Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-09 / 211. szám

Sötétség Méhány héttel ezelőtt az ’ esti órákban két egy­mást követő napon is tel­jes sötétség borult a több mint 12 ezer lelket szám láló nagyközségre, Gyöm- rőre. A helybeliek nem tudták nézni a televíziót, megálltak a háztartási kis­gépek, a hűtőszekrények, a villanybojlerek. Az utcá­kon vaksötét volt, a kései vonatról hazafelé igyekvők is bizony a szokottnál is szaporábban szedték a lá­baikat ... Tegnapelőtt nyolc óra után kezdődött a probléma. Bizonyára sokan ültek a tévékészülék előtt, s néz­ték a csehszlovák filmsoro­zatot, a Kórház a város szélén című produkciót. Sok örömük nem tellett benne, mert szinte percen­ként volt áramszünet. Ki­kapcsoltak, bekapcsoltak, kikapcsoltak, bekapcsol­tak ... A gyömröiek nem tudták, kihúzzák-e a hűtő­gép zsinórját a konnektor­ból, lekapcsolják-e a té­vét. Este 11 óra után aztán ismét volt villany a köz­ségben. Miért tesszük szóvá az utóbbi időben egyre gyako­ribbá váló gyömrői áram­szüneteket? Elsősorban azért, mert sok bosszúságot okoz az áramfogyasztók­nak. A DÉMÁSZ monori körzetszerelősége minden áramszünetről előzetesen értesíti a lakosságot lapun­kon keresztül. Az ELMÜ — és ide so­rolhatjuk az ÉMÁSZ süly- sápi kirendeltségét is — csak hallgat. Pedig bizo­nyára jó lenne, ha a lakos­ság napokkal előtte érte­sülne az áramszünetről. Ezt egyelőre csak az üze­mek tudják meg előre. V ajon meddig és miért? G. J. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Bedolgozók régen és ma Batyukban hordták Valamikor a lehető legter­mészetesebb látvány volt az, hogyha vidéki asszonyok jóko­ra batyuval hátukon, nagy sú­lyok alatt görnyedezve száll­tak le a vonatról a főváros va­lamelyik pályaudvarán. Ma­napság már alig látni ilyen bá­tyus asszonyokat, akik saját termelvényeiket viszik a haj­nali pesti piacokra. Hogy mit cipelnek, azt nem nehéz kita­lálni. Negyedszázada Ám nagy meglepetés érte volna az esetleges kíváncsis­kodót, ha mondjuk 20—25 év­vel ezelőtt az egyik vidéki asz- szonyság batyujába belepil­lanthatott volna. Abban nem piaci árut, zöldséget, virágot, szotyolát, talált volna, hanem ezerszámra papírtasakokat. Ugyanis akkoriban, negyed századdal ezelőtt a Papíráru­készítő Ipari Szövetkezetnek bedolgozó asszonyok még ba­tyuban hordták a kész munkát Pestre. így tettek azok az ecse- ri asszonyok is, akik a kisköz­ségben 1967-ben megnyílt te­lephellyel álltak munkakap­csolatban. Korábban a MIKÖV-nek volt egy egysége Ecseren, de az megszűnt, s az ott dolgozókat vette át a Papírárukészítő Ipa­ri Szövetkezet, majd Maglódon Garzonlakás pedagógusoknak A Pest megyei Tanács által nyújtott támogatással öt darab garzonlakás épül Gyömrőn, a Táncsics Mihály utcában, a gyógyszertár melletti telken. A kivitelező Oldal Imre kőműves kisiparos. Már állnak a főfalak, néhány napon belül az ács is meg­kezdheti a munkát, s utána szakiparosok fejezik be a lakáso­kat. A tervek szerint még az év végéig beköltözhetnek a kije­lölt pályakezdők. is létesítettek egy telephelyet, amely azóta elnéptelenedett, s inkább raktári lerakattá vált. Ma már csak négyen-öten dol­goznak ott. Az ecseri telepen éves szinten tizen-tizenöten ad­ják le a kész papírmunkákat, vagyis ennyien dolgoznak ott, s összességében negyedszáz körül van a létszám, hol több, hol kevesebb. Mindkét telephely vezetője Pólyák Máténé, akit Ecseren kerestünk föl, s nem messze az