Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-28 / 201. szám
►rjr /greift 1982. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT ap SsEymár zz lidülőleaiu Benépesül SzéHiegy és környéke Solymár nagyközségre, környékét nézve egyre inkább ráillik az elnevezés, hogy üdülőfalu. Közben a dombokat hétvégi házak tűzdelik, szépek a művelt lankák. Mindez díszíti a községet, azt is gyarapítja, nemcsak a tulajdonosokat. — Hogyan vannak ellátva az üdülőterületek? — kérdezem Bognár Lajos tanácselnököt. Újabb övezetet nyitunk — A területek háromnegyede vezetékes ivóvízzel rendelkezik. Tízéves a vízműtársulásunk, amire alakult, augusztus végén teljesíti, s ezzel a Kakukk-hegy egy része teljesen el lesz látva vezetékes ivóvízzel. Azonban az évek során benépesült a Hudweide nevű terület is, itt jövőre alakul ki az ivóvízhálózat. Újabb üdülőövezetet nyitunk a Szélhegyen és környékén, amely eddig zártkertnek minősült. Több üzbt kellene Tavaly, amikor megtárgyalta a tanács az üdülőövezetek helyzetét, több tulajdonost, hétvégi solymárit meghívtunk. Közülük mindenki hozzászólt a témához, sok hasznos javaslatot hallottunk tőlük a gondok megoldására. A kereskedelem is számít az üdülőkre. Solymár lakossága a legutóbbi nép- számláláskor öt és fél ezernél is több volt, hét végén azonban nyolcezren lakják a községet. A víkendezők sem hoznak mindent a fővárosból a konyhára, helyben is megtalálják, amire szükségük van. Nincs fennakadás az élelmiszerellátásban. — Lassan már azzal foglalkozunk — folytatja a tanácselnök —, hogy legyen hol értékesíteni a hobbigyümölcsö. . Ünnepélyes pillanat: a hajót vízre teszik. Messze visz majd az útja: Münchenig. A népes német család bizonyára kellemes emlékekkel tér haza. Ha elszáll a nyár... Noha a szél mind gyakrabban borzolja meg az öreg, vastag törzsű fák lombkoronáját, most még tűz a nap. A természet megborzong, tudja: rövidesen elszáll a nyár. A Szentendrei-sziget északi csúcsán, Kisoroszi után, a vadregényes ligetben levő vad- kerpping a sátorozni vágyók, a természetet szeretők ezreit fogadta a nyáron. Az üdülni vágyók megtaláltak itt mindent: háborítatlan őstermészetet, tiszta levegőt, a Duna fodrozó hullámait, sportolási, pihenési lehetőséget. Ám már hűvösödnek a hajnalok. A sátrakat lassan le kell bontani, vízre csúsztatni a csónakokat, s végül egy utolsó karlengetés, egy utolsó búcsú: adieu szép napok! Vagy talán inkább: viszontlátásra? Igen, igen. Viszontlátásra. Taktikai megbeszélés. Mit rakodMert a helv varázsa invnro janak be, s mi maradjon a hely- mert a neiy varazsa jovore szíllen. Ezeket a rönköket jövőre visszavárja kedvelőit. talán ismét meglelik .... . «KJ,. ; . ' ■*<*»<5 . pisi sok és a konyhakertek termékeit. A szőlő és gyümölcstelepítések termőre fordulnak, a hétvégi kertészek fölösleget is termelnek, s lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy helyben el is tudják adni. — Bővítik a bolthálózatot? — Most nyitott egy helybéli lakos vegyeskereskedést. Két maszek zöldségesünk van és még egy lesz a lakótelepen, most nyílik virágüzletünk. Még több boltra lenne szükség, főként az üdülőterületeken, ahol alig van üzlet. A község belterülete eléggé jól ellátott. Most épül egy étterem, magánvállalkozásban új cukrászda is nyílik. Hatvannégy kisiparosunk van, panziótól butikig, fuvarozótól kőművesig széles a skála. Nincs azonban cipészünk, pedig nagy szükség lenne rá. Magántaxi iránt viszont érdeklődés mutatkozik. Visszatérve az üdülőterületek ellátására az utak állapotáról szól a tanácselnök. — A Panoráma utcában az üdülőtulajdonosok telkenként 6 ezer 200 forintot fizettek önkéntes hozzájárulásként, s ebből 1,2 kilométernyi utat építhettünk, vízelvezető árokkal együtt. Kerekhegyen az üdülők maguk köveztek fel 1,5 kilométeres útszakaszt, úgy hogy az télen-nyáron járható. A helyi közlekedés — Várható-e további üdülő- területek nyitása? — kérdezem Bognár Lajost. — Lassan kitehetnénk a megtelt táblát is — válaszol a tanácselnök. Az elkövetkező években a körülmények további javítására kell törekednünk. Mint kiderül a beszélgetésünkből, még belterületen is sok a tennivaló