Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-16 / 217. szám

uscrrt 1982. SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Brezsnyev hatpontos javaslata akarna találni a közel-keleti problémára. Ám a? Egyesült Államok javaslatai alapvetően helytelenek. Elutasítják a pa­lesztinok jogát az önrendelke­zésre és saját államuk megte­remtésére. A washingtoni kormány az önálló palesztin állam megte­remtése ellen fellépve magá­nak Izrael létének jogi alapját kérdőjelezi meg — hangoztat­ta Leonyid Brezsnyev. Az 1947- ben született ENSZ-határozat ugyanis két szuverén állam, az arab és a zsidó állam lét­rehozását irányozza elő az egy­kori palesztinai mandátum­területen. Ezt az ENSZ-határo- zatot még senki nem érvény­telenítette, és erre senkinek nincs is joga. Elhamarkodott gondolat volna, ha valaki úgy vélné, hogy ezt a határozatot elegendő csak részben végre­hajtani — megteremteni a zsi­dó államat, s a végtelenségig figyelmen kívül hagyni a ha­tározatnak a palesztin arab ál­lam megteremtésére vonatkozó részét — mondotta végül Brezsnyev, hangsúlyozva: azt tanácsoljuk Izraelnek, hogy térjen észre, ne játsszon tovább a tűzzel. A nemzetközi közös­ség türelme nem végtelen. Az Interparlamentáris Unió ülése Rómában Arafat rendezési tervezete Gemajel is a merénylet áldozata lett Izrael benyomult Nyugat-Bejrútka ^ Baslr Gemajel. Libanon megválasztott elnöke életét vesztette a falangista párt székháza elleni keddi me- § rénylet során. A megválasztott elnök halálhírét Safik El- g Vazzan miniszterelnök erősítette meg kevéssel éjfél után. Az izraeli tankok ismét tüzelőállást foglalnak Nyugat-Bejrúttal szem­ben, a Basir Gemajel elleni merénylet után (Folytatás az 1. oldalról.) szólva Brezsnyev megállapí­totta, hogy az ott elfogadott nyilatkozat tükrözi a jogos ag­godalmat és felháborodást, amelyet Izrael libanoni ag­ressziója, s az arab földek folytatódó megszállása váltott ki. A Szovjetunió — mondot­ta — egészében véve pozití­van értékeli a palesztin prob­léma megoldására, s a közel- keleti rendezésre vonatkozó el­veket, amelyeket ezen a ta­nácskozáson hagytak jóvá. Az SZKP KB főtitkára Iz­rael libanoni agressziójáról szólva hangsúlyozta, hogy a véres háború végleg leleplez­te az Egyesült Államok közel- keleti politikáját. A különböző „szankciókra” és „büntetések­re” oly könnyen hajló Wa­shington az izraeli agressziót még csak szóban sem ítélte el, arról már nem is beszélve, hogy valamiféle hathatós lé­pést tett volna az izraeli tá­madás beszüntetése érdekében. Washington most igyekszik elfeledtetni a véres tragédiát, és úgy tesz, mintha megoldást India miniszterelnöke, Indi­ra Gandhi szeptember 20-án hivatalos látogatásra a Szov­jetunióba utazik. Moszkvai tárgyalásainak egyik várható témája, az lndiai-óceanon ki­alakult katonai helyzet lesz. Nem is olyan régen a kato­nai szakértők többsége az In­diai-óceán térségét, még nem említette volna a stratégiai fontosságú régiók sorában. A 70-es évek végére azonban a térség egymásba érő válságpe­riódusai nyomán a legkisebb óceán visszavonhatatlanul be­épült a globális hadászati megfontolásokban szereplő földrajzi fogalmak közé. Az Egyesült Államok min­denesetre jóelőre elfoglalta a sakktábla középső mezejét: még 1966-ban bérbe vette Nagy-Britanniától az óceán mértani centrumában fekvő Diego Garda szigetét, amelyet a későbbiekben komplex táv­közlési, haditengerészeti és légitámaszponttá épített ki. Az amerikai koncepció vég­ső soron egyetlen követelmény köré épül: meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy „válsághelyzetben” az Arab­öböl térségébe átdobhassák az úgynevezett gyorsreagálású