új ABC mögött, a tanácsházá­val szemben találtunk meg egy régi parasztházban kialakított munkahelyén. Egy nappal ko­rábban már megtörtént a szál­lítás, így most nem zavartunk senkit, s minket sem a forga­lom, hát beszélgettünk... Csak két férfi Megtudtuk a részlegvezető­től, hogy kizárólag bedolgozó­kat foglalkoztatnak a termé­keiket a KERAVILL, a PlÉRT, a Gyógyáru Értékesítő Vállalat használja fel nagy mennyiség­ben, de például a fehérvári Fo­rintos Áruháznak is gyártanak kalaptasakokat. Pénzben számolva havi 35 ezer forint a termelési érték, de télen, amikor érthetően ke­vesebb a mezőgazdasági mun­ka, ez az összeg eléri a 40 ezer forintot is. A kereset sem rossz, aki elég ügyes kezű és szorgalmas 2200—2600 forint közötti jövedelemre tehet szert. Igaz, a fürge kéz ma már nem olyan fürge, mint 20—25 évvel korábban. Ugyanis a be­dolgozók nagy része már nyug­díjba ment, s úgy folytatja a tasakkészítést, hogy az szépen kiegészítse járandóságát. — Két férfi dolgozónk is van ... Nagyon ügyesek ... Az egyik 40, a másik 56 éves, de igen aktívan dolgoznak — új­ságolta a tipikusan női mun­kahelyen érdekesnek számító hírt Pólyák Máténé. Kéthetenként kell leadni a munkát, senkinél nem marad­hat félbehagyva, mert az na­gyon lelassítaná a termelé­kenységet. Teherautó hozza a nyersanyagot Ecserre. de ha idő van vagy rossz az időjárás, a házakhoz is kiviszik, s on­nan elszállítják a késztermé­ket. A bedolgozók alakítottak egy brigádot is, a különböző vál­lalásokat tesznek: takarékos- kodnak az anyaggal, kommu­nista szombatokat teljesítenek, munkát s a vállalt határidőket mindig betartják. A brigád vezetője, Papp Zoltánná Rákoskereszt­úrról jár ki Ecserre, de jó a kapcsolata a tagokkal. FiatsSftanak Egyébként a részlegvezető is tiszteletbeli tagja a brigádnak, mint nem fizikai dolgozó, így aztán ketten a részleg belső tevékenységébe is rendszere­sen segítenek, hol juttatásért, hol kollegialitásból. A bedolgozói létszám jelen­leg teljes, de mint mondta a részlegvezető, jövő tavasszal talán már lehet fiatalítani a kollektívát újabb (és lehető­leg fiatalabb) jelentkezőkkel is... Aszódi László Antal Női blúzokat varrnak A Vecsési Ruházati Szövet­kezetben dolgozó, ügyes kezű asszonyok az idén 80 ezer da­rab női blúzt készítenek bér­munkában az NSZK-beli GIMPEL cég megbízásából. Ezen kívül női fehérneműket, férfiingeket és tetszetős ágyne­műket varrnak, Megrendelője többek között az OKISZ Labor is, nekik különböző felsőruhá­zati termékeket gyártanak. Jobb oldali képünkön Császár Józsefné varrja fel a gombo­kat a férfiingekre. Alsó képün­kön a szorgalmas asszonyok a női blúzokat készítik a TEX- TIMA-gépeken. Mutnéíalvy Zoltán felvételei Fontos tájékoztatók Szeptember 14-én, kedden délután 2 órakor tartja legkö­zelebbi ülését a közalkalma­Előbb zárt a tábor Kezdődik az úttörőévad Kilencnapos turnusok voltak Néhány héttel ezelőtt orszá­gosan is felfigyeltek arra a hírre, hogy a Balaton melletti Káptalanfüreden — sorozata s megbetegedések miatt — bezár­ták a VIII. kerületi úttörők táborát. Eleinte arra gondol­tak szűkebb pátriánkban, hogy a szintén ott lévő járási tábor is hasonló sorsra jutott, de sze­rencsére erről nem volt szó. Illetve, mégis ... Az utolsó tur­nusban az ifjúkommunisták egy csoportja tartózkodott a táborban, de csak pár napig. A járási tábor ugyanis szem­ben van a VIII. kerületiekével. Amint hallottuk, a szenny­víz elvezetése — a