Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-10 / 212. szám
Az MSZMP Pest megyei Bizottságának ülése Felelősséggel munkában, közéletben Vállalni kell a kockázatot Kiköszörülik a csorbát Most dől el, jól számltottak-e Tegnap ülést tartott a megyei pártbizottság, mint arról az 1. oldalon beszámolunk. Dr. Arató András előterjesztésének bevezető részében utalt arra, hogy az MSZMP Pest megyei Bizottsága a Központi Bizottság határozatának szellemében 1970 májusában tárgyalt az ifjúságpolitikai feladatokról és intézkedési, tervet fogadott el a megyei tennivalókról. Ezt követően tartalmasabbá vált a törődés a fiatalok nevelésével, munkájukkal és tanulásukkal, szociális körülményeik javításával, kulturális és sportolási lehetőségeik gyarapításával. Elemezte a fiatalok foglalkozás, képzettség szerinti megoszlását, majd rámutatott: a tények azt mutatják, hogy nagy többségük becsületesen dolgozik és tanul, teljesíti kötelezettségeit, érdemben hozzájárul a megye anyagi és szellemi gyarapodásához. Ezt követően Pest megye dinamikus gyarapodását jellemezve aláhúzta, hogy az új beruházásokon jelentős számban dolgoztak és dolgoznak fiatalok, akik nagymértékben hozzájárultak azok tervszerű megvalósulásához. A KISZ által kezdeményezett különböző termelési mozgalmakban tömegesen vesznek részt a fiatalok, jelentős hagyományai vannak a KISZ-védnökségeknek. Az utóbbi 12 évben mintegy 20 ezer Pest megyei fiatal vett részt az építőtáborok keretében út- és vasútépítésben, különböző mezőgazdasági munkákban. Jelentős a dolgozó és tanuló fiatalok szerepe a níunkahelyi és lakóterületi társadalmi munkaakciókban. A fiataloknak a munkához és a tanuláshoz való viszonyában az említett pozitív tapasztalatok mellett negatív jelenségek is mutatkoznak. Előfordul egyes munkahelyeken, hogy a fiatalok egy része felületesen teljesíti kötelezettségeit, ügyeskedéssel tér ki a munka terhei alól, „vándormadár” életmódot folytat. Sőt, olyanokkal is találkozhatunk, akik nem tűznek maguk elé célt, egyik napról a másikra élnek, örvendetes azonban, hogy a korosztály többsége elítéli és egyre határozottabban lép fel az ilyen megnyilvánulásokkal szemben. Az előadó a fiatalok oktatását, képzettségét elemezve hangsúlyozta, hogy ez a társadalmi réteg iskolázottabb, széleskörűbb ismeretekkel rendelkezik a korábbiaknál. A kedvezőtlen jelenségek között említette, hogy még ma is sokan nem végzik el az általános iskolát, a középiskolások egy része nem tanul megfelelő intenzitással, s hogy a A megoldás álját Kazal György, a pártbizottság tagja, a PEFEM szakmunkása a vitában elhangzott hozzászólásában rámutatott, hogy az időnként tapasztalható közömbösség forrása lehet az információk hiánya is. Fontos, hogy ne terheljék túl az átlagosnál nagyobb aktivitást mutató fiatalokat. Dr. Tóth Albert, a megyei pártbizottság osztályvezetője aláhúzta; hogy egyre nagyobb a jelentősége az oktatók példa- mutatásának- a személyiségformálásban. A jó légkör titka, a szocialista tanár—diák viszony kialakítása. Arról is szólt, hogy a marxizmus— leninizmus nem egy tantárgy a sok közül. Oktatóinak felelőssége, hogy megtanítsák a fiatalokat a politizálásra, bevezessék őket a közéletiség gyakorlatába. Dr. Sátor János, a Mechanikai Művek vezérigazgatója, a pártbizottság tagja kiemelte: a fiatalság és az idősebb korosztály kapcsolatában alapvető a kölcsönös bizalom, egymás megbecsülése. Az is lényeges, hogy a fiatalok ne passzívan várják, hanem keressék azokat a megoldásokat, melyek segítik problémáik leküzdését. Az idősebbeknek és a fiataloknak közösen kell cselekedniük a pályakezdés nehézségeinek szakmunkásképző intézetekben viszonylag