyáltalán nem csábít. A tejről viszont eszembe jut nosztalgiázni. Egy ebből ké­szült étek, a túró, az igazi, magyaros, parasztos, az erede­ti zsírtartalmát őrző tehéntúró miatt. De kevesen tudják ma már hogyan készül?! Amikor a tejet háznál altatják, azután fölmelegítik, szűrőruhán át­eresztve csurgatják belőle a savót. Ami fennmarad, az a késsel, villával szeletelhető, vagy éppen szabad kézzel csi­pegethető, eredeti, sót, papri­kát, s más fűszert is alig kí­vánó tiszta fehér túró, micso­da különleges csemege ma Túró és erdei málna már. Párja nincs, mint sok egyéb házi készítménynek. Kalandozzunk még? Ajánl­hatok egy pohár eredeti, erdei málnaszörpöt? Tetszik tudni, annak a tüskés, bogáncsos bo­kornak a terméséből készült italt, aminek a nevét is alig tudják ma már az emberek. Mikor megmutattam a vödörbe gyűjtött fekete termést, ki er­dei szamócának, ki szedernek, ki meg málnának vélte. (És még hány növény: bokor, vi­rág, fa nevét .tévesztjük el?) MÉG NINCS KÉSŐ, hogy kövessenek a gyűjtésben. Egy vödör erdei málnából húsz fél­literes üveg sűrítmény lesz, de előbb el kell menni olyan le­gelőterületekre, ahol ez a bo­zótos növény termését érleli. Hosszúnadrág és ing ajánlatos, kesztyű nem, mert a tüskék azon keresztül is szúrnak, ezt el kell és érdemes viselni. A többi gyerekjáték. Az energiatakarékos, biztos elte- véshez nem kell egyéb, mint a receptkönyvekben előírt bor­kősav, ami néhány óra alatt kicsikarja a gyümölcs levét, aztán annyi liter víz, ahány kilogramm a lecsurgatott mál­naié, meg annyi kiló cukor, amennyi ez az egész. A szalicil is belekeverhető, mielőtt a kész szörpöt, hidegen az üvegbe töltjük. Nem rossz kaland a szedése, nem rossz az eltevése, hát még az itala. Ez a málna persze csak annyiban hasonlít az imént emlegetett túróra, hogy szintén nem látott műanyagot, permetet, vegyszert, füstölgő masinákat, így hát íze, zama- ta eredeti, felséges. De hát a tojásból indultunk el, amire azt mondhatjúk: mi­lyen jó belegondolni, hogy van belőle bőven. Hallom, olvasom, hogy a gödöllői tangazdaság két tojóházából naponta több tízezer gömbölyűség gurul ki, részben éppen a város ellátá­sára, részben a tésztagyártók­nak. Mint ahogy a péceli Rá­kosvölgye Tsz-nek is köszön­hető, hogy nincs hiány. Ebben a gazdaságban jelenleg négy, jövőre már hat tojóház üze­mel teljes kapacitással, a száz­harmincezer tyúk évenként együttvéve . harmincmilliónál többet tojik. Nosztalgiáztam egy kicsit a régen megszokott termékek iránt. Mert milyen az ember? Hajlamos erre, noha tudja, alapjában véve talán fölösle­ges, hiszen a nagy és a kis­üzemek gazdái manapság is produkálják, produkáltatják a földdel, az állatokkal mindazt, amire szükségünk van. Csak adjuk meg ezeknek az embe­reknek a megbecsülést, fárad­ságos munkájukért a tisztele­tet. NEM NEHÉZ ezt tenni, hi­szen hobbikertjük művelése, állataik tartása közben a vá­rosiak közül is sokan megérez­ték, belátták már mit is jelent az eredeti, a hamisítatlan fi­nomságokért, a piacra vihető termékekért kicsiben és nagy­ban megszenvedni. Hiszen semmi sincs tüskék, nehézségek nélkül. Az effajta birkózás nem egyszerű, annál jobb érzés a saját termés fö­lötti elégedettség. F. I. Vezette: Tóth (Bodor, Szar­ka). A hazaiak számtalan hely­zetet elpuskáztak, úgy tűnt, hogy túl nagy mellénnyel ér­keztek a pályára. Isaszcg—Pécel 0-1 (0-1) Vezette: B. Tóth (Czene). Küzdelmes, de sportszerű mérkőzést vívott a két csapat A pécelieket a nagyobb ará­nyú győzelem kivívásában az isaszegiek kapusa, Tóth János és Kisréti, a mezőny legjobbja akadályozta meg. Galgahé víz—G EAC 0-6 (0-2) Vezette: Németh (Répási). Jó iramú mérkőzés, a hazai együttes nagyon megérezte kulcsembereinek hiányát. Az egyetemisták igen kulturált já­tékot mutattak be, és ilyen arányban is megérdemelten győztek. Galgamácsa—Kerepestarcsa 0-4 (0-3) Vezette: Merkel (Uzsák). Megérdemelt vepdéggyőze- lem, a hazaiak öt nagy hely­zetet hagytak kihasználatlanul. Ifjúságiak: Valkó—Mogyo_ ród 5-2, Hévízgyörk—Túra 4-2, I saszeg—Pécel 2-3, Erdőker­tes—Zsámbok 10-0, Galgamá­csa—Kerepestarcsa 2-5. Serdülők: Kartal—Kerepes­tarcsa 1-5, Iklad—Erdőkertes 5-0, Vácszentlászló—Isaszeg 0-9, Bag—Aszód 3-1. És végül egy MNK-mérkő- zés: Erdőkertes—Pécel 2-3 (2-1) Vezette: Adóm (Túróczi, Tóth). Az erdőkertesiek hamar két­gólos vezetéshez jutottak, majd a pécel iek 80 percen keresztül nagy fölényben játszottak. Csiba József GEAC-pálya RÜ&K-nacrkőzés Az eredetileg tegnapra kisor­solt Hévízgyörk—Erdőkertes MNK-mérkőzést. a Ferencvá­ros kupamérkőzése miatt, ma 4 órától játsszák le az egyete­mi pályán. iiiséi Mozi iiiiaii Bolgár .filmnapok: Az éjszaka a betyároké, 4 és 6 órakor. A baracktolvaj, 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap:

Next

/
Oldalképek
Tartalom