csatorna hiánya miatt — jelenleg sem megoldott. Nemcsak az úttö­rőtábort kellett lezárni, hanem a közelben lévő ÉSZK üdülő­jét is. Az ott nyaraló lengyel munkásokat — akik csereüdü­lésen tartózkodtak hazánkban — szintén másutt kellett el­helyezni. Egyébként a nyári táboro­zási szezon az iskolaév indul­tával véget ért. Járásunkból több mint két és fél ezer pi­ros és kék nyakkendős nya­ralhatott kilencnapos turnu­sokban Káptalanfüreden és a Szelidi-tó partján. A mostani úttörőév sok újdonságot tartal­maz a csapatok háza táján. A gyömrői Ságvári Endre úttörőházban is elkészült az éves program. A különböző szakkörök és kiscsoportok ok­tóber 1-én kezdik meg mun­kájukat, a jelentkezéseket az igazgatói irodában várják szep­tember 25-ig. zottak szakszervezetének járá­si bizottsága. Először dr. Erdélyi Lajos időszerű kérdésekről és felada­tokról tájékoztatja a bizottsá­gi tagokat, majd ugyancsak tá­jékoztató lesz a járási hivatali és szakszervezeti együttműkö­dés tapasztalatairól, figyelem­mel az érvényes megállapo­dásban foglaltakra. Előadó: Kozák Sándoré, a járási hiva­tal elnöke. Végül az újonnan szervezett szakszervezeti poli­tikai oktatás előkészületeit is­merteti Burján István. Sporthírek Labdarúgás Őszi bajnoki fordulók Fcdsuli a járási székhelyen Megroggyantak már kicsit a térdek, a járásban, menésben a bot segít, a 76 év súlyos meg­próbáltatásainak terhe Majo­ros Andráson nem múlt el nyomtalanul. Az akkor még jeles szakmát a pilisiek nagy­hírű cipészénél. Nagy mester­nél tanulta, még a húszas évek elején. Amikor Budapesten a Ki­rály utcai Stern úr „Csillag” cipőgyárába került, s vette ke­zébe os ujjakon hólyagot hú­zó dikicset, kétszer annyi hi­bátlan minőségben készült lábbelit tett a szigorú főnök asztalára, mint azok, akik már ott dolgoztak. Persze, akkor még nem is adtak használati utasítást, hogy a cipők esős, lucskos időben nem használhatók. A jó munka láttán a füléig húzódott a szája a 100 embert foglalkoztató főnöknek, csupán akkor keseredett el, vált ha­muszínűvé az arca, amikor Majoros András szakszerveze­ti bizalmiként a munkabérek Akikről keveset beszélünk Azt az utat újra végigjárná iránt kezdett érdeklődni, s vi­selte is becsülettel 17 évig ezt a tisztet. Már akkor titokban árusí­totta az üldözöttek, bebörtön- zöttek hozzátartozóinak meg­segítését szolgáló „Vörös se­gély” bélyegeket is. A meggyő­ződéssel áthatott ifjú részt vett minden tüntető megmozdulá­son, azon a bizonyos „véres csütörtökön” is alaposan meg- kardlapozták a nagy bajuszú lovasrendőrök a Lövölde téren. Attól kezdve árgus szemek kí­sérték minden lépését, a cipő­gyár azonban jó búvóhely volt. 1932 óta részt vett az illegá­lis mozgalomban, 1935-ben pe­dig az üllői sejt tevékeny tag­ja lett. Igaz, ebben a község­ben született, innen ingázott naponta budapesti munkahe­lyére. Éjszakánként teliszórták a községet háborúellenes plaká­tokkal, nagybetűkkel meszel­ték a kapukra: Vesszenek a nyilasok! Ilyenkor aztán Som- bor-Schweiniczer lapáttenye­rű nyomozói megszállták a községet. Áruló azonban nem akadt. 1944. októberében az illegá­lis szervezet tagjaival felké­szülten várták a hívó szót, a rádió azonban csak azt böm­bölte: Beregffy Károly vezér- ezredes azonnal jöjjön Buda­pestre ... 