a közlekedés javításáért. A 64-es kék’ busz szeli át a községet. A PEMÜ- lakótelepre azonban nem jár a 64-es, s itt már most is 260 család él. Másfél éven belül újabb 150 lakást adnak át. Ide csak gyári busz jár a műszakváltások idején, s ez kevés, a BKV Solymáron járatot nem bővít. Megélne itt egy iránytaxis is. A teljes járat megindulása némileg tehermentesítette a 64-es járatot hét végén, népszerű lett. de a helyi közlekedési gondok megoldásához ez kevés. Bencze Klára Paradicsömszüret A szokatlan meleg miatt az erre rendkívül érzékeny paradicsom igen gyorsan érik, A Pest megyei Zöldért augusztusban tegnap délutánig 156 tonna paradicsomot vásárolt föl az áfé- szektől, téeszekíől és a kistermelőktől. Képünk a Zöldért monori felvásárlótelepén készült, ahol szorgos lányok, asszonyok válogatják a paradicsomot. Fotó: Erdösi Agnes Sricényi szabálysértők Eredményes a szigorú fellépés A legldilimféSéhb esetek fordulnak elő Örkény sok szempontból sajátos, egyedi arculatú község, egyben azonban hasonlít az ország többi településéhez: a szabálysértési slágerlistára sokan iratkoznak fel a legkülönfélébb tilos dolgok elkövetésével. Persze ez nemcsak Örkényben van így, hanem társközségeiben is: Inárcson, Ka- kucson, Pusztavacson és Táborfalván. Kocsis Györgyné, az Örkényi tanács igazgatási előadója, a szabálysértési ügyek „patrónusa” arról panaszkodik, hogy már most, augusztusban „túlteljesítették az éves tervet”, azaz Örkényben és csatolt községiben már 130- nál több szabálysértési eljárást indítottak, míg tavaly egész évbén mindössze 13i-et. Arról nem is beszélve, hogy 79-ben például csak 37-et, 80- ban pedig 123-at. Kontárok ellen Mi lehet ennek az eredője? Erre Kéri László, az igazgatási csoport vezetője adja meg a feleletet. Lakonikusan eny- nyi: szigorúbbak lettünk. S ez mit jelent? Például azt, hogy „ráhajtottak a kontárokra.” Régebben nem volt szokás, hogy a jogosítvánnyal, azaz működési engedéllyel nem rendelkező szakembereket megbüntessék. Idén viszont ez 22-szer esett meg. Kéri László azt mondja, ennek is megvan a magyarázata. S ez pedig nem az, hogy a tanács „vé- rengzőbb” lenne. Más az ok. Az, hogy kiöregedtek az iparosok, s a vállalatoknál, üzemeknél állásban levő mesterek valahogyan nem akartak a nyomukba lépni. Tehát sokan .kontár- kodtak”, engedély nélkül javítottak, fúrtak-faragtnk, építettek. A ranacsi szigorúság járult ahhoz Hozzá (no meg az ismétlődő pénzbírságok), hogy az utóbbi időbzn egyre többen váltják ki az ipart. Aztán azért is emelkedett a szabálysértések száma, mert mostanában szigorúbban veszik a honvédelmi bejelentési kötelezettség elmulasztását. Erről egyébként csak katonaköteles férfiak feledkezhetnek meg. S a többi vétség? A szabálysértési kódex jó néhány paragrafusa ellen valameny- nyien úton-útfélen vétünk (gondoljunk csak az utcai szemetelésekre). Van viszont jócskán (a többség ez), melyet nem követhet el akárki. Örkényben például tiltott helyen még senki sem fü’-dött. A magyarázat egyszerű: a környéken nir.es víz. Pálinka viszont annál több, mármint a bögrecsárdákban. A tiltott italmérések persze csak a tuHej, de sok napon keresztül volt ez a sátor az összkomfortos De most elérkezett a pilanat: bontani kell ház. Hazai faiakon A Börzsöny és 3 Cserhát között E gyik legromantikusabb hazai hegyvidéki sétánkat kezdhetjük meg, ha az Ipoly völgyétől eltávolodva követjük Balassagyarmattól a Szanda- patak elágazását. A vadban gazdag erdők között könnyen és gyorsan érünk akár kocsival, akár vonattal Cserhátsurányba, ahonnan — műemlékeink megtekintése után — változatos, szép erdei út vezet a Szanda-patak mentén Szanda várához, mely valaha, a középkorban, Drégellyel és Nógráddal várháromszöget alkotott. Mielőtt azonban várlátogató kirándulásunkat megkezdenénk, álljunk meg egy pillanatra Cserhátsu- rányban, ahol az asszonyok egy része — életkortól függetlenül — színpompás népviseletben jár. A község két jeles műemlékkel is büszkélkedhet. Az egyik a szépen karbantartott, gondozott parkban álló XVII. században épült Jánossy-kastély. Az eredetileg barokk, majd klasszicista szellemben épített, harmonikus szépségű épületet őrtornyos, kapubálványos kerítés öleli körül. Különösen szépek a saroktornyok, melyeknek hatalmas termeiből igényesen, rafinálían kiépített díszkertre láthatott a kíváncsi szemlélődő. A községben sétálva érdemes megnézni a kor szokásainak megfelelően a település legfestőibb helyén álló másik műemléket, a XIV. századból való kecses tornyú gótikus templomot. Cserhátsurányból felkerekedve, erdőn, patakparton, vízmosásokon, tisztásokon némi kis kapaszkodón — visz tovább az utunk Szanda vára felé. A szépen ívelő hegy nagy vulkáni eredetű szürkésfekete kövét magyar márvány néven is emlegetik. A várat 1551- ben elfoglalták a törökök, lerombolták. Hangulata, kövei, elhelyezkedése a hegy ormán a középkor romantikus rablólovagjainak fészkét idézik. Maradványai — egy magas falrészlet. egy bástya alapfalai, vízgyűjtő medencéje, egyik tornyának töredéke, mind-mind egy jól konstruált, gondosan épített erősség biztonságát sugall- , ják. Néhai bástyájáról körültekintve lenyűgöző panoráma tárul elénk, szinte egész Nógrád megye belátható innen. A körös-körül kínálkozó megkapó látványosságok közül is kiemelkedik a hármas csúcsú Szanda hegy. Jobb szélső csúcsán áll maga a vár. A középső csúcs fakoronái mögött bújik meg egy ma már jelentéktelennek látszó, de valaha igen nagy népszerűségnek örvendő kegyhely emlékköve. A környező települések idősebbjei még élénken emlékeznek arra az időre, amikor évente nagy tömegek látogattak el a Szanda, hegy csodatévő erdejébe. B al felé tekintve a másik szélső csúcs meredek oldalak között enyhén lejtő tisztásán ősi földvár nyomait fedezték fel. Ha már kigyönyörködtük magunkat Nógrád látványában, az ellenkező oldalon Nógrádkövesd felé is lesétálhatunk a hegyről, sőt, ha kedvünk, és főleg gyaloglókedvünk bírja, a Szanda-patakot továbbra is nyomon követve folytathatjuk utunkat a változatos, színes megye más érdekességei — például Buják — felé. Révy Eszter lajdonosoknak és vendégkörüknek öröm. A hatóságnak, a hivatalnak bosszúság, főképp akkor, ha notórius bögrecsárdásokkal van dolguk. A vége úgyis elkobzás, pénzbüntetés lesz, az akták őriznek néhány ilyen esetet a környékről. Kéri László úgy mondja, a szigorú ellenőrzés eredménye, manapság már alig-alig akad „vállalkozó”. Becsületssrtők Aztán itt vannak a becsületsértések. Tegyük csak szívünkre a kezünket, nem követtünk-e már el - valaha is ilyesmit? Persze nem szemtől szembe, hanem csak úgy, a haragosunk háta mögö-;. Azok a becsületsértési ügyek azonban, melyek tárgyalással, pénzbüntetéssel fejeződnek be, sokkal súlyosabbak a meggin- dolatlaa fecsegésnel. & megalapozatlan kígyút-békát kiabálásoknál. Kocsis Györgyné úgy érzi, a feljelentéssel végződő sértegetéseknél ritkán akad szomorúbb és csúnyább ügy. Főképp akkor, ha ez családon belül történik, nehéz rezzenéstelenül végighallgatni, hogy egymást egykor szerető emberekből milyen határtalan gyűlölet szakadhat föl. Még jó, hogy kisebb helyeken, így az 5 ezer 400 lakosú Örkényben ritkán jutnak el a perlekedő felek a tárgyalásig. Miért? A mindenki ismer mindenkit kifejezéssel illethető közösségben visszahúzó erő a szégyenkezés, a félelem, hogy megtudhatják mások is a súlyos nézeteltérést. Sajnos, vannak olyan esetek, melyeknél egyáltalán nem számít, megneszelik-e a szomszédok, hogy a postás idézést hoz a hatóságtól. Ebbe a kategóriába tartozik a tankötelezettség elmulasztása. E vétséget errefelé jobbára a cigány- családoknál jegyzik fel, s az illetékeseknek eddig még nem sikerült elérniük (hiába a többszörös pénzbüntetés), hogy néhány szülő általános iskolába járassa gyermekét. Nem dobogósok Lehet, hogy itt is valamiféle furfangosságra lenne szükség, mint ahogyan azt a kon- tárkodókkal tették ? Elképzel-, hető, bár ennek kifundálása nem csupán az Örkényiek dolga lenne, hiszen országos jelenségről van szó. Az E 5-ös út mellett fekvő község lakosainak egyébként nincs miért szégyenkezniük. Az emberi együttélést irányító szabálysértési kódexben foglaltak ellen nem vétenek sokat. A statisztika is bizonyítja, hasonló nagyságú települések közül nem kerülnek dobogóra. K. É.