magas a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett fiatalok száma. Az oktatásban tevékenykedő párt- szervezeteknek és kommunistáknak a tanintézetek vezetésének tehát fokozottabb erőfeszítést kell tenni a tanulmányi fegyelem és eredményesség javításáért, a hátrányos helyzetűek segítéséért. A továbbiakban arról szólt, hogy az elmúlt 12 év alatt a párt- és állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek rendszeresen figyelemmel kísérték a fiatalok életének alakulását. A pártszervek és szervezetek jelentőségének megfelelően foglalkoznak az ifjúság erkölcsi, politikai nevelésével, tudatának formálásával. Ennek is köszönhető, hogy számos fiatal éretten, felelősséggel vesz részt a közéletben, annak ellenére, hogy az ifjúság aktivitásának teljesebb kibontakozását számos probléma nehezíti, mint például a negatív családi háttér, a felnőttek példamutatásának elmaradása, a pályakezdés, a családalapítás, a napi ingázás gondjai. A továbbiakban arról szólt az előadó, hogy az ifjúságpolitikai határozat szellemében tudatosabbá vált az arra alkalmas fiatalok vezetővé nevelése, gyakoribbá előléptetésük. Az ifjúsági törvény megA hallgatók szocialista köz- gondolkodásáról és közösségi magatartásáról szóló előterjesztés az ifjúságpolitikai munka egy kdnkrét területének bemutatásával jól egészítette ki az általános megyei helyzetképet. Dr. Bíró Ferenc mondanivalójának summáza- taként hangsúlyozhatta: a Gödöllői Agrártudományi Egyetemről kikerült szakemberek jól megállják a helyüket a különböző mezőgazdasági üzemekben éppúgy, mint az irányító szerveknél, vezető beosztásokban. A sok tekintetben világszínvonalon álló hazai mezőgazdaság sikereiben jelentős része van az egyetemről kikerült, több ezer diplomásnak. Az eredmények bizonyítják felkészültségüket, szakmaszeretetüket, elkötelezettségüket szocialista rendszerünk mellett. A fiatal agrárszakemberek többsége nemcsak a gazdálkodásban és a szakirányításban, hanem a közéletben is helytáll, hozzájárulva a falu arculatának változásához. Mindez fémjelzi az egyetemi oktató, nevelő munka eredményességét. Ennek pedig feltétele, hogy nyugodt politikai légkörben folyik az oktató-nevelő és kuenyhüléséért, az életviszonyok javításáért. Barna Éva, a fóti 1. számú iskola igazgatója, a pártbizottság tagja többi között arról szólt, hogy az általános iskolából kikerülő gyerekek világnézete még kialakulatlan, tudatuk formálásában egyaránt nagy a felelőssége a családnak, a pedagógusoknak, a munkahelynek és az ifjúsági mozgalmaknak. Simon János, a Pest megyei Rendőrkapitányság pártbizottságának titkára, a fiatal rendőri állomány körében végzendő, sajátos ifjúságpolitikai feladatokról is szólt. Kiemelte továbbá, hogy bár sokat fejlődött a gondoskodás, széles körű lehetőségei vannak a támogatásnak a pályakezdés, a beilleszkedés, a családalapítás gondjai sok fiatalt visszatartanak az aktív közéleti tevékenységtől. Halasi Márton, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára, a pártbizottság tagja, az eszmei, politikai, ideológiai nevelés fontosságát hangsúlyozta. Mint mondotta: a fiatalok érzékenyen reagálnak a világ eseményeire, de nem mindig tudnak a tapasztalatok híján megfelelően állást foglalni. Az egyes rétegek arculatát a társadalmi célokkal való azonojelenése után a megyei tanács keretében létrehozott ifjúsági titkári funkció eredményesen koordinálja az állami feladatok végrehajtását. Az elmúlt öt évben 8,7 millióról 12,6 millióra növekedtek a tanácsok ifjúságpolitikai pénzalapjai. Gyarapodott a jól működő klubok száma, számos ifjúsági és 'úttörőtábor épült, s jelentős támogatás jutott a politikai, kulturális és sport- rendezvényekre. Nem megoldott viszont a fiatalok szórakozási igényeinek színvonalas kielégítése. Ezt követően arról szólt a megyei pártbizottság titkára, milyen sokoldalúan támogatják az állami szervek és a vállalatok a fiatalok életkörülményeinek javítását, tanulásukat, lakáshoz jutásukat. Majd az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásában a KISZ szerepéről, feladatairól szólt. Hangsúlyozta: megyénkben a KISZ-szervezetek a párt irányításával alapvetően betöltik feladatukat, azonban munkájukban változatlanul keresnünk kell még a fiatalos öntevékenységre késztető formákat. Arra is utalt, hogy a munkásifjúság és a fiatal mezőgazdasági dolgozók körében ugyan növekszik, de az indokoltnál kisebb a szervezettség. Ez is aláhúzza, hogy a különböző rétegekkel differenciáltabban kell foglalkozni a jövőben. tanszékvezetője, a pártbizottság tagja azt fejtegette, hogy a fiatalokról való gondoskodás nem jelenthet dédelgetést. Aláhúzta, hogy a munkateljesítmény szerez leginkább tekintélyt az ifjúság körében. Arra is utalt, hogy a hatékony eszmei politikai nevelés alapvető feltétele az oktatók szilárd belső meggyőződése. Dr. Csernok Gyula, a megyei bíróság elnöke, a párt- bizottság tagja egy bírói ügy kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy szigorúbban kell érvényt szerezni a jogszabályoknak, a szokatlan, társadalmi törekvéseink ellen ható új jelenségekre gyorsabban kell reagálnunk. Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára, a pártbizottság tagja elmondta, hogy a járásban a mező- gazdasági üzemekben dolgozók 42 százaléka rendelkezik szakképesítéssel, a 600 felsőfokú képzettségű agrárszakember mintegy harmada tartozik a fiatal korosztályba. A továbbiakban arról is szólt, hogy a nagyobb gazdaságok foglalkoznak legeredményesebben a pályakezdő szakemberekkel, ami később eredményeikben is kamatozik. Szabó Gyula hozzászólásában aláhúzta: a gödöllői egyetem munkája közvetlenül vagy közvetve hat az országos szakember-utánpótlás állapotára. Elmondta azt is, hogy az intézmény immár történelmi hagyományokkal rendelkezik a felkészítésben az értelmiségi hivatásra. Horváth Attila többi között utalt arra, hogy a gödöllői egyetemnek továbbra is élni kell azzal a lehetőséggel, hogy viszonylag előnyös helyzetben van az oktató-nevelő munka feltételeit illetően, valamint azért is, mert egy dinamikusan fejlődő ágazat számára képez szakembereket. Kifejtette azt is, hogy az ifjúságpolitikai munka korábban megszokott módszereit ma már nem lehet változatlanul alkalmazni, szükség van a módszerek, az érvrendszer a változó helyzetnek megfelelő alakítására. Aláhúzta: a fiatalok konfliktusainak megoldásában célravezető, ha őket magukat is bevonják a változást szolgáló cselekvésbe. A tény néhány szóban összefoglalható: Csömörön, a főváros szomszédságában lévő kis községben a Gödöllő és vidéke Áfász italboltját — mondjuk ki, kocsmáját — kisvendéglővé alakították, s július máso- dikától Zöldfa néven vonult be a honi vendéglátóipar történetébe. A külsejében alaposan megváltoztott épületben 250 személy közétkeztetéséről is gondoskodnak amellett, hogy a la. carte — vagyis étlapról — 70—80 — esetleg száz személy étkeztetését is megoldják. Bátovszky György üzletvezető 15 esztendeje van a szakmában, az ő elképzelését valósították meg az üzlet átalakításakor, a szép és ízléses berendezést az áfész biztosította számukra, no meg mintegy 1 millió forintot. — Nem számoltuk, de az is kitett vagy egy félmilliót, amit még raj ráköltöttünk, a saját munkánkról nem is beszélve — sorolja az üzletvezető. — S mennyi minden kellene még. Más tempó A nagy szakmai gyakorlata ellenére is fiatal üzletvezető a pesti Belvárosban igyekezett elsajátítani a szakma rejtelmeit, s ellesni azokat a jó ötleteket, amelyeket most valóra válthat. — Hát nem egészen ilyen szép a menyasszony! — panaszkodik. — Van amit nekem sem sikerült megoldani, mert a technikai feltételek még mindig hiányoznak. A gépek sokkal jobban segíthetnék a vendéglátók munkáját, szolgálhatnák a vendégek kényelmét! Csakhát,. volt a mi ven- látásunknak egy olyan időszaka, amikor nem kellett keresni a közönség kegyét, mi diktáltuk a tempót, eszi nem eszi, nem kap mást volt a jelszó. Szerencsére, a konjunktúralovagok ideje lejárt, felnőtt egy olyan korosztály, amely tisztességes módszerekkel dolgozva kiköszörülhetjük a vendéglátás megcsorbított hírnevét, úgy, hogy mindenki jól jár. Ezen fáradoznak a 'Zöldfa vendéglő ízléses uniformisba bújtatott alkalmazottai is. Előadói est — Jelleget szeretnénk adni a Zöldfának, belekalkulálva azt, hogy a főváros közelében vagyunk, nem nagy kitérő a régi hármas útról eljönni ide. Szívesen vállalkozunk igényesen szórakoztató rendezvények szervezésére is, talán csak szokatlanul hangzik, hogy előadói est lesz egy vendéglőben, de nem kivihetetlen. Elsősorban ilyen összejövetelekre szeretnénk specializálni magunkat. Nem volt könnyű elérni, hogy szép, ízléses környezetben, ugyanakkor olcsó — mindenki számára elfogadható áron — kínáljuk az ételeket, italokat. A kezdetek után a hétköznapokon dől majd el, bejön-e az üzletvezető számítása. A terasz és a parkoló kiépítése biztosan lendít majd a dolgon. Mégis, a kilenctagú stáb a legtöbbet a szíveslátással, a megfelelő kiszolgálással és Jónás Gyula, a séf, a jóízű specialitásokkal tehet a kocsmából lett vendéglő sikeréért, akkor is, ha már elmúlt az újdonság varázsa. G. M. Fakanalak A pomázl Faipart Szövetkezet tápiógyörgyei telephelyén évente egymillió-négyszázezer fakanalat készítenek nyugatnémet megrendelésre. Erdős! Agnes felvétele A mezőgazdaság jövőjét formálják a közös cselekvésben keresik tatómunka. A képzés személyi és tárgyi feltételei a népgazdaság lehetőségeit figyelembe véve elfogadhatóak, a hallgatók az átlagosnál jobb körülmények között folytathatják tanulmányaikat. Számos tapasztalat utal arra, hogy az egyetemisták többsége elfogadja a párt politikáját, azonosul a szocializmus célkitűzéseivel. Számunkra ez a rendszer a természetes életközeg. Így a hallgatók körében kevésbé talált talajra az idealista filozófia, a nyugati propaganda zavart keltő hatása. Az előadó rámutatott: az intézmény vezetése rendszeresen foglalkozik a nevelőmunka fejlesztésével, a fiatalok gondolkodásának formálásával. Vallják ugyanis, hogy az egyetemi évek alatt szerzett tudás, kialakult magatartási normák meghatározók a fiatalok további élete során. S végül is mezőgazdasági eredményeink további forrása lesz a jövőben az egyetemen kapott szellemi tőke. Az intézmény politikai felelőssége, hogy állandóan növekvő, bonyolultabbá váló feladatokra készítse fel a hallgatóit. sulás mértéke határozza meg. A differenciálás igénye, a törekvés kevés ahhoz, hogy hatásos legyen a nevelés, az agitáció. Ennek el kell jutni az egyénekhez, értelmes célokat kell kitűzni, s a képességekhez szabni a feladatokat. Ez hozza a sikerélményt, erősíti a mozgalomhoz tartozás érzését. Herczenik Gyula, a gödöllői városi pártbizottság első titkára az intézmény és a város viszonyát, kapcsolatait elemezte. Rámutatott, hogy akkor hatékony a fiatal szakemberek közéleti szereplése, ha szilárd a szakmai, politikai felkészültségük. Papp Miklós, a megyei tanács ifjúságpolitikai titkára többi között hangsúlyozta a lehetőségek és az igények közötti összhang fenntartásának fontosságát. Szólt azokról a feltételekről is, melyek javítják az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtásának koordinálását. Kiemelte az ifjúságpolitikai felelősségrendszer kiépítésének jelentőségét a járásokban és a városokban, elemezte a különböző irányítási szinten kidolgozott intézkedési tervek szerepét és szólt az ifjúsági alap felhasználásának újabb módozatairól. Dr. Magyari András, a GATE M. J. Száz éve született Gellert Oszkár A költő és irodalomszervező A nyolcvanöt évet élt Gellert Oszkár hatvanöt éven keresztül aktív résztvevője volt a magyar szellemi életnek: költészetével és irodalomszervező munkájával a Nyugat-mozgalom előkészítője, résztvevője, a felszabadulás után pedig hagyományainak őrzője. Emellett — újságíróként írt több ezer cikkével — a magyar publicisztika figyelemre méltó képviselője. A huszadik életéve felé közeledő diákot — 1902-ben — Osvát Ernő vezeti be az irodalmi életbe: maga mellé veszi a Magyar Géniusz társszerkesztőjéül, majd rövid idő után rábízza a szerkesztői munkát. Amikor pedig — 1908-ban — megalakítják a Nyugat című folyóiratot, Gellért munkatársa, majd főmunkatársa lesz a lapnak; 1920-tól 1941-ig szerkesztőként szerepel. A váltakozó főszerkesztők: Osvát Ernő, Móricz Zsigmond, Babits Mihály mellett ő jelenti az állandóságot és folytonosságot. Gazdája volt 1933 és 1945 között a Nyugat-könyvek kiadásának. Az általa megjelentetett több száz kötetet a hazai és a külföldi progresszív írók műveiből válogatta össze, s ezzel jelentős kultúrmissziót töltött be az ellenforradalom viszonyai között. 1945 után újjászervezte a Nyugat Könyvkiadót, s az államosításig tíz művet jelentetett meg: Kosztolányi két posztumusz kötetét, Osvát Ernő összegyűjtött írásait, Babits „Jónás könyvé”-nek hasonmás kiadását, továbbá egy-egy Illyés- és Németh László- kötetet, valamint Nagy István két regényét. Kordokumentum értékű a Gellért Oszkár által összeállított és 1918-ban kiadott A diadalmas forradalom könyve című kiadvány. Gellért a Károlyi-kormány sajtófőnöke lett, s a Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács sajtóosztályának vezetője, s egyben a Sajtódirektórium tagja. Az ellen- forradalom hatalomra jutása után letartóztatták és pert indítottak ellene. A költő Gellért Oszkár szerelmi lírájával hívta fel magára a figyelmet, mely szakítást jelentett a hagyományos és prűd szemlélettel. A világ felé forduló költőt a filozofálga- tás, az örök humánum értékeinek óvása jellemezte. Az első világháború alatt a pacifista tiltakozás jellemezte munkásságát, majd a két világháború között az embertelenség erkölcsi elítélése álláspontjáról eljutott az erőszak elleni aktív harc igenléséig. A felszabadulás után újjászületve, fiatalos lendülettel kapcsolódott be a demokratikus, majd szocialista átalakításért folyó küzdelembe, még ahhoz is volt ereje, hogy az 1956-os ellenforradalmi felkelés leverése után aktív szerepet vállaljon a szellemi és irodalmi élet konszolidálásában — publicisztikai írásaival. Gellért Oszkár életművének jelentős darabjai az emlékezéskötetek. A Kortársaim, Levelezésem a kortársaimmal, Egy író élete címmel megjelent kötetek századunk irodalmi életének megismeréséhez járulnak hozzá, addig ismeretlen dokumentumokkal és a résztvevő emlékezéseivel. G ellért Oszkár — lírikusként és prózaíróként — részese volt a magyar társadalmi haladásért vívott küzdelemnek. A félfeudális viszonyok elleni ösztönös lázadástól — a polgári demokratikus eszmék elfogadásán keresztül — eljutott a szocialista társadalom igenléséig. Életműve megbecsült örökségeink közé tartozik. M. Pásztor József