1949. tavaszán a há­romlábú kisszéket, s a csiriz­foltos, dratvás törpelábú kis­asztalt íróasztallal cserélte fel. árut, vas- és háztartási cikke­ket. Ott volt az egyetlen szobá­ban az iroda is. Áz üzlet nép­szerűségére jellemző adat: a megnyitást követő június hó­napban a forgalom elérte a 30Ó ezer forintot. A kacskaringós szövetkezeti út a földművesszövetkezetek monorj járási központjának élére vezetett, ahol évekig irá­nyította a járás fejlődő, gyara­podó szövetkezeti életét. Persze az sem volt kényel­mesebb. Egyetlen bolt birto­kában, az Üllőn alakult föld­művesszövetkezet ügyvezetője adódna, újra ezt az utat lett. A mai vasbolt épületében lasztaná. árusítottak élelmiszert, textil- Kiss Sándor Dolgozott a nagykátai járás szövetkezeteinek élén is, a Tá- pió menti szövetkezetekhez nem is lett hűtlen, tíz kemény év után onnan búcsúzott, s kapta meg több kitüntetés emlékérem, elismerő oklevél után a szövetkezeti mozgalom obsitját is. Elérte a meszese­dé, derékszaggató 60 évet. Per­sze akkor már ott sem egyet­len üzlet volt. Az üzletekkel a gondok is szaporodtak, mégis, ha úgy vá­Az összevont' járási serdülő bajnokság őszi sorsolása; Szeptember 12.: Dánszent- miklós—Ceglédi VSE, Maglód —Gyömrő, Nagykőrös—Üllő, Péteri—Monor, Abony—Al­berti rsa, Vecsés—Pilis. Szeptember 19.: Albertirsa— Péteri, Monor—Nagykőrös, Ül­lő—Maglód, Gyömrő—Dán- szentmiklós, Ceglédi VSE—Pi­lis, Vecsés—Abony. Szeptember 26.: Ceglédi VSE —Vecsés, Pilis—Gyömrő, Dán­szentmiklós—Üllő, Maglód— Monor, Nagykőrös—Albertirsa. Péteri—Abony. Október 3.: Albertirsa—Mag­lód, Monor—Dánszentmiklós, Üllő—Pilis, Gyömrő—Ceglédi VSE, Abony—Nagykőrös. Ve­csés—Péteri. Október 10.: Gyömrő—Ve­csés, Ceglédi VSE—Üllő, Pilis —Monor, Dánszentmiklós—Al­bertirsa. Maglód—Abony, Nagykőrös—Péteri. Október 17.: Albertirsa—Pi­lis. Monor—Ceglédi VSE, Üllő —Gyömrő, Péteri—Maglód. Abony—Dánszentmiklós, Ve­csés—Nagykőrös, Október 24.: Üllő—Vecsés. Gyömrő—Monor. Ceglédi VSE —Albertirsa. Pilis—Abonv. Dánszentmiklós—Péteri. Mag­lód—Nagykőrös. Október 3l.fi Albertirsa— Gyömrő, Monor—Üllő, Nagy­kőrös—Dánszentmiklós,- Péteri —Pilis, Abony—Ceglédi VSE Vecsés—Maglód. November 7.: Monor—Ve­csés, Üllő—Albertirsa. Gyöm­rő—Abony, Ceglédi VSE—Pé­teri, Pilis—Nagykőrös, Dán­szentmiklós—Maglód. November 14.: Albertirsa— Monor. Maglód—Pilis, Nagy­kőrös—Ceglédi VSE, Péteri— Gyömrő, Abony—Üllő, Vecsés —Dánszen tm i klós. November 21.: Gyömrő—, Nagykőrös (elmaradt mérkő­zés). ★ Hasznos és követésre méltó kezdeményezésbe fog a Monori Sportegyesület: szeptember 25-én indítja a focisulit, amely­re várják a IIP., IV. és V. osz­tályos általános iskolás fiúk jelentkezését. A bázisszerv: a sportkör és a Munkásőr úti is­kola. A focisuli vezetője: ifj. Tóth János lesz. A cél, biztosítani a folyama­tos utánpótlást. A foglalkozá­sokat havonta háromszor (szombati napokon, délelőtt 9- től 12 óráig) tartják meg. Jó időben a sporttelepen, ellen­kező esetben a Munkásőr utcai iskola tornaterméoen. A tan­folyam díja havonta 100 forint. Jelentkezni szeptember 25-ig lehet Blaskó Mihálynál, a Munkásőr utcai iskola igazga­tójánál, a sportkör elnökénél lehet. Birkózás Bronzérem, verseny Szép eredményt ért el Baj­kai József, a Monori SE ver­senyzője a Szolnokon rende­zett Tisza Kupa országos ser­dülő versenyen. A 72 kilogram­mos súlycsoportban a harma­dik helyen végzett. A Pest megyei Birkózó Szö­vetség vasárnap Monoron ren­dezi meghívásos kötöttfogású versenyét A verseny színhe­lye a Kossuth iskola tornater­me, délelőtt 10 órakor. ISSN 0133—2ö51 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom