Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-08 / 185. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 8., VASÁRNAP Egész évben feladat Nyáron csak meleg vizet ad Rajtuk az energiafelügyelet szeme Még javában tart a nyár, — talán épp most éljük a legmelegebb napokat — a Városgazdálkodási Vállalat azonban már régóta a fűtésre gondolva végzi a szokásos nyári karbantartást, a lakótelepi távfűtőműnél és hálózatánál, a szolgáltatás szüneteltetése nélkül. — Hogyan sikerült ezt megvalósítani? — kérdeztük Túri Lászlótól, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatójától. — A fűtőmű karbantartását nem kampányfeladatként végezzük, hanem folyamatosan, üzemeltetés közben is figyelünk a kazánok állapotára. Naponta ellenőrzik a berendezések működését és az észlelt hibákat azonnal kijavítják. Ez bevált módszer, mert így nem romlik le a berendezések műszaki állapota. Tartalék berendezésünk is van, ha egy kazánt hosszabb időre le kell állítani, akkor van mit üzemeltetni helyette. Nagyon jól dolgozik a karbantartó brigád, sokat tesznek azért, hogy a fűtőmű szolgáltatása folyamatos legyen. Kopogtat az ellenőr — Hogyan tudnak télen, a változó időjárás ellenére, a lakásokban egyenletes meleget adni? — A fűtőmű területén van egy kis meteorológiai laboratórium, amely főként az átlag- hőmérsékletek meghatározásával segíti a munkát. Fél hónapra előre megadja az időjárás várható alakulását — és ennek megfelelően dolgozik a fűtőmű. — Felvettünk egy ellenőrt, aki a lakásokban méri a hőmérsékletet. Sajnos, voltak akik nem engedték be, de a lakók többsége örömmel fogadta. Rejtett hibákra derült így fény és természetesen a nyári karbantartásnál ezeket is figyelembe vesszük. Így például nem egy helyen tettünk még fel, vagy cseréltünk ki fűtőtesteket. A fűtőművekbe pedig még építtettünk szabályozó rendszereket, termosz- tátokat és szélérzékelőket. — Hosszabb távon mi a céljuk a lakásokban történő hőmérsékletmérésekkel? — Ezeket a méréseket a következő idényben is folytatjuk és a felújítás során is figyelműé vesszük majd a mérések eredményeit. Elsősorban a fűtőfelület változtatására gondolunk itt. Távlati célunk olyan mérőműszerek felszerelése, amelyekkel megvalósítható, hogy a fűtési díjat ne átalányban fizessék a lakók, hanem a tényleges, lakásonkénti energiafelhasználás alapján. Először egy-egy épületnél kívánjuk ezt megoldani, majd idővel. egy-egy lakásra. Ez igen nagy beruházás lesz, osztrák gyártmányú elektronikus számkijelzős műszert szeretnénk felszerelni. Kell egy tapasztalati időszak is — de talán ezzel tudnánk leginkább takarékosságra ösztönözni a lakosságot. A díjakról — Hogyan tudnak a fűtőműben takarékoskodni? — Elég nehéz helyzetben vagyunk, mert két oldalról is ellenőriznek bennünket. Vagyis, hideg se legyen a lakásokban és az energiát se pocsékoljuk. Rajtunk az energiafelügyelet szeme, a célunk egy meghatározott, fajlagos hőmennyiséggel ügy gazdálkodni, hogy mindkét fél megelégedjen. — Gyakorta hallható, hogy azonos alapterületű lakások fűtéséért két városban nem egyforma a fűtési díj. Mitől függ a meleg ára? — Speciális, az adott városra vonatkozó költségek határozzák meg, a vonatkozó irányelvek alapján. Függ attól is, hogyan tud a vállalat az energiával gazdálkodni, ez utóbbi teszi a fűtési díjat — nem főként a városra, hanem a hőszolgáltató vállalatra — jellemzővé. Három már áll — A Beloiannisz utcában felépült a második fűtőmű. Mikor kezd dolgozni? — A műszaki átadása még folyik, de a Széchenyi utca sarkán lévő 90 lakást már fűtöttük vele. Az idén várhatóan átadásra kerülő 180 lakást is ezzel fogjuk fűteni. Itt 5 konténerkazán lesz — jelenleg még csak 3 van. A Beloiannisz utcai építkezéseknek megfelelően fogjuk még a hiányzó két kazánt odatelepíteni. — A kazánokat egyenként építették be a szabályozó rendszerbe így egyszerű módon a fűtött lakások számának és az időjárás alakulásának megfelelően lehet a működő kazánok számát változtatni. Valószínűleg a nyári melegvíz-szolgáltatáshoz egy kazán is elég lesz. Valójában arra törekszünk majd, hogy mindig any- nyi kazán dolgozzon, amennyire szükség van. Bubonyi Mária Lakáscsere, segítséggel Robotronok osztják a tippeket Mintha Benedek Péter bácsi egyik festménye elevenedett volna fel az imént: Viszik a menyasszony ágyát. Ám, ha az ember közelebb merészkedik a portához, a porta kapuján ki s be járó rakodókhoz, rögtön tisztázódik a helyzet. Szó sincs itt már menyasszonyról, menyasszonyi ágyról. Konyhakre- dencet, kombinált szekrényt hórukkolnak az izzadó arcú férfiak, kerülgetik az öreg, rezgő lábú zongorát, mint macska a forró kását. Méregetik, hol fogják meg, hogy eresztéke ne lazuljon, húrja ne pattanjon a becses darabnak. Sikerült a lakáscsere, költözik a familia. Új szokás lesz — Azt hiszi, hogy itt, kisvárosban könnyű ez? Nagyon téved — mondja a gömböc, nyugdíj előtt álló asszony. — Ezeregy apróhirdetést néztünk, magunk is adtunk fel jó néhányat. Először csak tudakolód- zásból. Nem mindegy ez a cserélem-adom-veszem. Résen kell lenni. Telefonáltunk és lakásnézőbe mentünk, hej, de hányszor. S jöttek hozzánk is, hiszen cseréről lett volna szó. Három évig húzódott az ügy. Most hármas cserével valószínű. révbe jutottunk. Viszi, viszi a bútort a kocsi, az egyik városból a másikba, alvégről felvégre, kertes házból emeletes házba és tizedik emeleti lakásból kertes házba. Kit-kit lehetősége, igénye szerint húz a szíve új otthon felé. kit a körülmények késztetnek, ki üzletet lát benne, ki mást fundált ki, azért csereBekölföznek a tanyákról Házak, kertek sok hektáron Személyes tapasztalatból tudjuk, hogy egy évtizeddel ezelőtt Csemö községet szinte az elnéptelenedés veszélye fenyegette. Aki annak idején nem járt a községben, ma már mindezt el sem hinné. A belterületen legalább félszáz új ház sorakozik, utcák nyíltak, melyeik magukon viselik még „fiatalságuk” nyomait. Hogy mi történt, azt Huszár Sándor vb-titkártól tudtuk meg. Kedvet kaptak — A sok új ház születésére elsősorban az a magyarázat, hogy folyamatosan tudtunk telket adni. Sok ceglédi építkezett és építkezik itt, a városban ugyanis nem könnyű telekhez jutni. A telkeket korábban és most is áron alul adjuk. Például a tartós használatba adott telek négyzetméteréért tíz forintot kell fizetni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogyha egy ceglédi lakos Csemőben vesz telket, itt a ház falát felépíti annyiért, amennyiért Cegléden, vagy a környező városokban a telket megveszik. Ennek a folyamatnak nagy lendületet adott, hogy közel kétszáz zártkertet parcelláztunk és ezek tulajdonosai is kedvet kaptak az építkezéshez. Mivel az igényeket teljesíteni már alig tudjuk, ingatlancserét tervezünk a tangazdasággal. Hat hektárnyi területről van szó. — Milyen haszna van ebből a községnek? — Semmilyen. A zártkerteket is olyan áron adjuk, hogy kedvet csináljunk a megvételhez. Az első ilyen ingatlanok négyzetméterét 70 fillérért adtuk, a következő alkalommal 2 forint 40 fillérért, legutóbb pedig 5 forintért árusítottuk, de csak azért, mert lucernatáblát osztottunk fel és a növényért is fizetni kellett. Az építkezési kedvet fokozta, hogy a település és a szomszédos járási székhely között javult a közlekedés, nemcsak azzal, hanem Nagykőrösre, Al- bertirsára is indulnak autóbuszok. Az új lakóházak szaporodásában szerepe van annak, hogy a tanyákról egyre többen beköltöznek. Egy település fejlődését befolyásolja, hogy van-e orvosa, milyen a kereskedelmi ellátása, gyermekintézményeit fejlesztik-e? Nos, Csemö fejlődése e téren is dinamikus. Kinőtték az iskolát — Az utóbbi 5—8 évben sok középülettel gyarapodtunk — említette a titkár. — Először az óvoda készült el. Kezdetben attól tartottunk, hogy nem lesz annyi jelentkező, ahány gyereket el tudnánk helyezni. Tévedtünk. Tavaly már bővíteni kellett az intézményt. Az óvoda után felépült a belterületi iskola. Ez azért volt nagyon fontos, mert addig a belterületről a külterületre jártak a gyerekek tanulni. Ez a négytantermes iskolánk már kicsinek bizonyul, most készülünk bővítésére, újabb négy tanteremmel toldjuk meg. Szeretnénk, ha a külterületről legalább a felső tagozatos gyerekek ide járhatnának. Nagy előny lesz, hiszen szakrendszerű oktatás folyik itt, tornaterem van, étkeztetésükről és napközi otthoni ellátásukról gondoskodunk. — Az új közintézmények felsorolásánál maradva, fogorvosi rendelő és ahhoz lakás, valamint négy szolgálati lakás épült. Ezeket ,a pedagógusok kapták meg, így az oktatók többsége helyben lakik. Űj szolgáltatóháza is van a községnek és most épül a Délpest megyei Áfész új ABC- kisáruháza. A korábban készült állatorvosi lakásból orvosi rendelő lett és felújíttatjuk a másik kprzeti orvosi rendelőt. Ragaszkodnak hozzá A látottakhoz, hallottakhoz aligha kell kommentárt fűzni. Ha csak azt nem: érthető, hogy az emberek ragaszkodnak a településhez. Gy. F. Híztcsisághü a termés Java 1lálllIÍÍi|iÉ Milyen a gabona minősége? A bűzaözön a Ceglédi Állami Tangazdaság feldolgozó üzemébe érkezett, ahol takarmány- és vetőbúzát is raktároznak. Á képen: laboratóriumi vizsgálatokhoz Bóbis Ferenc mintát vesz Apáti-Túth Sándor felvétele béréi. Cegléden évente úgy 350—400 lakáscserét igénylő kopogtat az illetékes hivatalban, fordul meg a tanácsnál. Először kérdéssel, azután aktástul. A lakáscsere ügyintézés végül is itt, a tanácsnál fejeződik be. Napra kész lista Cegléden most új szokás kezd kialakulni. Amikor a Minisztertanács határozatba foglalta, hogy a tanácsoknál az ügyvitelt korszerűsíteni kell, Cegléd hajlott a szóra. Akkor történt gyökeres változás a tanácsapparátusban, akkor került több hivatal szó szerint emberközelbe, először az információs iroda, majd a földszinten kialakított ügyfélszolgálati központ révén. Újabban itt adnak segítséget a lakáscserére készülőknek is. — A lakáscsere kérdés alapjában véve rendszeresen ismétlődő folyamat, csak motívumai változnak, mint zenében az improvizációk. S ha a zenét lehet gépesíteni, miért ne lehetne mondjuk ezt a feladatot is? A városi tanács, az ügyfél- szolgálati hivatal kialakításakor, az időnként rendszeresen ismétlődő feladatok elvégzésére. folyamatának és eredményének rögzítésére két. Robotron—1372-es adatrögzítő gépet szerzett be. Az elektronikus, kis kapacitású gép a modern számítógépek fajtájához tartozik. Sok haszna van a népességnyilvántartás felmérésekor, használják adóügyek dokumentálására, számtalan feladatra kaphat megbízatást. Ám ahhoz, hogy feladattal láthassák el a robotot, egy tervezéssel, szervezéssel programozással foglalkozó és ahhoz jól értő adatfeldolgozó csoportot kellett kialakítani. Ez meg is történt. A feladatot Jung Géza és Tímár Pál főelőadók, valamint Törőcsik Andrásné gépkezelő ügyintéző látja el. Mivel a lakáscseréhez kellő adatszolgáltatás is tulajdonképpen közérdekű és állandó folyamat, megkapták a feladatot: foglalkozzanak ezzel is, fundáljanak ki egy hasznos tesztet, kompúterbe programozható kis „adatbankot" a lakáscserékkel, annak ügyintézésével kapcsolatban. Ez meg is történt. Tímár Pálnak adott hosszú időre szóló szép feladatot. Az eredmény már ott látható az ügyfélszolgálati folyosó hirdetőtábláján: a lakáscsere lehetőségek felsorakoztatásának első példánya. Bárki megszemlélheti hivatali időben, kikörmölheti az adott címet, megtudhatja, hogy a lakáscsere ügyben számon- tartott ceglédi polgár milyen otthonnal rendelkezik, mekkora az alapterület, milyen a komfortfokozat, milyen igénye volna a cseréről szólva, s tulajdonképpen mi is a lakNem részrehajló A gép gyors, pontos, hibamentes. Tulajdonképpen egy tanácsi ügyintéző feladatkörének oroszlánrészét látja el, s rá nem foghatják, hogy részrehajló, időt húzó, feledékeny. Nem titok, hogy az ily módon kialakított gépi nyilvántartással a lakáscserék ügyében korszerűbb, zökkenőmentesebb, részletes tájékoztatást tudnak adni az állampolgároknak. Az ügyintézőnek is kevesebb lesz a dolga. A rögzített adat bármikor a lakásstatisztikához dokumentum értékű információt szolgáltat. A lakásigény bejelentését egy több oldalas füzetben rögzítik. Erről húsz fontos adat kerül 256 betű és szám formájában az adatrögzítő gépbe, ahol a csereigénylők listája kialakul. A robot csak Ceglédnek dolgozik. Amikor a szorgosan munkálkodó és ezentúl friss adatot adó Robotronokról — és az adatfeldolgozó csoport munkájáról — beszélgettünk, elhangzott: fontos a gyorsaság, a frisseség. A számítógép kicsit áthúzza majd a számító emberek számítását lakáscserebere téren, remélik, így lesz. S a jövő feladata? — Szeretnék pz adóügyek intézésének lényegét is hasonlóan kidolgozni. Eszes Katalin É! az irodalomban Kalapos csemege Amióta az emberek anyagi tehetsége javult, érthetően megváltoztak az igények, átalakultak, illetve megváltozófélben vannak a táplálkozási szokások. Soha nem látott érdeklődés mutatkozik különleges termények, ínyencségek iránt, a megnövekedett turista- forgalom is alakított valamit túlzóan kalóriadús étrendünkön. Termesztve más A csillagtök (patisszon), cse- megetök (cukkini), kelbimbó, a brokkoli, a padlizsán és az édes uborka már nem olyan csudabogár, mint néhány évtizede. De lassan elhanyagolt csemegéket kell újra felfedezni:- articsókát, rebarbarát, naspolyát, berkenyét.., A gomba is ide sorolható. A csiperke termesztésével beszűkült a gombaízvilágunk, pedig a hatályos jogszabályok jóvoltából gombavizsgáló szakértők nézik meg a gyűjtött gombákat. A tévedés lehetősége szinte kizárt. Májustól hallani, olvasni gombamérgezésekről; újságírásunk hibája, hogy csak a „végeredményről” írnak, a felelőtlenség szülte körülményekről sosem. Innen van, a rossz informáltság miatt, sok emberben a gyűjött gombák iránti bizalmatlanság. Gombászélet Pedig a termesztett csiperke nem olyan, mint a sziki csiperke, húsa sokkal ropogósabb. fűszeresebb. A kedvezőtlen időjárás miatt csak most kezd élénkülni a ceglédi, a nagykőrösi piac, hisz nagyon kevés szegfűgomba, őzlábgomba, pe- reszke és laskagomba termett eddig. Panaszkodnak is azok az idős emberek, akik évtizedek óta gyűjtik az ehető gombákat erdőben, legelőn, árokparton, hogy fukar a természet. A gombából változatos ételek készíthetők, szinte meg sem lehet unni, az árak sem elviselhetetlenek. A gomba ízeiről talán senki nem tudott fennköltebb verseket írni, mint néhai Berda József költő, aki elég gyakran megfordult Cegléden is. (Egyik vidám balesetének részese már nem él, s a hiteles mesélők száma is csak néhány személyre korlátozódik. Érdemes lenne irodalmunk számára, Berda József idei ünnepe ürügyén nyilvánosság elé tárni, annál is inkább, mert a csemői erdőben, a csordajáráson maga Berda József is gyakran megfordult. Szerette, szedte a gombát.) Lehetne gyűjteni Semmiképpen sem kedélyes munka azonban gombát szedni nagy tömegben, aki szereti szedni — annak biztos könnyebb, Paszternák, a neves orosz költő is így látja: „Szemünk gombát kutat./ Erdő. Országút. Árok./ Jobbra- balra utat- / mutató fölírások./ .. .Átpásztázva alant/ az út felől a cserjét,/ föl-fölfedez a nap/ egy őzgombát, csiperkét./ .. .A kasok telve már,/ a szatyrok is telőben./ A vargá- nyás kosár/ van félig, bárha bőven./ ... Kevesek életformája itt’ Dél- Pest megyében a gombagyűjtés. Lényegében a föld gyümölcseinek elvetélését akadályozzák meg a gombaszedők, tisztelet illeti őket. S érdemes lenne egyszer, akár néprajzi gyűjtés keretében is, ezeknek az embereknek gombászéle- tét kicsit közelebbről is megismerni. Sok történet is rejtőzik a kosarukban biztosan. Surányi Dezső ISSN 0154—2500- (Ceglédi Hírlap)