erőket. Megannyi provokatív lépés, A világon felhasznált elekt­romos energiának csaknem ki­lenc százaléka származik nuk­leáris hasadóanyagokból. Je­lenleg 272 atomerőmű műkö­dik 24 országban és további 236-nak az építése kezdődött már meg. Előrejelzések szerint 1985-re a felhasznált energiá­nak 17 százalékát adja az ak­korra már áramot termelő négyszáznál több erőmű — ál­lapították meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Bécs- ben szeptember 13-án megnyílt ötnapos tanácskozásán. Az ügynökség az atomener­gia békés felhasználásának há­rom évtizedét tekinti át, és választ keres a legégetőbb kér­désekre. Az ötvenkét országból összesereglett csaknem ezer­nyi tudós és szakember az atomerőművek tervezésével, a nukleáris programok kidolgo­zásával, a nukleáris energia előállításának műszaki és gaz­dasági problémáival, a nuk­leáris fűtőanvagok bomlási cik­lusával, az erőművek biztonsá­gi berendezéseivel, a modern részecskegyorsítókkal, a békés felhasználós nemzetközi ellen­őrzésével és az országok kö­zötti együttműködéssel foglal­kozik. A politikai témák között el­ső helven szerepel annak meg­akadályozása, hogy a békés cé­lú nukleáris létesítményeket katonai . célokra használhas­sák fel. Jelentős sú'lval szere­pelnek a tanácskozáson a fej­lődő országok gondjai is. Mind­Jasszer Arafat a közel-keleti rendezésre vonatkozó ENSZ- határozatok megtartását és a Nyugatnak a palesztin kérdés megoldásában való konkrét szerepvállalását sürgette az amelyek súlyos aggodalmat váltottak ki Moszkvában. Tör­ténetesen nem azért, mert a Szovjetuniónak szándékában állna „kijutni a meleg tenge­rekre és elvágni a Nyugat olajszállítása útvonalait’. (Mint a gyorsreagálású erők életre hívói állítják.) A való­ság az, hogy az amerikai erők összpontosítása veszélyeztethe­ti a Szovjetunió távol-keleti te­rületeit a Fekete-tengerrel ösz- szekötő (ebben a viszonylatban egyetlen), tengeri útvonalat, il­letve a szovjet halászati és ke­reskedelmi flotta zavartalan működését az Indiai-óceán tér­ségében. Egyelőre nem vezetett a sza­baddemokrata párti gazdasági miniszternek a kormányból való kiválásához a tervezet, amelyben Otto Lambsdorff, a szociális juttatások drasztikus csökkentését javasolta. A bonni kabinet tegnapi ülésón Helmut Schmidt kan­cellár feltette a kérdést a jobb­össze négy fejlődő országban működik atomerőmű, számuk hét. A tanácskozáson dönteni fognak Izraelnek a szervezet­ből való kizárásáról, mivel a Begin-kormány nem teszi le­hetővé nukleáris berendezései­nek nemzetközi ellenőrzését. Heves bírálatokra számíthat a Dél-afrikai Köztársaság is, faj­üldöző politikája miatt. Iraki harci repülőgépek ked­den az iráni Kharg-sziget olaj­ipari és más létfontosságú be­rendezéseit bombázták, miköz­ben a szárazföldön is folyta­tódtak a harcok — közölte Bagdadban egy katonai szóvi­vő. A közlemény szerint az iraki gépek több „közvetlen, hatékony találatot” értek el. Az iraki hírügynökség hozzá­tette: az elmúlt nyolc nap alatt ez volt a második légi­támadás Kharg-sziget ellen. A katonai szóvivő hangsúlyozta, hogy Irak továbbra is így to­rolja meg városainak iráni ágyúzását. Az iráni katonai közlemény szintén utalt az iraki légitá­madásra, de csak általánosság­ban, a helyszín megjelölése nélkül. A közlemény úgy szól, Interparlamentáris Unió előtt. A PFSZ VB elnökének tegnap Rómában mondott beszédét nagy várakozás előzte meg. A tanácskozás küldöttei felállva, hosszantartó tapssal köszöntöt­ték Jasszer Arafatot. • A PFSZ elnöke javasolta, hogy az Interparlamentáris Unió hozzon létre nemzetközi bizottságot Izrael Libanonban elkövetett háborús bűncselek­ményeinek kivizsgálására. A palesztinoknak az a Vé­leménye, hogy a megoldást az ENSZ-javaslatok keretei kö­zött kell keresni — hangsú­lyozta a palesztin vezető. Jasszer Arafatot kedden, a Quirinale palotában fogadta Alessandro Pertini, az Olasz Köztársaság elnöke. ★ II. János Pál pápct tegnap magánkihallgatáson fogadta Jasszer Arafatot, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnö­két. A találkozón Jeruzsálem­ről, a fési arab csúcsértekez­letről, valamint a palesztin ke­resztények helyzetéről volt szó. oldali szabaddemokrata politi­kusnak : „tervezetét szakítást akaró búcsúlevélként is kell-e értelmezni?”. Lambsdorff — Klaus Bölling kormányszóvivő közlése szerint — erre azt vá­laszolta, hogy „csupán gazda­sági szakproblémákra kívánt javaslatokat kidolgozni, és ter­vezetével nem akarta elhagyni a szociálliberális kormány po­litikájának alapjait”. Schmidt felkérte Lambsdorf- fot, hogy ezt az álláspontját még ezen a héten nyilvánosan is erősítse meg, továbbá, hogy a hétvégén tartsanak szemé­lyes, kétoldalú megbeszélést Lambsdorff tervezetéről. A kormányfegyelem betartására intett miniszter Schmidt mind­két kérésének teljesítését vál­lalta. A kormányszóvivő meg­erősítette, hogy az SPD és az FDP közötti lényegi ellentétek — a követendő gazdaságpoliti­kát illetően — változatlanul fennállnak, s a vita nem feje­ződött be. hogy az iráni légi- és légvédel­mi erők egységei visszaverték azokat a támadó iraki repülő­gépeket, amelyek az elmúlt 24 órában behatoltak Irán légte­rébe. Egy másik iráni katonai közlemény szerint tüzérségük lőtte Irak déli részén Fao vá­ros olajberendezéseit. A RUDÉ PRÁVO tegnap „Közös célok” címmel vezér­cikkben méltatta azt a baráti munkatalálkozót, amelyet Gus- táv Husák, a CSKP KB főtit­kára. Csehszlovákia köztársasá­gi elnöke a hét elején tartott Budapesten, Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával. A 34 éves Gemajel testét több mint 6 órával a robbanás után ásták ki a romok alól, s ekkor még élt. A Hotel Dieu Kórházba szállították, ahol sé­rüléseibe belehalt. A falan­gista rádió nem jelentette be azonnal a halálhírt, hosszú időn át gyászzenét sugárzott. A polgárháború kiújulásától tartanak Szárkisz, a még hivatalban levő libanoni elnök részvétét fejezte ki Gemajel családjá­nak. Mitterrand francia elnök röviddel a hivatalos bejelentés után részvéttáviratot küldött Szárkisznak. Tel-Avivban és Washington­ban egyaránt „mély megdöb­benéssel” fogadták Gemajel halálhírét. A merényletnek az eddigi megállapítások szerint húsz halottja van, köztük a falan­gista párt bejrúti körzeti ve­zetője, s 60 a sebesültek szá­ma. A libanoni parlament két- három napon belül megvá­lasztja Gemajel utódját — kö­zölte Gasszan Tueni, Libanon állandó ENSZ-képviselője szer­dára virradóan az amerikai ABC-televízióban a Szárkisz libanoni elnökkel folytatott megbeszélésére hivatkozva. Tuenit Eliasz Szárkisz, a tá­vozó libanoni elnök arról biz­tosította, hogy Bejrútban nyu­galom van, „a muzulmán ve­zetők együttérzésükről biztosí­tották”, s valamennyi politikai erő el van szánva az ország egységének megőrzésére. Az ENSZ-nagykövet ugyanakkor elismerte: „elméletileg nem le­het kizárni” az ellenségeskedés kiújúlását. Edwin Meese, Reagan elnök tanácsadója kifejezte remé­nyét, hogy „akadnak más ve­zetők”, akik Basir Gemajel „egyesítő törekvéseit” tovább képviselik. Az ABC televízió szerint a célzás Gemajel fivé­rére vonatkozott, aki tagja a parlamentnek. Tueni ezt nem volt hajlandó megerősíteni. Mose Arensz, izrael washing­toni nagykövete „a libanoni helyzetben bekövetkezett visz- szaesásről” beszélt, s azt állí­totta, hogy „az izraeli hadsereg jelenleg az egyetlen stabilizáló erő Libanonban”. Arensz — el­ismerte. hogy semmiféle bizo­nyíték nem áll rendelkezésére — mégis célzatos spekulációba bocsátkozott arról, hogv csak a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek és Szíriának volt „motívuma” a megválasztott elnök elleni merénylethez. A Palesztinai Felszabadítási Szervezetet semmiféle felelős­ség nem terheli Basir Gema- jel halálával kaocsolatban — szögezte le Jasszer Arafat, a szervezet végrehajtó bizottsá­gának elnöke Tuniszban teg­nap kiadott nyilatkozatában. AZ ETA katonai szárnya vállalta magára a keddre vir­radóra Renteria közelében el­követett merényletet, amelyben négy rendőr életét vesztette, további három súlyosan megse­besült. Az ETA katonai szár­nya magára vállalt két további merényletet is. A palesztin vezető, aki teg­nap érkezett az olasz főváros­ba, -a római repülőtéren kije- I lentette: Gemajel meggyilko­lása a palesztin, de elsősorban a libanoni nép elleni izraeli terv folytatását jelenti. Arafat sajnálatosnak nevezte a me­rényletet, amelyet, véleménye szerint, azzal a céllal szervei­tek, hc-gy megakadályozzák n libanoni megbeszélést folya­matot, és hogy Izrael a gyil­kosság ürügyén „jogot szerez­zen Libanon tartós megszállá­sára”. A TASZSZ bejrúti tudósítá­sa szerint a jelek arra mutat­nak, hogy az izraeli hadsereg Libanon elleni támadó tevé­kenységének fokozására akar­ja kihasználni Basir Gemajel halálát. Bejrút lakosai a bom­bázások és ágyúzások felújulá- sától való félelmükben az óvóhelyekre menekülnek. Kairóban külügyminiszté- riumi közleményt adtak ki az izraeli hadmozdulatról. Egyip­tom elítél minden olyan lé­pést, amelyet külső erők tesz­nek Libanonban annak érde­kében, hogy saját céljaik el­érésére használják ki a jelen­legi helyzetet — hangoztatja a közlemény. Az amerikai külügyminisz­térium kedden este „mély saj­nálatát” fejezte ki Gemajel halála kapcsán. A miniszté­rium szóvivője hangoztatta az Egyesült Államoknak azt a re­ményét, hogy a libanoni köz­ponti kormány „megerősítését” célzó folyamat nem áll meg. Reagan amerikai elnök kedd este „álnok merényletnek” ne­vezte a libanoni megválasztott elnök meggyilkolását, amely „megdöbbentette az amerikai népet”. A fővárosi Metromedia tévé­állomás esti híradójában rá­mutatott, hogy „washingtoni diplomáciai körökben az ese­mény nyomán a libanoni pol­gárháború újbóli kitörésétől tartanak”. Az arab világ vegyes reagálása A merénylet hírére izraeli csapatok vonultak be Nyugat- Bejrút meg nem szállt terüle­tére. Szidonban pedig kijárá­si tilalmat rendeltek el az iz­raeli hatóságok. Mintegy tíz izraeli harckocsi és csapatszállító jármű áll teg­nap reggel óta a fakhani pa­lesztin negyed és a szobrai me­nekülttábor bejáratánál — je­lentette az AFP. A hírügynök­ség bejrúti megfigyelőkre hi­vatkozva beszámol arról, hogy az izraeli erők előrehaladtak a tenger melletti Dzsah lakóne­gyed irányában is, ahol nagy- követségek és szállodák talál­hatók. A libanoni haladó erők fegyveresei szembeszálltak az izraeli betolakodókkal, és vé­delmi állásokat létesítettek. Az izraeliek megszállták a főváros kikötőjének övezetét is, ame­lyet hétfőn hagytak el a nem­zetközi békefenntartó erők francia alakulatai. Menahem Begin izraeli mi­niszterelnök a meggyilkolt Ba­sir Gemajel apjának. Pierre Gemajel, falangista pártvezér­nek küldött részvéttáviratában „nagy hazafiként, Libanon füg­getlensége és szabadsága bá­tor harcosaként” méltatta volt szövetségesét. Az arab világ vegyes érzel­mekkel reagált a merénylet hí­rére. A Gemajel megválasztá­sát korábban bíráló szíriai saj­tó tényszerűen, kommentár nélkül számolt be a merénylet­ről. A Perzsa (Arab)-öböl men­ti arab országok sajtója azt hangsúlyozta, hogy csak Izrael húzhat hasznot egy olyan me­rényletből, amely ismét pol­gárháborúba taszíthatja Liba­nont. A PFSZ londoni képvi­selője tegnap izraeli ügynökö­ket vádolt a merénylet elkö­vetésével. A merénylet — mon­dotta — ürügy Nyugat-Bej rút megszállására. A libanoni állami televízió jelentése szerint az ország mo­hamedán vezetői rendkívüli tanácskozásra gyűltek össze Szaeb Szalam volt miniszter- elnök otthonában, és sürgős felhívással fordultak Ronald Reagan amerikai elnökhöz és Fahd szaúd-arábiai királyhoz, kérve beavatkozásukat é.s az izraeli invázió megfékezését. Konfliktusokkal terhes pályafutás Ellentmondásos politikai személyiség volt Baslr Gema­jel, a libanoni Köztársaság megválasztott elnöke, aki ki­lenc nappal beiktatása előtt a pártja székháza elleni me­rénylet során vesztette életét. A maronita keresztény Gema­jel egész pályafutását heves konfliktusok jellemezték, szen­vedélyes párthívei és esküdt ellenségei egyaránt voltak. Ko­rábban már kétszer kíséreltek meg merényletet ellene: 1979 márciusában és egy évvel ké­sőbb. Mindkét kísérletet sér­tetlenül túlélte, a második me­rényletben azonban másfél éves kislánya életét vesztette. Az 1947-ben született Basir Gemajel apja a Libanoni Fa- I langista Párt megalapítója volt. (Pierre Gemajel 1936- ban, Németországban tett lá­togatása után, Hitler náci pártja iránti csodálatától ve­zérelve hozta létre a pártot.) Az ifjaW^majel — aki jogi diplomát szerzett, katonai is­mereteit pedig egy francia ka­tonai akadémián tökéletesítet­te — már 13 éves korától kezdve rendszeresen részt vett a falangista erők katonai ki­képzésein. Politikai karrierje az 1975—76-os polgárháború­ban kezdődött, de igazán Li­banon legsötétebb korszaká­ban, az 1978-as, 1981-es és 1982-es drámákban teljesedett ki. Basir Gemajelt 1976-tól tart­ják számon a palesztin harco­sok, a velük szövetséges hala­dó erők és a szíriaiak ellen: harc vezetőjeként: ekkor vet­te át utcai harcokban meg­gyilkolt elődjétől a jobboldali keresztény milíciák parancsno­ki tisztét. Mivel hatalmának további növekedését 1978-ban a jobboldali erőkön belüli vi­szályok akadályozták, hívei rajtaütöttek ellenfeleiken és meggyilkolták Tony Frangiét. a volt elnök fiát, családjával és 30 hívével együtt. Két évvel később újabb le­számolás következett: Emberei Chamoun volt elnök úgyneve­zett „tigrisei” közül, mintegy 500-at öltek meg. A vérfürdő után mégis Chamoun irányí­tásával alakult ki szövetség a nemzeti liberális párt és Ge­majel erői között. Politikai beállítottsága Iz­rael — és az Egyesült Álla­mok — számára vonzó elnök­jelöltté tette. Gemajel ugyanis — riválisai közül egyedül —, hajlandónak mutatkozott béke- szerződést kötni Izraellel. Ez az ország többi vallási közös­ségei és politikai csoportjai részéről heves ellenállást vál­tott ki. Elnöki tevékenységétől Tel Aviv és Washington az Izrael­lel kötendő békeszerződést, párthívei Libanon újjáépítését remélték, míg ellenfelei a ko­rábbinál is nagyobb zűrzavart jósoltak. Tény, hogy Gemajelt még a jobboldal se támogatta egységesen. A várakozásokkal ellentétben az Izraellel együtt­működő és Libanon déli ré­szét uraló Haddad őrnagy sem fogadta örömmel megválasztá­sát, s régi ellenfele, Framgié volt elnök is éles szavakkal támadta. Az Indiai-óceán katonai helyzetéről is tárgyal Gandhi Moszkvá Az A íomensrgia Ügynökség tanácskozása Becsben Hasznosítás békés célokra Lambsdorff nem válik ki a bonni kormányból Változatlanok az ellentétek Iraki légitámadás az iráni Kharg-sziget ellen Ismét folytatódnak a harcok Csak rövid ín...

Next

/
Oldalképek
Tartalom