Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-02 / 205. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM /Ír»: 1,10 f»rill< 1982. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Szdidiififási nagygyűlés Összefogva a béke erőivel Az őszi szolidaritási akciósorozat nyitányaként — az antifasiszta világnap alkal­mából — szerdán a MÉM kultúrtermében nagygyűlést rendezett a Magyar Szolida­ritási Bizottság, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetsége, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium MSZMP szervezete. A gyűlésen Timmer József, a SZOT titkára mondott beszé­det. Hangsúlyozta: a nemzet­közi szolidaritás napjainkban mindenekelőtt összefogást és közös cselekvést jelent egy új, minden eddiginél pusztítóbb világháború veszélyének elhá­rítása érdekében. ' Rámutatott arra, hogy a | közelmúltban megélénkültek azok az erők, amelyek kétség­be vonják az enyhülés vívmá­nyát, fokozzák a fegyverkezé­si hajszát és megpróbálják fel­éleszteni a hidegháborút. Ez a helyzet ismét a szolidaritás ereje érvényesítésének szük­ségességére figyelmeztet min­den békeszerető embert. A szo­lidaritás nem egyirányú fo­lyamat, fő jellemzője éppen a kölcsönösség — mondotta a továbbiakban. — Nekünk, ma­MÁSFÉL MILLIÓAN I mmár negyedik alkalom­mal rendezték meg 1981 szeptembere és 1982 máju­sa között az úgynevezett felmenő rendszerű ifjúsági parlamenteket. A munka­helyeken és az oktatási in­tézményekben, valamint ágazati és országos szinten megtartott parlamenteken több mint 1,4 millió fiatal — az érintettek mintegy kétharmada — vett részt, ez megegyezik az 1978-ban megrendezett parlamentek részvételi arányával. Azóta elkészült az összegezés a tanácskozások tapasztala­tairól. Különösen nagy érdeklő­dés közepette zajlottak a közép- és felsőfokú oktatá­si intézmények, illetve az államigazgatásban, az igaz­ságügyben dolgozók, a fia­tal művelődési szakembe­rek és a pedagógus fiatalok parlamentjei. A tanácsko­zásokon mintegy 300 ezer fiatal, minden ötödik részt­vevő szólalt fel, mondta el véleményét. Ezek a fórumok ráirányí­tották a figyelmet az idő­szerű ifjúságpolitikai kérdé­sekre, mozgósítottak a gaz­dasági feladatok megoldá­sára, jó lehetőségeket te­remtettek a szocialista de­mokrácia gyakorlására — ál­lapították meg a kormány csütörtöki ülésén. Az érté­kelésből az is kitűnik, hogy o parlamentek döntő több­ségét az őszinteség, a poli­tikus, kritikus és önkritikus hangvétel jellemezte. A par­lamenteknek volt önálló, ér­demi, társadalmi és ifjúság- politikai tartalmuk; nem igazolódott be az aggály, hogy a tanácskozások a KISZ- kongresszusát kö­vetően témaszegények lesz­nek. Mindezek mellett az is kitűnt, hogy ezek az idő­szakonként megrendezett fórumok nem helyettesít­hetik a vállalatok, intéz­mények hétköznapi demok­ratizmusát, a vezetők és a fiatalok folyamatos jó kap­csolatát, együttműködését. A hozzászólásokban álta­lában érvényesült a jogok és kötelességek összhangja. Ennek ellenére a jövőben nagyobb gondot kell fordí­tani a fiatalok körében a tá­jékoztató, meggyőző, moz­gósító munkára, a jogok és kötelességek gyakorlati ér­vényesítésének teljes értel­mezésére. Az ifjúságot foglalkoztató fő kérdések változatlanul a munka, a tanulás, a bérezés, a pályekezdés, a családala­pítás, a lakáshoz jutás. A dolgozó fiatalok köré­ben például erőteljesebben vetődtek ' fel a bérezés, il­letve a munka melletti to­vábbképzés gondjai. A ter­meléssel, a munkaszervezés­sel kapcsolatos kérdések — főként az akadályozó ténye­zők megszüntetését célzó javaslatok — változatlanul a viták középpontjában áll­tak. Bebizonyosodott, hogy a dolgozó fiatalokat élén­ken érdeklik a munkahely gazdasági helyzetével kap­csolatos feladatok: a mun­kafegyelem szigorítása, a minőség és a gazdaságos­ság javítása. Több volt az átlagosnál türelmetlenebb megjegyzés a munkavégzés alacsony hatékonysága miatt. Javaslatokat tettek a szocialista munkaverseny- mozgalom, az ifjúsági ver­senyformákban rejlő lehe­tőségek teljesebb kihaszná­lására. Kritika érte az újí­tómozgalmat, illetve szor­galmazták szervezeti kor­szerűsítését ; megfelelőbb anyagi-erkölcsi ösztönzők kidolgozását, az elbírálás és a bevezetés gyorsítását sürgették. A bérfeszültségek, illetve a pályakezdő fiatalok kezdő bérének alacsony színvonala ifjúsági rétegenként eltérő mértékben ugyan, de a ko­rábbi parlamenteknél hang­súlyozottabban került szó­ba. A fiatalok egyetértettek a differenciált bérezéssel, a teljesítménybérezés szélesí­tésével. A mezőgazdaságban dolgozók igénylik a bérszín­vonal-gazdálkodás általános továbbfejlesztését. Hangsú­lyozták, hogy az eddigieknél határozottabb intézkedések­kel minden területen kö­vetkezetesebben kell érvé­nyesíteni a munka szerinti elosztás elvét. . A szociális kérdések kö­zött változatlanul a fiatalok lakáshoz jutása áll az első helyen. Ugyancsak visszaté­rő témák voltak a fiatalok munkahelyi beilleszkedésé­nek, pályakezdésének kérdé­sei. A parlamentek tapasz­talatai azt bizonyították, hogy a gazdasági vezetők még mindig keveset tesznek a beilleszkedés segítéséért. Változatlanul nagy igény mutatkozik a szakmai kép­zés és továbbképzés iránt. A fiatalok egy része kevesli az ilyen lehetőségeket, illet­ve az ezzel kapcsolatos tá­jékoztatást. Szinte elemi erővel jelentkezett a kor­szerű, gyakorlatban is hasz­nosítható idegen nyelvi kép­zés igénye. A következő munkahelyi­intézményi parlamentek megrendezését 1984-re ter­vezik. gyaroknak is volt már alkal­munk értékelni a szolidaritás erejét. Negyedszázaddal ez­előtt a nemzetiközi összefogás, a szolidaritás nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy kilá­balhassunk a válságból. Ez a történelmi emlék is kötelez bennünket, hogy ott legyünk mindig, ahol igénylik, várják szolidaritásunkat, s kötelez, a kezdeményező fellépésre is. Timmer József utalt rá, hogy szeptember elsejét immár ha­gyományosan antifasiszta vi­lágnapként tartjuk nyilván, és az idén ettől az időponttól kezdődően, egészen az eszten­dő végéig olyan akciósorozat­ra kerül sor, amely mozgósítja a magyar társadalom egészét. A • magyar szakszervezeti mozgalom mind itthon, mind pedig a különböző nemzetközi fórumokon kész minden olyan akcióban részt venni, amely az emberiség békéjének ügyét szolgálja, a legszenteab embe­ri jog, az élethez való jog vé­delmét tűzi ki céljául. Népünk ismeri és nagyra ér­tékeli a szolidaritás erejét. A Magyar Népköztársaság, a ma­gyar társadalom cselekvőén vállal részt a nemzetközi szo­lidaritási tevékenységből — mondotta Timmer József. KGST-tanácskozás fl&szcígGsdasÉg Szerdán jegyzőkönyv alá­írásával befejeződött a KGST-országok szövetkezeti mezőgazdasági munkacsoport­jának kétnapos budapesti ta­nácskozása. Az ülésen előadást hallgattak meg a magyar kis­állattenyésztés, a háztáji ter­melés, a termékfelvásárlás és -értékesítés tapasztalataiból, időszerű szövetkezeti felada­tairól, valamint az Áfészek élelmiszerfeldolgozó tevékeny­ségéről. A résztvevők tájékoz­tatták egymást országuk szö­vetkezeti szervezeteinek e té­mával kapcsolatos feladatai­ról. Megállapodtak abban, hogy a fogyasztási szövetkezeti szövetségek mezőgazdasági szakembereinek következő ta­nácskozását 1983-ban a Szov­jetunióban tartják. Ma 2. oldal: Vietnam nemzeti ünnepén 3. oldal: Ä beszéd a tettnek csak árnyéka Hordóban utazik a leányka 4. oldal: Égi és földi szerelem - zenében Gslga menti hagyományok 7. oldal: Szégyen vagy dicsőség? Csömöri botlás Komlón 8. oldal; GriEibetűs eredményjelző Elütötték a gépkocsivezetőt Még vizsgálják az okokat Tanévnyitó a politikai főiskolán Új kérdésekre új válaszok Beszédet mondott Korom Mihály Diplomakiosztó és tanév­nyitó ünepséget tartottak szer­dán a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának politikai főiskolá­ján. Az ünnepségen részt vett és .beszédet mondott Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Bevezetőjében kiemelte: a Központi Bizottság figyelme a főiskolán folyó munka iránt abból a meggyőződésből fakad, hogy a marxizmus—leniniz- mus tanulmányozása, az alkotó gondolkodás a gyakorlati mun­ka nélkülözhetetlen feltétele. Az oktatás idei feladatairól szólva a Központi Bizottság titkára hangoztatta: a koráb­binál jóval nehezebb külső és belső feltételek között dolgo­zunk. Az agresszív amerikai nagytőke és a szándékait kife­jező Reagan-kormányzat azt a célt tűzte maga elé. hogy visszaszorítsa a szocializmust, a nemzeti felszabadít'1' mozgal­makat és erőfölénybe kerüljön. Az amerikai imperializmus e törekvése, irreális volta elle­nére igen veszedelmes. Ezért nagy jelentősége van a haladó erők együttes fellépésének. Mi továbra is a béke és a hala­dás erőinek egységén munkál­kodunk, ezt igyekszünk előse­gíteni. A világ politikai és gazda­sági helyzetét feltételezhetően az előttünk álló esztendőkben is a feszültség, a bizonytalan­Kevesebb tranzitáru ide kocsi áll a bét végén Az idén az első félévben 4 millió tonnával kevesebb árut szállított a MÁV, mint arra az elmúlt esztendő tapasztalatai alapján számítottak. Az igé­nyek e váratlanul nagymérté­kű csökkenése azonban nem je­lenti azt, hogy nincs elég mun­kájuk, azért is, mert az őszi hónapokra szóló előrejelzések szerint viszont most sokkal na­gyobb feladatok várnak a vas­utasokra, a szállítókra, mint gondolták. A betakarítás befejeztével megkezdődött a gabonafélék exportja, s nemsokára megtel­nek a vagonok napraforgóval is, amelyet a hazai olajgyárak dolgoznak fel. Szintén nagy fel­adatot jelent a Szovjetunióba induló almaszállítmányok gyors és pontos továbbítása, s vár­hatóan mintegy 530 tonna íz­letes gyümölcs lépi át a határ- állomást. Az idén bizonyára gondot okoz majd, hogy a cukoripari vállalatok trösztjének meg­szüntetése miatt nem sikerült előzetesen felmérni a feldolgo­zóüzemek igényeit, így gyakor­latilag meglehetősen bizonyta­lan a tervezés. Pedig a meg­felelő tájékozottságon alapuló előrelátás nagyon fontos len­ne, már csak azért is, mert eb­ben az esztendőben — a köz­úti fuvarozás drágasága miatt —, ahol csak lehetséges, vas­úton szállítják a termést. Az első vagonok egyébként a me­zőhegyes! gyárba érkeznek majd meg. A nemzetközi kereskedelem­Serény munka az almásban ben jelentkező nehézségek ha­tására a tranzitáru mennyisé­ge június végéig 8,5 százalék­kal volt kevesebb, mint tavaly a hasonló időszakban. Üj je­lenség az is, hogy a legtöbb ország most arra törekszik, el­sősorban saját vagonparkjával bonyolítsa le a szállításait, ezért nagymértékben megnőtt oá üresen közlekedő kocsik szá­ma. Előnytelenül változott a fu­varoztató! magatartás a hazai vállalatoknál. Az ötnapos mun­kahét bevezetése — bár nem érte váratlanul a gazdálkodó­kat — mégis számos szervezé­si kérdést vetett fel, s ezek megoldatlansága miatt rendkí­vül megnőttek a kocsiállás­idők. A vasút tapasztalatai sze­rint a berakodási csúcs kedd­re, szerdára esik, így a fel­adott áru a legtöbbször a hét végén, pénteken és szombaton érkezik meg a címzetthez. Csakhogy ezeken a napokon alig van kirakodás, ezért hét­főnként már rendszeresen 5— 6 ezer kocsi tartalma vár el­szállításra. A késedelmes rakodásért fi­zetett álláspénzt a vasúttól el­vonják, s a fuvaroztatók kor­szerűsítési pályázatára vissza­fizetik, köztük természetesen azoknak' is, akik nemrég még befizetők voltak. ság jellemzi — mutatott rá a Közoonti Bizottság titkára. Számolnunk kell azzal, hogy a két társadalmi-gazdasági rend­szer harca, versengése a hetve­nes évekhez viszonyítva éle­sebb formákat ölt. A gazdasá­gi nehézségek növekedése és az állandósuló infláció miatt egyes országok előre fel nem mérhető módon reagálhatnak a világgazdasági folyamatokra, váratlan helyzeteket idézve elő. Az ideológiai feladatokról szólva a Központi Bizottság titkára megállapította: az el­múlt évtizedekben az elért jelentős eredményekkel együtt gyarapodtak ismereteink a szo­cializmusról. Rendszerünk az esetenkénti gondok és tévedé­sek ellenére bizonyította ere­jét, magasabbrendűségét. * A szocializmus azonban még nem befejezett alkotás. Az MSZMP negyedszázados sikeres politi­kájának és további munkánk­nak is forrása a marxizmus— leninizmus alkotó alkalmazása a konkrét helyzetnek, hazai viszonyainknak megfelelően. Ezért ha az élet új dolgokat produkál, nincs okunk zava­rodottságra. de nincs jogunk a hallgatásra sem. A marxiz­mus—leninizmus nem elvont tételek, kinyilatkoztatások gyűjteménye. Az alkotó elmé­let szoros kapcsolatban áll a változó valósággal, fogékony a gyakorlati tapasztalatok iránt, képes ú’ és új összefüggések feltárására. Napjainkban fő­ként a szocialista gazdaság fej­lesztése vet fel több ideológiai problémát. Megoldásuk nélkü­lözhetetlen további fejlődé­sünkhöz. Az előadó befejezésül hang­súlyozta: az elmúlt negyedszá­zadban elért legnagyobb vív­mányunknak, a társadalom po­litikai egységének, a különbö­ző erők összefogásának erősí­tésén kell a jövőben is mun­kálkodnunk. Ez pedig nem nélkülözheti az új kérdésekre az új válaszokat, a felvilágo- i sító munkát, a meggyőző szót. Hazánkba érkezett Svenn Stray Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására szerdán hi­vatalos látogatásra Budapest­re érkezett Svenn Stray, a Norvég Királyság külügymi­nisztere. A vendéget a Feri-, hegyi repülőtéren Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Per Naev- dal, Norvégia budapesti és Fülöp Péter, hazánk oslói nagykövete. Svenn Stray a délutáni órák­ban a Hősök terén megkoszo­rúzta a magyar hősök emlék­művét. Ezt követően a Kül­ügyminisztériumban megkez­dődtek a magyar—norvég kül­ügyminiszteri tárgyalások. A megbeszélésen részt vett Fü­löp Péter és Per Naevdal. Es­te a Külügyminisztérium ven­dégházában Púja Frigyes dísz­vacsorát adott , Svenn Stray tiszteletére. (A külügyminiszter életraj­zát a 2. oldalon ismertetjük.) lenke Valéria látogatása Az alagi tangazdaság ei lőkcrtesi gyümölcsösében megkezdték a szüretet a 77 hektáros aln ,sban. Várhatóan mintegy 140 vagonnyi almát szednek le, s ennek 70 százalékát a szocialista országokba kül­dik exportra. Most a goldent szedik, ebből a Szovjetunióba szállíta­nak. Barcza Zsolt felvétele Benke Valéria, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke szerdán a főváros I. kerületébe láto­gatott; a mintegy 45 ezer la­kosú városrész életével ismer­kedett. A program a kerületi pártbizottság székházában kez­dődött, ahol a vendéget Fe­hér József né, a pártbizottság első titkára és B. Tóth Sán- dorné tanácselnök fogadta, s tájékoztatta a kerület politikai, gazdasági és társadalmi hely­zetéről. Benke Valéria ezután a Ma­gyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetébe látoga­tott, ahol Kulcsár Kálmán igazgató és Makó Csaba, a pártszervezet titkára adott tá­jékoztatást az intézetben folyó munkáról; a kutatások és a kutatók helyzetéről, a párt- szervezet tevékenységéről. A találkozó kötetlen beszélgetés­sel folytatódott, amelyen a pártszervezet képviselői, az in­tézet vezetői és vezető kuta­tói szóltak többek között a tudományos eredmények gya­korlati felhasználásáról, a gaz­dasági reform társadalmi ösz- szefüggéseinek vizsgálatakor felszínre került a szociálpoliti­kai kérdésekről. A kutatók beszámoltak saját munkaterü­letük eredményeiről, s azokról a kutatói megbízásokról, amelyeknek a közelmúltban tettek eleget. A Politikai Bizottság tagja délután a kerületi pártbizott­ság aktívaértekezletén idősze­rű belpolitikai kérdésekről tar­tott előadást. 1 Kö z é leim Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szerdán hivata­lában fogadta Kari Sokanina osztrák építésügyi minisztert. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen részt vett Ábrahám Kál­mán, jelen volt dr. Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­követe is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom