Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-11 / 213. szám

Javítás szakműhelyekben A dányl Magvető Termelő- szövetkezet gépjavító műhe­lyében három csoportban dolgoznak a szerelők. Az üzem egyik részlegében csak munkagépek, a másik részleg­ben gépjárművek, a harma­dikban pedig a betakarító gé­pek karbantartásával, javítá­sával foglalkoznak. Jobb oldali képünkön: Nagy Ferenc csoportvezető egy Laj­ta vetőgép áttételrendszerét javítja. Alsó felvételünkön: a gép­járműveket javító részlegben egy IFA motorján dolgozik Gódor János, Lázár János és Szabó Sándor. Bene Mihály (elvételei £ nnSPORTHÍREKHm A vasárnap sportja A járási labdarúgó-bajnok­ság mai fordulójának legna­gyobb érdeklődéssel várt két találkozója a Hévízgyörk—Tú­ra, illetve az Isaszeg—Pécel összecsapás. A részletes prog­ram: Valkó—Mogyoród (Lo­vász, Túróczi, Kóti), Hévíz- györk—Túra (Ádám, Mészá­ros, Legéndi), Erdőkertes— Zsámbok (Tóth J., Bodor, Szar­ka), Isaszeg—Pécel (Vayner, Czene, B. Tóth), Galgahévíz— GgAC, (Németh, Répási), HÍ/ISE—Domony (Máté, Masz­lag), Galgamácsa—Kerepestar- csa (Merkel, Uzsák, Zsebi). A felnőttek 16.30, az ifjúságiak 14.30-kor kezdenek. Pályára lépnek a serdülők Is, mégpedig délelőtt 10 óra­kor. A párosítás: Kartal—Ke­repestarcsa, Iklad—Erdőker­tes, V ácszentlászló—Isaszeg, Dány—Gödöllő, Bag—Aszód, Veresegyház — szabadnapos. A járási kézilabda-bajnok­ságban szereplő csapatok dél­előtt 10 órakor lépnek pályá­ra. A párosítás: Kartal—Ve­resegyház, Pécel—Galga-völ­gye, Zebegény—Galgahévíz. Mozi Ben Húr. Kétrészes színes amerikai film, 4 és 8 órakor. Filmműsor vasárnap és hétfőn: Ben Húr. Kétrészes amerikai film, 4 és 8 órakor. Járási kézilabda Lejátszották a járási kézi­labda-bajnokság hatodik for­dulóját. Az eredmények: Ze­begény—Pécel 11-32 (6-14), Ve­resegyház—Ácsa 33-15 (16-5), Galgahévíz—Kartal 43-23 (21-9). A bajnokság állása: 1. Veresegyház 6 5 — 1 203-107 10 2. Pécel 6 5 — 1 187-108 10 3 Galgahévíz 6 5 — 4 184-127 10 4. Zebegény 6 1 1 5 88-185 3 5 Kartal 6 1 — 5 131-222 2 6. Galgavölgye 6 — 1 5 109-153 1 GCmLLO! A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI J/ÍRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT A fejlesztési alapból Megfelelő készültségi fok Tudvalevő, hogy a települé­sek tanácsai kétféle pénzkeret­ből gazdálkodhatnak évről év­re: a költségvetésből és a fej­lesztési alapból. Amennyire köztudomású ez, annyira nem a két keretnek a lényege. A mindennapos szóhasználatban csak a tanács pénzéről beszél­nek, függetlenül attól, hogy az melyik keretbe tartozik. Jól­lehet ez egyáltalán nem mind­egy, hiszen például nem cso­portosíthatók át a forintok tetszés szerint az egyik keret­ből a másikba. Egészen egy­szerűen megfogalmazva, a költ­ségvetés a tanácsi intézmé­nyek működtetésére szolgáló anyagi eszközöket tartalmazza. A fejlesztési alap az új léte­sítmények pénzelésére való. Amit összefoglalóan beruhá­zásnak is neveznek. Két rovat Egyik múltkori számunkban, a végrehajtó bizottság hatá­rozata nyomán, összefoglaltuk a városi költségvetés első fél­évi teljesítményét. Ezúttal a fejlesztési alappal tesszük ugyanezt. Miként a költségvetés, a fej­lesztési alap is két rovatot tar­talmaz, a bevételeket és a ki­adásokat. A bevételek érte­lemszerűen megelőzik a kiadá­sokat, az utóbbiakra csak az előbbiek meglétekor kerülhet sor. A valóságban ez persze bonyolultabb. Vannak átfedé­sek és kereszteződések, arról nem is szólva, hogy a tanácsi dolgozó nem valóságos pénz­zel gazdálkodik. Milliókban gondolkodik ugyan, de sosem lát igazi, különböző címletek­ben megtestesülő pénzt. Egy-egy időszak összegzése­kor azonban mindig a bevé­telt veszik először szemügyre. Mi is. Előtte idézünk még a végrehajtó bizottság határoza­tának bevezetéséből: A fej- lesztésialap-terv bevételeit az első félévben 41, a kiadásokat 40 százalékban teljesítettük. Az építkezések ütemét, egy-két ki­vételtől eltekintve, kielégítő­nek tartjuk. A jelenlegi ké­szültségi fokot tekintve, ter­vünk teljesítése az év végére reálisnak látszik, az előirány­zott összeget felhasználjuk, Hozzájárulás Általánosságban a bevéte­lekről a testület megállapítot­ta: néhány kivételtől eltekint­ve a bevételek teljesítése el­maradt az időarányostól. Nem folytak be teljes egé­szében a községfejlesztési', sem pedig az út- és közműfejlesz­tési hozzájárulás összegei. A földhasználati díjból szárma­zó bevétel sem úgy alakul, ahogyan tervezték. Itt elsősor­ban az OTP-lakások után fi­zetendő telekárakról van szó. A szükséges megállapodások létrejöttek, ebben a negyed­évben igénybe veszik a pénzt. Mivel lakást nem adtak át az év első hat hónapjában, el­maradtak a vevő- és bérlőjog­ból származó befizetések. A lakásoknál maradva: a célcso­portos építkezéseken kicsi volt a teljesítés, ezért nem kaphat­ták meg az állami támogatást. Az időarányosnál jóval na­gyobb volt a termelőszövetke­zeti hozzájárulásból származó bevétel. Mutatóba ennyit A többit nem érdemes sorolni, hiszen annyira pénzügyi szakmai jel­legű dolgok, hogy nem sokat mondanak nekünk. Nézzük inkább a kiadásokat, azokat a létesítményeket, ame­lyeket ezekből a pénzekből, vagyis a fejlesztési alapból, hoznak létre. Említettük, a la­kásépítésnél kicsi volt a tel­jesítmény. A tény: a Kör ut­cában még az első félévben műszakilag átadtak 30 lakást s az ősz első hónapjában be is költöztek a tulajdonosok. Kifizették az új temető hiány- pótlási munkáiért és kiviteli tervéért járó pénzt, átutalták azokat az összegeket a Város­gazdálkodási Vállalatnak, ame­lyekből szállítóedényeket vá­sárolnak. Kábel és lámpa Folytatták a parképítést a Szabadság téri lakótelepen, ahol a lakók is szép számmal kivették részüket a munkából. Teljesen azonban még ebben az évben sem készülnek el. Az ide szánt pénz egy részét átcsoportosították a művelő­dési ház körüli park építésé­re. Itt is jelentős volt a tár­sadalmi munka. Még a művelődési központ­nál maradva: az elektromos kábel fektetésére több mint 250 ezer forintot, a szakkör lemez­hajlító gépére, illetve az az­zal kapcsolatos műszaki és el­lenőrzési munkára kétszázezer forintot fizettek ki. A patak és a ház között húzódó sétány mellett ostornyeles lámpákat állítottak fel. Ezek a fejlesztési alapból történt kifizetések jelentősebb tételei. S mint már az elején kiemeltük, az első félévi ered­mény minden alapot megad ahhoz, hogy az év végén ma­radéktalan tervteljesítésről számolhassunk be. K. P. A nap programja Szeptember 11. napjának programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Amatőr zenekarok találko­zója, 16 órakor. Ilku János Tanya című fo­tókiállítása. Szolgáltatás: a gyerekéknek délelőtt 9—12-ig, délután 3— 6-ig: játékszoba, kondícionáló­ZebegénySse visszatérnek Táb®rozék a Csiga mentéről Már itt-ott látni lehetett is­kolába készülő gyerekeket, akik hónuk alatt a megvásárolt fü­zetekkel, könyvekkel siettek az utcán, mert még a gyengébb tanulót is elkapja valami iz­galom, amikor nyár végén sort keríthet az új holmik becso­magolására. Augusztus vége volt, s erre az időpontra zárnak az úttö­rőtáborok, ám a zebegényi Szőnyi István múzeum fahá­zaiban még gyerekek tanyáz­tak. A napsütés a kánikulát idézte, amikor délelőtt tizen­egy órakor hátam mögött hagy­tam a dombot és megálltam a múzeum kultúrterme előtt, ahonnan énekszót, s táncoló lá­bak dobogását hallottam. kitáncolhatják magukat, hi­szen mindennap délelőtt fél kilenctől fél tizenkettőig és dél­után háromtól hatig szól a talpalávaló muzsika. De hát, aki táncolni szeret, különösen, ha új és új lépésekkel és figu­rákkal ismerkedik, bármennyi­re fárasztó is, annak még ez az idő is kevés. Bag, Zsámbok Új figurák Várnom kellett egy jő ne­gyedórát, mert a próbát az én kedvemért nem szakították meg. Hiába telt azonban le a napirendnek megfelelően a foglalkozás, a gyerekek tovább akarták ropni a Galga menti csárdást, de Széphalmi Pálné táborvezetőnek volt szíve a ■ gyerekeket az ebéd előtti fel­készülésre küldeni. — Nagyon élvezik a gyere­kek a táncot — mondotta — pedig a turnus idején igazán Beszélgetésünk során meg­tudtam. hogy a Pest megyei gyermek népi tánctábort már második éve szervezi és rende­zi az Amatőr Néptáncosok Or­szágos Tanácsa, s ehhez anya­gi és erkölcsi támogatást ad a Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár, a Pest me­gyei Úttörőelnökség, az Általá­nos Fogyasztási és Értékesíté­si Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége, a túrái Galgavidé- ke Áfész, valamint a táncoso­kat küldő művelődési intézmé­nyek. Járásunkat a bági és a zsám- boki gyerekek képviselték. Bagról négyen. Zsámbokról nyolcán érkeztek, de voltak itt budakalásziak, inárcsiak, nagykátaiak, püspökhatvaniak is. — Már tavasszal kezdtünk a szervezéshez — mondja Szép- halminé, ám elég nehezen állt össze a csoport, de végül min­den sikerült, s meggyőződé­sünk, hogy akik az idén eljöt­tek, azok jövőre is szeretnének majd velünk lenni. Áz ebédre gyülekező gyere­kek között fedezem fel Mosóczi István koreográfust, a Somogy néptáncegyüttes vezetőjét, va­lamint Skuczi Lászlót, a bagi Muharay együttes táncosát, aki néptáncoktatói tanfolyamot végzett. Mindketten a tábor munkáját, elsősorban a tánc­oktatást segítik Mosoczi Ist­ván dél-alföldi táncokat tanít. Éreztek a ritmust — Kezdetben idegenkedtek a gyerekek az ismeretlentől, de a nagy többség a harmadik nap után már érezte a ritmust, a zene és a mozgás egységét — mondja a Somogy együttes ve­zetője. Skuczi László a gyerekek szorgalmát, lelkesedését dicsé­ri. — Egész nap táncolunk, mégis este tízkor még min­denkinek táncra áll a lába. A bagi Anayal Tamás, Szi­lágyi Erzsiké, a nagykátai Krevenka Antal, a budakalászi Wiest Károly, Gellért Tamás hangos helyesléssel igazolják Skuczi László állításának iga­zát. Széphalminé az esti, vala­mint a kiegészítő programok közösségformáló szerepéről, nevelési értékéről beszél. — Megérkezésünk estéjén minden község csoportja be­mutatkozott, de a tábor jelle­géhez illően, nem szóval, ha­nem tánccal vagy valamilyen gyermek népi játékkal. Kirán­dultunk Hegyestetőre, elhajóz­tunk Esztergomba. Vendéges­kedtünk a helyi múzeumban, megnéztük a Gorka Gézáról és Szőnyi Istvánról készített fil­meket. — Tábori labdarúgó-bajnok­ságot is szerveztünk, esténként pedig tábortűz mellett népda­lokat tanultunk, népmeséket hallgattunk, szalonnát sütöt­tünk és sokat beszélgettünk a táncról, a népdal és a néptánc nyúitotta örömökről. Hogy ezt az örömet a gyerekek mennyi­re érzik, annak látványos bi­zonyítéka volt az esti tánchá­zak hangulata. Minden csoporttal Széphalminé és segítői már a jövő évi tábort tervezik. — Úgy gondoljuk, hogy a következő nyáron élő zenekart hozunk. Talán azt is elérjük, hogy minden csoporttal jön egy felnőtt táncoktató kísérőnek, aki az itt tanultakat otthon hasznosíthatja. F. M. terem, hobbisarok, mesedél- előtt (főleg óvodásoknak és alsósoknak: meseolvasás, me­selemezek hallgatása, diavetí­tés). Jó játék a ... (különbö­ző anyagok felhasználásával manuális foglalkozások). Ven­dégségben (művészek, írók, sportolók a meghívottak). Ke­ressük a legjobbat! (vetélke­dők különféle témákban). Me­semozi, diákmozi, filmvetíté­sek óvodásoknak, iskolások­nak. Gyermekcentrum. Játékszo- ba, hobbisarok, mesedélelőtt, bűvöskocka-verseny. Hírlap- és játékkölcsönző, 15—18 óráig. Erdőkertes, művelődési ház: Rendkívüli ultiverseny. Ér­tékes díjak. ★ Szeptember 12. napjának programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Szövés. Foglalkozás a Galé­riában gyerekeknek. Tartja: Jakus Erzsébet és Lakatos Lil­la. Ilku János Tanya című fotó­kiállítása. Szolgáltatás: könyv-, hírlap- és hanglemezárusítás, 15—17 óráig. Erdőkertes. művelődési ház: Járási találkozó az ifjúsági klubok részére. Szeptember 13. napjának programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Zenevár, 17 órától. A nyári filmmúzeumi napok utolsó vetítése: Kalmár Lász­ló , Halálos tavasz. Magyar film, készült 1939-ben, 18 és 20 órakor. Szolgáltatás: hírlap- és já­tékkölcsönzés, 16—19 óráig. Mogyoród, művelődési ház: őszi munkák a szőlőben és a kiskertben. Előadó: dr. Tóth István, 18 órakor. ■ Szombati jegyzet® KöfiiSgérva Ma már nyilvánvaló, hogy a gödöllői bútoráruháznak a homlokzata nem jó felé néz, az épületet el kellene for­dítani. A Szabadság téri la­kótelepen nem jók a szél­viszonyok, a presszó utcájá­ban levő házsort másképp kellett volna kialakítani. Sokak szerint az aluljáró­nak egy kicsit errébb kel­lene lennie. Ma már nyilvánvaló... Pápa sétálóutcáján bal­lagva mindenki mást iri­gyelt. A kereskedelmi osz­tály vezetője a boltokat, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója alighanem a ki­csit arrébb levő virágüzle­tet. A legtöbben azonban a régi házakat sajnálták. Nem a pápaiakat, azok megvan­nak, hanem a gödöllőieket, amelyeket lebontottak, vagyis szanáltak. Könnyen belátható ma már az is, hogy a városi-já­rási pártszékház sincs meg­felelő helyen. A kis tanács­kozóterem ablakai a HÉV felé nyílnak, a vonatok és a 30-as úton közlekedő jár­művek zajának a falak sem képesek ellenállni, az érke­zőknek állandóan ordíta­niuk kell, ha meg akarják értetni magukat. A másik oldalon sem jobb a helyzet. A nagyteremben ugyan van mikrofon, a Dózsa György ú* és a tér nagy forgalma, az azzal járó lárma zavarja az üléseket. A ma már nyilvánvalóan rossz helyen, nem megfelelő helyzetben álló épületek sok évtizedig így maradnak. Nem támaszthatók fel a le­bontott, műemlék- vagy műemlék jellegű házak, Gö­döllő régi központja végleg a múlté. A lokálpatrióták szíve emiatt sajoghat időn­ként, mint a tanácstagoké Pápa utcáit járva, a ténye­ken azonban ez semmit sem változtat. A legtöbb, amit tehetünk, levonjuk a tanulságokat. Okulunk saját vagy elő­deink hibáiból, téves számí­tásaiból, döntéseiből. Mi is építünk, változtatunk, ala­kítunk, formáljuk a várost. Tegyük legjobb tudásunk szerint, úgy, hogy a mögöt­tünk érkezők minél keve­sebbszer minősítsék balfo­gásnak tetteinket. Elejét vehetjük sok téve­désnek, melléfogásnak, ha egy-egy döntés előtt a lehe­tő legtöbb ember vélemé­nyét meghallgatjuk, a lehe­tő legtöbb álláspontot üt­köztetjük; megfontoljuk, mérlegeljük az első pillan­tásra még oly furának tűnő elképzeléseket is. ' Legyünk önmagunk ördö­ge is. Vessük alá ötleteinket minél keményebb próbá­nak, ne sajnáljuk a fárad­ságot saját elgondolásaink megtámadásától. Kíséreljük meg minél több oldalról bí­rálni elképzeléseinket, is­mételten föltéve a kérdést: és ha mégsem ez a legjobb? Ha mostanában, amikor szűkösebbek anyagi lehető­ségeink, talán kevesebbszer kell is döntenünk, de kell. Gondolatkísérleteink példá­ja napjainkban az uszoda lehet. Egyáltalán: uszoda le­gyen vagy strand? Hová te­gyük, mekkora legyen, mi­ből és hogyan készüljön, miképpen teremtsük elő a szükséges összegeket? Ves­sük egybe a szakemberek kínálta módszereket, ne le­gyenek kisebbségi érzése­ink, a legkevésbé szakértő szem is felfigyelhet olyas­mire, ami a többiekét elke­rülte. Próbáljuk beleélni ma­gunkat mások helyzetébe. Pia fiatalok vagyunk, az idősebbek gondolatvilágába, vágyaiba, kívánságaiba. Ha már az idősebbek közé szá­mítunk, ne intézzük el kéz- legyintéssel az ifjabbak ér­veit. Körüljárni a témát, kör­be, kerengve, éles szemmel vizsgálva, újból és ismétel­ten szemügyre venni a ter­veket, módszereket, csakis így óvhatjuk meg magun­kat a helytelen döntésektől, rossz következményekkel járó cselekedetektől. Használjuk az eszünket, azért van. Kör Pál ISSN 0135—1957 (Gödöllői Hírt i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom