Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-15 / 216. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 15., SZERDA Intézkedési terv, műszaki alapokon Lényeges a jó minőség, űz idő Növelni szeretnék a nyereséget A Dél-Pest megyei Gépjavító Gazdasági Társaság 1979-bfen alakult. A kezdeti nehézségek után, mint nyereségük mutatja, tavaly sikerült jelentősen előrelépniük. Ez évben a különböző árhatósági intézkedések következtében azonban a nyereség növelése már lényegesen nehezebb feladat elé állítja az ott dolgozókat, a G. T. vezetőit. Arról, hogy ebben a gazdasági évben melyek legfőbb célkitűzéseik és az első félévben mit sikerült megvalósítaniuk, ezekről Száraz Mihály igazgatót kérdeztük. A hatékonyságért — Az előkészítés, valamint a munkák vállalása során törekvésünk az volt, hogy a taggazdaságok gyártási és felújítási igényeinek kielégítése mellett olyan tevékenységet is folytassunk, ami nyereségünket növeli. Fontos célkitűzésünk, hogy ütemes termeléssel és számlázással továbbra is biztosítani tudjuk stabil pénzügyi helyzetünket. Az első félévben' éves árbevételi tervünk 60 százalékát teljesítettük. — Milyen tevékenységet folytat a Gépjavító G. T.? — Felújító részlegünk jelenleg különböző erőgépek, vontatók, tehergépkocsik, D—605 dózer, rakodó és árokásó gének javítását végzi. Asztalosrészlegünk a lakókocsik javításával, felújításával foglalkozik. A lakatos- és forgácsolómunkáknál probléma, hogy nincs kialakult profil, így évről évre új megrendelőkkel találkozunk, s ez kedvezőtlenül befolyásolja a gyártási technológia kialakítását, stabilizálását és nyereségünket is. — Mit tesznek a hatékonyság, a nyereség növelése érdekében? — Ebben az évben műszakilag megalapozott intézkedési terv alapján hajtottuk végre- tervfeladatainkat, melynek egyik lényeges pontja, hogy a műszaki, ügyviteli, valamint a nem termelő fizikai létszámot csökkentjük. A létszámcsökkentési intézkedések szükségességét dolgozóinkkal több fórumon megtárgyaltuk és egyetértésükkel hajtottuk azt végre. Az I. félévben átlagos létszámunk 152 fő volt. A tervezett bérfejlesztést csak ak^ kor tudjuk megvalósítani, ha nyereségünket évről évre növeljük. Kevesebb fa|tát — Év e^jén rögzített intézkedési tervünkben konkrét feladatokat határoztunk meg, melyekkel fokozható a termelékenység; javul a munkaidő-kihasználás, a munka minősége. Ennék végrehajtását a vezetőség negyedévenként értékeli. Nyereségünk növelésének máA kert és a kertász A paradicsom árnyoldala A kedvtelésből ne legyen kényszer Melegen szitáló kora őszi napsugár terelgeti a Budai úti kertek felé a földsóvár telepeseket. Szusszanásnyi út baktat a városból a telkekig, apró kavicsszemek pattognak a surrogó gumikerekek nyomán. A kanyar előtt roskadón az árokig alázkodik a fűzfalomb. Sárga kalapos napraíorgócsa- patok őrködnek a porták tövében. A betonútra vastag boltívet von a gyommáglyák csípős füstje. Hátrál az asztmás városi zaj, csönd ül a fűszeres levegőben. A kert kietlenebb, mint tavaly. Gergelyfi Pista is fáradtabb, kedvetlenül forgatja a földet. A jól idomított ásó egyenletes, puha sorokat hasít ki a homokból, lélegzethez jut a termőtalaj. A kerítés mentén magasba szökkent a gaz. Hetykén, porosán zöldell, irtani nincs erő s idő. Vékony törzsű aranyló körték tornásznak, édes levű harangocskák. A szőlősor meg-mégrezdülő fémhuzalba csimpaszkodik, a földön pihen a szedetlen húsos paprika, zöldség, sárgarépa, hagyma, uborka, a káposzta, a tök. Őszibarackért, almáért csak a kezemet kell nyújtanom. A kiskert valóságos földi paradicsom. — Igen, jószerivel minden megterem ezen a kicsi homoktáblán. Bőven jut a családi asztalra, befőzéskor sem kell a piaci standok közt bóklászni. Csakhogy nem ad a föld varázsszóra gyümölcsöt, zöldséget. Érte évről évre több szakértelmet, munkát követel és rengeteg időt. ha jobbat, szebbet akarok termeszteni. A kellemes időtöltésből, a pepecselésből így lehet egy idő után kényszer. Tavaly ezt még észre sem vettem, ám hirtelenjében változott a munkahelyem, és az új feltételek mellett kevesebb energiám jut a kertművelésre. Egyre kevesebb, és nem szeretnék ásó-kapa rabjává válni — vallja a tulajdonos. Szemben, az út túlsó oldalán szellős ültetvény: ritkásra telepített tányérrózsák fulladoznak a nap alatt, közöttük magányos őrbódé. Félig kész, szűkre álmodott házak közt gödrös, rázós dűlők nyújtózkodnak.' Terülő homokdomb, sóderrakás sejteti, jövőre tán elkészülnek. Varga Sándor sik módja, hogy olyan megrendeléseket vállalunk, amelyek leginkább megfelelnek adottságainknak, például, rövid az átfutási idejük. Felújító részlegünk jelenleg sok típust javít, így sorozatjavítást nem lehet kialakítani, mert a darabszám kevés és ezért az alkatrész-felújítás sem folytatható gazdaságosan. Mivel a megrendelt alkatrészek beérkezése nem folyamatos — akadozik — nagyobb mennyiséget kell raktáron tartanunk, ami pénzeszközeinket hosz- szútávon leköti. Ezek az okok játszottak közre abban, hogy leszűkítjük a javított gépféleségek számát, kiválasztunk egy fő típust és mellette csak annyi gép javításával foglalkozunk, ami okvetlenül szükséges a kapacitás kitöltéséhez. EFÁ-t javítanak — Megteremtettük a feltételeit annak, hogy növeljük az IFA tehergépkocsik javítását várhatóan három év múlva már ez lesz gépjavító részlegünk fő profilja. Fokozatosan rátérünk az IFA fődarabok javítására, a javításhoz szükséges gyártóeszközöket, készülékeket elkészítjük. — Gazdasági társaságunk össztevékenységének 23 százalékát mezőgazdasági üzemek részére végezte, ezt az arányt szeretnénk növelni. Mivel minden mezőgazdasági üzem rendelkezik IFA tehergépkocsival, elsősorban részükre szeretnénk nagyobb mennyiségben javításokat végezni. — Milyenek a G. T. fejlesztési lehetőségei? — Fejlesztési lehetőségeink minimálisak, csak az amortizációs költségek állnak rendelkezésünkre. A meglevő elhasználódott gépek cseréjéhez, az új, a profilbővítéshez szükséges gépek vásárlásához meg kell találnunk a lehetőségeket. Ebben az évben nagy összegeket fordítottunk az üzem villamoshálózatának teljes átépítésére. Ha letelnek a taggazdaságoknak fizetendő hiteltörlesztéseink, várhatóan komolyabb fejlesztési lehetőségeink lesznek. Gy. A. Emlékek a vitrinben Mindig a fényt szolgálta A hatalmas asztalon kapcsolók, műszerek, szerszámok, huzalok sorakoznak, tekeregnek. Emitt oszcillográf, amott fél évszázados villanymotor erejével meghajtott egyszerű tokmány. Most mini eszterga. — Épp alkonykapcsolókat javítgatok — mondja a szikár férfi. — Sajnos sokat megrongálnak ezekből a ‘járókelők. Ennek leégett a tekercse, abba peg belelőttek talán. Alkatrész nincsen hozzájuk. Más vállalatnál eldobják a megrongálódott készülékeket, én viszont új tekercseket készítek bele, meg még ami kell. Mehet vissza mind a helyére. Ezek a készülékek kapcsolják be sötétedéskor a falusi utcalámpákat. ★ A nyolcvanéves Bánki László szeretettel tekint végig a birodalma, az úgynevezett laboratórium eszközein. Ez régisége miatt kedves, amaz pontosságával vívott ki elismerést. S mindegyik szerszám parancsszóra vár. Az idős mester szavára, keze moccanására. Szavak sem kellenek valójában, mert itt a fej és a kéz dolgozik. . Hány esztendeje? Älär nem könnyű visszaszámolni. A másik szobában az ovális asztalon fehér kézimunka-térítő, rajta tálon ropogtatni való sütemény, a pohárban jéghideg limonádé. Az üveges szekrényben vázák, emlékek. A legnagyobb porcelánon réztábla függ, míves láncon. A rávésett szöveg adja mindenki tudtára, hogy ezt a vázát a DÉMÁSZ dolgozói ajándékozták Bánki Lászlónak, a 80. születésnapján. Szép ünnepség volt Nagykőrösön, vezér- igazgatók ráztak kezet a nyugalmazott nagykőrösi főmérnökkel. A munka, a nyugdíjba vonulása után húsz esztendővel is dolgozó ember ünnepét hozta az a nap. Az emlékek erről az eseményről még közeliek és ezt idézik a tárgyak is. A váza, a Minisztertanács által adományozott Kiváló Munkáért kitüntetés oklevele s érme. Sok kitüntetés közé kerültek a vitrinbe, de most, mivel frissek, hát szükségképpen az első helyre. Az alkotó ember emlékei. A szomszéd szobában pedig a DÉMÁSZ elromlott alkonykapcsolói; Az alkotó ember jelene. Munkálkodik a ceglédi ház „laboratóriumában”, hogy sehol ne vegye át az uralmat a sötétség. ir Csak a fényképek fakulnak. Homályosodnak az arcok a lőcsei reálisták zenekarának tablóján. A hátsó sorban áll Bánki László fuvolás. Alig pár napja mondta föl a jégpályán híres tanárának, Szabó Dezsőnek, a francia memoritert, a Cid románcát. — Életem? Azt szpktam mondani: lettem, vagyok, el- múlok. Ennyi az egész. MásAz energia gém megy veszendőbe A Ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet új terméke a konzervgyári st^rili- zálóberendezésekhez kapcsolható hőhasznosító berendezés. Az eddig veszendőbe ment energiát fűtésre használhatják. Felvételünkön: Malizs János és Egyed János az Indusíriaexport megrendelésére szerel egy készüléket. Apáti-Tóth Sándor felvétele különben Kassán születtem, de Lőcsén nevelkedtem. Az első világháborúval lett vége a diákéletnek. Nélkülözés, hurcolkodás — az otthonunk egy évig vagon volt. Cegléden beálltam egy óráshoz. Fél év múlva már segéd voltam. Magánúton készültem fel az érettségire, s Kecskeméten tettem le a vizsgát. Még vagonlakó koromban állást kértem a ceglédi polgármestertől. Azt mondta, menjünk vissza oda, ahonnan jöttünk. Maradtunk. Megjavítottam egy tehetős ember úgynevezett gyűrűóráját, melyet sehol a világon nem tudtak megreparálni. Kaptam 75 ezer koronát érte. Ez még sok pénz volt az infláció előtt, s beiratkoztam az egyetemre. így lettem eredetileg gépészmérnök. A pénzt persze az egyetem elvitte. Ahhoz, hogy éljek, dolgoznom kellett. Éjszakánként Pesten, a Dohány utca környékén, egy órásnál. Volt oklevelem, csak mérnöki állásom nem. Végül haditechnikai intézet vegyi laboratóriumában kaptam állást. Ködösítő berendezéseket készítettem. S azután jött a fény. Cegléden meghirdették a villamosmű második mérnöki állását. Megpályáztam, megkaptam. Ez 1935-ben volt. Mellette még a gazdasági kisvasút ügyeit is intéztem. Aztán 42-ben meghalt a villany- telep igazgatója és én lettem az utódja. A villamosműveket államosították 1949-ben. Ekkor alakult meg á kecskeméti üzlet- igazgatóság, mely később Nagykőrösre költözött. Ennek lett a főmérnöke. S a történet vége: 1962. december 31-én Bánki László nyugdíjba ment. Azóta, mint speciális műszerész dolgozik a DÉMÁSZ-nak. Amennyit egy nyugdíjas dolgozhat ... ★ A nyolcvan esztendő története persze nem ennyi. Bánki László keze munkáját őrzi megannyi transzformátorállomás, vezeték. A mondat szó szerint értendő, mivel főmérnökként sem volt rest felmászni soha az oszlopra. A ceglédi boldog ember emlékei fontos adatok a környék villamosításának történetében. Az első villamosított falu a környékén: Nyáregyháza. Az első transzformátort Városföldön szerelték. Az első távvezetékek Szolnok—Cegléd, majd Cegléd—Nagykörös, Kecskemét— Nagykőrös. Városföld—Szolnok. Kecskemét—Dunaújváros között. Bánki László irányításával teremtődött rend a háború után messzi környéken, egészen Kiskunhalasig, Kun- szentmiklósig. Akkor amikor még nem volt oszlop, nem volt vezeték. Cegléden egy malom gőzgépe adott először áramot. Kalandregénybe illő a városföldi transzformátor szállítása Hatvanból, úttá lan utakon. Az eredmény: fény, mindenütt ★ — Leírtam mindent, valamelyik irattárban talán megtalálja. A DÉMÁSZ-nál, vagy a kecskeméti levéltárban, Nem tudom. Miről szól az írás? Sok munkáról. Más nincs benne. Az, hogy mindez fárasztó és emellett romantikus volt, kimaradt a jelentésből. Elindultam éjfélkor valamelyik távoli hálózatépítéshez, s megjöttem éjfélkor Mégis, inkább romantikus, vagy egyszerűen jó volt, s nem fárasztó. Igen, jó volt, mert a szörnyű pusztulás után szinte a semmiből teremtettünk fényt. Nem én, mindnyájan, akik a fény szolgálatába szegődtünk. Cegléden, Nagykőrösön, Kecskeméten. S nem álltak meg. Lám, még az öreg „speciális műszerésznek” is bőségesen akad munkája. F. P. Belest Szépet ígérő hangversennyel köszönti az őszt, s lepi meg a ceglédi zenebarátokat az Erkel Pere,ne Állami Zeneiskola. Szombaton, szeptember 18-án délelőtt fél 11 órai kezdettel a fiatalságnak, 20-án, hétfőn délután 18 órai kezdettel a felnőtteknek tartanak hangversenyt, amelyen fellép Erdélyi Erzsébet, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola magánének szakos, végzős hallgatója. Tanulmányait a ceglédi zeneiskola növendékeként kezdte. A főisko-. Ián tanára Simándy József Kossuth-díjas művész. Igen gazdag a műsor repertoárja. A többi közt elhangzik a Sirató ária Gluck Orpheus című operájából, Mozart Esti hangulat című dala, Schubert Margit a rokkánál című éneke, Caccini, Brahms, Csajkovszkij, Verdi számai, Kodály Zoltán Nausika című dala. Gerschwin két szerzeménye és részlet Bizzet Carmen című operájából. Zongorán kísér dr. Kiss Mihályné tanárnő. A hangversenyre a zeneiskola nagytermében minden érdeklődőt szívesen látnak, mindkét előadásra. Tóth Mária új megyei csúcsa Rajt előtt c Atlétikában jó eredménnyel jelentkeztek az elmúlt hét országos versenyein a Ceglédi VSE utánpótlás korú atlétái. Debrecenben, serdülő „A” korosztályban az országos bajnokságon Tóth Mária 1500 méteres síkfutásban 6 másodperccel javította meg a megyei csúcsot. 4:46,1-es időt ért el, amely jobb a megállapított aranyjelvényes szintnél. A serdülő „B” korcsoportps területi bajnokságot Gyöngyösön tartották. Itt a Ceglédi VSE fiataljai több ízben is a doboigóra állhatták — négyszer a dobogó legmagasabb fokára. Eredmények: 1988-as születésűek: Magasugrás: 1. Vígh Tünde, 146 cm, 2. Hörömpő Rozália 130 cm. Távolugrás: 3. Oláh Csilla 470 cm. Súlylökés: Zsikla Mária 8,92 m. Diszkoszvetés: 2. Szabó Ibolya 22,84 m. Gerelyhajítás: 2. Szabó 22,38 m. Százméteres síkfutás: 3. Oláh 13.8 mp. Négyszáz méteres síkfutás: 2. Szemerédi László 59.8 mp. Nyolcszáz méteres síkfutás . 2. Mess Ibolya 2,36,3 mp. Százméteres gátfutás: 1. Ecsedi Péter 16,0 mp. Hatpróba: 2. Vörösvárszíd Andrea 2876 pont. 1969-es születésűek: Diszkoszvetés: 1. Rossi Judit 21,94 m. Súlylökés: 2. Rossi 6,98 m. Százméteres síkfutás: 2. Szeidl István 13,1 mp. Négyszáz méteres síkfutás: 2. Arany Zsolt 64,3 mp. Hatpróba: 1. Király Katalin 2668 pont. Teke: a hét végén a tekézők is elkezdik bajnoki mérkőzéssorozatukat. Szorgosan készülődnek a Ceglédi KÖZGÉP SE játékosai, soraikban a szakosztályhoz visszatért, válogatott Tornyosival. Az edzések mellett több kupamérkőzésen is rajthoz álltak. Kecskeméten két viadalra került sor, az emlékversenyen csapatban 2. lett a KÖZGÉP SE, egyéniben az 1-2-es pályán Pintér .445 fával a legjobbnak bizonyult, a 3-4-es pályán pedig Tornyost 4. lett 432 fával. A Hírős Kupán a csapat már az első helyen végzett, négy fával megelőzve a második helyezettet. Pintér és Tornyost egyaránt negyedik lett, 448, illetve 443 fával. Hatalmas mezőny mérte ösz- sze tudását a BKV Előre pályáján, köztük tizenegy NB I- ben játszó gárda. A ceglédieknek hatot sikerült megelőzni közülük, amit csapatban végül a 8. helyet jelentette, 2547 fával. Egyénileg Tornyost szerepelt a legjobban, 905 fával az 5. helyre jutott. Kaposváron az ifjúságiak találkoztak, akik 200-at gurítottak. A négy játékosból álló csapat alig szorult le a dobogóról. 3121 fát érve el. Nagykőrösön a megyei bai- nokságban részvevők szerepeitek az Alkotmány Kupa küzdelmen. A KÖZGÉP SE „B”. Fölényesen nyert, egyéniben pedig Zsámbéki bizonyult a legjobbnak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a KÖZGÉP SE tehetséges sportolója újból elkezdte a tekézést, sikeres volt a visszatérése. V. L. ISSN 0133—2500- (Ceglédi Hírlap)
